Hajdú-Bihari Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-01 / 204. szám
| i ' VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! GMB . . . _ ____ ^ H pp.| pas _15L m SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: g 2 / #7 fA 'a termőföld védelmében B1 ■ ii ll^l 1:1 I Ki I il u |l 111 ifi Ki ■!ifiBil:I|ll'Pillil‘l^iil H141 *1 r 4111 ^ j; lTi 111,1 Húszéves a Barátság kőolajvezeték TANÁCSKOZÁS HAJDÚSZOBOSZLÓN Húsz éve annak, hogy a Barátság kőolajvezetéken rendszeresen megindult a kőolaj szállítása Magyarországra. A két évtizedes jubileum alkalmából augusztus 31. és szeptember 3. között Hajdúszoboszlón tartanak tanácskozást az építő és üzemeltető országok delegációi, szakemberei. Kedden délelőtt Hajdúszoboszlón, a Délibáb Szálló különtermében Placskó József, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kereskedelmi igazgatója mondott megnyitó beszédet a plenáris ülésen, méltatta a húsz esztendővel ezelőtt kezdődött munka jelentőségét. A Barátság kőolajvezeték-rendszer az európai szocialista országok közötti integrációs folyamat egyik előhírnökeként az 1960-as évek elején épült meg. Létesítése gazdasági és műszaki szükségszerűség volt, a közép-európai szocialista országok szovjet kőolajjal való ellátásának egyedül lehetséges megoldását jelentette. A Barátság vezetékrendszer északi ágán Lengyelországnak és a Német Demokratikus Köztársaságnak, déli ágán pedig Csehszlovákiának és Magyarországnak szállít a Szovjetunió kőolajat a Volga menti mezőkről. 1962-től ez év szeptemberéig 100 millió tonna kőolaj érkezett Magyarországra a Barátság vezetékrendszeren. A rendszer a felhasználó négy országba több mint 700 millió tonna kőolajat továbbított. A korszerű magyar kőolaj-feldolgozó és petrolkémiai ipar megteremtése és az energiamérleg szerkezeti átalakítása elképzelhetetlen lett volna szovjet segítség nélkül. A Szovjetunió kőolajkutató és -kitermelő berendezések exportjával komplett kőolajfeldolgozó üzemek szállításával, a kőolajipar anyagellátá-sának biztosításával, műszaki együttműködéssel és sok egyéb segítséget nyújtott Magyarországnak. A Barátság - kőolajvezeték, a százhalombattai és szőnyi kőolaj-finomítók, az algyői földgázüzem, a leninvárosi Olefinmű, a Szövetség gáztávvezetékrendszer, a szovjet—magyar kapcsolatok legszebb példái közé tartoznak. A KGST keretén belül további együttműködéssel újabb kooperációk születnek, de a , Barátság" vezetékrendszer úttörő munkája példamutató lesz. Az elnöki megnyitó után Szűcs Gábor, a városi pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselői köszöntötte a résztvevőket, kifejezve: folytassanak hasznos tanácskozást, végezzenek eredményes munkát és érezzék magukat jól a fürdővárosban. Ezután Bagdi Márton, a Gáz- és Olajszállító Vállalat műszaki igazgatóhelyettese tartotta meg előadását „Húszéves a Barátság kőolajvezeték-rendszer — magyar üzemeltetési tapasztalatok” címmel. A résztvevők szekciókban folytatják a tanácskozást a következő két napon. Csütörtök este jegyzőkönyvet írnak alá a megállapodásokról. Több buzdító szó kellene • Közhasznú társadalmi munkák a vállalatoknál Kötetlen beszélgetéseken, vállalati tanácskozásokon gyakran szóba kerül, érdemes-e társadalmi munkát végezni, mi a valóságos haszna ennek a tevékenységi formának. Számosan úgy fogják fel, évente egy alkalommal vonjanak le bizonyos összeget a fizetésükből — amolyan felajánlásnak szánják ezt —, és ezzel minden el van intézve. Szerencsére igen sokan vannak olyanok is, akik fontosnak ítélik meg a társadalmi munkát — nemcsak szóban, hanem tettekben is. A Hajdú-Bihar megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nemrégiben felmérést készített arról, hogy a megye különböző ipari vállalatai hogyan segítik ebben az esztendőben — társadalmi munkájukkal, anyagi felajánlásaikkal — a tanácsok célkitűzéseinek megvalósítását. Mielőtt a társadalmi munka idei eredményeiről szólnánk, érdemes néhány adatot említeni ezzel kapcsolatosan az elmúlt esztendőről. 