Hajdú-Bihari Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

LL HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1981. JANUÁR 1. A népgazdaság 1981. évi terve (Folytatás az 1. oldalról) a piaci feltételekhez. A gaz­dasági szabályozórendszer és egyéb intézkedések is előse­gítik, hogy a piaci alkalmaz­kodásban, a termelés haté­konyságában meglevő, illet­ve kialakuló különbségek mielőbb felszínre­­ kerülje­nek és a hatékony vállalatok gyorsan fejlődjenek. Jelentős haladást kell elérni a gazda­ságtalan vállalatok tevékeny­ségének hatékonnyá tételét célzó programok végrehajtá­sában, a gazdaságtalan ter­melésnek jövedelmezővel történő felváltásában, eszköz-kereskedelem munká­ját, a vállalatok közötti együttműködést. A népgazdaságban foglal­koztatottak száma várha­tóan csökken. Folytatódik a foglalkoztatás ágazati szer­kezetének átalakulása: a foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökken, a termelő és a nem termelő infrastruktúrában emelkedik. A teljes foglal­koztatás és a folyamatosan felszabaduló és átcsoporto­suló munkaerő zökkenőmen­tes elhelyezkedése érdekében korszerűsödik a munkaerő­közvetítési rendszer. Továbbra is fontos gazda­ságpolitikai cél az elért át­lagos életszínvonal megőrzé­se. Az átlagos nominálbér és a fogyasztói árszínvonal azonos ütemben, 4,5—5 szá­zalékkal emelkedik. Az egyé­ni keresetek a minőségi és mennyiségi teljesítmények­től függően növekedhetnek. A teljesítmények szerinti bé­rezést szolgálja a vállalati és intézményi alapbérrendsze­rek érvényes módosítása, il­letve bértételeinek növelése. A pénzbeli társadalmi jut­tatások közül meg kell őrizni­­ az alacsony nyugdíjak reálért­­­tékét. A három- és több gyermekesek családi pótléká­nak reálértéke — az 1980. évi családipótlék-emelés egész éves hatásának eredménye­képpen — emelkedik. A kiskereskedelmi forgalom volumene 1—1,5 százalékkal haladja meg az 1980. évit. A lakosság áruellátása elsősor­ban a választéknak a keres­lethez jobban igazodó bővíté­sével javul, szervezettebbé és rugalmasabbá kell tenni ezért a termelő és a kereskedelmi vállalatok együttműködését A kiszolgálás színvonalának növelését az új üzemeltetési formák, üzlettípusok is előse­gítik. Csökkent a beruházási építés A termelés korszerűsítését segíti, hogy folytatódnak az alumíniumipari, a petrolké­miai és a számítástechnikai központi fejlesztési progra­mok és megkezdődnek a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás, vala­mint az elektronikai alkat­rész- és részegységgyártás központi fejlesztési program­jának végrehajtása, továbbá az energiagazdálkodás javí­tását, a hulladékok és má­sodlagos nyersanyagok hasz­nosításának növelését szol­gáló programok megvalósí­tása. Az építőipari termelés a mérséklődő beruházási ke­reslet miatt változó piaci feltételekhez alkalmazkodik. A beruházási építés csökken, a felújítási-karbantartási munkák­­ növekednek. Az építőipari szervezetek fel­adata, hogy — vállalkozási készségük növelése mellett — tovább javítsák a kivitele­zések szervezettségét, a mun­kafegyelmet, csökkentsék a kivitelezési időtartamokat. Az irányítás segíti az építési piac keresleti-kínálati egyen­súlyának megszilárdulását, támogatja a vállalatokat az építési kapacitások és a mun­kaerő-keresletnek megfele­lő átcsoportosításában. Álla­mi eszközökből 24 ezer la­kást kell felépíteni. A mezőgazdaságban gabo­nafélékből — átlagos időjá­rás esetén — az 1980. évi termésmennyiség megkö­zelítése a feladat. A zöldsé­gek és gyümölcsök, valamint az ipari növények termelése emelkedik. Az állattenyésztésben a hústermelés