Hajdú-Bihari Napló, 1983. november (40. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-01 / 258. szám
Koszorúzás Károlyi Mihály szobránál Az 1918-as polgári demokratikus forradalom 65. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek hétfőn délelőtt Budapesten a Kossuth Lajos téren. Károlyi Mihálynak, az első Magyar Köztársaság elnökének szobránál a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Budapesti Bizottsága nevében Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke és Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság titkára; a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Úszta Gyula és Pióker Ignác, az Elnöki Tanács tagjai, a Minisztertanács nevében dr. Várkonyi Péter külügy- és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyezte el a hála és a megemlékezés koszorúit. Kegyelettel adóztak Károlyi Mihály emlékének a Szakszervezetek Országos és Budapesti Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és Budapesti Bizottsága, a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága, a fegyveres erők és testületek, a Fővárosi Tanács, valamint az V. kerületi párt-, tanácsi és tömegszervezetek képviselői. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) ŐSZIRÓZSÁK NAPJA Hatvanöt esztendővel ezelőtt, amikor Budapesten győzött a magyar polgári demokratikus forradalom, jelképévé, amellyel ma is emlegetjük, egy szelíd virág vált: az őszirózsa. 1918. október 31-én, egy nappal a halottak napja előtt őszirózsák borították a várost. Volt ok a gyászra, s volt ok a haragra. Már négy esztendeje tartott a háború, milliókat küldtek a harctérre, százezrek vesztették életüket, estek fogságba, itthon pedig éhezés, nyomor, járvány volt az emberek sorsa. Senki sem tudott a régi módon élni. 1918. október 25-én Magyar Nemzeti Tanács alakult. Vezetője a régi pacifista, Károlyi Mihály. Október 31-én, amikor már álltak a munkástanácsok, a katonatanácsok, amikor Tisza István gróf már bejelentette: „... a háborút elvesztettük”, valóban a nép döntött. A katonák letépték a sapkarózsát Habsburg Károly király nevének kezdőbetűivel, s helyébe őszirózsát tűztek. Az új kormány miniszterelnöke: Károlyi Mihály. Az őszirózsás forradalom 65. évfordulóján Károlyi Mihály szobrát koszorúzta meg az emlékező utókor. Alakja egybeforrt vele. Örök érdeme, hogy megértve az idők szavát, vállalta a történelem által ráosztott szerepet Gy. Befejeződött a Francia Szocialista Párt kongresszusa Bourg-en-Bresse, 1983. október 31. (MTI) — Nem lehet szó arról, hogy a francia elrettentő erőt számításba vegyék a genfi tárgyalásokon. Egyebek között ezt hangsúlyozza az a határozat, amelynek elfogadásával vasárnap véget ért a Francia Szocialista Párt kongresszusa. A párt egységét demonstráló szintézis hosszas viták után jött létre. A létrejött kompromisszum a centrum és a jobbszárny közös határozati javaslatain alapul, de figyelembe vették a balszárny több módosító javaslatát is. Külpolitikai téren a most elfogadott közös határozat a korábbi határozattervezeteknél élesebb hangot üt meg az amerikai politikával szemben. Hangsúlyozta: Franciaországnak az Atlanti Szövetséghez való tartozása nem jelenti az atlantizmus folytatását. Franciaországnak független külpolitikát kell folytatnia. Franciaország más nyelven szól a világhoz mint az Egyesült Államok. Az eurorakéták kérdésében a határozat megállapítja: a két fél számára elfogadható megegyezés minden lehetőségét meg kell vizsgálni. Nem fogadható el azonban a francia és brit atomerő ellenőrzés alá helyezése a szovjet rakéták egy részének leszerelése fejében. A gazdaságpolitika terén a most elfogadott határozat — a balszárny kívánságának megfelelően — nagyobb hangsúlyt helyez a dolgozók vásárlóerejének megőrzésére. A közös határozat továbbá hangsúlyozza a baloldali egység fenntartásának és megerősítésének a szükségességét. Lionel Jospin záróbeszédében hangsúlyozta, hogy a párt megerősödve került ki a kongresszusból. Algéria nemzeti ünnepén összehangolt akcióval, 60—70 katonai létesítmény elleni támadással kezdődött 29 éve. 1954. november 1-én Algériában a nemzetközi függetlenségért folytatott harc. A felszabadításért indított háború kirobbanásának emlékére ez a nap