Hajdú-Bihari Napló, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

FOLYTATJA MUNKÁJÁT AZ SZKP XXVII. KONGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról) Komszomol Központi Bizott­ságának első titkára követ­te a szónoki emelvényen. Rámutatott, hogy a szovjet fiatalok méltó módon kive­szik részüket az ország tár­sadalmi és gazdasági fej­lesztéséből, a vezető ipar­ágak fellendítéséből, a tech­nikai felújításból, de a Komszomol munkastílusán javítani kell. Emellett sok a nevelési gond, az ifjúság szabadidejének ésszerű és hasznos eltöltésével kapcso­latos probléma. Az élesen bíráló hangvé­tel folytatódott a szovjet kulturális miniszter felszóla­lásában. Pjotr Gyemicsev, aki egyben póttagja az SZKP KB Politikai Bizott­ságának, kifakadt azok el­len a pénzügyi és tervező szervek ellen, amelyek a legutóbbi időkig a gazdaság­ra nehezedő nem jövedelme­ző terhet láttak a kulturális építőmunkában. Magatartá­suk következtében az elmúlt öt évben visszaesett a kultu­rális beruházások üteme. Gyemicsev miniszter el­mondta, hogy a Szovjetunió­ban jelenleg 622 színház működik, ez kevesebb a há­ború előtti számnál. A miniszter ugyanakkor jelezte, hogy az országban immár meglehetősen sok olyan művészeti alkotás szü­letik, amelyek az új típusú kezdeményező szellemet mu­tatják be, segítik az előre­haladást fékező tényezők felszámolását. Szemjon Grosszu, a Moldo­vai KP KB első titkára a köztársaság ötéves tervének teljesítését elemezve szóvá tette, hogy a részleges elma­radás egyes pártszervezetek formális munkastílusára, a döntési bátorság hiányára vezethető vissza, ami különö­sen az intenzív gazdálkodás­ra való áttérésben okoz kö­vetkezetlenséget. Egy üzbegisztáni bentlaká­sos iskola igazgatónője, Mar­jam Jakubova szólalt fel ez­után. Ez a hatgyermekes idős asszony, aki három és fél évtizede dolgozik a peda­góguspályán, visszatért a po­litikai beszámolónak arra a részére, amelyben a pártszer­vezetek szerepének és fele­lősségének fokozásáról volt szó egy olyan fontos terüle­ten, mint a jó erkölcsi-han­gulati légkör fenntartása a családban, az iskolában, a munkahelyen. Jakubova asz­­szony bírálta a tankönyvki­adást és az iskolák ellátását. A délelőtti ülés utolsó szov­jet felszólalója a volgográdi területi pártbizottság első titkára volt. Vlagyimir Klas­­nyikov ipari sikerekről szá­molt be. Közölte, hogy el­kezdődött egy új traktortí­pus, a Volgar gyártása, s e gép teljesítménye kétszer ak­kora, mint elődjéé. Kalas­­nyikov bíráló hangnemben szólt a területi építőipar szervezési gyengeségeiről. A péntek délelőtti ülésen üdvözölte a kongresszust Mengisztu Han­é Mariam, az Etióp Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, a Szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kor­mányzó Tanácsának elnöke, Gaston Plissonnier, a Fran­cia KP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára és Babrak Karmai, az Afganisz­táni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, az Afgán De­mokratikus Köztársaság For­radalmi Tanácsának elnöke. MENGISZTU HAILÉ MARIAM Mengisztu Hailé Mariam, az Etióp Dolgozók Pártja KB főtitkára, az Ideiglenes Kato­nai Kormányzó Tanács elnö­ke felszólalásában rámuta­tott, hogy a szocialista rend­szer megdönthetetlen erővé vált a világban. A Szovjet­unió a második világháború­­ban szétzúzta a fasizmust, majd véget vetett az impe­rializmus katonai fölényé­nek. Új szocialista országok születtek, és