Hajdú-Bihari Napló, 1983. október (40. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
íldV ■ ________________________________. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! . *| | | EMBER ÉS HAZA ' 3. oldal XL. ÉVFOLYAM VÉDELEMRE VÁRÓ ÉPÜLETEK 4. oldal ÁLLATKÓRHÁZI LÁTOGATÁS . oldal mx x* *•’ AZT AKAROM MONDANI... 5. oldal SZOMBAT PÁRTFOGÓK ÉS PÁRTFOGOLTAK 5. oldal Legsürgősebb feladat a nukleáris leszerelés Losonczi Pál beszéde az ENSZ közgyűlésén NEW YORK (UPI) . Az ENSZ közgyűlésének 38. ülésszakán Tarik Aziz iraki külügyminiszter csütörtöki felszólalásában kifogásolta, hogy a világszervezet nem tett meg mindent az iraki— iráni konfliktus leiárása érdekében. Különösen a Biztonsági Tanács és öt állandó tagja felelősségét emlegette Irán „békére kényszerítésével” kapcsolatban. Az OPEC-országok újkeletű pénzügyi nehézségeiről szólt a kuvaiti miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter. Szabah el-Ahmad el- Dzsábir esz-Szabah a fennálló nemzetközi pénzügyi intézmények reformjának szükségességét hangoztatta. Felszólalt a közgyűlésen Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Losonczi Pál bevezetőül hangsúlyozta, hogy a veszélyes nemzetközi helyzet kialakulásának fő okát a fegyverkezési hajsza fokozódásában látjuk. A példátlan arányú fegyverkezés nemcsak közvetlenül, a nukleáris katasztrófa eshetőségével fenyegeti civilizációnkat, hanem közvetve is: azáltal, hogy eltékozolja az emberiség anyagi és szellemi erőforrásait, megfosztja a népeket a munkájuk által létrehozott javak jelentős részétől, tartósítja a gazdasági elmaradottságot egész sor fejlődő országban. Vajon nem képtelen ellentmondás-e ez a tudomány és a technika századában? Akkor, amikor kézzelfogható közelségbe került az olyan globális problémák megoldási lehetősége, mint az új energiaforrások feltárása, az óceánok kincseinek kiaknázása, a világűr békés meghódítása,az éhínségek és a pusztító népbetegségek felszámolása, a rohamosan romló természeti környezet megmentése? Vajon elképzelhető-e globális együttműködés nélkül e valóban nagyszerű lehetőségek valóra váltása? Hiszen már szervezetünk alapokmányának elfogadásával erre tettünk ünnepélyes ígéretet: egymással jó szomszédként békességben élünk együtt, és előmozdítjuk a szociális haladást, s az életfeltételek javítását. Az enyhülésen senki sem veszít A Magyar Népköztársaságnak — ha szabad így mondanom —, hitvallása a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Ezen mi nem pusztán azt értjük, hogy nincs háború, bár az sem kevés! Számunkra a koegzisztencia, a népek és kormányok tevékeny együttműködése, kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak állandó erősítése. Nekünk az utóbbi egy-másfél évtizedben igen jó tapasztalataink vannak erről, s úgy tudom, hogy partnereinknek sincs okuk a csalódottságra. Szélesebb kitekintéssel: az enyhülés felfelé ívelő szakaszában, a hatvanas években és a hetvenes évek első felében fontos megállapodások születtek a nagyhatalmak, illetve más államok között a tömegpusztító fegyverek elterjedésének, mennyiségi és minőségi fejlesztésének megakadályozásáról, valamint korlátozásáról a földön, a világűrben és a tengerek mélyén. Európában a 35 állam- és kormányfő részvételével megtartott helsinki értekezlet tartós elvi alapokra helyezte a további együttműködést. Fellendültek a politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatok. Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában gyors ütemben folytatódott a gyarmati sorból felszabadult új államok megerősödése. Van-e nép, amelynek érdekeit ez sértette volna? Van-e nép, amely úgy érezhetné, hogy veszített az enyhülésen? Ilyen nép nincsen! A Magyar Népköztársaság kormánya, a magyar néptől kapott meghatalmazásának megfelelően, legfőbb külpolitikai feladatának ma is az enyhülés eredményének megőrzését, a nemzetközi párbeszéd és együttműködés fenntartását és bővítését tekinti, mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind a nemzetközi fórumokon. Számunkra — miként más országok számára is — a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája. Az erőpolitika rossz módszer Ezért tölt el nyugtalansággal bennünket minden olyan jel, amely a konfrontációs hangulatok feléledésére, utal; minden olyan cselekedet, amely veszélyezteti az államok közötti normális kapcsolatokat; minden olyan fejlemény, amely további tehertételként jelentkezik az amúgy is feszült nemzetközi viszonyokban., A Magyar Népköztársaságnak az a meggyőződése, hogy a retorikai háború, a vádaskodás, a diszkrimináció, az erőpolitika rossz módszer, s amellett — mint a tapasztalat mutatja — meddő is. Régi igazság, hogy a harag rossz tanácsadó. Jó tanácsadó a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti viszonyban is csak a józanság és az érdekek kölcsönös figyelembevétele lehet. Megelégedéssel nyugtázhatom, hogy a békés együttműködési politikánk viszonzásra talált mindazon országok kormányainál, amelyek felelősséget éreznek a nemzetközi helyzet alakulása iránt. Továbbra is azon leszünk, hogy minél több kontaktusra, minél eredményesebb tárgyalásokra, politikai konzultációkra kerüljön sor közöttünk a kölcsönös bizalom erősítése, a nemzetközi légkör javítása érdekében. Örömmel látjuk, hogy a közgyűlés munkájának jelentős részét az egyre sürgetőbb leszerelési feladatok megoldásának kívánja szentelni. A Magyar Népköztársaság az elmúlt években maga is több fontos leszerelési javaslatnak volt tevékeny részese. Ezek a ma is érvényes kezdeményezések azt a célt szolgálják, hogy a világbékét szavatoló stratégiai egyensúly a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg. Sajnos azonban javaslataink az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete részéről mindmáig érdemi válasz nélkül maradtak. A megoldatlan leszerelési problémák sokrétűek, s mindegyikük önmagában is fontos. Ha mégis kiemelek közülük néhányat, azért teszem, mert jelentőségüket a mai feszült nemzetközi helyzetben különösen meghatározónak érzem. Ilyen a hagyományos fegyverzetek korlátozása és csökkentése, a vegyi és más tömegpusztító fegyverek belátása is. De a nemzetközi légkör gyökeres megjavítása, a háborús veszély elhárítása érdekében ma a legsürgetőbb feladat: a nukleáris leszerelés. A Magyar Népköztársaság kormánya ezért megkülönböztetett, fontosságot tulajdonít a Szovjetunió azon kötelezettségvállalásának, hogy semmilyen körülmények között nem vet be elsőként nukleáris fegyvert. Bizonyos: ha a többi nukleáris hatalom szintén hajlandó lenne arra, hogy ilyen kötelezettséget vállaljon, azt a világközvélemény igen nagy megkönnyebbüléssel fogadná. . W • ,( \ oQ. Szilárd atomsorompót Fontos kezdeti lépés lenne megítélésünk szerint a nukleáris leszereléshez vezető úton annak a javaslatnak a megvalósítása, hogy az atomfegyver birtokában levő ár(Folytatás a 2. oldalon) Százezer gyümölcsfacsemete Elutazott Hajdú-Biharból Kállai Gyula Mint arról beszámoltunk, szerdán megyénkbe érkezett Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, megyénk országgyűlési képviselője. A vendég csütörtökön délelőtt részt vett Debrecenben a képviselőcsoport ülésén, délután pedig Hajdúböszörménybe látogatott. Kállai Gyulát a városi pártbizottság székházában Reszegi Lajos első titkár tájékoztatta a város életéről, munkájáról. A tájékoztatón részt vett Patakvölgyi Rudolf, a városi tanács elnöke, Mező Irén, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára és Török Ferenc, a KISZ városi bizottságának titkára. Kállai Gyula a tájékoztató után megtekintette a Káplár-házat, a Hajdúsági galériát, ellátogatott a skanzenbe, s felkereste egykori iskoláját is, a Bocskai István Gimnáziumot. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke részt vett a fegyveres erők napja alkalmából rendezett városünnepségen. A hajdúböszörményi program a Textilfeldolgozó Vállalatnál tett látogatással zárult. Szeptember 30-án Kállai Gyula Debrecenben találkozott a Hazafias Népfront megyei apparátusának tagjaival, a városi népfrontbizottságok titkáraival. Dr. Kolozsvári Lajosnak, a Hazafias Népfront megyei bizottsága elnökének köszöntő szavai után dr. Alberth Béláné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára adott tájékoztatót a választási törvénytervezet vitájának tapasztalatairól, s szólt egyéb feladatokról is. A tájékoztatón jelen volt Sikula György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Magyar József, a megyei pártbizottság titkára és Gál István, a megyei tanács elnökhelyettese. Kállai Gyula később a Debreceni Orvostudományi Egyetemen megtekintette Bárányi Sándor festőművész kiállítását, majd délután visszautazott Budapestre. Népfrontosokkal találkozott Kállai Gyula a megyei tanács székházában A leltározással és osztályozással megkezdődött az őszi gyümölcsfacsemete-árusításra való előkészület a debreceni Hunyadi Termelőszövetkezet csemetekertjében. A szakemberek elmondották: a kedvező őszi időjárásban jól beértek a csemeték. Október elején géppel megkezdik a szedést és október 15-én az árusítást. Ebben az esztendőben — a múlt évi nagy kereslet tapasztalatai alapján — két helyen árusítanak folyamatosan gyümölcsfacsemetéket és díszcserjéket. Az egyik a Kishegyesi út és Határ út sarkán felállított alkalmi áruda, a másik pedig a termelőszövetkezet Kádár-dűlői csemetekertje. Ezenkívül egy nagy teherautót alkalmi árusító boltnak rendeznek be, s ezzel a megye nagyobb településeit járják, elsősorban piaci napokon. A termelőszövetkezet gyümölcsfacsemete-kínálata bővebb lesz a tavalyinál. Több olyan fajtát tudnak adni, amit különösen sokan kerestek az elmúlt évben. Almából 15, körtéből és cseresznyéből 7, meggyből 10, kajsziból 5, szilvából 6, őszibarackból 11 fajtát kínálnak. Szőlőből 16 fajta a választék. A mezőgazdasági termelésről, feldolgozásról és forgalmazásról Megyénk mezőgazdasági üzemeire jellemző a nagyfokú árutermelés, azonban az áru saját feldolgozási foka általában alacsony. A termékfeldolgozás növelésére vannak üzemi törekvések, kezdeményezések, ezt azonban a jelenlegi szigorúbb gazdasági feltételek nagymértékben módosítják. A mezőgazdasági termelés, feldolgozás és forgalmazás területi összhangjának helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatairól szóló előterjesztést vitatta meg pénteken Németh István elnökletével a Hajdú-Bihar megyei Tsz-szövetség elnöksége. Tóth Zoltán főosztályvezető szóbeli kiegészítése után tárgyalta meg a testület a két főágazat — növénytermesztés és állattenyésztés — jelenlegi helyzetét és feladatait. A középtávú terv szerint a tsz-ek termelési értéke a tervidőszak végére meghaladja a 18,6 milliárd forintot. A két főágazat termelésére jellemző, hogy az előállított termékek mintegy 90 százaléka áruként jelenik meg. A megyében a mezőgazdasági nagyüzemek élelmiszer-feldolgozásból származó árbevétele 2,6 milliárd forint. A feldolgozóhelyek száma 231. Ez azt jelzi, hogy a tevékenység nagyrészt kis egységekben történik. Legjelentősebb a hús-, a baromfi-, a tejfeldolgozás és a takarmánykeverék-gyártás. Sütnek több helyen kenyeret, készítenek tésztát, főznek szeszt, gyártanak üdítő italt. Az országos feldolgozásban a megye részaránya nyolc százalék, s ez a rangsorban a negyedik helyet jelenti. Az élelmiszer-felvásárlás és -feldolgozás meghatározó szervezetei a megyében az állami vállalatok. A vitában felszólalt szövetkezeti vezetők, szakemberek a feldolgozásban és forgalmazásban az egyenlő partneri viszony biztosítását hangsúlyozták, s kiemelten szóltak arról, hogy egyforma rangja legyen a termelésnek és a feldolgozásnak, illetve a kereskedelemnek. A szövetség elnöksége javasolja a mezőgazdasági nagyüzemeknek, a termelési szerkezet kialakításánál fokozottan támaszkodjanak a piaci információkra; a termelésbővítésnél, a fejlesztésnél törekedjenek az áruértékesítés biztonságára.