azóta az ország nemzeti ünnepe. A hosszú, kegyetlen, csaknem egymillió áldozatot követelő küzdelem nyolc évig tartott, ám végül sikerhez vezetett: az 1962-es eviani egyezményben Franciaországnak — több, mint egy évszázados gyarmati uralma után — le kellett mondania a tengerentúli megyéjeként kezelt területről. Az új korszakot kezdő, fiatal állam nagy léptekkel indult meg a gazdasági és társadalmi fejlődés útján. Nemzeti tulajdonba vették a népgazdaság alapjául szolgáló szénhidrogén-kincset, államosították a külföldi olajtársaságokat. Gyors iparosítás kezdődött, földreformot hirdettek, megindult a szövetkezetek szervezése. A demográfiai robbanás ellenére (a lakosság alaposan megfiatalodott, lélekszáma pedig több, mint a duplájára nőtt) tiszteletre méltó eredményeket értek el a közoktatás és az életszínvonal emelése terén. Következetesen előrehaladt a politikai intézményesítés folyamata is: a hajdani felszabadító mozgalom párttá szerveződött. Új alkotmányt fogadtak el, amely már a szocialista irányzatú átalakulást állítja célként az észak-afrikai ország népe elé. A belpolitikai vívmányok mellett Algéria széles körű tekintélyt szerzett az elmúlt évtizedekben külpolitikai vonalvezetésével, haladó antiimperialista politikai irányvonalával. Algír napjainkban is támogatja a gyarmatosításellenes erőket — elsősorban persze a fekete kontinensen —, emellett megbecsült tagja az el nem kötelezettek mozgalmának, s jó, folyamatosan bővülő kapcsolatrendszert épített ki a szocialista országokkal, köztük hazánkkal is. Nemzeti ünnepén őszinte tisztelettel és rokonszenvvel köszöntjük a baráti Algéria népét . .. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1983. NOVEMBER 1. Nicaraguai küldöttség látogatása hazánkban Október 21—30. között a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének meghívására hazánkban tartózkodott a Nicaraguai Sandinista Kutató Intézet delegációja Flor de Maris Monterrey főigazgatónak, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front közgyűlése és az államtanács tagjának vezetésével. A küldöttség, amelyet fogadott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, megbeszéléseket folytatott Molnár Jánossal, a Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettesével és az intézet vezető munkatársaival a tudományos kutatómunka szervezéséről és az együttműködés lehetőségeiről. A nicaraguai vendégek találkoztak Huszár Istvánnal, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával, a párt Társadalomtudományi Intézetének főigazgatójával, Nagy Gáborral, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetőjével, és látogatást tettek az MSZMP Politikai Főiskoláján. (MTI) Békemegmozdulások Európa-szerte LONDON, 1983. október 31. (MTI, AP) — A hét végén Európa-szerte ismét nagy tömegek tiltakoztak az új amerikai nukleáris rakéták telepítése ellen. A Londontól nyugatra fekvő Greenham Common-i katonai támaszpont előtt — a szombati nagyszabású tüntetés után — vasárnap ismét több száz asszony gyűlt öszsze, hogy tiltakozzék a manőverező robotrepülőgépek Nagy-Britanniában való elhelyezése ellen. A rendőrség őrizetbe vett nyolc aszszonyt. COMISO, 1983. október 31. (Reuter, UPI) — Több mint száz asszony tüntetett vasárnap a szicíliai Comisóban, amelyet az Olaszországba telepítendő 112 robotrepülőgép befogadására szemeltek ki. Az asszonyok, köztük külföldi békeharcos nők, a rakétatelepítés elleni tiltakozásuk kifejezéseként színes gyapjúfonalakat feszítettek ki a NATO-bázis bejárata előtt. KOPPENHÁGA, 1983. október 31. (ADN, TASZSZ) — Dániában a hét végén a második világháború utáni legnagyobb helyi békemegmozdulással befejeződött a leszerelés támogatására meghirdetett akcióhét. Az ország mintegy 120 békebizottsága, a szakszervezetek és a legkülönbözőbb pártok által szervezett tüntetéseken több mint kétszázezer ember tiltakozott a nyugat-európai rakéta telepítés ellen. MOSZKVA, 1983. október 31. (TASZSZ, ADN) — Nagyszabású háborúellenes megmozdulásokon emelték fel szavukat az amerikai kormányzat fegyverkezési politikája és a nukleáris háború veszélye ellen a szovjet emberek. Leningrádban öszszesen több mint négyszázezren vettek részt a város különböző pontjain rendezett tömeggyűléseken. Minszk