Hajdú-Bihari Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-03 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 198 I. I. 3., hétfő_______________________________________________________________ FIATALOK Szocialista nemzeti egységben Losonczi Pál újévi köszöntője Ismét eltelt egy esztendő. Gondokkal és megpróbáltatások­kal nehéz tizenkét hónap áll mögöttünk. Válságokkal, fe­szültségekkel terhes világban, a vártnál nehezebb feltételek mellett kellett dolgoznunk. A kedvezőtlen változások évköz­ben, előre nem látható gazdasági, pénzügyi intézkedések meghozatalára kényszerítettek bennünket, hogy megvédjük az ország fizetőképességét és megőrizzük szociális vívmánya­inkat. A nehéz és bonyolult körülmények között elért eredmé­nyeink értéke így különösen nem lebecsülendő. Népünk szor­galmának és alkotóképességének köszönhetően lényegében a tervek szerint alakult az óesztendő mérlege. Legfontosabb társadalmi, politikai és gazdasági vívmányainkat megvédtük. Fejlődött iparunk, kiemelkedő eredményeket ért el mezőgaz­daságunk. Javult külkereskedelmi mérlegünk egyensúlya. Tovább bővültek lakásépítési és kommunális beruházásain. Mindezt egy olyan világhelyzetben értük el, amikor a ná­lunk fejlettebb országok sem találnak megoldást gazdasági bajaikra. Eredményeinkről, országunk stabilitásáról, állapotáról megbecsüléssel beszélnek határainkon túl is. Engedjék meg, hogy pártunk és kormányunk köszönetét tolmácsoljam hon­fitársaimnak a helytállásért, a nehéz körülmények közt vég­zett szorgalmas munkáért és a bizalomért, amely forrása és záloga eredményeinknek. Az 1983. évi népgazdasági terv a szokásosnál szerényebb mennyiségi növekedést irányoz elő. A világgazdasági ha­nyatlás következtében mind több akadályba ütközik termé­keink külföldi értékesítése. A megváltozott körülmények most arra kényszerítenek, hogy mérsékelt növekedési ütem mellett a minőségi követelményeket helyezzük előtérbe. Ez nem kisebb, hanem nagyobb feladat, hiszen egy gyorsan vál­tozó világgazdaságban kell helytállnunk. Gazdasági szabá­lyozóink is a jobb munkára ösztönöznek, sőt kényszerítenek is erre. Versenyképességünk növelésére hozott intézkedése­ink kezdeti eredményei mutatkoznak abban, hogy az igé­nyesebb hazai és külső piaci követelményeknek mind job­ban eleget tudtunk tenni. Szocialista társadalmunk eredményei az egyes osztályok, rétegek, csoportok, emberi közösségek támogatása nélkül nem valósulhattak volna meg. Szocialista nemzeti egységben munkálkodunk közös céljainkért. Ebben jut kifejezésre a párt, a kormány és a nép közötti kölcsönös bizalom, ami nemcsak feltételezi, de kívánja is az alkotó vitát. Kibonta­kozó szocialista demokráciánkat a nyíltság, a sokszínűség és az őszinteség élteti. „ Ez egyaránt jelenti a jogok kiteljesedését és a felelősség­­vállalást közös dolgaink előrevitelében. Szocialista elveink, de igazságérzetünk is követeli a színvonalasabb, az eredmé­nyesebb munka méltóbb megbecsülését, ugyanakkor az em­beriesség szellemében a társadalom legnehezebb körülmé­nyek között élő rétegeiről való fokozottabb gondoskodást is. Békés építőmunkánk hazai feltételeit nehezíti a nemzet­közi helyzetben kialakult feszültség. Külpolitikai törekvé­sünk, hogy az államok közötti viszonyt az enyhülés légköre hassa át. A békés egymás mellett élés szellemében minden országgal és néppel a kölcsönös előnyök alapján jó viszony­ra, együttműködésre törekszünk. A feszültebb világhelyzet arra int bennünket, hogy békés építőmunkánk zavartalan folytatása érdekében tovább erő­sítsük barátságunkat és együttműködésünket a Szovjetunió­val, a többi szocialista országgal. Szövetségünk és a kölcsö­nösen előnyös együttműködésünk volt a záloga eddigi fejlő­désünknek, és az marad a jövőben is. A szocialista országok­kal folytatott együttműködés szolgálja a legjobban nemzeti érdekeinket is. A békés egymás mellett