Hajdú-Bihari Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
LL HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1981. JANUÁR 1. A népgazdaság 1981. évi terve (Folytatás az 1. oldalról) a piaci feltételekhez. A gazdasági szabályozórendszer és egyéb intézkedések is elősegítik, hogy a piaci alkalmazkodásban, a termelés hatékonyságában meglevő, illetve kialakuló különbségek mielőbb felszínre kerüljenek és a hatékony vállalatok gyorsan fejlődjenek. Jelentős haladást kell elérni a gazdaságtalan vállalatok tevékenységének hatékonnyá tételét célzó programok végrehajtásában, a gazdaságtalan termelésnek jövedelmezővel történő felváltásában, eszköz-kereskedelem munkáját, a vállalatok közötti együttműködést. A népgazdaságban foglalkoztatottak száma várhatóan csökken. Folytatódik a foglalkoztatás ágazati szerkezetének átalakulása: a foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökken, a termelő és a nem termelő infrastruktúrában emelkedik. A teljes foglalkoztatás és a folyamatosan felszabaduló és átcsoportosuló munkaerő zökkenőmentes elhelyezkedése érdekében korszerűsödik a munkaerőközvetítési rendszer. Továbbra is fontos gazdaságpolitikai cél az elért átlagos életszínvonal megőrzése. Az átlagos nominálbér és a fogyasztói árszínvonal azonos ütemben, 4,5—5 százalékkal emelkedik. Az egyéni keresetek a minőségi és mennyiségi teljesítményektől függően növekedhetnek. A teljesítmények szerinti bérezést szolgálja a vállalati és intézményi alapbérrendszerek érvényes módosítása, illetve bértételeinek növelése. A pénzbeli társadalmi juttatások közül meg kell őrizni az alacsony nyugdíjak reálérttékét. A három- és több gyermekesek családi pótlékának reálértéke — az 1980. évi családipótlék-emelés egész éves hatásának eredményeképpen — emelkedik. A kiskereskedelmi forgalom volumene 1—1,5 százalékkal haladja meg az 1980. évit. A lakosság áruellátása elsősorban a választéknak a kereslethez jobban igazodó bővítésével javul, szervezettebbé és rugalmasabbá kell tenni ezért a termelő és a kereskedelmi vállalatok együttműködését A kiszolgálás színvonalának növelését az új üzemeltetési formák, üzlettípusok is elősegítik. Csökkent a beruházási építés A termelés korszerűsítését segíti, hogy folytatódnak az alumíniumipari, a petrolkémiai és a számítástechnikai központi fejlesztési programok és megkezdődnek a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás, valamint az elektronikai alkatrész- és részegységgyártás központi fejlesztési programjának végrehajtása, továbbá az energiagazdálkodás javítását, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosításának növelését szolgáló programok megvalósítása. Az építőipari termelés a mérséklődő beruházási kereslet miatt változó piaci feltételekhez alkalmazkodik. A beruházási építés csökken, a felújítási-karbantartási munkák növekednek. Az építőipari szervezetek feladata, hogy — vállalkozási készségük növelése mellett — tovább javítsák a kivitelezések szervezettségét, a munkafegyelmet, csökkentsék a kivitelezési időtartamokat. Az irányítás segíti az építési piac keresleti-kínálati egyensúlyának megszilárdulását, támogatja a vállalatokat az építési kapacitások és a munkaerő-keresletnek megfelelő átcsoportosításában. Állami eszközökből 24 ezer lakást kell felépíteni. A mezőgazdaságban gabonafélékből — átlagos időjárás esetén — az 1980. évi termésmennyiség megközelítése a feladat. A zöldségek és gyümölcsök, valamint az ipari növények termelése emelkedik. Az állattenyésztésben a hústermelés kisebb mértékben, az egyéb állati termékek termelése gyorsabban nő. Az ár- és szabályozórendszer javítása és egyéb intézkedések elősegítik, hogy a kisüzemekben a tenyésztési kedv fennmaradjon. