Hajdú-Bihari Napló, 2017. március (74. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-01 / 51. szám

2 Szélrózsa Mennyit illik adni? Néhány bátor nő arról álmodozik, hogy na, ő majd kilóg a sorból, és amikor az következik, csak bemegy a kórházba, és jól megszüli a gyermekét. A soros vizsgá­latokat követően, de nem előre kiválasztott orvossal. A születés csodájába szerin­tük nem fér bele az, hogy valakinek kipengetnek X ezer forintot. Amúgy is, mi van, ha az éppen síel vagy nem veszi fel a telefont, amikor itt az idő. Meg aztán mind­két esetben, ha fizetnek, ha nem, megtörténhet a baj: rendellenesség bújik meg az „ultrahang mögött”. Amikor e sorok íródnak, címlapon a szenzáció: sziámi ikrek születtek hazánkban. Mint írják, nem arról van szó, hogy váratlanul érte a családot, de azt gondolom, ez a hír bőven sok a „hazardírozást tervező” várandósoknak. Néhány szülészorvos azon­nal megmondja, mennyit kér, ha nála marad az anya a terhesgondozás és a szülés idejére, viszont máshol nagy a tanácstalanság. Mennyit illik adni? Mibe kerül egy sérvműtét, vagy egy ciszta eltávolítása? Való­ban gyakori kérdések ezek. Talán jó volna egy kézikönyv, amiből tájékozódhatunk, hiszen egy kutatás szerint az orvosok kétharmada nem utasítja el a paraszolvenciát. beata.barak@naplo.hu Tömegzavargás, jogerős ítélet SZEGED. Elmarasztaló ítéletet hozott jogerősen a 2015 őszén a röszkei közúti átkelőnél történt tömegzavargás miatt indult per vádlottjainak ügyé­ben a Szegedi Törvényszék, tö­megzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlé­pésének bűntettében mondva ki bűnösnek a vádlottakat. A hat férfit egy év két hónap bör­tönbüntetéssel sújtották, őket négy évre kiutasítva Magyar­­ország területéről. A hetedren­dű vádlott - aki az átkelőnél megafonon keresztül is beszélt a tömeghez - két év börtönt ka­pott a hat év kiutasítás mellett. A törvényszék ezzel enyhítette az első fokon kiszabott három­éves szabadságvesztést. Az ügy rossz egészségi állapotú három vádlottját egy év felfüg­gesztett börtönre ítélték. MTI Röviden FIDESZ. Az emberek kifosz­tásának megakadályozását szolgálja a kormánypártok következő, hamarosan elké­szítendő jogalkotási javasla­ta, amely a hitelkárosultak ingatlanjának árverezési gyakorlatát érintené - közöl­te a Fidesz-frakció helyettes vezetője, Németh Szilárd, méltánytalannak nevezve a bankok és követeléskezelők gyakorlatát, amely szerint az árverezésen az ingatlan akár az értékének 50 százalékáért is elvihető, de azt is, hogy a folyamat két fordulóban, akár 120 nap alatt lezárulhat. IMF: „Kínosnak” tartja az LMP társelnöke a miniszter­­elnök friss közlését a ma­gyar gazdaság állapotáról. Szél Bernadett keddi sajtó­­tájékoztatóján a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján elhang­zottakra reagálva választ kért arra, mennyire racionális 5 százalék feletti gazdasági nö­vekedést vizionálni a 2020 utáni időszakra, ha tavaly 20 százalékkal csökkentek a be­ruházások. Az LMP frakcióvezetője közölte, egyetért a jegybank­­elnökkel a versenyképességi fordulat szükségességében, szerinte azonban ezt nem azoknak kell megvalósítani­uk, akik „zsákutcába vezették a magyar gazdaságot”. JOBBIK: A Jobbik szerint a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) által végzett felmérés ered­ménye ugyanaz, mint amit a Jobbik konzultáció során már kimondott: a hálapénz rend­szerét teljes egészében ki kell vezetni az egészségügyből. Lukács László György, a Job­bik parlamenti frakciójának helyettes vezetője reagá­lásában azt írta, mindezek ellenére Orbán Viktor kor­mánya mégsem tesz semmit az egészségügy mindennapi korrupcióját jelentő hála­pénz ellen. mfp. A Liberálisok szerint ugyan szimbolikus lépés Majtényi László államfőjelö­lése, de az az üzenete, hogy a demokratikus ellenzék minden vita mellett képes közösen odaállni egy ember mögé - mondta Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnö­ke, miután