Hajdú-Bihari Napló, 1981. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

MEGKEZDŐDÖTT A BOLGÁR KOMMUNISTA PÁRT XII. KONGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról) nép növekvő anyagi-szellemi és társadalmi igényei komplex kielégítésének irányvonalát. Mindezt a népgazdaság hatékonysága növelésének, az új gazdaságirányítási módszerek alkalmazásának alapján, a szocialista társadalmi viszonyok továbbfejlesztése érdekében. Ennek az irányvonalnak fő elemeit az alábbiakban jelölte meg: a termelés komplex automatizálása, a komplex gépesítés, valamint a nehéz fizikai munka csökkentése, a hazai és a külföldi tapasztalatok tanulmányozása és alkalmazása. Todor Zsivkov hangsúlyozta, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítani az energetika és a nyersanyag-gazdálkodás kérdéseire. — A műszaki fejlődés eredményeit is fel kell használni az energiamérleg javítására — mondotta. Időszerű feladatként, jelölte meg a hazai nyersanyag-bázis fokozott kitermelését, valamint, a másodlagos nyersanyagok felhasználását. Az országban bevezetett új gazdaságirányítási rendszerről kijelentette: a központi tervezésnek a fő feladata elsősorban a hosszútávú gazdaságpolitika megalapozása, a fejlődés ütemének és arányainak meghatározása, a népgazdasági egyensúly megteremtése. A BKP KB első titkára kijelentette: a jövőben is az iparé lesz majd a vezető szerep a népgazdaságban. Az ipari termelés teljes növekedését a munkatermelékenység növelésével kell elérni. Ötven-ötvenöt százalékkal nő majd a gépipar termelése. Egyidejűleg korszerűsödik termékstruktúrája, különösen az elektromos és elektronikus iparban, az ipari robotok, manipulátorok korszerű mikroprocesszorok gyártása fejlődik. A mezőgazdaság fejlesztésének fő irányait ismertetve Todor Zsivkov aláhúzta: a legidőszerűbb feladat a gabonaprobléma megoldása és az állattenyésztés gyorsított ütemű fejlesztése. Kijelentette, hogy a nyolcadik ötéves terv végére az országban 11 millió tonna takarmány- és kenyérgabonát kell megtermelni. A továbbiakban a BKP KB első titkára szólt Bulgária külgazdasági kapcsolatairól. Hangsúlyozta: a nemzetközi gazdasági integráció a gazdaság intenzifikálásának jelentős tényezője, s rámutatott arra, hogy a nyolcadik ötéves tervben az áruforgalom növekedésének üteme meghaladja a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét. A szociálpolitika kérdéseiről szólva elmondotta: a következő ötéves tervben megoldják a gyermekek óvodai és bölcsődei elhelyezését. Intézkedéseket tesznek a nők helyzetének javítására, hogy megkönnyítsék a családban, a munkában betöltött szerepük teljesítését. A tervek szerint növelik a nyugdíjak minimális összegét, ez eléri majd a legalacsonyabb bérek 50 százalékát. Fejlődik a lakosság egészségügyi ellátása. A nyolcadik ötéves tervben legalább 400 ezer lakást építenek, az elosztásnál előnyben részesítik a fiatal házasokat. A beszámolási időszakban a párt fő feladatai közé tartozott a szocialista demokrácia politikai rendszerének megerősítése, fejlesztése és ökéletesítése — mondotta azónak. A párt vezetésével a néphatalom valamennyi szerve gazdagította tevékenységét, erősítette tömegkapcsolaait. A Bolgár Népi Földműves Szövetség (parasztpárt — szerk.) és a társadalmi szerezetek — a Bolgár Hazafias Pont, a szakszervezetek, a romszomol stb. — jelentős mértékben növelték szerepét az ország irányításában,öretlenül fejlesztjük a demokráciát, annak mind képiseleti, mind közvetlen forrását — mondotta a szónok. A továbbiakban a szónok ■intette azt a kérdést, hogy gazdasági ösztönzők és mecanizmusuk alkalmazása a izdasági tevékenység irányásának és szabályozásának módszere. Az új gazdasági szemlélethez feltétlenül szükség van a politikai hozzáállásra, amely biztosítja a dolgozó kollektívák és minden egyes dolgozó jogait, nehogy a bürokratikus szabályok, vagy a magasabb szintű hatóságok önkényes döntései bonyolult, ellentmondásos és dinamikusan változó nemzetközi körülmények között folytatta munkáját az elmúlt években a bolgár nép