Hajdú-Bihari Napló, 1982. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-02 / 51. szám
,} 'fl' / VILA^lo.MrJAI EGYESÜLJETEK! |--------------------------------------------------------------------------------. I r[ § ■ | 4*n l|l t r| I I. Ill. I ill till 111 u 1111II ifl ij I ■ ij ■■lil FI 111 li j i I fl 11.111.1111 gS 11 * mjmmmmemmhm mi szamunk tbrtiilmAbul : ffVj A HÉT TÉMÁJA: AZ ENERGIA SZABAD PÉNTEK DEBRECEN ELLÁTÁSÁÉRT oldal) XXXIX. ÉVFOLYAM -------------------------------------------51. szám A NAPLÓ POSTÁJA , II (4. oldal) ÁRA: 1.40 FORINT _______________________ 1982. ill. x. HOZZÁSZÓLÁS A NAPLÓ CIKKÉHEZ KEDD MEGJELENT AZ ALFÖLD ÚJ PIACOK: Anglia, USA, Svédország KÖZEL SZÁZMILLIÓS EXPORT A TEXTILFELDOLGOZÓBAN A Hajdú-Bihar megyei Textilfeldolgozó Vállalat 346 millió forintos árbevételt ért el 1981-ben. A termelési terv teljesítésén kívül ehhez az árbevételhez a négy üzlet forgalma és a szolgáltató egységek árbevétele is hozzájárult. A nem rubel elszámolású kivitel jelentős részét különböző tőkés megrendelőknek végzett bérmunka adta. A nyugati piac telítettsége miatt ez alapvetően a vevők anyagszállításához igazodott. Az Adidas cégnek 136 ezer sportruhát gyártottak 2 százaléknál kisebb osztályos aránnyal. A Klepper cég részére több mint 35 ezer sínadrágot csináltak, s közel 70 ezer darab szabadidő-ruhát készítettek különböző belga vállalatok számára. A bérmunkából származó több mint 46 millió forintos árbevételt csak a minőségi és a szállítási határidők pontos betartásával tudták elérni. Figyelemre méltó sajátanyagos tőkés exportot bonyolított le a vállalat a TAMNIMPEX-en keresztül, több ezer darab bőrkabátot exportáltak. A szocialista országokba közel 24 millió forint értékű árut szállítottak, míg a belföldi piacon 208 millió forint értékű kabátot, szabadidő-ruhát értékesítettek. A tervezettnél nagyobb termelékenységgel végzett munkának köszönhető, hogy a vállalat nyeresége meghaladta a 60 millió forintot. Az elmúlt év folyamán a termelés korszerűsítése érdekében 3,5 millió forint értékű gépet vásároltak. Többek között gumizó- és élvarrógépet, hímzőberendezést, varrógépeket állítottak üzembe. Jól halad a hajdúböszörményi üzem raktárépületének beruházása, s megkezdődött a gombafertőzés miatt kiürített hajdúnánási üzemegység dolgozóinak jobb munkakörülményeket lehetővé tevő új üzem beruházása is. Az idei esztendőre jól áll a szerződéskötéssel a Hajdú- Bihar megyei Textilfeldolgozó Vállalat. Különböző angol cégeknek 5000 darab bőrből készült motorosruhát szállítanak, ugyanennyi tollas anorákot küldenek az USA-ba és jelentős mennyiségű árut szállítanak Svédországba is. A tőkés bérmunkában a tavalyihoz hasonló üzletkötések várhatók. Elöl is, hátul is kényszerpályán Sikeres próbaüzem a kibővített juhvágóhídon A kilenclyukú híd szombeszédságában tegnap már exportra vágtak a kibővített juhvágóhídon, amely tavaly augusztusban „állt” le hogy a rekonstrukciót elkezdhessék. A krómacéltól csillogó üzemben már az élő állat is kényszerpályára van terelve, s nincs a régimódi brutális erejű ütésnek kitéve, elektromosan kábítják el. Függesztve véreztetik, s az elfolyt vért ATEV-konténer fogja fel. Nem megy veszendőbe, s nem lehet már vitás, hogy a környezetet szennyezi-e vagy sem? Lényegében egy tökéletes feldolgozó rendszert látni Hortobágyon, hiszen még a belszerveket is szállítópályán viszik. Minden ami a szalag eszköze: horog, bél tálca, automatikus mosóállomáson megy keresztül s csak ezután juthat vissza eredeti rendeltetési helyére. Nemsokára megérkezik a holland bontógép is. A pacalt is kitermelik az exportjuk-vágóhídon. De a fejet sem úgy adják el, mint edig. Nyelv és velő különkülön gyűlik majd össze. A nyugati vevőket ezentúl a bővebb választék minden bizonnyal nagyobb vásárlásra ösztönzi. Általában véve a bontási folyamatba a dolgozóknak bele kell még tanulniuk. Az Irány Svájc mindenesetre máris elkönyvelhető, hogy a körülmények jobbak. Már, ami a munkát, a tisztaságot illeti. A bőrfejtés még a régi. „Holnap — mondta — Kiss István, az üzem vezetője — Algériából várjuk a legényt, aki vallási rítus szerint vág.’ ELŐADÁSOK, VITÁK, KIÁLLÍTÁSOK A DAB-KLUB IDEI PROGRAMJÁRÓL Az elmúlt hét végén, február 26-án megnyílt a Debreceni Akadémiai Bizottság klubja. A DAB Thomas Mann utca 49. szám alatti székházában a klub alapító összejövetelén Pál Lénárd, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tartott előadást tudománypolitikánk időszerű kérdéseiről. Az akadémia főtitkárának debreceni látogatása és előadása volt a klub első szervezett foglalkozása. A klub célkitűzései között szerepel, hogy a DAB illetékességi területén dolgozó kutatók és vezető értelmiségiek között közvetlen, személyes, művészeti és tudományos kapcsolatot építsen ki. Mód nyílik majd tudományos, tudománypolitikai, kulturális és művészeti életünk kérdéseinek kötetlen formában történő megvitatására. Havonta egy alkalommal pedig szervezett és előkészített, nagy érdeklődésre számottartó előadások, viták megtartását szervezik. A Debreceni Akadémiai Bizottság klubjának elnöke dr. Szabó Gábor, titkára dr. Soós Pál. A szervező munkát klubtanács irányítja, amelynek tizenkét tagja van. A klub tagjai lehetnek a DAB-hoz tartozó megyék tudományos fokozattal rendelkező kutatói, valamint a DAB szakbizottságaiban és munkabizottságaiban tevékenykedők. A tagok évenként 200 forint tagdíjat fizetnek. Eddig Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyékből háromszázan kérték felvételüket. A klubtagok reggel 9 órától este 10 óráig tölthetik el szabad idejüket a DAB-székházban. Mód nyílik folyóiratok olvasására — 21 külföldi és 50 magyar időszak kiadvány áll rendelkezésre. A klubszobában a szórakozás lehetőségét biztosítják a különböző játékok. Elkészült az idei első félév programja. Minden hónapban egy alkalommal vendégeket fogad a klub. Márciusban Berend Iván vagy Huszár István tart előadást Merre halad a magyar népgazdaság? címmel. Tátrai Vilmos Bartók és Kodály zenéjéről tart illusztrációkkal szemléltetett előadást. Tervezik a szolnoki Szigligeti, a nyíregyházi Móricz Zsigmond, a debreceni Csokonai Színház igazgatóinak és vezető művészeinek a meghívását is. A nagyobb rendezvények mellett kamara jellegű irodalmi, zenei, képzőművészeti kiállítások rendezésére készülnek, illetve bemutatókat terveznek. MÁRCIUS 1—15.: Beiratás az első osztályba Országszerte március 1-e és 15-e között íratják be az általános iskola első osztályába lépő kisdiákokat. A szülők, a gondviselők kötelessége, hogy minden tanköteles korban levő gyermeket a lakása szerint körzetileg illetékes iskolába írassanak be. Azok a gyermekek kerülhetnek az első osztályba, akik ez év szeptember 1-ig betöltik hatodik életévüket. Az igazgatók értesítik az érdekelt szülőket arról, melyik időpontban várják őket gyermekeik behatására. A helyi állami és társadalmi szervek, szervezetek közreműködésével gondoskodnak arról, hogy valamennyi leendő kisdiák adatai felkerüljenek a jegyzékekre. A népességnyilvántartó hivatalok például átadják az iskoláknak a tanköteleskorúak névjegyzékét. Valamennyi beiratkozó tanuló még az iskolaév kezdete előtt orvosi vizsgálaton esik át; ennek idejéről az igazgatók tájékoztatják a gyermekek szüleit, gondviselőit. (MTI) SZÍNES képek A VÉNUSZRÓL Első ízben sugárzott színes képeket a Földünkhöz legközelebb eső bolygó, a Vénusz felületéről automatikus űrlaboratórium, a