Hargita, 1970. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1970-01-14 / 9. szám

2 120 évvel ezelőtt született MIHAI EMINESCU Volt, mint mesékben lehetett. Volt egyszer. . . — kezdődik az Estcsillag, akár­csak egy népmese. Mikor Eminescuról beszélünk, már szinte nem is tudjuk nevét anélkül említeni, hogy melléje ne tegyük az őt annyira megil­lető ,,a román költészet Estcsil­­laga" (Luceafărul poeziei ro­mânești) jelzőt, azonos című költeményéből kiindulva. Azt is megszoktuk már, hogy ezt a költeményt úgy tekintsük, mint a költő életművét betetéző, szin­tetizáló alkotást. De nézzük meg közelebbről, mi is ennek lényege, miben áll utolérhetetlensége, egyedülál­lósága, s mi a mondanivalója a mai, Eminescu halála után 80 évvel élő ember számára, íme: egy Királyi vérből született Szépséges-szép leányka beleszeret az Estcsillagba. A csillag hasonlóképpen szere­lemre lobban a lány iránt, de vágyuk megvalósíthatatlannak tűnik, mivel a lány földi, tehát halandó lény, míg a csillag égi, halhatatlan. Szerelmük csak ak­kor teljesedhetik be, ha az Est­csillag, hasonlóan a lányhoz, halandó lesz. De hogyha azt kéred: szívem Hűen szeressen szintén, Úgy szállj a földre, bármilyen, És légy halandó, mint én. Az Estcsillag képes lenne erre is. Megpróbálja a lehetetlent. Eközben a királylány megta­lálja földi boldogságát egy ap­ród képében, aki őt kioktatja a szerelem minden csínjára: Ha nem tudod, leírhatom Apróra a szerelmet. A lány nem tudja, kit válasszon a kettő közül: a néhány napra eltűnt Estcsillag­ot-e, vagy a „pajzán (És csacska szájú kis­­legényt"). Ö csak hallgatta a fiút, Ámulva és habozva, S kis édes arca elpirult: Engedne, s tiltakozna. Fent az Úrnál az Estcsillag próbálja elérni célját. Ö, bármit kérj, Uram, csak adj Nekem más, földi sorsot. Vedd vissza örök életem, Szemem füzét is elvedd, S cserébe értük adj nekem , Egy­­órányi szerelmet... _ Ez azonban lehetetlen: bármit megkaphat, csak a halált nem. De: Térj vissza, ha sugárod Megint a bolygó földre ért, Majd meglátod, mi vár ott. A csillag így is tesz, s a földre nézve, a gyönyörtől ittas király­lányt látja az apród karjai kö­zött. Ez azonnal ráébreszti vá­gyának hiábavalóságára, a földi élet gyarlóságára a csilla­got. Következtetése: Agyag­báb, mit bánod, ki vár, Hogy én vagy más becéz-e! A földi élet szűk terén Üdv, mámor állhatatlan. Az én köröm tág, s benne én. Hideg és halhatatlan. Nagyon röviden, minden szépségtől megfosztva, ez a költemény mesefonala. Értelme azonban sokkal mé­lyebb. Maga a költő írta, hogy az Estcsillag sorsa és a földi Lángelme sorsa között sok ha­sonlóság van. A géniusz halha­tatlan, neve örök időkre fenn­marad. Azonban a földön nem tud boldoggá tenni senkit, ő­­maga sem tud boldog lenni. Hogyan érhető el a boldog­ság? Mi ér többet: a közönsé­ges, testi jókkal teli földi élet vagy a hideg, halhatatlan, de sokkal tágabb, magasabban ál­ló lét? Talán erre a két kérdés­re próbál választ adni a költe­mény. A két lehetőség szembe­állítása világos. Az egyszerű ember születik, majd meghal, hogy helyét másnak adja át, míg a géniusz (akit az Estcsil­lag jelképez) mindezek fölött áll, térben és időben halhatat­lan. A géniusz, aki a közönsé­ges, „átlag­ember" fölött áll, képes lemondani a boldogság­ról, állandóan magasabb szfé­rák felé igyekszik, még akkor is, ha