Hajdú-Bihari Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-01 / 180. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! HAJDÚBIHARI XLIV. ÉVFOLYAM 180. SZÁMÁRA| 2£0 FORINT 1987. VIK. 1. SZOMBAT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAAR MEGYEI BIZOTTSÁGAINK LAPJAI Megnyílt a Hajdúsági Művésztelep zárókiállítása Időszerű munkák Sajtótájékoztató a MÉM-ben A Hajdúböszörményi Városi Tanács, a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep és a Sillye Gábor Művelődési Központ rendezésében július 31-én, pénteken 18 órakor a hajdúböszörményi Sillye Gábor Művelődési Központban megnyitották a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep 24. nyarának zárókiállítását. A vendégeket — köztük dr. Gyarmati Kálmánt, a megyei tanács elnökhelyettesét — dr. Lázár Imre, a művésztelep vezetője köszöntötte. Vígh Tamás szobrászművész, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének elnöke értékelte a művészek munkáját és nyitotta meg a zárókiállítást. A művésztelep huszonhárom alkotójának (tizenegy külföldi és tizenkét hazai művésznek) munkáiból a zsűri nyolcvanhat képet válogatott be a zárókiállítás anyagába. A Káplár Miklós-emlékérmet Irena Goubiene litván grafikusművész, a további nívódíjakat Bőd László, Dalia Kasciunaité (litván), Gyurkovics Hunor (jugoszláv) és Horváth János festőművészek vehették át Patakvölgyi Rudolf tanácselnöktől. A megnyitón közreműködtek a Bartók Béla zeneiskola tanárai: Harsányi Lászlóné (oboán) és Horváthné Nagy Gabriella (zongorán). A tárlat augusztus 20-ig, naponta 13—19 óráig tekinthető meg. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság 1988—1990-es munkaprogramjának előkészítéséről, továbbá az időszerű munkák állásáról, illetve a szőlőültetvények téli károsodásáról és a nyári aszály- és viharkárokról tájékoztatta az újságírókat pénteken a MÉM- ben Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár. Elmondotta, hogy az MSZMP KB novemberi határozata nyomán felgyorsult a következő évek munkaprogramjának előkészítése. A tervezetet eddig több szakmai és érdekvédelmi szervezet, fórum tárgyalta meg. A szükséges kiegészítések után várhatóan augusztusban az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága tárgyalja meg a tervezetet, amelynek előkészületei során hangsúlyt kapott: az agrártermelés várhatóan továbbra is stabilizáló szerepet tölt be a gazdaságban. Biztosítania kell a belföldi ellátást, a népgazdaság külgazdasági egyensúlyának javítását és a jövedelemtermelő képesség növelését. Figyelembe véve a már elért magas hazai fogyasztási színvonalat, amely az élelmiszer-termelés 70 százalékát köti le, a továbbiakban nem annyira a mennyiség fokozása a cél, hanem az élelmiszerek választékának, minőségének javítása. Az élelmiszer-gazdaságnak — az elképzelések szerint — 50 százalékkal kell növelnie konvertibilis elszámolású egyenlegét. Ehhez a kivitel növelése mellett a behozatalt mérsékelni szükséges. A piac elvárásaihoz jobban igazodó, más szerkezetű és minőségű exportstruktúra kialakítását igyekeznek most megalapozni. Ehhez a termelők és a feldolgozóipar kapcsolatának javítása mellett erősíteni kell a külkereskedelemmel közös érdekeltséget, kockázatvállalást. Az elképzelések megvalósításához jobban kell bánni a meglévő erőforrásokkal. Meg akarják teremteni a korszerű, gazdaságos és jó minőségű élelmiszer-termelés előállításának feltételeit az élelmiszeriparban is. A nyersanyagtermelésben fokozottabban figyelnek majd a feldolgozói igények alakulására, ennek érdekében a nyersanyagok objektív minősítésének és a minőséget tükröző árak alkalmazásának széles körű elterjesztésére lesz szükség. Továbbra is meghatározó lesz a gabona- és a hústermelés súlya. Ugyanakkor bővíteni kívánják az egyébként kisebb mennyiségű, de gazdaságosan és nagyobb kézimunkaigénnyel előállított termékek arányát. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyaránt termékszerkezetváltással számolnak. A program megvalósítása már megkezdődött a tej-, szesz-, baromfi- és a tartósítóiparban, hasonló átalakításra lesz szükség a hús-, a növényolaj- és a gabonaiparban. (Folytatás a 2. oldalon) Vígh Tamás megnyitóbeszédét tartja FELVÉTELI EREDMÉNYEK Debreceni Tanítóképző Főiskola Dr. Kecze László docens, főigazgató-helyettes veszi sorra a jelentkezők, felvettek adatait, a megfogalmazható tanulságokat, amelyeket a kilenc vizsgabizottság regisztrált. Debrecenben adtak számot ismereteikről a békéscsabai tagozatra jelentkezők is (a tagozat egyébként a debreceni főiskola egysége). Nappali tagozaton 638-an, levelezőn 422-en kívántak tanulni az idén. Nappalin 380, levelezőn 80 volt a keret, ez utóbbit a minisztérium százra bővítette. Nappalin 87, levelezőn 88 volt a sorsdöntő ponthatár. A csabai tagozatra 234-en jelentkeztek (érthetően zömmel Békés megyéből), a keret száz volt, a ponthatár pedig 84. Ami a felkészültséget illeti: az elmúlt évihez képest nem mutatkozott jelentős eltérés. Fiúk