Hajdú-Bihari Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-01 / 206. szám
IIHAJDÚ-X 1 ■ I | 1 I r LobJ 11V1111 I » hogyír szociálista munkáspárt hajdú-bihar megyei bizottságainklipi I Fontos a lakosság véleménye is A debreceni városfejlesztési információs iroda tapasztalatairól A Debrecen megyei városi Tanács V. B. építési és közlekedési osztálya hozta létre 1982 júniusában az Információs Központot. Az iroda lényegében a város lakosságának rendelkezésére álló tájékoztató szolgáltatás — kaptuk a felvilágosítást. Feladataik: tájékoztatás a város rendezési és egyéb fejlesztési elképzeléseiről; betekintés a már jóváhagyott rendezési tervekbe; elkészült, demég jóvá nem hagyott rendezési tervek bemutatása a jóváhagyás előtt; lakossági vélemények begyűjtése; tájékoztatás a magánlakás-építés telekellátottságáról; telekigényléshez szükséges nyomtatványok kiadása. Az irodát a városi tanács 98-as irodájában működtetik, naponta 8—12 óráig és 13—16 óráig. Itt az építési és közlekedési osztály dolgozói tartanak felváltva szolgálatot. Elég sokan — augusztusban 526-an — fordultak meg itt. Az ügyfelekkel való beszélgetésről jegyzőkönyv készül, amiben rögzítik az érdeklődés témáját és az esetleges észrevételeket is. A lakossági véleményeket felhasználják a részletes városrendezési terv kidolgozásánál. Egyedi építési ügyekben, szanálási ügyekben, lakásügyben nem tudnak segítséget nyújtani, de ez nem is feladatuk. A panaszügyek intézése is csak hivatalos úton történhet. Felvilágosítást adnak viszont a tartós használatú telkek bérbevételével kapcsolatban. Ezeket a telkeket a tanácstól lehet igényelni. Adnak telekigénylő lapokat, és esetleg közelebbről is meg tudják határozni a bérbe adandó telek helyét. Szabadon álló családi ház építésénél a minimális telekterület 154 négyszögöl, csoportos korszerű családi ház építésének — úgynevezett díszkertes családi ház — telekterülete 60 négyszögöl. A telkek bérleti ideje hetven év. • Debrecenben igen sok lakásigénylő — körülbelül tízezer — van. Így a tartós használatba adással csökken a lakásigénylők száma, és az emberek saját igényüknek megfelelő lakást tudnak építeni. Adnak tartós használatba mezőgazdasági termelés céljából is földeket, ezek bérleti ideje tizenöt év. Az iroda munkáján keresztül szeretnék elérni azt, hogy a lakosság ne csak a saját telke, utcája, hanem az egész város jövője felől érdeklődjön. Egyelőre ez még csak távlati cél, de már most vannak olyanok, akik egész Debrecen jövője felől érdeklődnek. Tovább szeretnék bővíteni tájékoztatási lehetőségeiket. Az egyes városrészekre vonatkozó rendezési terveket az érdeklődőknek be tudják mutatni. Most készültek el a Vargakert és a Köntöskert—Csigekert rendezési tervei, amik már szintén láthatók. Aktivizálni szeretnék a kétoldalú információcserét a tanács és a lakosság között. Ismertetik a városrendezési terv közép-, hoszszú-, és nagytávú koncepcióit. Mostanában az érdeklődők egy részletes tájékoztatófüzetet is kapnak az irodában Debrecen városépítési koncepciójáról. Véget ért a fül-, orr-, gégeorvosok kongresszusa Tegnap, szerdán a szekcióülésekkel, valamint társasági programokkal véget ért a Magyar Fül-, Orr-, Gégeorvosok Egyesületének XXXI., 50 éves jubileumi kongreszszusa Debrecenben. Az 1933 óta eddig rendezett harmincegy összejövetel közül 1936- ot és 1971-et követően idén harmadszor rendezték meg a fül-, orr-, gégeorvosok nagygyűlését a megyeszékhelyen. Ez alkalommal két referátum is elhangzott, dr. Lampé István professzortól és dr. Ribári Ottó professzortól, akik az 1933. évi első nagygyűlés referátumait vizsgálták meg a mai szakirodalom tükrében. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Fül-, Orr-, Gégeklinikája nagyszerűen rendezte meg a jubileumi kongresszust, amelyre tizenhét országból érkeztek a szakterület orvosai. A mintegy 150 résztvevő több nyelven hallhatott előadásokat a magyar fül-, orr-, gégegyógyászat elmúlt ötvenéves történetéről és fejlődéséről. A jelentős tudományos szimpozion résztvevői tegnap, a kongresszus utolsó napján autóbusszal Debrecen és a Hortobágy nevezetességeivel ismerkedtek. Javuló eredmények a közlekedésben A közlekedés minden alágazata kielégítette a népgazdaság és a lakosság igényeit az év első felében — állapította meg szerdai ülésén a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. Klézl Róbert közlekedési miniszterhelyettes beszámolójából kitűnt: a helyi személyszállítás kilométerteljesítményei 1,7 százalékkal növekedtek, ennél valamivel nagyobb arányban nőtt a szállított utasok száma, elsősorban a vidéki helyi tömegközlekedés fejlődése eredményeként. A Volán helyi járatait 4,3 százalékkal többen vették igénybe, mint tavaly az első félévben. Az áruszállításban megállt a csökkenő tendencia, mind az elszállított áruk mennyisége, mind pedig az