Hajdú-Bihari Napló, 1983. november (40. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-01 / 258. szám

Koszorúzás Károlyi Mihály szobránál Az 1918-as polgári demok­ratikus forradalom 65. év­fordulója alkalmából ko­­szorúzási ünnepséget ren­deztek hétfőn délelőtt Bu­dapesten a Kossuth Lajos téren. Károlyi Mihálynak, az első Magyar Köztársaság el­nökének szobránál a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Bu­dapesti Bizottsága nevében Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke és Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság titkára; a Magyar Népköz­­társaság Elnöki Tanácsa ne­vében Úszta Gyula és Pióker Ignác, az Elnöki Tanács tag­jai, a Minisztertanács nevé­ben dr. Várkonyi Péter kül­ügy- és Váncsa Jenő mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter helyezte el a hála és a megemlékezés koszo­­­rúit. Kegyelettel adóztak Ká­rolyi Mihály emlékének a Szakszervezetek Országos és Budapesti Tanácsa, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa és Budapesti Bizott­sága, a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága, a fegyveres erők és testüle­tek, a Fővárosi Tanács, va­lamint az V. kerületi párt-, tanácsi és tömegszervezetek képviselői. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjai­val ért véget. (MTI) ŐSZIRÓZSÁK NAPJA Hatvanöt esztendővel ez­előtt, amikor Budapesten győzött a magyar polgári de­mokratikus forradalom, jel­képévé, amellyel ma is emle­getjük, egy szelíd virág vált: az őszirózsa. 1918. október 31-én, egy nappal a halottak napja előtt őszirózsák borí­tották a várost. Volt ok a gyászra, s volt ok a haragra. Már négy esztendeje tartott a háború, milliókat küldtek a harctérre, százezrek vesz­tették életüket, estek fog­ságba, itthon pedig éhezés, nyomor, járvány volt az em­berek sorsa. Senki sem tu­dott a régi módon élni. 1918. október 25-én Magyar Nem­zeti Tanács alakult. Vezető­je a régi pacifista, Károlyi Mihály. Október 31-én, ami­kor már álltak a munkásta­nácsok, a katonatanácsok, amikor Tis­za István gróf már bejelentette: „... a há­borút elvesztettük”, valóban a nép döntött. A katonák le­tépték a sapkarózsát Habs­burg Károly király nevének kezdőbetűivel, s helyébe őszirózsát tűztek. Az új kor­mány miniszterelnöke: Ká­rolyi Mihály. Az őszirózsás forradalom 65. évfordulóján Károlyi Mi­hály szobrát koszorúzta meg az emlékező utókor. Alakja egybeforrt vele. Örök érde­me, hogy megértve az idők szavát, vállalta a történelem által ráosztott szerepet Gy. Befejeződött a Francia Szocialista Párt kongresszusa Bourg-en-Bresse, 1983. ok­tóber 31. (MTI) — Nem le­het szó arról, hogy a francia elrettentő erőt számításba vegyék a genfi tárgyalásokon. Egyebek között ezt hangsú­lyozza az a határozat, amely­nek elfogadásával vasárnap véget ért a Francia Szocia­lista Párt kongresszusa. A párt egységét demonst­ráló szintézis hosszas viták után jött létre. A létrejött kompromisszum a centrum és a jobbszárny közös határoza­ti javaslatain alapul, de fi­gyelembe vették a balszárny több módosító javaslatát is. Külpolitikai téren a most elfogadott közös határozat a korábbi határozattervezetek­nél élesebb hangot üt meg az amerikai politikával szem­ben. Hangsúlyozta: Francia­­országnak az Atlanti Szö­vetséghez való tartozása nem jelenti az atlantizmus folytatását. Franciaország­nak független külpolitikát kell folytatnia. Franciaor­szág más nyelven szól a vi­lághoz mint az Egyesült