Hajdú-Bihari Napló, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

N­­MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÍNI KUPIC­I Hazánk történelmi fordulóponthoz érkezett ÜLÉST TARTOTT A POLITIKAI BIZOTTSÁG Február 28-án, kedden ülést tartott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politi­kai Bizottsága. A testület március 7-ére összehívta a Központi Bizottság ülését. A Politikai Bizottság megvitatta az MSZMP cse­lekvési programjának terve­zetét. Megállapította, hogy hazánk történelmi forduló­ponthoz érkezett. A fel­emelkedés és a válságból való kitörés érdekében tár­sadalmunkban megegyezé­sen alapuló új nemzeti ösz­­szefogásra van szükség. Az MSZMP az emberi­­lét ki­teljesedését, az esélyek egyenlőségét, a nemzet gaz­dagodását kívánja elérni. A Politikai Bizottság a tervezetben javasolja, hogy az MSZMP a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értékeit képviselő program­pártként készüljön a soron következő választásokra. A párt­ jellegének megfele­lően, jövőjét a reformkom­munista és az erősödő szo­ciáldemokrata szellemiség ötvözése határozza meg. Célja a demokratikus szo­cializmus megvalósítása. A testület úgy döntött, hogy a programtervezetet a Köz­ponti Bizottság soron követ­kező ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság megtárgyalta a Magyar Néphadsereg helyzetéről és hosszú távú fejlesztésének feladatairól szóló jelentést. A főbb elvi-politikai kérdé­sekben állást foglalt és ja­vasolja a Központi Bizott­ságnak, hogy 1989 második felében tűzze napirendjére a párt honvédelmi politiká­ját. A testület előtt szerepelt a határőrség helyzetéről és a határőrizet hosszú távú feladatairól készített előter­jesztés is. Megállapította, hogy a határőrség személyi állománya felelősségteljes, eredményes munkát végez. A Politikai Bizottság hazánk államhatárának megbízható őrizetét, a határforgalom gyors, kulturált és biztonsá­gos ellenőrzését a jövőben is kiemelt fontosságúnak tartja. Kezdeményezi, hogy (Folyta­só a 7. oldalon) Van, aki teheti, van, aki nem Lakossági vásárlási hitelek vállalati alapból 1987 végén a nagy felvá­sárlási láz idején született az a központi intézkedés, amely alapján néhány igen keresett cikk lekerült az OTP-hitelre vásárolható áruk listájáról. Ez valójában tü­neti jelenség volt, mivel a hitelre vásárolt cikkek körét a rendelkezésre álló készle­tek bősége vagy éppen szű­kössége szabja meg. Vannak azonban olyan áruféleségek, amelyek hosz­­szabb ideje nem vásárolha­tók széles körben hitelre. Ilyen például az automata mosógép, a színes televízió vagy éppen a fagyasztóláda. A hitellehetőség hiánya kel­lemetlenül érinti ezeknek a cikkeknek a hazai gyártóit és vásárlóit is. Megoldást az úgynevezett hitelfedezeti alap jelenthet, amelyet gyár­tók helyezhetnek el megfe­lelő árukészlettel rendelkez­ve az OTP-nél áruik értéke­sítésének megkönnyítésére, vásárlási hitelt nyújtva a ve­vőknek. Hajdú-Bihar megyé­ben a Hajdúsági Iparművek nyúlt ehhez az eszközhöz. Mint azt Demeter Csaba kereskedelmi igazgató el­mondta, ezzel a hitelkonst­rukcióval budapesti, nyíregy­házi, pécsi, debreceni és haj­dúnánási mintaboltjaikban árusítják termékeiket. Ez a hitellehetőség a HIM által gyártott minden típusú auto­mata mosógépre vonatkozik, de csak a cég saját minta­boltjaiban. Bár az újfajta hitelkonstrukció ösztönzi a vásárlásokat, a kereslet nem javult­­ a várt mértékben. Igazi felfutás csak Debre­cenben mutatkozik. Hitelfedezeti alapot azon­ban nemcsak gyártócégek lé­tesíthetnek az OTP-nél saját termékeik értékesítésének segítésére, hanem kereske­delmi vállalatok is. Ilyen volt például az elmúlt év fo­lyamán a