élés elveinek megfelelően egymást tisztelve, jó viszonyra, kölcsönösen előnyös együttműködés­re törekszünk a fejlett tőkés országokkal. A különböző társa­dalmi rendszerű országok jó viszonya a kétoldalú előnyökön túl hasznosan járulhat hozzá a jelenlegi nemzetközi légkör javulásához. Bonyolult viszonyok között kezdjük az új évet, de bízunk a világ haladó erőiben, a béke megőrzésének lehetőségében. Mélyen meg vagyok győződve róla — ha békében élhetünk, tehetséges és szorgalmas népünk az előző évekhez hasonló odaadással veszi ki részét nagy nemzeti ügyünk előbbrevi­­teléből. Gyarapodó nemzeti önismeretünk és önbecsülésünk mondatja velem, hogy népünk készen áll az erőpróbára. Meg­birkóztunk már nehezebb feladatokkal is, ha együtt, közös erővel kerestük a jó megoldást. Bízunk abban, hogy társadalmunk megérti a gondokat és vállalja azok megoldására az egyetemes felelősséget. A fele­lősséget abban, hogy a szocialista társadalom építése során kibontakozott anyagi és szellemi erőinket megvédjük, és a jó gazda gondosságával a nemzet javára azokat tovább ka­matoztatjuk. Meggyőződésünk, hogy a közös ügy, a kölcsönös bizalmon, a közös célok összhangján alapuló szocialista nem­zeti egységünk, a súlyosbodó körülmények ellenére is állja az idő próbáját. Gondjainkkal nem vagyunk egyedül és nem is maradunk magunkra Hű szövetségeseket és mind több jóbarátot, kor­rekt partnert tudhatunk magunk mellett. Ez megkönnyíti dolgainkat itthon és a nagyvilágban egyaránt. Engedjék meg, hogy 1983 első napján a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében, honfitársaimnak, hazánk valamennyi ál­lampolgárának, minden barátunknak eredményes és békés új esztendőt kívánjak. (MTI) -----------------------------------------*----------------------------------­* 11 ' | f i 1 | |p! 60 ÉVES A SZOVJETUNIÓ a m | i fi fi ■ fi fi lakáslexikon XL. ÉVFOLYAM 1. SZÁM A MARÓTHI KÓRUS FRANCIAORSZÁGBAN . . jn FILMNAPLÓ ÄRA: 1,40 FORINT - (4. oldal) MII SZAMUNK TART­ALMIBÓL: Kiemelkedő jelentőségű témák és teendők részletes szabályai ÚJ JOGSZABÁLYOK JANUÁR 1-TŐL Előtérben álló társadalom­­politikai és népgazdasági tö­rekvéseket tükröznek, a so­ron levő feladatok megoldá­sát szolgálják azok a felsőbb szintű jogszabályok, ame­lyeket az elmúlt esztendőben alkotott meg az Elnöki Ta­nács és a kormány, s hatályba lépésük időpontjaként 1983. január­ 1-ét jelölték meg. Az új törvényerejű rendeletek­, jogszabály-módosítások, mi­nisztertanácsi rendeletek, il­letőleg határozatok olyan ki­emelkedő jelentőségű témák és teendők részletes szabá­lyait tartalmazzák, mint pél­dául a lakáshelyzet javítása, a nyugdíjasok segítése, a szigorúbb fellépés az alkoho­lizmus ellen, a szervezeti és irányítási rendszer korszerű­sítése, a gazdálkodás terüle­tén a hatékonyabb vezetés, a dolgozók fokozottabb anyagi érdekeltsége. Az új rendel­kezések sorában főként a leg­több állampolgárt közvetle­nül érintő paragrafusokat emelte ki összeállításában — sorrendben az Elnöki Tanács, majd a kormány által alko­tott jogszabályokat tekintve át — Tóth Ferenc, az MTI főmunkatársa. A társadalombiztosítást újabb rétegekre terjesztették ki. Ami az érdekeltek köré­nek bővülését illeti: rende­ződött az egyéni gazdálkodók és az eseti megbízás alapján dolgozók társadalombiztosí­tási helyzete. Az egyéni gaz­dálkodók például jogot­­ sze­rezhetnek családi pótlékra, nyugellátásra, baleseti ellá­tásra. Az ügyvédek és a munkaviszonyban nem álló előadóművészek is jogosult­tá váltak táppénzre, terhes­ségi-gyermekágyi segélyre és családi pótlékra. A nyugdíja­soknak az elmúlt esztendő végéig egy naptári évre szó­ló 840 órás foglalkoztatási időkeretét felemelték 1260 órára. Emelkedett az egy év alatt kereshető összeg is: 30 ezer forint helyett ezután 60 ezer forint, s ugyanakkor megszűnt a nyugdíj és a ke­reset együttes összegéből ko­rábban számított havi 10 