Hajdú-Bihari Napló, 1983. november (40. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-01 / 258. szám
I I HAJDÚ- I I Ilii If lillllll mk B >-’ÜL ' [ fl MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA | Túlteljesítik a tőkés exportot az ELZETT berettyóújfalui gyárának munkájáról Az ELZETT berettyóújfalui gyárában a VI. ötéves terv minden évére 5,7 százalékos termelésnövekedést terveztek. Nagy fába vágták a fejszéjüket, bár a korábbi években végrehajtott termékszerkezet-korszerűsítés megfelelő alapot adott a teljesítéshez. Az első évben sikerült elérniük a kitűzött célt, s a második esztendőben csak kevéssel maradtak el a tervezett eredménytől. Az idei terv 560,5 millió forint értékű termelést irányoz elő. Ez a ma rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, teljesülni fog. Bár az eltelt háromnegyed év alatt 398 millió forint értékű árut termeltek, s ez valamivel kevesebb az előírtnál, ennek ellenére a teljesítés nincs veszélyben. A gyárban a termelés növelésén kívül a második legfontosabb feladat, hogy a korábbi évek veszteségét megszüntessék, illetve a lehetőségekhez képest nyereséget érjenek el. A termékszerkezet korszerűsítésére ezeknek a céloknak a valóra váltásához feltétlenül szükség volt. Az eredmény: elérték, hogy a készárutermelés nem stagnál. Mindezek mellett elmondható, hogy a gyár 1982-ben (fennállása óta először) nyereséges volt. Az öt veszteségesen előállított terméknek új profilgazdát kerestek és helyettük öt új termék gyártását kezdték el. A gyárban ma is több mint húsz termékcsoportot gyártanak (egy termékcsoportnak számít a több mint 1750-féle műszaki szövet). Az ELZETT termékeinek egy része exportra kerül. Az idei tőkésexport-terv 116,7 millió forint. Ezt év végéig várhatóan 120 millióra teljesítik. A túlteljesítés — bármily csekély is — nagyon értékes, hiszen a recesszió időszakában érték el. Sajnos a vállalat az árait a külpiacokon nem tudta emelni. Ugyanakkor egyes alapanyagárak nőttek, tehát a jövedelmezőség sok terméknél csökkent. A minimális nyereség mellett kicsi a lehetőség a beruházásokra és a fejlesztésekre is. Pontosabban kicsi volt, ugyanis a VI. ötéves tervben rendelkezésre álló beruházási összeget (87 millió forint) már el is költötték. Gépi rekonstrukciót hajtottak végre, s az új gépeken már meg is kezdték az épületvezetek gyártását tőkés piacra és természetesen belföldre is. Gépek a mezőgazdaság szolgálatában Tizenhat mezőgazdasági nagyüzem termőföldjein végzik munkájukat a Hajdú-Bihar megyei Agrokémiai Közös Vállalat gépei és dolgozói. A vállalat alaptevékenysége a szilárd műtrágya szórása és a folyékony műtrágya talajba injektálása. Emellett a lakossági és közületi szolgáltatásként — szennyvízszippantást is vállalnak. A szilárd és a folyékony műtrágyát mezőgazdasági repülőgépek szórják, illetve speciális munkagépek juttatják a talajba. Felvételeink a „földi csoport” gépparkjáról készültek Polgáron, ahol a vállalat székhelye és karbantartó műhe-1 \re± iTrtn A géptelepen munkára várnak a dán gyártmányú ammóniainjektáló gépek. Tartályukba 17 mázsa folyékony műtrágya fér, amelyet 15—20 centiméter mélyre „injekcióznak” a talajba. Alvázmosás. A KAMAZ típusú tehergépkocsi tartályába 48 mázsa folyékony ammónia fér. A vállalat szerelői az MAZ—750 típusú trágyarakodó markológépet javítják. (Fotó: Iklódy János) Előadás a megyei politikai akadémián Az MSZMP Hajdú- Bihar megyei Bizottsága által szervezett megyei politikai akadémia ezen tanévben második előadását ma, november 1- én 14 órakor tartják a szokott helyen, a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában. Az előadó ez alkalommal dr. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára lesz, aki A nemzetközi helyzet időszerű kérdései címmel tart előadást. VALUTAHÁBORÚ ? BELVÍZVÉDELMI GYAKORLAT DEBRECENBEN 3. oldal A NAPLÓ POSTÁJA 4. oldal látogatás a böszörményi MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN 5. oldal mm sztMUim ranmuilBai: Múzeumbarátok közgyűlése Előadás, díjkiosztás a Déri Múzeumban Hétfőn, október 31-én délután 5 órakor Bán Imre egyetemi tanár, a Déri Múzeum Baráti Körének elnöke nyitotta meg az 1983. évi közgyűlést. Az ügyvezető alelnök, dr. Dankó Imre beszámolt a kör idei tevékenységéről, majd a résztvevők meghallgatták Zolnay László történész előadását a középkori Budáról. Ezt követően dr. Szekeres Antal, a Hajdú-Bihar megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője kitüntetéseket adott át a múzeum dolgozóinak, majd Gazda László megyei múzeumigazgató röviden vázolta a múzeumi hónap eseményeit, s kiosztotta a pályadíjakat. A pályázatra két kategóriában érkeztek be pályaművek: az országos népnyelvi és néprajzi, valamint a történetihonismereti témájú dolgozatokat felnőtt, illetve ifjúsági kategóriákba is sorolták. A népnyelvi, néprajzi csoport pályázói közül, felnőtt kategóriában dr. Sándor Mihályné, Cs. Szabó István, illetve Karacs Zsigmond nyerte el az első, a második, illetve a harmadik díjat s a vele járó pénzjutalmat. Ugyancsak pénzjutalomban részesült Szabó Gyuláné és Jánossy Gábor. Az ifjúsági kategória nyertesei: Tóth Julianna (első), Kun Ibolya (második) és Nemes Zoltán (harmadik). Papp Beatrix könyvjutalomban részesült. A történeti-honismereti csoport kiemelt első díját Varga Júlia kapta, második díjat Barabás Gyula nyert. Dr. Varga Gábor és Szabó Lajosné munkáját könyvjutalomban részesítették. A közgyűlés Bán Imre elnöki zárszavával ért véget. Hajdú-Bihar megyében növekedett a szántó A HATÁRSZEMLÉK IDEI TAPASZTALATAI :a mezőgazdasági termelők jobban hasznosítják földjeiket, és egyre több helyen sikerül visszavenni a művelésbe a parlagot és a bányászatra használt területet, ezt bizonyítják az idei határszemlék, amelyek eredményeiről Lukács Béla MÉM-főosztályvezető tájékoztatta az MTI munkatársát. 1983-ban 150 millió forintot fordítottak a termőföldek rekultivációjára. Ezt az összeget a gazdaságok is kiegészítették, s — a beavatkozás nyomán mindent egybevetve — 6500 hektárt vonhattak ismét szántóföldi művelésbe. Ez az elmúlt évek legjobb teljesítménye. Részben ennek is köszönhető, hogy az idén sikerült megállítani a szántóföld korábbi nagyarányú csökkenését. Segített az is, hogy a földek kivonásának feltételeit szigorították, mindenekelőtt a jó minőségű I—IV. osztályba tartozó területek kapnak nagyobb védelmet. A „földelvonás” az idén 7-8 ezer hektárt érintett, szemben az elmúlt öt év átlagával, amikor is 27 ezer hektár származott el a termelőktől. Jelentős eredménye a földvédelemnek, hogy végre van már olyan megye, ahol növekedett a szántó. Ilyen például Hajdú-Bihar, ahol a termőföldet különösen nagy gonddal védik. Ugyanúgy Békésben is ellenkező előjelű lett a korábbi évek folyamata, s mindez biztató a következő időszakra nézve; van lehetőség és remény arra, hogy