a párt ügyvivői testülete kedden megbeszé­lést folytatott Majtényi Lász­lóval. NAPLÓ „Azon a pályán kell maradni, ahol vagyunk” Orbán Viktor: 2020 után el kell érni az 5 százalék fölötti növe­kedési tartományt. BUDAPEST: Orbán Viktor mi­niszterelnök kedden a Ma­gyar Kereskedelmi és Ipar­kamara (MKIK) Budapesten rendezett gazdasági évnyitó­ján kifejtette: „azon a pályán kell maradni, ahol vagyunk”, 2017-2020 között meg kell vé­deni azt a lehetőséget, hogy a magyar gazdaság bővülése a 3-5 százalékos sávban legyen. Felívelő pálya védelme közben végre kell hajtani egy versenyképességi fordulatot, és 2020 után az 5 százalék fö­lötti növekedési tartományt kell elérni - hangoztatta a kor­mányfő. Ehhez meg kell védeni „a felívelő pályát” a fenyegető veszélyektől, amelyek pél­dául az adórendszert és a munkahelyteremtő támoga­tásokat érik az Európai Unió részéről. Továbbá védekezni kell a külföldi befolyásolás­sal és az illegális migrációval szemben, valamint meg kell harcolni az olcsó energiáért is; a kormány ezzel kapcso­latos reménye, hogy a paksi atomerőmű-bővítési vitát előbb-utóbb dűlőre viszi Brüsszellel - mondta. Orbán Viktor hosszan érté­kelte a kormány és az MKIK közötti 2014-es megállapodás tíz vállalását. Ezek közül az államadósság-kezelésről szól­va kifejtette: önfinanszírozó rendszerre állt át az ország, visszafizettük az IMF-EU- kölcsönt, megnőtt a forint­ban kibocsátott állampapírok aránya, és csökkent a külföl­diek kezében lévő állampa­pírarány. Jelezte ugyanak­kor, vitában áll Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter­rel a devizában kibocsátan­dó állampapírok ügyében. A miniszterelnök ugyanis azon az állásponton van, hogy ha nem muszáj, ne bocsássanak ki devizában és külföldön ál­lampapírt. A bankrendszerben jóval 50 százalék felett van a magyar tulajdoni arány; a kormány megvalósította a keleti nyitás politikáját, és tovább csök­kentette az adókat - sorolta a miniszterelnök az eredmé­nyeket. Utóbbival kapcsolat­ban ugyanakkor megjegyez­te, hogy az alacsony adószint nem mindenkinek tetszik Nyugat-Európában, különö­sen Ausztriának nem. Vilá­gossá tette egyúttal: ha vala­hol korlátozzák a magyarok munkavállalási lehetőségét, akkor Magyarország szűkíti a diszkrimináló országból érke­ző tőkelehetőségeket. Alapjövedelem: elképzelhetetlen kiemelte továbbá az újraipa­­rosítást - rámutatva a magyar buszgyártás újjáélesztésére vonatkozó kísérletre -, a me­zőgazdaság megújítását, vala­mint a munkaalapú gazdaság megteremtését. Ezzel össze­függésben kritizálta a munka­végzés nélkül járó alapjuttatás­ra vonatkozó elképzeléseket. „Magyarországnak az etni­kai viszonyai is bonyolultak, tehát ez nem egy olyan egysze­rű kérdés”, de mind az ország adottságai, mind a munkaala­pú versenyképesség logikájá­ból tekintve „ez egy teljesség­gel elképzelhetetlen program” - mondta a kormányfő. Óv a vendégmunkásprogramtól A kormányfő arról is beszélt, hogy az ország „felértéke­léséhez” meg kell őrizni az etnikai homogenitást, mert „a túl nagy keveredés bajjal jár”, ugyanígy fontos a kultu­rális egyszínűség, a kimagas­ló közbiztonság megtartása, ahogyan az is, hogy Magyar­­ország egy „tiszta, zöld or­szág”, vagyis nem sújtja ipari szennyezettség, a földet pe­dig megművelik. Idesorolta továbbá a teljes foglalkozta­tottságot, hozzátéve: szerin­te van jelentősége, hogy egy magyar szállodában a takarí­tónő is magyar. A kormányfőt előadása után több témában is kér­dezték a jelenlévők, például az országban tapasztalható munkaerőhiányról. Erre úgy reagált: óvna egy vendég­munkásprogramtól, külföldi­ek esetében csak eseti jellegű, meghatározott ideig szóló munkavállalást támogat. MTI Orbán Viktor FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD Az orvosoknak van receptje a paraszolvencia ellen A többség hálapénz­mentes egészségügy­ben szeretne dolgozni. BUDAPEST: Az orvosok többsé­ge hálapénzmentes egészség­ügyben