Hajdú-Bihari Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-01 / 205. szám

Nem lesz tévévita Az Egyesült Államok el­utasította azt a szovjet ja­vaslatot, hogy a két ország magas rangú tisztségviselői­nek részvételével folytassa­nak nyilvános tévé-vitasoro­­zatot. A lemondást pénteken jelentette be Washingtonban Charles Redman, a külügy­minisztérium szóvivője. Az amerikai kormány „időzíté­si” problémákkal indokolta a döntést. A szovjet központi televí­zió korábban azt javasolta az amerikai NBC tévétársaság­nak, hogy olyan fontos té­mákról, mint a szovjet— amerikai viszony, leszerelési kérdések, illetve a kölcsönös megértés és együttműködés problémái, folytassanak vi­tát a két ország vezető tiszt­ségviselői. Az amerikai fél képvisele­tében George Scultz külügy­miniszter, William Crowe ál­lamtitkár, Max Kampelman, az Egyesült Államoknak a genfi leszerelési tárgyaláso­kon részt vevő küldöttsége vezetője, valamint .. Edward Teller fizikus vett volna részt. A szovjet felet Eduard Se­­vardnadze külügyminiszter, Szergej Abromejev marsall, a fegyveres erők vezérkari főnöke, Viktor Karpov, a fegyverzet-ellenőrzési tár­gyalásokat folytató szovjet delegáció vezetője, továbbá Jevgenyij Velihov akadémi­kus képviselte volna. A hivatalos amerikai le­mondás kapcsán az Izvesz­tyija pénteki száma interjút közölt a szovjet televízió egyik kommentátorával. Vla­gyimir Pozner szerint az Egyesült Államok nem volt hajlandó nyílt és közvetlen vitában kifejteni a szovjet emberek előtt az amerikai külpolitikát. Magyar delegáció utazott Líbiába Czinege Lajos miniszter­elnök-helyettes vezetésével vasárnap állami küldöttség utazott Tripoliba a líbiai forradalom 17. évfordulója alkalmából rendezendő ün­nepségekre. (MTI) Hungarológiai kongresszus Bécsben Szeptember 1—5. között Bécsben kerül sor a II. hun­garológiai világkongresszus­ra, amelynek védnökei kö­zött van Lázár György mi­niszterelnök és dr. Franz Vranitzky osztrák kancellár. Csehák Judit, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese va­sárnap Bécsbe utazott, ahol a magyar kormány képvise­letében részt vesz a világ­­kongresszus megnyitóján. Kíséretében van Rátkai Fe­renc művelődési miniszter­­helyettes. (MTI) Nálunk csak a csillárok lengtek FÖLDRENGÉS ROMÁNIÁBAN Szombaton éjjel kissé kimozdultak he­lyükből a csillárok, meg-megreccsentek az ajtók Kelet-Magyarország, így megyénk néhány településének lakásaiban. Mi tör­tént? — efelől érdeklődtünk az MTA Geo­déziai és Geofizikai Kutató Intézetének földrengésvizsgáló osztályán. Dr. Kiss Zol­tán tudományos főmunkatárs augusztus 31-én délután a következőket mondotta el tájékoztatásul. — Augusztus 30-án 23.30 óra körül a budapesti és a piszkéstetői (Gallyatető melletti) obszervatórium műszerei jelezték a romániai földrengés hazai hatását. Ro­mániában, Bukaresttől mintegy 150 kilo­méterre következett be földrengés, mely­nek nagysága a Richter-skála szerint meg­közelítően 6,6 volt, intenzitása pedig a Mercalli—Sieberg-skála szerint körülbelül 7,8-as volt. Magyarországon is éreztük a földrengés hatását: a fővárosban csekélyebb, 7,5—3 erősségű változást mértek a Mercalli—Sie­berg-skála szerint, valamivel nagyobb ha­tást érezhettek a kelet-magyarországiak. De szerencsére sem ez, sem a budapesti rengés nem járt anyagi kárral. Mindössze az említett csillárkilengés és az ajtórecse­gés jelezte a minimális tektonikai mozgást, elsősorban a magasabb épületekben. A ro­mániai utórengésekből pedig egyáltalán nem éreztünk semmit hazánkban. A bukaresti Szeizmológiai és Geofizikai Intézet hajnali