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekből a termelés növekményének túlnyomó része a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. Emellett fenn kell tartani a lakosság ellátásának változatlanul jó színvonalát. A terv azzal számol, hogy a mezőgazdaságban folytatódik és fokozódik az anyag- és energiatakarékosság, javul a meglevő gépek és épületek hasznosítása, a termeléshez szükséges anyagok felhasználása. Növekszik a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége. Az 1981. évi szállítási feladatokkal összhangban az áruszállítás 1—2 százalékkal, a személyszállítás 3 százalékkal emelkedik. A hírközlési teljesítmények 4,5—5 százalékkal növekednek. A beruházások mind az állami, mind a vállalati döntési körben csökkennek. Ennek megfelelően történik a felhalmozási célú pénzforrások szabályozása. A beruházási eszközöket a folyamatban levő beruházások befejezésére, illetve ütemes folytatására kell összpontosítani. Új beruházások csak szűk körben, a műszakilag indokolt időtartam betartása, a koncentrált megvalósítás feltételeinek megteremtése esetén kezdődnek. Új nagyberuházásként megkezdődik a szolnoki papírgyár rekonstrukciója és az Árpádhíd szélesítése, valamint az előkészítéstől függően a mecseki széntermelés fejlesztése, a mányi bányaüzem és a dunaújvárosi kokszolómű beruházásainak a kivitelezése. A termelő ágazatokban csak a népgazdaság energia- és nyersanyagellátását szolgáló, a gazdaságos kivitelt növelő, a behozatalt hatékonyan csökkentő, valamint az energia- és anyagmegtakarítást eredményező vállalati beruházásokat lehet megkezdeni. Előnyben részesülnek a viszonylag gyorsan eredményt hozó, a meglevő állóeszközök kihasználását javító, kiegészítő, korszerűsítő fejlesztések. A készletek a termelés és a forgalom szükségleteivel összhangban emelkedhetnek. Javítani szükséges a vállalatok anyag- és készletgazdálkodását, a termelő Lakásépítés, egészségügyi ellátás, közművelődés Állami és magánerőből 76— 78 ezer lakás, ebből állami beruházásként mintegy 23—24 ezer lakás épül. A jelentős arányú személyi tulajdonú lakásépítést elősegíti a tervgazdálkodás és elosztás fejlesztése, a műszaki tervválaszték bővítése és lakásépítés pénzügyi feltételeinek javítása. Az egészségügyi ellátás javítására mintegy 1500 új gyógyintézeti hely létesül. Javulnak továbbá a fekvő- és a járóbetegellátás feltételei. Az év végére a gyógyintézeti helyek száma eléri a 98 ezret, a tízezer lakosra számított ágyak száma pedig 92-re emelkedik. A bölcsődei ellátottság javítását 3000— 3500 új hely létesítése szolgálja. Ezzel a bölcsődés korúak helyellátottsága megközelíti a 16 százalékot. Nő az óvodában elhelyezhetők aránya. A közoktatás fejlesztésére 1100 új általános iskolai osztályterem épül. Szerény mértékben bővülhet a gyógypedagógiai intézetek és a gyermekvédelmi intézetek helyállománya, s javul-hatnak a középiskolai és a szakmunkásképzés feltételei. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója. A jelentősebb közművelődési fejlesztések közül folytatódik a budavári palota helyreállítása. Befejeződik a budapesti nagy sportcsarnok építése, megkezdődik a Magyar Állami Operaház rekonstrukciója. A külkereskedelmi forgalomban a cél az, hogy a rubel elszámolású külkereskedelmi mérleg hiánya csökkenjen, a nem rubel elszámolású külkereskedelmi mérleg egyensúlyban legyen. A kivitel 7,5—8 százalékkal, a behozatal kismértékben emelkedik. Javítani kell a kivitelre szánt termékek műszaki jellemzőit, minőségét, a szállítási feltételeket, növelni a versenyképes, korszerű termékek arányát, a kivitel gazdaságosságát. A külkereskedelmi tevékenység hatékonyságát jobb, aktív piaci és ármunkával is elő kell segíteni. *** A tervcélok alátámasztására a gazdasági szabályozó rendszer néhány eleme 1981- ben módosul. A változások a célok és az azokat szolgáló eszközök összhangját, a változó feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást, a kedvező gazdasági eredmények gyorsabb kibontakozását segítik elő. A Minisztertanács döntött továbbá a termékforgalmazást, a külkereskedelmet, a beruházásokat, a lakosság jövedelmét és a fogyasztói árakat, a termelői árakat, az oktatás fejlesztését és a terv végrehajtásának ellenőrzését illető intézkedésekről. (MTI) A forradalmi Kuba 22 esztendeje Huszonkét esztendővel ezelőtt, 1959. január 1-én a felszabadító erők bevonultak Oriente tartomány szívébe, Santiago deHubába, a szigetország második legnagyobb városába. A Batista rendszer nyolcvanezres hadserege képtelen volt tovább ellenállni a nép által támogatott háromezer főnyi felszabadító csapat végső rohamának. Egyetlen hét leforgása alatt a szabadságharcos sereg diadalmasan vonult végig az egész szigetországban, bevonult Havannába és megalakította a forradalmi kormányt. Amikor 1956 decemberében a maroknyi bátor férfi partraszállt Kubában, az akció sikere katonailag szinte reménytelennek látszott. A Granma hajóval érkező forradalmár