Hargita, 1969. szeptember (2. évfolyam, 208-231. szám)
1969-09-19 / 222. szám
Nemrég két új üzlet is nyílt Székelyudvarhelyen. Egyik egy önkiszolgáló, modern bolt a kórház közelében épült új negyedben, a másik Gostat-üzlet. A megnyitás óta eltelt idő alatt már meg lehetett állapítani, hogy az új kereskedelmi egységek kielégítően működnek-e? Az önkiszolgáló bolt árubősége, szervezettsége és forgalma nemcsak kielégítő, de kiváló munkáról tanúskodik. A Gostát-üzletnek, amely az állami gazdaságok terményeinek eladására létesült, áruellátó, már jogosan kifogásolható. Általában csupán azokkal az árukkal rendelkezik, amelyeket más beszerzési forrásokból a zöldség és gyümölcs valamint az élelmiszer üzletek is árulnak. Hiányzik például a más Gostat-üzletekben kapható sokféle füstölt hús, fagyasztott majorság, zöldségből és gyümölcs, ből a kellő minőségű és mennyiségű áru, így önként adódik a kérdés: miért nyitunk új boltot, ha az lényegében nem javítja a város áruellátását? A Gostat-üzlet egyik vezetője, Balázsy József más véleményen van, s valószínűleg neki van igaza. Évközben nyílt meg az üzlet, a közeli és távolabbi állami gazdaságokkal a jövő esztendőre csak most kötnek szerződéseket. Tehát az üzlet áruellátása alaposan javulni fog mind a választék, mind a minőség szempontjából. (Persze, az üzlet megnyitása előtt is gondolni lehetett volna az áruellátás jobb megszervezésére). Na, de végülis van két új üzlet, s a fejlődő város csak örülhet ennek. Mégis valami elgondolkoztat. Miképp történhetik meg sorozatosan, hogy a kereskedelem szervezői, felsőbb szervei az új üzletek létesítésekor megfeledkeznek megfelelő raktárak építtetéséről? Mert sem az önkiszolgáló, sem (Folytatás a 3. oldalon) TAMÁS GASPAR Amiről mindig megfeledkeznek PÉNTEKI LEVEL E A Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ HKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Alig egy pár hét telt el pártunk történelmi jelentőségű X. kongresszusától, s e nagy eseményt előkészítő és megünneplő lázas munka tovább folytatódik. Ez így is van rendjén, hiszen a nagyszerű célkitűzések, a belőlük fakadó feladatok mindannyiunkat fokozottabb tevékenységre késztetnek, s egyben köteleznek is. „A rendelkezésünkre álló anyagi és emberi erőforrások ésszerű és hatékony értékesítése megköveteli a gazdasági vezetés, tervezés és szervezés állandó tökéletesítését, a gazdasági hajtóerők meggondolt felhasználását, az új rendszerre jellemző objektív törvények tanulmányozását és alkalmazását, ami lényeges feltétele a szocialista társadalom sikeres fejlesztésének.“ — hangsúlyozta NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs kongresszusi jelentésében. Munkánk megszervezésében alapvető szempontnak tekintjük e fontos útmutatást és egész tevékenységünket alárendeljük a gazdasági hatékonyság növelése támasztotta követelményeknek. Vállalatunk, a székelyudvarhelyi élelmiszeripari felszereléseket gyártó vállalat tervezői épp e követelmények érvényesítése érdekében nemrégiben hozzáláttak termékeink nagy része paramétereinek felülvizsgálásához, hogy ennek alapján jobb, olcsóbb gépeket felszereléseket tervezhessenek. Gazdasági szakembereink pedig a számok „nyelvén“ mérlegelik eredményeinket, mérik fel az eddig megtett utat, összehasonlításokat végeznek és ennek alapján elénk vetítik fejlődésünk útját. S hogy eddigi munkánk valóban gyümölcsöző volt azt igazolják a gazdasági-pénzügyi mutatószámok: nyolc hónap viszonylatában össztermelési tervünket közel 800 ezer lejjel, az eladott és bevételezett árutermelési tervünket pedig 5,4 millió lejjel szárnyaltuk túl. Jelenti ez azt, hogy sikerült túlteljesítenünk vállalásainkat, de jelenti azt is, hogy a munkatermelékenységi tervmutatót 101,6 százalékban valósítottuk meg. Eredményeink jogos büszkeséggel töltik el