Hajdú-Bihari Napló, 1981. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

MEGKEZDŐDÖTT A BOLGÁR KOMMUNISTA PÁRT XII. KONGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról) nép növekvő anyagi-szellemi és társadalmi igényei komplex kielégítésének irányvonalát. Mindezt a népgazdaság haté­konysága növelésének, az új gazdaságirányítási módsze­rek alkalmazásának alapján, a szocialista társadalmi vi­szonyok továbbfejlesztése ér­dekében. Ennek az irányvo­nalnak fő elemeit az aláb­biakban jelölte meg: a terme­lés komplex automatizálása, a komplex gépesítés, valamint a nehéz fizikai munka csök­kentése, a hazai és a külföl­di tapasztalatok tanulmányo­zása és alkalmazása. Todor Zsivkov hangsúlyoz­ta, hogy a jövőben még na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni az energetika és a nyers­anyag-gazdálkodás kérdései­re. — A műszaki fejlődés eredményeit is fel kell hasz­nálni az energiamérleg javí­tására — mondotta. Időszerű feladatként, jelölte meg a ha­zai nyersanyag-bázis fokozott kitermelését, valamint, a má­sodlagos nyersanyagok fel­­használását. Az országban bevezetett új gazdaságirányítási rendszer­ről kijelentette: a központi tervezésnek a fő feladata el­sősorban a hosszútávú gazda­ságpolitika megalapozása, a fejlődés ütemének és ará­nyainak meghatározása, a népgazdasági egyensúly meg­teremtése. A BKP KB első titkára ki­jelentette: a jövőben is az iparé lesz majd a vezető sze­rep a népgazdaságban. Az ipari termelés teljes növeke­dését a munka­termelékeny­ség növelésével kell elérni. Ötven-ötvenöt százalékkal nő majd a gépipar termelése. Egyidejűleg korszerűsödik termékstruktúrája, különö­sen az elektromos és elektro­nikus iparban, az ipari robo­tok, manipulátorok korszerű mikroprocesszorok gyártása fejlődik. A mezőgazdaság fejleszté­sének fő irányait ismertetve Todor Zsivkov aláhúzta: a legidőszerűbb feladat a gabo­naprobléma megoldása és az állattenyésztés gyorsított üte­mű fejlesztése. Kijelentette, hogy a nyolcadik ötéves terv végére az országban 11 mil­lió tonna takarmány- és ke­nyérgabonát kell megtermel­ni. A továbbiakban a BKP KB első titkára szólt Bulgária külgazdasági kapcsolatairól. Hangsúlyozta: a nemzetközi gazdasági integráció a gazda­ság intenzifikálásának jelen­tős tényezője, s rámutatott arra, hogy a nyolcadik ötéves tervben az áruforgalom nö­vekedésének üteme megha­ladja a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét. A szociálpolitika kérdései­ről szólva elmondotta: a kö­vetkező ötéves tervben meg­oldják a gyermekek óvodai és bölcső­dei elhelyezését. In­tézkedéseket tesznek a nők helyzetének javítására, hogy megkönnyítsék a családban, a munkában betöltött szerepük teljesítését. A tervek szerint növelik a nyugdíjak minimá­lis összegét, ez eléri majd a legalacsonyabb bérek 50 szá­zalékát. Fejlődik a lakosság egészségügyi ellátása. A nyolcadik ötéves tervben legalább 400 ezer lakást épí­tenek, az elosztásnál előny­ben részesítik a fiatal háza­sokat. A beszámolási időszakban a párt fő feladatai közé tar­­tozott a szocialista demokrá­­cia politikai rendszerének megerősítése, fejlesztése és ökéletesítése — mondotta a­zónak. A párt vezetésével a néphatalom valamennyi szer­­ve gazdagította tevékenysé­­gét, erősítette tömegkapcsola­­ait. A Bolgár Népi Földműves Szövetség (parasztpárt — s­zerk.) és a társadalmi szer­ezetek — a Bolgár Hazafias Pont, a szakszervezetek, a romszomol stb. — jelentős