Hajdú-Bihari Napló, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

■ fii­l J I­1­l­­fl MAGYAR SZOCIflUSTflMUNKflSP/aRTHnJPU-BIHflR^G'ffl BIZOTTSDGflNnKLnPJfl I Felszólalás A megyei tanács pénte­ki ülésén szerepelt a be­számolóban, hogy a ta­nácstagok közül huszon­heten egész ciklus alatt nem­­ szólaltak fel. Ez tény, s érdemes vizsgál­ni, mi is az ok. Kétségtelen, hogy van­nak olyanok, akiknek ké­pességét, aktivitását talán meghaladja az a tisztség, amit hat évvel ezelőtt el­vállaltak, a többség ese­tében azonban más okot kell keresni. Választóik tudják ugyanis a legjob­ban, hogy igenis dolgoz­nak értük, bármikor fel­kereshetik őket ügyes-ba­jos dolgaikkal, hogy vá­lasztóik érdekében kilin­cseljenek, vitatkozzanak, rendeleteket tanulmá­nyozzanak, egyszóval ta­nácstagi megbízatásuknak ezt a részét jól vagy fezifo­­gástalanul ellátják. Csak éppen a testület ülésén nem szólalnak meg. Vannak emberek, akik­nél ez alkati kérdés, szin­te irtóznak attól, hogy a nyilvánosság előtt szere­peljenek. Mások talán úgy érzik, az előterjeszté­sek készítői alapos mun­kát végeztek, biztosan fi­gyelembe vették azt is, amit ők tudnának elmon­dani, tehát csak fölösleges szószaporítás lenne. Ma­gyarázat tehát van a hall­gatásra, de nem biztos, hogy el lehet fogadni. A tanács testület, nép­­képviseleti szerv, munká­jában kollektív bölcses­ségnek kell megnyilvá­nulni. Ha nem alapkérdé­sekről van szó, szinte le­hetetlen elképzelni, hogy száz embernek azonos le­gyen a véleménye. Ahogy nem azonos a különböző választókörzetek lakossá­gának érdeke sem. Van­nak eltérések, különbsé­gek, sőt ütköző érdekek is. Ha pedig vannak, ak­kor azoknak illetékes fó­rumon kell hangot kap­ni, ott kell kikristályosod­ni, a sok különböző ér­dek összegzéseként mi je­lenti a nagyközösség egy­séges érdekét. S mi le­het erre illetékesebb fó­rum, mint az állampolgá­rok bizalmával megvá­lasztott tanácstagok testü­lete? Nem az értekezleteken — sajnos eléggé — meg­szokott kis beszámolókra van szükség — néha en­nek is helye lehet ugyan —, hanem a vélemény­­nyilvánításra. Egy dön­tés előtt azt kell elbírál­ni, milyen hatása lesz munkánkra, életünkre a határozatnak, s mert nincs komputer, ami ezt abszolút pontossággal ki­számítaná, napjainkban is ránk, emberekre vár a feladat, hogy a végső szót kimondjuk. Érvek és el­lenérvek meghallgatása után. Erről a lehetőségről egy nagyfontosságú testü­let esetében semmilyen indoklással sem mondha­tunk le. Ünnepségek, koszorúzások hazánk felszabadulásának évfordulóján Hazánk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából megyénk községeiben,­­ nagy­községeiben, városaiban ün­nepséget tartanak, koszorú­zásokat rendeznek, több he­lyen sor kerül ünnepélyes KISZ-fogadalomtételre is. A megyeszékhelyen az MSZMP Debrecen városi Bi­zottsága és a Debrecen váro­si Tanács április 3-án 9 óra­kor az Alföldi palota előtti Felszabadulási Emlékműnél, ezzel egy időben a Kossuth utcai és a Petőfi téri Szovjet Hősök Emlékművénél, 10 órakor a Köztemetőben levő Szovjet Hősi Emlékműnél, 11 órakor pedig a Benedek téri Román Hősi Emlékműnél ren­dez koszorúzási ünnepséget. A KISZ Debrecen városi Bi­zottsága ünnepélyes KISZ- fogad­alomtételt tart a Felsza­badulási Emlékműnél rende­zett koszorúzási ünnepséget követően. Az ünnepi prog­ram díszünnepséggel zárul, melyet az MSZMP Hajdú-Bi­­har megyei Bizottsága és Debrecen városi Bizottsága, a Hajdú-Bihar megyei Tanács és a Debrecen városi Tanács rendez április 3-án 18 órakor a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ színháztermében. Berettyóújfaluban április 3-án 10 órakor koszorúzzák meg a Kálvin téri Szovjet Hősi Emlékművet, s 18 óra­kor emlékeznek meg az év­fordulóról a városi, járási művelődési központban. Hajdúböszörményben áp­rilis 3-án 16 órától rendeznek koszorúzási ünnepséget, KISZ-fogadalomtételt a Bocs­kai téren, s 17 órától a mo­ziban tartják a díszünnepsé­get. Hajdúnánáson április 3-án 17 órakor a város főterén lesz koszorúzás, s 18 órakor kez­dődik a felszabadulási ün­nepség a moziban. Hajdúszoboszlón április 2- án 14 órakor a városi pártbi­zottság nagytanácstermében kitüntetéseket, jutalmakat adnak át a városi tanács tár­sadalmi aktíváinak, akik a város szépítési, rendezési munkáiban kiemelkedő tel­jesítményt nyújtottak. 