Hajdú-Bihari Napló, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-01 / 256. szám

N­ HAJDÚM 1| I |T| U Szakma és érdek korunk természetes követelménye, gazdasági előrehaladásunknak, távlati céljaink megvaló­sításának egyik feltétele, hogy rendszeresen és fo­lyamatosan növekedjék minden területen a szak­képzettek száma. Növe­kedjék mindenekelőtt azokban a termelőüze­mekben, ahol az új tech­nika és technológia tör­vényszerűen igényli ezt. Egy svéd szociológus pár évvel ezelőtt elem­zéseiben arra a követ­keztetésre jutott, hogy a tudományos technikai forradalom idején a jól szervezett és felépített társadalomban éppen a szakmunkásoknak kell legnagyobb számban len­niük, hogy a társadalmi munkafolyamatok termé­szetesen funkcionálja­nak. Egyik vidéki városunk párttestülete jelentésé­ben megállapítja, hogy 1975 és 1978 között 603 főről 549 főre csökkent a városban az ipari és me­zőgazdasági szakmunkás­­tanulók száma. Van en­nek persze demográfiai oka is, azonban — mint ahogy helyesen a jelentés is megállapítja — a válto­zás döntően szemléletbeli fogyatékosságokat takar. Ezek a problémák jó­részt ismertek. A szülői elfogultság, a pályaorien­táló munkában található fogyatékosságok is hozzá­járulnak ehhez. Legfel­jebb azon csodálkozha­tunk, hogy a hétköznapi életben, a gyakorlatban ugyanakkor igen gyakran előfordul, hogy szakmun­kások nem szívesen vál­lalják az irodai jellegű munkát, sőt nem egy esetben a vezető munka­köröktől is tartózkodnak. Ez bizonyára azt jelenti, hogy szeretik a szakmá­jukat, elégedettek annak anyagi és erkölcsi meg­becsülésével. A szemléletbeli ténye­zők közül a legnagyobb veszély, hogy az egyén saját érdekeit olykor hajlamos a közösségi, tár­sadalmi érdek fölé emel­ni. Ugyanakkor népgaz­daságunk éppen azért, hogy a szocializmus tel­jes felépítésének prog­ramját megvalósíthassa, a társadalmi munkameg­osztás szervezésében nem tud minden esetben fi­gyelemmel lenni az egyé­ni érdekekre. A szakmun­kások számának növelése a korszerű gazdasági szerkezet egyik alapköve­telménye tehát. Ezért fontos, hogy mind a szer­vezetszerű oktatásban, mind az üzemekben folyó helyi szakmunkásképzés­ben a feltételek biztosítá­sa mellett találjuk meg azokat az ösztönzőket, amelyek az egyént is még inkább érdekeltté teszik abban, hogy szakmát tanuljon. Az említett vá­rosban a szakmunkások aránya az iparban 27,6 százalék, a betanított munkásoké 57,8 százalék. Nem nehéz belátni, hogy a város — de az egész ország — iparának fejlő­dése ezeknek az arányok­nak tudatos, gyors üte­mű megváltoztatásától függ. I­­ I I I I I­I Szoboravató ünnepség Hajdúnánáson a város felszabadulásának évfordulóján Október 31-én Hajdúnánás felszabadulásának 35. évfor­dulója alkalmából díszünnep­séget és szoboravató ünnep­séget tartottak a Köztársa­ság téren. Az ünnepségen megjelent Karakas László, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, Hajdúnánás országgyű­lési képviselője, Tóth Imre, az MSZMP Hajdú-Bihar me­gyei bizottságának titkára, Szöllősi Gyula, a Hajdú-Bi­har megyei Tanács elnökhe­lyettese, dr. Alberth Béláné, a Hazafias Népfront megyei titkára, Vágó László, a KISZ Hajdú-Bihar megyei bizott­ságának első titkára, vala­mint az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet ala­kulatok képviselői, és szá­mos környékbeli község, vá­ros képviselői. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Hevesi János, az MSZMP hajdúná­nási városi bizottságának el­ső titkára megnyitotta az ün­nepséget, köszöntve a megje­lent vendégeket és a város la­kosságát. Karakas László szo­boravató ünnepi beszédében kiemelte: „A szabadságért, a társadalmi haladásért küz­dők áldozatából mindig új lehetőség, új erő fakad. A magyar nép számára az ál­dozat azt a lehetőséget szül­te, hogy alkotó energiáit az új, igazságos társadalmi rend megteremtésére fordíthassa.” A továbbiakban Hajdúnánás fejlődéséről beszélt, arról, hogy az állami gazdaság és a négy