nemzeti kincsünket valóban értékének megfelelő oltalomban részesítsük. A határszemlék tanúsága szerint még mindig 9 ezer hektár terület van parlagon az országban, ám ez már ezer hektárral kevesebb, mint egy évvel korábban. A hasznosítatlan részek termőre állítása évek óta folyik. A munkát azért nem lehet gyorsítani, mert a mezőgazdászoknak elaprózott területekkel van dolguk, és olyan földekkel, amelynek a művelése például — a kedvezőtlen talaj- vagy a domborzati adottságok miatt — nem látszik könnyű feladatnak. A kiskertekben sokat javult a helyzet, kevesebb tulajdonost és földhasználót kellett felszólítani területük gondozására. Az összesítés szerint a tartós használatba adott terület elérte a 4500 hektárt, ezt a lehetőséget 25 ezer állampolgár vette igénybe. A megyékben a központi rendelkezéseknek megfelelően elkészültek a helyi rekultivációs programok, amelyek figyelembe veszik a mezőgazdasági üzemek teherbíró képességét, ám — a lehetőségek ismeretében — nagy pontossággal s következetességgel határozzák meg a közép- és hosszú távú feladatokat. A programok alapján várhatóan meggyorsul a területek ismételt termővé tétele. (MTI) JAVULÓ FELTÉTELEK Egészségügy Hajdúböszörményben Az elmúlt három évben végzett munkáját összegezte nemrégiben Hajdúböszörmény város Tanácsának egészségügyi és szociálpolitikai bizottsága. Tagjai az említett időszakban megtárgyalták többek között a felnőttvédelmi szociális gondoskodás, az üzemegészségügy, az iskolai egészségügy, a szakorvosi ellátás helyzetét, értékelték a városi Vöröskereszt munkáját, a bölcsődék nevelőmunkáját, áttekintették a város közegészségügyi és járványügyi helyzetét, elemezték a gyógyszerellátás problémáit, megvizsgálták a cigány lakosság életkörülményeit. Örömmel nyugtázta a városi tanács — és Böszörmény egész lakossága —, hogy az évek óta érezhető ,,krónikus” orvoshiány mérséklődött a városban a közelmúltban, így egy orvosra kevesebb beteg jut. Teljes egészében megoldották az ügyeleti szolgálatot, igaz, ez azzal jár, hogy még mindig sok ügyeleti óra jut egy-egy szakemberre. A gyerekeket szakképzett gyermekorvosok vizsgálják, és több lett a védőnő is, összességében tehát javultak a betegellátás körülményei és az egészségügyi dolgozók munkájának feltételei. Az utóbbi időben lényeges javulás, előrelépés volt tapasztalható a közegészségügyben is. A legörvendetesebb, hogy elkezdődött a város évtizedes problémájának megoldása, a belvíz elvezetése. Ugyanakkor városi igény lenne a szemétházaktól történő elszállítása is, ami azonban nem terjed ki a város egész területére. Ez a közeljövő egyik legsürgetőbb feladata. Áttekintette az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság a cigány lakosság helyzetét is. Megállapították, hogy bár sokat javultak a cigányok életkörülményei, változás érezhető a munkához való viszonyukban is, ez a kérdés nem oldható meg egyik napról a másikra. A cigányságról szólva a jogok emlegetése mellett nem lehet megfeledkezni a kötelességek teljesítéséről sem. Áttekintették az üzemegészségügyi szolgálat problémáit, és megvitatták a csökkent munkaképességűek munkába állításának lehetőségeit. Megállapították, hogy valóban csökkent munkaképességűekkel kellene betölteni azokat a munkaköröket, amelyeket el tudnak látni, és a város több üzemében is ki lehetne alakítani ilyen munkaköröket, azaz érdemben többet kellene foglalkozni a rehabilitáció kérdésével.