utcáin hetvenezer ember vonult fel, és a megmozdulás befejező aktusaként az ENSZ-közgyűléshez intézett békefelhívást fogadott el. „Elhúzódó” amerikai jelenlét Grenadán Havanna, október 31. (MTI) — Az Egyesült Államok grenadai nagykövete arról tájékoztatta Kuba grenadai nagykövetét, hogy az amerikai inváziós erők 59 fogságba esett kubai sebesültet részesítenek orvosi ellátásban. Az elesett kubaiak számát Washington még nem közölte. A fogságban levő többi kubai hazaszállítását az Egyesült Államok attól teszi függővé, hogy mikor szűnik meg teljesen az ellenállás Grenadában. Az amerikai inváziós erők valószínűleg hosszú megszállásra rendelkeznek be Grenadában, hogy hatalomra tudjanak segíteni egy bábkormányt — jelentette ki vasárnap este Havannában Ricardo Alarcon kubai külügyminiszter-helyettes. Az Egyesült Államok és a Grenada elleni invázióban jelképesen részt vevő keletkaribi országok, valamint Jamaica és Barbados képviselői szombat óta tanácskozást folytatnak a barbadosi fővárosban az új grenadai „kormány” létrehozásáról. A tanácskozáson Joseph Metcalf altengernagy, az inváziós erők főparancsnoka kijelentette, hogy az ellenállás miatt az amerikai katonai alakulatok jelenléte Grenadában „elhúzódik”. Elutazott hazánkból a lengyel főpapi delegáció Hétfőn elutazott hazánk vasárnap részt vett az Eszből az a lengyel főpapi Veletergomban tartott egyházi gáció, amely Jozef Glemp jubileumi ünnepségen, bíboros-érsek vezetésével (MTI) Földrengés Törökországban Ankara, 1983. október 31. (DPA, UPI, Reuter) — Törökországnak a vasárnapi földrengés-katasztrófa sújtotta északkeleti részén a mentőalakulatok — az eddigi jelentések szerint — 509 halálos áldozatot ástak ki a romok alól. A mentőalakulatok a mostoha időjárási viszonyok — heves esőzések és lehűlés — ellenére folytatják a túlélők felkutatását A földrengés előidézte földcsuszamlások számos utat járhatatlanná tettek és több falut elzártak a külvilágtól. A török televízió a vasárnap esti híradójában megdöbbentő képsorokat mutatott be a katasztrófa által sújtott falvakról. BONN ÉS TOKIÓ A japán kormány nemegyszer küszködik azzal a problémával, hogy még saját szövetségesei sem értik meg. Ha a tőkés világon belül éles kereskedelmi ellentéteket számításba vesszük, Japán némiképp a nyugati tömbön belül is egyedül áll. Erős gazdasági pozíciója, versenyképessége miatt azonban épp az NSZK az a közös piaci ország, amely a legnagyobb megértést mutatja a „felkelő nap országával " szemben, hiszen számára ma még kevésbé húsbavágó fenyegetés a „Made in Japán” feliratú áruk dömpingje, mint Olaszországnak vagy Franciaországnak. Ez magyarázza a fokozott érdeklődést a nyugatnémet kancellár tokiói útja iránt. A gazdasági kérdéseken túl a tárgyalásokon minden bizonnyal a szokottnál nagyobb hangsúlyt kapnak a nemzetközi politika kérdései. Az NSZK Nyugat-Európa vezető gazdasági hatalma, Japán Ázsiáé — mindkét ország az Egyesült Államok legfőbb szövetségesei közé tartozik. S az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az NSZK-nak nagy szerepe van abban a kérdésben, amely alapvetően érinti Európa biztonságát, nevezetesen, hogy telepítenek-e amerikai közép-hatótávolságú rakétákat földjére vagy sem. Japán felelőssége ugyanakkor vitathatatlan Ázsia biztonságának alakulásában. Helytelen, indokolatlan lenne bármiféle illúziót táplálni a tárgyalásokkal kapcsolatban. Tokió — hagyományaihoz híven — továbbra is a Szovjetuniótól követel egyoldalú engedményeket, s a japán—amerikai stratégiai szövetség keretein belül maradéktalanul azonosul Washingtonnal a kelet—nyugati kapcsolatok minden lényeges kérdésében. Ismeretes a bonni álláspont is. A két, eltérő gazdasági érdekeltségű, politikailag egymáshoz mégis közelálló vezetés akkor tenne jó szolgálatot országa, s az érintett kontinensek népeinek, ha szavát a realizmus nevében, a konfrontációval szemben, a kelet- nyugati kapcsolatok kiegyensúlyozottsága érdekében emelné fel. Mind a nyugatnémet, mind a japán közvélemény növekvő része ezt igényli Bonntól is, Tokiótól is. Győri Sándor Kohl Tokióban Tokió, 1983. október 31. (MTI) — ötnapos hivatalos látogatásra hétfőn Tokióba érkezett Helmut Kohl, az NSZK kancellárja. Helmut Kohl és