a szocialista vi­lágrendszer kezdettől fogva döntő szerepet játszik a béke megőrzésében. Mengisztu megállapította, hogy az imperializmus fe­szültséget szít Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országai­ban, igyekszik meggátolni a forradalmi folyamatokat, megakadályozni a marxis­ta-leninista ideológia elter­jedését a világban. Egyre erőteljesebb az imperialista beavatkozás azoknak a fejlő­dő országoknak a belügyeibe, amelyek a fejlődés szocialis­ta útját választották. Az im­perializmus célja az, hogy aláássa az ott kibontakozó forradalmi folyamatokat, megtörje a társadalmi igaz­ság elvein alapuló társada­lom építéséért folytatott har­cot. Mengisztu Han­é Mariam köszönetét fejezte ki azért a segítségért, amelyet a Szov­jetunió és más szocialista or­szágok nyújtanak az etióp népnek. GASTON PLISSONNIER Mindaz, ami az SZKP XXVII. kongresszusának emelvényéről elhangzik, újabb példája annak az éles különbségnek, amely a szo­cializmus humánus céljai és ama mély válság között van, amelyben a tőkés országok népei élnek — jelentette ki pénteken az SZKP XXVII. kongresszusán Gaston Plis­sonnier. Az utóbbi időkben a nem­zetközi események menete azt mutatja, hogy van lehe­tőség az egyetemes béke megőrzésére — mondotta Gaston Plissonnier. Teljes­séggel nyilvánvaló viszont az is, hogy az imperializmus nem mondott le céljairól. Plissonnier nagyra értékel­te Mihail Gorbacsov Párizs­ban és Genfben előterjesztett javaslatait és különösen ja­nuár 15-i indítványát, to­vábbá elítélte a fegyverke­zési versenyt, valamint az amerikai kormányzat „csil­lagháborús” programját. A Francia Kommunista Párt — mondotta végezetül — elégedett az SZKP-val fenntartott kapcsolatainak gyümölcsöző jellegével. A péntek délutáni ülés el­ső és nagy érdeklődéssel várt szónoka Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere volt. Elsősorban a szovjet—ame­rikai kapcsolatokról, a fegy­verkezési hajsza megfékezé­sével összefüggő kérdésekről beszélt a kongresszuson el­hangzott beszédében Eduard Sevardnadze. Leszögezte: a korszerű fegyverek nyújtotta lehető­ség és e fegyverek jellege olyan, hogy egyszerűen értel­metlenné teszi a konfrontá­ció és a párharc politikáját. Kiemelte a Mihail Gorba­csov januári nyilatkozatában szereplő, a tömegpusztító fegyverek maradéktalan megsemmisítését szolgáló program jelentőségét. Eduard Sevardnadze fel­idézte azt az értékelést, amelyet az SZKP kongresz­­szusán elhangzott politikai beszámoló adott az Egyesült Államok nukleáris fegyver­kezéssel kapcsolatos állás­pontjáról. Leszögezte: ennek az értékelésnek helyessége maradéktalanul bebizonyo­sodott azt követően, hogy a genfi tárgyalásokon részt ve­vő amerikai küldöttség ki­egészítő magyarázatot adott a washingtoni álláspontról. „Új vagy a korábbinál konstruktívabb elemeket nem találtunk ebben az ál­láspontban” — mutatott rá a szovjet külügyminiszter. Az európai közepes ható­­távolságú rakétákra vonat­kozó szovjet javaslattal kap­csolatos nyugati magatartás­ról szólva Sevardnadze hang­súlyozta: korábban a NATO- államok vezetői a kétoldalú kapcsolatok javítását attól tették függővé, hogy a Szov­jetunió kész-e eltávolítani Európából közepes hatótá­volságú rakétáit. Most, hogy a Szovjetunió kifejezte erre irányuló készségét, ezek a politikusok szemmel látha­tóan kibúvókhoz, kertelés­hez folyamodnak. Meg akarják nehezíteni a megállapodást, s ezért mes­terségesen bevonják