mértékben növelték szerep­­ét az ország irányításában,­öretlenül fejlesztjük a de­­mokráciát, annak mind kép­­iseleti, mind közvetlen for­­rását — mondotta a szónok. A továbbiakban a szónok ■intette azt a kérdést, hogy gazdasági ösztönzők és me­­canizmusuk alkalmazása a izdasági tevékenység irányá­­sának és szabályozásának módszere. Az új gazdasági szemlélethez feltétlenül szük­ség van a politikai hozzáál­lásra, amely biztosítja a dol­gozó kollektívák és minden egyes dolgozó jogait, nehogy a bürokratikus szabályok, vagy a magasabb szintű ha­tóságok önkényes döntései bonyolult, ellentmondásos és dinamikusan változó nem­zetközi körülmények között folytatta munkáját az elmúlt években a bolgár nép és kom­munista pártja — mondotta Todor Zsivkov. Aláhúzta azoknak a sikereknek a je­lentőségét, amelyeket a béke és az enyhülés erői az elmúlt években elértek. Elmondotta, hogy az SZKP XXIV és XXV. kongresszusain kidol­gozott békeprogramot a BKP sajátjaként fogadta el. Emlé­keztetett a Szovjetunió és más szocialista országok konkrét békekezdeményezé­seire, amelyek pozitívan já­rultak hozzá a béke megszi­lárdításához. Rámutatott, hogy a béke kérdése egyre inkább a népek első számú gondjává válik. Méltatta a tőkés országok azon politiku­sainak tevékenységét, akik józanságukkal, realizmusuk­kal hozzájárultak a nemzet­közi problémák megoldásá­hoz. Todor Zsivkov megállapí­totta, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom egé­szében sikeresen fejlődik és új eredményeket ér el. Kíná­ról és az ott lezajlott válto­zásokról szólva kijelentette: üdvözölni fogunk minden po­zitív változást Kínában és készen állunk fejleszteni ál­lamközi kapcsolatainkat a Kínai Népköztársasággal. Hi­szünk a kínai nép jövőjében, abban, hogy ismét pozitív szerepet tölthet be a nemzet­közi munkásmozgalomban. Áttérve a Bolgár Kommu­nista Párt és Bulgária külpo­litikájára, Todor Zsivkov ki­fejtette: összes erőfeszítése­ink az enyhülési folyamat fejlesztésére, a világbéke megerősítésére és szocialista építőmunkánk kedvező nem­zetközi feltételeinek megte­remtésére irányulnak. A BKP külpolitikai tevékenysé­gében elsőrendű fontosságot tulajdonít a szocialista orszá­gok egységének és összefor­­rottságának — mondotta, majd rámutatott: sokoldalú fejlődésünk szorosan össze­függ a testvérországok sorsá­val. Mindent megtettünk és megteszünk politikai és vé­delmi rendszerünk, a Varsói Szerződés erősítéséért. A szocialista internaciona­lizmus elveitől vezérelve — folytatta Todor Zsivkov — testvéri szolidaritásunkról és támogatásunkról biztosítjuk a Lengyel Egyesült Munkás­pártot és valamennyi igaz lengyel hazafit. Meg vagyunk győződve arról, hogy a len­gyel kommunisták pártja, a lengyel nép határozott vá­laszt ad a belső és külső reak­ciónak, kivezeti Lengyelor­szágot a válságból és sikere­megsértsék azokat. Ily mó­don ez a szemlélet minde­nekelőtt azt jelenti, hogy mi­nőségileg új szintre emeljük a BKP vezető szerepét a tár­sadalom politikai rendszeré­nek minden területén — mondotta. sen építi tovább a szocializ­must a Lengyel Népköztársa­ságban. A beszámolási időszakban végzett tevékenységünk sark­köve volt a testvér kapcsola­tok mindenoldalú erősítése az SZKP-val, a szovjet állam­mal, a szovjet néppel — mondotta a KB első titkára. Kitért a balkáni országok kapcsolataira és megelége­déssel állapította meg, hogy a jelenlegi bonyolult nemzet­közi helyzet ellenére ebben a térségben