egész munkaközösségünket, de ugyanakkor tudatában vagyunk további feladatainknak is. Vállalatunk szerteágazó, sokrétű tevékenysége megköveteli, hogy a legnagyobb figyelemmel és körültekintéssel készítsük elő a hátralévő időszak termelését úgy, hogy eddigi megvalósításainkat még szintesebbé tehessük. Tervosztályunk közvetlen irányításával szakembereink kidolgozták a konkrét termelési programot. Nem egy könnyű feladatról van szó, ugyanis egyik alaptermékünk, a hűtővitrin gyártását a kompresszorok hiányában időlegesen le kellett állítanunk. A szóbanforgó termék helyettesítése pedig sok problémát okozott. Jelenleg a választékterv és az anyagellátás megfelelő módosításán, a műhelyrészlegek átcsoportosításán dolgozunk. Vállalatunk egy másik szakember csoportja az 1970-es évi tervfeladatokat tanulmányozza. Az a tény, hogy már négy hónappal a termelés megkezdése előtt ismerjük jövő évi feladatainkat lehetővé teszi a részletekig menő előkészületeket, a tervfeladatok termelőegységekre való felbontását. Ugyanakkor a tervfelbontással párhuzamosan sor kerül a szükséges nyersanyagok megrendelésére is. Természetes, hogy a termelésben közvetlen dolgozó szakemberek, munkások is résztvesznek az 1970-es évi előkészületekben. A napokban vitattuk mega ter- FÁBIÁN ISTVÁN, a székelyudvarhelyi élelmiszeripari felszereléseket gyártó vállalat főmérnöke (Folytatás a 2. oldalon) A X. pártkongresszus határozatainak valóra váltásáért A jövőbeni feladatok még többre köteleznek Október 10-ig végezzünk a vetéssel! Az aratás cséplésre jött a zöldségfélék, a burgonya, a cukorrépa begyűjtése, s az azzal járó soksok feladat. Az egymásutániság, vagy mondjuk az időszerűség relatív. Nehéz eldönteni — és egyáltalán lenne-e értelme —, hogy mikor, hol és mi fontosabb, mi a sürgősebb. Dehát, nem is akarunk ilyenszerű szempontok alapján útmutatásokkal vagy tanácsokkal szolgálni. Kétségtelen viszont, hogy a nálunk szabálytalan egykedvűséggel váltakozó évszakok határa annyira elmosódott az idén is, hogy az előre nem látható, de kikövetkeztethető időváltozás még sok kellemetlen meglepetéssel szolgálhat, s erre jó azért többet gondolni. Szeptember közepét írjuk és közelebb állunk már az ősz végéhez, mint az elejéhez. A még hátra lévő, egyébként igen sok mezőgazdasági teendő elvégzésének üteme pedig aggasztóan lassú, rapszódikus. A szakemberek véleménye szerint — s erről már írtunk — szeptember eleje a legoptimálisabb idő a vetési munkálatok megkezdésére és elvégzésére. De hajh, távol állunk még — vagy már, — tőle. Titkon remélünk, s próbáljuk kitolni (nagyon merészen) a vetés befejezésének határidejét október közepéig, próbálunk haladékot ígérni, mulasztásainkra. De van-e erre kézzel fogható garanciánk, legyen az akármilyen természetű? Vajmi kevés. A vetésre előkészítendő területnek alig egyötödét szántották fel az mtsz-ek. Nemrégiben néhány szóban arról is említést tettünk, hogy miért. S ez az állapot közel két hete semmit sem változott, vagy legalábbis oly igen keveset, hogy azt nem tekinthetjük valamilyen eredménynek is. Nagyon kevés az olyan mtsz, ahol végeztek az aratással (elsősorban Székelyudvarhely környékén), de ha végeztek is hátra van meg a cséplés java része. És sajátosan, habár ez nem kellene gondot okozzon, majd mindenhol a cséplés elvégzésének üteme nagy mértékben befolyásolja a szántást is, közvetve pedig a vetést. Kalangyától-kalangyáig csépelünk. Nagyon helyes, gazdaságos is, ha már kombájnnal nem lehetett learatni mindenhol azt a búzát, vagy árpát. De foglalt a terület, nem lehet ott szántani. És legalább csépelnének. Ráérősen várakozunk. Vasárnap, szeptember 14-én, például — pedig kifogástalan, napsütéses nap volt — Alcsikon (az Olt menti községekben) senkit sem lehetett a határban látni. Gépeket ugyan igen, álló gépeket, úgy