1981- ben a megyénkben elvégzett társadalmi munka értéke 351 millió forint volt, 45 millió forinttal (14,7 százalékkal) több, mint az előző évben, örvendetes tény, hogy 18 százalékkal emelkedett a különböző gazdálkodó szervek, intézmények társadalmi munkája is. Még egy számadat: megyénk egy lakosára jutó társadalmi munka értéke 635 forint volt, ami magasabb az országos átlagnál. Debrecenben — az igények és javaslatok alapján — a társadalmi szervekkel egyetértésben az idén januárban elkészítették a város erre az évre szóló társadalmi munkatervét. Ebben tallózva a következő fő feladatokat említhetjük. A tócóskerti és a Krónikás utcai lakótelep parkosítása sürgető feladataink közé tartozik. Továbbra is aktív részvételt igényel A tiszta és virágos Debrecenért mozgalom. Ebben az évben is számítanak a lakosság segítőkészségére, járdaépítés terén. A vekeri-tavi kemping létrehozásában jelentős szerep jutott és jut jelenleg is a társadalmi munkának. Mitől lehet hatékony ez a tömegekre épülő cselekvési forma? Attól, ha szervezése, értékelése és a munka értékelésének elszámolási rendszere a nagy többségnek megfelelő. Alapos felmérés és előkészítő munka után ez év februárjában megjelent a Minisztertanács Tanácsi Hivatala és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Titkársága 3/1982. számú együttes irányelve a tanácsok és a népfrontbizottságok együttműködéséről és a településfejlesztési társadalmi munka továbbfejlesztéséről. Az irányelvekben meghatározták a társadalmi munka fogalmát, céljait, az erre való ösztönzés különböző módjait. A tanácsok településfejlesztési célkitűzéseit pénzbelileg is támogató vállalatoknál továbbra is érvényesül az előző években kialakult tendencia. Vagyis: a vállalatok által szervezett kommunista műszakok bevételéből átadni kívánt anyagi támogatás fokozatosan csökken, erőteljesebben nő viszont a saját dolgozók kommunális ellátásának javítására irányuló szociális célú pénzfelhasznánálás. Ez természetesen néhány negatív következménynyel jár. 1982-re például nem sikerült olyan mozgósító célokat meghatározni, mint az elmúlt években. (Egy nap az óvodákért, rokkantak éve stb.). A Debrecen megyei, városi Tanács és a Hazafias Népfront városi bizottság elnöksége felhívásának, hogy a dolgozó kollektívák pénzbeli felajánlásokkal segítsék az idős korúakat, a nyugdíjasház felépítését, a szociális otthon bővítését — sajnálatos módon alig volt visszhangja és eredménye. Azért követésre méltó vállalatokat is említhetünk, olyanokat, amelyek komolyan vették a felhívást. Például a MEDICOR 150 ezer, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat 104 ezer, a BIOGAL 96 ezer, a GELKA pedig 30 ezer forintot utalt át a tanácsnak. Ezenkívül tíz vállalat közvetlen anyagi támogatást ad két középiskolai tornaterem építéséhez. A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat az ésszerűség jegyében olyan községek gyermekintézményeit támogatja, ahonnan több mint ötven dolgozó jár be a vállalathoz. Összegezve megállapítható, hogy a népi ellenőrzési bizottság e témakörben tett javaslatai megvalósultak, annak ellenére, hogy bizonyos vállalatoknál visszaesés tapasztalható a társadalmi munka megszervezése, hatékonysága terén. Leszögezhető, hogy az érintett vállalatok 1981-ben és 1982 eddig eltelt időszakában társadalmi munkájukkal jelentősen hozzájárultak a megye városainak, községeinek fejlesztéséhez, szépítéséhez. Kiss Dezső Péter A béke napja A TASZSZ szovjet hírügynökség kedden kommentárban foglalkozott a béke napjával, amelyről szeptember 1-én emlékeznek meg világszerte. A világ népeit nyugtalanítja az imperialista körök, mindenekelőtt az Egyesült Államok kormányának fokozódó agresszivitása. Ezek a körök a termonukleáris háború felé taszítják az emberiséget. A józanul gondolkodó politikusok és közéleti személyiségek ugyanakkor egyre határozottabban szállnak síkra a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a nukleáris háború elhárításáért. A szovjet hírügynökség utal a varsói Pugwash-értekezlet határozatára, amelyben 97 elismert _ Lenin- és Nobel-békedíjas — tudós foglalt állást a teljes nukleáris leszerelés mellett. A kommentár emellett párhuzamot von a Szovjetunió és az Egyesült Államok leszerelésre irányuló lépései között és megállapítja, hogy most Washington és a többi nyugati nagyhatalmon van a sor. A szovjet hírügynökség végezetül leszögezi: a népek nem nyugodhatnak bele abba, hogy létérdekeit figyelmen kívül hagyják, s fokozni kell erőfeszítéseiket a nukleáris katasztrófa elhárítása érdekében. Ú FEJLESZTÉSI TERVEK BALMAZÚJVÁROSON A balmazújvárosi fürdő helyén hajdan uradalmi halastó volt. Az első fúrást 35 évvel ezelőtt végezték, akkoriban készült a kis medence. A nagy medencét kéthárom év múlva vehették birtokukba