viszonylagos nyu­galom van. Megemlítette Bul­gária elvi és következetes politikájának jelentős hozzá­járulását a balkáni országok közötti kapcsolatok fejleszté­séhez. A Bulgária balkáni politi­kájával kapcsolatos kérdések tárgyalását befejezve a BKP KB első titkára kijelentette: országa a helsinki záróok­mány szellemében hajlandó szomszédaival olyan kétolda­lú megállapodásokat kötni, amelyek magukban foglalnák a jószomszédi kapcsolatok kó­dexét, a területi igényekről való lemondást és azt a kö­telezettséget, hogy területü­ket nem engedik felhasználni a másik féllel szembeni el­lenséges célokra. Todor Zsivkov szólt Bulgá­riának a tőkés országokkal a békés egymás mellett élés el­vei alapján fennálló aktív kapcsolatairól, a fejlődő or­szágokhoz fűződő viszonyá­nak kedvező alakulásáról. Ki­fejtette az iráni—iraki konf­liktussal kapcsolatos bolgár álláspontot, rámutatva, hogy be kell fejezni a háborút, a vitás kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani. Kife­jezte Bulgária szolidaritását a szabadságukért harcoló né­pekkel és támogatásáról biz­tosította L. I. Brezsnyevnek azt a javaslatát, hogy hívja­nak össze nemzetközi érte­­kezletet a közel-keleti válság megoldására — minden érde­kelt fél részvételével. Nagyra értékelte az el nem kötelezett országok mozgalmát. A KB első titkára kifejtet­te: Bulgária teljes mértékben támogatja az afgán népet és szolidáris azzal a testvéri, in­ternacionalista segítséggel, amelyet a Szovjetunió nyújt Afganisztánnak az afgán kor­mány kérésére. Rámutatott, hogy a BKP számára a testvéri kommu­nista és munkáspártokkal fenntartott kapcsolatok min­denoldalú fejlesztése egyike tevékenysége fő irányainak. Beszámolója végén Todor Zsivkov kifejezte meggyőző­dését, hogy Bulgária a fejlett szocialista társadalom építé­sében sikeresen halad tovább. (MTI) A nemzetközi helyzet és a BKP külpolitikai tevékenysége A BKP helyzetéről és feladataiéi XII. kongresszusához érkez­­­­ve, a BKP egységes az áprili­si irányvonalat illetően, vilá­gos állásponttal rendelkezik a fő elméleti kérdésekkel kap­csolatban, új tapasztalatokkal gazdagodott, amelyeket az el­múlt tíz év alatt halmozott fel, és még inkább képes az élet minden területén irá­nyítani a fejlett szocialista társadalom építését — mon­dotta Todor Zsivkov, majd hangsúlyozta, hogy a BKP marxista—leninista érettsége megmutatkozott a kongres­- szus előkészítésében is, ami­kor a legmagasabb pártfórum irányelvei tervezetének meg­vitatása az egész pártot és az egész népet érintő üggyé vált. A továbbiakban a KB első titkára azzal foglalkozott, hogy a Központi Bizottság ál­landó figyelmet fordít a párt összetételének javítására. A párt sorainak megerősítésé­ben fontos szerepe volt a tag­­könyvcserének. Aláhúzta, hogy a kommunisták­­többsé­ge megfelelt a követelmé­nyeknek, és hozzátette: nem tisztogatást folytattunk. En­nek ellenére a beszámolási időszakban 38 452 tagot zár­tak ki, vagy töröltek, mert képességeik nem feleltek meg a követelményeknek, vagy el­játszották azt a jogot, hogy kommunistának nevezhessék magukat. Ugyanebben az idő­ben 108 065 új tag lépett be a pártba. Ma a BKP soraiba 825 876 kommunista tartozik. A beszámolási időszakban felvett új párttagok közül több mint 50 százalék mun­kás, 76 százalékuk 30 évnél fiatalabb, 84 százalékuknak van középfokú, befejezetlen felsőfokú vagy felsőfokú kép­zettsége. A BKP magja a munkásosztály 352 642 képvi­selőjével. Todor