amint éppen abbahagyták, — ki tudja mikor — a munkát. Megindult, elég tapogatózva még, a vetőmag-burgonya kiszedése is (ez szintén vetésre szánt terület). A kezdet szervezetlenségét (s ez a szervezetlenség egyáltalán nem indokolható már nálunk a kezdetiséggel, az indulással, ezen már túlhaladtunk) munkaerőhiánnyal, „megoldhatatlan nehézségekkel“ próbálják indokolni. Pedig nem olyan ördöngős kérdés, csak éppen meg kellene találni mindenhol azt a szervezőt, aki képes eredményesen megoldani ezeket az úgymond, nehéz problémákat- Valamiféle megoldást keresnek-e a mezőgazdasági igazgatóság vezetői naponta, óramű pontossággal megszervezett kiszállásaikon, tereputaikon? Dicséretes a segítő szándék valóban, csak éppen a hatékonyságát is felmérhetnék egyszer, egy alkalommal legalább. Pedig a szervezési elégtelenségek valahonnan „felülről“ indulnak. Igen sok a panasz a mezőgazdaság-gépesítési vállalat munkavégzésével, a gépek elosztásával, használhatóságával kapcsolatban. Még mindig nem sikerült olyan gépparkot biztosítani ,amely gördülékenyen, kihagyások nélkül képes elvégezni minden mezőgazdasági feladatot, vagy, és, ez a leggyakoribb, nem a szükséges gép, illetve kevesebb mint amennyire szükség van, érkezik, jut el a kérvényező szövetkezetbe. Előfordul nagyon gyakran, hogy egy-két órás munkára képes csak a kombájn, traktor, s akkor kiderül, hogy hiányosan, felületesen készítették elő, alkatrészei hiányoznak stb. Ezek valóban nehézségek, gátló tényezők. S hogy viszszatérjünk a tereputakra, erről sem a tusnádi, sem a szentsimoni KOSZTA ISTVÁN (Folytatás a 2. oldalon) Van garanciánk a haladékra? Mint ismeretes megyénk tájai rendkívül gazdagok a különféle gyógynövényekben. Ezek megfelelőbb tárolását, értékesítését szolgálja majd a Székelykeresztúron épülő gyógynövény-szárító is. A gond „kívülről“ jött a laboratórium falai közé. Visszaverődve koncentráltan tükrözi a sajátosan ideji és őszi helyzetképet. Gondot visz a postás: a laboratóriumi ellenőrzésre küldött búzamag közel fele nem viselheti a vetőmag címet. Kétszáznegyven tonna búza „bukott“ el. Szentkirály, Pálfalva, Homoródalmás, Nagygalambfalva 15, illetve 20 tonna búzára nem kapott vetési jogosítványt. Mi marad ezek után? Valami nagy újrakezdésre lenne szükség, a szelektorok éjjel-nappali munkájára. A vetőmag egy része ugyanis újratisztítással menthető. A pótvizsga tehát nemcsak lehetőség, hanem szükségesség is. Azért is, hiszen kenyérgabonából amúgy sincs felesleg, de különösen azért, mert az idén baj van a csírázással. A nagygalambfalvi 65 százalékos csirázási erély szélsőséges eset. De további 219 tonna vetőmag csírázóképessége 85 százaléknál kevesebb. Még kedvezőtlenebb a helyzet az árpánál. A laboratóriumi analízis a beküldött 84 tonnából, 53 tonnát utasított el. De mert árpából gazdagabb a központi készlet a figyelem elsősorban a búzamag-szükséglet fedezésére kell hogy irányuljon. A Mezőgazdasági Főtanács döntése alapján 85 tonna búzamagot (85—90 százalékos csíraképesség mellett) esetleg el lehet vetni. Természetesen a hektáronkénti magmennyiség arányos fokozásával. De így is tekintélyes mennyiségű vetőmag sorsa kérdőjeles pillanatnyilag. Most az ideje a szükségletről gondoskodni. A vetőmagvak újratisztítása, — amint említettük — segít a helyzeten. Tekintve azonban, hogy Hargita megyében korán kell vetni, azaz már most kell vetni (!) a Mezőgazdasági Igazgatóság és I KISSOLYMOS volt. A tanulmányi általános: 6,52. Az utolsó alapellenőrzést a volt rajoni tanfelügyelőség 1963-ban végezte. II. Délelőtt fél tíz. Egyik kapun lófogat jön ki. A libák gágogása kiséri. Aztán ismét csend lesz. Az iskola melletti épületben a napközis gyermekek tízóraihoz készülődnek, megtörik a falu viszonylagos nyugalmát. Nem sokkal később mentőkocsi szirénája hasít végig a