Hargita, 1969. október (2. évfolyam, 232-258. szám)

1969-10-09 / 239. szám

1/ ŐSZI MOZAIK ősz volt. Ködöt SZi­várt az ég, s a gyalog ösvényen fényesen megültek a tócsák. Emlékszem, nagyapám­mal malomba igyekez­tünk. Vékányi gabo­­nával ment elől. Sza­porán lépett, s csak ritkán szólt: „Becsüs, lesz az izék, s a ke­nyér annál is drá­gább. “ Tudom, hogy akkor a széna egybeaszaló­­dott a sarjával, az ár­pák és zabok töpörö­dötten, léhán, fázósan vacogtak. Nagy száraz­ság, ter­méketlen esz­tendő volt­­ ak Télen mosoly­talan csendben borsós, csor­­molyás lisztből sült t­enyérvakarót mor­zsoltak az iskolásgyer­mekek. Abból is szű­kön volt. ★ Az esti lámpavilágnál édesapám a demne­i ka­napékérdésről olvasott. Akkor egy szót sem ér­­­tettem, a tartalmát sem, csak hallottam, hogy nincs kenyér, de munka sincs. Az őszi vetést megsemmisítette a téli fagy. Egészen fekete a határ. Tavasz­­ra vetőmag sincs, pe­dig a kiveszettet pótol­nni kellene. Nincs egy szál széna, nincs mivel a marhákat kiteleltet­ni. A pénztelenség ál­talános, a birtokok dobra kerülnek, az emberek hontalanná válnak. A házakból csak a nyomor kandi­kál ki, a szemekből pedig a sápadt féle­lem. Pedig virradattól napestig serénykedtek. Szedték a rekettye és a nyárfák gyér leve­lét, ki tudja hányad, szér torlászták végig a krum­pliföldeket né­hány koravén gumó­ért, Eszelősön gyűjtöt­tek, hogy mentsék az életet. ★ Rég volt, azóta majdnem egy ember­öltő telt­e. Nagyapám rég elhai­­vadt, a csormolyás kenyérféle­ség kesernyés ízét vég­képp felváltotta a fris­sen sült cipó kívánatos melege. A régi újság is nagyon megfakult, s talán­ Dem­én sem em­lékeznek már arra a­­bizonyos kanapékér­désre. Ki is hinné el, hogy volt idő, amikor olyan kimondhatatlan szegények voltunk. ★ Rossz volt ez a nyár is, de nem lehet min­dent a nyárra kenni. Gondosabb munkával, okosabb hozzáállással, több ügyszeretettel könnyen megkétszerez­hettük volna azt a ter­mést, aminek vonta­tott begyűjtése indo­kolatlan veszteségh­h­ez vezet. Nem hi­szem, hogy ez a veszte­ség ne fájna. ★ Csak hetekkel szá­molhatunk az őszből Reggelente már érzik a tél lehelete. Most a percek is drágák. Szin­te hallom a sürgető hangokat: „Emberek, becsüs lesz a kenyér!“ A termény egy része még a mezőn van. És ez a miénk. A fehé­rebb, a nagyobb, a bő­ségesebb kenyérért kell rohamra indulni, mégpedig késedelem nélkül, mert Ősz van, esőt szitál az ég, s hol­nap tán éppen ködöt. JÁNOS PÁL *«» » *, * k­ A* 2 IDŐSZERŰ TEENDŐK misz-eink munkájáról, munkavégzéseiről (Folytatás az 1. oldalról). emlékeztetnem kell a burgonya, kukorica és cukorrépa begyűjté­sének fontosságára is, hiszen ezek elsősorban befolyásolják a vetési munkálatok elvégzését, a vetési te­rület biztosításának szempontjából éppen. Ezeket a parcellákat kell felszabadítani a szántásnak-vetés­­nek, tehát egyáltalán nem közöm­bös az, hogy mikor és hogyan vé­gezzük el tehát a kapások begyűj­tését, főleg a nagy kiterjedésű csíki burgonyaföldekre értem, de érvé­nyes ez Gyergyó és Udvarhelyre is. Tapasztalataim szerint a bur­gonyaszedés legfontosabb problé­mája a gépi szedés megszervezé­sének előkészítése. A legtöbb rtsz­­ben elmulasztották letisztítani a földeket a hatalmasra nőtt gyom­tól és erős burgonyaszártól, s ezért bajosan haladhatnak csak a gépek. Gyakran meghibásodnak, nem dol­goznak