Hajdú-Bihari Napló, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-01 / 77. szám
■ fiil J I1lfl MAGYAR SZOCIflUSTflMUNKflSP/aRTHnJPU-BIHflR^G'ffl BIZOTTSDGflNnKLnPJfl I Felszólalás A megyei tanács pénteki ülésén szerepelt a beszámolóban, hogy a tanácstagok közül huszonheten egész ciklus alatt nem szólaltak fel. Ez tény, s érdemes vizsgálni, mi is az ok. Kétségtelen, hogy vannak olyanok, akiknek képességét, aktivitását talán meghaladja az a tisztség, amit hat évvel ezelőtt elvállaltak, a többség esetében azonban más okot kell keresni. Választóik tudják ugyanis a legjobban, hogy igenis dolgoznak értük, bármikor felkereshetik őket ügyes-bajos dolgaikkal, hogy választóik érdekében kilincseljenek, vitatkozzanak, rendeleteket tanulmányozzanak, egyszóval tanácstagi megbízatásuknak ezt a részét jól vagy fezifogástalanul ellátják. Csak éppen a testület ülésén nem szólalnak meg. Vannak emberek, akiknél ez alkati kérdés, szinte irtóznak attól, hogy a nyilvánosság előtt szerepeljenek. Mások talán úgy érzik, az előterjesztések készítői alapos munkát végeztek, biztosan figyelembe vették azt is, amit ők tudnának elmondani, tehát csak fölösleges szószaporítás lenne. Magyarázat tehát van a hallgatásra, de nem biztos, hogy el lehet fogadni. A tanács testület, népképviseleti szerv, munkájában kollektív bölcsességnek kell megnyilvánulni. Ha nem alapkérdésekről van szó, szinte lehetetlen elképzelni, hogy száz embernek azonos legyen a véleménye. Ahogy nem azonos a különböző választókörzetek lakosságának érdeke sem. Vannak eltérések, különbségek, sőt ütköző érdekek is. Ha pedig vannak, akkor azoknak illetékes fórumon kell hangot kapni, ott kell kikristályosodni, a sok különböző érdek összegzéseként mi jelenti a nagyközösség egységes érdekét. S mi lehet erre illetékesebb fórum, mint az állampolgárok bizalmával megválasztott tanácstagok testülete? Nem az értekezleteken — sajnos eléggé — megszokott kis beszámolókra van szükség — néha ennek is helye lehet ugyan —, hanem a véleménynyilvánításra. Egy döntés előtt azt kell elbírálni, milyen hatása lesz munkánkra, életünkre a határozatnak, s mert nincs komputer, ami ezt abszolút pontossággal kiszámítaná, napjainkban is ránk, emberekre vár a feladat, hogy a végső szót kimondjuk. Érvek és ellenérvek meghallgatása után. Erről a lehetőségről egy nagyfontosságú testület esetében semmilyen indoklással sem mondhatunk le. Ünnepségek, koszorúzások hazánk felszabadulásának évfordulóján Hazánk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából megyénk községeiben, nagyközségeiben, városaiban ünnepséget tartanak, koszorúzásokat rendeznek, több helyen sor kerül ünnepélyes KISZ-fogadalomtételre is. A megyeszékhelyen az MSZMP Debrecen városi Bizottsága és a Debrecen városi Tanács április 3-án 9 órakor az Alföldi palota előtti Felszabadulási Emlékműnél, ezzel egy időben a Kossuth utcai és a Petőfi téri Szovjet Hősök Emlékművénél, 10 órakor a Köztemetőben levő Szovjet Hősi Emlékműnél, 11 órakor pedig a Benedek téri Román Hősi Emlékműnél rendez koszorúzási ünnepséget. A KISZ Debrecen városi Bizottsága ünnepélyes KISZ- fogadalomtételt tart a Felszabadulási Emlékműnél rendezett koszorúzási ünnepséget követően. Az ünnepi program díszünnepséggel zárul, melyet az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága és Debrecen városi Bizottsága, a Hajdú-Bihar megyei Tanács és a Debrecen városi Tanács rendez április 3-án 18 órakor a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ színháztermében. Berettyóújfaluban április 3-án 10 órakor koszorúzzák meg a Kálvin téri Szovjet Hősi Emlékművet, s 18 órakor emlékeznek meg az évfordulóról a városi, járási művelődési központban. Hajdúböszörményben április 3-án 16 órától rendeznek koszorúzási ünnepséget, KISZ-fogadalomtételt a Bocskai téren, s 17 órától a moziban tartják a díszünnepséget. Hajdúnánáson április 3-án 17 órakor a város főterén lesz koszorúzás, s 18 órakor kezdődik a felszabadulási ünnepség a moziban. Hajdúszoboszlón április 2- án 14 órakor a városi pártbizottság nagytanácstermében kitüntetéseket, jutalmakat adnak át a városi tanács társadalmi aktíváinak, akik a város szépítési, rendezési munkáiban kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. 