Hajdú-Bihari Napló, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-01 / 179. szám

tt méretek illenek Petőfire A Megamorv Petőfi-expedíció tájékoztatója a MUOSZ-ban A­ Megamorv Petőfi Bi­zottság a magyar kor­mánnyal karöltve kivárva folytatni a Petőfi-expedíció munkálatait, de fenntartja magának a jogot Petőfi Sándor földi maradványai­val kapcsolatosan a további ügyintézésre — jelentette be a Megamorv Petőfi-ex­pedíciót finanszírozó Mál­nás Ferenc, a Megamorv Kazánfejlesztő Iroda veze­tője és tulajdonosa a sajtó képviselőinek hétfőn a Ma­gyar Sajtó Házában. El­mondta: felhívja a kor­mányt, hogy legkésőbb egy héten belül szervezzen kor­mánybizottságot. Ez a bi­zottság intézkedne a ma­gyar Külügyminisztérium útján, hogy Petőfi Sándor földi maradványai mielőbb hazakerüljenek. Ha kérésé­re valamilyen ok miatt a kormány nem intézkedne, akkor kéri a Magyar Nép­hadsereg vezetését, hogy az a Megamorv Petőfi Bizott­sággal együtt szervezze meg a költő, forradalmár, őrnagy katonai dísztemetését Amennyiben e kérés sem találna meghallgatásra, a Petőfi Bizottság a Magya­rok Világszövetségéhez for­dul segítségért a ravatalo­­zás és a temetés megszer­vezése érdekében. A bizottság azt tervezi: Budapesten méltó helyen ravatalozza fel Petőfi Sán­dor földi maradványait, le­hetővé teszi, hogy a ma­gyar emberek leróhassák kegyeletüket. Ezután Pető­fi Sándor földi maradvá­nyait Kiskőrösön helyezik örök nyugalomra. A Megamorv Petőfi Bi­zottság pályázatot hirdet két egyforma emlékmű el­készítésére: az egyiket Kis­kőrösön, a másikat Bargu­­­zinban, Petőfi sírjánál kí­vánja felállítani. Létrehoz egy alapítványt, amelyből minden évben a kiskőrösi és a barguzini emlékműnél díjat ad át azoknak, akik a legtöbbet tesznek a magyar­ságkutatásért. Az expedíció eddigi mun­kájáról szólva elmondta: ta­valy ősszel kapcsolódott be a 140 évvel ezelőtt eltűnt költő, forradalmár, őrnagy sírjának felkutatásába. Több hónapos levéltári és más adatgyűjtés után hatá­rozta el a Petőfi-kutatás megszervezését, irányítását, pénzügyi finanszírozását. A Megamorv Petőfi-expedíció tavaly november és ez év júliusa között ötször volt a Szovjetunióban: végigjárta Petőfi Sándor állítólagos útját, a szovjet titkos le­véltárban felkutatta az 1848-as szabadságharccal kapcsolatos dokumentumo­kat. Miután meggyőződött arról, hogy a szovjet mi­nisztériumok és főhatósá­gok maximálisan támogat­ják a sírfeltárási munkála­tokat, több alkalommal szó­ban és írásban kérelemmel fordult a magyar Művelő­dési Minisztériumhoz, hogy a magyar Külügyminiszté­rium révén kérje a szovjet külügyminisztériumtól a szovjet levéltárban őrzött több mint 3000, a szabad­ságharcra vonatkozó doku­mentum és a feltételezett Petőfi Sándor földi marad­ványainak átvételét. Miután ezt elutasították, a Burját Autonóm SZSZK minisz­tertanácsának elnökhelyet­tese fordult kérelemmel a Művelődési Minisztérium­hoz. A hivatalos intézkedés azonban elmaradt. Ennek ellenére a Burját Autonóm SZSZK illetékes vezetői se­gítséget nyújtottak az ása­tások elvégzéséhez. A Megamorv Petőfi-expe­díció július 24-én hivatalo­san átadta a moszkvai nagykövetségnek a nemzet­közi szakértő­­bizottság hi­vatalos véleményét, amely­ben rögzítették, hogy a bar­guzini sírban feltárt cson­tok kétséget kizáróan Pető­fi Sándor földi maradvá­nyai. Rosszallását fejezte ki amiatt, hogy a magyar nagykövetség július 28-án tette meg az első hivatalos lépést a moszkvai miniszté­riumoknál a földi maradvá­nyok Moszkvából történő hazaszállítására. Mivel a Külügyminisztérium enge­dély iránti kérelme nem ér­kezett meg idejében, Petőfi földi maradványait