termelőszövetkezet dol­gozói 24 ezer hektár föld bir­tokosai, s munkájukat, ered­ményeiket az egész ország számon tartja. „Jobb, egész­ségesebb, teljesebb, pezsgőbb életet él a hajdúnánási nép. Olyat, amilyent csak az új, a szocialista társadalom tud minden tagjának biztosítani.” Végezetül a szobornak (Paál István szobrászművész alko­tása) szerepéről, jelképéről szólt. „Kösse ez a mű össze múltunkat, jelenünket, jö­vőnket, hirdetve a város sza­badságáért elesett hősök di­csőségét, azt a nagyszerű szo­cialista felvirágzást, ame­lyért életüket áldozták; azt, hogy a hálás utókor, a szocia­lista Magyarország, Hajdúná­nás népe becsüli és vigyázza a történelmi örökséget, a szo­cializmust és a békét; azt, hogy tovább halad előre azon az úton amelyre a felszaba­duláskor lépett: a lenini úton.” Ezekkel a szavakkal avatta fel Karakas László a Köztársaság téri felszabadu­lási emlékművet Hajdúnáná­son. Az úttörők virágot helyez­tek a beszéd elhangzása után az emlékmű talapzatára, majd a városi énekkar adott műsort az összegyűlt lako­sok, vendégek előtt. Ezek után a szovjet vendégek, Ka­rakas László, Tóth Imre és Hevesi János az MSZMP ne­vében, a városi tanács képvi­selői, társadalmi és tömeg­szervezetek képviselői he­lyezték el az emlékezés ko­szorúit az emlékmű előtt. Karakas László ünnepi be­szédet mind Úttörők virágot helyeznek el az emlékmű talapzatán Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának ülését november 1-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdé­sekről szóló tájékoztató és a XII. kongresszus előkészíté­sével kapcsolatos feladatok megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Szabó Imre, a zsákai általános iskola tanára átveszi a pá­lyadíjat ■ ■Ofvenketten nyertek díjat Pedagógiai pályázat eredményhirdetése A Déri Múzeumban hato­dik alkalommal gyűltek ösz­­sze tegnap, szerdán délelőtt 9 órakor óvónők, általános és középiskolai tanárok, szak­­felügyelők és oktatási szak­emberek, a pedagógiai pá­lyázatot meghirdető szervek képviselői az idei pályázat díjainak kiosztása alkalmá­ból. A megjelenteket Debreceni Ferenc, a megyei Pedagógus Továbbképzési Intézet igaz­gatója köszöntötte, majd Ungvári János, a megyei művelődési osztály helyettes vezetője beszélt a pályázat jelentőségéről, értékelte a be­érkezett pályamunkákat. Azokat a nevelőket köszön­tötte, akik a mindennapi munkájuk leszűrt tapasztala­taival gazdagították a peda­gógia tárházát, s akik ugyan­ekkor ezzel a tevékenységgel hozzájárultak saját személyi­ségük fejlesztéséhez is. Be­szélt arról, hogy a fokozódó követelményekkel lépést tar­tani akaró iskola csakis a szocialista nevelés határozott képviseletével, az alkotókész­ség megalapozásával és a ké­pességek sokoldalú fejleszté­sével tehet eleget a sokasodó kívánalmaknak. Hangsúlyoz­ta, hogy mindez útkereső, újító, alkotó nevelők nélkül nem oldható meg. Megállapí­totta, hogy a pedagógusok mindennapi munkájában az alkotótevékenység elemei je­len vannak. Ungvári János­ értékelte az 1973—74-es tanév óta elké­szült pályaművek, az újítá­sok, kísérletek jelentőségét. Elmondta, hogy azóta 805 pá­lyamunka született, s 332 díj­nyertes dolgozatot értékeltek eddig. Szólt arról, hogy nö­vekedett az iskolán kívüli, illetve az erkölcsi-politikai nevelés tapasztalatait feldol­gozó pályamunkák száma. Beszédében elmondta, hogy az idén 128 értékelhető mun­ka érkezett be, Debrecenből 63, Hajdúböszörményből tíz, Hajdúszoboszlóról nyolc, Haj­dúnánásról hét, a debreceni járásból 17, a berettyóújfalui járásból ugyancsak 17, a püs­pökladányi járásból pedig hat. Ezek közül óvodai neve­lői tevékenységgel tíz, általá­nos iskolai oktatással 74, a gimnáziumok tevékenységé­vel kilenc, szakközépiskolák munkájával 14, a szakmun­kásképzőkével 12, a kollégiu­mok és más intézmények ne­velőmunkájával kilenc dol­gozat foglalkozott. Ungvári János beszéde után Szekeres Antal, a megyei ta­nács művelődési osztályának vezetője átadta