Hajdú-Bihari Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

A MAGYAR SZOCIA­LISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A népgazdaság 1981. évi terve A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta az 1981. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy az összhangban van a Magyar Népköztársaság VI. ötéves tervével, annak céljait konk­retizálja az ötéves tervidő­szak első évére. A terv elő­irányzatai a népgazdaság fejlődésének 1980. évi ered­ményeire alapozódnak és fi­gyelembe veszik a gazdasági növekedés 1981. évben vár­ható belföldi és külföldi fel­tételeit Az 1980. évi népgazdasági terv fő célja teljesült: a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­te számottevően javult, az összes behozatali többlet je­lentősen csökkent, ezen belül a nem rubel elszámolású áruforgalmi mérleg a terve­zettnél kedvezőbb. Az egyen­súlyi helyzet javulása a gaz­dasági növekedésnek a ter­vezett alacsonyabb üteme mellett ment végbe. A gaz­dasági szabályozórendszer 1980-ban végrehajtott módo­sításai és az éves terv egyéb intézkedései hozzájárultak ahhoz, hogy a belföldi fel­­használás szabályozásában az előző évben elért ered­mények megerősödtek. A nemzeti jövedelem a tervezett 3—3,5 százalék he­lyett mintegy 1 százalékkal emelkedett. A termelő ága­zatokban foglalkoztatottak száma a számítottnál na­gyobb mértékben csökkent, a munka termelékenysége nőtt. Az egységnyi termelés­re jutó eszközráfordítás a számítottnál nagyobb. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználása a terve­zettnél valamelyest jobban csökkent, ezen belül a lakos­ság fogyasztása kismérték­ben nőtt. A felhalmozás, fő­leg az állóeszköz-felhalmo­zás mérséklődött, kisebb a számítottnál a készletfelhal­mozás is. A fogyasztás és a felhalmozás változott. A kül­kereskedelmi forgalom mennyiségében nem haladta meg az 1979. évi színvonalat. Az áruk és szolgáltatások ki­vitele a tervezettnél kevésbé nőtt, behozataluk a számí­tott kisebb növekedés he­lyett csökkent. húsági Cukorgyár, adriai kő-­­olajvezeték, Vörösmarty téri kulturális­­ központ) teljesen elkészült, két nagyberuházás­nál (recski bányászati kuta­tás létesítményei, Magyar Gördülőcsapágy Művek re­konstrukciója) maradnak ké­sőbbre kisebb munkák. Nagyberuházás 1980-ban nem kezdődött meg. A tervezett­nél nagyobb a teljesítés a lakásépítéshez kapcsolódó létesítmények, a közforgalmú úthálózat és a vízgazdálkodás fejlesztésénél. A vállalatok és szövetkezetek beruházása­ikra az előző évinél keveseb­bet, a számítotthoz közelálló összeget fordítottak. A munkaképes korú népes­ség és a szocialista szektor­ban foglalkoztatottak száma kismértékben csökkent, ezen belül a nem termelő és szolgáltató ágazatokban nőtt. Az év során jelentősebb fog­lalkoztatási vagy munkaerő­ellátási gondok nem voltak. A kormányhatározatokban kijelölt területeken megkez­dődött az előírt létszám­­csökkentés. Az átlagbérek lényegében a tervezettnek megfelelően nőttek, a mezőgazdasági ter­melésből származó bevételek is a számítottal megegyező­en emelkedtek. A pénzbeli társadalmi juttatások jelen­tősen magasabbak az 1979. évinél, nagyobbrészt, a csalá­di pótlék növelése és egyéb életszínvonalpolitikai intéz-­­kedések hatására. A fogyasz­tói­­árszínvonal és az egy keresőre jutó reálbér a ter­vezettnek megfelelően ala­kult. A lakosság reáljövedel­me megegyezik az előző évi­vel. A lakosság jövedelmeiből 1980-ban kevesebbet takarí­tott meg, mint az első évben. A kiskereskedelmi forgalom volumene nem érte el a tavalyi színvonalat. A lakos­ság fogyasztása 0,5—1 száza­lékkal emelkedett. Az átla­gosnál jobban nőtt az élve­zeti cikkek fogyasztása és a szolgáltatások igénybevétele. Az élelmiszer-ellátás az év folyamán összességében ki­egyensúlyozott volt. Ipar­cikkekből az év elején a­­szokásosnál több volt