kisebb mérték­ben, az egyéb állati termé­kek termelése gyorsabban nő. Az ár- és szabályozó­­rendszer javítása és egyéb intézkedések elősegítik, hogy a kisüzemekben a tenyészté­si kedv fennmaradjon. A mezőgazdasági és élel­miszer-ipari termékekből a termelés növekményének túlnyomó része a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. Emellett fenn kell tartani a lakosság ellátásának válto­zatlanul jó színvonalát. A terv azzal számol, hogy a mezőgazdaságban folytató­dik és fokozódik az anyag- és energiatakarékosság, ja­vul a meglevő gépek és épü­letek hasznosítása, a terme­léshez szükséges anyagok felhasználása. Növekszik a mezőgazdasági üzemek ki­egészítő tevékenysége. Az 1981. évi szállítási­­ fel­adatokkal összhangban az áruszállítás 1—2 százalékkal, a személyszállítás 3 százalék­kal emelkedik. A hírközlési teljesítmények 4,5—5 száza­lékkal növekednek. A beruházások mind az állami, mind a vállalati döntési körben csökkennek. Ennek megfelelően történik a felhalmozási célú pénzfor­rások szabályozása. A beru­házási eszközöket a folya­matban levő beruházások be­fejezésére, illetve ütemes folytatására kell összpontosí­tani. Új beruházások csak szűk körben, a műszakilag indokolt időtartam betartása, a koncentrált megvalósítás feltételeinek megteremtése esetén kezdődnek. Új nagy­­beruházásként megkezdődik a szolnoki papírgyár re­konstrukciója és az Árpád­­híd szélesítése, valamint az előkészítéstől függően a me­cseki széntermelés fejleszté­se, a mányi bányaüzem és a dunaújvárosi kokszolómű beruházásainak a kivitele­zése. A termelő ágazatokban csak a népgazdaság energia- és nyersanyagellátását szol­gáló, a gazdaságos kivitelt növelő, a behozatalt hatéko­nyan csökkentő, valamint az energia- és anyagmegtakarí­tást eredményező vállalati beruházásokat lehet megkez­deni. Előnyben részesülnek a viszonylag gyorsan ered­ményt hozó, a meglevő álló­eszközök kihasználását javí­tó, kiegészítő, korszerűsítő fejlesztések. A készletek a termelés és a forgalom szükségleteivel összhangban emelkedhet­nek. Javítani szükséges a vállalatok anyag- és kész­letgazdálkodását, a termelő­ Lakásépítés, egészségügyi ellátás, közművelődés Állami és magánerőből 76— 78 ezer lakás, ebből állami beruházásként mintegy 23—24 ezer lakás épül. A jelentős arányú személyi tulajdonú lakásépítést elősegíti a terv­­gazdálkodás és elosztás fej­lesztése, a műszaki tervvá­laszték bővítése és lakásépí­tés pénzügyi feltételeinek ja­vítása. Az egészségügyi ellátás ja­vítására mintegy 1500 új gyógyintézeti hely létesül. Ja­vulnak továbbá a fekvő- és a járóbetegellátás feltételei. Az év végére a gyógyintézeti he­lyek száma eléri a 98 ezret, a tízezer lakosra számított ágyak száma pedig 92-re emelkedik. A bölcsődei el­látottság javítását 3000— 3500 új hely létesítése szol­gálja. Ezzel a bölcsődés ko­rúak helyellátottsága meg­közelíti a 16 százalékot. Nő az óvodában elhelyezhetők aránya. A közoktatás fejlesz­tésére 1100 új általános isko­lai osztályterem épül. Sze­rény mértékben bővülhet a gyógypedagógiai intézetek és a gyermekvédelmi intéze­tek helyállománya, s javul-­­­hatnak a középiskolai és a szakmunkásképzés feltételei. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem rekonstrukciója. A jelentősebb közművelődé­si fejlesztések közül folytató­dik a budavári palota helyre­­állítása. Befejeződik a buda­pesti nagy sportcsarnok épí­tése, megkezdődik a Magyar Állami Operaház rekonstruk­ciója. A külkereskedelmi forga­lomban a cél az, hogy a rubel elszámolású külkereskedelmi mérleg hiánya csökkenjen, a nem rubel elszámolású külke­reskedelmi mérleg egyensúly­ban legyen. A kivitel 7,5—8 százalékkal, a behozatal kis­mértékben emelkedik. Javí­tani kell a kivitelre szánt ter­mékek műszaki jellemzőit, minőségét, a szállítási feltéte­leket, növelni a versenyké­pes, korszerű termékek ará­nyát, a kivitel gazdaságossá­gát. A külkereskedelmi tevé­kenység hatékonyságát jobb, aktív piaci és ármunkával is elő kell segíteni. *** A tervcélok alátámasztásá­ra a gazdasági szabályozó rendszer néhány eleme 1981- ben módosul. A változások a célok és az azokat szolgáló eszközök összhangját, a vál­tozó feltételekhez való rugal­mas alkalmazkodást, a ked­vező gazdasági eredmények gyorsabb kibontakozását segí­tik elő. A Minisztertanács döntött továbbá a termékfor­galmazást, a külkereskedel­met, a beruházásokat, a la­kosság jövedelmét és a fo­gyasztói árakat, a termelői árakat, az oktatás fejlesztését és a terv végrehajtásának el­lenőrzését illető intézkedések­ről. (MTI) A forradalmi Kuba 22 esztendeje Huszonkét esztendővel ezelőtt, 1959. január 1-én a felszabadító erők bevo­nultak Oriente tartomány szívébe, Santiago de­­Hubá­ba, a szigetország második legnagyobb városába. A Batista rendszer nyolcvan­­ezres hadserege képtelen volt tovább ellenállni a nép által támogatott háromezer főnyi felszabadító csapat végső rohamának. Egyetlen hét leforgása alatt a sza­badságharcos sereg diadal­masan vonult végig az egész szigetországban, bevonult Havannába és megalakítot­ta a forradalmi kormányt. Amikor 1956 decemberé­ben a maroknyi bátor férfi partraszállt Kubában, az akció sikere katonailag szinte reménytelennek lát­szott. A Granma hajóval érkező forradalmár harco­sokat Batista katonái fel­fedezték és a túlerővel ví­vott egyenlőtlen harc után a 80-ból csak 12 sza­badságharcos tudott Fidel Castro vezetésével a Sierra Maestra hegységbe vonul­ni. A forradalmároknak mindössze hét puskájuk volt. Velük szemben az Egyesült Államokat kiszol­gáló Batista tábornok mo­dern serege állt tankokkal, repülőgépekkel és hadiha­jókkal. De Kuba népe le akarta rázni az amerikai igát, s meg akart szabadul­ni a diktátor véres rend­szerétől. A szabadságharco­sok mellé állt és kivívta a győzelmet. A Santiago de Cubába való bevonulás azóta nemzeti ünnep a szi­getországban. A huszonkét esztendő előtti győzelem megnyitotta az utat ahhoz, hogy az amerikai kontinens egyik országában szocialista fej­lődés kezdődjék. „Kuba: Amerika szabad területe” — hirdetik a szigetország földjén a feliratok. Az Egyesült Államok uralkodó körei azonban nem akarnak beletörődni abba, hogy floridai partjaiktól 130 ki­lométerre egy ország népe a szocializmust építse. Wa­shington 1961-ben a régi, Latin-Amerikában többször bevált recept alkalmazásá­val próbálkozott. A CIA kubai ellenforradalmárok­ból zsoldoscsapatot szerve­zett és bevezette őket a szigetország ellen. A Disz­nó-öbölben partra tett ellen­forradalmárok ellen az egész kubai nép megmoz­dult és 72 óra leforgása alatt felszámolták a zsol­dostámadást. Az USA ez­után gazdasági blokáddal akarta térdre kényszeríteni a szigetország népét. Ame­rikai nyomásra a legtöbb latin-amerikai kormány megszakította diplomáciai kapcsolatát Kubával, s felfüggesztette kereskedel­mét a szigetországgal. Kuba azonban a szocialista közösség testvéri támogatá­sával túljutott e súlyos és veszélyes heteken. A Szov­jetunió és a többi szocialis­ta állam a szigetország számára előnyös gazdasági szerződés alapján eljuttat­ta Kubába mindazokat a cikkeket, amelyek nélkülöz­hetetlenek a mindennapi élethez. Segítséget nyújtott ahhoz is, hogy Kuba foko­zatosan gépesítse a cukor­nádaratást, s iparosítási programba kezdjen. Bár a fenyegető amerikai maga­tartás nem szűnt meg, a blokád széttöredezett az el­telt évek folyamán, s ma már sok latin-amerikai ál­lam újította fel a diplomá­ciai kapcsolatot Kubával, s folytat kereskedelmet a szi­getországgal. Eközben a szocializmust építő Kuba felszámolta az analfabetizmust és Latin- Amerikában páratlan egészségügyi hálózatot ho­zott létre. 