Ál­lamok. Az eurorakéták kérdésé­ben a határozat megállapít­ja: a két fél számára el­fogadható megegyezés min­den lehetőségét meg kell vizsgálni. Nem fogadható el azonban a francia és brit atomerő ellenőrzés alá he­lyezése a szovjet rakéták egy részének leszerelése fejében. A gazdaságpolitika terén a most elfogadott határozat — a balszárny kívánságának megfelelően — nagyobb hangsúlyt helyez a dolgozók vásárlóerejének megőrzésére. A közös határozat továbbá hangsúlyozza a baloldali egység fenntartásának és megerősítésének a szüksé­gességét. Lionel Jospin zá­róbeszédében hangsúlyozta, hogy a párt megerősödve ke­rült ki a kongresszusból. ­ Algéria nemzeti ünnepén összehangolt akcióval, 60—70 katonai létesítmény el­leni támadással kezdődött 29 éve. 1954. november 1-én Algériában a nemzetközi függetlenségért folytatott harc. A felszabadításért indított háború kirobbanásá­nak emlékére ez a nap azóta az ország nemzeti ünnepe. A hosszú, kegyetlen, csaknem egymillió áldozatot követelő küzdelem nyolc évig tartott, ám végül siker­hez vezetett: az 1962-es eviani egyezményben Francia­­országnak — több, mint egy évszázados gyarmati uralma után — le kellett mondania a tengerentúli megyéjeként kezelt területről. Az új korszakot kezdő, fiatal állam nagy léptekkel indult meg a gazdasági és társadalmi fejlődés útján. Nemzeti tulajdonba vették a népgazdaság alapjául szolgáló szénhidrogén-kincset, államosították a külföldi olajtársaságokat. Gyors ipa­rosítás kezdődött, földreformot hirdettek, megindult a szövetkezetek szervezése. A demográfiai robbanás el­lenére (a lakosság alaposan megfiatalodott, lélekszáma pedig több, mint a duplájára nőtt) tiszteletre méltó eredményeket értek el a közoktatás és az életszínvonal emelése terén. Következetesen előrehaladt a politikai intézményesítés folyamata is: a hajdani felszabadító mozgalom párttá szerveződött. Új alkotmányt fogadtak el, amely már a szocialista irányzatú átalakulást ál­lítja célként az észak-afrikai ország népe elé. A belpolitikai vívmányok mellett Algéria széles kö­rű tekintélyt szerzett az elmúlt évtizedekben külpoli­tikai vonalvezetésével, haladó antiimperialista poli­tikai irányvonalával. Algír napjainkban is támogatja a gyarmatosításellenes erőket — elsősorban persze a fe­kete kontinensen —, emellett megbecsült tagja az el nem kötelezettek mozgalmának, s jó, folyamatosan bővülő kapcsolatrendszert épített ki a szocialista or­szágokkal, köztük hazánkkal is. Nemzeti ünnepén őszinte tisztelettel és rokonszenv­­vel köszöntjük a baráti Algéria népét­ ­. .. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1983. NOVEMBER 1. Nicaraguai küldöttség látogatása hazánkban Október 21—30. között a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének meghívására hazánkban tar­tózkodott a Nicaraguai Sandi­nista Kutató Intézet delegá­ciója Flor de Maris Monter­rey főigazgatónak, a Sandi­nista Nemzeti Felszabadítási Front közgyűlése és az állam­tanács tagjának vezetésével. A küldöttség, amelyet foga­dott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, megbeszéléseket folytatott Molnár Jánossal, a Párttörténeti Intézet igazga­tóhelyettesével és az intézet vezető munkatársaival a tu­dományos kutatómunka szer­vezéséről és az együttműkö­dés lehetőségeiről. A nicaraguai vendégek ta­lálkoztak Huszár Istvánnal, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagjával, a párt Tár­sadalomtudományi Intézeté­nek