Hajdú-Bihari Napló, 1984. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

I I hajdúM II 1 11 V I BIHARI M­­ I | Il I | ■ I | I I MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA II Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XIII. kongresszusára Az irányelvek bevezető része megállapít­ja: Szocialista társadalmunk a legutóbbi öt esztendőben a Magyar Szocialista Munkás­párt XIX. kongresszusán elfogadott határo­zatoknak megfelelően fejlődött. Népünk munkájának eredményeként előbbre lép­tünk a társadalmi haladás útján. Hazánkban a szocialista társadalmi rend, a dolgozó nép hatalma szilárd. A szocialista nemzeti egység erős, a belpolitikai helyzet kiegyensúlyozott. Népünk békében, bizton­ságban él, magáénak vallja, támogatja a párt politikáját. Az elmúlt években is gya­rapodott az ország, megőriztük legfontosabb vívmányainkat, javítottuk a népgazdaság egyensúlyát. Magasabb fokra emelkedett az állampolgárok politikai tudata, műveltsége. A Magyar Szocialista Munkáspárt betölti társadalomirányító szerepét, felelősséggel szolgálja a népet, a szocialista hazát, a szo­cializmus, a társadalmi haladás és a béke nemzetközi ügyét. Reálisan mérlegeli a szo­cialista építőmunka eredményeit és gyenge­ségeit, s a marxizmus—leninizmus alkalma­zásával, az ország adottságainak figyelembe­vételével, minden felelős társadalmi tényező bevonásával, népünk alkotó erejében bízva dolgozza ki a milliók boldogulását segítő megoldásokat é® módszereket. A Központi Bizottság javasolja, hogy a XIII. kongresszus hagyja jóvá az elvégzett munka értékelését, erősítse meg a párt po­litikai irányvonalát. A XIII. kongresszus feladata, hogy a párt egész tagságának részvételével s a hazáért felelősséget vállaló állampolgárok közremű­ködésével kidolgozza a nehézségek és az akadályok leküzdésének, a szocialista építés folytatásának világos programját A követ­kező években az a legfontosabb teendőnk, hogy a társadalmi élet minden területén következetes munkával feltárjuk és­­haszno­sítsuk a szocialista rendszerben levő hatal­mas erőforrásokat- népgazdaságunk teljesí­tőképességének növelésével, a gazdasági fej­lődés fokozatos élénkítésével megteremtsük az életszínvonal emelésének, az életkörülmé­nyek javításának, a társadalmi igazságosság jobb érvényesítésének anyagi feltételeit, de­mokratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében tovább erősítsük a nemzeti egységet. Heti érdekünk — a magyar—szovjet barát­ság elmélyítése. A Szovjetunió ma is és a jövőben is hazánk függetlenségének, szocia­lista építőm­unkánknak a legbiztosabb nem­zetközi támasza. A dokumentum kifejezés­re juttatja, hogy pártunk, népünk szolidáris a fejlődő országokkal, és támogatja a de­mokratikus, haladó erőket. Hangoztatja, hogy hazánk a fejlett tőkés országokkal a párbeszéd fenntartására, az együttműködés folytatására törekszik, és a kapcsolatokat a békés egymás mellett élés elveinek szelle­mében alakítja. Külpolitikai tevékenységünk eredményes­­ségének legfontosabb hazai biztosítéka né­pünk támogatása, társadalmi rendszerünk szilárdsága, a szocializmus sikeres építése. I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk " A nemzetközi viszonyok alakulását alap­vetően a szocializmus és a kapitalizmus küzdelme és versenye határozza meg. Ugyan­akkor a különböző társadalmi berendezke­désű országok közös érdeke, hogy a két vi­lágrendszer küzdelme a békés egymás mel­lett élés keretei között folyjon. Napjainkban, amikor a világban rendkívül sok tömeg­­pusztító eszköz halmozódott fel, a népek kö­­zöt­i érdeke a béke megőrzése, a fegyverke­zési verseny megállítása, a termonukleáris és más tömegpusztító fegyverek betiltása, a leszerelés. Az irányelvek a továbbiakban rámutat­nak arra, hogy az imperialista körök politi­kájának következtében az utóbbi években a nemzetközi életben felerősödtek a kedvezőt­len irányzatok. Ennek ellenére is