Hajdú-Bihari Napló, 1980. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1980-05-01 / 101. szám
A Herbaria balmazújvárosi üzeme Április 29-én a Herbária Vállalatán belül tizennégy társüzem közül a balmazújvárosi nyerte el a kiváló címet (s ha nem is sorrendben egymás után), de tizenegyedszer. A falu széli székfűszárító kinőtte magát, ám nemcsak gyári külsőt vett magára, mind az országban mind külföldön híre kelt jónéhány gyógynövénykivonatú készítményének. Az igazgató, Cseresznyés János az ünnepi termelési tanácskozásra öszszejött dolgozók előtt 1979-et a „nagy ugrás évének” nevezte. Joggal, 1978-ban 32 millió forintos árbevételt könyvelhettek el, 1979-ben már 108 millió forintban fejlölhették meg a termelésiértéket. A balmazújvárosi Herbária — mondta az igazgató — a fénykorát éli, s nem véletlenül. Szaporodott a kozmetikumok választéka, de nem esett vissza a hagyományos gyógynövény-illóolajok és a fűszernövények iránti kereslet sem. Az egy főre jutó termelési érték (automata gépsorok munkába állításával) 720 ezer forintra emelkedett 1979-ben, a női dolgozók létszáma (az egyébként iparosodó, de mezőgazdasági jellegű faluban) ugyancsak nagyobb számmal írható le: a volt székfűszárító 150 leánynak, asszonynak ad kenyeret. Az 1980-as üzletpolitika felmérése szerint már ebben az évben 2 millió Bánfi-haj szeszflakont csomagolhatnak ízléses dobozokba. Dr. Szollár György, a Herbária Vállalatának igazgatója mielőtt átadta volna Posta Istvánnénak, Csobán Péternének és ifj. Tar Sándornak a kitüntetéseket, arról szólt, arra hívta fel a kollektíva figyelmét, hogy a kifogástalan csomagolásra a jövőben is mind nagyobb szükség lesz, hiszen a jó portéka cégére az, hogy miféle külsőben jelenik meg a vevő előtt a polcokon. Végezetül dr. Szollár György a jó nyugati exportlehetőségekre hivatkozva kijelentette, hogy a balmazújvárosi üzem újabb fellendülés előtt áll. Kiváló címet kapott A MÁV debreceni igazgatóságának Építési Főnöksége Tegnap a Nagyállomás oktatótermében az építési főnökség vezetői és dolgozói a kiváló főnökség cím és a bőrös vándorzászló elnyerése alkalmából ünnepségre gyűltek össze. Az oktatóterem padsorait megtöltötték a vasutas dolgozók, hiszen nem kis nap volt ez a főnökség történetében. Az elnökségben helyet foglalt: B. Tóth József, a megyei pártbizottság munkatársa, Schmidt Lajos, a Debrecen városi pártbizottság munkatársa, dr. Telek János, a MÁV vezérigazgató-helyettese, Nagy Istvánná, a Vasutasok Szakszervezete Elnökségének alelnöke és Pálóczi Béla alezredes a pályaépítő vasutas katonák képviseletében. Ünnepi beszédet Széles Károly, az építési főnökség igazgatója mondott, aki részletesen elemezte az 1979-es célkitűzéseket és azok sikeres megvalósulását. Ezek szerint a vonalkorszerűsítés, az élőmunka termelékenységének kihasználtsága, a gépi kapacitás az ágyazatrostálásnál és a vágányépítésnél száz százalék fölé emelkedett. Kedvezően alakult az üzemanyag- és energiafogyasztás a főnökség területén, vagyis csökkent a tervezetthez viszonyítva a tényleges felhasználás. Mindezek ismertetése után a kitüntetések átadására került sor. Dr. Telek János Illyés Andrásnak a Kiváló Munkáért kitüntetést adta át, brigádjának a „MÁV kiváló brigádja” címet adományozta. Az építésvezetőségek közötti versenyben a tuzsériak vitték el az első helyezést. A Magyar Néphadsereg 5320 3 század személyi állománya a szocialista vasútépítő század címet kapta meg. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat debreceni gyára Az 1979. évben elért eredményei alapján tizenegy esztendő után ismét elnyerte a kiváló címet a Szék- és Kárpitosipari Vállalat debreceni hajlítottbútor-gyára. A kitüntetés átadására április 30-án a gyár kultúrtermében került sor. Lekics Jenő főmérnök köszöntötte az ünnepségen megjelenteket, s az elnökségben helyet foglalt Juhász Imrénét, a megyei pártbizottság munkatársát, Takács Sándort, a városi pártbizottság tagját, Tikász Eleket, a városi tanács elnökhelyettesét és Szilágyi Sándort, az SZMT titkárát. Lechner Károly, a szakszervezeti bizottság titkára mondott ünnepi beszédet, majd Kara Tibor vezérigazgató értékelte a gyár dolgozóinak elmúlt évi tevékenységét. Elmondta, hogy a hajlítottbútorgyár termelését a szoros gazdasági és hatékonysági követelmények mellett a vállalati átlagnál nagyobb mértékben és az előző évhez viszonyítva több mint 10 százalékkal növelte. Ez a tervhez viszonyítva 1,3 millió többletet jelentett, mely úgy valósult meg, hogy ugyanakkor a létszám csökkent. A vezérigazgató szólt arról is, hogy a debreceniek kedvező eredményeket értek el a költséggazdálkodásban is. Csökkentek az üzemi általános költségek. Mint mondta, a gyári eredmény megvalósításában különös jelentősége van annak, hogy a dolgozók sok fontos feladatot megvalósítottak az üzem- és munkaszervezés területén. Többek között ilyen az új máglyázási eljárás bevezetése, amely létszámmegtakarítást, a tölgy gyártási láncának technológiai átszervezése, amely a hulladék-, illetve selejtcsökkenést eredményezett. A vezérigazgató megemlítette még a forgácsoló üzemben bevezetett új csiszolási technológiát, amelynek eredményeként javult a munka minősége. Ezek az intézkedések — mondta Kara Tibor — nagymértékben elősegítették a helyes munkaerő-gazdálkodást, s így érthető: nőtt a termelékenység. A vezérigazgató kiemelte a gyár karbantartó szervezetének munkáját is, hiszen jelentős feladatot oldottak meg a saját vállalkozási beruházásban, és a saját tervezésű, kivitelezésű hajlító- és csiszológépek gyártásában. Elismerően szólott továbbá a laboratóriumi dolgozókról, akik új ragasztóanyagok és lakkok vizsgálati módszereinek kísérletét vezették be. A jó eredményt segítette elő az is, hogy a gyár a vállalat irányító apparátusával közösen a már korábbi években megkezdett termékszerkezetváltását tovább folytatva tekintélyes piacot teremtett meg 1979-ben. Kara Tibor ezt követően a debreceni gyárban a munkakörülményeket javító intézkedések megvalósításáról szólt, majd az elkövetkezendő időszak főbb feladatait ismertette. Elmondta, hogy egy olyan gyárban, ahol az előállított termékeknek több mint a fele exportra készül, a vállalati és a gyári vezetésnek közös feladata, hogy csak olyan termékkel jelenjenek meg a piacon, amelyek árban és kiviteli konstrukcióban kedvező fogadtatásra találnak. Végezetül a vállalat vezérigazgatója átnyújtotta a Kiváló Gyár címet dokumentáló oklevelet Sütő Lászlónak, a debreceni gyár igazgatójának. A Komádi és Vidéke ÁFÉSZ Elmúlt évi munkájáért, a lakosság folyamatosan magas színvonalú ellátásáért kiváló címet kapott a Komádi és Vidéke ÁFÉSZ. Az ünnepi termelési tanácskozást április 29-én este 7 órakor tartották Komádiban, az ÁFÉSZ Róna éttermében. Az ünnepségen megjelent dr. Fekete-Győr Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa, Szabó László, a berettyóújfalui járásivárosi pártbizottság titkára, Kovács Béla, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetőhelyettese, valamint az állami, társadalmi szervek képviselői. A