Hajdú-Bihari Napló, 1984. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-01 / 282. szám
I I hajdúM II 1 11 V I BIHARI M I | Il I | ■ I | I I MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA II Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XIII. kongresszusára Az irányelvek bevezető része megállapítja: Szocialista társadalmunk a legutóbbi öt esztendőben a Magyar Szocialista Munkáspárt XIX. kongresszusán elfogadott határozatoknak megfelelően fejlődött. Népünk munkájának eredményeként előbbre léptünk a társadalmi haladás útján. Hazánkban a szocialista társadalmi rend, a dolgozó nép hatalma szilárd. A szocialista nemzeti egység erős, a belpolitikai helyzet kiegyensúlyozott. Népünk békében, biztonságban él, magáénak vallja, támogatja a párt politikáját. Az elmúlt években is gyarapodott az ország, megőriztük legfontosabb vívmányainkat, javítottuk a népgazdaság egyensúlyát. Magasabb fokra emelkedett az állampolgárok politikai tudata, műveltsége. A Magyar Szocialista Munkáspárt betölti társadalomirányító szerepét, felelősséggel szolgálja a népet, a szocialista hazát, a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke nemzetközi ügyét. Reálisan mérlegeli a szocialista építőmunka eredményeit és gyengeségeit, s a marxizmus—leninizmus alkalmazásával, az ország adottságainak figyelembevételével, minden felelős társadalmi tényező bevonásával, népünk alkotó erejében bízva dolgozza ki a milliók boldogulását segítő megoldásokat é® módszereket. A Központi Bizottság javasolja, hogy a XIII. kongresszus hagyja jóvá az elvégzett munka értékelését, erősítse meg a párt politikai irányvonalát. A XIII. kongresszus feladata, hogy a párt egész tagságának részvételével s a hazáért felelősséget vállaló állampolgárok közreműködésével kidolgozza a nehézségek és az akadályok leküzdésének, a szocialista építés folytatásának világos programját A következő években az a legfontosabb teendőnk, hogy a társadalmi élet minden területén következetes munkával feltárjuk éshasznosítsuk a szocialista rendszerben levő hatalmas erőforrásokat- népgazdaságunk teljesítőképességének növelésével, a gazdasági fejlődés fokozatos élénkítésével megteremtsük az életszínvonal emelésének, az életkörülmények javításának, a társadalmi igazságosság jobb érvényesítésének anyagi feltételeit, demokratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében tovább erősítsük a nemzeti egységet. Heti érdekünk — a magyar—szovjet barátság elmélyítése. A Szovjetunió ma is és a jövőben is hazánk függetlenségének, szocialista építőmunkánknak a legbiztosabb nemzetközi támasza. A dokumentum kifejezésre juttatja, hogy pártunk, népünk szolidáris a fejlődő országokkal, és támogatja a demokratikus, haladó erőket. Hangoztatja, hogy hazánk a fejlett tőkés országokkal a párbeszéd fenntartására, az együttműködés folytatására törekszik, és a kapcsolatokat a békés egymás mellett élés elveinek szellemében alakítja. Külpolitikai tevékenységünk eredményességének legfontosabb hazai biztosítéka népünk támogatása, társadalmi rendszerünk szilárdsága, a szocializmus sikeres építése. I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk " A nemzetközi viszonyok alakulását alapvetően a szocializmus és a kapitalizmus küzdelme és versenye határozza meg. Ugyanakkor a különböző társadalmi berendezkedésű országok közös érdeke, hogy a két világrendszer küzdelme a békés egymás mellett élés keretei között folyjon. Napjainkban, amikor a világban rendkívül sok tömegpusztító eszköz halmozódott fel, a népek közöti érdeke a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny megállítása, a termonukleáris és más tömegpusztító fegyverek betiltása, a leszerelés. Az irányelvek a továbbiakban rámutatnak arra, hogy az imperialista körök politikájának következtében az