főigazgatójával, Nagy Gáborral, a Központi Bizott­ság külügyi osztályának he­lyettes vezetőjével, és látoga­tást tettek az MSZMP Politi­kai Főiskoláján. (MTI) Békemegmozdu­lások Európa-szerte LONDON, 1983. október 31. (MTI, AP) — A hét vé­gén Európa-szerte ismét nagy tömegek tiltakoztak az új amerikai nukleáris raké­ták telepítése ellen. A Lon­dontól nyugatra fekvő Greenham Common-i kato­nai támaszpont előtt — a szombati nagyszabású tünte­tés után — vasárnap ismét több száz asszony gyűlt ösz­­sze, hogy tiltakozzék a ma­nőverező robotrepülőgépek Nagy-Britanniában való el­helyezése ellen. A rendőrség őrizetbe vett nyolc asz­­szonyt. COMISO, 1983. október 31. (Reuter, UPI) — Több mint száz asszony tüntetett va­sárnap a szicíliai Comisó­­ban, amelyet az Olaszor­szágba telepítendő 112 ro­botrepülőgép befogadására szemeltek ki. Az asszonyok, köztük külföldi békeharcos nők, a rakétatelepítés elleni tiltakozásuk kifejezéseként színes gyapjúfonalakat fe­szítettek ki a NATO-bázis bejárata előtt. KOPPENHÁGA, 1983. ok­tóber 31. (ADN, TASZSZ) — Dániában a hét végén a má­sodik világháború utáni leg­nagyobb helyi békemegmoz­dulással befejeződött a le­szerelés támogatására meg­hirdetett akcióhét. Az or­szág mintegy 120 békebizott­sága, a szakszervezetek és a legkülönbözőbb pártok által szervezett tüntetéseken több mint kétszázezer ember til­takozott a nyugat-európai rakéta telepítés ellen. MOSZKVA, 1983. október 31. (TASZSZ, ADN) — Nagyszabású háborúellenes megmozdulásokon emelték fel szavukat az amerikai kormányzat fegyverkezési politikája és a nukleáris há­ború veszélye ellen a szovjet emberek. Leningrádban ösz­­szesen több mint négyszáz­­ezren vettek részt a város különböző pontjain rende­zett tömeggyűléseken. Minszk utcáin hetvenezer ember vonult fel, és a meg­mozdulás befejező aktusa­ként az ENSZ-közgyűléshez intézett békefelhívást foga­dott el. „Elhúzódó” amerikai jelenlét Grenadán Havanna, október 31. (MTI) — Az Egyesült Államok gre­­nadai nagykövete arról tájé­koztatta Kuba grenadai nagy­követét, hogy az amerikai inváziós erők 59 fogságba esett kubai sebesültet része­sítenek orvosi ellátásban. Az elesett kubaiak számát Wa­shington még nem közölte. A fogságban levő többi kubai hazaszállítását az Egyesült Államok attól teszi függővé, hogy mikor szűnik meg telje­sen az ellenállás Grenadá­­ban. Az amerikai inváziós erők valószínűleg hosszú meg­szállásra rendelkeznek be Grenadában, hogy hatalom­ra tudjanak segíteni egy báb­kormányt — jelentette ki va­sárnap este Havannában Ri­cardo Al­arcon kubai kül­ügyminiszter-helyettes. Az Egyesült Államok és a Grenada elleni invázióban jelképesen részt vevő kelet­karibi országok, valamint Jamaica és Barbados képvi­selői szombat óta tanácsko­zást folytatnak a barbadosi fővárosban az új grenadai „kormány” létrehozásáról. A tanácskozáson Joseph Met­calf altengernagy, az invá­ziós erők főparancsnoka ki­jelentette, hogy az ellenál­lás miatt az amerikai katonai alakulatok jelenléte Gre­nadában „elhúzódik”. Elutazott hazánkból a lengyel főpapi delegáció Hétfőn elutazott hazánk­ vasárnap részt vett az Esz­­ből az a lengyel főpapi Vele­­tergomban tartott egyházi gáció, amely Jozef Glemp jubileumi ünnepségen, bíboros-érsek vezetésével (MTI) Földrengés Törökországban Ankara, 1983. október 31. (DPA, UPI, Reuter) — Tö­rökországnak a vasárnapi földrengés-katasztrófa súj­totta északkeleti részén a mentőalakulatok — az eddigi