jelentése szerint a föld­mozgás epicentruma a román fővárostó mintegy 180 kilométerre északra, Vrancea megyében volt. Bukarestben nulla óra 28 perc 55 másodperckor a Mercalli-skála sze­rinti 7-es erősségű földrengést mértek. Az Agerpres román hírügynökség jelentése szerint nagyobb anyagi kárt nem okozott a földrengés. Az élet néhány óra alatt normalizálódott Bukarestben. A villany-, víz- és gázszolgál­tatás nem szünetelt, a tömegközlekedési járművek ugyanúgy járnak, mint máskor. *** A romániai földrengés hatását a Szov­jetunió egyes térségeiben is észlelték. A moldáviai Leovóban és Kagulban 8 fokos, Kisinyovban 7—8 fokos, Szimferopolban 4 fokos, Moszkvában pedig 3—4 fokos erős­ségű földmozgást regisztráltak. Új tantermekkel bővült a Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola Tegnap délután öt órakor tartották meg a Péchy Mi­hály Építőipari Szakközépis­kola tornatermében az iskola tanévnyitó ünnepélyét. Ked­vezőbb feltételek között fo­lyik majd a tanítás az 1986— 87-es tanévben ebben az ok­tatási intézményben, mint korábban. Befejeződtek az iskolabővítési munkák. Eme­letráépítés révén négy új tantermet és három kabine­tet kapott az intézmény. A tetőtérben pedig a későbbiek során ifjúsági klubot alakí­tanak ki. Birtokba vehetik a diákok a szintén mostanra elkészült modern tornater­met és a kétszintes kiegészí­tő épületet. Az építési költ­ségek végösszege 15,5 millió forint, a kivitelező a Hajdú- Bihar Megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat volt, de jelen­tős társadalmi összefogás és mintegy húsz vállalat mun­kájának eredménye ez a fon­tos beruházás. A tanévnyitó ünnepségen jelen volt dr. Debreczeni Fe­renc, a Debrecen Városi Ta­nács elnökhelyettese, aki rö­vid beszédet mondott és át­adta az iskola igazgatójának az új létesítményeket. WW HAJDÚÚBIHARI NAPLÓ — 1986. SZEPTEMBER 1. Felmondták a szerződést II. Hasszán marokkói ki­rály felmondta a Líbiával kötött egyesítési szerződést. Az uralkodó péntek esti rá­dió- és televízióbeszédében közölte, hogy döntéséről csütörtökön levélben értesí­tette Moamer el-Kadhafit, a líbiai forradalom vezetőjét. II. Hasszán azzal indokol­ta a két éve kötött egyez­mény felmondását, hogy a marokkói—izraeli megbe­szélések líbiai bírálatának hangvétele sértette Marok­kó „becsületét és méltósá­gát” és már „tűrhetetlen” volt. Hozzátette, hogy Ma­rokkó a maga részéről min­dig hű volt az egyesítési szerződés szelleméhez és „keserűségének” adott han­got, amiért „elkerülhetet­lenné vált” annak felbon­tása. Mint mondta, a szer­ződés tiszteletben tartotta mindkét ország sajátossá­gait és szuverenitását, ezért a két rendszer közötti kü­lönbségek nem akadályoz­ták volna megvalósítását, ami példát szolgáltatott volna az arab világnak. Líbia „árulásnak” és az arab egység megsértésének minősítette II. Hasszán jú­liusi iszfaháni tárgyalásait Simon Peresz izraeli kor­mányfővel. A marokkói— izraeli kapcsolatfelvételt Lí­bia abban a közös közle­ményben ítélte el, amelyet szerdán hoztak nyilvános­ságra Tripoliban Asszad szíriai elnök és Kadhafi lí­biai vezető tárgyalásairól. Líbia és Marokkó vezetői 1984. augusztus 13-án írták alá a két állam egyesítésé­ről szóló szerződést, ame­lyet később mindkét or­szágban népszavazáson hagytak jóvá. A lépés an­nak idején általános meg­lepetést keltett, mivel a két ország politikai rendszere és számos fontos kérdésben elfoglalt álláspontja jelen­tősen eltér egymástól. A lí­biai—marokkói ellentétek közül talán az volt a leg­súlyosabb, hogy Tripoli tá­mogatta a marokkói meg­szállás ellen küzdő nyugat­­szaharai felszabadítási szer­vezetet, a Polisario Frontot. Gimnázium a Tócóskertben A hét végén megyénk va­lamennyi oktatási intézmé­nyében­­megtartották a tan­évnyitó ünnepélyeket. A tó­­cóskerti Angyalföld tér 1. szám alatti iskolában két tanévnyitóra került sor szombaton délelőtt. Ugyanis ebbe az épületbe az új tan­évben már nemcsak általá­nos iskolások járnak, hanem itt kezdi meg önálló életét városunk új gimnáziuma. Az általános iskolában húsz, a gimnáziumban hat osztály diákjai tanulnak. 