Hajdú-Bihari Napló, 1984. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-01 / 153. szám

Egy hét a világpolitikában HÉTFŐ: Scultz amerikai külügyminiszter éles szovjetel­lenes támadásai a „nemzetközi terrorizmusról” rendezett washingtoni konferencián — Budapesten tárgyaltak a ma­­naguai vezetők — Jesse Jackson Panamavárosban, találko­zott a salvadori hazafiak képviselőivel KEDD: Megállapodás Fontainebleau-ban a közös piaci csúcsértekezleten az Angliának nyújtandó visszatérítés rég­óta vajúdó ügyében — Csernyenko Moszkvában találkozott Phomvihane-nal, a laoszi pártvezetővel és miniszterelnök­kel — Világszerte újabb pénzügyi bonyodalmakat okozott az amerikai kamatlábemelés — Alessandro Nattát választot­ták az Olasz KP új főtitkárává SZERDA: Reagan egy beszédében az USA és a Szovjet­unió „munkakapcsolatainak” a javítását sürgette — Le­mondott Lambsdorff nyugatnémet gazdasági miniszter, utóda Martin Bangemann lett — Újabb támadásom tartály­hajók ellen az öbölben — Jesse Jackson Kubában Fidel Castróval tárgyalt CSÜTÖRTÖK: Kiújultak a harcok Bejrútban és környé­kén — Fogolycsere Szíria és Izrael között — A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága elemezte az európai parlamenti választásokon szenvedett vereség okait — No­vemberre összehívták a Román EP kongresszusát PÉNTEK: Szabadon bocsátott amerikaiakkal tért haza Kubából Jackson tiszteletes, Fidel Castro üzenetét Wa­shingtonban visszautasították — Izraeli légitámadás egy libanoni sziget ellen — Az NSZK nagy munkaügyi vitájá­ban megoldás mutatkozik SZOMBAT: A Szovjetunió kétoldalú tárgyalásokat java­solt az USA-nak az űrfegyverek betiltásáról, a tárgyalások színhelye Bécs, időpontja szeptember lehetne — Washing­tonban elvben elfogadták a szovjet kezdeményezést, de a tárgyalások tárgykörét túlságosan is kibővítenék — Palme svéd miniszterelnök az NDK-ban tett hivatalos látogatást Előbbre jutott-e a kelet—nyugati viszony a sűrű megnyilatkozások hatására? Ahogy közeledik az USA- ban az elnökválasztás napja (november 6.), annál több szó esik ott a kelet-nyugati viszonyról. Méghozzá úgy, hogy azt hinné a felületes szemlélő: Washingtonban fordulat következett el, hi­szen Reagan (aki most már megkezdte elnökválasztási kampányát!) minden alkal­mat megragad, hogy kifejez­ze készségét az amerikai— szovjet — mint ő mondta — „munkakapcsolatok” megja­vítására. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy nemso­kára összeül a demokrata párti konvenció, ahol kijelöl­­ik a Reagannel szemben csa­tába induló demokrata elnök­jelöltet. A jelenlegi elnök és egyben elnökjelölt nem akar­ja átengedni a demokraták­nak azt a korteselőnyt, hogy azok lépjenek fel a kelet­­nyugati viszony megjavításá­nak programjával. Moszkvában nagyon jól tudják, hogy a mostani meg­nyilatkozásokban mekkora a szerepe a voksvadászatnak, s érdemes idézni az egyik fe­lelős szovjet vezetőnek, a PB- tag és KB-titkár Mihail Gor­­bacsovnak a megállapítását. Washingtonban rájöttek, hangoztatta Gorbacsov, hogy a nyílt uszító propaganda megfosztja hitelétől az ame­rikai politikát, ezért hangsú­lyozza most képmutató mó­don a béke és a leszerelés melletti állítólagos elkötele­zettséget. Valójában Wa­shington továbbra is katonai erejére építi terveit és meg akarja bontani az erőegyen­súlyt. Viszont afelől sem hagyott kétséget Gorbacsov, hogy a szocialista országok igenis pozitív irányú áttörésre tö­rekszenek a nemzetközi élet­ben, s becsületes, tartalmas, komoly tárgyalásokat kíván­nak, ezt Nyugaton is utalás­nak