a meg­vitatandó problémák köré­be az ázsiai katonai egyen­súly kérdését. Ennek meg­oldását a megfelelő szakasz­ban a Szovjetunió által elő­terjesztett békeprogram elő­irányozza. Az egyetlen do­log, amit Franciaországtól és Nagy-Britanniától aka­runk az, hogy ne gyarapít­sák megfelelő nukleáris fegyverzetüket, ha létrejön a megállapodás az Egyesült Államokkal. Minden, e kér­déskörbe tartozó problémát közvetlenül is megvitathat­nánk Franciaországgal és Nagy-Britanniával — szö­gezte le a szovjet külügymi­niszter. A szovjet nukleáris lesze­relési program ellenőrzőinek nem tetszik, hogy e prog­ram egybekapcsolja a hadá­szati nukleáris eszközök csökkentését a csapásmérő űrfegyverek létrehozásának tilalmával. Ennek pedig igen egyszerű oka van: hiába is próbálják védelmi célokat szolgálónak feltüntetni a csillagháborús programot, az a legenyhébben fogalmazva is ikertestvére a nukleáris fegyvereknek. A szónok a legnagyobb képmutatásnak nevezte azt az amerikai pró­bálkozást, hogy egybekap­csolják a nukleáris leszerelés kérdését a regionális konf­liktusok megoldásával. A Szovjetunió meggyőző­­déses híve a komoly és be­csületes párbeszédnek. Er­ről pontosan, világosan szólt a kongresszuson elhangzott politikai beszámoló is — mondotta Sevardnadze. A tárgyalásokra kölcsönös megállapodás értelmében, az egyenlőség alapján került sor. Mi érdekeltek vagyunk a megbeszélések eredmé­nyességében, ezért arra tö­rekszünk, hogy tökéletesít­sük a tárgyalási mechaniz­must. Úgy akarunk tárgyal­ni, hogy érzékelhető legyen javaslataink megalapozottsá­ga, s mindig a gyakorlati eredmények elérését tartjuk szem előtt. Az utóbbi időben egyre gyakrabban szemünkre ve­tik, hogy nyilvánosságot biz­tosítunk külpolitikai lépé­seinknek, és azzal vádolnak bennünket, hogy propagan­dát folytatunk. Mi valóban hatalmas jelentőséget tulaj­donítunk a nyílt diplomá­ciának. Mihail Gorbacsov a leghatékonyabban alkalmaz­ta ezt párizsi és genfi köz­­szereplése idején. Nyugaton a propaganda fogalmát a demagógiával és a szóno­ki­assággal kapcsolják össze. Számunkra a propaganda a szavak és a tettek egységét jelenti és azt, hogy közvet­lenül fordulhatunk a világ­közvéleményhez ☆ ☆ ☆ A bányászlakás-építés fény- és árnyoldalait tárta a kongresszus elé egy Donyec­­medencei bányász, Jurij Sa­­larov, beszámolva egyfelől arról, hogy az elmúlt évben itt 15 ezer bányászcsalád ju­tott új lakáshoz, másfelől arról, hogy a bányász-lakó­telepeken nem épülnek sport- és kulturális létesít­mények. A Kongresszusi Palotát ezután a különböző köztár­saságok iskolásai, komszo­­molistái népesítették be. Üdvözölték a kongresszus küldötteit és vendégeit, s átnyújtották az elnökségnek a lenini Komszomol szim­bolikus jelentését a fiatalok eredményeiről. Dmitrij Gagarov, a szov­jet Távol-Keleten fekvő pri­morjei határterület pártbi­zottságának első titkára rá­mutatott, hogy évszázadunk végére itt lesz a Szovjetuni­ón belül a­ legdinamikusabb az energia-, a fűrészáru- és a színesfémtermelés növe­kedése. Ugyanakkor a közel­múltban visszaesés mutat­kozott ezekben az ágazatok­ban. Gagarov bírálattal il­lette az Állami Tervbizott­ságot, amely egy évtizede halogatja egy bánya- és ko­hóipari komplexum létreho­zását szovjet Távol-Kele­ten, helyi nyersanyagbázisra építve. A kerületi párttitkárok hétköznapjairól adott képet ezután Zsanna Fjodorova, a voronyezsi területről, majd Szapar Nyijazov, a Türk­­mén KP KB