pillanatnyilag senki sem hagyja helybe cselekedetét. Ez csendül ki a költemény záróak­kordjaiból, az Estcsillag szavai­ból. A költeményt egy tökéletesen felépített zenei műhöz lehetne hasonlítani. Az első szakasz képezné a nyitányt: Volt, mint mesékben lehetett, Volt egyszer rég egy drága Királyi vérből született Szépséges-szép leányka. Maga ez a szakasz már beve­zeti az olvasót a témakörbe. Művészi értéke azonban ennél is fontosabb. Ki nem ismer rá benne a mese kezdőszavaira? S gondoljunk arra, milyen nagyszerűen el lehet altatni egy mesével bárkit a megfelelő körülmények között, az előadás monotonságánál fogva. S váj­jon ez a költemény-kezdet nem azt akarja-e érzékeltetni, meny­nyire egyhangú az Estcsillag lé­te? Hisz az egész élete csak abból áll, hogy a kellő időben feljön az égbolton, majd újra lenyugszik. Ez így ismétlődik kezdet­i vég nélkül. Az Estcsillag repülése, halan­dósága megszerzéséért, egyene­sen lenyűgözi az olvasót: Alatta, sűrűn, csillagok. És csillagok felette — Nem szűnő villámként ragyog Közöttük fény­ ecsetje. Hová elér, ott nincs határ, Se­szem felmérni, semmi. A tér s idő vajúdna már, De nem tud megszületni. Téren és időn kívül vagyunk tehát, a Káosz vesz körül, ahol egyéb semmi sincs, csak a sö­tétség és a mélység, ahol az Estcsillag szavaival élve: „Nyo­maszt a zord öröklét". A csillag repülését követi a földi intermezzo, a királylány és az apród szerelmi jelenetének leírása. Ezután a vers újra a magasba viszi az olvasót. In­nen már többé nem kívánkozik le a csillag, hanem örökre fent marad anélkül, hogy elérte vol­na boldogságát, de megőrizve halhatatlanságát. Eminescu magyarázói közül sokan állították, hogy az Est­csillag alakjában a költő saját magát akarta megörökíteni. Hogy a dolog ilyenszerű beál­lítása mennyire helyes vagy helytelen, arról kár vitázni, hisz az Estcsillag egy irodalmi típus, egy mitológia alapjainak köve. Egy azonban bizonyos: a költő az Estcsillagon és más versein keresztül kivívta azt, ami az Estcsillagnak természetétől fog­va megadatott: a halhatatlan­ságot térben és időben egya­ránt. TOMPOS SÁNDOR tanár Az Estcsil OSZTÁLYFŐNÖKÖK ZSEBNAPTÁRA Belelapozok. Jelentős személyi­nek évfordulói. Naptárok 1973- Órarend. Dolgozatírások, osz­­tfőnöki órák, kirándulások, csa-­ilátogatások naplója. Külön iy a tanulók személyi adatai imára, több éves tapasztalatok szítésére, a jellemzésre. Hasz­­i tudnivalók rezervátumainkról, védett állatokról és növényekről.­ntosabb múzeumaink, történelmi lvek és emlékművek felsorolása, művészeti anyag osztályfőnökök szülők számára. Jegyzetek: Akinek nem járt a kezében, azt hihetné, valamilyen szigorúan pe­dagógiai kiadványról van szó, mely szakemberek — osztályfőnö­kök — munkája szempontjából ér­tékes gyakorlati jelentőségű. Va­lóban így van. Csupán az furcsa, hogy ezt az okosan megszerkesz­tett zsebnaptárt, naplót (nevez­hetjük bárminek), nem valamilyen tanügyi intézmény adta ki, hanem a Takarék- és Letétpénztár. Erre a tényre viszont csak a Takarék- és Letétpénztár summás története és néhány, a betétkönyvekre és köt­vényekre vonatkozó tudnivaló utal. A szükség felismerése, ha nem is „kompetens" forrásból eredve, hozta létre a szóban forgó hasznos kiadványt. S ehhez még csak annyit told­hatnánk hozzá, hogy a tanügyi intézmények is ihletődhetnének a Takarék- és