megvan a lehetőség az emberiséget fenyegető veszélyek elhárítására, aminek legfőbb biztosítéka a Szovjetunió, a szocialista közösség ereje és következetes békepolitikája. A szocialista országok, a békéért síkraszálló néptömegek, a reálisan gondolkodó polgári politikusok erőfeszítéseinek eredményeként a feszülteb­bé vált világhelyzetben is bízhatunk az eny­hüléshez való visszatérésben. A Magyar Népköztársaság a szocialista országok közösségének szilárd tagja. Külpo­litikájának a jövőben is legfőbb célja, hogy hozzájáruljon a béke és a társadalmi hala­dás egyetemes ügyéhez, s ezáltal is kedve­zőbb nemzetközi feltételeket teremtsen a szocialista építőmunkához. Hazánk számára különösen fontos Európa békéjének és biz­tonságának megóvása. Arra törekszünk, hogy a nemzetközi tárgyalás­okon igazságos, az összes részt vevő állam népének javát szolgáló megállapodásokat érjenek el. Közös elveink, alapvető érdekeink és cél­jaink azonossága jegyében továbbfejlesztjük kapcsolatainkat a testvéri szocialista orszá­gokkal. Különösen fontos — elsőrangú nem­ Is. Társadalmi és politikai viszonyaink Társadalmi­­ és politikai rendszerünk, a népi hatalom és legfőbb politikai alapja, a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsége szilárd Szövetségi politikánkat folytatva megőriztük és fejlesztettük­ a szo­cialista nemzeti egységet. Szélesedett a szo­cialista demokrácia. Társadalmi rendszerünk alapja a termelő­­eszközök szocialista — állami és szövetke­zeti — tulajdona. Szocialista rendszerünk erősítése megköveteli a társadalmi tulajdon gyarapítását, fokozott védelmét és előnyei­nek teljesebb kihasználását. Államunk elis­meri és védi a munkával, a törvényes úton szerzett személyi tulajdont. A társadalom alapvető osztályainak és ré­tegeinek közeledési folyamata nagymérték­ben előrehaladt. Az életszínvonal, a művelt­ség, az életmód területein azonban még szá­mottevő különbségek vannak társadalmunk­ban, s ezek csökkentéséért a jövőben is kö­vetkezetesen munkálkodni kell. Szövetségi politikánk változatlan célja társadalmunk különböző osztályainak és ré­tegeinek, egész népünknek összefogása a szocialista haza építése érdekében. A nők egyenjogúságának érvényesítésében további eredményeket értünk el, de nem le­hetünk elégedettek. Fokoznunk kell erőfe­szítéseinket, hogy társadalmi és gazdasági eszközökkel könnyítsünk a nők összetett gondjain. A fiatalok jelentős részét a mun­kával szemben tanúsított igényesség, ideoló­giai és közéleti érdeklődés jellemzi. Az ifjú­ság szocialista szellemű nevelése, az önálló életre való felkészítése az egész társadalom feladata. A párt segíti a fiatalokat, hogy felelősen vehessenek részt az ország fejlő­dését szolgáló feladatok megoldásában, több lehetőséget kapjanak tudásuk alkalmazásá­ra és gyarapítására. Az idősebb — már nyugdíjban levő — nemzedékek a néphata­lom kivívásának, a szocializmus megalapo­zásának és építésének részesei voltak. Köte­lességünk, hogy ahol szükséges, könnyítsünk az idős korral járó terheken. A jövőben is arra kell törekedni, hogy a különböző világnézetű, nem vallásos és val­lásos dolgozók együtt munkálkodjanak cél­jaink eléréséért. Népünk javát szolgálja, hogy az állam és az egyházak viszonya ren­dezett. A nemzetiségek hazájuknak tekintik a Magyar Népköztársaságot. Természetesnek tartjuk és elősegítjük a velük azonos anya­nyelvű nemzetekkel épülő kapcsolataikat. Hasonlóképpen természetes igénynek tart­juk, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű állampolgárai is ápolhassák anyanyelvüket, fejleszthessék nemzeti kultú­rájukat, s hozzájáruljanak népeink barátsá­gának, országaink együttműködésének erő­sítéséhez. A népesedés alakulása nagy fontosságú nemzeti ügy. El kell érni, hogy a népesség csökkenése mérséklődjön, hosszabb távon pedig a száma növekedjen, a korösszetétel javuljon. Fontos feladat népünk egészségi állapotának javítása. Szükséges­, hogy