első titká­ra emelkedett szólásra. Az SZKP KB politikai beszá­molója ismeretes módon e köztársaság pártvezetését is elmarasztalta. Nyijazov elis­merte a bírálat jogosságát, és ígéretet tett a köztársa­ságban elég hosszú ideje megfigyelhető gazdasági pangás felszámolására. Lev Kulidzsanov, a szov­jet Filmművész Szövetség vezetőségének első titkára az emberi tényező szerepé­ről, a film nevelési felada­tairól beszélt. Elismerte, hogy az utóbbi időben jog­gal bírálják a szovjet film­gyártást: a filmek egy része tartalmatlan, a forgatóköny­vek gyatrák, kevés mű szól a munkásokról, nem elég a gyermekfilm. A péntek délutáni ülésen a külföldi vendégek közül Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke és Gus Hall, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának főtitkára üdvözölte a kong­resszust, amely ezzel zárta pénteki tanácskozását. HERBERT MIES A Német Kommunista Párt (NSZK) tagjainak üd­vözletét tolmácsolta felszóla­lásában Herbert Mies. Az SZKP példát mutat az előttünk álló feladatok újító szemléletű megoldására. Ez a párt ma valóban dinami­kus erőt jelent. Ezt az erőt nem lehet figyelmen kívül hagyni sem az országon be­lül, sem a nemzetközi küz­dőtéren. Az NSZK békés jövője nem a fegyverkezési hajsza, nem az amerikai érdekek­nek való teljes alávetettség, nem a revansizmus. Az NSZK békés jövőjét csak az olyan aktív politikával lehet biztosítani, amely nem teszi lehetővé, hogy újabb hábo­rú induljon ki német föld­ről. Az NSZK jövőjét a bé­kés egymás mellett élés, a Szovjetunióval, az NDK-val és a többi szocialista ország­gal való együttműködés po­litikája jelentheti — mondta Herbert Mies. GUS HALL Az SZKP kongresszusát üdvözölve Gus Hall kiemel­te, milyen nagy jelentősé­gűek az emberiség békés jö­vője szempontjából a Szov­jetunió békekezdeményezé­sei. Beszámolt róla, hogy az Egyesült Államokon belüli széles körű háborúellenes mozgalomban a hideghábo­rús időszak tévedései és ha­mis mítoszai után most egy­re erőteljesebben hangzik fel a jelszó: a Szovjetunió moratóriumot hirdetett. Miért nem cselekszik így az Egyesült Államok is? A szónok megbélyegezte a Pentagon csillagháborús ter­veit, s felhívta a figyelmet, hogy a tudósok, köztük az amerikai tudósok többsége is veszélyes illúziónak tartja a kozmikus pajzs létrehozásá­nak gondolatát. Gus Hall el­ítélte az Egyesült Államok imperialista beavatkozását Afrika déli részén, Közép- Amerikában, a Közel-Kele­ten és a Karib-tenger térsé­gében. Az Egyesült Államok hivatalos politikája az álla­mi politika rangjára emelt terrorizmus — szögezte le az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának főtitkára. Az SZKP XXVII. kong­resszusa szombaton is ülése­zik. Sevardnadze beszéde ny-BIHART WAPISO - 1986.­MÁRCIUS 1.------------- BABRAK KARMAL Babrak Karmal felszólalá­sának bevezető részében méltatta az SZKP kongresz­­szusának jelentőségét. A továbbiakban elmondta, hogy nyolc évvel ezelőtt az áprilisi forradalom meghoz­ta a szabadságot az afgán népnek. „A példátlanul ne­héz körülmények ellenére az afgán nép élcsapatának, az Afganisztáni Népi Demokra­tikus Pártnak vezetése alatt és a Szovjetunió sokoldalú segítségnyújtásának köszön­hetően több évszázados el­maradottságot küzdött le és nagy sikereket ért el” — mondotta Karmai. Az afga­nisztáni néphatalom ered­ményeiről szólva hangsú­lyozta, hogy sikereik na­gyobbak lettek volna, ha külső erők nem akadályoz­nák az