Letétpénztár példájából, s hasonló osztály­­főnöki zsebnaptárral segítenék elő a pedagógusok munkáját. Ha ilyes­mire sor kerülne, talán az álta­lános, szakiskolások, s a líceumok tanerőinek módszertani tanácsko­zásai sem merülnének ki egyes esetekben rubrikák méreteiről tar­tott előadásokban. ANDRÁS BALÁZS Emberek, vezérlőfalak, gépkolosszusok­­ Nagybányán A látvány több mint le­nyűgöző volt, hirtelen elvesz­tettem tájékozódóképessé­gem, a felhalmozott, és állí­tólag, valamiféle rendszerbe foglalt ismeret­elemek kohé­ziója megszűnt, úgy éreztem gigászi boszorkánykonyhába kerültem, ahol bármit tehet­nének velem és én végig jó­hiszeműen, naiv ámulattal mosolyognék mindenen, s noha valamikor szorgosan bifláztam a középiskolában a kémiát és fizikát, elméleti­leg ismernem kellett volna tehát a lejátszódó folyamatok alapvető törvényeit, tanács­talanul álltam vagy azért, mert (állandóan) kevésnek bizonyul az, amit a középis­kola padjaiban elsajátítottam vagy azért, mert elszállt felet­tem is az idő, más szóval eleget felejtettem abból, amit akkoriban a túlterhelé­sig soknak véltem. Jó volna mindent tudni, minden lénye­gest pontosan ismerni, a huszadik század életének minden területén körülhatá­rolni a legfontosabbakat, néha jó volna tudni azt is, hogy tulajdonképpen mi is az, ami fontos, soksikú, „rö­vid" életünkben. Hogy ne­­csak hangya-ösvényünk meg­tett keskeny szakaszát is­merjük, mindenikünk a ma­gáét, a maga módján, hogy ne csak arról a láthatárról sejtsünk valamit, amelyben araszolgatnunk adatott, ha­nem az ösvényünket, látha­tárunkat meghatározó tör­vényszerűségek, összefüggé­sek megsejtésén, esetleg a kész statisztikák, adathalma­zok többé-kevésbé felületes ismeretén túl, pontosan fel­mérjük azok lényeges jegyeit, a bennünket, és a nemcsak magunkat érintő vetületeket. E gondolatok újból felve­tődtek bennem a nagybá­nyai Vegyi- és fémipari kom­binát látogatásának idején. ★ Egyetlen adat: a kombinát munkaközössége mintegy 157 millió lej értékű terméket adott a nemzetgazdaságnak terven felül az elmúlt évben. Bizony könnyen össze tudnék számolni három-négy olyan Hargita megyei vállalatot, melyeknek együttes évi össz­termelése nem haladja meg ezt a ráadást.­­ Nagybányán a bánya- és feldolgozó iparnak történel­me van. Herzsa, Kapnik, Su­­jor, Felsőbánya, Fernezely, Nagybánya a hazai bánya színes­fém- és vegyipar fel­legvárát jelentették, s jelen­tik. Manapság méginkább az, pontosan lemérhető itt mindaz, amit a szocialista iparfejlesztés jelent hazánk­ban. E nehézipari centrum fejlesztésének kiteljesedése újabb szakaszát érte el, eb­ben a vonatkozásban legjob­ban talán a vegyi- és fém­ipari kombinát bizonyít, a­­melynek hatalmas csarnokai, üvegfalai az egykori Phönix - üzemek helyén magasla­nak vagy egyre inkább ki­szorítják a lebontásra, illetve korszerűsítésre váró „örökölt" épületeket, részlegeket. Patika az ólomoxidokat gyártó részleg. Nyilván, a tisztaságra vonatkozik ez, hi­szen tégelyek helyett óriás olvasztókemencét, s két, csil­logó üvegfalú csarnokot ta­lálunk. A gyártás technoló­giája teljesen zárt folyamat, automatizált, egyik részlegen a hengerelt termékeket (kü­lönböző méretű ólomlemezek és csövek), másik részlegen míniumot , mázagokat gyár­tanak. Az egykori Phönix üzemek mínium-részlegén — ahogy mesélik — eddig mindig vörös