Komádi és Vidéke ÁFÉSZ elmúlt évi munkáját Kormány József elnök értékelte. A szövetkezet taglétszáma az elmúlt esztendőben 4076-ról 4195-re emelkedett, a foglalkoztatottak száma 255-ről 257-re nőtt. 1979-ben az élelmiszer-kereskedelmi részleg közel 64 millió forintos árbevételt ért el, és 14,4 százalékkal haladta meg a bázisesztendő forgalmát. A ruházati kereskedelem 27,5 millió forintot ért el, a vendéglátóipari egységek árbevétele megközelítette a 43 millió forintot. A szövetkezet felvásárlási tevékenysége az elmúlt esztendőben 2,5 millió forinttal növekedett, s több mint 20 millió forintot ért el. Ezen belül burgonyából 4,7, különböző zöldségekből és gyümölcsökből 8,9, uborkából 9, szemes takarmányokból 35 százalékkal növekedett a felvásárolt áruk mennyisége. A szolgáltatási, szállítási tevékenység is nagymértékben előrelépett. Elsősorban a szövetkezet legnagyobb beruházásának, a saját kivitelezésben határidőre elkészült ABC-áruháznak köszönhetően az építő, szolgáltató részleg árbevétele háromszorosa volt az előző évinek, és meghaladta a 4,5 millió forintot, összességében a Komádi és Vidéke ÁFÉSZ 241 millió forintos forgalmat ért el. Nyereségtervüket is sikeresen teljesítették, a bázishoz viszonyítva 15 százalékos növekedéssel 8,5 millió forintos eredményt értek el. A szövetkezet elnökének elemzését követően Szeifert Imre, a MÉSZÖV elnökhelyettese és Karsai Sándor, a KPVDSZ megyei bizottságának elnöke átadta a kiváló szövetkezet cím elnyeréséről tanúskodó oklevelet. Rövid értékelő beszédében Szeifert Imre elmondta, hogy a Komádi és Vidéke ÁFÉSZ jól ellátta nemcsak Komádi, hanem Magyarhomorog, Körösszakát, Körösszegapáti lakosságát. A kiváló cím elnyerése több évi folyamatosan végzett jó munka elismerése is. Ezt követően Szilaj Pál, a Berettyóújfalu városi-járási KISZ-bizottság titkára átadta a szövetkezet ifjúkommunistáinak a kiváló KISZ-szervezet cím elnyeréséről tanúskodó oklevelet. A Komádi és Vidéke ÁFÉSZ ünnepi termelési tanácskozása a 347. számú Házi Árpád úttörőcsapat úttörőinek műsorával folytatódott. Végezetül Kormány József, az ÁFÉSZ elnöke a munkában élen járó egységeknek, szocialista brigádoknak és dolgozóknak adott át jutalmakat. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1990. MÁJUS 1. Átadták az 1980. évi SZOT-díjakat Szerdán a SZOT Szállóban ünnepélyesen kiosztották az 1980. évi SZOT-díjakat. Az ünnepségen részt vett Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Pozsgay Imre kulturális miniszter is. Vinizlay Gyula, a SZOT titkára üdvözölte a kitüntetetteket, hangoztatva, hogy a szakszervezeti mozgalom messzemenően támogatja a művészetet, amely az embert, a munkát ábrázolja, a dolgozók tudatát formálja. A SZOT-díjakat Gáspár Sándor adta át. SZOT-díjat kapott: Adorján Lajos, az Ózdi Kohász Néptáncegyüttes vezetője, Adorján Nóra művészettörténész, Bokor László filmrendező, Galambos Tibor koreográfus, Gács Rezső (Rodolfo) artistaművész, a Gyöngyössy Imre—Kabay Barna író—rendező alkotópáros, Inke László színművész, Ipper Pál újságíró, Kakucsi Géza, a debreceni Dolgozók Általános Iskolájának igazgatója, Kalló Viktor szobrászművész, Kapusi Rózsa, a Magyar Rádió főmunkatársa, Karai József zeneszerző-karnagy, Kiss István, a HVDSZ Liszt Ferenc férfikarának karnagya, Kovalik Károlyné ,Hegyi Imre, a Magyar Rádió alkotópárosa, Kovács Kati táncdalénekes, Loránd Hanna színművésznő, Olcsai Kiss Zoltán szobrászművész, Raszler Károly grafikusművész, Tóth Béla író és Zelle Zoltán költő. (MTI) Az új