Hajdú-Bihari Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

Az Országos Béketanács és az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának nyilatkozata A helsinki európai bizton­sági és együttműködési érte­kezleten részt vett 35 állam képviselői 1975. augusztus 1- én írták alá a helsinki záró­okmányt, melyet Európa né­pei az enyhülési folyamat folytatásához fűzött remé­nyeik új távlatainak alapja­ként üdvözöltek. Az évfordu­ló alkalmából az Országos Bé­ketanács és az európai biz­tonság és együttműködés ma­gyar nemzeti bizottsága nyi­latkozatot tett közzé, amely­ben rámutatnak: a záróok­mány eredményeként számos, a kontinens békéjének, biz­tonságának, az enyhülés fo­lyamatának megszilárdításá­ra irányuló kezdeményezés bontakozott ki a politikai, gazdasági és kulturális élet területén. A Szovjetunió és a szocialista országok számos javaslattal és politikai gya­korlatukkal járultak hozzá a világ és Európa népei számá­ra egyaránt kedvező folya­mat kibontakozásához, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének fellendítéséhez. A NATO-tagországok kor­mányai azonban figyelmen kívül hagyják a Szovjetunió és a szocialista országok bé­kekezdeményezéseit, a Szov­jetuniónak azon nyilatkoza­tát, hogy kész az előzetes, fel­tételek nélküli és azonnali tárgyalásokra az Egyesült Államokkal a fegyverzetek, mindenekelőtt a nukleáris fegyverek korlátozásáról. Napjainkban az Egyesült Ál­lamok és NATO-szövetsége­­sei a fegyverkezési verseny fokozásával, a katonai erő­fölény megszerzésére irányu­ló törekvéseikkel előidézői a nemzetközi élet feszültsé­gei növekedésének. Az Euró­­pa-szerte kibontakozó széles körű békemozgalmak kifeje­zik Európa népeinek jogos aggodalmát, hogy a NATO közép-hatósugarú nukleáris rakétáinak nyugat-európai telepítése olyan világháborús konfliktus veszélyét hordozza magában, mely nem marad­hat a földrész határain belül. A Helsinkiben megkezdett folyamat továbbvitele érde­kében megnyitott madridi európai biztonsági és együtt­működési találkozó munkáját felfüggesztették. Őszintén reméljük — hangoztatja a nyilatkozat —, hogy az őszi megnyitásig hátra levő idő­ben a részt vevő kormá­nyok józan megfontolása, a népek iránti felelőssége ke­rül előtérbe, így a tanácsko­zás tartalmas és kiegyensú­lyozott dokumentummal zár­ja munkáját, és döntést hoz az európai katonai enyhülé­si és leszerelési konferencia összehívására. Népünk, Európa és a világ valamennyi népének létérde­ke a nemzetközi feszültség enyhítése, az államok közöt­ti együttműködés, az egyre súlyosabb terheket jelentő fegyverkezési verseny meg­állítása. Ezért üdvözöljük és együttműködünk minden békeszerető erővel, mely fel­lép a közép-hatósugarú nuk­leáris rakéták nyugat-euró­pai telepítése, az új típusú neutron tömegpusztító fegy­verek gyártása és felhalmo­zása ellen, a nukleáris fegy­vermentes övezetek létre­hozása, a politikai és kato­nai enyhülés, a leszerelés, a béke megvédése mellett. Népünk őszinte meggyő­ződése, hogy közös erőfeszí­téssel a béke megóvható, le­hetőség van az enyhülés folytatására. ­ HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1981. AUGUSZTUS 1. Fogadás a svájci nemzeti ünnep alkalmából Dr. Jürg Streub­, Svájc bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője pénteken fogadást adott hazája nemze­ti ünnepe alkalmából. A fogadáson részt vett Sághy Vilmos belkereskedel­mi miniszter, Török István külkereskedelmi miniszté­riumi államtitkár, Szarka Károly külügyminiszter­helyettes, valamint a politi­kai, a társadalmi, a gazdasá­gi és a kulturális élet számos képviselője. Ott volt a buda­pesti külképviseletek több ve­zetője és tagja is. * * * Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságait dr. Kurt Furglernek, a Svájci Ál­lamszövetség elnökének ha­zája nemzeti ünnepe alkalmá­ból. (MTI Kuba Lassan befejeződik Ku­bában az idei zafra, az év legnagyobb­­mezőgazdasá­­gi munkáját képező cukor­nádaratás. A földekről már levonultak a macheterók, a cukornádaratók, a gyárak, a feldolgozóüzemek, s kü­lönösen a kikötők viszont annál élénkebben működ­nek egész nyár végéig. A cukoripar ma is a ku­bai gazdaság alapja. Min­den 100 pesóból, ami az or­szág külkereskedelméből származik, 84-et a cukor­export jövedelmez. Kuba cukorért vásárolja az ola­jat, az ipari berendezése­ket, a gépkocsikat, s szá­mos közszükségleti cikket. Noha a zafra hangulata az elmúlt két évtized során mit sem változott, maga az aratás alig emlékeztet a forradalom előttire. Kézzel, illetve a hagyományos nád­vágó késsel, a machetával egyre ritkábban aratnak, helyüket a kombájnok vet­ték át. A karib-tengeri or­szágban mindössze 715 cu­kornádarató brigád maradt — számukat pontosan nyil­vántartják —, közülük is kiemelkedik a Nagy Októ­ber nevű brigád, amelynek tagjaival magam is megis­merkedhettem legutóbbi kubai tartózkodásom során. Ez a kollektíva — az utolsó mohikánok egyike — nem hivatásos macheterókból áll: valamennyien havan­nai munkások, mégis ők nyerik már évek óta a cu­kornádaratók versenyét. A napokban olvastam, hogy idén újra csak ismerőseim bizonyultak a legjobbnak. Jutalmuk — kubai szokás szerint — gépkocsi, motor­­kerékpár, színes televízió, hűtőszekrény... Csakhogy a legügyesebb brigádok sem képesek le­aratni a cukornádat 1 mil­lió 900 ezer hektárról — ennyit ültettek idén —, ráadásul a macheterek számaránya is visszaesett a forradalom előtti 332 ezerről 122 ezerre. Csakis a gépesítés segíthetett, még ha óriási beruházást igé­nyelt is. Elő kellett készí­teni a földeket az új aratá­si módszerre, elegyengetni a buckákat, eltávolítani a köveket, s ami a legna­gyobb feladat volt: új cu­kornádfajtákat telepíteni. S akkor még nem beszéltünk a nagyméretű kombájnpark megteremtéséről. Az első cukornádarató gépek a Szovjetunióból ér­keztek még a hatvanas évek elején, a mostani öt­éves tervben pedig felépült — szovjet segítséggel — az első hazai kombájngyár. Egy sor probléma viszont változatlanul megoldásra vár. Máig sincs például elég mérnök és technikai szakember, bár négy kubai főiskola és több ipari kö­zépiskola szakosodott a „cu­kor-szakemberek” képzé­sére. Addig is, amíg az egész országot behálózó teljes gépesítés megvalósul, még szükség lesz a macheterók­­ra, akik fizikai erejükkel, ügyességükkel helyettesí­tik a cukornádvágó kom­bájnokat. S. A. Utolsó mohikánok A zafra. Ez még a régi módszer: kézzel aratják a cukornádat (Fotó: MTI Kül­földi Képszolgálat — KS) A szejm megszavazta a kormány válságellenes programját A lengyel parlament újólag egyhangú támogatásáról biz­tosította Wojciech Jaruzels­­kit, a Minisztertanács elnökét és kormányát a válság le­küzdésére irányuló erőfeszí­téseiben. A szejm pénteken megszavazta a kormány vál­ságellenes és gazdasági stabi­lizációs programját, amely a gazdasági hanyatlást és az életszínvonal csökkenését hi­vatott megfékezni oly mó­don, hogy egyben előkészít­se a gazdaság mélyreható megreformálását is. A szejm jóváhagyólag tu­domásul vette az 1980-as népgazdasági terv teljesítésé­ről szóló beszámolót, s meg­szavazta az idei terv és álla­mi költségvetés módosítását. A képviselők törvényt hoztak a sajtó, a rádió és a televí­zió, a kulturális és szórakoz­tató intézmények ellenőrzésé­ről, a vezető állami tisztséget betöltő személyek javadal­mazásáról, továbbá módosí­totta a nyugdíjtörvényt. A szejm változtatást haj­tott végre a kormány sze­mélyi összetételében. Fel­mentette — kérésére — Mieczyslaw Jagielski eddigi első miniszterelnök-helyet­test, Miroslaw Milewski ed­digi belügyminisztert, akit a rendkívüli pártkongresszuson megválasztottak a LEMP KP PB tagjává és Jozef Kép­a eddigi közigazgatási, terület­gazdálkodási és környezetvé­delmi minisztert, aki lemon­dott. A megüresedő miniszterel­nök-helyettesi tisztségbe a szejm Janusz Obodowski eddigi munka-, bér- és szo­ciálisügyi minisztert nevez­te ki. Helyébe Anton Raj­­kiewicz lépett. Az új belügy­miniszter Czeslaw Kiszczak altábornagy lett. A közigaz­gatási, területgazdálkodási és környezetvédelmi tárcát Ta­­deusz Hapalowski altábor­­nagyra bízták. Jaruzelski kormányfő köszönetet mon­dott Miczyslaw Jagielskinek és Miroslaw Milewskinek eddigi munkájukért. A kül­ügyminiszteri funkció egy­előre betöltetlen, minthogy Józef Czyreket a rendkívüli kongresszuson a LEMP KB PB tagjává és a KB titkárá­vá választották. A külügy­miniszteri megbízatásról a szejm legközelebbi teljes ülésén döntenek. (MTI) Irán ellenséges cselekménynek tekinti Baniszadr befogadását Miközben a teheráni fran­cia nagykövetség előtt to­vább folytatódik az ülő­sztrájk és a tüntetés, Hasemi Rafszandzsani, a medzslisz elnöke arra szólította fel az egyetem területén a péntek déli imán résztvevő tömeget, hogy folytassák a tiltakozást. A tüntetőket rendre intette és felszólította őket: semmilyen körülmények között ne köze­lítsék meg a követség kertjé­nek falát. Rafszandzsani „hazugság­gal” vádolta Franciaországot, mert az iráni exelnök Párizs­ba érk­ezte óta már több nyi­latkozatot is adott Noha a francia hatóságok azzal a ki­kötéssel adták meg a mene­dékjogot Baniszadrnak, hogy nem folytathat politikai tevé­kenységet francia földön. Franciaország teheráni nagykövetét bekérették a külügyminisztériumba és kö­zölték vele: Irán Franciaor­szág részéről ellenséges cse­lekménynek tekinti a volt ál­lamfő befogadását. A külügy­minisztérium a teheráni nagykövetség útján hivatalo­san kérte a francia hatósá­goktól Masszud Radzsavi­­nak, a modzshedin khalk ve­zetőjének letartóztatását is, aki Baniszadrral együtt érke­zett Franciaországba. A ki­adatási kérelemhez szükséges okmányokat egy későbbi idő­pontban szándékoznak eljut­tatni Párizsba. A