Hajdú-Bihari Napló, 2017. március (74. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-01 / 51. szám
2 Szélrózsa Mennyit illik adni? Néhány bátor nő arról álmodozik, hogy na, ő majd kilóg a sorból, és amikor az következik, csak bemegy a kórházba, és jól megszüli a gyermekét. A soros vizsgálatokat követően, de nem előre kiválasztott orvossal. A születés csodájába szerintük nem fér bele az, hogy valakinek kipengetnek X ezer forintot. Amúgy is, mi van, ha az éppen síel vagy nem veszi fel a telefont, amikor itt az idő. Meg aztán mindkét esetben, ha fizetnek, ha nem, megtörténhet a baj: rendellenesség bújik meg az „ultrahang mögött”. Amikor e sorok íródnak, címlapon a szenzáció: sziámi ikrek születtek hazánkban. Mint írják, nem arról van szó, hogy váratlanul érte a családot, de azt gondolom, ez a hír bőven sok a „hazardírozást tervező” várandósoknak. Néhány szülészorvos azonnal megmondja, mennyit kér, ha nála marad az anya a terhesgondozás és a szülés idejére, viszont máshol nagy a tanácstalanság. Mennyit illik adni? Mibe kerül egy sérvműtét, vagy egy ciszta eltávolítása? Valóban gyakori kérdések ezek. Talán jó volna egy kézikönyv, amiből tájékozódhatunk, hiszen egy kutatás szerint az orvosok kétharmada nem utasítja el a paraszolvenciát. beata.barak@naplo.hu Tömegzavargás, jogerős ítélet SZEGED. Elmarasztaló ítéletet hozott jogerősen a 2015 őszén a röszkei közúti átkelőnél történt tömegzavargás miatt indult per vádlottjainak ügyében a Szegedi Törvényszék, tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépésének bűntettében mondva ki bűnösnek a vádlottakat. A hat férfit egy év két hónap börtönbüntetéssel sújtották, őket négy évre kiutasítva Magyarország területéről. A hetedrendű vádlott - aki az átkelőnél megafonon keresztül is beszélt a tömeghez - két év börtönt kapott a hat év kiutasítás mellett. A törvényszék ezzel enyhítette az első fokon kiszabott hároméves szabadságvesztést. Az ügy rossz egészségi állapotú három vádlottját egy év felfüggesztett börtönre ítélték. MTI Röviden FIDESZ. Az emberek kifosztásának megakadályozását szolgálja a kormánypártok következő, hamarosan elkészítendő jogalkotási javaslata, amely a hitelkárosultak ingatlanjának árverezési gyakorlatát érintené - közölte a Fidesz-frakció helyettes vezetője, Németh Szilárd, méltánytalannak nevezve a bankok és követeléskezelők gyakorlatát, amely szerint az árverezésen az ingatlan akár az értékének 50 százalékáért is elvihető, de azt is, hogy a folyamat két fordulóban, akár 120 nap alatt lezárulhat. IMF: „Kínosnak” tartja az LMP társelnöke a miniszterelnök friss közlését a magyar gazdaság állapotáról. Szél Bernadett keddi sajtótájékoztatóján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján elhangzottakra reagálva választ kért arra, mennyire racionális 5 százalék feletti gazdasági növekedést vizionálni a 2020 utáni időszakra, ha tavaly 20 százalékkal csökkentek a beruházások. Az LMP frakcióvezetője közölte, egyetért a jegybankelnökkel a versenyképességi fordulat szükségességében, szerinte azonban ezt nem azoknak kell megvalósítaniuk, akik „zsákutcába vezették a magyar gazdaságot”. JOBBIK: A Jobbik szerint a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) által végzett felmérés eredménye ugyanaz, mint amit a Jobbik konzultáció során már kimondott: a hálapénz rendszerét teljes egészében ki kell vezetni az egészségügyből. Lukács László György, a Jobbik parlamenti frakciójának helyettes vezetője reagálásában azt írta, mindezek ellenére Orbán Viktor kormánya mégsem tesz semmit az egészségügy mindennapi korrupcióját jelentő hálapénz ellen. mfp. A Liberálisok szerint ugyan szimbolikus lépés Majtényi László államfőjelölése, de az az üzenete, hogy a demokratikus ellenzék minden vita mellett képes közösen odaállni egy ember mögé - mondta Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, miután