1975-ben meg­tartották a Kubai Kom­munista Párt első kong­resszusát, amely meghir­dette a forradalom intéz­ményesítésének időszakát, és az országot elindította az állandó tervszerű nép­­gazdasági fejlődés útján. 1979 végéig a társadalmi termelés évente átlagosan 6,3 százalékkal emelkedett. A közelmúltban lezaj­lott II. pártkongresszus ismét bizonyságot adott arról, hogy a kubai nép halad a szocializmus épí­tésének útján. Az 1981— 85. évekre elfogadott irány­elvek évi öt százalékos növekedést határoznak meg a társadalmi terme­lésben. Kuba népe felké­szül arra is, hogy a január 20-án hivatalba lépő Rea­­gan-kormányzat a koráb­binál agresszívebb maga­tartást tanúsít majd ve­lük szemben. A kongresz­­szus ezért úgy foglalt állást, hogy rá kell ké­pezni minden fegyverfor­gatásra alkalmas kubait. Ha kell, az agresszor egy egész néppel találja szem­ben magát. A testvéri szocialista or­szágok segítik Kubát Ami hazánkat illeti, Magyaror­szág éppen húsz éve vet­te fel a diplomáciai kap­csolatot a forradalmi Ku­bával. Ez alkalomból Ká­dár János és Fidel Castro külön üzenetet váltott egymással. Hazánk szak­emberek küldésével, gé­pek és üzemrészek szállí­tásával igyekszik támo­gatni a kubai népgazda­ság fejlődését. Nagy ünnepen köszönt­jük a kubai népet,, és sok sikert kívánunk a szocia­lizmus építésében, az im­perializmus ellen, a bé­kéért és a társadalmi ha­ladásért vívott közös harcban. (RS) Magyar vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából Dr. Fidel Castro Ruz elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, a Minisztertanács elnökének HAVANNA A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a felszabadulás napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa, Minisztertanácsa és egész dolg­ozó népünk nevében forró elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánsága­inkat küldjük önöknek, a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsá­nak és Minisztertanácsának, a testvéri kubai népnek. A kubai forradalmi hagyományok, José Marti eszméi­nek nyomdokain járó forradalmi nemzedék az elmúlt 22 év során nagyszerű eredményeivel meggyőzően bizonyí­totta, hogy élni tud a számára megnyílt történelmi lehetőség­gel. Kuba ma a szocialista közösség megbecsült tagjaként a társadalmi haladásért küzdők élvonalában halad. A magyar kommunisták és egész népünk őszinte tiszte­lettel és elismeréssel tekint a kubai nép forradalmi vív­mányaira, a szocialista építőmunka sikereire. A kubai kommunisták, a kubai nép küzdelme egybe­forrott azzal a harccal, amelyet a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom vív világszerte az imperializmus el­len, a társadalmi haladásért, a békéért, az enyhülésért. A Kubai Köztársaság következetes internacionalista szo­lidaritást vállal az imperializmus és az agresszió ellen küzdő népekkel, s ezért a világ haladó erőinek elismeré­se és megbecsülése övezi. Az el nem kötelezett országok mozgalmában kifejtett aktív tevékenységével jelentősen és hathatósan hozzájá­rul ahhoz, hogy e mozgalom a nemzetközi helyzet fontos tényezőjeként pozitív szerepet töltsön be. 1980. december 18-án volt 20 esztendeje, hogy az or­szágaink között diplomáciai kapcsolat létesült. Kapcsola­taink történetének e jelentős jubileumán megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a két testvéri ország között az érdekek egybeesése, a célok közössége, a marxizmus—leni­­nizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján mély, bensőséges barátság és gyümölcsöző együttműködés alakult ki minden téren, amely jól szolgálja népeink, a szocialista közösség, a társadalmi haladás ügyét. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából kívánjuk, hogy ki­emelkedő sikereket érjenek el a társadalom vezető ereje, a Kubai Kommunista Párt közelmúltban befejeződött II. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, szocia­lista hazájuk felvirágoztatásában a szocialista közösség további erősítése, az egyetemes béke érdekében. Budapest, 1980. december 31. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. *­* Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés el­nöke táviratban fejezte ki jókívánságait Bias Rocénak, a Kubai Köztársaság népi hatalmi nemzetgyűlése elnökének. Táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, az Or­szágos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. (MTI) Kania a tengermelléken­ ­ Sfifialaw Kania, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden látogatást tett Gdanskban és Gdyniá­­ban. Gdanskban megkoszo­rúzta az 1970. decemberi tragikus események tizedik évfordulóján emelt emlék­művet, Gdyniában pedig ta­lálkozott a „Párizsi Kom­­mün” Hajógyár pártaktívá­jával. Az ülésen a hajógyár pártszervezetének első titká­ra tájékoztatást adott a ta­vaszra tervezett kilencedik kongresszus előkészületeiről. A beszámolót vita követte, amelyben felszólalt Stanis­law Kania is. A többi között rámutatott: a vezetésnek hi­teles, teljes tájékoztatásra van szüksége az ország helyzetéről, mert csak így kerülhetők el a helytelen döntések. A hatodik és a hetedik plénum határozatai alapján a pártvezetés a szo­cialista demokrácia fejleszté­sére törekszik és a széles körű társadalmi együttmű­ködést bátorítja. A szakszer­vezeti mozgalomról szólva kijelentette, hogy a párt- és az állami vezetés építő vi­szonyra törekszik minden szakszervezettel. (MTI) Pekingi mérleg Belpolitikai eseményekben mozgalmas, egyben prob­lémákkal terhes volt Kína számára az 1980. esztendő. A sajtó hagyományos év végi mérlege többek között olyan eseményeket emel ki, mint a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának visszaállítása és Hu Jao-pang főtitkár kinevezése. Az év jelentős belpolitikai eseményeként értékelik a lapok Csao Ce-jang, a „szecsuáni re­former” miniszterelnöki ki­nevezését, Liu Sao-csi volt államelnök posztumusz re­­habilitását és a tízek peré­nek megrendezését. Termé­szetesen a sajtó helyet ad az év fontos eseményei között annak is, hogy Kína sike­res interkontinentális bal­laszti­kus rakétakísérletet hajton végre a C­sendes­­óceán térségében. Kevés szó esik viszont a mérlegkészítésben arról, hogy gazdaságilag, Kína nem éppen sikeres időszakot zár. Az év folyamán felszínre kerültek a gazdasági terve­zésben és fejlesztésben el­követett újabb hibák. Az ipari termelés elmaradt a várakozástól, s az állam­­háztartás hiánya a beterve­zett nyolcmilliárd jüan he­lyett több mint tizenegy milliárd jüannal növeke­dett. Külföldi gazdasági szakértők szerint a most zá­ruló évben 15—20 százalé­kos volt Kínában az inflá­ció. A kínai vezetés is hiva­talosan beismeri, hogy a me­zőgazdaságban a kenyérga­bona termelése tíz-tizenöt millió tonnával maradt el a tavalyitól. (MTI)

Next