Hargita, 1970. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1970-01-29 / 22. szám
A megyeszékhely új arculatáért KÖVETKEZZEN A TETTEK ÚJ ESZTENDEJE •A Csíkszeredai városi néptanács — mint arról lapunkban már hírt adtunk — a napokban megtartott ülésszakán elemezte az 1969-es gazdasági és pénzügyi feladatok teljesítését, megvitatta és jóváhagyta az idei költségvetési tervet. A szokásos év eleji ülésszakot gondoljuk először, s csak miután meghallgattuk az előterjesztéseket, a hozzászólókat, no meg a megye többi városait versenybe szólító lelkes felhívást, érezzük át, hogy itt valójában jóval többről van szó, valami újszerűről, ami megmozgatta a képviselőket, az egész lakosságot. Körvonalazódik a megyeszékhely új arculata — egy nagy építő telep az egész város —, s a legtermészetesebb, hogy ez a termékeny pezsgés senkit sem hagy közömbösen, mindenki számbaveszi erejét, latolgatja a tennivalókat, felajánlja segítségadását. Lényegében ez történt a városi néptanács mostani ülésszakán is. Alátámasztására egyetlen számadatot említek: a képviselők vállalták, hogy választópolgáraik segítségével 1970-ben nyolc és félmillió lej értékű hazafias munkát végeznek. Meglehetősen nagy öszszegről van szó, megvalósításához valóban sok lelkesedésre, kitartó munkára van szükség. Most aztán bizonyítani lehet a sokat hangoztatott városszeretetet, a jóértelemben vett csíki lokálpatriotizmust, mert tenni, dolgozni mindenkinek bővenlesz lehetősége. Az ülésszak tekintettel a város területén folyó nagyméretű beruházási munkálatokra, úgy döntött, hogy a városszépítési akciók mellett a hazafias munkálatok jelentős részét éppen a társadalmikulturális célokat szolgáló építkezéseknél fogják teljesíteni. Az építkezéseknél észlelt fogyatékosságokat, lemaradásokat figyelembe véve nagy szükség van erre. Határidőre átadni minden új objektumot — ez most az elsődleges feladat megyeszékhelyünkön. Csak dicsérni lehet az ülésszak résztvevőit, amiért bátran felvetették ezt a kérdést, tárgyilagosan elemezték a lehetőségeket és felmérték a tennivalókat. Végkövetkeztetésüket a versenyfelhívásba is belefoglalták, ahol vállalták, hogy jónéhány létesítményt határidő előtt adnak át a használatnak. És van mire alapozniuk. Vállalásaikat korántsem elsietve, vagy megfontolatlanul tették. Józan erőfelmérésen, előrelátáson alapszik az egész. Tavaly például 7 220 000 lej értékű hazafias munkát végzett a város lakossága, úgy, hogy az idei többletet valóban meg lehet és meg is kell valósítani. A megyeszékhely szakadatlan fejlődését bizonyítja a néptanács gazdasági és pénzügyi tevékenysége is. Az 1969-es év főbb gazdasági célkitűzéseinek megvalósítása, a költségvetés sikeres alakulása szervesen hozzájárult a múlt évre kitűzött városrendészeti és községgazdálkodási .feladatok eredményes megoldásához. A múlt évi sikerek közül megemlítjük, hogy a helyi ipar és a községgazdálkodás össztermelési tervfeladatait 6 221 000 lejjel túlteljesítette, a Helyi Kereskedelmi Vállalat pedig 7 682 000 lejjel túlszárnyalta árueladási tervét. Az utóbbi számadat egyébként sokatmondóan bizonyítja a lakosság vásárlóerejének növekedését, ami közvetlenül igazolja az életszínvonal emelkedését. A városi néptanács idei, közel 16 millió lejes költségvetési terve újabb alapul szolgál a községgazdálkodás színvonalasabbá tételére, az oktatás, a tömegművelődés és az egészségvédelem fejlesztésére. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a költségvetési terv 80 százalékát 1970-ben az oktatás és a tömegművelődés céljaira fordítják. A Csíkszeredai városi néptanács ülésszakának érdeme, hogy az eredmények számbavétele mellett, a fogyatékosságokról, a néptanácsi munkában észlelhető hibákról sem feledkezett meg. Még mindig sok bosszúságot okoz a lakosság BORBÉLY LÁSZLÓ (Folytatás a 2. oldalon) A székelyudvarhelyi cérnagyár gyűrűs-fonógépeinek csarnoka (NAGY P. ZOLTÁN felvétele) Cli tömbházak a megyeközpont egyik lakónegyedében A udom a mezőgazdasági termelés nem a városi jelleg