teljes erővel, de nem is dolgozhatnak. Helytelenül az­­ az elképzelése a legtöbb vezetőta­nácsnak, hogy amit nem dob ki a­­gép, azt megteszi ,a korona, tárcsa vagy eke. Aligha. Azok is éppen úgy meg kell, hogy birkózzanak a gyommal, szárral , mint a szedő­gép. Így hát ne csodálkozzunk azon, hogy sok gumó a földben marad, pedig egyáltalán nem pazarolha­tunk. Igen fontos, hogy minden gép csak annyi burgonyafészket rázzon fel, amennyit a beosztott­­kézi szedők aznap fel is tudnak szedni, összehordani, vagy zsákok­ba rakni, mert a hideg éjszakák miatt gondolni kell a fagyra vagy legalábbis a lehetőségére. Gondos­kodni kell a csomóba rakott bur­gonya betakarításáról, vagy elhor­­dásáról, mert másképpen előfor­dulhat, hogy több kárát látjuk a munkánknak, mint­ hasznát. Ha nem oldjuk meg ezt a kér­dést, gondot okoz majd az értéke­sítés, a vetőmag biztosítása, mert kevés a valószínűsége annak, hogy ilyen megőrzési, tárolási fel­tételek között kifogástalan minő­ségű burgonyát fogunk majd meg­­őrizni. — Nagyon sok zsákba kötött burgonyát láthatunk az alcsíki va­sútállomások rakodóin. Mi lesz e­­zeknek a sorsa? — A legutolsó zsákig vetőmag burgonya, amelyet a vetőmagérté­kesítő vállalatnak a megbeszélt, ki­­jelölt termelőszövetkezetekbe el kell szállítania. Ez a kérdés min­ket közvetlenül is érint, hiszen 3 768 tonna a mi gazdaságaink il­letéke ebből, s ezek közül is első­sorban a gyergyói mtsz az érde­kelt fél. Minden sürgetés ellenére azonban, ezidáig csupán a kilyén­­falvi, a csomafalvi, a szárhegyi és az újfalvi mtsz kezdte meg az át­vételt. Az értékesítő vállalatnak sürgős továbbadni az átvett vető­magot, szüksége van a helyre is részben, tehát eléggé kellemetlen lesz majd, hogy misz­eink ha­nyagságuk, nemtörődömségük kö­vetkezményeként később nem az óhajtott minőségű vetőmagot, ha­nem azt, ami marad fogják elszál­­lítani.­­ Amit a burgonya begyűjté­sének fontosságáról mondottam, az szinte változatlanul érvényes a kukorica és a cukorrépa beta­karítására is. Van azonban egy néhány sajátos vetülete is a kér­désnek. Az idén, elég nagy terüle­ten nem érik be a kukorica, s ez nem volt titok már augusztus vé­gén sem- Meg kellett volna már régen kezdeni a silózását. Az első hóharmat után már lényegesen csökken ennek az igen fontos ta­karmánynak a minősége, nem is beszélve arról, hogy ezeknek a te­rületeknek a felszabadítása lehe­tőséget teremtett volna a vető­szántás és a vetés ütemesebb el­végzésére, de az őszi szántás meg­kezdésére is, mert ne feledjük el, hogy ezt is még ebben az évben kell befejeznünk és nem is olyan mindegy, hogy mikor! A cukorrépa kiásása elsősorban székelyudvarhely környéki érde­keltség is, úgy látszik sok kelle­metlenséget tartogat még szá­munkra. A gyár és a termelőszö­vetkezetek jól meghatározott, köl­csönösen megtervezett ütemtervet állapítottak meg a szállításra, illet­ve átvételre. Ennek értelmében az érdekelt gyár vagy gyárak vagon­­tervet­ készítettek október 1-i kez­dettel. Minden kölcsönös megbe­szélés dacára azonban legtöbb he­lyen alig-alig indult meg az ásás, habár annak legkésőbb szeptember 25-éig kellett volna folyamatosan megtörténnie. — És végül, gondolom elértünk a jelenleg legtöbb fejtörést okozó kérdéshez, a vetési munkálatok helyzetéhez, teendőihez. — Figyelmeztetőül, emlékeztet­nék a múló időre! Mi a legfonto­­sab