Hajdú-Bihari Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-01 / 205. szám

I I HAJDÚ A | I I fe | | [I | BIHARI |­­I | | I I ■ | I I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNK­SPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA | Június 12-ig tart a tanév Az alsó és középfokú oktatási intézményekben szomba­ton országszerte megkezdődne­k tanévnyitó ünnepségek. Szombaton, illetve vasárnap mintegy 3550 általános, 560 közép- és 279 szakmunkásképző iskolában rendezték meg az immár hagyományos évnyitókat, hogy az első tanítási napon, szeptember 1-jén, ké­­lón mindenhol megkezdőd­hessék az oktatás. Az alsó és a középfokú nk­olákban az első félév 1987. január 31-ig tart. Az iskolák 1987. február 6-ig értesítik a szülőket a diákok első félévi munkájának eredményé­ről. A téli szünet első napja December 20., az utolsó nap­ja 1987. január 4. lesz. A tava­szi szünet április 4-től ápri­lis 12-ig tart. Az utolsó tanus­­nap az általános iskolák­ban 1987. június 12., a közé­p­akú iskolákban június 5. Vasárnap lentiben tartot­ák az országos tanévnyitó ünnepséget, amelyen Köpen­­s Béla művelődési miniszter mondott beszédet. TANÉVNYITÓ Az Orvostudományi Egyetemen A Himnusz elhangzása és Melis Gábor színművész sza­valata után dr. Damjanovich Sándor, a DOTE tudományos rektorhelyettese nyitotta meg az Orvostudományi Egyetem 1986—87-es tanévi ünnepi tanácsülését a KLTE dísztermében, köszöntvén a résztvevőket, köztük dr. Bé­­nyei Miklóst, a debreceni városi pártbizottság titkárát, dr. Albertit Bélánét, a HNF megyei bizottságának titká­rát és dr. Kerekes Ilonát, a debreceni városi tanács vb­­titkárát. A tanévnyitó ünnepségen dr. Gomba Szabolcs, a DO­TE oktatási rektorhelyette­se mondott ünnepi beszédet. Meleg szavakkal szólt az or­vosi hivatás szépségeiről, a szakmai igényességről, ame­lyet a DOTE oktatói igye­keznek átplántálni az egye­tem jelenlegi 1300 hallgató­jába, különösen a most ér­vénybe lépő új oktatási tör­vény szellemében. Külön szólt az oktatás szerény, de a munkához oly fontos fejlő­déséről és a betegellátás ne­hézségeiről is. Ezután az első éves hall­gatók esküje következett, majd dr. Alberth Béla a gyé­mánt- és aranydiplomások hosszú, eredményes munkás­ságát méltatta, s dr. Damja­novich Sándor átadta a dísz­okleveleket — elsőként dr. Törő Imre nyugalmazott egyetemi tanárnak, több ma­gas tisztség volt betöltőjé­nek s kitüntetések tulajdo­nosának, akit hatvan évvel ezelőtt avattak doktorrá a debreceni egyetemen. Ugyan­ezen elismerésben részesült dr. Szatmári Ilona is. Arany díszoklevelet kapott dr. Ba­ranyai Pál, dr. Kalós Sándor, dr. Székely Katalin, dr. Tas­­sonyi Gáspár, dr. Tróbert Adorján és Tolvaly Márton. Külön köszöntötte dr. Sándor Lajos, dr. Vajda István és dr. dr. Matics Alajos arany­diplomásokat, akik egészségi állapotuk miatt nem tudtak megjelenni az ünnepségen. Ezt követően dr. Gomba Szabolcstól a Jó tanuló — jó sportoló kitüntetést vehette át Takács László, Várhelyi Tamás és Szűcs Erzsébet, majd fölolvasták azon hu­szonkét hallgató nevét, akik népköztársasági ösztöndíjat kaptak. A tanévnyitó ünnep­ség a Szózat hangjaival zá­rult. Sz. T. T. Dr. Törő Imre átveszi a gyémántdiplomát (Fotó: Kalmár István) A Hajdúböszörményi Óvónőképző Intézetben Augusztus 30-án, szomba­ton 10 órakor ünnepélyes tanácsüléssel kezdődött az oktatási év az óvónőképző intézetben. A Sillye Gábor Művelődési Központ­ szín­háztermében megjelenteket, közöttük a város és a me­gye párt-, állami és tömeg­szervezeti képviselőit dr. Kissné dr. Kovács Katalin igazgatóhelyettes köszön­tötte. Dr. Kovács György inté­zeti igazgató ünnepi beszé­dében hangsúlyozta: " A tantestületek és a tanulóifjúság érdeklődése mellett egész társadalmunk is fokozottabb figyelemmel fordul az idei tanévnyitók felé. A megnövekedett ér­deklődés mögött az oktatási törvény bevezetése áll, il­letve a benne foglalt új gondolatok, törekvések, igé­nyek a megújhodásra, az előrelépésre. Az oktatási törvény és a végrehajtási utasítás számos ponton érinti az óvodát, az óvónő­képzést is. Szeptember 1- jétől az óvodákban folyó nevelőmunkát óvodapedagó­gusok látják el A névvál­tozás nemcsak presztízsnö­velő, de a nevelőmunka tár­sadalmi értékének elisme­rését is jelenti. Ahogyan közeledik az óvoda az általános iskola alsó tagozatához, ugyanúgy természetes közeledést kell hogy jelentsen az óvodape­dagógus- és tanítóképzés. Mindenekelőtt tartalmi kö­zeledést. De ezzel egyidő­­ben szervezeti módosításra is sor kerül. Az Elnöki Ta­nács döntése értelmében szeptember 1-jétől a Hajdú­­böszörményi Óvónőképző Intézet a Debreceni Tanító­képző Főiskola részeként működik. A