harcosokat Batista katonái felfedezték és a túlerővel vívott egyenlőtlen harc után a 80-ból csak 12 szabadságharcos tudott Fidel Castro vezetésével a Sierra Maestra hegységbe vonulni. A forradalmároknak mindössze hét puskájuk volt. Velük szemben az Egyesült Államokat kiszolgáló Batista tábornok modern serege állt tankokkal, repülőgépekkel és hadihajókkal. De Kuba népe le akarta rázni az amerikai igát, s meg akart szabadulni a diktátor véres rendszerétől. A szabadságharcosok mellé állt és kivívta a győzelmet. A Santiago de Cubába való bevonulás azóta nemzeti ünnep a szigetországban. A huszonkét esztendő előtti győzelem megnyitotta az utat ahhoz, hogy az amerikai kontinens egyik országában szocialista fejlődés kezdődjék. „Kuba: Amerika szabad területe” — hirdetik a szigetország földjén a feliratok. Az Egyesült Államok uralkodó körei azonban nem akarnak beletörődni abba, hogy floridai partjaiktól 130 kilométerre egy ország népe a szocializmust építse. Washington 1961-ben a régi, Latin-Amerikában többször bevált recept alkalmazásával próbálkozott. A CIA kubai ellenforradalmárokból zsoldoscsapatot szervezett és bevezette őket a szigetország ellen. A Disznó-öbölben partra tett ellenforradalmárok ellen az egész kubai nép megmozdult és 72 óra leforgása alatt felszámolták a zsoldostámadást. Az USA ezután gazdasági blokáddal akarta térdre kényszeríteni a szigetország népét. Amerikai nyomásra a legtöbb latin-amerikai kormány megszakította diplomáciai kapcsolatát Kubával, s felfüggesztette kereskedelmét a szigetországgal. Kuba azonban a szocialista közösség testvéri támogatásával túljutott e súlyos és veszélyes heteken. A Szovjetunió és a többi szocialista állam a szigetország számára előnyös gazdasági szerződés alapján eljuttatta Kubába mindazokat a cikkeket, amelyek nélkülözhetetlenek a mindennapi élethez. Segítséget nyújtott ahhoz is, hogy Kuba fokozatosan gépesítse a cukornádaratást, s iparosítási programba kezdjen. Bár a fenyegető amerikai magatartás nem szűnt meg, a blokád széttöredezett az eltelt évek folyamán, s ma már sok latin-amerikai állam újította fel a diplomáciai kapcsolatot Kubával, s folytat kereskedelmet a szigetországgal. Eközben a szocializmust építő Kuba felszámolta az analfabetizmust és Latin- Amerikában páratlan egészségügyi hálózatot hozott létre. 1975-ben megtartották a Kubai Kommunista Párt első kongresszusát, amely meghirdette a forradalom intézményesítésének időszakát, és az országot elindította az állandó tervszerű népgazdasági fejlődés útján. 1979 végéig a társadalmi termelés évente átlagosan 6,3 százalékkal emelkedett. A közelmúltban lezajlott II. pártkongresszus ismét bizonyságot adott arról, hogy a kubai nép halad a szocializmus építésének útján. Az 1981— 85. évekre elfogadott irányelvek évi öt százalékos növekedést határoznak meg a társadalmi termelésben. Kuba népe felkészül arra is, hogy a január 20-án hivatalba lépő Reagan-kormányzat a korábbinál agresszívebb magatartást tanúsít majd velük szemben. A kongreszszus ezért úgy foglalt állást, hogy rá kell képezni minden fegyverforgatásra alkalmas kubait. Ha kell, az agresszor egy egész néppel találja szemben magát. A testvéri szocialista országok segítik Kubát Ami hazánkat illeti, Magyarország éppen húsz éve vette fel a diplomáciai kapcsolatot a forradalmi Kubával. Ez alkalomból Kádár János és Fidel Castro külön üzenetet váltott egymással. Hazánk szakemberek küldésével, gépek és üzemrészek szállításával igyekszik támogatni a kubai népgazdaság fejlődését. Nagy ünnepen köszöntjük a kubai népet,, és sok sikert kívánunk a szocializmus építésében, az imperializmus ellen, a békéért és a társadalmi haladásért vívott közös harcban. (RS) Magyar vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából Dr. Fidel Castro Ruz elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, a Minisztertanács elnökének HAVANNA A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a felszabadulás napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és egész dolgozó népünk nevében forró elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri kubai népnek. A kubai forradalmi hagyományok, José Marti eszméinek nyomdokain járó forradalmi nemzedék az elmúlt 22 év során nagyszerű eredményeivel meggyőzően bizonyította, hogy élni tud a számára megnyílt történelmi