a párt ügyvivői testülete kedden megbeszélést folytatott Majtényi Lászlóval. NAPLÓ „Azon a pályán kell maradni, ahol vagyunk” Orbán Viktor: 2020 után el kell érni az 5 százalék fölötti növekedési tartományt. BUDAPEST: Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Budapesten rendezett gazdasági évnyitóján kifejtette: „azon a pályán kell maradni, ahol vagyunk”, 2017-2020 között meg kell védeni azt a lehetőséget, hogy a magyar gazdaság bővülése a 3-5 százalékos sávban legyen. Felívelő pálya védelme közben végre kell hajtani egy versenyképességi fordulatot, és 2020 után az 5 százalék fölötti növekedési tartományt kell elérni - hangoztatta a kormányfő. Ehhez meg kell védeni „a felívelő pályát” a fenyegető veszélyektől, amelyek például az adórendszert és a munkahelyteremtő támogatásokat érik az Európai Unió részéről. Továbbá védekezni kell a külföldi befolyásolással és az illegális migrációval szemben, valamint meg kell harcolni az olcsó energiáért is; a kormány ezzel kapcsolatos reménye, hogy a paksi atomerőmű-bővítési vitát előbb-utóbb dűlőre viszi Brüsszellel - mondta. Orbán Viktor hosszan értékelte a kormány és az MKIK közötti 2014-es megállapodás tíz vállalását. Ezek közül az államadósság-kezelésről szólva kifejtette: önfinanszírozó rendszerre állt át az ország, visszafizettük az IMF-EU- kölcsönt, megnőtt a forintban kibocsátott állampapírok aránya, és csökkent a külföldiek kezében lévő állampapírarány. Jelezte ugyanakkor, vitában áll Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel a devizában kibocsátandó állampapírok ügyében. A miniszterelnök ugyanis azon az állásponton van, hogy ha nem muszáj, ne bocsássanak ki devizában és külföldön állampapírt. A bankrendszerben jóval 50 százalék felett van a magyar tulajdoni arány; a kormány megvalósította a keleti nyitás politikáját, és tovább csökkentette az adókat - sorolta a miniszterelnök az eredményeket. Utóbbival kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte, hogy az alacsony adószint nem mindenkinek tetszik Nyugat-Európában, különösen Ausztriának nem. Világossá tette egyúttal: ha valahol korlátozzák a magyarok munkavállalási lehetőségét, akkor Magyarország szűkíti a diszkrimináló országból érkező tőkelehetőségeket. Alapjövedelem: elképzelhetetlen kiemelte továbbá az újraiparosítást - rámutatva a magyar buszgyártás újjáélesztésére vonatkozó kísérletre -, a mezőgazdaság megújítását, valamint a munkaalapú gazdaság megteremtését. Ezzel összefüggésben kritizálta a munkavégzés nélkül járó alapjuttatásra vonatkozó elképzeléseket. „Magyarországnak az etnikai viszonyai is bonyolultak, tehát ez nem egy olyan egyszerű kérdés”, de mind az ország adottságai, mind a munkaalapú versenyképesség logikájából tekintve „ez egy teljességgel elképzelhetetlen program” - mondta a kormányfő. Óv a vendégmunkásprogramtól A kormányfő arról is beszélt, hogy az ország „felértékeléséhez” meg kell őrizni az etnikai homogenitást, mert „a túl nagy keveredés bajjal jár”, ugyanígy fontos a kulturális egyszínűség, a kimagasló közbiztonság megtartása, ahogyan az is, hogy Magyarország egy „tiszta, zöld ország”, vagyis nem sújtja ipari szennyezettség, a földet pedig megművelik. Idesorolta továbbá a teljes foglalkoztatottságot, hozzátéve: szerinte van jelentősége, hogy egy magyar szállodában a takarítónő is magyar. A kormányfőt előadása után több témában is kérdezték a jelenlévők, például az országban tapasztalható munkaerőhiányról. Erre úgy reagált: óvna egy vendégmunkásprogramtól, külföldiek esetében csak eseti jellegű, meghatározott ideig szóló munkavállalást támogat. MTI Orbán Viktor FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD Az orvosoknak van receptje a paraszolvencia ellen A többség hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni. BUDAPEST: Az orvosok többsége hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni, 60 százalékuk szerint azonban pusztán a béremeléssel a paraszolvencia nem fog eltűnni - derült ki a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) megbízásából készült felmérésből. Dénes Tamás, a Reszasz elnöke a felmérés eredményeit ismertető keddi, budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, ez egy fontos üzenet a politikának és a döntéshozóknak: meg kell szüntetni a hálapénzrendszert. A szakszervezet úgy véli, a hálapénz megszüntetésére a tisztességes alapbér, a megfelelő minőségű és mennyiségű orvosi munka honorálása, a saját orvosválasztás lehetősége és a magán- és az állami ellátás tiszta együttműködése lehetne a keretrendszer. Kun Eszter, a Szinapszis Kft. kutatási igazgatója az orvosok körében végzett reprezentatív felmérés kapcsán elmondta: a hálapénzt elutasítók aránya szignifikánsan nőtt a három évvel ezelőtti felméréshez képest, akkor a kérdezettek 19 százaléka, most már 33 százalékra nőtt azok aránya, akik elutasítják a paraszolvenciát. MTI / Budapest Fotó Fesztivál Az amerikai kortárs fotográfia megkerülhetetlen alakja, Alex Webb (képünkön) kiállításával veszi kezdetét az első Budapest Fotó Fesztivál. FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT 1 .4 * v Valutapiac. További információk. Grafika: EKN. Forrás: MNB * 1 Devizaárfolyam (2017 02.28.) PÉNZNEM______árfolyam változás Euró 307,71 -0,33 USA dollár 290,57 -0,39 Svájci frank 288,92 -0,10 Angol font 360,83 -0,75 Román lej 68,15 -0,10 Ukrán hrivnya 10,68 -0,07 Horvátkuna 41,37 -0,08 Lengyel zloty 71,27 -0,14 2017. MÁRCIUS 1., SZERDA Röviden Varga MIHÁLY: Idén és jövőre 13-14 éve nem látott mértékben, 4 százalék felett nő várhatóan a magyar gazdaság, ez már benne van a kívánatos, 3-5 százalékos felzárkózási tartományban - mondta a nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján kedden, Budapesten. Varga Mihály hozzátette, a tavalyi év 2 százalékos növekedéssel „érdekes év” volt. A miniszter szerint ekkor bebizonyosodott, hogy a magyar gazdaság uniós források felhasználása nélkül is képes legalább 2 százalékos növekedésre. MATOLCSY GYÖRGY. Versenyképességi fordulatra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság kikerüljön a közepesen fejlett országokra jellemző növekedési csapdából - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Hozzátette, ehhez szükséges egyebek mellett a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése, amely munkahelyteremtésre, munkavállalásra és a tudástőke felhalmozására ösztönöz. PARRAGH LÁSZLÓ, A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara gazdasági évnyitóján a fenntarthatóságot és a versenyképességet nevezte az egyensúly és a növekedés mellett a következő években a legfontosabb gazdasági feladatnak. Hangsúlyozta: ehhez elengedhetetlen a bérek növekedése, mert, mint fogalmazott, az alacsony munkabérek nem ösztönöznek a versenyképesség javítására. Kifejtette, hogy alapvetően kedvező folyamatokat lehet látni a gazdaságban, valamennyi makrogazdasági mutató pozitív irányt tükröz. Közép-Európa inkább ellenzék az EU-ban BUDAPEST. Amit a közép-európai országok képviselnek, az inkább ellenzékben, mint többségben van az EU-ban, és helyzetüket hátrányosan érinti a Brexit - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának keddi ülésén. A miniszter kiemelte: Nagy-Britanniával egy olyan tagállam hagyja el az uniót, amelynek fontos az önrendelkezés. A Brexitet illetően a magyar tárgyalási pozíció szerint olyan megoldás kell, amely jó Nagy-Britanniának, az EU-nak és a közép-európai országoknak is - vélekedett. Lázár János közölte: tavaly elkezdődött az egyeztetés a 2020 utáni uniós költségvetésről. Az előző költségvetésről Magyarország nagyon jól tárgyalt, és az a cél, hogy most is megmaradjanak az uniós források - magyarázta. MTI Lázár János fotó: vajda János