és kommunista pártja — mondotta Todor Zsivkov. Aláhúzta azoknak a sikereknek a jelentőségét, amelyeket a béke és az enyhülés erői az elmúlt években elértek. Elmondotta, hogy az SZKP XXIV és XXV. kongresszusain kidolgozott békeprogramot a BKP sajátjaként fogadta el. Emlékeztetett a Szovjetunió és más szocialista országok konkrét békekezdeményezéseire, amelyek pozitívan járultak hozzá a béke megszilárdításához. Rámutatott, hogy a béke kérdése egyre inkább a népek első számú gondjává válik. Méltatta a tőkés országok azon politikusainak tevékenységét, akik józanságukkal, realizmusukkal hozzájárultak a nemzetközi problémák megoldásához. Todor Zsivkov megállapította, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom egészében sikeresen fejlődik és új eredményeket ér el. Kínáról és az ott lezajlott változásokról szólva kijelentette: üdvözölni fogunk minden pozitív változást Kínában és készen állunk fejleszteni államközi kapcsolatainkat a Kínai Népköztársasággal. Hiszünk a kínai nép jövőjében, abban, hogy ismét pozitív szerepet tölthet be a nemzetközi munkásmozgalomban. Áttérve a Bolgár Kommunista Párt és Bulgária külpolitikájára, Todor Zsivkov kifejtette: összes erőfeszítéseink az enyhülési folyamat fejlesztésére, a világbéke megerősítésére és szocialista építőmunkánk kedvező nemzetközi feltételeinek megteremtésére irányulnak. A BKP külpolitikai tevékenységében elsőrendű fontosságot tulajdonít a szocialista országok egységének és összeforrottságának — mondotta, majd rámutatott: sokoldalú fejlődésünk szorosan összefügg a testvérországok sorsával. Mindent megtettünk és megteszünk politikai és védelmi rendszerünk, a Varsói Szerződés erősítéséért. A szocialista internacionalizmus elveitől vezérelve — folytatta Todor Zsivkov — testvéri szolidaritásunkról és támogatásunkról biztosítjuk a Lengyel Egyesült Munkáspártot és valamennyi igaz lengyel hazafit. Meg vagyunk győződve arról, hogy a lengyel kommunisták pártja, a lengyel nép határozott választ ad a belső és külső reakciónak, kivezeti Lengyelországot a válságból és sikeremegsértsék azokat. Ily módon ez a szemlélet mindenekelőtt azt jelenti, hogy minőségileg új szintre emeljük a BKP vezető szerepét a társadalom politikai rendszerének minden területén — mondotta. sen építi tovább a szocializmust a Lengyel Népköztársaságban. A beszámolási időszakban végzett tevékenységünk sarkköve volt a testvér kapcsolatok mindenoldalú erősítése az SZKP-val, a szovjet állammal, a szovjet néppel — mondotta a KB első titkára. Kitért a balkáni országok kapcsolataira és megelégedéssel állapította meg, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzet ellenére ebben a térségben viszonylagos nyugalom van. Megemlítette Bulgária elvi és következetes politikájának jelentős hozzájárulását a balkáni országok közötti kapcsolatok fejlesztéséhez. A Bulgária balkáni politikájával kapcsolatos kérdések tárgyalását befejezve a BKP KB első titkára kijelentette: országa a helsinki záróokmány szellemében hajlandó szomszédaival olyan kétoldalú megállapodásokat kötni, amelyek magukban foglalnák a jószomszédi kapcsolatok kódexét, a területi igényekről való lemondást és azt a kötelezettséget, hogy területüket nem engedik felhasználni a másik féllel szembeni ellenséges célokra. Todor Zsivkov szólt Bulgáriának a tőkés országokkal a békés egymás mellett élés elvei alapján fennálló aktív kapcsolatairól, a fejlődő országokhoz fűződő viszonyának kedvező alakulásáról. Kifejtette az iráni—iraki konfliktussal kapcsolatos bolgár álláspontot, rámutatva, hogy be kell fejezni a háborút, a vitás kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani. Kifejezte Bulgária szolidaritását a szabadságukért harcoló népekkel és támogatásáról biztosította L. I. Brezsnyevnek azt a javaslatát, hogy hívjanak össze nemzetközi értekezletet a közel-keleti válság megoldására — minden érdekelt fél részvételével. Nagyra értékelte az el nem kötelezett országok mozgalmát. A KB első titkára kifejtette: Bulgária teljes mértékben támogatja az