Ulan Udéban a Burját Autonóm SZSZK Minisztertanácsánál ideiglenesen páncélszek­rényben helyezték el. Petőfi földi maradványait innen Moszkvába szállítják, ahol magyar és szovjet szakemberek­­— köztük egészségügyi orvosszakér­tők, antropológusok — le­folytatják a hivatalos azo­nosítási eljárást. Morvai Ferenc neheztelé­sét fejezte ki azért is, hogy a Magyar Televízió elutasí­totta az ásatásokról készí­tett tájékoztató filmek be­mutatását. Ezért — mint mondotta — a Petőfi Bi­zottság szerződést kötött a hazai Városi Kábeltelevízió Állomások Szövetségének vezetőivel, hogy az öt rész­ből álló, egyenként kétper­ces tájékoztató filmet a vá­rosi televíziók vetítik. Kiszely István antropoló­gus a sajtótájékoztatón el­mondta: a nemzetközi kuta­tócsoportban részt vett Alekszej Burajev leningrádi antropológus, valamint két amerikai szakember, Bruce Latimer és Clyde Simpson clevelandi antropológus. A barguzini temetőben a zsidó temető felé eső legközeleb­bi sír egyértelműen Petőfié volt. Az egyetlen, amelyben a halottat nem koporsóban tengették el, hanem vászon­ba (gyolcsba) göngyölve A kutatók egymástól függetle­nül vizsgálták a csontlelete­ket. Véleményük szerint a barguzini sírból feltárt csontok Petőfi Sándor földi maradványai. A legfonto­sabb bizonyítékok a kopo­nya, illetve azon a nagyon meredek homlok és a na­gyon keskeny arc, amelynek méretei tizedmilliméter pontossággal megegyeznek a Petőfi Sándorról készült daguerrotípia méreteivel. Fellelték a koponyán az úgynevezett farkasfogat is..­Ezek önmagukban is ele­gendőek lehetnének az azo­nosításhoz. AZ amerikai ant­ropológusok — akik Ma­gyarországon lemérték Pe­tőfi Sándor ruháját, cipőjét, valamint a sírbeli csontokat — megállapították: azok méretei csaknem azonosak. A termet 165—165,5 cm, a mellkas nagyon keskeny, a medence viszont széles. Ko­rabeli írások szerint­ Petőfi Sándor vékony­­... testalkatú, nőies csípőjű volt. A váz­csontok tapasztalataik sze­rint „egészségesek”. Mind­két­ sípcsonton azonban ki­sebb csonthártyagyulladás utáni állapotot észleltek s a bal sípcsonton fiatalkori trauma nyomai láthatók — erről is vannak irodalmi adatok. A bal hármas bor­dán régi, gyógyult törés, a jobb hatodik és hetedik bor­dán tbc-s folyamat nyomai mutathatók ki. A koponyán levő varratcsontok és a meg­maradt fogak kopási felszíne alapján arra következtettek, hogy életkora 30—35 év le­hetett. A csontváz vizsgálatakor tehát olyan sajátosságokat tapasztaltak, amelyek Petőfi Sándor testalkatát, fej- és arcformáját jellemezték, át­lagos embereknél viszont nem lelhetők fel. Latimer számításai szerint az általuk kimutatott huszonegy ismérv minden háromszázmilliomo­dik embernél van jelen. A koponyán és a vázcson­tokon egyetlen olyan jelleg sincs, amely ellentmondana Petőfi Sándor testi adottsá­gainak, viszont az irodalom­ból ismert összes jegyek — „farkasfog”, homlok, fogak, áll, testi sérülések — meg­találhatók a csontvázon. Ezért arra a következtetés­re jutottak, hogy a barguzini 7-es számú sírban talált csontváz Petőfi Sándor földi maradványa — hangsúlyoz­ta Kiszely István. (MTI) Felakasztották Higginst A Hezbollah hétfőn dél­után közleményben jelentet­te be, hogy emberei felakasz­tották William Higgins­ ame­rikai alezredest. A kivégzés­ről videofelvételt is nyilvá­nosságra hozott a síita szer­vezet. George Bush elnö­k hétfőn William Higgins meggyilko­lásának hírére Chicagóban bejelentette, hogy azonnal megszakítja kétnapos közép­­nyugati körútját és visszatér Washingtonba. Időközben újabb részletek váltak ismeretessé a gyilkos­ságról. A Hezbollah bejrúti közleménye azt hangoztatta, hogy