volt, minden mínium-porban fürdőit, a szerszámok, a tüdők, az em­berek... Ma elevátorszerű berendezések adagolják az ólomtömböket a kemencék­be, s zárt technológiai vona­lakban történik az ólom me­tamorfózisa, s végül a kész­termék, a minium, a mozo­gók csomagolása. Az ember hatalmas vezérlőasztal — vagy fal — előtt dolgozik A kombinát területét még behálózó, keskeny iparvágá­nyok mentén értünk el a régi kénsavgyár egyik — ma még — üzemben lévő részlegé­hez, ahol a rézszulfátot (réz­­gálic) állítják elő. A keskeny vágányok emlékeztetnek csu­pán, ma betonútakon folyik a forgalom, a csillék és gör­nyedő csilletolók helyett pneumatikus szállítóberende­zések, többtonnás billenőko­csik szállítják a félkész ter­mékeket, egyik részleg ter­mékét, s a másik nyersanya­gát, a teherkocsik olyan könnyen forgolódnak a csar­nokokban, akár a kinti uta­kon. Meglátogattuk a derítő­­föld-gyártó részleget, a szon­­dafint és kamarint olajok és vazelinek finomítására, szín­­telenítésére használják, az utóbbi termék neve Nagybá­nya román elnevezésének kezdő szótagjait viseli, s hí­res kitűnő minőségéről. E­­gyébként legjellemzőbb a kombinát munkaközösségé­nek tevékenységére, hogy csak kiváló minőségű ter­mékeket állítanak elő. Kísérőm, Ceuca Gheorghe mérnök a leglátványosabb részleg, a színesfémkohászat részlegéhez vezet. 1957-től dolgozik Nagybányán, tanú­ja és részese volt az iparág páratlan fejlesztésének. Bemutatja az ország egyik legkorszerűbb olvasztóke­mencéjét, s közben magya­ráz: -4- a rezet e kemencé­ből 10 tonnás kupákban szállítják és öntik a konver­ter-kemencébe, itt megy vég­be a réz elsőfokú finomítása, a termék a fekete színű kon­verter-réz, amelyet az előfi­nomító kemencékben tovább kezelnek. Egy elmés berende­zés ún. koku­lákba önti a re­zet, automatikusan kiemeli és felsorakoztatja a 210—220 kg. súlyú anódlemezeket, amelyeket az elektrolízis­­részlegbe szállítanak. Sajnos, látogatásom időpontja nem egyezett a termelési grafi­konban előírt csapolással, a csilingelő híddaruk üres kupákat szállítottak már, csak a vezérlőfal műszerein követhettem volna a külön­féle kemencékben lejátszódó folyamatokat, ám be kell vallanom, ezek a műszerek nem az én nyelvemen be­széltek. A vezérlő terem mű­szereinek zümmögését hirte­len robbantás törte meg, Csendes László mérnök-tech­nológus világosított fel: ha „befagynak" a kemencék (idézőjel kívánkozik, mert 1200—1300 Celsius fokon „fagynak be"), dinamittal robbantjuk fel a lerakodott réteget. Kényes művelet, csak nálunk alkalmazzuk, mert közben folyik a terme­lés, a hőmérséklet ugyanaz, de korszerű eszközökkel ren­delkezünk. A vezérlőfal mű­szereit figyelő szakember hor­dozható rádióadó-vevő ké­szülék által értekezik a rob­­bantókkal. Nagyon sok érté­kes találmányunk van, ko­moly kutatómunka folyik szakosított laboratóriumaink­ban. Ezt példázza Ceuca mér­nök magyarázata is. Az ol­vasztás a színporokban lévő kén égetésével történik. Az így keletkező gázokból egy másik részlegen kénsavat ké­­szítnek. E gázok magas hő­fokon hagyják el az olvasztó kemencét, a gázok hőjét egyrészt a kén égetéséhez szükséges levegő előmelegí­téséhez, másrészt gőz terme­lésére használják fel. Így anélkül, hogy más fűtőanya­gokat használnának, teljes egészében kielégítik az üzemrész termikus­ energia szükségletét. E termikus energia