Hargita, 1969. október (2. évfolyam, 232-258. szám)

1969-10-09 / 239. szám

* Mar * JUT * Ä- X A - * s s . IDŐSZERŰ TEENDŐK mtsz-eink munkájáról, munkavégzéséről Október nálunk már a tél hírnöke, úgymond, s régi bevett szo­kását mintha most sem akarná meghazudtolni. Melegebben kell öltöz­nünk reggelente, estére, majd éjszakára, nem tudjuk, hogy mire al­szunk el vagy mire ébredünk másnap reggelén. Ami a pár órás meleg nappalból munkánkra maradt, de nagyon kevés, kiváltképp, ha ideje­korán elmulasztott dolgainkat kell most helyre­igazítanunk. Úgy­hogy időnk sem jut már a számolgatásra, hanem igyekezzünk jó erősen megmarkolni az időt, de főleg a dolog végét, mert tőlünk,most, már csak elvégzett munkánktól függ minden. A halogatás, a „hej, ráérünk arra 'meg“"ideje lejárt,’ tanuljunk a tányt-TDés mi kött szervezzü­k­­meg a munkát, de inkább munkálkodunk, hogy ne legyen gondunk a tél­re, a tavaszra, az egész jövő évre. De mit mond a szakember? BÁLINT ALBERT mérnökkel, a Megyei Mezőgazdasági Igazgató­ság aligazgatójával beszélgetünk a legfontosabb tennivalókról, a leg­sürgősebb teendőnkről, tapasztala­­tairól, hiszen felelős beosztásán kí­vül, még két gyergyói községhez tartozó termelőszövetkezetet köz­vetlenül is irányít, bőven van te­hát mondanivalója. — Ez utóbbiról kevesebbet, de a tapasztaltakról nagyon szíve­sen. De hol is kezdjük? — Talán a betakarítással, mert minden további munkánknak tulaj­donképpen ez lenne, mondhatni a kezdő lépése. — Úgy van. Ha időrendi sor­rendet próbálnánk megállapítani, persze minden más éppen olyan fontos, legsürgősebb tennivalónk a kalászosok betakarítása. Jó, hogy nagyobbrészt végeztünk már ve­le, de akad még elég sok befejez­ni való. Legutóbbi tereputaim so­rán tapasztalhattam, hogy az al­­csíki­­termelőszövetkezetek nagy része például még ha végzett is az aratással eléggé lassú ütemben és főképp rendszertelenül szervezte meg a gabonafélék behordását­ a learatott területekről. Holott a be­­hordás megszervezése egyik leg­főbb velejárója az aratásnak. Fö­lösleges lenne részletesen megma­gyaráznom, hogy mennyi veszély­­lyel jár, gondatlanul kint hagyni a learatott gabonát a határban még ha­kalangyokban, vagy bug­­lyákban is. Meg kellett volna ta­lálni a lehetőségét annak, hogy behordják és osztagokba rakják, mert ilyenformán egyrészt biz­tonságosabban lehet azt­ tárolni, másrészt felszabadulna az a terü­let a talajkészítési munkánknak és kevesebb gond, baj lesz vele később. — Eléggé bonyolult kérdés a­­zonban a fogatok, szállítóeszkö­zök kezelése és irányítása egyes termelőszövetkezeti vezetők sze­rint. — Látszatra csupán. És egysze­rű számítással be is bizonyítha­tom állításomat. Nézzük csak a cs­a­kkozmási termelőszövetkezet példáját. Kozmáson a fogatosok sarjút kaszálnak,­­nyilván érdekel­tek is a dologban, hiszen a leka­szált sarjú valamennyi részét sa­ját istállóikba vihetik. Érthetetlen a dologban az, hogy míg a foga­­tos kaszál, s márpedig, amíg vé­gére nem ér abba nem hagyja, áll a fogat a kaszáló szélén, s mind­ez az őszi betakarítási kampány kellős közepén. De mennyi lehet a kint heverő gabona? Mintegy 300 hektárnyi. Ezt pedig a 90 fo­­­­gat. 5—6... napf. alatt behordhatta "volna.