teendő? A talaj, a magágy megfelelő előkészítése, ehhez pe­dig­­ elengedhetetlenül szükséges, hogy minden egyes termelőszövet­kezet szakembere ellenőrizze a ta­laj előkészítését, ne engedje meg a vetést csak megfelelően előkészí­tett talajba. Ellenőrizze a vetőgé­peket, s főleg a vetőmagot. Nem szabad elvetni, csak a laboratóri­um által ellenőrzött és megfele­lőnek minősített vetőmagot. Az alacsonyabb csíraképességű vető­­mag nem megfelelő, többet kell be­lőle elvetni, s ez pazarlás lenne, az üszkös, csávázatlan búza pedig üszkös búzát hajt jövőre. Az ilyen helyzetek elkerülése végett, azok­nak a szövetkezeteknek, amelyek nem rendelkeznek elegendő és jó minőségű vetőmaggal, az igazga­tóság 1 054 tonna vetőmagot biz­tosított csere és kölcsön formájá­ban, tehát ez nem okozhat gondot. A vetés elvégzése igen-igen sür­gős feladat, tehát, mindenképpen megkülönböztetett figyelmet érde­mel, minden erőforrás, legyen az gépi vagy emberi, maximális ér­tékesítését, és nem utolsó sorban a munka jó megszervezését. Ki kell használnunk a nap minden ó­­ráját ahhoz, hogy a következő év­ben arathassunk is.­ ­ S fl STEEÍIíRíl n LESZ­­­EMEZŐ ÁLDOZAT! * Hirtelen egy furcsa ötlet me­­rült föl az agyában: Vajon igaz-e, hogy nem talál­ták meg Namotte hulláját, sőt, hogy azt sem állapították meg mindezidáig, hogyan lelte halá­lát ... És ha nem is halt meg? • •. S ha éppen Namotte az aki? ... Fejét rázta: Na, na a gondolataim elkalan­doznak. .. És aztán hirtelen egy hidegrá­zás cikázott végig a hátán. Kívülről valaki hozzáért az aj­tóhoz ... A szörnyeteg . .. Perion Journ­ik mintha megbé­nította volna lábát a félelem. So­ha nem képzelte volna, hogy eny­­nyire be tud rezelni­­. .. félhomályban megpillantotta a felügyelő kezét amint lassan a k­incs felé közeledik. Wens feléje fordulva súgta: — Vegye a zseblámpámat . .. Ott,­ni kabátom halzsebében ... Abban a pillanatban amidőn ki­nyitom az ajtót irányítsa a fény­sugarat egyesen őrá • •. Majd kisvártatva: — Készen van? — Igen. Egyetlen rántással a felügyelő feltépte az ajtót, a zseblámpa fénycsóvája pedig egy arcot vilá­gított meg. — Állj ... vagy lövök! Hatalmas kacaj volt a válasz és az arc, amelyet néhány másod­percre megvilágított a fénysugár — ismét sötétségbe borult. Ugyan­akkor hallani lehetett, amint va­laki rohanni kezd lefelé a lépcsőn. Wens egyetlen ugrással a kap­csolónál termett és felkattintotta a villanyt. Majd áthajolva a korlá­ton egyetlen lövéssel leterítette a lefelé szaladó alakot.. Aztán Perronjour felé fordult, akinek arcán még most is a bor­zadály ült, miután az ismét felis­merte a látogatót. — Remélem, ezúttal tényleg meghalt! ... — mondta. HUSZON­ÖTÖDIK FEJEZET WENS FELÜGYELŐÉ A SZÓ Wens elégedett volt, s ez meg­látszott nadrágjának kifogástalan vasalásán is. _ Tulajdonképpen az ami lege­­lőször felkeltette a gyanúmat a sál eltűnése volt és mindaz ami akörül a különös elrablás körül történt... De persze■ akkor még távolról sem gondoltam volna, hogy Gernicot a bűnös. Gint töltött a pohárba, rágyúj­tott egy cigarettára, majd így folytatta: — Még most is azt kérdem ma­gamtól, vajon hogy lehet az, hogy ennyi megrendezett dolog sem keltette fel a gyanúmat.. . Aztán megtalálták a holttestét — lega­lábbis azt hittük, hogy az övé­­­é,­ én még csak nem is gondoltam rá, hogy azonnal gondos vizsgálat alá vessem