álla­munk és társadalmunk jobban segítse és védje a család intézményét. Az elmúlt években tovább erősödött szo­cialista államunk, melynek a jövőben is ki­emelkedően fontos feladata a szocialista vívmányok védelme és fejlesztése, a gazda­sági és a kulturális építés szervezése. Foly­ (Folytatás a 2. oldalon) ünnepség a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának évfordulóján Az elsőnek felszabadult magyar nagyvárosban, Sze­geden, negyven évvel ezelőtt, a Nemzeti Színházban tartott nagygyűlésen alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Erre a jelentős történelmi ese­ményre emlékeztek pénteken a szegedi tanácsháza dísztermében megtartott ünnepségen. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága rendezvényén ott volt Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizott­ságának elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A Himnusz elhangzása után Komócsin Mihály, az MSZMP­ Csongrád megyei Bizottságának első titkára köszön­tötte az ünnepség résztvevőit. Losonczi Pál hazaérkezett délkelet-ázsiai útjáról Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége pénteken délelőtt hazaérke­zett délkelet-ázsiai körútjá­ról. Az Elnöki Tanács elnö­kének kíséretében volt Bor­­bándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Bá­nyász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnöke, Rév Lajos, az OKISZ elnöke, Nagy Gábor külügy- és Me­lege Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes. Losonczi Pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és az Elnöki Tanács több tagja, továbbá Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. Az érkezéskor jelen volt Vlagyimir Kazov­­szkij, a Szovjetunió budapes­ti nagykövete, Chim Nguon, a Kambodzsai Népköztársa­ság budapesti nagykövete, Cao Due Minh, a Vietnami Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője, Rudi Har­­tantyo, az Indonéz Köztársa­ság budapesti nagykövete. (MTI) Javítani kell az anyagi-technikai feltételeken! Az ér- és szívsebészet helyzetéről Tudományos ülés a DAB székházában A hazai kórházak, klinikák sebészeti osztályain operáltak tíz százaléka érbeteg. Sző­kébb hazánk régiójában — Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szat­­már, Szolnok, Borsod-Aba­­új-Zemplén és Heves me­gyében — nincs ennyi ér­műtét, de nem azért, mert itt kevesebb az érbeteg, ha­nem azért, mert az operá­ciónak nincsenek meg az anyagi, technikai, személyi feltételei. Meglepő, de igaz: megyénkben egyáltalán nincs érsebész szakorvos, hozzánk legközelebb Nyír­egyházán dolgozik egy Az érbetegeket jelenleg az álta­lános sebészeti osztályok lát­ják el, árú objektív feltéte­lek — szakrendelés, műtő, orvosi eszközök stb. — híján a kezelés még hagy kívánni­valókat maga után. A szívsebészet 1963-ban kezdődött meg a Debreceni Orvostudományi Egyetem II. számú sebészeti klinikáján. Az első nyitott szívműtétet 1967-ben hajtották végre egy ajándékba kapott gép segít­ségével, amely azóta is mű­ködik ugyan, de amelynek utánpótlására nincs pénz. 1984-re évi kétszáz szívmű­tétet végeznek, holott öt-hat­­száz operációra lenne szük­ség. Az anyagi-technikai fel­tételek hiányát az orvosok szakmai szeretete, önerős kezdeményezése nem pótol­hatja — állapították meg egyebek között tegnap, no­vember 30-án azon a tudo­mányos tanácskozáson, ame­lyet a Debreceni Akadémiai Bizottság kísérletes és klini­kai sebészeti munkabizottsá­ga, valamint a Magyar Se­bész Társaság tiszántúli cso­portja rendezett a DAB szék­sz­árában. A több mint százötven szakember részvételével kez­dődő pénteki tanácskozást dr. Schnitzler József ny. egyetemi tanár nyitotta meg. A téma fontosságát kieme­lendő elhangzott, hogy ha­zánkban vezető halálokká a szív- és érbetegségek léptek elő, s egyre fiatalabb kor­osztályokból szedik áldoza­taikat. Elengedhetetlenül fon­tos lenne tehát az ér- és szív­sebészet