százhuszonhat nappali tagozatos első éves hallgató eskütétele után megható pillanat következett: Szitka Miklósné, aki hatvan évvel ezelőtt szerezte diplomáját, gyémántoklevelet kapott. Az intézet énekkarának műso­rát követően a Szózat el­­éneklésével ért véget az ok­tatási évet megnyitó ünnepi tanácsülés. BÉKEHÉTVÉGE Kétnapos fesztivál a fővárosban vidéken A sokszínű magyar békemozgalmat rep­rezentáló nagyszabású békefesztivál kez­dődött augusztus 30-án hazánkban, az Országos Béketanács és a tévé közös ren­dezésében. Szombaton Budapesten a Vörösmarty tér öltözött díszbe, s látványos, zenés mű­sorok szórakoztatták a,, érdeklődőket. A békekorzón a hazai aktivisták találkoztak a külföldi békemozgalmak képviselőivel, köztük Jan Martensonnal, az ENSZ főtit­kárhelyettesével. A főtitkárhelyettes délben politikai fórumon többek között kifejtette, az ENSZ, a szuverén államok szervezete a maga lehetőségeinek keretein belül igyek­szik mindent megtenni e célok eléréséért, a végső megoldást azonban a két nagyhata­lom közötti megállapodásoknak kell meg­hozniuk. „A jövőt illetően optimista va­gyok” — húzta alá. A szolidaritási hónaphoz kapcsolódó ren­dezvényen folytatódott a Nicaraguának küldendő mentőkocsira gyűjtő akció. A fővárosi békekorzón békeharang hirdette, hogy „harangból nem lehet ágyút önteni!”. Megjelent a Békeújság is. A fertőrákosi barlangszínház is béke­­centrummá alakult át szombaton. Az esti nagygyűlésen, melyen részt vett Jan Mar­­tensen is, Pozsgay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára mon­dott beszédet. Rámutatott, e demonstrá­ciókra szükség van, ha hiszünk abban, hogy hatást tudunk gyakorolni azokra, akik hatalmi helyzetüknél fogva dönte­nek az emberiség sorsáról. „Magyarország igazi külpolitikája mégis a belpolitika. A világ békéjére akkor tudunk hatással len­ni, ha itthon emberszabásúak a viszonyok, ha nem válságok szabdalják keresztül a társadalmat, h­anem közmegegyezés terem­ti meg a kkv-­s nemzeti cselekevés feltéte­leit.” A kiéozen után a­ szegedi színház be­mutatta a Hair című rockmusicalt. Augusztus 31 án, vasárnap is változatos programok­­ír kik az érdeklődőket Buda­pesten s az or­vag más településein. Az Országos Béketanács elsősorban azért hívta életre ezt a nagyszabású nemzetkö­zi ,és magya­rországi béke­rendezvénysoro­­zatot, hogy felhívja a figyelmet: az embe­rek sokféle formában fejezhetik ki a bé­kevágyukat, kezdeményezéseik támogatásra találnak, s a békemozgalom aktivistáinak segítségével meg is valósulnak. A Vörösmarty téren vasárnap reggelre betelt a békefal: háromezer ember — köztük tudós, egyházi személyiség, mű­vész, külföldi békedelegátus, brigádtag, gyesen lévő kismama, munkás és diák — írta alá a békeplakátokat. A békehétvégére hazánkba érkezett osztrák, lengyel, görög, francia és csehszlovák küldöttek mindkét napon részt vettek, eszmét cserélvén a magyar békeaktivistákkal, egyúttal tár­gyaltak az OBT vezetőivel a koppenhágai béke-világkongresszus előkészítéséről, s ennek egyik fontos momentumáról, a fegy­verkezési verseny megállítását célzó javas­latokról. A japán küldöttség tagja béke­oszlopot állított fel Budapesten és Sopron­ban. A békehétvége vasárnapi eseményeinek sorában közéleti személyiségek — tudó­sok, művészek, egyházi vezetők — a te­levízióban, az ország nyilvánossága előtt fejtették ki véleményüket a béke megőr­zésének lehetőségeiről. Iskolaavatás Furtán A község arculatába is beillő, szép külsejű, világos, tágas tantermekkel, köz­ponti fűtéssel, modern tech­nikai felszerelésekkel ellá­tott intézménnyé alakítot­ták át Furtán a Petőfi ut­cai általános iskolát. Az át­alakítás során tulajdonkép­pen újjá változott a régi és két tanteremmel bővült is, minek következtében meg­szűnt a községben a szük­ségtantermekben való okta­tás. Az iskola avatása — s egyben az évnyitó ünnep­ség — szombaton, augusztus 30-án délelőtt 9 órakor volt, amikor Horgosi László, a nagyközségi közös tanács elnöke köszönte meg mind­azoknak az áldozatos tevé­kenységét, akik segítették a kivitelező munkáját. Az összefogás eredményekép­pen igen rövid idő alatt készültek el a munkával, ez év március 21-én kezdtek hozzá és augusztus 27-én be is fejezték azt. A létesít­mény mintegy 3,6 m­illió fo­rintba került. A nagyközsé­gi tanács fejlesztési alapjá­nak mintegy 70 százalékát fordította erre az építmény­re. Az iskola főbejárata előt­ti szalagot dr. Baranyi Bé­la, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese vág­ta át és Dorcsinecz Jánosné iskolaigazgató jelképesen át­vette az új létesítményt, amelyet ezután szülők és iskolások közösen megte­kintettek. Az átalakított és bővített iskola

Next