vendéglátója, Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök hivatalos tárgyalásai kedden kezdődnek. A megbeszélések középpontjában a kelet—nyugati viszony, elsősorban a Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokkal összefüggő kérdések állnak. A nyugatnémet kancellár várhatóan tájékoztatja Nakaszone miniszterelnököt a bonni álláspontról, valamint az erősödő NSZK-beli antinukleáris békemozgalomról. Tokió a Szovjetuniótól egyoldalú leszerelési lépéseket követelő amerikai tárgyalási pozíciót támogatja, s a Szovjetuniótól Ázsiában is ellensúlyozás nélküli engedményeket követel. Nakaszone miniszterelnök ezt kívánja megerősíteni a Kohllal folytatandó megbeszéléseken. A kétoldalú kapcsolatokkal öszszefüggésben mindenekelőtt a gazdasági együttműködés kérdéseit vitatják meg. MNB-küldöttség utazott Kínába A Kínai Népi Bank megvasszal tett magyarországi ráhívására hétfőn Tímár látogatását viszonozzák. Az utazásnak, a Magyar Nemzeti Más célja: tanulmányozzák a Bank elnökének vezetésével kínai bank- és gazdasági ráküldöttség utazott a Kínai nyitási rendszert és áttekintik Népköztársaságba. A magyar a magyar és a kínai bank köbankszakemberek a Kínai zötti kapcsolatok szélesítése- Népi Bank küldöttségének tűnek lehetőséget. (MTI) Az új megyei úttörőelnökség Az Aranybika Bartók termében október 29-én, szombaton rendezett VIII. megyei úttörő-vezetői konferencia résztvevői megválasztották az országos úttörő-vezetői konferenciára delegált küldötteket, majd a Magyar Úttörők Szövetsége Hajdú-Bihar megyei elnökségét. Az elnökség tagjai: Lengyel Istvánné szakfelügyelő (Hajdúböszörmény), Kerekes Erzsébet tanítónő (Balmazújváros), Tokaji Mária tanár (Hajdúszoboszló), Trippon Sándor tanár (Körösszegapáti), Hadas Lászlóné tanár (Hajdúnánás), Martinez Csabáné gyakorlati foglalkozásvezető (Debrecen, Vénkerti iskola), Gyolcsos Józsefné tanár (Biharkeresztes), Krizsán Mihály művelődésiközpont-igazgató (Földes), Szilágyiné Fintha Judit debreceni városi úttörőtitkár, Gámánné Marton Erzsébet, a debreceni Lőwy Sándor Úttörőház igazgatója, Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona, a Tanítóképző Főiskola docense, Daróczi Erzsébet, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója, Bakos Judit tanuló (Polgár), Kádár Ferencné osztályvezető-helyettes (HIM, Téglás) és Szombati Béla, a KISZ megyei titkára. Megyei úttörőtitkárnak megválasztották Tarjányi Esztert, megyei úttörőelnöknek Kovács Andrást. A Magyar Nemzeti Bánk tájékoztatója Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1983. november 1-től Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. Vételi Közép Eladási Devizanem árt. 100 egységre Ft-ban Angol font 6647,66 6654,31 6660,96 Ausztrál dollár 4072,50 4076,58 1080,66 Belga frank 83,40 83,48 83,56 Dán korona 469,94 470,41 470,88 Finn márka 783,24 784,02 784,80 Francia frank 557,90 558,46 559,02 Hollandi forint 1514,99 1516,51 1518,03 Japán jen (1000) 190,07 190,26 190,45 Kanadai dollár 3591,36 3594,95 3598,54 Kuvaiti dinár 15307,57 15322,89 15338,21 Norvég korona 601,96 602,56 603,16 NSZK márka 1695,13 1696,83 1698,53 Olasz líra (1000) 27,82 27,85 27,88 Osztrák schilling 240,90 241,14 241,38 Portugál escudo 35,58 35,62 35,66 Spanyol peseta 29,20 29,23 29,26 Svájci frank 2086,68 2088,77 2090,86 Svéd korona 569,92 570,49 571,06 Tr. esel. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 4438,37 4442,81 4447,25 Valuta- (bankjegy- és csekk-) árfolyamok Vételi Eladás Alt. 10 jegy«. Pénznem: Ft-ban Angol font 6454,68 6853,94 Ausztrál dollár 3954,28 4198,88 Belga frank 80,98 85,98 Dán korona 456,30 484,52 Finn márka a) 760,50 807,54 Francia frank 541,71 575,21 Görög drachma b) 43,24 45,92 Hollandi forint 1471,01 1562,01 Japán yen (1000) 184,55 195,97 Jugoszláv dinár a) 35,19 37,37 Kanadai dollár 3487,10 3702,80 Kuvaiti dinár 14863,20 15782,58 Norvég korona 584,48 620,64 NSZK márka 1645,93 1747,73 Olasz líra (1000) 27,01 28,69 Osztrák schilling 233,91 248,37 Portugál escudo 34,55 36,69 Spanyol peseta 28,35 30,11 Svájci frank 2026,11 2151,43 Svéd korona a) 553,38 587,60 USA dollár 4309.53 4576,09 a) Vásárolható legmagasabb bankjegy cíenlet: 100-as b) Vásárolható legmagasabb bankjegy-casslet: 500-as