ezer forintos korlát. A válto­zások a fizikai és a nem fi­­zikai munkaköröket egy­aránt érintik. A szövetkezetekkel kap­csolatos új szabályokkal el­sősorban a szövetkezeti de­mokrácia alsó fórumrend­szerét erősítik, növelve kü­lönösen a munkahelyi, s a területi tanácskozások sze­repét, hatókörét. A küldött­­gyűlésnek például nagyobb hatásköre lesz ezután az éves terv, nemkülönben a zár­számadás jóváhagyása te­kintetében, s érdemibb lehe­tőségeket biztosítanak a fel­ügyelő bizottságok működé­séhez. Lehetőség nyílt — egy­séges intézményként — úgy­nevezett­ célrészjegy bevezeté­sére; ebben nemcsak a szö­vetkezethez tartozás, erősö­dő kötődés, a tulajdonosi ér­zés fejeződhet ki, hanem az ilyen önkéntes vagyoni hoz­zájárulás is növelheti az anyagi alapot a szövetkeze­tek által tervbe vett fejlesz­tésekhez, termelési célokhoz, közösségi érdekű vállalkozá­sokhoz. Törvényerejű rendelet szü­letett — a Minisztertanács előterjesztése alapján — a kötvénykibocsátásról, amely lehetővé teszi a népgazdaság­ban megtakarított pénzesz­közök rugalmas és hatékony felhasználását, szabad áram­lását kiegészítését. A köt­vény olyan — átruházható, bemutatóra vagy névre szóló — értékpapír, amely tartal­mazza a kibocsátó adósságait, kötelezettségeit, a hitelező­nek járó törlesztést, a kama­tot és egyéb járulékokat Kötvényt — az államon kí­vül — a tanácsok, a bankok, a pénzintézetek, a biztosító intézmények, a takarékszö­vetkezetek, valamint a gaz­dálkodó szervezetek bocsát­hatnak ki. A tanácsok köt­vénykibocsátása általában a lakosságot érintő fejlesztések vagy lakásépítés céljára tör­ténhet. A pénzintézetek fej­lesztési célú pénzforrások összegyűjtésére és újraelosz­tására bocsáthatnak ki köt­vényt, a gazdálkodó szerve­zetek pedig fejlesztési célja­ik pénzügyi hátterének meg­teremtésére. Az állampolgá­rok — személyes döntésük alapján — azokat a kötvé­nyeket vásárolhatják meg, amelyeket lakossági célokat szolgáló­ beruházások — pél­dául óvoda-, bölcsőde- és la­kásépítés, telekalakítás — pénzügyi fedezetére bocsáta­nak ki. A magánszemélyek által megvett kötvények ösz­­szege után járó kamat adó­mentes. (Folytatás a 2. oldalon) 04, 05, 07 ÉS A TÖBBIEK Hogyan szilvesztereztünk? Mit lehet e kérdésre vála­szolni? Szilveszterkor mulat az ember, családban vagy nagyobb közösségben, több­nyire az alkoholos befolyá­soltság állapotában. A hely­zet azonban nem ilyen egy­szerű. A mulatókon kívül volt akinek gondot okozott a szilveszter, volt, aki másnak okozott gondot szilveszter­kor. Lássuk a tavalyi év utolsó s az idei év első nap­jának kritikáját. Kezdjük azokkal, akik nagy társaságban mulattak. Nagy József, az Aranybika étte­rem üzletvezető-helyettese tájékoztatott Debrecen leg­nagyobb éttermének szilvesz­teréről: — Jól sikerült az óév bú­csúztatása. Telt ház volt va­lamennyi termünkben, s az átlagosnál többet fogyasz­tottak vendégeink ételből, italból. Az étterem forgalma 315 ezer forint volt. Min­den termünkben műsort ad­tunk, s zenekar is működött még a sörözőben is. A ci­gányzenétől a tánczenéig ter­jedt a skála. Nemzetközi szilveszterünk volt, egy len­gyel és egy román csoport is itt köszöntötte az új évet. Budapestről, Miskolcról és több más magyar városból is voltak vendégeink. Ivásban az idén sem min­denki ismert mértéket, bár a helyzet jobb, mint lenni szokott. Deák Sándor mentőtiszt: — Szilveszter éjszakáján közepes forgalmunk volt, tu­catnyi alkalommal kellett ki­szállnunk, főleg éjfél után, főleg alkoholos befolyásolt­ság miatt. A sérülések több­sége is emiatt következett be. Rosszullétes esetünk nem volt. Egy kislányt égési se­bekkel szállítottunk a klini­kára. Mi volt a helyzet a kijó­zanítóban ? A kérdésre dr. Séra Ibolya főorvos vála­szol: — Mindössze három ese­tünk volt. Egy 31-én délelőtt, egy délután, s egy éjszaka. Persze ez annak is köszönhe­tő, hogy ilyenkor a rendőrök inkább