Hargita, 1969. október (2. évfolyam, 232-258. szám)
1969-10-09 / 239. szám
* Mar * JUT * Ä- X A - * s s . IDŐSZERŰ TEENDŐK mtsz-eink munkájáról, munkavégzéséről Október nálunk már a tél hírnöke, úgymond, s régi bevett szokását mintha most sem akarná meghazudtolni. Melegebben kell öltöznünk reggelente, estére, majd éjszakára, nem tudjuk, hogy mire alszunk el vagy mire ébredünk másnap reggelén. Ami a pár órás meleg nappalból munkánkra maradt, de nagyon kevés, kiváltképp, ha idejekorán elmulasztott dolgainkat kell most helyreigazítanunk. Úgyhogy időnk sem jut már a számolgatásra, hanem igyekezzünk jó erősen megmarkolni az időt, de főleg a dolog végét, mert tőlünk,most, már csak elvégzett munkánktól függ minden. A halogatás, a „hej, ráérünk arra 'meg“"ideje lejárt,’ tanuljunk a tányt-TDés mi kött szervezzükmeg a munkát, de inkább munkálkodunk, hogy ne legyen gondunk a télre, a tavaszra, az egész jövő évre. De mit mond a szakember? BÁLINT ALBERT mérnökkel, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság aligazgatójával beszélgetünk a legfontosabb tennivalókról, a legsürgősebb teendőnkről, tapasztalatairól, hiszen felelős beosztásán kívül, még két gyergyói községhez tartozó termelőszövetkezetet közvetlenül is irányít, bőven van tehát mondanivalója. — Ez utóbbiról kevesebbet, de a tapasztaltakról nagyon szívesen. De hol is kezdjük? — Talán a betakarítással, mert minden további munkánknak tulajdonképpen ez lenne, mondhatni a kezdő lépése. — Úgy van. Ha időrendi sorrendet próbálnánk megállapítani, persze minden más éppen olyan fontos, legsürgősebb tennivalónk a kalászosok betakarítása. Jó, hogy nagyobbrészt végeztünk már vele, de akad még elég sok befejezni való. Legutóbbi tereputaim során tapasztalhattam, hogy az alcsíkitermelőszövetkezetek nagy része például még ha végzett is az aratással eléggé lassú ütemben és főképp rendszertelenül szervezte meg a gabonafélék behordását a learatott területekről. Holott a behordás megszervezése egyik legfőbb velejárója az aratásnak. Fölösleges lenne részletesen megmagyaráznom, hogy mennyi veszélylyel jár, gondatlanul kint hagyni a learatott gabonát a határban még hakalangyokban, vagy buglyákban is. Meg kellett volna találni a lehetőségét annak, hogy behordják és osztagokba rakják, mert ilyenformán egyrészt biztonságosabban lehet azt tárolni, másrészt felszabadulna az a terület a talajkészítési munkánknak és kevesebb gond, baj lesz vele később. — Eléggé bonyolult kérdés azonban a fogatok, szállítóeszközök kezelése és irányítása egyes termelőszövetkezeti vezetők szerint. — Látszatra csupán. És egyszerű számítással be is bizonyíthatom állításomat. Nézzük csak a csakkozmási termelőszövetkezet példáját. Kozmáson a fogatosok sarjút kaszálnak,nyilván érdekeltek is a dologban, hiszen a lekaszált sarjú valamennyi részét saját istállóikba vihetik. Érthetetlen a dologban az, hogy míg a fogatos kaszál, s márpedig, amíg végére nem ér abba nem hagyja, áll a fogat a kaszáló szélén, s mindez az őszi betakarítási kampány kellős közepén. De mennyi lehet a kint heverő gabona? Mintegy 300 hektárnyi. Ezt pedig a 90 fogat. 