hagyományos mód­szerekkel történő előállítása 12 851 tonna konvencionális fűtőanyagot igényelne. Az említett hőenergiával termelt gőz nyomása eléri a 40 lég­kört, amit a jelenlegi ipari céloknak megfelelően 6 lég­körre kell csökkenteniük. E veszteség elkerüléséért, s a rendelkezésre álló energia teljes hasznosításáért a kom­binát szakemberei a gáz nyomását nem mesterséges úton, hanem újabb energia előállításával kívánják csök­kenteni. Egy gőzturbina meg­hajtásával villamos energiát termelnek majd, amely csak­nem teljes egészében fedezi a kombinát ilyenfajta szük­ségletét. Meglátogattuk az elektrolí­zis részleget is, az új kén­­savgyárat is, a karbantartó üzemeket, amelyek csarno­kaiban a kombinát működé­séhez szükséges cserealkat­­részeket, főjavításokat, javí­tásokat végzik. Sok mindenről kellene még írni, ahhoz, hogy vala­mennyire is teljes képet ad­junk. A sok értékes termék gyártási folyamata mellett például az elektrolitikus réz előállításának csendes, több­napos folyamatáról, a kén­savgyár különös formájú berendezéseinek, több kilo­métert (vagy többszáz kilo­métert) kitevő vezetékeinek mélyében lejátszódó folya­matokról, az emberekről, akik eltörpülnek a gépkolosszu­sok mellett, s akik biztos kézzel, nagy tudással, a mű­szaki gondolkodás legújabb vívmányaival uralják e ko­losszusokat. VASI JÓZSEF Országjáró munkatársunk szerdai riportja Csapolás a Vegyi- és Fémipari Kombinát rézüzemében (SZABÓ F. felvétele) NÉVVEL ELLÁTOTT LEVÉL NÉVTELEN LEVÉLÍRÓKNAK Soha nem szerettem és a mai nap sem szeretem, sőt mondhat­nám, hogy egyenesen irtózom az olyan emberektől, akik a név­­telenség sűrű homályában meg­bújva fröccskölik hol általában a világra, hol meg egyes embe­rekre háborgó, mindennel elé­­gedetlen lelkük savanyú váladé­­kát. Nem szeretem azért, mert gyávák. Gyávák, mert nem me­­rik vállalni szavaikért, tettei­kért a felelősséget, de gyávasá­gukban mégis sokszor elég „bát­rak“ ahhoz, hogy névtelen leve­leikkel megrágalmazzanak ár­­tatlan embereket, beleturkálja­­nak családok életébe,­­ és még sorolhatnák „áldásos“ tényke­­désük szakterületeit. Az ilyen alaptalanul rágalma­zóknak még valahogy vagy jó­­indulattal meg tudom bocsá­tani, hogy nagy ügyesen elhall­­gatják a nevüket, csak épp azo­kat nem tudom megérteni, akik általában olyan dolgokról írnak, (itt most hozzánk, a laphoz kül­­dött levelekre gondolok), ame­lyek többé-kevésbé figyelemre méltók, de ennek ellenére ész­­revételeikkel mégsem tudunk semmit kezdeni, mert elhallgat­ják a nevüket és így nem tud­­juk, hogy a nagyon sokszor még hiányzó adatokat kitől érdek­lődjük meg. Miért a nagy titkolózás? Végülis csak egymásnak oko­zunk ezzel kellemetlenséget. Itt van egy evidens példa: a jó múltkoriban kapunk egy le­­velet Borszékről, amelyben ma­gát a levél írója „Egy marosi beteg tanárnak“ nevezi, holott nyugodtan kiírhatta volna a tel­­jes nevét, így aztán nem tudtuk, hogy kinek írjunk. A lapban viszont nem válaszolhatunk, mert amiről ír, az természeté­nél fogva, nem tartozik ránk. Sajnos mindezeket nem tudtuk közölni vele, mert nem tudtuk sem a nevét, sem a címét. A „baj“ viszont ott kezdődött, hogy a fentemlített borszéki névtelen írtón megsértődött ezért, és egy második levelében ezt tudomá­sunkra is hozza — szinte magá­­tól értetődően most is elhallgat­ván a nevét. Hogy