afgán népet az új élet építésében. Babrak Karmai rámuta­tott, hogy az Afganisztán körüli helyzetet csak a politi­kai tárgyalások útján lehet normalizálni, s e tárgyalá­sok eredménye egyben meg­oldja a korlátozott szovjet katonai kontingens kivoná­sának kérdését is. Gorbacsov fogadta Zsivkovot, Ceasisescut és Cohacopuloszt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, pénte­ken találkozott Todor Zsiv­­kovval, a Bolgár KP KB fő­titkárával, a bolgár államta­nács elnökével, aki a bolgár küldöttséget vezeti az SZKP XXVII. kongresszusán. Megbeszélésükön nagyra értékelték a Szovjetunió és Bulgária, az SZKP és a BKP sokoldalú együttműködését, megvitatták az 1935 júniusá­ban Moszkvában és október­ben Szófiában kötött megál­lapodások megvalósításával összefüggő kérdéseket. Ta­lálkozójukon kifejezésre ju­tott a Szovjetunió és Bulgá­ria készsége arra, hogy min­den eszközzel törekednek a szocialista közösség országai gazdasági integrációjából eredő minőségileg új felada­tok megoldására. A nemzetközi kérdések megvitatása során Todor Zsivkov kifejtette, hogy or­szága kész szorosan együtt­működni a Szovjetunióval és más testvéri országokkal az új szovjet javaslatok valóra­­váltása érdekében. Mihail Gorbacsov rámutatott, meny­nyire fontosak azok az erő­feszítések, amelyeket Bulgá­ria a jószomszédság légköre érdekében tesz a Balkánon, és támogatásáról biztosította a balkáni atom- és vegyi­­fegyvermentes övezet létre­­hozásának gondolatát. A találkozót az egység, a szívélyesség és testvéri ba­rátság légköre jellemezte. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken találkozott Nicolae Ceauses­­cuval, az RKP főtitkárával, a Román Szocialista Köztár­saság elnökével, aki az RKP delegációjának élén részt vesz az SZKP XXVII. kong­resszusán. A találkozó során mindkét fél megelégedéssel nyilatko­zott az SZKP és az RKP, a Szovjetunió és Románia kö­zötti együttműködés erősödé­séről. Áttekintették a gazda­sági kapcsolatok alakulását, és megállapodtak abban, hogy a két ország illetékes szervei tovább keresik a gaz­dasági együttműködés, a ter­melési kooperáció bővítésé­nek új lehetőségeit. Megerő­sítették, hogy mindkét párt változatlanul a szovjet—ro­mán kapcsolatok elmélyíté­sén fáradozik. Mihail Gorbacsov és Ni­colae Ceausescu hangsúlyoz­ta: a nukleáris és vegyi fegy­verektől mentes övezetek lét­rehozása Európa és a világ különböző részein, többek kö­zött a Balkánon, nagy jelen­tőségű lenne annak szem­pontjából, hogy az emberi­ség megszabaduljon e külö­nösen veszélyes tömegpusztí­tó fegyverektől. A találkozó a barátság, a nyíltság és a kölcsönös meg­értés légkörében zajlott le. Mihail Gorbacsov pénteken fogadta Aposztolosz­ Athana­­sziosz Cohacopuloszt, a Pán­­hellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) végrehajtó irodá­jának tagját, aki a mozga­lom képviseletében részt vesz az SZKP XXVII. kongresz­­szusán. Cohacopulosz átadta Mihail Gorbacsovnak azt az üzenetet, amelyet Andreasz Papandreu, a PASZOK el­nöke, görög miniszterelnök küldött az SZKP KB főtitká­rának. A találkozón mindkét fél kifejezte azt a szándékát, hogy tovább fejlesszék a kapcsolatokat a Szovjetunió és Görögország között, erő­sítsék a két nép közötti ha­gyományos barátságot. Meg­erősítették, hogy országaik készek hozzájárulni a nem­zetközi enyhüléshez és a fegyverkezési hajsza megfé­kezéséhez. Mihail Gorbacsov üdvöz­letét küldte Andreasz Pa­­pandreunak.

Next