Higgins „kivégzésével” meg akarják büntetni az Egyesült Államokat és a „cionista ellenséget”, mivel nem vették komolyan a szer­vezet ultimátumát, amely az izraeli kommandósok által pénteken elrabolt Abdel Ka­rim Obeid sejk szabadon bocsátását követelte. „Az amerikai kémet azért akasz­tottuk fel, hogy leckét ad­junk az életben maradottak­nak” — hangzik a kommü­niké. A közleményhez mel­lékelt videofelvételen látha­tó a kötélen lógó, összekötö­zött lábú, félpeckel­t szájú amerikai. Szolzsenyicin hazatér? Egy vezető szovjet publi­cista szerint lehetséges, hogy Alekszandr Szolzsenyicin ha­zatér, és az sem kizárt, hogy parlamenti képviselő legyen. Jurij Csernisenko, aki az Ogonyok című hetilap kul­turális rovatánál tevékeny­kedik, s egyben tagja a Népi Küldöttek Kongresszusának, az UPI amerikai hírügynök­ségnek nyilatkozott vasár­nap. Csernisenko szerint a most hetvenéves Szolzsenyicin egyetlen feltételt szabott hazatérésének: azt, hogy ad­ják ki műveit a Szovjetunió­ban. Csernisenko utalt arra, hogy a Novij Mir című szovjet irodalmi folyóirat augusztusban megkezdi a Gulag szigetcsoport folyta­tásos közlését. Ez a munka — a sztálini munkatáborok kör- és kórképe — volt an­nak idején az a „csepp a pohárban”, amely a szovjet hatóságokat Szolzsenyicin száműzésére sarkallta. A UPI kérdésére válaszol­va Csernisenko — emlékez­tetve Andrej Szaharov pél­dájára — nem zárta ki azt az eshetőséget, hogy Szol­zsenyicin, hazatérése után, bejusson a Népi Küldöttek Kongresszusába. Tüntetés Moldáviában A Moldáviai Népfront ne­vű szervezet egyik aktivis­tája szerint mintegy har­­mincezren tüntettek vasár­nap Kisinyovban, Szovjet- Moldáviai fővárosában a nyelvi önállóságért. A meg­mozdulásra a moldáviai szovjet tagköztársaság lét­rehozásának közelgő , augusztus másodikén ese­dékes — 40. évfordulója adott alkalmat. A gyűlés román zászlókat lengető résztvevői­ azt köve­telték a jövő hónapban ösz­­szeülő kisinyovi parlament­től, hogy a moldovánt, amely a román nyelv egyik dialektusa, nyilvánítsák a köztársaság hivatalos nyel­vévé, s egyben értelemsze­rűen térjenek vissza a la­tin betűs írásra. „Ha a moldáviai Legfelsőbb Ta­nács nem teljesíti követelé­sünket, akkor két lehetőség közül választhatunk. Az el­ső az általános sztrájk, a második annak kinyilvání­tása, hogy nem látjuk ér­telmét a Szovjetunión belül maradásnak” — mondta a Reuternek Jurij Roska, a megmozdulás egyik szerve­zője. A szóban forgó térség — az egykori Besszarábia és Észak-Bukovina — az 1939- es Molotov—Ribbentrop­­paktum titkos záradékának értelmében vált „szovjet be­folyási övezetté”. A JKSZ KB ülése Belgrád, 1989. július 31. hétfő (MTI—TUD) — A JKSZ Központi Bizottsága hétfőn Belgrádban folytatta vasárnap megkezdett tanács­kozását az ország nemzetei­nek (tagköztársaságainak) viszonyáról, amely az elhú­zódó társadalmi-gazdasági válság hatása alatt az utób­bi időben érezhetően meg­romlott. Az ülésen éles vi­ta bontakozott ki. Felszólalt az ülésen Ante Markovics, a jugoszláv kor­mány elnöke. Kijelentette, hogy a kormánya által kez­dett gazdasági refommal szemben nagy az ellenállás. Egyes köztársaságokban a „saját nemzet” szűk érdekei alapján ítélik meg a javasolt változtatásokat. A politika és az állam továbbra is bele­avatkozik a vállalatok tevé­kenységébe, jóllehet a re­form egyik alapelve éppen a­ vállalati önállóság biztosítá­sa. A szövetségi kormány számos intézkedését megtor­pedózták, antiinflációs prog­ramja pedig állandó táma­dások kereszttüzébe került. (A legutóbbi hetekben a szerb köztársaság részéről hangzottak el főként ilyen bírálatok. — A szerk.) Markovics végül