Centrum Áruházak akciója, mikor is színes tele­víziókat lehetett az olimpia előtt hitelre vásárolni. Buda­pesten a Keravill hálózata jelenleg is él ezzel a lehető­séggel, más termékeket is bevonva a hitelakcióba. Sajnos a hitelfedezeti alap létrehozása nagyban függ a vállalatok tőkeerősségétől, így nem minden cég — le­gyen az gyártó vagy forgal­mazó — engedheti meg ma­gának, hogy részletre nem vásárolható áruit bevonja egy ilyen hitelkonstrukció körébe. Bővülő kishatárforgalom 1989. február 28., kedd — Az egyszerűsített határátlé­pésre jogosultak március 1- jétől, szerdától bármely nap­szakban gyalog, gépjárművel és vonattal is átléphetik a magyar—szovjet határt — a nemzetközi forgalom számá­ra is megnyitott — Záhony­nál, illetve Csapnál. Csak a kishatárszéli forgalom szá­mára négy új átkelőhelyet is megnyitnak március 1-jén: Lónya—Zvonkovoje, Barabás —Koszini, Beregsurány—Lu­­zsánka és Tiszabecs—Tisza­­luna között. E határátkelők naponta 8 és 16 óra között tartanak nyitva. Közvetlen összeköttetés a világgal Próbaüzem előtt a debrecen-józsai telefonközpont A napokban befejezik a józsai városrész új telefon­központjának szerelési mun­káit, kezdetét veszi a szak­emberek körében beszabá­lyozásként emlegetett mun­kaszakasz. Az új létesít­mény mint kihelyezett fo­kozat, szerves része a deb­receni központnak, ezért is lényeges, hogy a két egység összehangoltan üzemeljen. Az egyes paramétereket összemérik, próbahívásokat végeznek. Ezer próbálkozás­ból a műszaki átvételkor tíz hívás lehet téves. Az 1987-ben átadott deb­recen-józsai postahivatal építését már a VI. ötéves terv vége felé elhatározták. Az épületet úgy tervezték hogy alkalmas legyen egy automata központ telepíté­sére. A négyszázas kapaci­tású telefonközpont szerző­désben megállapított értéke 14 millió 235 ezer forint. Az összeg a BHG áremelése miatt azonban előrelátha­tóan módosul. A központ­hoz közel 6 milliós helyi hálózat és 2 millió forint értékű helyközi szakasz kap­csolódik majd. A beruházás költségeit a postaigazgató­ság a saját fejlesztési kere­téből, illetve a kötvény­jegyzésből származó bevéte­lekből fedezte. A józsai városrész telefon­ellátottsága a központ be­szerelésével lényegesen kö­zelebb kerül Debrecenéhez. A hálózatba bekötött előfi­zetők éjjel-nappal tárcsáz­hatják a kívánt számot. A posta a bővítéshez kapcso­lódóan igyekszik nyilvános állomásokat is telepíteni a józsai városrészben, a helyi hálózat teljes kiépítésére azonban nincs elég fedezet, így egyelőre a központ kö­zelében, szűkebb körben bő­vül.­­ Várhatóan április vé­gére pótoljuk a próbaüzem során feltárt hiányosságo­kat. Azon vagyunk, hogy a központot még az első fél­évben átadjuk — mondta Pelei Attila, a megyei pos­taigazgatóság beruházási és építési osztályvezetője. — Egyelőre azonban még gondjaink vannak ezzel kap­csolatban. Az új központ üzembe helyezéséhez több áramkörre van szükségünk, ezeknek a kiépítése már fo­lyik. A rózsai városrész a központ révén belép az or­szágos távhívóhálózatba, valamint a debreceni köz­ponton keresztül a Józsán élők a nemzetközi távhívás­ba is bekapcsolódhatnak. Dilemmák a rokkantnyugdíj körül Ülésezett a megyei társadalombiztosítási tanács Kedden délelőtt a társada­lombiztosítási igazgatóság ta­nácstermében tartotta soron következő ülését a testület. Napirendjén elsőként a nyugdíjak és szociális segé­lyek folyósításával kapcsola­tos kérdések szerepeltek. Me­gyénkben az utóbbi hóna­pokban jelentősen megemel­kedett a rokkantnyugdíjat kérők száma. Bár Hajdú-Bi­­harban ez még nem nevez­hető tipikusnak — a szom­szédos Szabolcs-Szatmárban naponta százan-százhúszan folyamodnak rokkantnyug­díjért —, itt