Zsivkov hangsúlyozta, hogy a BKP tagfelvételi szempontjainak és módszereinek kialakítá­sánál feltétlenül figyelembe kell venni a társadalom szo­ciális és osztályszerkezetében végbement komoly változáso­kat és azt, hogy a tudomá­nyos-technikai forradalom körülményei között jelentő­sen módosult a munkásosz­tály kulturális és szakmai felkészültsége. HAJDÚ-BIHARI NAP 1.0 - 1981. ÁPRILIS 1. Bajkonurban az űrhajósok Bajkonurban, az űrhajósok megszokott szálláshelyén pi­hen a szovjet—mongol űrex­pedíció két résztvevője, Vla­gyimir Dzsanobekov és Zsug­­derdemidija Gurragcsan. A két űrhajós a sikeres leszállás után hétfőn a kora esti órák­ban érkezett a szovjet űr­központba, ahol részletes or­vosi vizsgálaton esett át és jóízűen költötte el az első földi vacsorát. A Szojuz—39 visszatérte nem könnyű körülmények között ment végbe, nem az űrhajósok, hanem a földi ke­resőszolgálat számára: igen alacsony volt a felhőzet, a le­szállás helyén napok óta esett az eső, a talaj fellazult, a ki­száradt medrekben valóságos tavakká állt össze a víz. En­nek ellenére az űrhajó leszál­lása sima volt, csak a heli­kopterekről nem lehetett megfigyelni az ejtőernyőn le­szálló kabint. A keresőszolgá­lat tagjai azonban így is per­cek alatt a helyszínen voltak és kisegítették a kabinból Dzsanibekov és Gurragcsan űrhajósokat, akik kitűnő han­gulatban, szemmel láthatóan jó közérzetben tértek vissza a Földre. Bajkonuri tartózkodásuk néhány napos lesz, ezalatt részletes orvosi vizsgálaton esnek át és beszámolnak a szakértőknek a végrehajtott kísérletekről, megfigyelések­ről. Az űrhajósok kedden rö­vid sajtókonferenciát is tar­tottak. (MTI) Motívum Brüsszelben A brüsszeli atlanti főhadiszálláson összeült a NATO úgynevezett különleges tanácskozó­ csoportja. A testület mostani tanácskozásának a jelenlegi nemzetközi hely­zetben különös jelentősége van. Közismert, hogy „a konferenciák európai fővárosában”, a svájci Genfben­­hosszú esztendőkön keresztül hol stagnáló, hol némi de­rűlátásra okot adó tárgyalások folytak a két legfontosabb nukleáris nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a tömegpusztító fegyverekkel kapcso­latos konkrét kérdésekről. E megbeszélések egy ideig azután is folytatódtak, hogy az amerikai vezetés — első­sorban az afganisztáni fejleményekre hivatkozva — élesen hidegháborús vágányra váltott át. Tavaly novem­berben, az elnökválasztások előestéjén azonban a túl­partról fúvó jeges szelek elérték Genfet is: a tárgyalá­sokat befagyasztották. Azóta nem zajlottak érdemi meg­beszélések a belga fővárosban a különleges NATO- csoport tárgyalóasztalainál sem. A két jelenség termé­szetesen szorosan összefügg, hiszen e speciális rendel­tetésű testület legfőbb funkciója, hogy „egységes állás­pontot alakítson ki” a szovjet—amerikai (nukleáris fegyverekkel, elsősorban közép-hatótávolságú rakéták­kal kapcsolatos) tárgyalásokra. Mivel azonban ilyen jellegű tárgyalások még nem kezdődtek meg és az ame­rikai vezetés pillanatnyilag nem is érdeklődik ilyenek iránt, jogos a kérdés: jelent-e valamit az a tény, hogy a különleges csoport Brüsszelben — a Reagan-kabinet hivatalba lépése óta először­ — ismét összeült. A válasz: feltétlenül jelent valamit. Nem azt, hogy Washingtonnak szándékában állna belátható időn belül a genfi és egyéb szovjet—amerikai tárgyalások újra­­felvétele — de azt igen, hogy jónéhány nyugat-európai ország ebben az irányban szeretné