a tetoválást. .. — Mégis emiatt táviratozott J ’ Aquitaniára Lesly kapitánynak. — Igen. Arra kértem, nézzen utána, vajon az Aquita­na legény­sége között volt-e egy olyan mat­róz, akinek a testét Gernicothoz hasonló tetoválások ékesítették. Azt a választ kaptam, — emlék­szik rá —, hogy valóban volt egy ilyen matróz, Rafael Hermance­nek hívták, de aki az egyik kikö­tőben lemaradt valószínűleg, mert nyoma veszett a hajón ... Akkor már biztos voltam a dolgomban. — De hogyan jutott mégis ar­ra a gondolatra, hogy a kanális­ból kihúzott hulla nem Gernicoté? — Egy egyszerű mondat miatt, melyet visszatérésének napján ej­tett ki Gemnicot, és amelyet Sen­­terre barátunk mesélt el nekem... Ez a mondat így hangzott: „Volt az Aquitanián egy matróz, aki mestere volt a tetoválásnak és hozzáfordultam“. Tehát, a teto­válás újkeletű kellett legyen... Holott a szakértő, akinek kikér­tem a véleményét, megállapította, hogy a kihalászott hullán levő tetoválások legalább 6—7 évesek .... Viszont a karon látható sé­rülés, mely Gernicot visszatérése­kor nem létezett, egész friss volt. Vizsgálatnak vetettem alá a hulla vérét. ,,A csoporthoz tartozó vér egészséges embertől“. Furcsa, de ez a részletkérdés, mely végül is meg kellett volna győzzön afelől, hogy Gernicot holttestéről van szó, csak még inkább felkeltette a gyanúmat. Valóban, honnan ered ez a friss és­ felületes seb? 4 seb, komolyabb vizsgálatnál, úgy tűnt mintha önkéntesen csinálta volna valaki, aki az ereit akarta felvág­ni vagy pedig vért akart volna venni saját magától. Azonkívül nem értettem azt sem, miért ra­gaszkodott Gernicot gyilkosa ah­­hoz, hogy fekete szemüvegével és vörös szakállával mutogassa ma­gát mindenfelé. Azonkívül azok a rejtelmes füttyjelek, amelyeket Senterre is, csakúgy mint ön, asszo­nyom, hallott és amelyek inkább jeladásnak tűntek. Továbbá annak lehetetlensége, hogy egy haldok­lót csak úgy fel lehessen kapni és vállon elvinni.. . Emlékezzék, az­nap a lift nem működött. Wens kiürítette a poharát és így folytatta: — És mit jelentsen ez a teto­válás: „Fridával egy életre“ ? Egy olyan ember mint Gernicot nem szokott örök szerelmet esküdni némi Fridáknak, legfőképpen ak­­kor, amikor egy olyan nő az, aki szeret, és akivel a találkozása né­pal is vesztét okozta. Ami az elá­sott kincseket illeti, ez régi mese, de én a tetoválásban egyéb ma­gyarázatot kerestem, annál is in­kább, mivel a boncoló orvos csöp­pet sem volt biztos benne vajon a kihalászott hulla fejét egy hajó roncsolta-e szét... Ugyanúgy a gyilkos is megtehette, mielőtt az áldozatot a vízbe hajította. (Folytatjuk) PERSZE, (Folytatás az 1. oldalról) is jár a tanulók szempontjától, ugyanis a kőbányának jogában áll szakmunkásokat kiképezni. A­­m­ennyi­ben tanulóink két évet el­töltenek a nevezett műhelyekben, beleértve a szünidőket is (amikor anyagi javadalmazásban is része­sülnek), tanulóink szakmunkás képesítést­ nyerhetnek, sőt a bá­nya alkalmazza is őket. Ez­ ter­­mészetesen serkentően hat tanu­­lóinkra,­­s, remélem,, hogy­ helyt­ is fognak majd állani. — Véleménye szerint a bánya biztosította előnyök­nek tulajdonítható a sikeres beiskolázás? — Nem hinném, bár szerepe nem elhanyagolható. Valójában az a helyzet, hogy ez a megoldás a beiskolázás után vetődött fel és nyert gyakorlati értelmezést. Te­hát akkoriban még nem használ­hattuk