szeretne dolgozni, 60 százalékuk szerint azonban pusztán a béremeléssel a pa­raszolvencia nem fog eltűn­ni - derült ki a Rezidensek és Szakorvosok Szakszerve­zete (Reszasz) megbízásából készült felmérésből. Dénes Tamás, a Reszasz elnöke a felmérés eredményeit ismer­tető keddi, budapesti sajtótá­jékoztatón azt mondta, ez egy fontos üzenet a politikának és a döntéshozóknak: meg kell szüntetni a hálapénzrendszert. A szakszervezet úgy véli, a hálapénz megszüntetésére a tisztességes alapbér, a megfe­lelő minőségű és mennyiségű orvosi munka honorálása, a saját orvosválasztás lehetősé­ge és a magán- és az állami el­­látás tiszta együttműködése lehetne a keretrendszer. Kun Eszter, a Szinapszis Kft. kutatási igazgatója az orvosok körében végzett rep­rezentatív felmérés kapcsán elmondta: a hálapénzt eluta­sítók aránya szignifikánsan nőtt a három évvel ezelőtti felméréshez képest, akkor a kérdezettek 19 százaléka, most már 33 százalékra nőtt azok aránya, akik elutasítják a paraszolvenciát. MTI /­­ Budapest Fotó Fesztivál Az amerikai kortárs fotográfia megkerülhetetlen alakja, Alex Webb (képünkön) kiállításával veszi kezdetét az első Buda­pest Fotó Fesztivál. FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT 1 .4 * v Valutapiac. További információk. Grafika: EKN. Forrás: MNB * 1 Devizaárfolyam (2017 02.28.) PÉNZNEM______árfolyam változás Euró 307,71 -0,33 USA dollár 290,57 -0,39 Svájci frank 288,92 -0,10 Angol font 360,83 -0,75 Román lej 68,15 -0,10 Ukrán hrivnya 10,68 -0,07 Horvátkuna 41,37 -0,08 Lengyel zloty 71,27 -0,14 2017. MÁRCIUS 1., SZERDA Röviden Varga MIHÁLY: Idén és jövőre 13-14 éve nem látott mérték­ben, 4 százalék felett nő vár­hatóan a magyar gazdaság, ez már benne van a kívánatos, 3-5 százalékos felzárkózási tartományban - mondta a nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján kedden, Budapes­ten. Varga Mihály hozzátette, a tavalyi év 2 százalékos nö­vekedéssel „érdekes év” volt. A miniszter szerint ekkor bebizonyosodott, hogy a ma­gyar gazdaság uniós források felhasználása nélkül is képes legalább 2 százalékos növeke­désre. MATOLCSY GYÖRGY. Versenyké­pességi fordulatra van szük­ség ahhoz, hogy a magyar gazdaság kikerüljön a köze­pesen fejlett országokra jel­lemző növekedési csapdából - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Hozzátette, ehhez szükséges egyebek mellett a személyi jövedelemadó kul­csának csökkentése, amely munkahelyteremtésre, mun­kavállalásra és a tudástőke felhalmozására ösztönöz. PARRAGH LÁSZLÓ, A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara gaz­dasági évnyitóján a fenntart­hatóságot és a versenyképes­séget nevezte az egyensúly és a növekedés mellett a követ­kező években a legfontosabb gazdasági feladatnak. Hang­súlyozta: ehhez elengedhe­tetlen a bérek növekedése, mert, mint fogalmazott, az alacsony munkabérek nem ösztönöznek a versenyké­pesség javítására. Kifejtette, hogy alapvetően kedvező fo­lyamatokat lehet látni a gaz­daságban, valamennyi mak­rogazdasági mutató pozitív irányt tükröz. Közép-Európa inkább ellenzék az EU-ban BUDAPEST. Amit a közép-eu­rópai országok képviselnek, az inkább ellenzékben, mint többségben van az EU-ban, és helyzetüket hátrányosan érinti a Brexit - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter éves meg­hallgatásán az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának keddi ülésén. A miniszter kiemelte: Nagy-Britanniával egy olyan tagállam hagyja el az uniót, amelynek fontos az önren­delkezés. A Brexitet illetően a magyar tárgyalási pozíció szerint olyan megoldás kell, amely jó Nagy-Britanniának, az EU-nak és a közép-európai országoknak is - vélekedett. Lázár János közölte: tavaly elkezdődött az egyeztetés a 2020 utáni uniós költségve­tésről. Az előző költségvetés­ről Magyarország nagyon jól tárgyalt, és az a cél, hogy most is megmaradjanak az uniós források - magyarázta. MTI Lázár János fotó: vajda János

Next