falun. Valaki beteg. A községben nincs orvos. Legközelebb Székelykeresztúron vizsgálják meg a beteget. Gyógyszerárusító pont sincs. A grippojárvány idején naponta kétszer is fordult a mentő. nillHIHUIHUHWI Az iskola tantestülete 11 tanerőből áll. Ebből kettő főiskolát végzett, hét tanítóképzőt, egy érettségivel tanít. És van egy óvónő. .A2 elmúlt tanévben 126 tanulója volt az iskolának. A végzősök közül kettő jutott középiskolába. A többi munkára ment. Hárman otthon maradtak. Bukási százalék 11,5 — Nem adom én a gyermekemet ebbe az iskolába. Jobb a románandrásfalvi — mondja egy szülő. — Aki jól tanul innen is tovább jut. Általában csak azok adják oda a gyereket, akik gyengébben tanul s urat akarnak belőle nevelni. Onnan sem jut meszszire — vélekedik egy másik. — Tizenhárom éve vagyok igazgató. Egy időben tényleg gyengébb volt az iskolánk. Sok szakképesítetlen tanerő, év közben cserélődtek. Most javult a helyzet, a beiskolázással sincs különösebb problémánk, csak egy családdal lesz nehézségünk. Hanem, ami sajátságos és rengeteg nehézséget okozott és okoz még ma is, az a 1969 Nova-kor. Reggel amikor iskolába indul a gyermek, felhajt egy bögrével. Rengeteget foglalkoztunk a szülőkkel, de azért még most is előfordul. Köllő Tamás fizika-kémia szakos tanár egy éve került a faluba. Nagyon megbecsülik, szeretik. Színjátszó csoportot vezet, tudományos előadásokat tart. — Ezt választottam, ez van. Előnye is van, hátránya is. A faluban az emberek szomjazzák, az újat, viszont nagyon alacsony az esztétikai érzékük. Egyébként megvagyunk. Igaz, októbertől májusig gumicsizmában járunk, nagy a sár. Télen el-elmegyünk a fonókba felolvasni, hisz rengeteg a bor, s minden alkalmat kihasználnak az emberek a mulatorozásra, bár így ellensúlyozzuk ezt. Az elmúlt évben háromszor voltam Keresztúron színházban. Gyalog mentünk. Jó volna még egy autóbuszjárat. Ebben az évben nem indul a X. osztály. A községközpontban sem. A legközelebbi tehát Keresztúron van. Hasonló a helyzet a környező falvakban — Újszékelyen, Alsóboldogfalván. Az iskolaigazgató szerint egy diák-autóbuszjárattal megoldódna ez a probléma, s a falunak is használna. puimiuiu» „Nos, mert a községi művelődési élet nálunk vergődik, mindennél sürgősebb az erők összefogása, minden értelmiségi, tanerő, orvos, mérnök, néptanácsi tisztviselő aktív, igényes részvétele a művelődési tevékenységben. A felelőtlen magatartás súlyos károkat okoz: községünk műveltséget szomjazó román és magyar lakosait fosztja meg látókörük szélesítésének lehetőségeitől. ..“ (Krizsán József, a községi művelődési otthon igazgatója. Hargita II. évfolyam, 150 (418) szám, 1969 június 27). Az elmúlt télen a művelődési otthonban működött színjátszó csoport (négy előadás), táncsoport (hét előadás), és agitációs brigád (amit már unnak a falusiak). A műsorok zömét az iskola adja. A nyáron egyszer volt műsor, augusztus 23-án. A klubban van egy TV-készülék és néhány romi. A mozi látogatóinak száma alig éri el havonta a százat. Jelenleg nem működik. A könyvtár 2 000—2 200 kötettel rendelkezik. Régebb községi könyvtár volt. Akkor az olvasók száma elérte az 500-at. Most hetenként kétszer nyit a romániandrásfalvi községi könytáros. Az olvasók száma 250—300 között mozog. De jelenleg könyvtáros csere van. A szövetkezeti üzlet havonta elad 100—120 lej értékű könyvet, amit a tanítók vesznek meg. A postás kihord naponta 30 Hargitát, 25 Előrét, néhány Tanügyi újságot, Falvak Népét, Ifjúmunkást, Jóbarátot. Simó Sándor bácsi 73 éves, 1948-tól jóideig művelődési otthon igazgató volt a faluban. Egyszerű falusi ember. Úgy ismerik, mint aki mindent tud a faluról. FERENCZ S. ISTVÁN (Folytatás a 3. oldalon) Gondot visz a postás a szövetkezetek mérnökei mielőbb megoldást kell találjanak e kérdésben. A posta gondot visz, sok