befolyásolni az­ ame­­rikaiakat. Ez pedig nem lebecsülendő motívum. Annyira nem, hogy az éppen most Amerikában tárgyaló holland kormányfő külügyminisztere kíséretében érzékeltette a vendéglátóival: addig nem hagy területére amerikai ra­kétákat telepíteni, amíg — elsősorban a felújítandó genfi tanácskozáson — nem történik komoly kísérlet a tárgyalásos megoldásra. Hollandia e nézetével közismer­ten nincs egyedül: egyetért vele a belga kormány és több jele van annak is, hogy az elgondolás Bonntól sem idegen. Harmat Endre Részletes jelentés a Reagan elleni merényletről Mint már jelentettük, hét­főn délután helyi idő szerint 14 óra 30 perckor a washing­toni Hilton Szálló előtt me­rényletet követtek el Ronald Reagan amerikai elnök ellen. Az elnök megsebesült. Azon­nal kórházba vitték, ahol si­keres mellkasi operáción esett át. Súlyos sebesüléseket szen­vedett további három sze­mély, köztük James Brady, a Fehér Ház sajtótitkára, aki­nek állapota életveszélyes. A merénylet gyanúsítottját őrizetbe vették. George Bush alelnök, aki a merénylet időpontjában Te­xasban tartózkodott, Reagan sebesülésének hírére azonnal visszatért a Fehér Házba, de a sikeres műtétről értesülve az éjszakát már saját rezi­denciáján töltötte. Bush rö­vid nyilatkozatban közölte, hogy az amerikai kormányzat „teljes mértékben és hatéko­nyan funkcionál”. Maga az elnök az orvosok szerint „máris döntésképes”, bár tel­jes felépülése várhatóan két­­három hónapot vesz igénybe. A golyó az elnök bal tüde­jébe fúródott. A George Wa­shington Egyetem klinikáján végrehajtott háromórás mű­téttel a golyót eltávolították. Dr. Dennis O’Leary, a kórház szóvivője a műtét után közöl­te, hogy Reagan hetvenéves kora ellenére „kitűnően visel­te a beavatkozást”. Bár az első értesülések sze­rint a gyilkossági kísérlet hátterében nem találtak po­litikai motívumokat, Claibor­ne Pell szenátor, a szenátus külügyi bizottságának rang­idős demokrata tagja az ame­rikai politikai életet kísérő erőszakcselekmények ijesztő folyamatosságára utalva ki­jelentette: „Kennedy elnököt 1963-ban lőtték le, de mintha csak egy hónapja történt vol­na”. New Jersey államban köz­vetlenül a merénylet után törvényjavaslatot terjesztet­tek elő a fegyverviselés be­tiltására. A merénylő, egy John War­­nock Hinckley nevű fiatal­ember hat lövést adott le két másodperc alatt és négy sze­mélyt sebesített meg. James Bradyt, a Fehér Ház hivata­los szóvivőjét a golyó homlo­kon érte, s behatolt az agyá­ba. Állapota az operáció után is „rendkívül válságos”. Egy orvosszakértői vélemény sze­rint a 40 éves Brady olyan sebet kapott, „amilyent rit­kán élnek túl”. A politikai életbe való visszatérésére semmilyen reményt nem lát­nak. Súlyosan megsebesült egy Timothy McCarthy nevű titkosszolgálati ügynök, aki mell­lövést kapott és ugyan­csak többórás operáción esett át és Thomas Delahanty wa­shingtoni rendőr, akit nyak­lövés ért. Az elnök a merényletet megelőzően a Hilton Szálló konferenciatermében az AFLACIO szakszervezeti szö­vetség rendezvényén mondott beszédet a republikánus kor­mányzat gazdasági program­jának védelmében. A beszéd elhangzása után a minden lé­pését követő tévékamerák lá­tóterében lépett ki a szállo­dából. Limuzinjához közeled­ve a Connecticut sugárút túl­oldalán összesereglett bá­mészkodóknak integetett, amikor a lövések eldördül­tek. Reagant testőrei egy pil­lanattal később betuszkolták autójába, amely a pár száz lé­pésnyi