az idén is rendkívül kevesen jelentkeztek. A fizikai dolgozó és közvetlen termelésirányító szülőknek a gyerekei mindig nagy százalékban pályáznak erre a főiskolára, s nagy a száma a vidékieknek is. A felvettek legalább hatvan százalékának a szülei fizikai dolgozók, illetőleg a termelés közvetlen irányításában dolgoznak. Az ismeretek mérése, a rátermettség kifürkészése sokkal nyugodtabb légkörben zajlott az idén, ami az új szabályoknak, rendelkezéseknek köszönhető. A jelöltek felülvizsgáltathatták a dolgozatuk elbírálását, ezzel a lehetőséggel ötvenkét esetben éltek (igaz, jórészt a vizsgabizottság is kezdeményezte ezt). Nagyon sok pedagógus házaspár gyereke adta be a jelentkezését, ami tanárdinasztiák létezésére mutat. Leggyengébben az évek óta tanító képesítés nélküli pedagógusok szerepeltek, közülük sokan nem szerezték meg a harminc pontot az írásbeli és a szóbeli vizsgán együttvéve. A pályázók ismeretei általában történelemből és magyarból voltak különösen hiányosak, ami a középfokú oktatás nem kis mulasztását jelzi. Ami a vizsgák nyíltságára vonatkozik: a főiskola vezetése úgy döntött, nem változtat a hagyományos renden, az indokolatlan engedmények nagyban rontanák a jelöltek teljesítőképességét, zavarnák a felelős-elbeszélgetés légkörét. Nyári vásár Változó kínálat A nyár nyílásának egyik legbiztosabb jele a 30—40 százalékos szezonvégi kiárusítás, amely ebben az évben augusztus 3-tól 15-ig tart majd. Az áruházak és üzletek jelentős készletekkel várják a vevők rohamát, hasonló mennyiségű árut kínálva, mint tavaly. A Főnix Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat például 45 üzletében 35 millió forintos árukészlettel várja vásárlóit, s a céghez még az utolsó órákban is érkeznek a nyári vásárra szánt cikkek. Boltjai közül csak az Unióban 10 millió forint értékű nyári, női, bakfis- és gyermekruhát, férfi-, valamint fiúszandálokat raknak ki a polcokra. Ezen kívül bőséggel kínálnak majd bébiruhákat, valamint méterárut, selymet, dzsörzét, valamint frottír anyagot. Széles választéka lesz a Kossuth utcai Kisáruháznak is, itt főként méter- és kötöttáruval, valamint női és bakfisruhákkal várják a vevőket. A Hajdúszévkei Vállalat Debrecen Áruházának ez évben csak fele akkora a nyári vásárra szánt árukészlete, mint tavaly. Ennek oka a már említett kánikulai vásárlási lázban is keresendő. Választékuk bőségére azonban így sem lehet panasz, kínálnak például bakfis- és női fürdőruhákat, kötött divatárut, valamint férfi ballonnadrágokat is. A Debreceni ÁFÉSZ Délibáb Áruházában több mint hétmillió forint értékű árut vontak be a szezonvégi kiárusításba : kínálnak női szandálokat, férfiingeket és fürdőruhákat. Ők a nyári vásáron eladandó termékeiket egységesen 40 százalékkal értékelték le. A Centrum Áruház kilenc és fél milliós árukészletet nyit hétfőn reggel, a nyári vásár első napján. Ebben az évben például háromszor annyi konfekcionális cikket szándékoznak eladni a vásáron, mint tavaly. Igen nagy a kínálatuk cipőkből, női és bakfisruhákból, blúzokból, valamint férfiszandálokból. Férfi ruházati termékekből az elmúlt esztendőhöz képest valamivel kisebb a választékuk. A berettyóújfalui Skála Áruházban ötmillió forint értékű árut vontak be a szezonvégi vásárba. Ebben az áruházban minden nyári holmit engedményesen vásárolhatnak meg a vevők. EMBERNYOMOK A MEDENCÉK KÖRÜL 4. oldal KI KITŐL VESZÉLYEZTETETT? 5. oldal EGY KAVÉNYI BESZÉLGETÉS GYARMATHY LÍVIÁVAL 9. oldal MI SZÁMUK TARTALMIBÓL Új úton a Rico A Rico Kötszerművek hajdúböszörményi gyárában az új gazdaságpolitikai szempontoknak megfelelően körülbelül egy éve kezdték meg a gyár vezetői a termékszerkezet átalakításának megszervezését. Ez év július 10-én gyakorlatilag is megkezdődött az új szempontok szerint a munka. Belső átszervezéssel és gépi beruházással megváltoztatták a termékek egy részét. Éveken keresztül az volt a feladatuk, hogy az országot vattával ellássák, ez azonban nem hozott a gyárnak megfelelő mennyiségű hasznot és exportot. Az új termék, a „Ricosept” tampon és az eddig importból behozott fültisztító gyártásával a tervek szerint megötszörözik ebben az évben a tőkés exportból származó bevételt. A két tamponkészítő automata 20 millió forint, a fültisztítógyártó 5 millió forint, valamint a kiegészítő gép 5 millió forintba került. Ezt a kiadást háromévi termeléssel kívánják amortizálni. Már ebben az esztendőben olasz, dán, jugoszláv és francia piacot szereztek és kötöttek velük szerződést. Az új termékek alapanyaga a pamutvatta, amelyhez tisztítóberendezés üzembe helyezése ebben az évben fejeződik be hétmillió forintos költséggel. A jövő esztendőre már 25-30 millió forintnyi exportot terveznek. Természetesen a belföldi szükséglet ellátására is igen nagy súlyt fektetnek. Harmadik termékük az úgynevezett zajvédő vatta, melynek bevétele évenként 30 millió forint lesz. Kalmár István Exportra készül a tampon az új gépsoron Munkában a fültisztítógyártó automata