minősítik arra, hogy majd az amerikai elnökvá­lasztás után újraindulhatnak a tárgyalások Kelet és Nyu­gat között. A hét végére igazi politi­kai szenzációt hozott az a szovjet javaslat, amellyel kétoldalú tárgyalások megin­dítását ajánlották az USA kormányának az űrfegyverek betiltásáról. A nyugati hír­­magyarázók szerint a Szov­jetunió ezzel magához ra­gadta a kezdeményezést, hi­­­szen nemcsak a tárgyalások tárgykörét határozta meg igen konkrétan, hanem még színhelyt és időpontot is ta­lálni a moszkvai javaslatban : Bécs és szeptember. Tartós lesz-e a közös piaci megállapodás? A legkevésbé sem lett vol­na meglepő,,ha Fontaineb­leau-ban az Európai Közös­ség tíz tagállama állam- és kormányfőinek értekezletén megint csak kudarcot vallott volna a kísérlet, a közös költ­ségvetés terheinek elosztásá­ra. Mert az előző csúcstalál­kozókon — Athéntől Brüsz­­szelig — a brit makacsság megakadályozta a megegye­zést ... Most viszont — váratlanul — Thatcher asszony engedé­kenyebbnek bizonyult, és lét­rejött egy kompromisszum, amely szerint a brit befizeté­seknek kétharmadát térítik vissza­. Alig száradt meg a tinta az aláírásokon a megállapodás alján, máris értelmezési vita kezdődött. Thatcher asszony arról beszélt később, hogy ez „tartós” érvényű megállapo­dás, a legtöbb közös piaci or­szág vezetői azonban úgy nyilatkoztak, hogy csak két évre rögzítik így a brit hoz­zájárulás mértékét. Tehát igaza lehet annak az angol hírmagyarázónak, aki cinikus véleményeket idézett: „1986- ban minden ugyanott folyta­tódik majd, ahol most abba­maradt ...” Addig is azonban Mitter­rand elnök, aki július 1-ig féléven át a Közös Piac so­ros irányítója volt, megelége­déssel nyugtázta a fontaineb­­leau-i megállapodást. Szerin­te most már lehetővé válik például a közösség kibővíté­se, vagyis Portugália és Spa­nyolország felvétele, emellett pedig a KÖZÖS Piac tovább­fejlesztésére irányuló tervek megvalósítása is új lendüle­tet kaphat. Ez az optimiz­mus azonban több kommen­tátor szerint túlzott. Egyelőre csak félretették a problémá­kat. Pozitív jelek mutatkoznak-e végre a közép-amerikai válságban Igen és nem is. Pozitívan értékelhető Jesse Jackson amerikai tiszteletesnek, a Demokrata Párt elnökjelölt­ségére pályázó színes bőrű politikusnak közép-amerikai útja. Találkozott a salvadori hazafiak képviselőivel Pana­ma városban, ellátogatott Kubába és Fidel Castróval folytatott megbeszélésein sík­ra szállt az amerikai—kubai kapcsolatok normalizálásáért, majd Nicaraguába is elment Érdekes az is, hogy a hon­­durasi kormány úgy döntött: visszaküldi nagykövetét Ni­caraguába és részt vesz a sandinista forradalom ötödik­­évfordulójának ünnepségein. Honduras májusban hívta haza nagykövetét Nicaraguá­ból. Nicaragua helyzetének erő­sítését szolgálta egy magas szintű kormányküldöttség körútja a héten a szocialista országokban. Daniel Ortega vezetésével Budapesten is tárgyaltak, s itt a magyar vendéglátók leszögezték, hogy a Magyar Népköztársaság tá­mogatja azt a küzdelmet, amelyet Nicaragua a nemzeti függetlenségének megvédé­séért, területi integritásáért folytat. Egyelőre még nem tudni, milyen eredménnyel jártak azok a megbeszélések, ame­lyeket egy mexikói fürdőhe­lyen rendeztek az USA és Nicaragua képviselői között. A managuai kormány kül­ügyminiszter-helyettese és Reagan latin-amerikai ta­nácsadója között létrejött ta­lálkozás Shultz amerikai kül­ügyminiszter emlékezetes managuai villámlátogatásá­nak volt a folytatása. Hogy mennyire foglalkoz­tatja a világot a közép-ame­rikai