volt elnök kiadatását még a szökés nap­ján kérte Irán. A nap folyamán több he­lyen került sor lövöldözések­­­re az „iszlám forradalmi őr­ség” és az ellenzéki csopor­tok tagjai között. Ismeretlen tettesek merényletet kísérel­tek meg a miniszterelnök egyik közvetlen munkatársa ellen, aki megsebesült. Hivatalos teheráni források szerint július hónapban Irán­ban összesen 260 halálos íté­letet hajtottak végre. (MTI) Kockázatos vállalkozás Olyan esemény színhelye szombattól az Atlanti-óceán északi térsége, amely szinte megtestesíti az amerikai külpolitika törekvéseit. Az Ocean Venture fedőnevű ha­ditengerészeti szupergyakorlatról van szó. Szervezője nem a NATO, hanem a Pentagon, és célja, jellege éppen az, hogy ebbe az akcióba — és hosszabb távon nyilván nemcsak ebbe az akcióba! — bevonjon jónéhány, az at­lanti szövetséghez még egyáltalán nem tartozó országot is. (A katonapolitikai hatósugárra jellemző, hogy a gya­korlathoz számos dél-amerikai ország egységei is csat­lakoznak.) A koncepció világos, az új amerikai kormányzat már nemegyszer hangoztatta, hogy „a nyugat létérdekeit messze a NATO-határokon túl is meg kell védeni.” A globális szembenállásnak ez a mind kihívóbb hirdetése, amely a hidegháborús vádaskodások felelevenítésével minden társadalmi nyugtalanságban egyszerűen „Moszkva kezét” látja, közismerten még néhány NATO- országot is aggaszt. Mindazt, amit az Ocean Venture kül- és katonapoliti­­kailag megtestesít, szavakba is foglalta Haig külügymi­niszter a szenátus hadügyi bizottsága előtt. „Az ameri­kai kormány — mondotta — megértette a nemzetközi kapcsolatok katonai oldalról való megközelítésének fon­tosságát.” Ezt, sajnos — különösen a minden szalonké­­pességi szempontot a katonai érdekek oltárán feláldozó Reagan-kabinet viszonylatában — jól tudjuk, mit je­lent — elég Pakisztánra vagy éppen Salvadorra gondol­nunk. Washingtonban — mint most Haig újra megtet­te — szinte mást sem mondanak nemzetközi viszonylat­ban, mint azt: „A katonai erő a sikeres külpolitika dön­tő feltétele”. Mindennek szerves része az az ugyancsak Haig-i kitétel, amely szerint a Közel-Keleten és másutt is az amerikai diplomácia fő feladata, hogy szembe­szálljon a Szovjetunióval. Ez a maximális hangerőre csavart hisztériakeltés jo­gos aggodalommal tölti el azt a mostanában kevesebbet emlegetett, de azért létező „másik Amerikát”. Amerikai tudósok a kormányzat lépései nyomán drámai hangú levélben figyelmeztették Reagan elnököt a fegyverkezé­si hajsza iszonyú veszélyeire és levelüket azzal a törté­nelmi parancsnak is felfogható mondattal fejezik be, amely szerint „Napjainkban már lehetetlen a régi ka­tegóriákban gondolkodni”. Az Ocean Venture fedőnévből a Venture pontos szó­tári fordítása a következő: (kockázatos) vállalkozás. Az az alapállás, ami e gyakorlat mögött áll, politikailag is pontosan fedi a szótári tartalmat. Zárójel nélkül. Harmat Endre Véget ért az SKP kongresszusa A Spanyol Kommunista Párt X. kongresszusa pénte­ken délben befejezte a szer­vezeti szabályzat tervezeté­nek vitáját. A kongresszus — akárcsak csütörtök este a téziseket — jelentősebb mó­dosítások nélkül fogadta el a szervezeti szabályzat terve­zetének a központi bizottság által