utóbbi években a nemzetközi életben felerősödtek a kedvezőtlen irányzatok. Ennek ellenére is megvan a lehetőség az emberiséget fenyegető veszélyek elhárítására, aminek legfőbb biztosítéka a Szovjetunió, a szocialista közösség ereje és következetes békepolitikája. A szocialista országok, a békéért síkraszálló néptömegek, a reálisan gondolkodó polgári politikusok erőfeszítéseinek eredményeként a feszültebbé vált világhelyzetben is bízhatunk az enyhüléshez való visszatérésben. A Magyar Népköztársaság a szocialista országok közösségének szilárd tagja. Külpolitikájának a jövőben is legfőbb célja, hogy hozzájáruljon a béke és a társadalmi haladás egyetemes ügyéhez, s ezáltal is kedvezőbb nemzetközi feltételeket teremtsen a szocialista építőmunkához. Hazánk számára különösen fontos Európa békéjének és biztonságának megóvása. Arra törekszünk, hogy a nemzetközi tárgyalásokon igazságos, az összes részt vevő állam népének javát szolgáló megállapodásokat érjenek el. Közös elveink, alapvető érdekeink és céljaink azonossága jegyében továbbfejlesztjük kapcsolatainkat a testvéri szocialista országokkal. Különösen fontos — elsőrangú nem Is. Társadalmi és politikai viszonyaink Társadalmi és politikai rendszerünk, a népi hatalom és legfőbb politikai alapja, a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsége szilárd Szövetségi politikánkat folytatva megőriztük és fejlesztettük a szocialista nemzeti egységet. Szélesedett a szocialista demokrácia. Társadalmi rendszerünk alapja a termelőeszközök szocialista — állami és szövetkezeti — tulajdona. Szocialista rendszerünk erősítése megköveteli a társadalmi tulajdon gyarapítását, fokozott védelmét és előnyeinek teljesebb kihasználását. Államunk elismeri és védi a munkával, a törvényes úton szerzett személyi tulajdont. A társadalom alapvető osztályainak és rétegeinek közeledési folyamata nagymértékben előrehaladt. Az életszínvonal, a műveltség, az életmód területein azonban még számottevő különbségek vannak társadalmunkban, s ezek csökkentéséért a jövőben is következetesen munkálkodni kell. Szövetségi politikánk változatlan célja társadalmunk különböző osztályainak és rétegeinek, egész népünknek összefogása a szocialista haza építése érdekében. A nők egyenjogúságának érvényesítésében további eredményeket értünk el, de nem lehetünk elégedettek. Fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy társadalmi és gazdasági eszközökkel könnyítsünk a nők összetett gondjain. A fiatalok jelentős részét a munkával szemben tanúsított igényesség, ideológiai és közéleti érdeklődés jellemzi. Az ifjúság szocialista szellemű nevelése, az önálló életre való felkészítése az egész társadalom feladata. A párt segíti a fiatalokat, hogy felelősen vehessenek részt az ország fejlődését szolgáló feladatok megoldásában, több lehetőséget kapjanak tudásuk alkalmazására és gyarapítására. Az idősebb — már nyugdíjban levő — nemzedékek a néphatalom kivívásának, a szocializmus megalapozásának és építésének részesei voltak. Kötelességünk, hogy ahol szükséges, könnyítsünk az idős korral járó terheken. A jövőben is arra kell törekedni, hogy a különböző világnézetű, nem vallásos és vallásos dolgozók együtt munkálkodjanak céljaink eléréséért. Népünk javát szolgálja, hogy az állam és az egyházak viszonya rendezett. A nemzetiségek hazájuknak tekintik a Magyar Népköztársaságot. Természetesnek tartjuk és elősegítjük a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel épülő kapcsolataikat. Hasonlóképpen természetes igénynek tartjuk, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű állampolgárai is ápolhassák anyanyelvüket, fejleszthessék nemzeti kultúrájukat, s hozzájáruljanak népeink barátságának, országaink együttműködésének erősítéséhez. A népesedés alakulása nagy fontosságú nemzeti