felvetette, hogy „elegendő érv nélkül forgatókönyvet dolgoznak ki a bűnbaknak kikiáltott szö­vetségi kormány megbukta­tására”. A kormányelnök felszóla­lása­i körül szópárbaj kere­kedett, jóllehet az ülés el­nöke többször is figyelmez­tetett arra, hogy ez nem tar­tozik a napirenden szereplő témához. Boriszl­av Jovics, a JSZSZK Elnökségének szerbiai alel­­nöke rámutatott, hogy ,,a szövetségi kormányt ért bí­rálatok mögött nem kell a kormány megdöntésére ki­dolgozott forgatókönyvet ke­resni, de az is veszélyes do­log lenne, ha csak az ország egyetlen tagköztársaságát vádolnák Jugoszlávia egysé­gének szétzúzásával”. Mirorok­ Mimics szerint a szerb köztársasági elnökség nemrég közzétett társadalmi­­gazdasági reformprogramját egyeseik csupán azért il­letik rosszalló értelemben a „nemzeti” jelzővel, mert Szerbiáról van szó. i HKr ^® P' ■. i HETI KOMMENTÁTORUNK: CSONTOS JÁNOS Merénylet Olvasom az MTI jelentésében, hogy a mesés Bag­dadban ismeretlen tettesek merényletet követtek el ottani nagykövetségünk helyettes kereskedelmi taná­csosának autója ellen. A robbanástól lángba borult ko­csi tökéletesen kiégett, de szerencsére senki nem sé­rült meg, így hát különösebb fájdalom nélkül sopán­kodhatunk, szörnyülködhetünk azon, hogy lám, a nem­zetközi terrorizmus már a magyarokat sem kíméli, s csak később döbbenünk rá a hír egyik mellékesnek látszó kitételének értelmére: az áldozatul­ esett hiva­tali jármű egy tízezer dollárra taksált Toyota volt. Nem tudom, mi a módi Irakban: vásárolják-e a dip­lomaták az autójukat, vagy bérlik, mindenesetre ha mégis az állam zsebéből kerül rá pénz, akkor egy ilyen japán masina értéke (20 ezer forintjával, száz­­forintos dollárárfolyamon számolva) nagyjából ötven állampolgár háromévi valutaellátmányával egyenlő. Ez még nem is volna olyan sok, de gondolom, ha a he­lyettes tanácsosnak kijár a Toyota, akkor kijár annak is, akit helyettesít, nem is szólva a nagykövetről, aki ugye mégiscsak a főnökük. S a bagdadi még csak egy a sok képviselet közül: Magyarország barátkozó or­szág, nyitott külpolitikát folytat, kellenek hát hozzá az intézményes keretek. Félreértés ne essék: eszem ágában sincs megkérdő­jelezni diplomatáink gépkocsihasználati jogát — vé­gül is nem utazhatnak nagy fontosságú találkozóikra teszem azt metrón (ha ugyan létezik egyáltalán az ál­lomáshelyükön tömegközlekedés). Elvégre bennünket, magyarokat, mindnyájunkat képviselnek, s már csak presztízsokokból sem engedhetjük, hogy alábbvalónak mutatkozzunk más nemzeteknél. Meg aztán a proto­kollnak vajmi kevés a köze a gazdasági helyzethez: mindenkor kötelező gondtalanabbnak, magabiztosabb­­nak feltüntetni a delegáló hátországot, mint amilyen az valójában. S különben is: a gyaloghintók kora le­járt, a gépkocsi munkaeszköz, s lehet, hogy egy ilyen olajországba, mint Irak, be sem engednének mondjuk egy kétütemű Trabantot. Mi hát akkor a gondom? Nem egyéb, mint az, hogy amikor elkezdtem ezen a Toyota-dolgon spekulálni, rájöttem: nincs semmi támpontom. Nem tudom, hogy kinek jár a külképviseleti missziókon szolgálati autó, vagy akármi más — egyáltalán, semmi kézzelfoghatót nem tudok a magyar diplomáciáról. Ez lehetne persze az én tájékozatlanságom, alulértesültségem is. De tud­­hatok-e róla valamit is a kirakatprotokollon kívül? Hát itt a probléma magva. A magyar diplomáciai életet ugyanis meg sem környékezte a glasznoszty: miközben parlamenti képviselőink gondolkodásbeli fi­zimiskájára egyre kényesebbek leszünk, azokról, akik ki tudja milyen alapon a nagyvilág felé képviselnek bennünket, a legelemibb ismeretekkel sem rendelke­zünk — diplomatáink