távolságban levő George Washington egyetemi klinikára vitte. Az első jelen­tések még arról szóltak, hogy Reagan nem sebesült meg, csak a fejét ütötte be, ami­kor beszállították, pontosab­ban belökték a kocsiba. Rea­gan saját lábán ment be a kórházba is. Bradyt, Delahantyt és McCarthyt a pisztolygolyók azonnal leterítették. Az elnö­köt kísérő titkosszolgálati ügynökök azonnal arra a fia­talemberre ugrottak, aki a szálloda fala mellett lapulva Reaganra és kíséretére egy állítólag 38-as , más jelen­tések szerint 22-es kaliberű revolver teljes tárát kilőtte. A fegyver pontos azonosítását egyébként a merénylőt őrizet­ben tartó FBI megtagadta. A 25 éves Hinckley a Co­lorado állambeli Evergreen város lakosa. Családjáról csak annyit tudnak, hogy szülei konzervatív republikánusok­nak vallják magukat, és ott­honukban „előfordultak po­litikai viták”. A merénylő ap­ja „az olajüzletben érdekelt”, a gyanúsított rövid életrajzá­nak szinte egyetlen figyelmet érdemlő mozzanata, hogy ta­valy októberben Carter elnök Nashville városban tett láto­gatása idején rövid időre le­tartóztatták, mert három pisztolyt hordott magával. Hinckley gyerekkorát Te­xasban, annak a Dallasnak az egyik elővárosában töltöt­te, ahol annak idején Kenne­dy elnököt lelőtték. Brezsnyev távirata Reaganhoz Leonyid Brezsnyev távira­tot intézett Ronald Reagan­­hez. A Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke táviratá­ban megállapítja: a szovjet vezetés felháborodással érte­sült az Egyesült Államok el­nöke ellen elkövetett me­rényletről. „Határozottan el­ítéljük ezt a bűntettet. A szovjet vezetés és a magam nevében mielőbbi teljes gyó­gyulást kívánok önnek, elnök úr” — írja a táviratában a szovjet államfő. A moszkvai rádió kedd dé­li első kommentárjában meg­állapította: a bűnös merény­lethez kétségkívül hozzájárul az, hogy az Egyesült Álla­mokban semmiféle ellenőrzés nincs a fegyverek felett. Egyetlen év alatt 11 ezer éle­tet oltottak ki lőfegyverrel, 250 ezer bűntettet követtek el fegyverhasználattal. Ezen túl azonban kétségkívül hozzájá­rult ehhez a bűntetthez az a tény is, hogy az országban eddig már négy elnököt gyil­koltak meg merénylők, és több elnök ellen követtek el merényletet. A moszkvai rá­dió tudósítója amerikai poli­tikai vezetők véleményét idézte, akik a terrorizmus légkörét, az országban meg­levő szellemet teszik felelős­sé az amerikai elnök­­ien el­követett merényletért. (MTI) Giscard fogadta Jagielskit Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök kedden az Elysée-palotában fogadta Miecyslaw Jagielski lengyel miniszterelnök-he­lyettest. Jagielski hétfőn ér­kezett a francia fővárosba és még aznap megbeszélést foly­tatott Francois Poncet fran­cia külügyminiszterrel. Az Elysée-palotából távozó­ban Jagielski érdekes és gyü­mölcsöző találkozóként jelle­mezte Giscard d’Estaing-nel folytatott eszmecseréjét. Fon­tos gazdasági kérdésekről volt szó — mondotta —, és a meg- s beszélések a közeli és a hos­szabb távú együttműködés fejlesztését szolgálták. A meg­beszélések ismét a két ország közötti barátságról tanúskod­tak. Mint jelentettük, a találkozó előestéjén Giscard d’Estaing elnök a francia televízióban kijelentette: Franciaország továbbra is támogatást kíván nyújtani Lengyelországnak gazdasága talpraállításához. Tavaly Franciaország 4 mil­liárd frank értékű hitelt, tá­mogatást nyújtott és idén előreláthatólag hasonló nagy­ságrendű lesz ez az összeg.

Next