is felmerül: mi­lyen kiváltó okot keressünk a jelenség mögött. Valóban ilyen aggasztó a népesség egészségi állapota, vagy in­kább a gazdaság szerkezet­átalakítását kísérő leépítések költségeinek sajátos áthárí­tásáról van szó? A kérdés bonyolultabb annál, hogy alapos elemzés nélkül lehes­sen rá megnyugtató választ találni. Derűlátásra nem ad okot az sem, hogy a kivételes nyugellátás maximális ösz­­szege hatezer-kétszáz forint­ra emelkedett, hiszen ez mit sem old meg a nyugdíjak reálértékének a megóvásá­ból. Mélyrehatóbb, gyökere­sebb változásokra van szük­ség, hogy a nyugdíjrendszer garantálja az idős állampol­gárok számára a megélhe­tést. Ezt követően az ülés elfo­gadta az előző évi munká­ról készült beszámolót. Indulhat a szállítmány (Fotó: Szilágyi Imre) Cserépvallasztás Minden napra egy áremelés Visszaeső kereslet az építőanyag-piacon Itt a tavasz, lassacskán indul az építkezési szezon. Épít­kezünk — mert lakni kell valahol. Építkezünk —, ha van miből. És van? Egyik oldalon, úgy látszik, igen, de a má­sikon ... A „miből építkezzünk” egyik oldaláról kérdez­tük Szoboszlai Istvánt, a debreceni Fészek Áruház telep­­igazgatóját: — Most, 1989 elején alapvetően nem rossz az építő­anyag-ellátás. Gondot mindössze az okoz, hogy az enyhe tél miatt hamarabb kezdtek hozzá sokan az építkezéshez. A kereslet korai jelentkezése kicsit készületlenül érte a gyártókat, hiszen télen, az első negyedévben bizonyos termékek gyártása szünetel. Hőtakarékos és égetett falazó­anyagokra nagy az igény, de jelenleg még kis mennyisé­get tudunk értékesíteni. Előjegyzéseket veszünk fel ezekre az anyagokra, a várakozási idő három hét—egy hónap. A tetőszerkezetek készítéséhez szükséges fenyőgerendák­ból várható hiány, a tavalyi készletnek mintegy 80 száza­léka fog csak az idén érkezni. Mondanom sem kell: már a tavalyi mennyiség is kevés volt. A vasbetonelemekkel és a cementtel nincs gond. Nyílászárókból bő a kínálat, ugyanis sok új cég jelentkezett, amelyek ablakokat és aj­tókat gyártanak A csempék és padlólapok választéka is bővült. Tetőfedő anyagokért sincs sorbanállás, igaz, néha elfogy egy-egy típus, de hamar tudjuk pótolni. Most a VÁÉV-Bramac cserép a legnépszerűbb, ebből március el­sején várjuk az első nagy tételű szállítmányt. Palából is jó a minőség, szín- és árválaszték. — A viszonylag jó építőanyag-ellátás csak a gyártókat és a kereskedőket dicséri? — Nem teljesen. A folyamatos áremelkedések miatt az általános kereslet csökkent. Ennek oka a pénztelenség, a hitelkamatok emelkedése és az is, hogy Debrecenben és környékén az előző évekhez viszonyítva lényegesen keve­sebb telket osztanak ki. A csúcsot az 1985-ös év jelentette, mikor is 700 családi házat építettek magánerőből Debre­cenben és vonzáskörzetében. Ebben az évben a kiadott építési engedélyek alapján várhatóan csupán 160 lakás épül. Ha az építőanyagok iránti kereslet ilyen ütemben csökken tovább, 1989 második félévétől lehet, hogy teljes kínálati helyzet lesz az építőanyag-piacon.­­ Mekkorák azok az áremelések, amelyek ennyire visz­­szavetik a keresletet? — Átlagban 3—12 százalékosak és átfogják az egész ter­mékskálát. Nincs olyan hét, hogy ne emelkedne valame­lyik építőanyagnak az ára. Csupán az idén, tehát január 1-jétől a mai napig (február 27.) 57(!) árváltoztatási érte­sítő érkezett, tehát átlagban naponta egy! Ezek mindegyi­ke áremelésről tájékoztatott. — Véleménye szerint mennyi pénzzel vágjon bele ma valaki egy családi ház felépítésébe? — Egy normál, háromszobás, összkomfortos, de minden luxus nélküli ház építéséhez senki ne fogjon hozzá, ha nincs legalább másfél millió forint a zsebében. A pala jó minőségű

Next