16 órakor koszorúzási ünnepsé­get rendeznek a főtéren, a Felszabadulási Emlékműnél, melyet KISZ-fogadalomtétel követ. A díszünnepséget 17 órától a városi művelődési központban tartják. A dísz­ünnepség előtt a művelődési központban kiállításon mu­tatják be a szocialista brigá­dok naplóit a hazafias nép­front és a szakszervezet ren­dezésében. A termelőszövetkezeti fejlődés három évtizede A termelőszövetkezeti moz­galom fejlődéséről rendez áp­rilis 10-én tanácskozást a Debreceni Akadémiai Bi­zottság helytörténeti és hon­ismereti munkacsoportja, a Hajdú-Bihar megyei Levél­tár, valamint a Magyar Tör­ténelmi Társulat Hajdú-Bi­har megyei csoportja. A termelőszövetkezeti fej­lődés három évtizedének főbb történeti kérdéseiről Or­bán Sándor, az MTA Törté­nettudományi Intézet tudo­mányos főmunkatársa tart előadást, majd a termelőszö­vetkezeti fejlődés regioná­lis történeti irodalmát is­merteti Halász Péter, az Agrárgazdasági Kutató In­tézet főmunkatársa. A korreferátumok sorát a termelőszövetkezeti politika és az irányítás rendszerének fejlődését elemezve Ónosi Lászlónak, a Hajdú-bihari Napló főszerkesztőjének elő­adása nyitja meg. Az egy­szerűbb mezőgazdasági szö­vetkezeteknek a szocialista agrárátalakulásban betöltött szerepéről Urbán László, a Mezőgazdasági Múzeum tu­dományos munkatársa szá­mol be. Ezt követően Berényi Gyu­la, a JATE­ egyetemi ad­junktusa a termelőszövetke­zetek átszervezésének tele­püléstörténeti összefüggései­ről beszél. Kun László, a Nehézipari Műszaki Egye­tem docense előadásának címe: A parasztság magatar­tása az ellenforradalmat kö­vető konszolidáció idősza­kában. A termelőszövetke­zet-történeti kutatások for­rásproblémáiról Szabó Fe­renc, a Békés megyei Levél­tár igazgatója számol be A Bács-Kiskun ézm­ty­ei termelőszövetkezetek fejő­déséről Király László, a sza­­bolcs-szatmári mezőgazdasá­gi nagyüzemek fejlődéséről Botár József számol be. A Szolnok megyei tsz-ek ki­alakulását és fejlődését 1968- ig Tóth Tibor, a Szolnok megyei Levéltár igazgatója elemzi. A Technika Házában meg­rendezésre kerülő tanácsko­zást Gazdag Istvánnak, a Hajdú-Bihar megyei Levél­tár igazgatójának előadása zárja, amelyben a debreceni agrárstruktúra fejlődésének néhány kérdését elemzi. NYUGDÍJBAN társadalmi MUNKAVÉDELMI FELÜGYELŐ (4. oldal) TANÁCSTAGI NAPLÓ (5. oldal) A MŰANYAGGYÁR ÉLETÉBŐL (6. oldal) A PÉCSI BALETT ESTJE (10. oldal) MAI SZÍ­NÜNK TARTELMÉBŐL: A FORRADALOM HÉTKÖZNAPJAI (3. oldal) Vörös­ jóűrzászlót kaptak a hajdúszoboszlói Közgazdasági Szakközépiskola KISZ-szervezetei Egyenruhás ifjúgárdisták sorfala és ünnepi dísz fo­gadta március 31-én délelőtt a hajdúszoboszlói Közgazda­­sági Szakközépiskola KISZ- fiataljait, tanárait és a ven­dégeket a SZOT Béke Gyógyüdülő színháztermé­ben. A forradalmi ifjúsági napok és felszabadulásunk közelgő évfordulója alkal­mából itt rendezett ünnep­séget az iskola KISZ-bizott­­sága. Az ünnepségre eljöt­tek a megye és a város párt-, állami és társadalmi szervei­nek képviselői, többek között Milbik Kálmán, a megyei pártbizottság munkatársa, Szűcs Gábor, a Hajdúszo­boszló városi Pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, Őr Attiláné, a Hajdúszoboszló városi Ta­nács elnöke. Az ünnepség a magyar és a szovjet himnusszal kezdő­dött, majd Or Attila, az is­kola igazgatója mondott ün­nepi beszédet. Beszédében méltatta a forradalmi ifjú­sági napok során ünnepelt