ügy. El kell érni, hogy a népesség csökkenése mérséklődjön, hosszabb távon pedig a száma növekedjen, a korösszetétel javuljon. Fontos feladat népünk egészségi állapotának javítása. Szükséges, hogy államunk és társadalmunk jobban segítse és védje a család intézményét. Az elmúlt években tovább erősödött szocialista államunk, melynek a jövőben is kiemelkedően fontos feladata a szocialista vívmányok védelme és fejlesztése, a gazdasági és a kulturális építés szervezése. Foly (Folytatás a 2. oldalon) ünnepség a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának évfordulóján Az elsőnek felszabadult magyar nagyvárosban, Szegeden, negyven évvel ezelőtt, a Nemzeti Színházban tartott nagygyűlésen alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Erre a jelentős történelmi eseményre emlékeztek pénteken a szegedi tanácsháza dísztermében megtartott ünnepségen. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága rendezvényén ott volt Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A Himnusz elhangzása után Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának első titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Losonczi Pál hazaérkezett délkelet-ázsiai útjáról Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége pénteken délelőtt hazaérkezett délkelet-ázsiai körútjáról. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében volt Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Rév Lajos, az OKISZ elnöke, Nagy Gábor külügy- és Melege Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes. Losonczi Pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és az Elnöki Tanács több tagja, továbbá Várkonyi Péter külügyminiszter. Az érkezéskor jelen volt Vlagyimir Kazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Chim Nguon, a Kambodzsai Népköztársaság budapesti nagykövete, Cao Due Minh, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Rudi Hartantyo, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Javítani kell az anyagi-technikai feltételeken! Az ér- és szívsebészet helyzetéről Tudományos ülés a DAB székházában A hazai kórházak, klinikák sebészeti osztályain operáltak tíz százaléka érbeteg. Szőkébb hazánk régiójában — Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében — nincs ennyi érműtét, de nem azért, mert itt kevesebb az érbeteg, hanem azért, mert az operációnak nincsenek meg az anyagi, technikai, személyi feltételei. Meglepő, de igaz: megyénkben egyáltalán nincs érsebész szakorvos, hozzánk legközelebb Nyíregyházán dolgozik egy Az érbetegeket jelenleg az általános sebészeti osztályok látják el, árú objektív feltételek — szakrendelés, műtő, orvosi eszközök stb. — híján a kezelés még hagy kívánnivalókat maga után. A szívsebészet 1963-ban kezdődött meg a Debreceni Orvostudományi Egyetem II. számú sebészeti klinikáján. Az első nyitott szívműtétet 1967-ben hajtották végre egy ajándékba kapott gép segítségével, amely azóta is működik ugyan, de amelynek utánpótlására nincs pénz. 1984-re évi kétszáz szívműtétet végeznek, holott öt-hatszáz operációra lenne szükség. Az anyagi-technikai feltételek hiányát az orvosok szakmai szeretete, önerős kezdeményezése nem pótolhatja — állapították meg egyebek között tegnap, november 30-án azon a tudományos tanácskozáson, amelyet a Debreceni Akadémiai Bizottság kísérletes és klinikai sebészeti munkabizottsága, valamint a Magyar Sebész Társaság tiszántúli csoportja rendezett a DAB székszárában. A több mint százötven szakember részvételével kezdődő pénteki tanácskozást dr. Schnitzler József ny. egyetemi tanár nyitotta meg. A téma fontosságát kiemelendő elhangzott, hogy hazánkban vezető halálokká a szív- és érbetegségek léptek elő, s egyre fiatalabb korosztályokból szedik áldozataikat. Elengedhetetlenül fontos lenne tehát az