fel érvként a szülőkkel folytatott meggyőző munkákban. — Milyen tényezőkkel magyarázná a beiskolázás terén elért sikerüket? — Itt a faluban létezett egy — hogy úgy mondjam — kedvező viszony az iskola és a falu lakói között. Több mint tíz éve, hogy egyetlen beiskolázatlan tanulónk sem akadt, ilyen vonatkozású problémáink nem voltak. Ezen a talajon elindítani a meggyőző munkát nyilván kedvezőbb, tulaj­donképpen erre az alapra támasz­kodtunk anélkül, hogy túlértékel­­tük volna azt. Amikor az elmúlt év vége felé elkezdtük a meggyő­ző munkát, s kontaktusba kerül­tünk a szülőkkel, erről meggyő­ződtünk. A szülők magatartásából ellenállásra számíthattunk, s ép­­pen ezért a nyár folyamán sem szakítottuk meg a munkát. Min­­den iskola­szolgálatos tanerő, kö­teles volt ilyen téren is tevékeny­kedni. Elmondhatom, hogy egyet­len egy olyan család sincs a falu­­ban, ahol legkevesebb háromszor ne lettünk volna. Nagyon értékes segítséget kaptunk a néptanácstól és a pártbizottságtól is- Az elnök elvtárs személyesen vett részt csa­ládlátogatásokon és mindenhol velünk volt, ahol nagyobb el-­­lenállásra­ számítottunk. .Ezen kí­vül értékes segítséget nyújtottak­ azok a vállalatok is, ahol a szülők­­­dolgoztak. Kérésünkre minden to-t’­vábbi nélkül kivették részüket a meggyőző munkából. — Számítanak-e valami­lyen nehézségre a IX. osztá­lyal kapcsolatosan? — A nehezén túljutottunk. A gyermekek beleilleszkedtek már az oktató-nevelő tevékenységbe. Válaszom tehát az, hogy nem Amennyiben akadna is ilyen, biz­tos vagyok benne, hogy különö­sebb nehézség nélkül megoldhat­juk, HOGY LEHET... KARÁCSONY­I JÁNOS I akmidl-Ulasítása Az alkotás a művész élete. Nem közömbös számára a mindennapok ritmusa, s a kor, amelyben él, amelybe beleilleszkedik. Szűkszavú ember, nem szereti fölöslegesen használni a szavakat, hiszen kezében van a számára Leg­alkalmasabb eszköz: az ecset. Beszélgettünk, egyet-egyet szólt, s a többit hozzágondolta, mert van amihez, és van élmény a hét év­tized mögött. Élete a hétköznapok emberének az élete. Egy kisváros zárt kör­nyezetében él, annak arculatával és előítéleteivel küzd. Ismerték, mint ahogy az lenni szokott, mert tanított, nevelt. Rajztanár volt Gyergyószentmiklóson, de ez, mint olyan, nem sokat jelentett, az al­kotó, a festő csak az otthon négy fala közt élt. Vívódott önmagában társtalanul, az idő eljárt, egy em­bert a környezete lassan kedvet­lenné, hétköznapivá, közömbössé tett. Hol van, hol maradt a nagy­bányai iskola fiatalos lendülete, amelynek valaha ő is növendéke és szerves tagja volt. Igen, volt idő, amikor ezt így megkérdezték. És jogosan. Talán, mert alkotásaiban következetes maradt önmagához, talán mert nem divatszerűen alkotott és nem a külsőségek érdekelték! Elmarasz­talták, és hagyták, hogy önmagára maradjon. Azonban a megnyugvás évei új­ra visszaadták az alkotás iránti só­várgást, újr­a belelendült a festés­be. Frissen, fiatalosan összegez. Munkáiban feloldja­ a valósá­got, a lírai csengéstől az érces a­­karásig. Szinte szimbólumként használja a madárijesztőjét, hogy elhessegesse az időt, elriassza, meg­tagadja éveit. Máshol pedig vaskosan tömöríti a jelenségek lényegét, dombjai ölelően vonzanak, a hosszú egye­düllét után magukhoz szeretnék szorítani a világot. A késői virágzás gyümölcse csendesen vall valami olyan dolog­ról, amit megülepedett, lehiggadt világnak nevezünk. Életöröm cseng tele derűvel, le­vegővel társul. Témái változat­o­­sak, sokoldalúak, az egységes tech­nika, az akvarell közös nevezőre hozza az egészet. A hosszú ideig egyedül élő festő Gyergyóban egy kikristályosodott világgal áll előttünk, a kétei vi­rágzás gyümölcse bizonyítja, hogy a kor nem számít, ha a gondolat és az ecset ritmusa 70 éves kor­ban is friss marad. MARTON árpád KARÁCSONY JÁNOS: Faluvégén (akvarell) .4 kiállítás ^ jfESSi ‘ ' v.'