májusban jóváhagyott szövegét. A vita során a kongresszus nagy többséggel elutasította azokat a módosí­tó indítványokat, amelyek lehetővé kívánták tenni szer­vezeti irányzatok működését a párton belül. A kongresszus délután zárt ülésén kezdte meg a vezető szervek megválasztását, s a késő esti órákban ért véget * * * MADRID (MTI) — A Mun­do Abrero, a Spanyol KB he­tilapja legutóbbi számában teljes terjedelemben közölte azt az üzenetet, amellyel az MSZMP Központi Bizottsága üdvözölte a Spanyol Kom­munista Párt X. kongresszu­sát és annak részvevőit. Az üdvözlet kifejezi a ma­gyar kommunisták szolidari­tását a spanyol kommunisták nehéz körülmények között folytatott áldozatos harcával, és újabb sikereket kíván or­száguk felemelkedéséért, a szocializmusért és a béke megvédéséért folytatott küz­delmükhöz. (MTI) Javuló áruellátás, új üzletek (Folytatás az 1. oldalról), bevezetik a kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek­­ben a hot dog árusítását. A Vámospércs és Vidéke ÁFÉSZ első félévi kiske­reskedelmi tervét teljesítette. A szövetkezet Újléta, Baga­­mér, Álmosd, Nyírmárton­­falva, Nyírábrány, Fülöp és Vámospércs lakosait látja el élelmiszerekkel, ruházati és vegyesiparcikkekkel. A kis­kereskedelmi forgalom az esztendő első felében meg­haladta a tavalyit. Ezen belül az élelmiszer-kereske­delem ért el jó eredményt, de a ruházati cikkek forgal­ma is növekedett. A lakosság jobb ellátása érdekében építik Nyírmár­­tonfalván a 380 négyzetmé­ter alapterületű vegyesbol­tot. Ugyancsak a nyírmár­­tonfalvaiak jobb ellátását teszik lehetővé, hogy a vá­­mospércsi étteremből kihord­ják az előfizetéses ebédre je­lentkezőknek az ebédet. Az ÁFÉSZ üzlethálózatá­nak fejlesztését nehezíti, hogy a fejlesztési alap lé­nyegesen kevesebb, mint az előző esztendőben. Ezért el­sősorban a meglevő bolthá­lózatra támaszkodva jobb árubeszerzéssel, az igények­hez igazodó áruválaszték ki­alakításával igyekeznek a la­kossági ellátást javítani. A Nyírvidéki ÁFÉSZ nem­csak arról nevezetes, hogy Nyíradony, Hajdúsámson és Nyíracsád lakosságát ellát­ja. A Debreceni ÁFÉSZ után a nyírvidékinek a legnagyobb a tanyai területe. Az esztendő első felében a zöldség-gyü­­mölcsellátás újjászervezésé­vel foglalkoztak. Megyén kívüli beszerzésből, szaksze­­kezetektől történő vásárlás­sal próbálkoztak. Az élelmiszer-ipari termé­kek kínálatát javulónak ítél­ték az ÁFÉSZ kereskedői. Noha az egyes árucikkcso­portok között szóródás ta­pasztalható, a forgalom nö­vekedése meghaladta az 5 százalékot. Ez jórészt a haj­dúsámsoni ABC-nek köszön­hető, amelyet a múlt évben adtak át. Nyíradonyban a tavalyi év első feléhez képest 3,4, Nyíracsádon 1,8 százalé­kos forgalomnövekedést ér­tek el, míg Hajdúsámsonban 8,6 százalékkal volt nagyobb a forgalom a tavalyinál. Az áruellátás érdekében az ÁFÉSZ megszervezte, hogy a hűtőkapacitással rendelkező tanyai boltokban rendszere­sen lehessen tejterméket és töltelékárut kapni. Ez és az új szállítói partnerek együtte­sen javuló áruellátást ered­ményezett. Az ÁFÉSZ fej­lesztési alapját leterheli a hajdúsámsoni ABC építési költségeinek törlesztése, így erre az esztendőre csak a TÜZÉP-telepek árusítási kö­rülményeinek javítását terve­zik.

Next