5—6... napf. alatt behordhatta "volna. utána Dovent marad idő, ha úgy tetszik a kaszálásra is. Avezetőtanács szavai szerint „finoman kell bánnni "a fogatosoktal“, mert otthagyják , a szövetkezetei. Ez is csupán az ő munkaszervezésükön múlik, ők az egyedüli felelősök azért, hogy ide jutottunk határozatlanságuk miatt, sokszor fejetlen szervezésük miatt, mert nem tudják fontossági sorrendben kijelölni az éppen soron lévő feladatokat. Visszatérve a betakarítás fontosságára. Az idei időjárási viszonyok ellenére jó a gabonatermésünk, meg kell tennünk tehát mindent annak érdekében, hogy meg is mentsük azt. És szép időre egyre kevesebbet számíthatunk már. S ha a gabona továbbra is kint marad a határban megázik, kicsirázik, romlik a minősége. Ha elkerülhetjük ezt, miért nem teszünk is az érdekében? — Ha már fontossági sorrendről beszéltünk, úgy vélem, hogy a gabonafélék betakarítása feltételezi az előző évi jól megszervezett, idejében elvégzett vetést is. — Természetesen. De még ezek előtt vagy inkább ezzel egyidőben Lejegyezte: KOSZTA ISTVÁN (Folytatás a 2 oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Ki alcsíki vágtereken Sok a hiány, sok a nincs, sok a felelőtlenség Sokan zsúfolódtunk össze Frăţilă Ionnak, a Csíkszeredai Erdőgazdálkodási Vállalat főmérnökének irodájában. A fásládán kiterítve, viharvert csomagolópapír, rajta egy kenyér, tulajdonképpen ez képezte az izgatott hangú spontán röpgyűlés tárgyát. A kenyeret a Nagyosi vágtér munkásainak küldöttsége hozta el, se szó, se beszéd, letették a főmérnök fényezett íróasztalára, a látvány több mint lehangoló volt — a zöldes penész bársonya alól helyenként elővillant ugyan a kenyér héjának barna színe, de szabályos körökben tarkította a belét a penész, mint ünnepi kalácsot a mák. A pékség szakemberei idegesen s váltig bizonygatták, hogy vállalatuk kapuját „friss állapotban hagyja el a kenyér“, s ha jól tárolják, hetekig eláll, s csak a fogyasztási szövetkezet alkalmazottait terheli a felelősség. — Higgye el, — mondta Frăţilă Ion főmérnök, kínos a munkások szemébe nézni. Főleg az alcsíki vágtereken. Hiánycikk a máléliszt, a zöldség, a hús, még a halkonzerv is, ez a teteje az egésznek, a kenyér minőségéről jobb nem beszélni, már a termelési gyűléseken is csak az ellátásról beszélnek a munkások, hiába jelezzük a gyűlés elején, hogy annak egész más a célja... S igazuk van, így nem is lehet dolgozni- Szénával, koncentrált takarmánnyal is adósunk maradt a gyergyószentmiklósi Megyeközi Kereskedelmi Vállalat, valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetsége, a szerződés, a megrendelés rendben, papírunk van elég, csak élelem, takarmány nincs a vágtereken, ami van, az is rossz minőségű. — Málélisztet tudnánk adni — szól közbe Antal Andor, a Malom- és Sütőipari Vállalat osztályvezetője, 30—40 tonna készlettel rendelkezünk. Csak a "Kereskedelmi Igazgatóságtól szerezzék be a kiutaláshoz szükséges papírokat... Az ajánlat ezelőtt két héttel hangzott el. Azután is máléliszthiányra panaszkodtak az erdőgazdálkodási vállalatnál, sőt a főmérnök említette is, hogy a malom adna, de... Járt kinn a kiskocsi, nem tudjuk, mit