afgán népet és szolidáris azzal a testvéri, internacionalista segítséggel, amelyet a Szovjetunió nyújt Afganisztánnak az afgán kormány kérésére. Rámutatott, hogy a BKP számára a testvéri kommunista és munkáspártokkal fenntartott kapcsolatok mindenoldalú fejlesztése egyike tevékenysége fő irányainak. Beszámolója végén Todor Zsivkov kifejezte meggyőződését, hogy Bulgária a fejlett szocialista társadalom építésében sikeresen halad tovább. (MTI) A nemzetközi helyzet és a BKP külpolitikai tevékenysége A BKP helyzetéről és feladataiéi XII. kongresszusához érkezve, a BKP egységes az áprilisi irányvonalat illetően, világos állásponttal rendelkezik a fő elméleti kérdésekkel kapcsolatban, új tapasztalatokkal gazdagodott, amelyeket az elmúlt tíz év alatt halmozott fel, és még inkább képes az élet minden területén irányítani a fejlett szocialista társadalom építését — mondotta Todor Zsivkov, majd hangsúlyozta, hogy a BKP marxista—leninista érettsége megmutatkozott a kongres- szus előkészítésében is, amikor a legmagasabb pártfórum irányelvei tervezetének megvitatása az egész pártot és az egész népet érintő üggyé vált. A továbbiakban a KB első titkára azzal foglalkozott, hogy a Központi Bizottság állandó figyelmet fordít a párt összetételének javítására. A párt sorainak megerősítésében fontos szerepe volt a tagkönyvcserének. Aláhúzta, hogy a kommunistáktöbbsége megfelelt a követelményeknek, és hozzátette: nem tisztogatást folytattunk. Ennek ellenére a beszámolási időszakban 38 452 tagot zártak ki, vagy töröltek, mert képességeik nem feleltek meg a követelményeknek, vagy eljátszották azt a jogot, hogy kommunistának nevezhessék magukat. Ugyanebben az időben 108 065 új tag lépett be a pártba. Ma a BKP soraiba 825 876 kommunista tartozik. A beszámolási időszakban felvett új párttagok közül több mint 50 százalék munkás, 76 százalékuk 30 évnél fiatalabb, 84 százalékuknak van középfokú, befejezetlen felsőfokú vagy felsőfokú képzettsége. A BKP magja a munkásosztály 352 642 képviselőjével. Todor Zsivkov hangsúlyozta, hogy a BKP tagfelvételi szempontjainak és módszereinek kialakításánál feltétlenül figyelembe kell venni a társadalom szociális és osztályszerkezetében végbement komoly változásokat és azt, hogy a tudományos-technikai forradalom körülményei között jelentősen módosult a munkásosztály kulturális és szakmai felkészültsége. HAJDÚ-BIHARI NAP 1.0 - 1981. ÁPRILIS 1. Bajkonurban az űrhajósok Bajkonurban, az űrhajósok megszokott szálláshelyén pihen a szovjet—mongol űrexpedíció két résztvevője, Vlagyimir Dzsanobekov és Zsugderdemidija Gurragcsan. A két űrhajós a sikeres leszállás után hétfőn a kora esti órákban érkezett a szovjet űrközpontba, ahol részletes orvosi vizsgálaton esett át és jóízűen költötte el az első földi vacsorát. A Szojuz—39 visszatérte nem könnyű körülmények között ment végbe, nem az űrhajósok, hanem a földi keresőszolgálat számára: igen alacsony volt a felhőzet, a leszállás helyén napok óta esett az eső, a talaj fellazult, a kiszáradt medrekben valóságos tavakká állt össze a víz. Ennek ellenére az űrhajó leszállása sima volt, csak a helikopterekről nem lehetett megfigyelni az ejtőernyőn leszálló kabint. A keresőszolgálat tagjai azonban így is percek alatt a helyszínen voltak és kisegítették a kabinból Dzsanibekov és Gurragcsan űrhajósokat, akik kitűnő hangulatban, szemmel láthatóan jó közérzetben tértek vissza a Földre. Bajkonuri tartózkodásuk néhány napos lesz, ezalatt részletes orvosi vizsgálaton esnek át és beszámolnak a szakértőknek a végrehajtott kísérletekről, megfigyelésekről. Az űrhajósok kedden rövid sajtókonferenciát is tartottak. (MTI) Motívum Brüsszelben A brüsszeli atlanti főhadiszálláson összeült a NATO úgynevezett különleges tanácskozó csoportja. A testület mostani tanácskozásának a jelenlegi nemzetközi helyzetben különös jelentősége van. Közismert, hogy „a konferenciák európai fővárosában”, a svájci Genfbenhosszú esztendőkön keresztül hol stagnáló, hol némi derűlátásra okot adó tárgyalások folytak a két