16 órakor koszorúzási ünnepséget rendeznek a főtéren, a Felszabadulási Emlékműnél, melyet KISZ-fogadalomtétel követ. A díszünnepséget 17 órától a városi művelődési központban tartják. A díszünnepség előtt a művelődési központban kiállításon mutatják be a szocialista brigádok naplóit a hazafias népfront és a szakszervezet rendezésében. A termelőszövetkezeti fejlődés három évtizede A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről rendez április 10-én tanácskozást a Debreceni Akadémiai Bizottság helytörténeti és honismereti munkacsoportja, a Hajdú-Bihar megyei Levéltár, valamint a Magyar Történelmi Társulat Hajdú-Bihar megyei csoportja. A termelőszövetkezeti fejlődés három évtizedének főbb történeti kérdéseiről Orbán Sándor, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa tart előadást, majd a termelőszövetkezeti fejlődés regionális történeti irodalmát ismerteti Halász Péter, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főmunkatársa. A korreferátumok sorát a termelőszövetkezeti politika és az irányítás rendszerének fejlődését elemezve Ónosi Lászlónak, a Hajdú-bihari Napló főszerkesztőjének előadása nyitja meg. Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteknek a szocialista agrárátalakulásban betöltött szerepéről Urbán László, a Mezőgazdasági Múzeum tudományos munkatársa számol be. Ezt követően Berényi Gyula, a JATE egyetemi adjunktusa a termelőszövetkezetek átszervezésének településtörténeti összefüggéseiről beszél. Kun László, a Nehézipari Műszaki Egyetem docense előadásának címe: A parasztság magatartása az ellenforradalmat követő konszolidáció időszakában. A termelőszövetkezet-történeti kutatások forrásproblémáiról Szabó Ferenc, a Békés megyei Levéltár igazgatója számol be A Bács-Kiskun ézmtyei termelőszövetkezetek fejődéséről Király László, a szabolcs-szatmári mezőgazdasági nagyüzemek fejlődéséről Botár József számol be. A Szolnok megyei tsz-ek kialakulását és fejlődését 1968- ig Tóth Tibor, a Szolnok megyei Levéltár igazgatója elemzi. A Technika Házában megrendezésre kerülő tanácskozást Gazdag Istvánnak, a Hajdú-Bihar megyei Levéltár igazgatójának előadása zárja, amelyben a debreceni agrárstruktúra fejlődésének néhány kérdését elemzi. NYUGDÍJBAN társadalmi MUNKAVÉDELMI FELÜGYELŐ (4. oldal) TANÁCSTAGI NAPLÓ (5. oldal) A MŰANYAGGYÁR ÉLETÉBŐL (6. oldal) A PÉCSI BALETT ESTJE (10. oldal) MAI SZÍNÜNK TARTELMÉBŐL: A FORRADALOM HÉTKÖZNAPJAI (3. oldal) Vörös jóűrzászlót kaptak a hajdúszoboszlói Közgazdasági Szakközépiskola KISZ-szervezetei Egyenruhás ifjúgárdisták sorfala és ünnepi dísz fogadta március 31-én délelőtt a hajdúszoboszlói Közgazdasági Szakközépiskola KISZ- fiataljait, tanárait és a vendégeket a SZOT Béke Gyógyüdülő színháztermében. A forradalmi ifjúsági napok és felszabadulásunk közelgő évfordulója alkalmából itt rendezett ünnepséget az iskola KISZ-bizottsága. Az ünnepségre eljöttek a megye és a város párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői, többek között Milbik Kálmán, a megyei pártbizottság munkatársa, Szűcs Gábor, a Hajdúszoboszló városi Pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, Őr Attiláné, a Hajdúszoboszló városi Tanács elnöke. Az ünnepség a magyar és a szovjet himnusszal kezdődött, majd Or Attila, az iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet. Beszédében méltatta a forradalmi