­­ utána Dovent marad idő, ha úgy tetszik a kaszálásra is. A­­vezetőtanács szavai szerint „fino­man kell bánnni "a fogatosokt­al“, mert otthagyják , a szövetkezetei. Ez is csupán az ő munkaszervezé­sükön múlik, ők az egyedüli fele­lősök azért, hogy ide jutottunk határozatlanságuk miatt, sokszor fejetlen szervezésük miatt, mert nem tudják fontossági sorrendben kijelölni az éppen soron lévő fel­adatokat. Visszatérve a betakarítás fontos­ságára. Az idei időjárási viszonyok ellenére jó a gabonatermésünk, meg kell tennünk tehát mindent annak érdekében, hogy meg is mentsük azt. És szép időre egyre kevesebbet számíthatunk már. S ha a gabona továbbra is kint ma­rad a határban megázik, kicsirá­­zik, romlik a minősége. Ha elke­rülhetjük ezt, miért nem teszünk is az érdekében? — Ha már fontossági sorrend­ről beszéltünk, úgy vélem, hogy a gabonafélék betakarítása feltéte­lezi az előző évi jól megszervezett, idejében elvégzett vetést is. — Természetesen. De még ezek előtt vagy inkább ezzel egyidőben Lejegyezte: KOSZTA ISTVÁN (Folytatás a 2­ oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Ki alcsíki vágtereken Sok a hiány, sok a nincs, sok a felelőtlenség Sokan zsúfolódtunk össze Frăţilă Ion­nak, a Csíkszeredai Erdőgaz­dálkodási Vállalat főmérnökének irodájában. A fásládán kiterítve, viharvert csomagolópapír, rajta egy kenyér, tulajdonképpen ez ké­pezte az izgatott hangú spontán röpgyűlés tárgyát. A kenyeret a Nagyosi vágtér munkásainak kül­döttsége hozta el, se szó, se beszéd, letették a főmérnök fényezett író­asztalára, a látvány több mint le­hangoló volt — a zöldes penész bársonya alól helyenként elővil­­lant ugyan a kenyér héjának bar­na színe, de szabályos körökben tarkította a belét a penész, mint ünnepi kalácsot a mák. A pék­ség szakemberei idegesen s vál­tig bizonygatták, hogy vállalatuk kapuját „friss állapotban hagyja el a kenyér“, s ha jól tárolják, hetekig eláll, s csak a fogyasztási szövetkezet alkalmazottait terheli a felelősség. — Higgye el, — mondta Frăţilă Ion főmérnök, kínos a munkások szemébe nézni. Főleg az alcsíki vágtereken. Hiánycikk a máléliszt, a zöldség, a hús, még a halkonzerv is, ez a teteje az egésznek, a ke­nyér minőségéről jobb nem beszél­ni, már a termelési gyűléseken is csak az ellátásról beszélnek a munkások, hiába jelezzük a gyű­lés elején, hogy annak egész más a célja... S igazuk van, így nem is lehet dolgozni- Szénával, kon­centrált takarmánnyal is adósunk maradt a gyergyószentmiklósi Me­gyeközi Kereskedelmi Vállalat, va­lamint a Fogyasztási Szövetkeze­tek Megyei Szövetsége, a szerző­dés, a megrendelés rendben, pa­pírunk van elég, csak élelem, ta­karmány nincs a vágtereken, ami van, az is rossz minőségű. — Málélisztet tudnánk adni — szól közbe Antal Andor, a Malom- és Sütőipari Vállalat osztályveze­tője, 30—40 tonna készlettel ren­delkezünk. Csak a "­Kereskedelmi Igazgatóságtól szerezzék be a ki­utaláshoz szükséges papírokat... Az ajánlat ezelőtt két héttel hangzott el. Azután is máléliszt­­hiányra panaszkodtak az erdőgaz­dálkodási vállalatnál, sőt a fő­mérnök említette is, hogy a ma­lom adna, de... Járt kinn a kiskocsi, nem tudjuk, mit intéztek. Az igaz, hogy