kasztja zártabb és izoláltabb, mint a legelőkelőbb vadásztársaság. Pedig ideje volna e területen is némi demokratizá­lódásnak. Elvetni például azt a gyakorlatot, hogy a politikai elit hitbizományként kezelje a nagyköveti posztokat, bukott vagy kiszolgált funkcionáriusokat helyezve jutalmul vagy kárpótlásul e székekbe. Ezek a hozzá nem értő obsitosok alighanem több kárt okoz­nak az országnak, mint három jégverés. A nagyköveti kinevezéseknél legalább egy alapvető kritériumot fi­gyelembe kéne venni, hogy a jelölt felsőfokon beszél­je az illető ország nyelvét, de legalábbis valamilyen idegen nyelvet. Máris tekintélye volna akkreditálási­ helyén, legalább minimálisan bizonyítaná vendéglá­tói előtt is alkalmasságát. S a tekintély kell, jobban, mint a Toyota, hisz ne feledjük: az ő tekintélyének hiánya adott esetben nem más, mint a velünk szem­ben elkövetett merénylet. A 07 JELENTI Rablás az étterem­ előterében... 1989. július 28-án éjfélkor pénzt. A sértett a bűncse­­mény, József Attila utca 2. a hajdúböszörményi Hajdú- lekmény során 8 napon be­ szám, valamint Kádár bán­sági étterem előterében ba­­lul gyógyuló sérülést szén­­dőr, Hajdúböszörmény, Mó­pusi Sándor Hajdúböször­ vedett. la Ferenc utca 9. szám alat­mény, Katona utca 3/A A bevezetett intézkedés­t­ lakosok követték el. Az szám alatti lakost három során megállapították, hogy .. ... . ismeretlen személy megtá- a bűncselekményt Feigi La- elkövetők ellen az eljárás madta, tettleg bántalmazta, jós, Hajdúböszörmény, Mó- őrizetbe vétel mellett folyik, és zakója zsebéből eltulaj­­ra Ferenc utca 3. szám, Var­donított 2000 forint kész- ga László, Hajdúböször- Vadász László II Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1989. augusztus 1-jén Az államközi megállapodásokon ala­puló hivatalos árfolyamok változatla­nul az 1989. jún. 20-i közlésnek meg­felelően vannak érvényben. vételi közép eladási Devizanem árf. 100 egységre Ft-ban Angol font 9 940,39 9 950,34 9 9­60,29 Ausztrál dollár 4 506,92 4 511,43 4 515,94 Belga frank 152,82 152,97 153,12 Dán korona 822,73 823,55 824,37 Finn márka 1 420,02 1 421,44 1 422,86 Francia frank 944,43 945,38 946,33 Holland forint 2 836,00 2 838,84 2 841,68 Ír font 8 528,63 S 537,17 8 545,71 Japán yen (1000) 435,15 435,59 436,03 Kanadai dollár 5 061,03 5 066,10 5 071,17 Kuvaiti dinár 20 288,78 20 309,09 20 329,40 Norvég korona 872,02 872,89 873,76 NSZK márka 3 199,32 3 202,52 3 205,72 Olasz líra (1000) 44,42 44,46 44 50 Osztrák schilling 454,41 454,86 455,31 Portugál escudo 38,23 38,27 38,31 Spanyol peseta 51,03 51,08 51,13 svájci frank 3 713,83 3 717,55 3 721^27" Svéd korona 936,16 937,10 938,04 Tr. és cl. rubel 2 897,10 2 900,00 2 902,90 USA dollár 5 981,13 5 987,12 5 993,11 ECU (Közös Piac) 6 627,30 6 633,93 6 640,56 Valuta- (bankjegy és csekk) árfolyamok pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma a/b Holland forint ír font Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona USA dollár ECU (Közös Piac) jugoszláv dinár csekk (1000/b) vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban 9 651,83 10 248,85 4 376,09 4 646,77 148,38 157,56 798,84 848,26 1 378,80 1 464,08 917,02 973,71 35,93 38,15 2 753,67 2 924,01 8 728,05 8 793,29 422,52 448,66 4 914,12 5 218,08 19 699,82 20 918,36 846,70 899,08 3 106,44 3 298,60 43,13 45,79 441,21 468,51 37,12 39,42 49,55 52,61 3 606,02 3 829,08 908,99 965,21 5 807,51 6 166,73 6 434,91 6 832,95 26,19 — a Vásárolható legmagasabb bank­jegy címlet: 1000-es b Bankközi és vállalati elszámolásoknál al­kalmazható árfolyam: Görög drachma 37,00 37,08 Jugo­­dinár csekk (1000) 26,97 —

Next