* -'V f KSH J§ PS««! III.:- ; -V .§ Wm fCfSPP megnyitása Az alcsíki (Folytatás az 1. oldalról) ■—­ Hány kiló túró fér a dézsá­ba? — 44. — Ezt kibonthatta? — Igen, ezt kibontottam, s új­ra leszögeztük. Ez nem a vágtérre ment, hanem az üzembe. A lá­nyom szólt... Ott ő foglalkozik ezzel. Demeter Lajos zavartan elhall­gat. Aztán hirtelen, kitöréssel pa­naszkodni kezd. A gyergyószent­­miklósi Megyeközi Kereskedelmi Vállalatot, a Fogyasztási­ Szövet­kezetek Megyei Szövetségét okol­ja a tényállásért. Hogy ő sem ad­hat, ha nincs mit vételezzen. Ha az árut nem raktározhatja megfe­lelően. Ha a „központot“ sem lát­ják el rendszeresen. Gyergyóból kéthetenként küldik az árut, meg­történik, hogy ott sincs abból, amit megrendelt. A valóság ellentmond Demeter Lajos kitörésének. A kenyér nála penészedett meg, ahogy tekinté­lyes mennyiségű koncentrált ta­karmány fülledt meg raktárában, vágtereken míg a vágtéren ablak nélkül von­tatnak a lovak. Panaszkodnak a csíkszentsimoni szövetkezet alkalmazottjának tevé­kenységére is. Nem ok nélkül. A „kiskocsi“ kinnjárt —- várjuk az ellátás tartós javulását, s a két alkalmazott tevékenységének szi­gorú ellenőrzését, megengedhetet­len, hogy egy-két fizetett al­­­­kalmazott lelkiismeretlen, hanyag munkája több száz nehéz körülmé­nyek között­­ dolgozó, ember egész­ségét veszélyeztesse, úgy véljük, elengedhetetlenül szükséges az is, hogy az illetékes szervek alapo­san felmérjék végre a vágterek ellátásával foglalkozó egész háló­zat tevékenységét, hiszen mind a Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetségét, mind az említett gyer­­gyószentmiklósi kereskedelmi vál­lalatot szerződés kötelezi a folya­matos, minőségi ellátás lebonyolí­tására. Mert sem a Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetségé­nek, valamint a Megyeközi Keres­kedelmi Vállalatnak vezetősége vagy a szentsimoni és szentkirályi két alkalmazott nem állíthatja azt, hogy különös kegyben részesíti a vágtéri munkásokat azzal, hogy ezt-azt (s láttuk mit) eladnak a vágtereken, hiszen az erdőgazdál­kodási vállalattal megkötött szer­ződés pénzt is jelent, hatalmas összeget, amelyet éppen a zökke­nőmentes ellátás biztosítására for­dít az állam. Egy érdekes emlékirat A 100 év előtti Csíkszeredáról Rövidesen folytatásokban olvashatja lapunk hasábjain: T. NAGY MIKE: C'bkl&Gi'l'Gi'S'ú’l/C KÖVESSE FIGYELEMMEL KÖVETKEZŐ LAPSZÁMAINKAT! Következtetés helyett A Csíkszeredai erdőgazdálkodási vállalat munkaerőhiánnyal küsz­ködik. Okot nem kell keresni. Mert a penészes kenyér vagy — tekint­sünk el ettől — a silány étrend nemcsak a munkás étvágyát, de kedvét is elveszi a végtéren­ ma­­radástól. Így történt például, hogy az őszi­­ idény egyik legfontosabb tennivalója csak részben valósult meg. A téli munka ütemes biztosí­tásához szükséges fakészletek fel­halmozásánál 30—40 ezer