fekete igazolványt. Van sajnos, még mindig 17 olyan egység, ahonnan a mintát be sem küldték laboratóriumi ellenőrzésre. Ez pedig már nem ideji sajátosság, hanem hanyagság, hibás gyakorlat, amit ideje lenne végre felszámolni. ★ A szeptember 17-i posta különben három piros igazolványt is vitt. Dálya 17, Zetelaka 60, Szentmihály 20 tonna búzára kapott jó minősítést. Az itt dolgozó szakemberek pedig erkölcsi elismerést. FLÓRA GÁBOR balAnbAnyai LAKÓHÁZ-TÖMB Az Agerpres jelenti: Új ipari egységeket helyeztek üzembe Megkezdődött a termelés a bírladi csapágygyár új mechanikai feldolgozó és szerelő csarnokában. A csaknem 12 000 négyzetméter területű csarnokot, amely az első a vállalat bővítési tervében előirányzott új épületek közül, magas műszaki színvonalú gépekkel és felszerelésekkel látták el, tökéletesített technológiai folyamatot biztosítva számára. Ugyanott befejezték az új kovácsműhely csarnokát, és nemrég megkezdték az új öntöde építését. ★ A nagyváradi új cukorgyár leszállította a kereskedelemnek az első, kiváló minőségű kristálycukor-mennyiséget. Az új gyár az év végéig mintegy 200 000 tonna répát dolgoz fel, s hozzávetőleg 10 000 tonna cukrot, hoz forgalomba. 1970-ben, a tervezett paraméterek elérésekor az üzem évi feldolgozási kapacitása 400 000 tonna cukorrépa lesz. Az új sütőpari gyárat építettek és helyeztek üzembe Brassóban. Az üzem alagútkemencékkel és főleg hazai gyártmányú gépfelszereléssel rendelkezik. A termelési folyamat teljesen gépesítve van. A gyár napi tíz tonna sütőipari terméket állít elő. Ünnepélyes zászló átadás a Csíkszeredai Készruhagyárban. A fennállásának 20. évfordulóját nemrég ünneplő gyár KISZ-szervezete, fiataljainak eredményes szakmai és társadalmi tevékenysége elismeréseként, jogot nyert arra, hogy saját zászlója legyen. A KISZ Központi Bizottsága által adományozott zászlót mintegy négyszáz fiatal jelenlétében, ünnepélyes keretek között nyújtotta át Fábián András, a KISZ Hargita megyei bizottságának első titkára. „ Befejezték a kalászosok cséplését a homoródszentpáli mezei brigád tagjai — értesítette szerkesztőségünket Molnár Lajos olvasónk. Átlagtermésük búzából 1 800 kiló (a tavalyi megyei átlag felett), árpából 2 200 kiló zabból 1 600 kiló volt hektáronként. A szentpáli brigád most a többiek segítségére sietett, hogy az egész termelőszövetkezet is minél előbb jelenthesse e fontos őszi mezőgazdasági munka befejezését. Szeptember 17-én Csíkszeredában ünnepélyes keretek között adták át 288 fiatalnak, a tizen- .____. negyedik életévüket betöltött fiúknak és lányoknak személyazonossági igazolványukat. A városi milícia és a KISZ bizottság e közös akciójához hasonlókra kerül sor a hónap végéig Balánbányán, Borszéken, Csíkszentmihályon, Gyergyóditróban, Székelyudvarhelyen, Maroshévízen és Csíkszentmártonban. Őszi ízekkel édesíthetik ínyüket azok, akik el- látogatnak a jövő hét során a jelenlegi söröző helyén és a Kárpát étterem udvarán megnyíló Csíkszeredai must-csárdákban. A Helyi Kereskedelmi Vállalat gondoskodott az ellátásról, a bor- és szeszlerakattal 13 000 liter édes must szállítására kötött szerződést. Nemzetközi atlétikai versenyen vesz részt Brassóban a Csíkszeredai líceum mellett működő sport____ iskola 15 versenyzője. A vetélkedőt a Brassói Steagul Roşu sportegyesület rendezi az ország több ifjúsági csapatának részvételével. A mezőnyben ott lesznek a bolgár és a jugoszláv ifjúsági atléták is. A csíkszeredaiak főleg futó- és ugró számokban indulnak. Nagy megvalósítások éve. Ezzel a címmel rendezett a KISZ Hargita megyei bizottsága „ki mit ____ tud?“ versenyt. A verseny községi és városi szakaszainak résztvevői az RKP X. Kongresszusa dokumentumainak alapos ismeretéről tettek tanúságot a vetélkedő bíráló bizottsága és a közönség előtt. H I T E K E S E M E N Y E K