legfontosabb nukleáris nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos konkrét kérdésekről. E megbeszélések egy ideig azután is folytatódtak, hogy az amerikai vezetés — elsősorban az afganisztáni fejleményekre hivatkozva — élesen hidegháborús vágányra váltott át. Tavaly novemberben, az elnökválasztások előestéjén azonban a túlpartról fúvó jeges szelek elérték Genfet is: a tárgyalásokat befagyasztották. Azóta nem zajlottak érdemi megbeszélések a belga fővárosban a különleges NATO- csoport tárgyalóasztalainál sem. A két jelenség természetesen szorosan összefügg, hiszen e speciális rendeltetésű testület legfőbb funkciója, hogy „egységes álláspontot alakítson ki” a szovjet—amerikai (nukleáris fegyverekkel, elsősorban közép-hatótávolságú rakétákkal kapcsolatos) tárgyalásokra. Mivel azonban ilyen jellegű tárgyalások még nem kezdődtek meg és az amerikai vezetés pillanatnyilag nem is érdeklődik ilyenek iránt, jogos a kérdés: jelent-e valamit az a tény, hogy a különleges csoport Brüsszelben — a Reagan-kabinet hivatalba lépése óta először — ismét összeült. A válasz: feltétlenül jelent valamit. Nem azt, hogy Washingtonnak szándékában állna belátható időn belül a genfi és egyéb szovjet—amerikai tárgyalások újrafelvétele — de azt igen, hogy jónéhány nyugat-európai ország ebben az irányban szeretné befolyásolni az amerikaiakat. Ez pedig nem lebecsülendő motívum. Annyira nem, hogy az éppen most Amerikában tárgyaló holland kormányfő külügyminisztere kíséretében érzékeltette a vendéglátóival: addig nem hagy területére amerikai rakétákat telepíteni, amíg — elsősorban a felújítandó genfi tanácskozáson — nem történik komoly kísérlet a tárgyalásos megoldásra. Hollandia e nézetével közismerten nincs egyedül: egyetért vele a belga kormány és több jele van annak is, hogy az elgondolás Bonntól sem idegen. Harmat Endre Részletes jelentés a Reagan elleni merényletről Mint már jelentettük, hétfőn délután helyi idő szerint 14 óra 30 perckor a washingtoni Hilton Szálló előtt merényletet követtek el Ronald Reagan amerikai elnök ellen. Az elnök megsebesült. Azonnal kórházba vitték, ahol sikeres mellkasi operáción esett át. Súlyos sebesüléseket szenvedett további három személy, köztük James Brady, a Fehér Ház sajtótitkára, akinek állapota életveszélyes. A merénylet gyanúsítottját őrizetbe vették. George Bush alelnök, aki a merénylet időpontjában Texasban tartózkodott, Reagan sebesülésének hírére azonnal visszatért a Fehér Házba, de a sikeres műtétről értesülve az éjszakát már saját rezidenciáján töltötte. Bush rövid nyilatkozatban közölte, hogy az amerikai kormányzat „teljes mértékben és hatékonyan funkcionál”. Maga az elnök az orvosok szerint „máris döntésképes”, bár teljes felépülése várhatóan kéthárom hónapot vesz igénybe. A golyó az elnök bal tüdejébe fúródott. A George Washington Egyetem klinikáján végrehajtott háromórás műtéttel a golyót eltávolították. Dr. Dennis O’Leary, a kórház szóvivője a műtét után közölte, hogy Reagan hetvenéves kora ellenére „kitűnően viselte a beavatkozást”. Bár az első értesülések szerint a gyilkossági kísérlet hátterében nem találtak politikai motívumokat, Claiborne Pell szenátor, a szenátus külügyi bizottságának rangidős demokrata tagja az amerikai politikai életet kísérő erőszakcselekmények ijesztő folyamatosságára utalva kijelentette: „Kennedy elnököt 1963-ban lőtték le, de mintha csak egy hónapja történt volna”. New Jersey államban közvetlenül a merénylet után törvényjavaslatot terjesztettek elő a fegyverviselés betiltására. A merénylő, egy John Warnock Hinckley nevű fiatalember hat lövést adott le két másodperc alatt és négy személyt sebesített meg. James Bradyt, a Fehér Ház hivatalos szóvivőjét a golyó homlokon érte, s behatolt az agyába. Állapota az operáció után is „rendkívül válságos”. Egy orvosszakértői vélemény szerint a 40 éves Brady olyan sebet kapott, „amilyent ritkán élnek túl”. A politikai életbe való visszatérésére semmilyen reményt nem látnak. Súlyosan megsebesült egy Timothy McCarthy nevű