a hiány, a második félévben az ellátás a legtöbb termékcso­portban javult. Emellett is gyakran nem volt kielégítő a választék. A lakosság infrastrukturá­lis ellátottsága a tervezett­nél valamivel jobban fejlő­dött. Az előirányzottnál több, 85—86 ezer lakás készült el. A gyógyintézeti ágyak, va­lamint az óvodai helyek száma — utóbbi elsősorban a társadalmi összefogás eredményeként — a tervet meghaladó mértékben nőtt, az óvodákban elhelyezhető gyermekek aránya eléri a 81 százalékot. Általános iskolai osztálytermekből, is a terve- s­zettnél több épült. Az ipari termelés korszerűsödött Az ipari termelés a terve­zett 3,5—4 százalékos növe­­edéssel szemben valame­lyest az 1979. évi színvonal alatt maradt. A bányászat, a­ohászat és a gépipar ter­­melése az 1979. évinél ki­­ebb, a többi ágazaté na­gyobb volt. A mérsékelt bel­öl­di kereslet mellett az ipar néhány ágazatában a gazda­ságtalan termelés és kivitel mérséklésének, illetve meg­szüntetésének is része volt az alacsonyabb termelésben, hozzájárult az is, hogy a vállalatok nagy része a ter­vezettnél magasabb termelői árszínvonal folytán alacso­­sabb termelés mellett is­­lentős nyereséghez jutott, gy nem volt erőteljes törek­­és a szabad kapacitásoknak­azdaságos kivitelre, vagy kort helyettesítés­re törté­­sasznosítására. z ipari termékek értéke­se irányában és arányai­­megfelelt a terv céljai -­v. A termelő célú kibocsá­­s megegyezett az elmúlt vét, a fogyasztási célú ér­desítés kis mértékben csők­ént, a beruházási javak ér­desítése alacsonyabb volt 1979. évinél, a kivitel nelkedett. Folytatódott az ipari ter­elés szerkezetének korsze­­rs­ítése. A termelés haté­­onyságának növekedése, -zerkezetének átalakítása, a namikus vállalati maga­­dartás kialakítása azonban a­­z indokoltnál lassabban ha­­■id. Érezhető eredmények- t­­el járnak az 1979—80-ban­­ bevezetett energiatakaré-­­­osségi intézkedések, törek-­­­és tapasztalható a termelés­­ fajlagos anyag- és energia­­igényének csökkentésére. Az ország energiafelhasználása nem haladta meg az 1979. évit. Az iparban foglalkoztatot­tak száma a termelést meg­haladóan csökkent, az egy főre jutó termelés emelke­dett. Az építőipar termelése a beruházások mérséklésével összhangban csökkent. A termelés szakmánként és körzetenként differenciáltan alakult, a csökkenés az át­lagosnál nagyobb volt a mélyépítőiparban. Az építési kereslet és kínálat viszonya javult. Erősödött az építő­ipari vállalatok vállalkozói magatartása, egy részük azonban még nem volt képes rugalmasan alkalmazkodni a változó piaci feltételekhez. Csökkent az építőiparban foglalkoztatottak száma, az egy főre jutó termelés vala­melyest nőtt. A mezőgazdasági termékek termelése a szeszélyes időjá­rás, az ár- és belvizek elle­nére­­ a tervezetthez közel­­állóan emelkedett. Kalászos gabonából a számítottnál több termett. A kukoricater­més valamivel kevesebb a tervezettnél. A burgonya-, a zöldség- és gyümölcsfélék termésmennyisége az elmúlt évinél nagyobb, de a terv­ben számítottnál kisebb. Az állattenyésztés a tervezettet valamelyest meghaladóan fej­lődött. A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottsága kielégítő. Az energiafel­használásában a takarékos­ság fokozódott. Mezőgazda­­sági és élelmiszeripari termé­kekből a belföldi ellátás jó, kivitelük emelkedett. Csökkent a beruházások volumene Az áru- és személyszállí­­t­ási teljesítmények az igé­nyeknek megfelelően alakul­nak. Az energiatakarékosság fokozására tett intézkedések eredményeként a szállítás és hírközlés összes energiafel­használása az előző évihez képest csökkent. A beruházások volumene a tervezettnél nagyobb mérték­ben csökkent. A beruházások csökkenése mind az állami, mind a vállalati körben első­sorban az újonnan kezdődő beruházások számának mér­séklődését eredményezte. A tervezett ütemben