külügyminiszter Edmund Muskie Carter elnök alig egy nappal Cyrus Vance lemondása után kedden bejelentette, hogy Edmund Muskie szenátort jelölte ki külügyminiszterré. A választás teljes meglepetés volt, a bennfentesek Christopher külügyminiszterhelyettesben vagy Carter belső politikai körének valamelyik tagjában sejtették az utódot. Muskie kiválasztása jó politikai húzásnak látszik. Nemcsak bel- és külföldi pozícióit erősítheti, hanem egyensúlyozó hatással lehet az amerikai külpolitikára, amelynek mind féktelenebb kilengései miatt Vance távozott. Muskie politikai háttere, egyénisége arra enged következtetni, hogy viszonylag mérsékelt külpolitikai vonalat követ majd, és ellensúlyozhatja Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó Carterre gyakorolt hatását. Az északkeleti Maine államból származó katolikus politikus 26 éve tölt be választott posztokat, 22 éve a szenátus tagja. 1968-ban Hubert Humphrey elnöki kampányának alelnökjelöltjeként, társával együtt messze elmaradt a versenyben, 1972- ben ennek ellenére elnökjelöltként indult. Kezdeti nagy sikere után (részben a Nixontábor piszkos trükkjeinek hatására) visszaesett, s végül csak a negyedik helyre került a Demokrata Párt listáján a szavazatok tizenegy százalékával. A szenátus költségvetési bizottsága elnökeként kulcsposztot töltött be. A külügyi bizottság tagjaként jelentős nemzetközi tapasztalatot szerzett, elsősorban Nyugat- Európában. A politikus lengyel bevándorlók gyermeke, a család eredeti neve Muskiewicz. Edmund Muskie-nek jogi képzettsége van. Fellépésében, stílusában hasonlít elődjéhez, bár sokkal dinamikusabb egyéniség. Vance elégedetten nyilatkozott utódja kiválasztásáról. * EURÓPA NÉPEIHEZ! A párizsi találkozón képviselt kommunista és munkáspártok a következő felhívással fordultak Európa népeihez a békéért és a leszerelésért: A fegyverkezési hajsza esztelen fokozódása nyugtalanságotokat váltja ki. Európa népei, joggal vagytok éberek. A rombolás és a halál eszközei, amelyeket oly sűrűn lakott földrészünkön halmoztak fel vagy rászegeztek, nagy veszélyt jelentenek közös sorsunkra. De azt is jól tudjátok, micsoda szörnyű pazarlást jelentenek ezek a fegyverek, milyen hatalmas mennyiségben vonják el azokat az eszközöket, amelyek elengedhetetlenek a mindennapi szükségletek kielégítéséhez és Európa népeinek és nemzeteinek jövendő fejlődéséhez. Láthatjátok, milyen ártalmasak a békére, az enyhülésre, a kölcsönös bizalomra a háborús pszichózist keltő kampányok, amelyekre az utóbbi időben került sor: ezek arra irányulnak, hogy a világot ismét a hidegháborúba lökjék vissza. Márpedig íme, új nukleáris arzenálok telepítését tervezik Európa szívébe: íme, sorozatosan új kísérleteket tesznek az enyhülés vívmányainak lerombolására; nyíltan kikezdik a már megkötött egyezményeket, a folyamatban levő tárgyalásokat, a gazdasági, kulturális, sport- és emberi kapcsolatokat. Földrészünk népei drágán fizették meg azt a lehetőséget, hogy ismerik a béke, a barátság, a szilárd és tartós együttműködés árát. A hitlerizmus fölött aratott győzelem 35. évfordulója hozzásegít annak megértéséhez, hogy a béke egyike az ember legfőbb jogainak egyike a szükséges emberi értékeknek. Mindannyian, akik életünket Európa valamely országában építjük, mindent elveszthetünk ennek a veszélyes eszkalációnak a folytatódása esetén. Utasítsuk vissza még annak a hipotézisét is, hogy lerombolhatják a világ eme övezetét, amelynek jelentős emberi és gazdasági potenciálja az egész emberiség számára