intéztek. Az igaz, hogy legutóbb mindent hoztak, amire szükségünk volt — mondja Farkas János, a Nagyosi vágtér fogatosa. — Nem egy penészes kenyér volt — szól közbe György Imre munkás, volt ott tíz is, haza is mentek a bákói munkások, nem tudom azért-e? — Hoztak férges túrót is egy dézsával, augusztusban, azért is veszekedtünk, a kantinos nem akarta visszavinni. Se hús, se zöldség, még konzerv sincs — kenyér szokott lenni, csak kopog. Most a penészes kenyér után javult a helyzet, legutóbb mindent vehettünk, nem is mondok semmit, nem festem az ördögöt a falra... Az ellátó is panaszkodik Demeter Lajos a csíkszentkirályi fogyasztási szövetkezet alkalmazottja. A széámés, vagy kantinos, ahogy a munkások nevezik. Ő látja el a szentkirályi vágtereket. Ideges, hirtelen haragú embernek tartják a vágtereken, nem sokat „egyezik“ a munkásokkal. — Én nem árultam penészes kenyeret — mondja. — De nagyosi munkások hozták a főmérnökhöz... — Lehet, hogy volt egy-kettő, poros, és ráfogták, hogy penészes. — Tíz penészes kenyérről beszélnek a vágtéren. — Igen, öt bákói munkás van, kettőt-kettőt vásároltak. — S az augusztusi túró? — Férges volt, igaz. De honnan állapíthattam volna meg? A dézsát nem bonthatom ki, nem veszik vissza. (!) Egyébként most küldök vissza egy dézsa túrót, nem vehetem át, férges. — Honnan tudja? — Kibontottuk, s láttam. VALI JÓZSEF 11 BHMW7' hetekig eláll, s csak a fogyasztási pining van eleg, «mik «mucim, ..« ««*»• ~ | (Folytatás a 2. oldalon) II. ÉVFOLYAM . (507.) SZÁM 1069. október 9. ÁRA 30 BANI Ki hol áll a sorban? Végzett a vetéssel: DOBÓ Befejezéshez közel álltak: SZÁRHEGY, CSIKTAPLÓCA, CSÍKSZENTGYÖRGY, CSÍKSZENTMÁRTON. Közepesek: SZENTABRAHÁM, ALSOSÓFALVA, FELSŐSÖFALVA, UDVARHELY-PÁLFALVA, ATYHA, MENASAG, CSÍKDANFALVA, KASZONÚJFALU, MINDSZENT, KOZMAS. A sor végén : SZENTERZSÉBET, KISSOLYMOS, NAGYSOLYMOS, SIKLÓD, ÉNLAKA, PETER, HOMORÓDALMAS, OROSZHEGY, ZSÖGÖD, MADÉFALVA, CSIK, RÁKOS, MUZSNA, LÖVÉTE, ABASFALVA, gyepes, karácsonyfalva, kobat-FALVA. Az Agerpres jelenti: BETON ELEM GYÁR ÉPÜL BUZAU NYUGATI RÉSZÉN. A vállalat már a jövő évtől kezdve körülbelül 100 000 köbméter betonelemet állít elő. Buzău ipara az utóbbi években gyorsan fejlődött. Bővítették és korszerűsítették a szdronygyárat, a műanyagfeldolgozó üzemet, újabb ipari létesítményeket emelnek: az országlegnagyobb keramitgyárat és egy tejtermékgyárat. A jövő ötéves terv során a buzáui iparvállalatok több mint háromszor annyit termelnek, mint a jelenlegi év folyamán A BAKÓI LETEA CELLULÓZ ÉS PAPÍRGYÁRBAN üzembe helyeztek egy takarmányélesztő gyárat. A nyersanyagot a cellulózgyártásból visszamaradt és eddig feldobott üledéklúg szolgáltatja. A gyár napi kapacitása 3 tonna, de a végső szakaszban évi 3 000 tonna lesz. Idősek, fiatalok, nők és férfiak MINDENKI SZÁMÁRA érdekes, hasznos, szórakoztató olvasmány a Mm KALENDÁRIUM 1 272 oldal, ára: 10 lej • Rövidesen megjelenik O Rövidesen megjelenik O Rövidesen HÍREK Új művelődési otthon alapjait rakták le Csíkdánfalván. Az épületben 400 ülőhelyes előadóterem, vetítőfülke, öltözők, klubhelyiség, valamint könyvtár és olvasóterem kap helyet. Az új közművelődési létesítmény összértéke meghaladja majd az 1 millió lejt. A csíkdánfalviak hazafias munkával segítik az építkezést, az alapok lerakásánál már 170 ezer lej értékű munkát végeztek. A Csíkszeredai magyar tannyelvű Óvónőképző Pedagógiai Intézet az érdekeltek tudomására hozta, hogy 1969 október 13. és 18.