vagy annál gyorsabban halad a nagyberuházások kivitelezé­se. A befejezésre előirányzott kilenc nagyberuházás közül hét­­deáki bauvitbánya, Bél­apátfalvai Cementgyár, Ma­gyar Viscosa­pan II., Tiszai Kőolajfinomító 1. ütem, Haj­ A gazdasági munka fő feladatai A gazdasági munka fő feladata 1981-ben is a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tének, elsősorban a külkeres­kedelmi áruforgalom egyen­legének javítása, és a lakos­ság elért életszínvonalának fenntartása, az életkörülmé­nyek javítása. A termelés és a belföldi felhasználás növe­kedése és összetétele e cél­nak megfelelően alakul. A nemzeti jövedelem bel­földi végső felhasználása az 1980. évinél kisebb lehet. Ezt elsősorban a felhalmozás, ezen belül a beruházások további csökkentésével kell elérni. A lakosság fogyasz­tása kismértékben emelked­het. A termelés továbbra is mérsékelt, de az 1980. évit meghaladó ütemben és diffe­renciáltan nő. A növekedés nagyobbrészt a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. Meg kell gyorsítani a gaz­daságtalan termelés vissza­Az iparban a tervcélokkal összhangban álló, hatékony és versenyképes termelés bővülhet. Az ipari termékek kivitelének erőteljesebb fo­kozása mellett jobban kell kielégíteni a mérsékelten emelkedő belföldi keresletet. Ennek megfelelően különö­sen a gépipar, ezen belül fő­ként a híradás- és vákuum­­technikai, a műszer- és fém­tömegcikkipar, valamint a vegyipar, ennek keretében a szorítását és az ezáltal, va­lamint a belföldi kereslet mérséklődése következtében felszabaduló kapacitásokat az eddiginél eredményeseb­ben kell a kivitel növelésére és a behozatal helyettesítésé­re hasznosítani. A munka- és üzemszervezésben, a jobb munkaidő-kihasználásban, a munkafegyelem javításá­ban, a munkaerő átcsoporto­sításában rejlő tartalékok feltárásával a munka ter­­mmelékenysége a termelésnél jobban növekedjék, az álló- és forgóeszközök kihasználá­sa pedig a korábbi évekénél eredményesebb legyen. Az energia- és anyagtakarékos- ság fokozása és a ráfordítás szerkezetének ésszerűsítése révén el kell érni, hogy az anyagi ráfordítások legfel­jebb a termeléssel azonos m­értékben emelkedjenek. . Az 1981. évi népgazdasági terv legfontosabb előirány­zatai : gyógyszer- és növényvédő­­szer-gyártás, a gumi és mű­anyag-feldolgozó ipar ter­melése és értékesítése emel­kedik számottevően. A belföldi és a külföldi kereslethez igazodva meg­gyorsul a termelés szerkeze­tének korszerűsítése. Azok a vállalatok fejlődhetnek dina­mikusan, amelyek gyárt­mányösszetételüket átalakít­va gyorsan alkalmazkodnak (Folytatás a 2. oldalon) A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 182 mil­l­­­iárd forintot lehet fordítani. 1980 — 100 Nemzeti jövedelem 102,0—102,5 Belföldi felhasználás 99,0— 99,5 Ipari termelés 103,0—103,5 Országos építés-szerelés 99,0 Mezőgazdasági­ termékek ter­melése 103,0 Egy lakosra jutó reáljövede­lem­­ 101,0 Lakosság fogyasztása 101,5 AZ ÚJ ÉV KÜSZÖBÉN Az 1980-as naptárt az asztalfiókunkba tettük. Bú­csúzunk az óévtől, s köszöntj­ük az új esztendőt, 365 na­pot magunk mögött hagyva, s ugyanennyit magunk előtt tudva szántó belső kényszert érzünk, hogy szám­vetést készítsünk — jóról és rosszról egyaránt. E számvetést elvégzi az egyes ember és elvégzik az ország vezetői. Ilyenkor végiggondoljuk családunk, környezetünk, hazánk sorsának alakulását, és előre te­kintünk. Az elmúlt esztendő bővelkedett az eseményekben. 