sajátja. De nem is lehet idegen a város fogalmától. Mindez abból az alkalomból vetődött fel, hogy a megye egyik legfiatalabb városa — Vlahica — urbánus teendői közepette — végre hozzákezdhetnek a vízvezetés nagy kérdésének megoldásához — hirtelen mezőgazdasági problémával találta FOGHÍJ magát szemben. Konkréten: akadozik a sertésszerződés. Ami persze máshol sem egyszerű probléma . Különösen, ha a korábbi szerződésekért járó kukorica is foghíjason érkezik. Dehát a húsellátás nem lehet foghíjas. Ezért kell a szerződés, még ha a faluból várossá nőtte is ki magát egy helység. Azaz elsősorban a városi ellátásért kell. De mit tehet egy néptanácsi elnök, vagy egy szerződő vállalat megbízottja, ha kevés a sertés. A megoldás nyilván, amiban azt próbálják szerződtetni. A pillanatnyi megoldás ez. Amin viszont el kell gondolkozni, az a sertésállomány alacsony szintje. A vidék közismerten a nemszövetkezetesített zónába tartozik. S e vidék közismerten sosem volt gazdag hízókban. Mégis, van viszont néhány száz hektár burgonya terület és létezik tenyésztési feltétel. A háztájon. Többet, sokkal többet lehetne és kellene tenni azért, hogy e városok területén a sertéstenyésztés erőteljesebben fejlődjön. Nem, nem feltétlenül a szerződésekért. A szükséglet jobb kielégítésért. Mert nem igaz, hogy a burgonyával nem lehet disznót hizlalni. S különösen nem igaz ez egy burgonyatermesztő vidéken. Az állam támogatást nyújt — kukorica révén — a hizlaláshoz. A mezőgazdasági igazgatóságnak viszont a sertésállomány fejlesztésében kell segítséget adjon. A nemszövetkezetesített zóna lakosainak fokozott ellátása burgonyaültetőanyaggal és fajállatokkal segíthet azon, hogy a húskérdés megoldása egyszerűbb legyen. FLÓRA GÁBOR Világ proletárjai, egyesüljetek! ki RKP HARBITÁ MEGYEI B.IJIÍTÍSÁBA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA III. évfolyam 22 (600) szám 1970. január 29. csütörtök Ara 30 bani A Csíkszeredai városi néptanács VERSENYFELHÍVÁSA Hargita megye összes városainak néptanácsához, valamennyi dolgozójához Csíkszereda város néptanácsa a X. kongresszus dokumentumainak, valamint Nicolae Ceauşescu elvtársnak az RKP KB 1969 december 10—13-i plenáris ülésén mondott beszéde szellemében elemezte a rendelkezésünkre álló anyagi és emberi erőket, elhatározta, hogy fokozza hozzájárulását a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének nagy művéhez. A város munkásainak, földműveseinek és értelmiségi dolgozóinak — valamennyi lakójának — egyöntetű óhaját kifejezve, Csíkszereda város néptanácsa versenyre hívja Székelyudvarhely municípium és Hargita megye többi városának néptanácsait, összes állampolgárait az 1970-es állami tervfeladatok teljesítése és túlszárnyalása érdekében, a városgazdálkodás és -szépítés eredményesebbé tételéért, így a gyártási folyamatok és a munkaszervezés tökéletesítésével a belső erőtartalékok felfedésével és hasznosításával, a fajlagos fogyasztás és a termelési költségek csökkentésével az alábbiakat vállaljuk: — a helyi iparban 400 000 lejjel túlteljesítjük az össztermelési tervet. A gazdaságos anyagkihasználással, a fajlagos fogyasztás csökkentésével a helyi érdekeltségű vállalatokban a következő megtakarításokat érjük el: — 24 tonna fém, — 20 tonna cement, — 2 000 liter benzin, —200 kilogramm olaj A beruházási és építkezésiszerelési munkálatok terén az építőtelepek munkájának jobb megszervezésével, a gépi felszerelések gazdaságosabb kihasználásával, új technológiai folyamatok és eljárások alkalmazásával az alábbi létesítményeket a tervezett határidőnél korábban adjuk át a használatnak: — 1,2 kilométer csatornát 10 nappal határidő előtt, — 3 kilométer vízvezetéket 10 nappal határidő előtt, — 64 lakosztályt 20 nappal határidő előtt, — a posta épületét 20 nappal határidő előtt, — a közszolgáltatási komplexumot 20 nappal határidő előtt, az élelmiszerraktárt 15 nappal határidő előtt. A lakosság áruellátásának további javításáért hat új egységgel, egy élelmiszerraktárral, négy kioszkkal, öt kempinggel és egy nyári kerttel bővítjük az állami kereskedelmi hálózatot. 