ifjúsági napok során ünnepelt évfordulók jelentőségét, szólt a KMP és a KIMSZ megalakulása óta eltelt hatvan esztendő forradalmi küzdelmeiről, s érzékletesen idézte fel hazánk felszabadulásának emlékét. Hangsúlyozta, hogy a felnőtt és ifjú generáció számára e forradalmi idők öröksége, ha más távlatból is, de egyet jelent. Ezt követően Szombati Béla, a KISZ Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára köszöntötte a szakköz szépiskola ifjúkommunistáit. Méltatta a KISZ-szervezetek által több éven át végzett eredményes munkát, szólt a tanulmányi versenyeken elért eredményekről, az építőtábori mozgalomban való részvételről, az eredményes ifjúgárda-tevékenységről, kiemelte az iskola kulturális munkáját. Ezt követően a KISZ megyei Bizottságának titkára átadta a hajdúszoboszlói Közgazdasági Szakközépiskola KISZ-fiatalságának a KISZ Központi Bizottsága által adományozott Vörös Vándorzászlót, amit a fiatalok nevében Beke Gyöngyi, az iskola KISZ-bizottságának titkára vett át. Az eredményes KISZ-munkáért kapott vörös vándorzászlóra a testvér KISZ- szervezetek és úttörőcsapatok is feltűzték az elismerés szalagjait, majd az ünnepségen a legjobban dolgozó KISZ-fiatalok kaptak személy szerint kitüntetést Aranykoszorús KISZ-jelvényben részesült Csirmaz Éva, a KISZ KB Dicsérő Oklevelét kapta Kunkli Imre. Bérczi Éva pedig kiváló ifjú vezető lett. E kitüntetéseket Dede Ernő, a városi KISZ-bizottság titkára adta át, majd az iskola KISZ-bizottságának titkára kiváló mozgalmi munkájáért tizenkét tanulót jutalmazott emlékplakettel. A DIVSZ-indulóval befejeződő ünnepség után az iskola és a városi művelődési központ Lege Artis irodalmi színpada adott műsort. Szombati Béla átadja a Vörös Vándorzászlót az iskola KISZ-bizottsági titkárának Az ünnepségen résztvevők egy csoportja Idén nem lesz virágkarnevál Debrecen kulturális életének irányító szervei elkészítették a város nagy kulturális rendezvényeinek tervezetét 1982-ig. A programok kialakításánál elsősorban azt tartották szem előtt, hogy a rendezvények szervesen kötődjenek Debrecen kulturális hagyományaihoz, s a differenciált igényeknek megfelelően biztosítsanak művelődési, szórakozási lehetőséget. Az 1979-es rendezvények közül már sikeresen befejeződött a XII. szinkronfilmszemle, s folynak a május végén sorra kerülő színházi napok előkészületei. A nyári időszak kiemelkedő eseménye lesz a VI. nemzetközi gyermekrajzpályázat és -kiállítás, valamint a II. országos honvéd fúvószenekari találkozó. Szeptemberben a Magyar Rádióval közösen rendezik meg a debreceni dzsessznapokat, októberben pedig a Móricz-évforduló központi rendezvényének ad otthont a város. A rendezvények több évet átfogó rendszerét és a pénzügyi lehetőségeket figyelembe véve ez évben nem rendeznek virágkarnevált, gondoskodnak azonban arról, hogy augusztus 19-én és 20-án gazdag kulturális és sportprogram várja az érdeklődőket. Bővülő üzlethálózat 1978-ban újabb kereskedelmi egységekkel gyarapodott a derecskei ÁFÉSZ üzlethálózata. A múlt évben — a szövetkezet működési területén —ABC-kisáruház épült Pocsajon. 765 ezer forintos költségkeretben átalakításra került a derecskei barkácsbolt, megkezdődött a szövetkezet létavértesi új húsüzemének s a derecskei új ABC-áruháznak az építése is. A két létesítmény tető alá hozására 1978 végéig 6 millió 200 ezer forintot fordított a fogyasztási szövetkezet vezetősége. A pocsaji kisáruház felépítése is 2 millió 950 ezer forintba került. A fentiek mellett a szállítások és a fizikai munka megkönnyítésére a múlt évben három tehergépkocsit, egy rakodógépet, s további berendezéseket is vásárolt az ÁFÉSZ, több mint másfél millió forint értékben. Ügyvitel-gépesítésre is 362 ezer forintot fordítottak a derecskeiek. Több kisebb raktár építése is befejeződött 1978- ban.