fejlesztése, körülmé­nyeinek gyors, hathatós ja­vítása. A tanácskozás során dr. Rák Kálmán (belgyógyászat), dr. Péter Mózes (radiológia) és dr. Balázs György (sebé­szet) érsebészeti referátumot tartott. Szívsebészeti referá­tummal dr. Mihóczy László, dr Medgyesi Ferenc és dr. Voith László (kardiológia, hemodinamika), valamint dr. Karmazsin László és dr. Su­lyok Katalin (gyermek kar­diológia), továbbá dr. Péter­fiy Árpád (sebészet) szere­pelt a tanácskozáson. A Debreceni Akadémiai Bizottság székházában tar­tott ér- és szívsebészeti tu­dományos ülés a hozzászólá­sok után péntek délután dr. Balázs György zárszavával ért véget. J. N. J. 11 szegény tsz-ek gondja sem oszthatatlan­­­ November 30-án Németh Istvánnak, a megyei tsz-szö­­vetség elnökének elnökleté­vel ülést tartott Debrecenben a szövetség elnöksége. A tes­tület munkájában részt vett Varga Lajos, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője és dr. Juhász István, a megyei tanács elnökhelyettese. Az elnökség két téma vizs­gálatát és vitáját tűzte napi­rendre: a kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezetek helyzetéről, fejlődésének le­hetőségéről szóló jelentést (Együd Lajosnak és Tóth Zoltánnak, a szövetség osz­tályvezetőinek az előterjesz­tésében), valamint a KTA működésének tapasztalatai­ról, fejlesztésének lehetősé­geiről szóló tájékoztatást (Szombati Lászlónak, a nád­udvari Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet elnökhelyette­sének, a KTA intéző bizott­sága elnökének az előterjesz­tésében). Nem első ízben tárgyalta a szövetség elnöksége a szö­vetkezeti mozgalom legna­gyobb feszültségének „tá­pot” adó szegénység gondját, s több mint nyugtalanító, hogy miközben politikai, gazdasági és társadalmi erő­feszítések egyaránt történtek az állapotok jobbítása érde­kében, valójában máig sem sikerült előbbre jutni. Köztudott már, hogy 1985- től kedvezőtlen adottság cí­mén az a mezőgazdasági nagyüzem részesül megkü­lönböztetett támogatásban, amelyben a szántóterület át­lagos kataszteri tiszta jöve­delme hektáronként nem ha­ladja meg a tizenkilenc aranykoronát. Ezek az üze­mek egységes árkiegészítés­ben részesülnek, amellett­ a fejlesztési tervben meghatá­rozott célokra fejlesztési hozzájárulást, tagjaik és al­kalmazottaik nem mezőgaz­dasági foglalkoztatásának elősegítése érdekében terme­lési adóból visszafizethető fejlesztési hozzájárulást és szakember-támogatást kap­hatnak. A jelentés vitájában hangsúlyozták, hogy bár a támogatásban részesülő üze­mek köre bővül, hiszen 1985- ben már nem 23, hanem 33 szövetkezet jogosul árkiegé­szítésre, magának a támoga­tásnak az összege nem nő. Az elemzések szerint a mai termelési szerkezet és árbevétel alapján a jelenleg támogatásban részesülő 23 szövetkezet jövőre az idei­nél is kevesebb árkiegészí­téshez jut. Lehetőség lesz ugyanakkor a fennálló pénz­ügyi hiányok rendezésére, a költségvetés által biztosított és még vissza nem fizetett hitelek (veszteség- és alap­­­hiány-rendezési hitelek), va­­gyonbetétek „kiváltására”, mégpedig a zárolt fejlesztési eszközök egy részének fel­­használásával. Hajdú-Bihar megyében ez 28 szövetkeze­tet érint, e szövetkezetek ilyen jellegű adósságállo­mánya 210 millió forint. Ti­zennyolc kedvezőtlen adott­ságú szövetkezetben van a tartozás 66 százaléka (138 millió forint), további tíz szövetkezetben a tartozás 34 százaléka (72 millió forint). E lehetőségek nagy segít­ségére lehetnek a súlyos anyagi gondokkal küszködő szövetkezetek táborának, de azzal a­ ténnyel is számolni kell, hogy több szövetkezet­ben a bankkal szembeni kö­telezettségek a fenti adósság­­állomány többszörösére rúg­nak. Figyelmet érdemlő elis­meréssel szóltak az elnök­ség tagjai a Hajdú-Bihar megyei Tsz-szövetség mel­lett működő Kölcsönös Tá­mogatási Alapról, a KTA vezetői részéről tapasztal­ható tisztességes munkáról,­­ gyors, a mai élet ritmusába igazodó intézkedésekről.

Next