jelentések szerint — 509 ha­lálos áldozatot ástak ki a ro­mok alól. A mentőalakulatok a mos­toha időjárási viszonyok — heves esőzések és lehűlés — ellenére folytatják a túlélők felkutatását A földrengés előidézte földcsuszamlások számos utat járhatatlanná tettek és több falut elzártak a külvi­lágtól. A török televízió a vasárnap esti híradójában megdöbbentő képsorokat mu­tatott be a katasztrófa által sújtott falvakról. BONN ÉS TOKIÓ A japán kormány nemegyszer küszködik azzal a prob­lémával, hogy még saját szövetségesei sem értik meg. Ha a tőkés világon belül éles kereskedelmi ellentéteket számításba vesszük, Japán némiképp a nyugati tömbön belül is egyedül áll. Erős gazdasági pozíciója, verseny­­képessége miatt azonban épp az NSZK az a közös piaci ország, amely a legnagyobb megértést mutatja a „felke­lő nap országával " szemben, hiszen számára ma még kevésbé húsbavágó fenyegetés a „Made in Japán” fel­iratú áruk dömpingje, mint Olaszországnak vagy Fran­ciaországnak. Ez magyarázza a fokozott érdeklődést a nyugatnémet kancellár tokiói útja iránt. A gazdasági kérdéseken túl a tárgyalásokon minden bizonnyal a szokottnál nagyobb hangsúlyt kapnak a nemzetközi politika kérdései. Az NSZK Nyugat-Európa vezető gazdasági hatalma, Japán Ázsiáé — mindkét or­szág az Egyesült Államok legfőbb szövetségesei közé tartozik. S az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az NSZK-nak nagy szerepe van abban a kérdésben, amely alapvetően érinti Európa biztonságát, nevezetesen, hogy telepítenek-e amerikai közép-hatótávolságú raké­tákat földjére vagy sem. Japán felelőssége ugyanakkor vitathatatlan Ázsia biztonságának alakulásában. Helytelen, indokolatlan lenne bármiféle illúziót táp­lálni a tárgyalásokkal kapcsolatban. Tokió — hagyomá­nyaihoz híven — továbbra is a Szovjetuniótól követel egyoldalú engedményeket, s a japán—amerikai straté­giai szövetség keretein belül maradéktalanul azonosul Washingtonnal a kelet—nyugati kapcsolatok minden lé­nyeges kérdésében. Ismeretes a bonni álláspont is. A két, eltérő gazdasági érdekeltségű, politikailag egymás­hoz mégis közelálló vezetés akkor tenne jó szolgálatot országa, s az érintett kontinensek népeinek, ha szavát a realizmus nevében, a konfrontációval szemben, a kelet- nyugati kapcsolatok kiegyensúlyozottsága érdekében emelné fel. Mind a nyugatnémet, mind a japán közvé­lemény növekvő része ezt igényli Bonntól is, Tokiótól is. Győri Sándor Kohl Tokióban Tokió, 1983. október 31. (MTI) — ötnapos hivatalos látogatásra hétfőn Tokióba érkezett Helmut Kohl, az NSZK kancellárja. Helmut Kohl és vendéglátója, Naka­­szone Jaszuhiro japán mi­niszterelnök hivatalos tárgya­lásai kedden kezdődnek. A megbeszélések közép­pontjában a kelet—nyugati viszony, elsősorban a Genf­­ben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokkal összefüggő kérdések állnak. A nyugatné­met kancellár várhatóan tá­jékoztatja Nakaszone minisz­terelnököt a bonni álláspont­ról, valamint az erősödő NSZK-beli antinukleáris bé­kemozgalomról. Tokió a Szovjetuniótól egy­oldalú leszerelési lépéseket követelő amerikai tárgyalási pozíciót támogatja, s a Szov­jetuniótól Ázsiában is ellen­­súlyozás nélküli engedmé­nyeket követel. Nakaszone miniszterelnök ezt kívánja megerősíteni a Kohllal folyta­tandó megbeszéléseken. A kétoldalú kapcsolatokkal ösz­­szefüggésben mindenekelőtt a gazdasági együttműködés kérdéseit vitatják meg. MNB-kü­ldöttség utazott Kínába A Kínai