Vénusz—13 szovjet bolygóközi űrállomás leszálló egysége. A Vénusz—13 négyhónapos, több mint 300 millió kilométeres út után érkezett el a bolygóhoz, leszálló egysége hétfőn, moszkvai idő szerint röviddel 6 óra után érte el a felszínt, és 127 percen át továbbított tudományos adatokat a Földre a bolygóközi állomásnak az égitest körül keringő részlege segítségével. MAGYAR IRODALOM A SZOVJETUNIÓBAN 1945 és 1979 között 716 magyar szépirodalmi mű jelent meg a Szovjetunió Szélrózsá ban, több mint 36 és fél millió példányban. A magyar művek valamivel több mint fele, 362 irodalmi alkotás a nem orosz köztársaságok nyelvén jelent meg, a példányszámban azonban az orosz nyelven közreadott 354 kötet részesedése a jelentősebb, 77 százalékos. Évi átlagban húsz magyar könyv került a szovjet olvasókhoz, ez azonban csak átlagszám, mert az utóbbi időben igen meggyorsult a magyar szépirodalmi alkotások kiadása: 1968 és 1979 között például évente már átlagosan 24 könyvet adtak ki, évi összpéldányszámuk meghaladta az egy és egynegyed milliót. Íróink, költőink közül a szovjet olvasókhoz a legtöbb kiadásban és a legtöbb példányban Petőfi Sándor költeményei jutottak el. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól 1979-ig Petőfi művei 16 nyelven, 56 kiadásban, egymillió 312 ezer példányban jelentek meg a Szovjetunióban. DÖRMÖGŐ-JUBILEUM 25 éves évfordulóját ünnepli a Dörmögő Dömötör, a Magyar Úttörők Szövetségének az apróságokhoz, s a kisiskolásokhoz szóló folyóirata. A színes rajzokkal illusztrált meséket, verseket, játékokat, rejtvényeket és barkácsanyagokat közlő lapnak az elmúlt negyedszázad alatt nemcsak példányszáma emelkedett, hanem formátuma kétszeresére nőtt és melléklettel is gyarapodott. Akik 1957-ben az első lapokat kézhez kapták, ma már gyermekeiknek szereznek örömet vele. A 70 ezres példányszámmal induló lap ma csaknem 300 ezer példánnyal köszönti olvasóit. MTI Egyre sürgetőbbek a javítások Most, amikor még tél van, de már tavasz előtt állunk, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok gépműhelyében, gépudvarán egyre sürgetőbbek a javítások. Főleg az MTZ traktorokkal küszködnek a szerelők. Csak annyit tudnak, hogy kevés az alkatrész. Talán készek a megrendeléssel? Vagy roszszul helyezkedik el az AGROKER az elosztás körforgásában? (A hajdú-biharin kívül ugyanis még tizenhat AGROKER Vállalat van az országban.) Lopócz József, az alkatrészosztály előadója mondja: — Olyan vontatottan kapjuk az árut, hogy lassan a fő darabokon kívül minden MTZ-alkatrész kurrens cikk lesz. Ami érkezik, azt pillanatok alatt elkapkodják. Természetesen a rendelések szerint. Év végére azonban beáll az alkatrész-egyensúly, de a javítások zöme csak a téli időszakra esik. Ilyenkor rajtunk, az AGROKJIR-en csattan az ostor. Sajnos, az éves kontingensből (szinte , örök törvény) az első negyedév szezonális alkatrész-mennyisége (ami óriási tétel) nem úgy érkezik, ahogy a javítások üteme diktálja. Főleg a kisebb, az öt-hat-hét MTI-s termelőszövetkezeteket sújtja a hiány, hiszen tőlük nem indulhatnak országos „körútra” az anyagbeszerzők. Hiányzik azonban a 80-as és a 82-es típusú MTZ traktor is. Ennek okáról bővebben (szintén a megyei AGROKER-től) Sárkány Károly, a géposztály vezetőhelyettese szól: — Azt nézve, hogy minden termelőszövetkezet és állami gazdaság rendelt MTZ-t, elszomorító a helyzet. Az AGROKER megyénkben (1982-ben) eddig csak hetet kapott e traktorokból. Ez nagyon kevés. A TRAKTORO EXPORT jelenleg a kontingensből nem tudja a vevők megrendelését kielégíteni. A keretlebontásból pedig látszik, hogy Hajdú-Bihar megye az első negyedévre nem kevés MTZ-t kapott. Más megyékhez viszonyítva! Csakhogy ez még mindig csak papíron van meg.