köbmé­ter faanyag helyett csak 14 ezret készítettek elő... Fogatos­ hiány miatt, takarmány-abrak hiányért... Sok a hiány, sok a nincs... sok a felelőtlenség. HARGITA 1969 Október 9 csütörtök Napkelte: 6,22, nyugta: 17,43 Holdkelte: 4,00, nyugta: 16,51­­ Az évből eltelt: 281 nap, hátra van még: 84. ÉVFORDULÓK: — 45 évvel ezelőtt született Cornel Elias antifasiszta harcos. (Meghalt 1942- ben.) — Uganda nemzeti ünnepe, a függetlenség (1962) és a köztársaság (1963) kikiál-­­ tásának évfordulója. ÁLLATVÁSÁR: Csíkszentdo-­­­mokos. I HETIVÁSÁR: Vlahica, Pa- I rajd, Várhegy, Csíkkarcfalva. NÉVNAP: Dénes .............. ..._J TFK­lVizió OKTÓBER 9, CSÜTÖRTÖK 19,30 Híradó 20,00 Rembrandt­­emlékest 20,30 Zenei témákról: Ko­runk és a folklór 21,00 A Chore, stúdió — modern balett 22,10 Jac­queline Midhnette — svájci könnyű, zene­ énekesnő 22,30 Híradó és idő­járásjelentés: 22,40 Eszmék kr­nigá­kája — A XX század marxizmusa* OKTÓBER 10, PÉNTEK 10.00 Közkívánatra: Enciklopédia 18,00 Hírek 18,05 Iskolások stúdiója — Bihari tájakon 18,30 Műszaki konzultáció 18,45 Szépművészet 19,30 Híradó 20,00 Sohse lehet tudni — — francia—olasz játékfilm 21 35 Reflektor 21,55 A modern román nyelv 22,20 Varieté filmszalagról 22,45 Híradó és időjárásjelentés. OKTÓBER 10. PÉNTEK Magyar nyelven: 5,30—6,15 Nép­dalok és népi táncmuzsika. Staféta. 13,00—13,30 Lapszemle. Chili Mik­lós zongoradarabjaiból, saját elő­adásában. Társadalmi ankét. 16,13— 17,00 Hírek, tudósítások. Zenés posta. Irodalmi élet: G. Calinescu legszebb verseiből ad elő Illyés Kinga és Mogyoróssy Győző. SSER OKTÓBER 9. CSÜTÖRTÖK CSÍKSZEREDAI „Hargita“: Sher­­lock Holmes. Német film. SZÉKELY­­UDVARHELYI „Homoród“: Vér■ bosszú. Színes, szélesvásznú olasz­­német film. GYERGYÓSZENTMIK­­LÓSI „Famunkás“: Von Ryan ez­­redes expressze. Színes, szélesvásznú amerikai film. „Mioriţa“: A „vad“ Angelica. Színes, szélesvásznú fran­cia—olasz—német film. MAROSHE­­VIZI „Căliman“: A komiszár és a „Három zöld kutya“ bandája. Szí­­nes német—francia film. SZÉ­­KELYKERESZTÚRI „Haladás“: A fekete herceg. Színes, szélesvász­nú német film. MADÉFALVI „Vasu­tas“: Hazai pálya. Magyar film. BA­­LÁNBÁNYAI „Bányász“: Hazai pálya. Magyar film. VLAHICAI „Vlahica“: Szabálytalan játék. Cseh­­szlovák film. GYERGYÓCSOMA­­FALVI „Művelődés“: Mi, férfiak. Szovjet film. BORSZÉKI .­Bor­szék“: Két jegy matinéra. Széles­vásznú szovjet film. „Forrás“: Pa­­mupipőke cipellője. Színes román film. TUSNÁD FÜRDŐI „Olt“: Völ­­gyak lagúnája. Görög film. DITRON „Maros“: Az utolsó kör. Magyar film. PARAJD-I filmszínház, Hetén Téba ellen. Színes olasz film. ID03ADAS A meteorológiai előjelzések sze­rint megyénkben bár hűvös, job­bára mégis szép idő várható, tisz­ta égbolttal. A levegő hőmérsékle­te nappal 13 és 18, míg éjszaka 13 és 1 fok között váltakozik. A reggeli órákban helyenként köd és dél várható. Apróhirdetés Eladó jutányos áron teljesen új, hibátlan TRABANT-motor. Érdeklődni lehet Csergő Bálint Székelyudvarhely, Justiţies u. 9 szám. Telefon 253. A gyergyószentmiklósi Megyei Helyiipari Vállalat azonnal kiszolgál a vállalat raktáraiból minden jelentkező vevőt az illetékes ke­­reskedelmi vállalat meghatalmazása alapján bármilyen i­rk­trpra a folyó évre kötött kereskedelmi szerződések keretein belü­l Bővebb felvilágosítások a vállalat eladási osztályán, telefon 210

Next