a fürdőzők. A második kutat 1970-ben fúrták. A régi kút hat-hétszáz méter mélyről 34 fokos vizet ad. Az új kút ezerkétszáz méteres , hozama percenként 1800 liter 72 fokos víz. A fürdőnek jelenleg három medencéje van, egy nagy és két kicsi. A nagy medence változó mélységű: a befolyó részen 70, a másik végén 170 centiméter a vízmélység. A vizet 24 fokosnál jobban nem tudják lehűteni. Az egyik kis medencében 30, a másikban, a gyermek medencében 26 fokos a víz. A melegebb napokon 700—750 látogatója volt a strandnak. A fürdőzők zöme gyermek. Ami pedig a terveket illeti: a jövő idényre készül el az új W. C. és a közös öltöző. De remény van arra is, hogy később újabb medencével gyarapodik a balmazújvárosi fürdő. A helye már megvan. S. F. A TETT VAGY „JUTALMA” oldal) xxxix. ÉVFOLYAM ÚTIBESZAMOLO HELYETT 104 SZÁM KÖRNYEZETVEDELEM NYÍRMARTONFALVAN ÁRA: 1,40 FORINT ____________(4. oldal)__________ 1982. ix. i„ lm* ftiv ¡\ KEPERNYŐ SZERDA_______________________ . tV ’__________________________________________________ MEGJELENT AZ ALFÖLD (5. oldal) Siker Miskolcon KÖZÖNSÉGDÍJAT NYERT A DEBRECENI RUHAGYÁR A IX. miskolci ipari vásár zárónapján, vasárnap délután adta át dr. Fejes László, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács elnökhelyettese az árubemutató látogatóinak szavazatai alapján odaítélt közönségdíjat a Debreceni Ruhagyár gazdasági igazgatójának, ifr. Szilágyi Margitnak. A Debreceni Ruhagyár két okból is fontosnak tartotta a miskolci ipari vásáron való részvételt. A fogyasztási cikkek termelésével foglalkozó vállalatoknak minden alkalmat ki kell használniuk a vásárlókkal kiépített kapcsolat erősítésére, de a miskolci, sportcsarnokbeli bemutatkozás mellett szólt az is, hogy a ruhagyárnak két üzemegysége — az ózdi és az edelényi részleg — Borsod-Abaúj- Zemplén megyében működik. A ksszönségdíjon és az augusztus 27-én megtartott látványos divatbemutató sikerén túl, az említetteknél nem kevésbé értékes eredményt is elkönyvelhet a debreceni vállalat. Az ipari vásár jó alkalmat nyújtott arra, hogy tárgyalásokat folytassanak a borsodi ruházati kiskereskedelmi vállalat vezetőivel. Megállapodás született, amely szerint a kiskereskedelmi vállalat egyik miskolci üzletében állandó sarkot kapnak a Debreceni Ruhagyár termékei. Úgy tervezik, hogy átlagosan 40— 40 modell képviseli a választékot, természetesen megfelelő darabszámban. A szerződés alapján a Borsod megyei ruházati boltok é s így a vásárlók is — a korábbinál nagyobb mennyiséget kapnak majd a hajdúsági vállalat kollektívája által gyártott termékekből. . Említést érdemel (s egyben a kölcsönös szándék komolyságát is igazolja), hogy 1500 darab ruhát máris elszállítottak a miskolci boltba. A borsodi üzletemberek kéthetenként érkeznek majd a debreceni raktárba, hogy összeállítsák az újabb szállítmányokat. fi bárándiak is nyertek Csaknem háromszáz pályázat érkezett az Állami Ifjúsági Bizottság titkársága, a KISZ Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Művelődési Minisztérium által meghirdetett, a lakóhelyi szabadidő-töltés feltételeinek javítását szolgáló pályázatra. A meghirdető szervek értékelték a beérkezett munkákat, amelyekből hatvannyolcat fogadtak el. A döntésről valamennyi pályázót értesítették, s az elnyert támogatási összeget a megyei ifjúságpolitikai alapon keresztül kapják meg a nyertesek. A pályázat közösségi kezdeményezésre szólította fel a tanyák, a társközségek, az aprófalvak, a kisközségek fiataljait, KISZ-szervezeteit, ifjúsági klubjait, az ifjúsági brigádokat, segítsék megteremteni, illetve javítani a lakóhelyi művelődés, sportolás, szórakozás feltételeit. E célra a központi ifjúsági alapból 4 770 000 forintot osztanak szét. Minden olyan újszerű kezdeményezést támogatnak, amely a település lakóit szolgálja, és nagyobbrészt önerőből, társadalmi munkával és összefogással megvalósítható. A pályázatok elbírálásakor figyelembe vették a már meglevő lehetőségek célszerű hasznosítását. Százezer forintot ítéltek oda például Báránd község fiataljainak, akik szabadidőkor létrehozását tervezik. Ez a szervezet aktív részt vállalna a községi fiatalok világnézetének formálásában, műveltségük fejlesztésében. A szabadidőkör állandó jelleggel, hosszú időre lehetőséget teremthet kulturális, művelődési, honismereti, testnevelési programok szervezésére és színvonalas szórakozásról is gondoskodik majd.