mire jó ez a nagy titko­­lózás? — talán még a levélíró maga sem tudja. Akkor meg honnan tudnák éppen mi? És nap, mint nap akadnak ilyen jóindulatú, máskor meg rágalmazó névtelen levélírók. Szeretnék, ha az új esztendő­ben hűséges névtelenjeink is megtanulnák a nevüket vagy ha már tudják, ne felejtsék el leveleik végére, elejére vagy ép­­pen közepére (kinek ahogy tet­szik) odaírni. Akkor talán jobban fogjuk szeretni, s főleg becsülni egy­­mást! MOLNOS LAJOS Mai rejtvényünkben a nagy költőre emlékezünk, akinek e­­gyik verséből a vízsz. 1 (folyta­tás a nyíl irányában), illetve a vízsz. 30 és függ. 32-nél rejtet­tünk el egy szép idézetet. A megfejtő a függ. 3-nál, 40- nél 74-nél, valamint a vízsz. 46-nál, 62-nél és 66-nál egy-egy Petőfi verseimet találhat meg. A vízsz. 38-nál azt a várost rej­tettük el, ahol Petőfi feleségét megismerte (ékhiány); a függ. 63-nál fia nevét; a függ. 76-nál pedig azt a híres szabadság­hőst, akit a költő mélyen tisz­telt. VÍZSZINTES: 15. Ilyen „szeszes" is van 16. Jó tulajdonságai 17. Shakespeare — dráma hőse 18. Helyhatározói rag 19. Megyénk­ben eredő folyó 20. S.R.I. 22. Rosz­­szul rakott fal! 23. Kelta nap 27. Félrevezetői 29. Bíztatószó 34. Adós egynemű hangzói 35. Sti­bium vegyjele 37. Néma nős! 39. A művészet több ágát szolgáló sajátságos római-görög épület 40. Közeli rokon 41. Latin elöljáró 42. Eső után keletkezik 44. lekvár, vissza 47. Január 14 48. Friss 49. Az út is lehet ilyen 51. Fizikai je­lenség 53. Román személyes név­más 54. Névutó 55. Az orosz nyelvű vízállásjelentésnél gyakran hasz­nált szó (fonetikusan) 57. Erdélyi folyócska 58. Néma néző 59. An­gol fiúnév 60. Leánynév 64. Ta­padó egynemű hangzói (betű hely­cserével) 67. O.C.D. 69. Vegyes mikor 71. Ellát 72. Ano... a gero­­vital feltalálója (vissza) 75. Dél­amerikai őslakó 76. Spanyol tán­cot 78. Hiányosan érted! 79. Lo­vagolni készül 81. Kalendáriuma. FÜGGŐLEGES: 2. A mulatság 4. Létezik 5. Kertet dolgoz (ékh.) 6. Pusztít 7. Szökőév! 8. Latin év 9. Kettős mássalhangzó 10. Angol helyeslés 11. Költészeten 12. G.L. 13. ...William Butler ír költő (1865 —1939) 14. A görög mitológia ra­vaszságot megtestesítő állati után­zata 19. Végtelen óda 21. Mutató­szó 24. Elektromossággal töltött atom 25. Volt angol politikus (visz­­sza) 26. Nigériai néptörzset 28. Filozófiai alapfogalom 31. Fél zóna 36. Csomagolási mértékegység 41. Ebben az évben 43. Fölé 45. Folyó, hazánk északi részén 47. Kérdő szó 48. Nem áll 50. Volt portugál gyarmat Indiában 52. Berbécs 55. Belöki 56. Ráveti tekintetét (vissza) 59. Beszélj, angolul 60. Csodáló 61. Műanyag? (igy) 65. Nyári gyümölcs 68. Tulajdonost változta­tó esemény 70. Fegyver 73. Kárt okozz! 77. Egy személy valamivel kapcsolatos elméletének összes­sége 80. Germánium vegyjele 82. P.E. K. J. 7-1r * i ' 'r­­* 99 «17r~5"TM tsX w~X '7T~‘ 1 it ^X 99X X W~ 2/X 7Z~ 23 tf — 25X 26 2S w X ~ 3.1 jj ~ 56X 35 56 3? 