lehetőséggel. Kuba ma a szocialista közösség megbecsült tagjaként a társadalmi haladásért küzdők élvonalában halad. A magyar kommunisták és egész népünk őszinte tisztelettel és elismeréssel tekint a kubai nép forradalmi vívmányaira, a szocialista építőmunka sikereire. A kubai kommunisták, a kubai nép küzdelme egybeforrott azzal a harccal, amelyet a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom vív világszerte az imperializmus ellen, a társadalmi haladásért, a békéért, az enyhülésért. A Kubai Köztársaság következetes internacionalista szolidaritást vállal az imperializmus és az agresszió ellen küzdő népekkel, s ezért a világ haladó erőinek elismerése és megbecsülése övezi. Az el nem kötelezett országok mozgalmában kifejtett aktív tevékenységével jelentősen és hathatósan hozzájárul ahhoz, hogy e mozgalom a nemzetközi helyzet fontos tényezőjeként pozitív szerepet töltsön be. 1980. december 18-án volt 20 esztendeje, hogy az országaink között diplomáciai kapcsolat létesült. Kapcsolataink történetének e jelentős jubileumán megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a két testvéri ország között az érdekek egybeesése, a célok közössége, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján mély, bensőséges barátság és gyümölcsöző együttműködés alakult ki minden téren, amely jól szolgálja népeink, a szocialista közösség, a társadalmi haladás ügyét. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából kívánjuk, hogy kiemelkedő sikereket érjenek el a társadalom vezető ereje, a Kubai Kommunista Párt közelmúltban befejeződött II. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, szocialista hazájuk felvirágoztatásában a szocialista közösség további erősítése, az egyetemes béke érdekében. Budapest, 1980. december 31. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. ** Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Bias Rocénak, a Kubai Köztársaság népi hatalmi nemzetgyűlése elnökének. Táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. (MTI) Kania a tengermelléken Sfifialaw Kania, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden látogatást tett Gdanskban és Gdyniában. Gdanskban megkoszorúzta az 1970. decemberi tragikus események tizedik évfordulóján emelt emlékművet, Gdyniában pedig találkozott a „Párizsi Kommün” Hajógyár pártaktívájával. Az ülésen a hajógyár pártszervezetének első titkára tájékoztatást adott a tavaszra tervezett kilencedik kongresszus előkészületeiről. A beszámolót vita követte, amelyben felszólalt Stanislaw Kania is. A többi között rámutatott: a vezetésnek hiteles, teljes tájékoztatásra van szüksége az ország helyzetéről, mert csak így kerülhetők el a helytelen döntések. A hatodik és a hetedik plénum határozatai alapján a pártvezetés a szocialista demokrácia fejlesztésére törekszik és a széles körű társadalmi együttműködést bátorítja. A szakszervezeti mozgalomról szólva kijelentette, hogy a párt- és az állami vezetés építő viszonyra törekszik minden szakszervezettel. (MTI) Pekingi mérleg Belpolitikai eseményekben mozgalmas, egyben problémákkal terhes volt Kína számára az 1980. esztendő. A sajtó hagyományos év végi mérlege többek között olyan eseményeket emel ki, mint a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának visszaállítása és Hu Jao-pang főtitkár kinevezése. Az év jelentős belpolitikai eseményeként értékelik a lapok Csao Ce-jang, a „szecsuáni reformer” miniszterelnöki kinevezését, Liu Sao-csi volt államelnök posztumusz rehabilitását és a tízek perének megrendezését. Természetesen a sajtó helyet ad az év fontos eseményei között annak is, hogy Kína sikeres interkontinentális ballasztikus rakétakísérletet hajton végre a Csendesóceán térségében. Kevés szó esik viszont a mérlegkészítésben arról, hogy gazdaságilag, Kína nem éppen sikeres időszakot zár. Az év folyamán felszínre kerültek a gazdasági tervezésben és fejlesztésben elkövetett újabb hibák. Az ipari termelés elmaradt a várakozástól, s az államháztartás hiánya a betervezett nyolcmilliárd jüan helyett több mint tizenegy milliárd jüannal növekedett. Külföldi gazdasági szakértők szerint a most záruló évben 15—20 százalékos volt Kínában az infláció. A kínai vezetés is hivatalosan beismeri, hogy a mezőgazdaságban a kenyérgabona termelése tíz-tizenöt millió tonnával maradt el a tavalyitól. (MTI)