9 órakor az általános isko­lások, 10 órakor a gimnazis­ták és szüleik gyűltek össze az intézmény tornatermében tanévnyitó ünnepélyre. A gimnázium tanévnyitóján je­len volt dr. Ács István, a Debrecen Városi Tanács el­nöke és Matuz Istvánné, a KISZ megyei bizottságának titkára is. Pappné Nagy Ildi­kó, az Általános Iskola és Gimnázium igazgatója mon­dott ünnepi beszédet. Szólt az iskolai év jelentős felada­tairól, az oktatási törvényről és a tanulóifjúság, valamint a tantestület előtt álló fel­adatokról. Az Angyalföld tér 1. szám alatti általános iskola és gimnázium speciális, kísér­leti jellegű intézménynek te­kinthető. Általános iskola ötödik osztályától az érett­ségiig ugyanazok a tanárok oktatják majd a gyerekeket. A Liszt Ferenc Téri Gimná­ziumból érkezett három ta­valyi első osztály, most pe­dig szintén három új első osztály kezdi meg tanulmá­nyait a gimnáziumban. URHO KEKKONEN MEGHALT Vasárnapra virradóra életének 86. évében elhunyt Urho Kekkonen, egykori finn államfő. Közép-európai idő sze­rint nulla órakor, otthonában érte a halál. A finn hírügy­nökség rövid jelentése szerint a halál közvetlen oka agyi vérkeringési zavar volt. Finnországban nemzeti gyászt rendeltek el. Kek­konen 1900. szeptem­ber 3-án született. Huszon­öt éven át, 1956 és 1981 kö­zött volt Finnország köztár­sasági elnöke. Nyolcvanegy éves korában, 1981 októbe­rében egészségügyi okokból lemondott tisztségéről. Az­óta visszavonultan élt ott­honában. Urho Kekkonen sokat tett azért, hogy Észak-Európa atomfegyvermentes övezet legyen. Ő volt az 1975. évi helsinki európai biztonsági és együttműködési értekez­let házigazdája. Tevékenyen kivette r­észét a finn sem­­legességi politika megte­remtésében és abban, hogy jószomszédi viszony jöjjön létre hazája és a Szovjet­unió között. Dr. Urho Kaleva Kekko­nen személyében olyan em­ber távozott az élők sorá­ból, aki egész életét hazája felemelkedésének és a vi­lág békéjének szentelte. Az a békepolitika, amelyet Finnország hosszú évtizedek óta követ, és amelynek el­ismeréseként éppen Helsin­kiben írták alá az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet zárónyilatko­zatát, szorosan összefonó­dott Kekkonen politikusi tevékenységével. Az ugyan­csak legendás hírű Paasi­­kivi oldalán részt vett an­nak a külpolitikának a ki­dolgozásában, amelynek alapja a Szovjetunióval va­ló jószomszédi viszony ki­alakítása. Később, amikor ő lett Finnország államfője, sokat tett ennek továbbfej­lesztéséért. Nem sokkal 80. születés­napja előtt „Tamminiemi” című könyvében, amelyet politikai végrendeletének is tekinthetünk, Rekkonen éle­sen elítélte azokat a nyu­gati hangokat, amelyek „finnesítés” címszóval meg­próbálnak bizalmatlanságot kelteni ezzel a politikával szemben. Kiemelte: „több mint 30 év gazdagon bizo­nyította, hogy együttműkö­désünk a Szovjetunióval nemcsak lehetséges, de elő­nyös is számunkra. Az a kölcsönös bizalmon alapuló barátsági és együttműködé­si szerződés, amely bennün­ket összeköt, nem korlátoz­za önállóságunkat, ellenke­zőleg, megerősíti nemzetkö­zi