titkosszolgálati ügynök, aki melllövést kapott és ugyancsak többórás operáción esett át és Thomas Delahanty washingtoni rendőr, akit nyaklövés ért. Az elnök a merényletet megelőzően a Hilton Szálló konferenciatermében az AFLACIO szakszervezeti szövetség rendezvényén mondott beszédet a republikánus kormányzat gazdasági programjának védelmében. A beszéd elhangzása után a minden lépését követő tévékamerák látóterében lépett ki a szállodából. Limuzinjához közeledve a Connecticut sugárút túloldalán összesereglett bámészkodóknak integetett, amikor a lövések eldördültek. Reagant testőrei egy pillanattal később betuszkolták autójába, amely a pár száz lépésnyi távolságban levő George Washington egyetemi klinikára vitte. Az első jelentések még arról szóltak, hogy Reagan nem sebesült meg, csak a fejét ütötte be, amikor beszállították, pontosabban belökték a kocsiba. Reagan saját lábán ment be a kórházba is. Bradyt, Delahantyt és McCarthyt a pisztolygolyók azonnal leterítették. Az elnököt kísérő titkosszolgálati ügynökök azonnal arra a fiatalemberre ugrottak, aki a szálloda fala mellett lapulva Reaganra és kíséretére egy állítólag 38-as , más jelentések szerint 22-es kaliberű revolver teljes tárát kilőtte. A fegyver pontos azonosítását egyébként a merénylőt őrizetben tartó FBI megtagadta. A 25 éves Hinckley a Colorado állambeli Evergreen város lakosa. Családjáról csak annyit tudnak, hogy szülei konzervatív republikánusoknak vallják magukat, és otthonukban „előfordultak politikai viták”. A merénylő apja „az olajüzletben érdekelt”, a gyanúsított rövid életrajzának szinte egyetlen figyelmet érdemlő mozzanata, hogy tavaly októberben Carter elnök Nashville városban tett látogatása idején rövid időre letartóztatták, mert három pisztolyt hordott magával. Hinckley gyerekkorát Texasban, annak a Dallasnak az egyik elővárosában töltötte, ahol annak idején Kennedy elnököt lelőtték. Brezsnyev távirata Reaganhoz Leonyid Brezsnyev táviratot intézett Ronald Reaganhez. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke táviratában megállapítja: a szovjet vezetés felháborodással értesült az Egyesült Államok elnöke ellen elkövetett merényletről. „Határozottan elítéljük ezt a bűntettet. A szovjet vezetés és a magam nevében mielőbbi teljes gyógyulást kívánok önnek, elnök úr” — írja a táviratában a szovjet államfő. A moszkvai rádió kedd déli első kommentárjában megállapította: a bűnös merénylethez kétségkívül hozzájárul az, hogy az Egyesült Államokban semmiféle ellenőrzés nincs a fegyverek felett. Egyetlen év alatt 11 ezer életet oltottak ki lőfegyverrel, 250 ezer bűntettet követtek el fegyverhasználattal. Ezen túl azonban kétségkívül hozzájárult ehhez a bűntetthez az a tény is, hogy az országban eddig már négy elnököt gyilkoltak meg merénylők, és több elnök ellen követtek el merényletet. A moszkvai rádió tudósítója amerikai politikai vezetők véleményét idézte, akik a terrorizmus légkörét, az országban meglevő szellemet teszik felelőssé az amerikai elnökien elkövetett merényletért. (MTI) Giscard fogadta Jagielskit Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök kedden az Elysée-palotában fogadta Miecyslaw Jagielski lengyel miniszterelnök-helyettest. Jagielski hétfőn érkezett a francia fővárosba és még aznap megbeszélést folytatott Francois Poncet francia külügyminiszterrel. Az Elysée-palotából távozóban Jagielski érdekes és gyümölcsöző találkozóként jellemezte Giscard d’Estaing-nel folytatott eszmecseréjét. Fontos gazdasági kérdésekről volt szó — mondotta —, és a meg- s beszélések a közeli és a hosszabb távú együttműködés fejlesztését szolgálták. A megbeszélések ismét a két ország közötti barátságról tanúskodtak. Mint jelentettük, a találkozó előestéjén Giscard d’Estaing elnök a francia televízióban kijelentette: Franciaország továbbra is támogatást kíván nyújtani Lengyelországnak gazdasága talpraállításához. Tavaly Franciaország 4 milliárd frank értékű hitelt, támogatást nyújtott és idén előreláthatólag hasonló nagyságrendű lesz ez az összeg.