Hajdú-Bihari Napló, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-01 / 256. szám
N HAJDÚM 1| I |T| U Szakma és érdek korunk természetes követelménye, gazdasági előrehaladásunknak, távlati céljaink megvalósításának egyik feltétele, hogy rendszeresen és folyamatosan növekedjék minden területen a szakképzettek száma. Növekedjék mindenekelőtt azokban a termelőüzemekben, ahol az új technika és technológia törvényszerűen igényli ezt. Egy svéd szociológus pár évvel ezelőtt elemzéseiben arra a következtetésre jutott, hogy a tudományos technikai forradalom idején a jól szervezett és felépített társadalomban éppen a szakmunkásoknak kell legnagyobb számban lenniük, hogy a társadalmi munkafolyamatok természetesen funkcionáljanak. Egyik vidéki városunk párttestülete jelentésében megállapítja, hogy 1975 és 1978 között 603 főről 549 főre csökkent a városban az ipari és mezőgazdasági szakmunkástanulók száma. Van ennek persze demográfiai oka is, azonban — mint ahogy helyesen a jelentés is megállapítja — a változás döntően szemléletbeli fogyatékosságokat takar. Ezek a problémák jórészt ismertek. A szülői elfogultság, a pályaorientáló munkában található fogyatékosságok is hozzájárulnak ehhez. Legfeljebb azon csodálkozhatunk, hogy a hétköznapi életben, a gyakorlatban ugyanakkor igen gyakran előfordul, hogy szakmunkások nem szívesen vállalják az irodai jellegű munkát, sőt nem egy esetben a vezető munkaköröktől is tartózkodnak. Ez bizonyára azt jelenti, hogy szeretik a szakmájukat, elégedettek annak anyagi és erkölcsi megbecsülésével. A szemléletbeli tényezők közül a legnagyobb veszély, hogy az egyén saját érdekeit olykor hajlamos a közösségi, társadalmi érdek fölé emelni. Ugyanakkor népgazdaságunk éppen azért, hogy a szocializmus teljes felépítésének programját megvalósíthassa, a társadalmi munkamegosztás szervezésében nem tud minden esetben figyelemmel lenni az egyéni érdekekre. A szakmunkások számának növelése a korszerű gazdasági szerkezet egyik alapkövetelménye tehát. Ezért fontos, hogy mind a szervezetszerű oktatásban, mind az üzemekben folyó helyi szakmunkásképzésben a feltételek biztosítása mellett találjuk meg azokat az ösztönzőket, amelyek az egyént is még inkább érdekeltté teszik abban, hogy szakmát tanuljon. Az említett városban a szakmunkások aránya az iparban 27,6 százalék, a betanított munkásoké 57,8 százalék. Nem nehéz belátni, hogy a város — de az egész ország — iparának fejlődése ezeknek az arányoknak tudatos, gyors ütemű megváltoztatásától függ. I I I I I II Szoboravató ünnepség Hajdúnánáson a város felszabadulásának évfordulóján Október 31-én Hajdúnánás felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából díszünnepséget és szoboravató ünnepséget tartottak a Köztársaság téren. Az ünnepségen megjelent Karakas László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, Hajdúnánás országgyűlési képviselője, Tóth Imre, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei bizottságának titkára, Szöllősi Gyula, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Alberth Béláné, a Hazafias Népfront megyei titkára, Vágó László, a KISZ Hajdú-Bihar megyei bizottságának első titkára, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok képviselői, és számos környékbeli község, város képviselői. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Hevesi János, az MSZMP hajdúnánási városi bizottságának első titkára megnyitotta az ünnepséget, köszöntve a megjelent vendégeket és a város lakosságát. Karakas László szoboravató ünnepi beszédében kiemelte: „A szabadságért, a társadalmi haladásért küzdők áldozatából mindig új lehetőség, új erő fakad. A magyar nép számára az áldozat azt a lehetőséget szülte, hogy alkotó energiáit az új, igazságos társadalmi rend megteremtésére fordíthassa.” A továbbiakban Hajdúnánás fejlődéséről beszélt, arról, hogy az állami gazdaság és a négy termelőszövetkezet dolgozói 24 ezer hektár föld birtokosai, s munkájukat, eredményeiket az egész ország számon tartja. „Jobb, egészségesebb, teljesebb, pezsgőbb életet él a hajdúnánási nép. Olyat, amilyent csak az új, a szocialista társadalom tud minden tagjának biztosítani.” Végezetül a szobornak (Paál István szobrászművész alkotása) szerepéről, jelképéről szólt. „Kösse ez a mű össze múltunkat, jelenünket, jövőnket, hirdetve a város szabadságáért elesett hősök dicsőségét, azt a nagyszerű szocialista felvirágzást, amelyért életüket áldozták; azt, hogy a hálás utókor, a szocialista Magyarország, Hajdúnánás népe becsüli és vigyázza a történelmi örökséget, a szocializmust és a békét; azt, hogy tovább halad előre azon az úton amelyre a felszabaduláskor lépett: a lenini úton.” Ezekkel a szavakkal avatta fel Karakas László a Köztársaság téri felszabadulási emlékművet Hajdúnánáson. Az úttörők virágot helyeztek a beszéd elhangzása után az emlékmű talapzatára, majd a városi énekkar adott műsort az összegyűlt lakosok, vendégek előtt. Ezek után a szovjet vendégek, Karakas László, Tóth Imre és Hevesi János az MSZMP nevében, a városi tanács képviselői, társadalmi és tömegszervezetek képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit az emlékmű előtt. Karakas László ünnepi beszédet mind Úttörők virágot helyeznek el az emlékmű talapzatán Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését november 1-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató és a XII. kongresszus előkészítésével kapcsolatos feladatok megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Szabó Imre, a zsákai általános iskola tanára átveszi a pályadíjat ■ ■Ofvenketten nyertek díjat Pedagógiai pályázat eredményhirdetése A Déri Múzeumban hatodik alkalommal gyűltek öszsze tegnap, szerdán délelőtt 9 órakor óvónők, általános és középiskolai tanárok, szakfelügyelők és oktatási szakemberek, a pedagógiai pályázatot meghirdető szervek képviselői az idei pályázat díjainak kiosztása alkalmából. A megjelenteket Debreceni Ferenc, a megyei Pedagógus Továbbképzési Intézet igazgatója köszöntötte, majd Ungvári János, a megyei művelődési osztály helyettes vezetője beszélt a pályázat jelentőségéről, értékelte a beérkezett pályamunkákat. Azokat a nevelőket köszöntötte, akik a mindennapi munkájuk leszűrt tapasztalataival gazdagították a pedagógia tárházát, s akik ugyanekkor ezzel a tevékenységgel hozzájárultak saját személyiségük fejlesztéséhez is. Beszélt arról, hogy a fokozódó követelményekkel lépést tartani akaró iskola csakis a szocialista nevelés határozott képviseletével, az alkotókészség megalapozásával és a képességek sokoldalú fejlesztésével tehet eleget a sokasodó kívánalmaknak. Hangsúlyozta, hogy mindez útkereső, újító, alkotó nevelők nélkül nem oldható meg. Megállapította, hogy a pedagógusok mindennapi munkájában az alkotótevékenység elemei jelen vannak. Ungvári János értékelte az 1973—74-es tanév óta elkészült pályaművek, az újítások, kísérletek jelentőségét. Elmondta, hogy azóta 805 pályamunka született, s 332 díjnyertes dolgozatot értékeltek eddig. Szólt arról, hogy növekedett az iskolán kívüli, illetve az erkölcsi-politikai nevelés tapasztalatait feldolgozó pályamunkák száma. Beszédében elmondta, hogy az idén 128 értékelhető munka érkezett be, Debrecenből 63, Hajdúböszörményből tíz, Hajdúszoboszlóról nyolc, Hajdúnánásról hét, a debreceni járásból 17, a berettyóújfalui járásból ugyancsak 17, a püspökladányi járásból pedig hat. Ezek közül óvodai nevelői tevékenységgel tíz, általános iskolai oktatással 74, a gimnáziumok tevékenységével kilenc, szakközépiskolák munkájával 14, a szakmunkásképzőkével 12, a kollégiumok és más intézmények nevelőmunkájával kilenc dolgozat foglalkozott. Ungvári János beszéde után Szekeres Antal, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője átadta az 52 pályadíjat. A megye pedagógusai közül a pályázat első díját kapta Aranyos József szakfelügyelő a hajdúszoboszlói gimnáziumból, dr. Bacsa Sándorné és dr. Gaál Józsefné szakfelügyelők a vénkerti, illetve a Szoboszlói úti általános iskolából, Falucskai Jeő igazgató, a berettyóújfalui Arany János Gimnáziumból, a hajdúsámsoni általános iskola osztályfőnöki munkaközössége, Mihály János nyugdíjas igazgató a hajdúböszörményi Bocskai Gimnáziumból, Pakurár Miklós főelőadó a megyei művelődési osztályról. Papp Sándorné óvónő a püspökladányi Úttörő utcai óvodából, dr. Sebestyén Árpádné a debreceni Dienes Szakközépiskolából, Szabó Imre a zsákai általános iskolából, Szekeres Sándor vezető szakfelügyelő és Szilágyi Miklós főelőadó, mindketten a megyei művelődési osztályról. A kitüntetetteket Spengler Györgyné, az Oktatási Minisztérium főelőadója köszöntötte. Téli politikai könyvnapok Immár hagyomány, hogy az év végén, november—december táján ország-s megyeszerte megrendezik a politikai kiadványok, könyvek ünnepi seregszemléjét, vásárát, a téli politikai könyvnapokat. A politikai könyvek idei ünnepét Szabó József, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora nyitja meg november 2-án a Salgótarjánban rendezett országos megnyitó ünnepségen. A Hajdú-Bihar megyei megnyitót november 8-án 17 órakor tartják Debrecenben a Kölcsey Ferenc Művelődési Ház konferenciatermében. Ezen részt vesznek a politikai irodalom terjesztői és a csoportos szóbeli agitáció szervezői, irányítói, a vitakörvezetők is. Megnyitó beszédet Pataki György, az MSZMP Debrecen városi Bizottságának titkára mond. Ezt az Alföld irodalmi színpad műsora követi. A megyei megnyitóra kiállítják a politikai könyvtermés színe-javát. A kiállításon természetesen vásárolni is lehet. A téli politikai könyvnapok megnyitóját követően több, a könyvekhez, politikai művelődéshez kötődő eseményre is sor kerül. Az üzemek, intézmények, tanintézetek pártszervezetei s e pártszervekmegbízottai, a Kossuth Kiadó terjesztői a munkahelyeken könyvvásárt rendeznek. A könyvújdonságok — amint ez már hagyomány — részletre is vásárolhatók. A könyvnapokra felkészülve eddig már több mint háromszázezer forint értékű politikai kiadványt szállítottak ki az üzemek, intézmények terjesztői. Remélhető, hogy a napjaink elméleti, politikai ismereteit tartalmazó, számos érdekes társadalmi-po- l litikai kérdést megvilágító könyvek, valamint a marxizmus—leninizmus klasszikusainak munkái ez évben is szép számban jutnak el az olvasókhoz. A téli politikai könyvnapok időszakában tetőzik több, már elkezdett irodalomterjesztési akció is, mint az „Egy diák — egy könyv” mozgalom, amelyet a Kossuth Kiadó kirendeltsége a KISZ megyei bizottságával s a megyei tanács művelődésügyi osztályával közösen indított. Tovább folytatódik a szocialista brigádok között már októberben elindult akció, amelyben a brigádok kulturális (és politikai) vállalásaik keretében vásárolnak (és olvasnak) politikai könyveket. E mozgalomban már eddig is szép eredmények születtek. Az élen a Kossuth Kiadó tájékoztatása szerint a hajdúszoboszlói ÁFÉSZ szocialista brigádjai állnak. A megyei rendezvények között november 29-én Nagyrábén politikai tájékoztatóra is sor kerül. Az idei politikai könyvhetek néhány újdonsága iránt máris nagy az érdeklődés. Ezek között említhető a Fidel Castro: Válogatott beszédek és beszélgetések, Andersen-Nexo: Hódító Pelle vagy Pásztor Emil: A tizenötödik aradi vértanú című könyve. Ismét kapható A Magyar Forradalmi Munkásmozgalom története, és a Munkásmozgalom-történeti Lexikon. Újdonság Leonyid Brezsnyev könyve a szovjet társadalom politikai rendszerének fejlődéséről s Bassa—Bródy: Moszkva 1980. című kötete. Bizonyára sokan fogják keresni a Vélemények és viták a hetvenes évek magyar irodalmáról című kiadványt s Lord Walter könyvét a Titanic pusztulásáról.