400 000 lejjel túlteljesítjük az árueladási tervet. Intézkedünk a kereskedelmi egységek áruellátásának bővítéséért, a vásárlók kiszolgálásának javításáért. (Folytatás a 2. oldalon). Románia Szocialista Köztársaság Történelmi Múzeumának megszervezéséről A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak a Románia Szocialista Köztársaság Történelmi Múzeuma létesítésére vonatkozó határozata alapján szervező bizottságot neveztek ki Constantin Daicoviciu akadémikus, professzor elnökletével. Ugyanakkor a múzeum céljaira a bukaresti főposta épületét jelölték ki. Románia Szocialista Köztársaság Történelmi Múzeuma szemléltetni fogja hazánk történelmének legjellegzetesebb mozzanatait, a román nép által a társadalmi felszabadulásért és a nemzeti függetlenségért, az egységes nemzeti állam megvalósításáért, a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztéséért, a szocialista társadalom megteremtéséért vívott forradalmi harcának tanúbizonyságait. A román nép történetével egyidejűleg feltárja az együttélő nemzetiségek fejlődésének történetét, a haza szabadságáért és haladásáért folytatott harc közös hagyományait. Különleges figyelmet fordítanak arra, hogy bemutassák a román nép hozzájárulását az emberiség civilizációjához Európa e részében és a világon. A múzeum szemléltetni fogja a Romániát és a szocialista országokat egybefűző baráti kapcsolatokat, a román nép és más népek kapcsolatait az évszázadok folyamán, a nemzeti és társadalmi felszabadulásért küzdő más népek harcával való szolidaritást. Románia Szocialista Köztársaság Történelmi Múzeumának állományát a múzeumok, állami levéltárak, könyvtárak, dokumentációs központok, minisztériumok, néptanácsok kezelésében lévő országos fontosságú kiállítási tárgyak és dokumentumok, a társadalmi, vallási szervezetek vagy fizikai személyek által adományozott, illetve ezektől megvásárolt tárgyak alkotják. Románia Szocialista Köztársaság Történelmi Múzeuma beható tudományos kutató munkát fejt majd ki a múzeumi állomány gazdagítása és hasznosítása érdekében, s számottevőn hozzájárul majd országunk egész ideológiai és kulturális-tudományos tevékenységéhez. HÍREK Fellendülőben a színját-szás Újszékely községben. _____ Műkedvelőik az utóbbi két hónap folyamán három színdarabot mutattak be. Újszékelyen Dávid László és Tamucza Ottó irányításával Dimény István Nyugtalan vasárnap, illetőleg Gagyi László Díszvacsora című egyfelvonásosát vitték színre, Alsóboldogfalván pedig Fazakas Éva vezetésével Szigligeti A nagymama című háromfelvonásos színművét. Újszékelyen már folynak az előkészületek Lucia Demetrius A három nemzedék című darabjának a bemutatására, az alsóboldogfalviak pedig Karácsony Benő Válás után című darabját készülnek előadni, hogy a farsangi bálokon ne csak a mulatozás uralkodjék, hanem tartalmas szórakozás is. A bánkfalvi fogyasztási szövetkezet a város és fo_____ lu közötti áruforgalom elősegítése érdekében tavaly húsz vagon árut vásárolt fel a lakosságtól és juttatott el a városi dolgozók asztalára: 170 tonna krumplit, 230 000 tojást, 857 kg szárnyashúst, 225 kg mézet és sok más terméket. Idei felvásárlási tervében 250 tonna krumpli, 360 000 db. tojás, 900 kg szárnyas és 1 000 kg sertéshús, 220 hektoliter tehéntej szerepel. ESEMÉNYEK Kedden délután Csíksze-redában megkezdődtek a ____ városi ifjúsági jégkorongbajnokság visszavágójának mérkőzései, amelyen a helyi Sportiskola, a Lendület és Akarat, valamint a balánbányai Bányász ifjúsági csapatai vesznek részt. A tegnapi eső okozta rossz jégviszonyok miatt a további mérkőzéseket valószínűleg elhalasztják. 