Népi Bank meg­­vasszal tett magyarországi rá­­hívására hétfőn Tímár lá­­togatását viszonozzák. Az uta­­z­ásnak, a Magyar Nemzeti Más célja: tanulmányozzák a Bank elnökének vezetésével kínai bank- és gazdasági rá­­küldöttség utazott a Kínai nyitási rendszert és áttekintik Népköztársaságba. A magyar a magyar és a kínai bank kö­­bankszakemberek a Kínai zötti kapcsolatok szélesítése- Népi Bank küldöttségének tű­­nek lehetőséget. (MTI) Az új megyei úttörőelnökség Az Aranybika Bartók ter­mében október 29-én, szomba­ton rendezett VIII. megyei úttörő-vezetői konferencia résztvevői megválasztották az országos úttörő-vezetői konferenciára delegált kül­dötteket, majd a Magyar Út­törők Szövetsége Hajdú-Bi­­har megyei elnökségét. Az elnökség tagjai: Len­gyel Istvánné szakfelügyelő (Hajdúböszörmény), Kere­kes Erzsébet tanítónő (Bal­mazújváros), Tokaji Mária tanár (Hajdúszoboszló), Trippon Sándor tanár (Kö­rösszegapáti), Hadas László­­né tanár (Hajdúnánás), Martinez Csabáné gyakorlati foglalkozásvezető (Debrecen, Vénkerti iskola), Gyolcsos Jó­zsefné tanár (Biharkereszt­­es), Krizsán Mihály műve­­lődésiközpont-igazgató (Föl­des), Szilágyiné Fintha Ju­dit debreceni városi úttörő­titkár, Gámánné Marton Er­zsébet, a debreceni Lőwy Sándor Úttörőház igazgatója, Nanszákné dr. Cserfalvi Ilo­na, a Tanítóképző Főiskola docense, Daróczi Erzsébet, a megyei tanács művelődés­­ügyi osztályának főelőadója, Bakos Judit tanuló (Polgár), Kádár Ferencné osztályve­zető-helyettes (HIM, Téglás) és Szombati Béla, a KISZ megyei titkára. Megyei úttörőtitkárnak megválasztották Tarjányi Esztert, megyei úttörő­elnöknek Kovács Andrást. A Magyar Nemzeti Bánk­ tájékoztatója Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1983. november 1-től Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően van­nak érvényben. Vételi Közép Eladási Devizanem árt. 100 egységre Ft-ban Angol font 6647,66 6654,31 6660,96 Ausztrál dollár 4072,50 4076,58 1080,66 Belga frank 83,40 83,48 83,56 Dán korona 469,94 470,41 470,88 Finn márka 783,24 784,02 784,80 Francia frank 557,90 558,46 559,02 Hollandi forint 1514,99 1516,51 1518,03 Japán jen (1000) 190,07 190,26 190,45 Kanadai dollár 3591,36 3594,95 3598,54 Kuvaiti dinár 15307,57 15322,89 15338,21 Norvég korona 601,96 602,56 603,16 NSZK márka 1695,13 1696,83 1698,53 Olasz líra (1000) 27,82 27,85 27,88 Osztrák schilling 240,90 241,14 241,38 Portugál escudo 35,58 35,62 35,66 Spanyol peseta 29,20 29,23 29,26 Svájci frank 2086,68 2088,77 2090,86 Svéd korona 569,92 570,49 571,06 Tr. esel. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 4438,37 4442,81 4447,25 Valuta- (bankjegy- és csekk-) árfolyamok Vételi Eladás­ Alt. 10 j­egy«. Pénznem: Ft-ban Angol font 6454,68 6853,94 Ausztrál dollár 3954,28 4198,88 Belga frank 80,98 85,98 Dán korona 456,30 484,52 Finn márka a) 760,50 807,54 Francia frank 541,71 575,21 Görög drachma b) 43,24 45,92 Hollandi forint 1471,01 1562,01 Japán yen (1000) 184,55 195,97 Jugoszláv dinár a) 35,19 37,37 Kanadai dollár 3487,10 3702,80 Kuvaiti dinár 14863,20 15782,58 Norvég korona 584,48 620,64 NSZK márka 1645,93 1747,73 Olasz líra (1000) 27,01 28,69 Osztrák schilling 233,91 248,37 Portugál escudo 34,55 36,69 Spanyol peseta 28,35 30,11 Svájci frank 2026,11 2151,43 Svéd korona a) 553,38 587,60 USA dollár 4309.53 4576,09 a) Vásárolható legmagasabb bankjegy­ cíen­let: 100-as b) Vásárolható legmagasabb bankjegy-cass­­let: 500-as

Next