válság azt az is bizo­nyítja, hogy az EDU, az úgy­nevezett Európai Demokra­tikus Unió, vagyis a konzer­vatív, kereszténydemokrata pártok „internacionáléja” Oslóban tartott ülésén a na­pirend legfontosabb pontja­ként Közép-Amerika dolgait vitatták meg, s nem is egé­szen az USA álláspontját té­ve magukévá... Pálfy József Az NSZK-ban kompromisszumos megállapodás jött létre a fémipari dolgozók szakszer­vezete és a munkáltatók képviselői között. Eszerint jövő év áprilisától 38,5 órára csök­kentik a jelenleg 40 órás heti munkaidőt.. Az iparág dolgozói két hete szüntették be a munkát. A képen: tízezrek fejezik ki szolidaritásukat a sztrájkolókkal Münchenben (Fotó: ADN/ZB — MTI — KSr Jesse Jackson amerikai demokrata politikus közép-ameri­kai körutat tett, amelynek során ellátogatott Kubába is. A képen: Fidel Castróval látható a havannai repülőtéren . (Fotó: AP—MTI—RS) A közös piaci csúcsértekezlet résztvevői. A tanácskozás a hét első felében zajlott le Fontainebleau kastélyában HAJDÚ-BIHARI MAPicO — 1M4. JPMPoT A világűr békéjének megőrzéséért Szovjet kormánynyilatkozat Pénteken este a Szovjet­unió kormánya nagy jelentő­ségű nyilatkozatot hozott nyilvánosságra. A leghatá­rozottabban felhívja a figyel­met arra, hogy feltétlenül sürgős intézkedéseket kell hozni a világűr militarizálá­­sának megakadályozására, és javasolja az Amerikai Egye­sült Államok kormányának, hogy e kérdésben külön ki­nevezett küldöttségek szint­jén kezdjenek kétoldalú tár­gyalásokat. E tárgyalások keretében meg kell oldani a műholdelhárító rendszerek­ről való kölcsönös és teljes lemondás kérdését is. A javasolt tárgyalások ez év szeptemberében megkez­dődhetnének Bécsben, amennyiben ehhez az oszt­rák kormány is hozzájárul. A szovjet kormány java­solja, hogy a tárgyalások megkezdésének napjától a fe­lek kölcsönösen hirdessenek moratóriumot az ilyen fegy­verekkel való kísérletekre és e fegyverek telepítésére. Örökre meg kell tiltani az erő alkalmazását a világűr­ben, illetve a világűrből földi célpontok ellen, továbbá a Földről a világűrben levő ob­jektumok ellen — hangsú­lyozza a szovjet nyilatkozat. Amerikai visszhang Robert McFarlane amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó szerint az Egyesült Államok elvben kész találkozni a szovjet képviselőkkel, hogy tárgyaljanak a műholdrom­boló fegyverekről. Hozzáfűz­te azonban, hogy e találkozón meg kell vitatni a hadászati és a közép-hatótávolságú ra­kétákról Genfben folytatott tárgyalások felújításának fel­tételeit is. Kijelentette, hogy Wa­shington „kész bármely, Moszkva számára elfogadha­tó helyen megbeszéléseket folytani és megállapodást ke­resni olyan reménykeltő tár­gyalási módokról, amelyek a műholdromboló fegyverek el­lenőrizhető és hatékony kor­látozására vezethetnek”. A főtanácsadó szerint Wa­shington diplomáciai csator­nákon eszmecseréket folytat a Szovjetunióval a megbeszé­lések szeptemberi kezdésé­ről, és Anatolij Dobrinyin szovjet nagykövetet a kül­ügyminisztériumban már tájékoztatják erről a szán­dékról. McFarlane egyelőre nem nyilatkozott a szovjet javas­latnak arról a vonatkozásá­ról, hogy a tárgyalások meg­kezdésével egy időben vezes­senek be moratóriumot a műholdelhárító fegyverek fejlesztésére és hadrendbe állítására. Befejeződött a hazánkban megtartott közös hadműveleti-harcászati gyakorlat Június 22—30. között a Magyar Néphadsereg, a Csehszlovák Néphadsereg és a Szovjet Hadsereg kijelölt törzsei és csapatai Duna ’84 elnevezéssel közös hadműve­leti-harcászati gyakorlatot hajtottak