ér- és szívsebészet fejlesztése, körülményeinek gyors, hathatós javítása. A tanácskozás során dr. Rák Kálmán (belgyógyászat), dr. Péter Mózes (radiológia) és dr. Balázs György (sebészet) érsebészeti referátumot tartott. Szívsebészeti referátummal dr. Mihóczy László, dr Medgyesi Ferenc és dr. Voith László (kardiológia, hemodinamika), valamint dr. Karmazsin László és dr. Sulyok Katalin (gyermek kardiológia), továbbá dr. Péterfiy Árpád (sebészet) szerepelt a tanácskozáson. A Debreceni Akadémiai Bizottság székházában tartott ér- és szívsebészeti tudományos ülés a hozzászólások után péntek délután dr. Balázs György zárszavával ért véget. J. N. J. 11 szegény tsz-ek gondja sem oszthatatlan November 30-án Németh Istvánnak, a megyei tsz-szövetség elnökének elnökletével ülést tartott Debrecenben a szövetség elnöksége. A testület munkájában részt vett Varga Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Juhász István, a megyei tanács elnökhelyettese. Az elnökség két téma vizsgálatát és vitáját tűzte napirendre: a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetéről, fejlődésének lehetőségéről szóló jelentést (Együd Lajosnak és Tóth Zoltánnak, a szövetség osztályvezetőinek az előterjesztésében), valamint a KTA működésének tapasztalatairól, fejlesztésének lehetőségeiről szóló tájékoztatást (Szombati Lászlónak, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnökhelyettesének, a KTA intéző bizottsága elnökének az előterjesztésében). Nem első ízben tárgyalta a szövetség elnöksége a szövetkezeti mozgalom legnagyobb feszültségének „tápot” adó szegénység gondját, s több mint nyugtalanító, hogy miközben politikai, gazdasági és társadalmi erőfeszítések egyaránt történtek az állapotok jobbítása érdekében, valójában máig sem sikerült előbbre jutni. Köztudott már, hogy 1985- től kedvezőtlen adottság címén az a mezőgazdasági nagyüzem részesül megkülönböztetett támogatásban, amelyben a szántóterület átlagos kataszteri tiszta jövedelme hektáronként nem haladja meg a tizenkilenc aranykoronát. Ezek az üzemek egységes árkiegészítésben részesülnek, amellett a fejlesztési tervben meghatározott célokra fejlesztési hozzájárulást, tagjaik és alkalmazottaik nem mezőgazdasági foglalkoztatásának elősegítése érdekében termelési adóból visszafizethető fejlesztési hozzájárulást és szakember-támogatást kaphatnak. A jelentés vitájában hangsúlyozták, hogy bár a támogatásban részesülő üzemek köre bővül, hiszen 1985- ben már nem 23, hanem 33 szövetkezet jogosul árkiegészítésre, magának a támogatásnak az összege nem nő. Az elemzések szerint a mai termelési szerkezet és árbevétel alapján a jelenleg támogatásban részesülő 23 szövetkezet jövőre az ideinél is kevesebb árkiegészítéshez jut. Lehetőség lesz ugyanakkor a fennálló pénzügyi hiányok rendezésére, a költségvetés által biztosított és még vissza nem fizetett hitelek (veszteség- és alaphiány-rendezési hitelek), vagyonbetétek „kiváltására”, mégpedig a zárolt fejlesztési eszközök egy részének felhasználásával. Hajdú-Bihar megyében ez 28 szövetkezetet érint, e szövetkezetek ilyen jellegű adósságállománya 210 millió forint. Tizennyolc kedvezőtlen adottságú szövetkezetben van a tartozás 66 százaléka (138 millió forint), további tíz szövetkezetben a tartozás 34 százaléka (72 millió forint). E lehetőségek nagy segítségére lehetnek a súlyos anyagi gondokkal küszködő szövetkezetek táborának, de azzal a ténnyel is számolni kell, hogy több szövetkezetben a bankkal szembeni kötelezettségek a fenti adósságállomány többszörösére rúgnak. Figyelmet érdemlő elismeréssel szóltak az elnökség tagjai a Hajdú-Bihar megyei Tsz-szövetség mellett működő Kölcsönös Támogatási Alapról, a KTA vezetői részéről tapasztalható tisztességes munkáról, gyors, a mai élet ritmusába igazodó intézkedésekről.