az 52 pályadí­jat. A megye pedagógusai közül a pályázat első díját kapta Aranyos József szak­­felügyelő a hajdúszoboszlói gimnáziumból, dr. Bacsa­­ Sándorné és dr. Gaál József­­né szakfelügyelők a vénkerti, illetve a Szoboszlói úti álta­lános iskolából, Falucskai Je­­­­­ő igazgató, a berettyóújfalui Arany János Gimnáziumból, a hajdúsámsoni általános is­kola osztályfőnöki munkakö­zössége, Mihály János nyug­díjas igazgató a hajdúböször­ményi Bocskai Gimnázium­ból, Pakurár Miklós főelőadó a megyei művelődési osztály­ról. Papp Sándorné óvónő a püspökladányi Úttörő utcai óvodából, dr. Sebestyén Ár­­pádné a debreceni Dienes Szakközépiskolából, Szabó Imre a zsákai általános isko­lából, Szekeres Sándor veze­tő szakfelügyelő és Szilágyi Miklós főelőadó, mindketten a megyei művelődési osztály­ról. A kitüntetetteket Spengler Györgyné, az Oktatási Mi­­­­nisztérium főelőadója kö­­­­szöntötte. Téli politikai könyvnapok Immár hagyomány, hogy az év végén, no­vember—december táján ország-­s megye­­szerte megrendezik a politikai kiadványok, könyvek ünnepi seregszemléjét, vásárát, a téli politikai könyvnapokat. A politikai könyvek idei ünnepét Szabó József, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora nyitja meg november 2-án a Salgótarjánban rendezett országos megnyitó ünnepségen. A Hajdú-Bihar megyei megnyitót novem­ber 8-án 17 órakor tartják Debrecenben a Kölcsey Ferenc Művelődési Ház konferencia­­termében. Ezen részt vesznek a politikai irodalom terjesztői és a csoportos szóbeli agi­táció szervezői, irányítói, a vitakörvezetők is. Megnyitó beszédet Pataki György, az­­ MSZMP Debrecen városi Bizottságának tit­kára mond. Ezt az Alföld irodalmi színpad műsora követi. A megyei megnyitóra kiállít­ják a politikai könyvtermés színe-javát. A kiállításon természetesen vásárolni is lehet. A téli politikai könyvnapok megnyitóját követően több, a könyvekhez, politikai mű­velődéshez kötődő eseményre is sor kerül. Az üzemek, intézmények, tanintézetek párt­­szervezetei s e pártszervek­­megbízottai, a Kossuth Kiadó terjesztői a munkahelyeken könyvvásárt rendeznek. A könyvújdonságok — amint ez már hagyomány — részletre is vásárolhatók. A könyvnapokra felkészülve eddig már több mint háromszázezer forint értékű politikai kiadványt szállítottak ki az üzemek, intézmények terjesztői. Remélhető, hogy a napjaink elméleti, politikai ismereteit tartalmazó, számos érdekes társadalmi-po- l litikai kérdést megvilágító könyvek, vala­mint a marxizmus—leninizmus klasszikusai­nak munkái ez évben is szép számban jutnak el az olvasókhoz. A téli politikai könyvnapok időszakában tetőzik több, már elkezdett irodalomterjesz­tési akció is, mint az „Egy diák — egy könyv” mozgalom, amelyet a Kossuth Kiadó kirendeltsége a KISZ megyei bizottságával s a megyei tanács művelődésügyi osztályával kö­zösen indított. Tovább folytatódik a szocia­lista brigádok között már októberben elin­dult akció, amelyben a brigádok kulturális (és politikai) vállalásaik keretében vásárol­nak (és olvasnak) politikai könyveket. E moz­galomban már eddig is szép eredmények születtek. Az élen a Kossuth Kiadó tájékoz­tatása szerint a hajdúszoboszlói ÁFÉSZ szo­cialista brigádjai állnak. A megyei rendezvények között november 29-én Nagyrábén politikai tájékoztatóra is sor kerül. Az idei politikai könyvhetek néhány új­donsága iránt máris nagy az érdeklődés. Ezek között említhető a Fidel Castro: Válogatott beszédek és beszélgetések, Andersen-Nexo: Hódító Pelle vagy Pásztor Emil: A tizenötö­dik aradi vértanú című könyve. Is­mét kap­ható A Magyar Forradalmi Munkásmozgalom története, és a Munkásmozgalom-történeti Lexikon. Újdonság Leonyid Brezsnyev köny­ve a szovjet társadalom politikai rendszeré­nek fejlődéséről s Bassa—Bródy: Moszkva 1980. című kötete. Bizonyára sokan fogják ke­resni a Vélemények és viták a hetvenes évek magyar irodalmáról című kiadványt s Lord Walter könyvét a Titanic pusztulásáról.

Next