végre hazánk terü­letén. A gyakorlat hozzájá­rult a parancsnokok és tör­zsek munkájának, a csapatok együttes tevékenységeinek további tökéletesítéséhez, a testvéri hadseregek közötti fegyverbarátság elmélyítésé­hez. A gyakorlat befejezéseként a Dunántúl egyik katonai gyakorlóterén nagygyűlésre került sor, ahol harci-hadi­technikai eszközeikkel fel­sorakoztak a Duna ’84 gya­korlaton részt vett törzsek és csoportok képviselői. Az ün­nepségen a közös hadműve­leti-harcászati gyakorlat ér­tékelését követően a gyakor­lat vezetője és nemzeti he­lyettesei kitüntetéseket és jutalmakat adtak át a ki­emelkedően helytálló ma­gyar, csehszlovák és szov­jet katonáknak. (MTI) Bajrám és kormány A mohamedán világban szombatra virradóra véget ért a Ramadán holdhónap, a napkeltétől napnyugtáig tar­tó böjt hava, amely a Korán kinyilatkoztatásában gyöke­rezik, és megkezdődött a Kis Bajrám háromnapos ünnepe. Az ünnep a mohamedán ember életének egyik legna­gyobb eseménye. A Kis Baj­rám idején az iszlám hívők legjobb ruhájukat viselik, legjobb ételeiket fogyasztják családi körben. Ezek közül a legjellegzetesebb a kakk­el­eid, a vajaspogácsára emlé­keztető, édes és porhanyós sütemény. Egyiptomban haj­nalig nyitva tartottak a pék­ségek, hogy ellássák a töme­geket hagyományos cseme­géjükkel. Az egy hónapig tartó böjt és a Kis Bajrám ünnepei után tér vissza az élet a rendes kerékvágásba, de az órákat már hajnali egy órakor megint a nyári időszámításnak megfelelően állították át Egyiptomban. (A nílusi ország egy hóna­pon át a magyarországinak megfelelően számította az időt, most Egyiptomban me­gint egy órával több van, mint hazánkban.) A lapjelentések szerint a Bajrám ünnepének ezúttal fontos belpolitikai vonatko­zása is van: Hoszni Mubarak kormányalakítási tárgyalá­sokra utasította az ügyveze­tő miniszterelnököt, Kamal Hasszán Alit. Az újságok úgy tudják, hogy a kormány név­sorát az ünnepek után, júli­us 10-ig fogják ismertetni. Lövöldözés a Tajvani-szorosban A tajvani Kuomintang csa­patai szerdán egy órán át lőtték a Kínai Népköztársa­sághoz tartozó egyik part­menti szigetet; egy katonát megöltek, kettőt megsebesí­tettek — jelentették be pén­teken Pekingben. A jelentés szerint a Taj­vanhoz tartozó Csinmen-szi­­getről szerdán a reggeli órákban egy bambusztutajt bocsátottak vízre, majd ami­kor az a Kínai Népköztársa­sághoz tartozó Csiajü szige­téhez közeledett, tajvani ka­tonák tüzérségi ágyúkkal el­kezdték lőni a tutajt, és a szigetet. Egy óra leforgása alatt negyven lövedék csapó­dott be Csiajü szigetére. A halálos áldozat egy katona­orvos volt, aki segíteni akart sebesült társain — olvasható a jelentésben. A Tajvannal szemben fek­vő fucsoui katonai körzet parancsnoksága az incidens­ről­­megállapította: — A Kuomintang akciója ellentétes a Kína békés újra­egyesítésére irányuló ama törekvéssel, amelyben a taj­vani szoros mindkét oldalán osztoznak. A tajvani katonák akciója csak vadságukat és brutalitásukat mutatja, s még inkább elszigeteli őket. A Tajvani-szorosból inci­densről utoljára június elején érkezett hír, amikor is egy pekingi közlemény arról szá­molt be, hogy tajvani kato­nák rálőttek egy szállítóhajó­ra. Akkor két polgári sze­mély halt meg, kettő pedig megsebesült. Tavasszal pe­kingi állítás szerint tajvaniak a szorosban külföldi teher­szállítóhajóra tüzeltek. A ko­rábbi években nyugalom ho­nolt a szorosban vagy leg­alábbis nem adtak ki jelen­tést incidensről. Tajvan több kisebb szigetet tart megszáll­va lőtávolságra a kínai par­toktól.

Next