szükséges, védjük meg természeti kincseit és történelmi örökségét, amely részét képezi az emberiség közös kincseinek e földön. Mindannyian, bárkik legyünk is, és bárhol éljünk is Európában, csak nyerhetünk a meglevő problémák tárgyalásos megoldásának keresésével. Valamennyien csak nyerhetünk a fegyverzetek és a fegyveres erők csökkentésével, az olyan leszerelés felé való haladással, amely megfelel a valamennyi állam és nép számára egyenlő és garantált biztonság követelményeinek. Ennek elérésére megvannak az erők. Mi, kommunisták, békeszerető emberek vagyunk, a leszerelést, a népek közötti együttműködést és barátságot akarjuk. Ezért mondjuk nektek: a béke valamennyiünk ügye, és valamennyiünk cselekvése fogja diadalra vinni. Lépjünk fel az új amerikai rakéták gyártásáról és Európába való telepítéséről szóló NATO-döntés hatálytalanításáért vagy végrehajtásának tényleges felfüggesztéséért, azért, hogy hatékony tárgyalások kezdődjenek az egyenlőség és a garantált biztonság feltételei között a közép-hatótávolságú rakéták kérdéséről. Törekedjünk a SALT I II. megállapodás mielőbbi ratifikálására és a hadászati fegyverzetek további csökkentésével foglalkozó tárgyalásokra. Harcoljunk azért, hogy döntő haladás következzék be a bécsi tárgyalásokon, hogy csökkentsék a fegyveres erőket és fegyverzeteket, és támogassunk minden erre irányuló részintézkedést, beleértve atomfegyvermentes övezetek létesítését, az ilyen fegyverek felhasználása elleni biztosítékokat. Harcoljunk azért, hogy 1980-ban megtartsák a madridi találkozót az európai biztonságról és együttműködésről. Legyen célunk még tovább lépni a helsinki záróokmány valamennyi előírásának minden állam részéről való alkalmazásában, nevezetesen a politikai enyhülésnek a katonai enyhüléssel való megszilárdításában. Munkálkodjunk azért, hogy Varsóban összeüljön egy európai értekezlet a földrészünkön való katonai enyhülés és leszerelés érdekében. Követeljük az ENSZ rendkívüli ülésszakán elfogadott határozatok végrehajtását. Harcoljunk azért, hogy az ily módon felszabaduló eszközöket a fejlesztésért, az éhség ellen vívott küzdelem előmozdítására fordítsák, amint ezt az el nem kötelezett országok javasolják. Ez megfelel az egész emberiség érdekeinek. Igen, a leszerelésért vívott küzdelem ma elsőrendű kérdés. Amikor a békéért és a leszerelésért vívott harcról van szó, mi, Európa valamennyi országának kommunistái, készen állunk bármely párbeszédre, bármely tárgyalásra, bármely közös akcióra. Azt óhatjuk, hogy ennek érdekében fogjon össze minden békeszerető erő. Bármely nemzet fiai legyünk, bárminő is meggyőződésünk, életmódunk, mindenkinek, a kommunistáknak, a szocialistáknak, a szociáldemokratáknak, a keresztényeknek és más vallások híveinek azt mondjuk: A béke valamennyiünk közös kincse! E találkozó színhelyéről kijelentjük, hogy kutatni kívánjuk egy nyílt kezdeményezés megvalósítását, egy olyan kezdeményezését, amely lehetővé teszi a legszélesebb körű kapcsolatfelvételt és a legszélesebb körű párbeszédet. Készek vagyunk a megfelelő formákban a konzultációkra és az eszmecserékre mindazokkal az európai erőkkel, amelyek eltökéltek arra, hogy Helsinki szellemében és Madrid távlatában cselekedjenek az enyhülési politika folytatása és a fegyverzetek csökkentéséhez vezető utak felkutatása érdekében földrészünkön. Jóakaratú férfiak és nők, cselekedjünk együtt minden országban és európai méretekben is. Az egységben a haladás, a boldogság és a béke ügye lesz a nyertes. Párizs, 1980. április 29.