legutóbb mindent hoztak, a­­mire szükségünk volt — mondja Farkas János, a Nagyosi vágtér fogatosa. — Nem egy penészes kenyér volt — szól közbe György Imre munkás, volt ott tíz is, haza is mentek a bákói munkások, nem tudom azért-e? — Hoztak férges túrót is egy dézsával, augusztus­ban, azért is veszekedtünk, a kan­tinos nem akarta vissza­vinni. Se hús, se zöldség, még konzerv sincs — kenyér szokott lenni, csak ko­pog. Most a penészes kenyér után javult a helyzet, legutóbb min­dent vehettünk, nem is mondok semmit, nem festem az ördögöt a falra... Az ellátó is panaszkodik Demeter Lajos a csíkszentkirályi fogyasztási szövetkezet alkalma­zottja. A széámés, vagy kantinos, ahogy a munkások nevezik. Ő látja el a szentkirályi vágtereket. Ideges, hirtelen haragú embernek tartják a vágtereken, nem sokat „egyezik“ a munkásokkal. — Én nem árultam penészes ke­nyeret — mondja. — De nagyosi munkások hoz­ták a főmérnökhöz... — Lehet, hogy volt egy-kettő, poros, és ráfogták, hogy penészes. — Tíz penészes kenyérről be­szélnek a vágtéren. — Igen, öt bákói munkás van, kettőt-kettőt vásároltak. — S az augusztusi túró? — Férges volt, igaz. De honnan állapíthattam volna meg? A dé­zsát nem bonthatom ki, nem veszik vissza. (!) Egyébként most kül­dök vissza egy dézsa túrót, nem vehetem át, férges. — Honnan tudja? — Kibontottuk, s láttam. VALI JÓZSEF 11 BHMW7' hetekig eláll, s csak a fogyasztási pining van eleg, «mik «mucim, ..«­ ««*»• ~ | (Folytatás a 2. oldalon) II. ÉVFOLYAM . (507.) SZÁM 1069. október 9. ÁRA 30 BANI Ki hol áll a sorban? Végzett a vetéssel: DOBÓ Befejezéshez közel álltak: SZÁRHEGY, CSIKTAPLÓCA, CSÍKSZENTG­Y­ÖRG­Y, CSÍK­­SZENTMÁRTON. Közepesek: SZENTABRAHÁM, ALSOSÓ­­F­ALVA, FELSŐSÖFALVA, UD­V­ARHEL­Y-PÁLFALV­A, ATY­­HA, MENASAG, CSÍKDAN­­FALVA, KASZONÚJFALU, MINDSZENT, KOZMAS. A sor végén : SZENTERZSÉBET, KISSOLY­­MOS, NAGYSOLYMOS, SIK­LÓD, ÉNLAKA, PETER, HO­­MORÓDALMAS, OROSZHEGY, ZSÖGÖD, MADÉFALVA, CSIK, RÁKOS, MUZSNA, LÖVÉTE, ABASFALVA, gyepes, ka­rácsonyfalva, kobat-FALVA. Az Agerpres jelenti: BETON ELEM GYÁR ÉPÜL BUZAU NYUGATI RÉSZÉN. A vállalat már a jövő évtől kezd­ve körülbelül 100 000 köbméter betonelemet állít elő. Buzău ipara az utóbbi években gyorsan fejlődött. Bővítették és korszerűsítették a szdronygyárat, a műanyagfeldolgozó üzemet, ú­­jabb ipari létesítményeket emel­nek: az ország­­legnagyobb kera­­mitgyárat és egy tejtermékgyárat. A jövő ötéves terv során a buzáui iparvállalatok több mint háromszor annyit termelnek, mint a jelen­legi év folyamán A BAKÓI LETEA CELLULÓZ ÉS PAPÍRGYÁRBAN üzembe helyeztek egy takarmány­élesztő gyárat. A nyersanyagot a cellulózgyártásból visszamaradt és eddig f­eldobott üledéklúg szolgál­tatja. A gyár napi kapacitása 3 tonna, de a végső szakaszban évi 3 000 tonna lesz. Idősek, fiatalok, nők és férfiak MINDENKI SZÁMÁRA érdekes, hasznos, szórakoztató olvasmány a Mm KALENDÁRIUM 1­ 272 oldal, ára: 10 lej • Rövidesen megjelenik O Rövidesen megjelenik O Rövidesen ­ HÍREK Új művelődési­­ otthon alapjait rakták le Csík­­dánfalván. Az épületben 400 ülőhelyes előadóte­rem, vetítőfülke, öltözők, klubhe­lyiség, valamint könyvtár és ol­vasóterem kap helyet. Az­ új köz­­művelődési létesítmény összértéke meghaladja majd az 1 millió lejt. A csíkdánfalviak hazafias munká­val segítik az építkezést, az ala­pok lerakásánál már 170 ezer lej értékű munkát végeztek. A Csíkszeredai magya­r tannyelvű Óvónőképző Pedagógiai Intézet az ér­­­dekeltek tudomására hoz­ta, hogy 1969 október 13. és 18.