hazairányítják az embereket, akik rászorulnak a kijózanodásra. A rendőrség is nyugodt szilveszterről adott számot. Dr. Torday Huba, a megyei rendőrfőkapitány helyette­se: — Sokkal kevesebb dol­gunk volt, mint általában szokott, s mint amennyi pél­dául karácsonykor volt. A rendőrök szinte csak rutin­­feladataikat látták el. Élet elleni bűncselekmény nem történt. Püspökladányban törtek be a Hangulat étte­rembe, és Hajdúnánáson is betörték az áruház kirakatát. Utóbbi helyről nem vittek el semmit. A fogdában is „szilvesztereztek” néhányan, de régebbi ügyekből kifolyó­lag. Dr. Rácsay­ Lajos Debrecen városi-járási rendőrkapi­tány:­­ 31-én betörték az Ár­pád téri ABC kirakatát, s el­vittek ötezer forint értékű árut, feltörték a Jerikó u. 36. szám alatti trafikot, egyelő­re nem tudjuk, mennyi volt az innen elvitt érték. Az Arany János utca 2. szám alatti kirakat feltörése után 1700 forint értékű ruhane­műt vittek el. Ezenkívül be­törtek az Óbester vendéglőbe, s a Volán pálya büféjébe is. A Csapó utcán két kirakatot bevertek a garázdák, de nem vittek el semmit. A Poroszlay úton egy csillagszórótól ki­gyulladt egy ponyvagarázs, szerencsére a tulajdonos ész­revette és eloltotta a tüzet. Sajnos, az utóbbi időben szo­kássá vált a csillagszóró ki­­dobálása a lakótelepi emele­tekről is. Ezek amellett, hogy tűzveszélyesek, a par­koló autókban is károkat okoznak. S ezzel rátérhetünk a tűz­oltók éjszakájára, amely ez­úttal mozgalmasabb volt, mint az utóbbi tíz évben bármikor. Molnár János megyei tűz­oltóparancsnok:­­ 31-én a debreceni Ha­lastó utcán eddig ismeretlen okokból kigyulladt egy csi­benevelő tetőszerkezete, s bennégett 2500 darab csirke. Sajnos majd’ egy órával a tűz keletkezése után kaptunk csak tűzjelzést. Sok volt a la­kástűz. A Kartács utcán egy többszintes épület földszint­jén a csillagszórótól meg­gyulladt a szőnyegpadló, a terítő, majd a fali tapéta. A Hajnal utcán komolyabb volt a helyzet. A csillagszórótól meggyulladt a fenyőfa, szo­batűz keletkezett, lángra lob­bant a heverő, az ágynemű, s egy négyéves kislány másod­fokú égési sebekkel került a bőrklinikára. A Csapó utca 82. szám alatt egy erkélyen keletkezett tűz. Oka: Petár­dát dobtak az erkélyre, ami lángra lobbantotta az ott le­vő tárgyakat. Az újév első órájában a Csemete utca 3. szám alatt is hasonló dolog történt. Ezeket a tüzeket az emberi gondatlanság és fele­lőtlenség okozta. Sokkal job­ban kell vigyázni a gyúlé­kony és száradásával párhu­zamosan sokkal gyúlékonyab­bá váló fenyőfákra. Hajdúszoboszlón a benzin­kútnál műszaki hiba miatt gyulladt ki egy személygép­kocsi. Ennyi dióhéjban az ünnep kellemes és kellemetlen ese­ményeinek krónikája. Raj­tunk múlik, hogy a krónika hogyan folytatódik. Új megyei múzeumi igazgató Mint arról már beszá­moltunk, eddigi munká­ja elismerése mellett a megyei pártbizottság sa­ját kérésére felmentette tisztségéből Gazda Lász­lót, a megyei pártbizott­ság agitációs és propa­gandaosztályának veze­tőjét. Gazda Lászlót a megyei pártbizottság ap­parátusa 1982. decem­ber 30-án búcsúztatta. Ezen az ünnepségen a volt osztályvezető Siku­­la Györgytől, a megyei pártbizottság első titká­rától átvette a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adomá­nyozott Munka Érdem­rend arany fokozata ki­tüntetést. Január 2-án, vasárnap délelőtt a debreceni Dé­ri Múzeum nagytermé­ben rövid ünnepségre került sor. Ekkor iktat­ták be tisztségébe Gazda Lászlót, a megyei mú­zeumok igazgatóságának új vezetőjét. A beikta­tási ünnepségen jelen volt dr. Ónosi László, a megyei pártbizottság tit­kára, dr. Postás Sándor, a debreceni városi pártbizottság első titká­ra. A megyei múzeumok új igazgatójának életút­ját, a rá váró feladato­kat dr. Szekeres Antal, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának vezetője ismertette rö­viden, majd Gazda Lász­lót beiktatta új tisztsé­gébe.

Next