33 59 *2 JjX w~SSX W~4f ~443 49 50 ► 4► 4n 52 5?S i SS S1 ír 6J ,,v 6f 65 trX 13 7f~□ X (7 63 S­­K= 69M w X 7T~73 75M 76 ►4 W 79 ......Jj í so ► 4 1 r" S2 1»* uLG 0­0Vízió JANUÁR 14. SZERDA 18,00 Iskolásoknak 18,30 Román lakodalmi szokások 19,00 Híradó 19,20 Zenés üdvözletek 19,40 Tévé­ankét 20,15 Filmmúzeum: A Niebe­­lungok — I. rész Siegfried 21,40 Hirdetések 21,45 Könnyűzene 21,55 Zenei közvetítés Szófiából (Inter­­vízió) 22,40 Irodalmi műsor 23,45 Híradó: JANUÁR 15, CSÜTÖRTÖK 17,30 A tévé magyar nyelvű műso­ra 18,05 Kaland a hegyekben —­­filmsorozat 18,35 Beszéljünk helye­sen románul 19,00 Híradó 19,20 Népzene 19,30 Közelkép: Demoste­­ne Botez költő 20,00 Reflektor 20,10 Hirdetések 20,15 Operaest: Michel­angelo (II.) 21,35 Műsorismertetés 21,50 Híradó 22,05 Varieté műsor. JANUÁR 14. SZERDA CSÍKSZEREDAI „Hargita“: Az o­­roszlán ugrani készül. Színes magyar film. SZÉKELYUDVARHELYI „Ho­­moród“: A balta. Színes román—olasz film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI „Mioriţa“: Északra, észak­nyugaton át. I—II. rész. Színes, szélesvásznú amerikai film. GYERGYÓSZENT­­MIKLÓSI „Famunkás“: Még egy kevés dollárért. Színes, szélesvász­nú olasz—francia—spanyol film. MAROSHÉVIZI „Caliman“: A tá­bornokok éjszakája. Színes, széles­vásznú francia—angol film. SZÉ­­KELYKERESZTÚRI „Haladás“: Az úszó falu. Vietnami film. BALAN­­BÁNYAI „Bányász“: Pipák. Színes, szélesvásznú csehszlovák film. BORSZÉKI „Forrás“: A makran­cos hölgy. Színes, szélesvásznú an­gol-olasz film. BORSZÉKI „Bor­szék“: Jószerencse malma. Román film. TUSNÁDFÜRDŐI „Olt“: A varázsló visszatér. Csehszlovák film. A nap rejtvénye Petőfi Sándor BOJKSRA m­in 1976 Január 14 szerda Napkelte: 7,49; nyugta: 17,00 Holdkelte: 11,13; nyugta: 0,10 Az évből eltelt 13 nap, hátra van még 352. ÉVFORDULÓK:­­ 1934-ben hunyt el Ioan Cantacuzino tudós, orvos és bakteriológus, a mo­dern román mikrobioló­gia és kísérleti orvostu­domány megalapozója, (szü­l. 1863-ban). HETIVÁSÁR: Csíkszereda. Borszék. V ...-...---------------| GALUCALI „Fenyő“: Az éjszaka leple alatt. Színes, szélesvásznú o­­lasz film. DITROI „Maros“: Var­jak. Spanyol film. GYERGYOGSO­­MAFALVI „Művelődés“: Csillago­sok, katonák. Szélesvásznú magyar —szovjet film. PARAJD-­ filmszín­ház: Amíg egészséges vagy. Fran­cia film. JANUÁR 15. CSÜTÖRTÖK A marosvásárhelyi Stúdió műsora (a 330 és a 202 m, hullámhosszon) Román nyelven: 6,00—6,30 Reg­geli híradó: hírek, orvosi tanács­adó, műsorajánlás. 18,00—19,30 Hírek, tudósítások. Zenés posta. Irodalom és művészet: a marosvá­­sárhelyi „Liviu Rebreanu" irodalmi kör tevékenységéből. I. Strauss: „Waldmeister“ című operettjének nyitánya. Társadalmi ankét: elfe­lejtett kötelezettség. Három ro­mánc — Ştefan Lăzărescu énekel. Magyar nyelven: 6,30—7,00 Az állattenyésztés időszerű kérdései a Hargita megyei Nagygalambfal­­ván. Népdalok hallgatóink kíván­ságára. Műsorajánlás. 16:30—18:00 Hírek, tudósítások. Népdalcsokor. Fiatalok híradója: az építőtelepen — interjú egy fiatal építészmér­nökkel. Pódium — színészportré: Zongor István. Főiskolások műhe­lyében. Kettősök Verdi „Traviato" című operájából, Trenka Éva és Vida Viktor énekel. Nevelők fóru­ma: a Tanerők Házénak szerepe. R .I ./Él ADlIP m­mas A meteorológiai Intézet jelentése szerint ma továbbra is nedves, vi­szonylag enyhe idő várható, válto­zó felhőzettel, helyenként gyenge esővel. A levegő hőmérséklete a nappali órákban —1 és -16 fok, míg éjszaka —2 és —4 fok között ingadozik. Gyenge délnyugati szél. SZERKESZTŐSÉG ÉS KI­ADÓHIVATAL: Csíkszereda, Lenin tér 11 szám, Tele­fon 249. ELŐFIZETÉSEK a posta­hivataloknál, a kézbesítőknél és az önkéntes lapterjesztők­nél. Előfizetési ár havonta :8 lej, negyedévre 24 lej, fél­évre 48 lej, egész évre 96 lej.______

Next