árutonna-kilométerben mért teljesítmény valamelyest emelkedett. Jelentősen — több mint 20 százalékkal — fokozta teljesítményét a nemzetközi közúti áruszállítás és 17 százalékkal javította eredményeit a vízi közlekedés. Az exportszállítások élénkülése is tapasztalható: a közúti közlekedésben 29,3 százalékkal, a vízi közlekedésben csaknem 23 százalékkal növekedtek. A testület foglalkozott a közlekedési vállalatok gazdálkodásával is, s megállapította, hogy a pénzügyi helyzet az előző évhez képest romlott. A bevételek másfél százalékos növekedése a tervezett érték alatt van, a kiadások viszont 5,4 százalékkal emelkedtek. Elsősorban a vízi és légiközlekedés eredményromlása számottevő; a MAHART bevételeinek csökkenését az üzemeltetési költségek emelkedése és a világpiaci konkurrencia árcsökkentő hatása okozta, a MALÉV gazdálkodását a kedvezőtlen nemzetközi helyzet, a verseny éleződése, valamint a költségvetési támogatási rendszerben bekövetkezett számos változás érintette hátrányosan. A munkaerőhelyzetet megfelelőnek ítélte az elnökség. Megállapította, hogy mérséklődött az előző évekre jellemző erőteljes létszámcsökkenés. A várható bérfejlesztés mértéke valamelyest elmarad az előző évekétől, de kedvező tapasztalat, hogy egyre szélesebb körben terjed a teljesítmény szerinti differenciálás, a korszerű ösztönző bérezés. A testület megállapította, hogy a minisztériumhoz tartozó vállalatok igyekeztek rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Teljesítményük a tervvel összhangban alakult, az év hátralevő részében azonban minden területen fokozni kell az erőfeszítéseket a gazdálkodás hatékonyságának növelésére. (MTI) Új iskola épült Ebesen Mint arról augusztus 30-i számunkban beszámoltunk, a tanévkezdésre több új iskolát adtak át az építők megyénkben. Ebesen a tanévnyitó ünnepség keretében adta át az új, négy tantermes iskolaegységet dr. Szekeres Antal, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. A közel hétmilliós községi hozzájárulással épült iskola tervezője a Debreceni MÁV Építési Főnökség brigádja volt; a munkát társadalmi munkában végezték. A szülők az Egy nap az iskoláért mozgalom háromévi összegét ajánlották fel. A debreceni Hunyadi és az ebesi Vörös Csillag Tsz, valamint a hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Vállalat a Hajdú-Bihar megyei Beruházási Vállalat irányításával határidőre és jó minőségben végezte el a rá háruló feladatokat. Az új épületszárnyban a földszinten négy tanterem van, az emeleti részén kapott otthont a diákotthon. Az ebesi gyerekek és szülők számára különösen jelentős az új blokk megépülése. Az új tanévben már megszűnt a váltott tanítás. Új vetőmag-feldolgozó üzem Hajdúszoboszlón Szerdán délelőtt , Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság központjában felavatták az új vetőmag-feldolgozó üzemet. A gazdaság, az INTERVEST Külkereskedelmi Fejlesztési Betéti Társulás, valamint a nádudvari KITE által alapított gazdasági társulás keretében 48 millió forintos beruházással, kilenc hónap alatt készült el a korszerűen felszerelt és berendezett üzem. A gépi berendezéseket a Damas dán cég szállította. Dr. Kiss Imre, az állami gazdaság igazgatója az üzembe helyezést megelőző tanácskozás során elmondotta, hogy az új szárító és tisztító létrehozásával sokkal biztonságosabban termelhetők a nagy értékű fűmagvak, lucerna és vöröshere. A KITE már eddig is sokat tett, elsősorban a takarmánytermesztés érdekében, hiszen, több mint 300 ezer hektár gyep és 100 ezer hektár lucernaterülettel rendelkeznek taggazdaságai. Az üzem létrehozását kettős cél vezette. Egyrészt a hazai és import vetőmagvak termesztésével, előkészítésével kielégíteni a KITE-taggazdaságoknak az igényeit, másfelől fokozni a valutát hozó vetőmagexportot, növelni az exportcéltermesztést. Az üzemben ebben az esztendőben 30 partnergazdaságból több, mint 50 vagon fűmagot fogadnak és dolgoznak fel. Dr. Agócs József, az állami gazdaság igazgatóhelyettese mutatta be az avatáson részt vevőknek az új vetőmag-feldolgozó üzemet. Mintegy 2000 tonna fűmag, 200 tonna lucerna és vöröshere feldolgozása mellett 4000 tonna búza és 600 tonna borsó szárítására, tisztítására is alkalmas az üzem. Kombájntól nyers állapotban, előtisztítottan, vagy részben tisztítva egyformán tudják fogadni a fű- és egyéb magvakat. Nagy konténerekből kerül a mag a tisztító részbe, s egyszeri felöntéssel vetésre alkalmassá tehetik a magot. Az üzem laboratóriumában elvégzik a különböző tisztasági és csírázási próbákat, s a vevők kívánsága szerint konténerben vagy zsákokban fémzárolva tudják szállítani a vetőmagot. Elmondották azt is, hogy az ebben az esztendőben feldolgozott menynyiség teljes egészében exportra kerül. A „nyersanyag” konténerekben kerül a feldolgozóhoz A dán berendezés (Fotó: Kalmár István) A „mágnesgép” és a keverőpult