1980 márciusában ülésezett az MSZMP XII. kongresz­­szusa, júniusban az urnák elé járultunk, hogy megvá­lasszuk azokat, akik a­z országgyűlésben és a tanácsok­ban képviselik érdekeinket. December közepén a szakszervezetek XXIV. kongresszusára került sor, hogy csak a legfontosabb politikai eseményekre utal­junk. Ezeken a fórumokon ország-világ elé tártuk — Ká­dár elvtárs szavait idézve —: pártunk folytatja most már több évtizede követett, a gyakorlatban bevált bel- és külpolitikai fő irányvonalát, népünk építi a fejlett szocialista társadalmat. Jelentős a hátunk mögött hagyott esztendő olyan szempontból is, hogy a számunkra igencsak nehéz, kedvezőtlen világgazdasági helyzetben befejeztük az ötödik ötéves tervünket. És hogy egy ilyen nehéz hely­zetben mondhatjuk ezt ki, az annak köszönhető: a világgazdasági változásokkal és a hazai követelmé­nyekkel összhangban volt erőnk népgazdasági, ipar­ági és vállalati méretekben alaposan elemezni, menet közben újraértékelni, és ahol kellett, módosítani gaz­daságpolitikai gyakorlatunkat. Főleg a tervidőszak második felében, s az 1980-as esztendőkben a gaz­dasági egyensúly javulása érdekében tett intézkedé­sek, a takarékossági rendszabályok, a munka hatéko­nyabbá tétele, az új szabályozó rendszerek beépítése mérhetően pozitív folyamatokat indított el. A Köz­ponti Bizottság 1980. december 2-i üléséről kiadott közleményből idézve: eredmények születtek a terme­lési szerkezet korszerűsítésében, a munkaerő-gazdálko­dásban. Leküzdöttük az elmúlt év igen szeszélyes időjárási viszontagságait, s így a mezőgazdasági ter­melés növekedése megközelítette a tervezett 5 szá­zalékot. Hogyan voltunk erre képesek? Úgy, hogy mind több vállalat és szövetkezet alkalmazkodott szorgal­masan a gazdálkodás nehezebb feltételeihez, a mező­­gazdaságban dolgozók mellett kivették részüket a nehéz betakarítási munkákból az ipari üzemekben tevékenykedők is. Úgy, hogy folytattuk tovább a párt bevált gyakorlatát, a tervidőszak minden egyes évében őszintén és nyíltan tájékoztattuk népünket gazda­sági helyzetünk alakulásáról, eredményeinkről és gondjainkról. Dolgozó népünk pedig a párt őszinte és nyílt politikáját tettrekészséggel, jobb, fegyelme­zettebb, hatékonyabb munkával honorálta, így aztán most, 1980-tól, az ötödik ötéves tervtől búcsúzva som­másan úgy köszönhetünk el: a tervciklusban a vártnál nehezebb feltételek között, sok erőfeszítés és áldozatos munka nyomán tovább haladtunk, bővültek és korszerűsödtek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai, emelkedett az életszínvonal, javultak az élet­­körülmények, fejlődtek a szocialista termelési viszo­nyok. Öt év alatt a nemzeti jövedelem 19—20, az ipari termelés 21—22, a mezőgazdasági termékek termelé­se 13—14, a lakossági fogyasztás 14 százalékkal nö­vekedett. És milyen lesz az új esztendő, mit tartogat szá­munkra a hatodik ötéves terv? Az 1980. decemberi országgyűlés után, ahol elfogadták a Magyar Nép­­köztársaság hatodik ötéves tervét és az 1981. évi állami költségvetést — erre már könnyen tudunk válaszolni. Igen, van jó tervünk az idei és az elkövetkezendő esztendőkre, van jó törvényünk, amely az előrehaladást ígéri. Olyan tervünk van, amely az MSZMP XII. kong­resszusán elfogadott határozatokban foglalt társadal­mi és gazdasági célok megvalósítását szolgálja. De hogy a tervből, a törvényből­ realitás legyen, kinek - kinek a maga posztján jobban, eredményesebben kell dolgoznia. Minden embertől, minden kéztől többet vár a társadalom. Az irányítás posztján tevékenyke­dőktől azt, hogy értelmes, hasznos, produktív mun­kaalkalmat biztosítsanak minden dolgozónak. A mun­kástól pedig, hogy legjobb tudása szerint dolgozzon a munkaidő első percétől az utolsóig. Ezt ígérjük meg most mindannyian, amikor az új évet köszöntve, a jö­vőre gondolunk. Hogy mekkorát lépünk az új évben és a hatodik ötéves tervben, az mindannyiunkon múlik. Békés, de nehéz esztendőtől búcsúzunk. Ami a nehézségeket illeti, 1981-ben sem­ lesz más­képp. De vállaljuk ezeket a gondokat, mert túljutva rajtuk, még nagyobb lehet az örömünk esztendő mú­lásával. Ami pedig a békét illeti, azt kívánjuk, adattas­­sék meg minden népnek szerte a földtekén. Fodor László

Next