-a között újabb felvételi vizsgát tar­tanak a még meglévő 23 hely be­­töltésére. Beiratkozni október 13 délelőtt 10 óráig lehet. Beiratko­zási feltételek: érettségi diploma és 27 éven aluli életkor. 3 Fokozott ütemben halad­nak a székelyudvarhelyi új, modern bútorüzlet- és raktár építkezési munká­latai. A municípium e jelentős ke­reskedelmi létesítménye a Köz­társaság utcában épül. Jelenleg a vakolást és a szerelést végzik. Az átadásra a tervek szerint novem­ber 15-én kerül sor. Nyugdíjasok részére szer­vezett kirándulást a ma­ ____ reshévízi önsegélyző pénz­tár, karöltve az Országos Turisztikai Hivatal borszéki fiók­jával. A 120 maroshévízi és kör­nyékbeli nyugdíjas ötnapos ország­járáson vett részt a következő út­vonalon: Borszék —­ Csíkszereda — Tusnádfürdő Brassó — Szi­­naia — Predeal — Doftana — Ploieşti­­— Bukarest (itt az EREN- 69 nemzetgazdasági kiállítást is megtekintették). Hazafelé jövet a híres moldovai kolostorokat láto­gatták meg. A madéfalvi gyógyszertár már nem felelt meg a kor- ____ szerűség követelményei­nek. Helyiségeit átalakí­tották, felszerelését, bútorzatát fel­újították. A munkálatok és a be­rendezés értéke megközelíti a 40 000 lejt. A tágas, újjászületett gyógy­szertár október 6-tól áll a közön­ség rendelkezésére. ESEMÉNYEK Elkészült a vaslábi csíkszentdomokosi ----­ gyasztási szövetkezet épülete. Jelenleg a be­dezéseket szerelik az impozáns, gas, világos helyiségekben, amek nemsokára árukkal gazda ellátva várják a községek vásári Magántulajdon ellen e vetett rablás vádjával­­ították bíróság elé V­eme Constantint, a ba­rányai bányavállalat szakkép­len munkását. Késsel fenyeg­tett, amikor a kiskorú Bit Emil, felvételire jelentkező tar nem volt hajlandó a nála­­ pénzt neki adni. HÍREK ESE­MÉNYEK PERSZE, HOGY LEHET... Gyergyóújfalu megyénk azon községei közé tartozik, ahol szep­tember 15.-én beindult a IX. osz­­tály. A régi iskola és a közvetlen mellette díszelgő új épület tisztán és barátságosan fogad. — Kérem vázolja a IX. osztály pillanatnyi helyzetét. — Bár két párhuzamos VIII. végezte az elmúlt tanévet, tizen egy tanuló kivételével valameny­­nyinek sikerült bejutnia valami­lyen szakiskolába vagy líceumba. Eredeti számításunk, hogy 26 ta­nulóval indítjuk a IX. osztályt, megdőlt. Viszont szerencsénk volt, hogy a szomszéd falu, Ki­­lyémfalva általános iskolája is ugyanebbe a helyzetbe került, azaz az iskolakötelesek száma ott sem érte el a tizenötöt. A tá­volság a két falu között nem nagy, így összevonhattuk a tanulókat. Jelen pillanatban az újfalusi álta­lános iskola IX. osztályában tizen­öt tanulót oktatunk. — Valamennyi iskolakö­telest sikerült beiskolázniuk? — Újfaluból igen. Kilyénfalvá­­val nehézségeink vannak. Egyrészt mert a felvilágosító és a meggyő­ző munkát jóval később kezdtük ott, hiszen majdnem az utolsó pillanatban vetődött fel a két falu összevonása, másrészt a távolság, és hogy kevésbé ismer­jük az otta­ni tanulók szüleit, szintén közre játszott. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezek a tanulók majd nem fognak iskolába járni. Rövid időn belül őket, is , beisko­lázzuk. — Megvannak-e az összes feltételek a IX. osztályban való zökkenőmentes okta­tásra? — Természetesen. A tanterem már jóval ezelőtt készen állt az új osztály befogadására. Tanerő problémáink sincsenek. A tan­könyveket, megkaptuk és szét is osztottuk. Az oktatás ütemesen fo-Beszélgetés LUK­A SÁNDORRAL a gyergyóújfalusi általános iskola igazgatójával lyik. Amiről külön be kell szá­molnom — kérem ne vegye di­csekvésnek —, az a gyakorlati foglalkoztatáshoz kapcsolódik. Mi valahogy sehogyan sem nyugod­tunk bele abba, hogy mezőgazda­­sági profillal biztosítsuk a tanu­lók gyakorlati tevékenységét. Ter­mészetesen ez lett volna a köm­é­­nyebbik megoldás. Egyezségre jutottunk a kőbánya igazgatósá­gával, hogy műhelyeikben nyolítsuk le a hetenként egyr­­es gyakorlati órákat. Ez­­ten csak az oktatás színesebbé té szolgálja, hanem anyagi haszonnal GAÁL PITTER (Folytatás a 2. oldalon) Mi lesz ma az ebéd? — Villámankét megyénk négy iskolai étkezdéjében A csengő az utolsó órát jelzi. Diákok serege lepi el a fo­lyosókat. Egy részük a kapu felé indul, sokan a folyosó túlsó felébe igyekeznek. „Étkezde“ — jelzi a felirat az ajtón. Meg­torpannak, sorokba rendeződnek. Várnak. Közben találgatják, mi lesz az ebéd? Benn a teremben szék,csikorgás, mozgolódás, majd néma csend. Kanalak, villák, kések csengése jelzi, hogy esznek... Szokásos kép az iskolai étkezdékben. Évtizedek óta, napon­ta megismétlődő jelenet. Az itt étkezők száma évről-évre nő. És ezzel együtt növekszenek az igények, gondok. Gyermekek­nek főzni, olyanoknak, akik nemrég kerültek el hazulról, ahol más és más ízeket, ételeket szoktak meg, bizony nehéz dolog. A néhány tízliteres fazekakban fövő ételnek, sohasem lehet olyan jó íze, mint a házinak. Ez igaz. De ha minden igyekezet, és ami a legfőbb, alapanyag megvan, akkor az étkezdei étel is meg­közelítheti „anyánk főztjét“. Milyen az étel minősége, hogyan készültek fel a télre? Ezzel a céllal kukkintottunk be iskolai étkezdéink fazekaiba, raktáraiba. BESZERZÉSI VÉGLETEK Három iskolai étkezdében — a gyergyószent­miklósi líceuméban, a székelyudvarhelyi líceumban és egészségügyi technikumban — ros­kadozó polcokat találtunk­ Para­dicsomlé (200 liter Gyergyószent­­miklóson, 534 liter a székely­ud­varhelyi líceumban), uborka, kom­potok, levesnek ejtett szilva, pap­rika és más zöldségfélék, gazda­gítják a két városban megtekintett iskolai étkezdéket. Ezzel szemben a Csíkszeredai líceumh­­ raktárhelyi­ségében csak egy tucatnyi elár­vult szárított­­hagymával teli zsák lóg a kampókon, de már ezt­­ sem mondhatják magukértak. Kellett a pénz más élelemre s az egyelőre fölösleges tételt átadták a Helyi Kereskedelmi Vállalatnak. Kohn Tibor, az ügyességéről és talpra­esettségéről közismert gondnok kétségbeesetten széttárt kezei nem sok jót sejtetnek. — 600 liter uborka, 15 000, kilo­­­gram­x egy­szuszra. MORVAY ZOLTÁN (Folytatás­ a­ 3. oldalon) \ IsII \ S Is Is Is Is I s Is I\ Munkában az­­ ekszkavátor IsIs

Next