évfordulók jelentőségét, szólt a KMP és a KIMSZ meg­alakulása óta eltelt hatvan esztendő forradalmi küzdel­meiről, s érzékletesen idézte fel hazánk felszabadulásának emlékét. Hangsúlyozta, hogy a felnőtt és ifjú generáció számára e forradalmi idők öröksége, ha más távlatból is, de egyet jelent. Ezt követően Szombati Béla, a KISZ Hajdú-Bihar megyei Bizottságának tit­kára köszöntötte a szakköz s­zépiskola ifjúkommunistáit. Méltatta a KISZ-szervezetek által több éven át végzett eredményes munkát, szólt a tanulmányi versenyeken el­ért eredményekről, az épí­tőtábori mozgalomban való részvételről, az eredményes i­fjúgárda-tevékenységről, kiemelte az iskola kulturá­lis munkáját. Ezt követően a KISZ megyei Bizottságának titkára átadta a hajdúszo­boszlói Közgazdasági Szak­­középiskola KISZ-fiatalsá­­gának a KISZ Központi Bi­zottsága által adományozott Vörös Vándorzászlót, amit a fiatalok nevében Beke Gyön­gyi, az iskola KISZ-bizott­­ságának titkára vett át. Az eredményes KISZ-munkáért kapott vörös ván­­­­dorzászlóra a testvér KISZ- szervezetek és úttörőcsapa­­­­tok is feltűzték az elismerés szalagjait, majd az ünnep­ségen a legjobban dolgozó KISZ-fiatalok kaptak sze­mély szerint kitüntetést Aranykoszorús KISZ-jel­­vényben részesült Csirmaz Éva, a KISZ KB Dicsérő Oklevelét kapta Kunkli Im­re. Bérczi Éva pedig kiváló ifjú vezető lett. E kitünteté­seket Dede Ernő, a városi KISZ-bizottság titkára adta át, majd az iskola KISZ-bi­­zottságának titkára kiváló mozgalmi munkájáért tizen­két tanulót jutalmazott em­lékplakettel. A DIVSZ-indulóval befe­jeződő ünnepség után az is­kola és a városi művelődési központ Lege Artis irodalmi színpada adott műsort. Szombati Béla átadja a Vörös Vándorzászlót az isko­la KISZ-bizottsági titkárának Az ünnepségen résztvevők egy csoportja Idén nem lesz virágkarnevál Debrecen kulturális éle­tének irányító szervei el­készítették a város nagy kulturális rendezvényei­nek tervezetét 1982-ig. A programok kialakításánál elsősorban azt tartották­­ szem előtt, hogy a rendez­vények szervesen kötődje­nek Debrecen kulturális hagyományaihoz, s a dif­ferenciált igényeknek megfelelően biztosítsa­nak művelődési, szórako­zási lehetőséget. Az 1979-es rendezvé­nyek közül már sikeresen befejeződött a XII. szink­ronfilmszemle, s folynak a május végén sorra kerü­lő színházi napok előké­születei. A nyári időszak kiemelkedő eseménye lesz a VI. nemzetközi gyer­mekraj­zpályázat és -kiál­lítás, valamint a II. orszá­gos honvéd fúvószenekari találkozó. Szeptemberben a Magyar Rádióval közö­sen rendezik meg a deb­receni dzsessznapokat, októberben pedig a Mó­­ricz-évforduló központi rendezvényének ad ott­hont a város. A rendezvények több évet átfogó rendszerét és a pénzügyi lehetőségeket figyelembe véve ez évben nem rendeznek virágkar­nevált, gondoskodnak azonban arról, hogy au­gusztus 19-én és 20-án gazdag kulturális és sportprogram várja az érdeklődőket. Bővülő üzlethálózat 1978-ban újabb kereske­delmi egységekkel gyarapo­dott a derecskei ÁFÉSZ üz­lethálózata. A múlt évben — a szövetkezet működési terü­letén —­­­ABC-kisáruház épült Pocsajon. 765 ezer fo­rintos költségkeretben át­alakításra került a derecskei barkácsbolt, megkezdődött a szövetkezet létavértesi új húsüzemének s a derecskei új ABC-áruháznak az építé­se is. A két létesítmény tető alá hozására 1978 végéig 6 millió 200 ezer forintot fordí­tott a fogyasztási szövetkezet vezetősége. A pocsaji kisáru­­ház felépítése is 2 millió 950 ezer forintba került. A fentiek mellett a szállí­tások és a fizikai munka megkönnyítésére a múlt év­ben három tehergépkocsit, egy rakodógépet, s további berendezéseket is vásárolt az ÁFÉSZ, több mint másfél millió forint értékben. Ügy­vitel-gépesítésre is 362 ezer forintot fordítottak a derecs­­keiek. Több kisebb raktár építése is befejeződött 1978- ban.

Next