-a között újabb felvételi vizsgát tartanak a még meglévő 23 hely betöltésére. Beiratkozni október 13 délelőtt 10 óráig lehet. Beiratkozási feltételek: érettségi diploma és 27 éven aluli életkor. 3 Fokozott ütemben haladnak a székelyudvarhelyi új, modern bútorüzlet- és raktár építkezési munkálatai. A municípium e jelentős kereskedelmi létesítménye a Köztársaság utcában épül. Jelenleg a vakolást és a szerelést végzik. Az átadásra a tervek szerint november 15-én kerül sor. Nyugdíjasok részére szervezett kirándulást a ma ____ reshévízi önsegélyző pénztár, karöltve az Országos Turisztikai Hivatal borszéki fiókjával. A 120 maroshévízi és környékbeli nyugdíjas ötnapos országjáráson vett részt a következő útvonalon: Borszék — Csíkszereda — Tusnádfürdő Brassó — Szinaia — Predeal — Doftana — Ploieşti— Bukarest (itt az EREN- 69 nemzetgazdasági kiállítást is megtekintették). Hazafelé jövet a híres moldovai kolostorokat látogatták meg. A madéfalvi gyógyszertár már nem felelt meg a kor- ____ szerűség követelményeinek. Helyiségeit átalakították, felszerelését, bútorzatát felújították. A munkálatok és a berendezés értéke megközelíti a 40 000 lejt. A tágas, újjászületett gyógyszertár október 6-tól áll a közönség rendelkezésére. ESEMÉNYEK Elkészült a vaslábi csíkszentdomokosi ---- gyasztási szövetkezet épülete. Jelenleg a bedezéseket szerelik az impozáns, gas, világos helyiségekben, amek nemsokára árukkal gazda ellátva várják a községek vásári Magántulajdon ellen e vetett rablás vádjávalították bíróság elé Veme Constantint, a barányai bányavállalat szakképlen munkását. Késsel fenyegtett, amikor a kiskorú Bit Emil, felvételire jelentkező tar nem volt hajlandó a nála pénzt neki adni. HÍREK ESEMÉNYEK PERSZE, HOGY LEHET... Gyergyóújfalu megyénk azon községei közé tartozik, ahol szeptember 15.-én beindult a IX. osztály. A régi iskola és a közvetlen mellette díszelgő új épület tisztán és barátságosan fogad. — Kérem vázolja a IX. osztály pillanatnyi helyzetét. — Bár két párhuzamos VIII. végezte az elmúlt tanévet, tizen egy tanuló kivételével valamenynyinek sikerült bejutnia valamilyen szakiskolába vagy líceumba. Eredeti számításunk, hogy 26 tanulóval indítjuk a IX. osztályt, megdőlt. Viszont szerencsénk volt, hogy a szomszéd falu, Kilyémfalva általános iskolája is ugyanebbe a helyzetbe került, azaz az iskolakötelesek száma ott sem érte el a tizenötöt. A távolság a két falu között nem nagy, így összevonhattuk a tanulókat. Jelen pillanatban az újfalusi általános iskola IX. osztályában tizenöt tanulót oktatunk. — Valamennyi iskolakötelest sikerült beiskolázniuk? — Újfaluból igen. Kilyénfalvával nehézségeink vannak. Egyrészt mert a felvilágosító és a meggyőző munkát jóval később kezdtük ott, hiszen majdnem az utolsó pillanatban vetődött fel a két falu összevonása, másrészt a távolság, és hogy kevésbé ismerjük az ottani tanulók szüleit, szintén közre játszott. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezek a tanulók majd nem fognak iskolába járni. Rövid időn belül őket, is , beiskolázzuk. — Megvannak-e az összes feltételek a IX. osztályban való zökkenőmentes oktatásra? — Természetesen. A tanterem már jóval ezelőtt készen állt az új osztály befogadására. Tanerő problémáink sincsenek. A tankönyveket, megkaptuk és szét is osztottuk. Az oktatás ütemesen fo-Beszélgetés LUKA SÁNDORRAL a gyergyóújfalusi általános iskola igazgatójával lyik. Amiről külön be kell számolnom — kérem ne vegye dicsekvésnek —, az a gyakorlati foglalkoztatáshoz kapcsolódik. Mi valahogy sehogyan sem nyugodtunk bele abba, hogy mezőgazdasági profillal biztosítsuk a tanulók gyakorlati tevékenységét. Természetesen ez lett volna a köményebbik megoldás. Egyezségre jutottunk a kőbánya igazgatóságával, hogy műhelyeikben nyolítsuk le a hetenként egyres gyakorlati órákat. Ezten csak az oktatás színesebbé té szolgálja, hanem anyagi haszonnal GAÁL PITTER (Folytatás a 2. oldalon) Mi lesz ma az ebéd? — Villámankét megyénk négy iskolai étkezdéjében A csengő az utolsó órát jelzi. Diákok serege lepi el a folyosókat. Egy részük a kapu felé indul, sokan a folyosó túlsó felébe igyekeznek. „Étkezde“ — jelzi a felirat az ajtón. Megtorpannak, sorokba rendeződnek. Várnak. Közben találgatják, mi lesz az ebéd? Benn a teremben szék,csikorgás, mozgolódás, majd néma csend. Kanalak, villák, kések csengése jelzi, hogy esznek... Szokásos kép az iskolai étkezdékben. Évtizedek óta, naponta megismétlődő jelenet. Az itt étkezők száma évről-évre nő. És ezzel együtt növekszenek az igények, gondok. Gyermekeknek főzni, olyanoknak, akik nemrég kerültek el hazulról, ahol más és más ízeket, ételeket szoktak meg, bizony nehéz dolog. A néhány tízliteres fazekakban fövő ételnek, sohasem lehet olyan jó íze, mint a házinak. Ez igaz. De ha minden igyekezet, és ami a legfőbb, alapanyag megvan, akkor az étkezdei étel is megközelítheti „anyánk főztjét“. Milyen az étel minősége, hogyan készültek fel a télre? Ezzel a céllal kukkintottunk be iskolai étkezdéink fazekaiba, raktáraiba. BESZERZÉSI VÉGLETEK Három iskolai étkezdében — a gyergyószentmiklósi líceuméban, a székelyudvarhelyi líceumban és egészségügyi technikumban — roskadozó polcokat találtunk Paradicsomlé (200 liter Gyergyószentmiklóson, 534 liter a székelyudvarhelyi líceumban), uborka, kompotok, levesnek ejtett szilva, paprika és más zöldségfélék, gazdagítják a két városban megtekintett iskolai étkezdéket. Ezzel szemben a Csíkszeredai líceumh raktárhelyiségében csak egy tucatnyi elárvult szárítotthagymával teli zsák lóg a kampókon, de már ezt sem mondhatják magukértak. Kellett a pénz más élelemre s az egyelőre fölösleges tételt átadták a Helyi Kereskedelmi Vállalatnak. Kohn Tibor, az ügyességéről és talpraesettségéről közismert gondnok kétségbeesetten széttárt kezei nem sok jót sejtetnek. — 600 liter uborka, 15 000, kilogramx egyszuszra. MORVAY ZOLTÁN (Folytatás a 3. oldalon) \ IsII \ S Is Is Is Is I s Is I\ Munkában az ekszkavátor IsIs