helyzetünket és függet­lenségünket". A jószomszédságon ala­puló finn külpolitika egy­ben aktív békepolitika is. Kekkonen erről így írt: „az atomfegyver ma nem erősíti a biztonságot. Jobb és ha­tékonyabb fegyverre van szükség: az államok békés együttműködésére. Ez az egyetlen lehetőség a béke biztosítására". A Kekkonen névvel fémjelzett finn béke­politika széles nemzeti egy­ségre támaszkodott: a kom­munisták, szociáldemokra­ták és haladó polgári poli­tikusok együttműködésére. Elnöki tisztségétől — meg­romlott egészségi állapota miatt — 1981 őszén vált meg. Helsinkiben azóta is hangoztatják, hogy a finn külpolitika folyamatossága nemcsak Észak-Európa, de egész Európa fontos stabili­záló tényezője is. Urho Kekkonenben a ma­gyar nép őszinte, nagy ba­rátját is tisztelhettük. Több mint öt évtizede mint vá­logatott sportoló járt ná­lunk először, s azóta több­ször is felkereste hazánkat, járt Hajdú-Bihar megyében is. Látogatásai során elis­merőleg nyilatkozott elért eredményeinkről. A magyar nép mély együttérzéssel osztozik­­a finn testvérnép gyászában és bízik abban, hogy barát­ságunk és együttműködé­sünk — Kekkonen szelle­mében — tovább folytató­dik és erősödik. (RS) Makejev Genfben A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Jev­genyij Makejevet nevezte ki a Szovjetunió új genfi ál­landó ENSZ-képviselőjévé. Makejev a hetvenes évek­ben a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselőjének helyet­tese volt, majd 1980-tól a külügyminisztérium nemzet­közi gazdasági szervezetek osztályának vezetőjeként dolgozott. ÜGYELET Az elmúlt hétvége viszony­lag csöndes, nyugodt időszak volt — ezt hangsúlyozták ér­deklődésünkre a rendőrség, a mentők és a tűzoltóság ügye­letesei. Ám ez korántsem je­lenti azt, hogy nem történtek említésre méltó, illetve szo­morú események. A rendőrség ügyeletes tiszt­je vasárnap délután arról számolt be elsőnek, hogy déli 12 órakor riasztották őket egy szomorú eseményhez: Balmazújvároson emberölés történt. Amit megtudtunk: B. I. balmazújvárosi lakos előzetes szóváltás után meg­ölte édesapját lakásukon. A bűncselekmény körülményei­nek kiderítésére a rendőrségi nyomozás folyamatban van. Több személy megsérült közlekedési balesetek követ­keztében ; figyelmetlen veze­tés miatt trolibusznak ütkö­zött egy személygépkocsi Debrecenben. Ugyancsak Deb­recenben gyalogos motorke­rékpárral ütközött, a baleset­ben hibás gyalogos megsérült. Egy tehergépkocsinak hátul­ról nekifutott egy személy­­gépkocsi, öt utasa szenvedett sérülést. A mentőktől tudjuk, hogy 29-én 16 óra 14 perckor Haj­dúnánáson a vasútállomáson egy férfinak levágta a lábát a vonat. Szombat reggeltől vasárnap délutánig összesen harmincöt esetben kellett ki­vonulniuk, kisebb-nagyobb balesetek következtében, köz­­tük például árokba borult, illetve összeütközött személy­­gépkocsik utasaihoz. A tűzoltóságnál egyetlen eseményről adtak hírt: szom­baton 9 órakor Nyírábrány­­ban a József Attila utca 34. számban egy 6X4 méteres is­tálló tetőszerkezete és a mel­lette lévő csűr mintegy hat­van mázsa szénával leégett. Az eset okának és az anyagi kár összegének kiderítésére a vizsgálat folyik. •»* Vasárnap délután fél négy­kor kaptuk a jelentést a rendőrség ügyeletesétől, hogy Debrecenben a Slámán Kató és a Böszörményi út keresz­teződésében 15 óra tájban két­ személygépkocsi összeütközött. A helyszínelők első megálla­pítása szerint a baleset való­színű oka elsőbbségadás el­mulasztása. A baleset követ­keztében — szintén helyszíni jelentés szerint — egy súlyos és két könnyű sérülés tör­tént.

Next