4 Tisztes eredménnyel végződött Cimpinan a három _____ válogatott játékossal induló helybeli Flacăra (az A osztályos bajnokság második helyezetje) és a Csíkszeredai Akarat tekézőinek találkozója: 5 021 —4 819. Említésre méltó, hogy az Akaratból négyen 800 fánál többet ütöttek. A Flaceranál versenyző Petre Purje éredemes sportmester, világcsúcstartó 919 fás eredményt ért el. Visszavágó: szombaton és vasárnap a Csíkszeredai Akarat pályán. A Csíkszeredai Városgazdálkodási Vállalat, újabb _____ szeméthordó gépkocsit kapott, s így jelenleg 2 ilyen gépkocsival rendelkezik. E számbeli gyarapodás minden bizonnyal hozzájárul majd a város köztisztaságának jobb biztosításához. Tornabemutatóval, gazdag szórakoztató műsorral készülnek a csíkszentmárt©ni líceum tanulói a tanerők és szülők hagyományos összejövetelére, a január 31-i szülők báljára. Izzó öntvény a gyergyószentmiklósi Partizán öntödéjében -----— Az Agerg: HAZÁNK LEGÚJABB TURISZTIKAI SZÁLLODÁJA Kedden megnyílt hazánk legújabb turisztikai szállodája a Muntele Morarun (Bucegi hegység) 1 128 méter tengerszínt feletti magasságban. Építkezési stílusa harmonikusan beilleszkedik a hegyvidéki tájba és ablakaiból fennséges panoráma tárul a turisták elé. A szálloda kényelmes szobáiban 100 vendég szállhat meg. Predeálról korszerű úton lehet eljutni a hegyre. Ezt az utat a szállodával együtt avatták fel. ÚJ MŰSZAKI MEGOLDÁSOK AZ ÉPÍTKEZÉSBEN A Bákó megyei szociális-kulturális létesítmények építőinek ipari módszerek bevezetésével sikerült minden épületnél több mint három hónappal csökkenteni a kivitelezési időt és mintegy 10 000 lejjel a kiadásokat, így például a tégla-közfalakat az építőtelepen öntött betonfalakkal helyettesítették, a födémeket, a falmezőket, a szellőztető kéményeket közvetlenül az építőtelepen gyártották sorozatban, s ezzel mintegy 30 százalékkal növelték a munkatermelékenységet. Az új műszaki megoldások alkalmazásával három, egyenként 140 lakásos tömbhá tés jelenti ------- taz három-négy hónappal határidő előtt adtak át a lakóknak. BÚTOR-GARNITÚRAK EXPORTRA A tavaly üzembe helyezett nagyváradi bútorgyár a napokban elkészítette bulgáriai exportra az első 30 garnitúra DANA típusú bútort. Ugyancsak exportra készült a vitrines tálalóból, asztalból, hat székből, kanapéból, két fotelből és kerek asztalból álló DACIA nappali szoba prototípusa is. A nagyváradi gyár az idén 4 000 ilyen szobabútort gyárt külföldi megrendelőknek. • A NAGYDISZNÓDI TEXTILKOMBINÁT megkezdte újfajta, gyapjúval kevert polipropilén szőnyegfonalak gyártását. A kombinát mérnökeinek terve szerint előállított fonalak szebbé, tartósabbá teszik a szőnyegeket. A vállalat megkezdte buklószőnyegek gyártását is. A szebeni ha-,risnyakötő kombinát megkezdte műselyem- és relonyersey gyártását. A kombinát szakemberei arra törekszenek, hogy kötszövött kelmék gyártásához több belföldi műfonalat használjanak fel. • MAR CSAK 3 NAP • MAR CSAK 3 NAP • MAR CSAK 3 Ne felejtse el megújítani előfizetését az Hnnullá -ra Látogatóban A SZALÁMIKÉSZÍTŐKNÉL Mi tagadás, elég egy pillantás a pult mögötti kampók felé, ahol mint érett gyümölcsök, szalámirudak himbálóznak, s azonnal felgyűl a mohó kíváncsiság gyermekben, felnőttben, öregben: ott lenni legalább egy órát, ahol annyi jó falat készül, no meg végigkóstolni valamennyit anélkül, hogy mérlegre tegyék. Hát elvezetem most a kíváncsiakat — csak így gondolatban — oda, ahonnan megrakott kocsik szállítják szerte az üzletekbe a legfinomabb éhségűzőt, hentesek vendégmarasztaló kezemunkáját. Sándor László egységfelelőssel lépünk be a Csíkszeredai hentesárugyár csöppet sem tágas épületébe. Az udvaron növendékmarhák merednek maguk elé, a kerítéshez kötözve, nem is sejtve a közeli taglózást. Odébb szénával bélelt szekerekben kettészelt, feldarabolt vágott marhák, bedöcögött velük a vágóhídra néhány vidéki,ám a húsátadással várni kell mindaddig, amíg megtörténik a szigorú orvosi ellenőrzés. Most éppen marhákat vágnak, disznóölésre később kerül sor. Hangtalanul rogy össze a letaglózott állat a vágóteremben, vérét, irháját veszik a mészárosok, darabolják, aztán a következő állomás a csontoló részleg hosszú, pléhvel fedett asztala. Elkezdődik a kolbász, a szalámi készítése. — Szóval mi, gyanútlan fogyasztók csak marhahúst eszünk a szalámi formájában — érdeklődöm óvatosan, a kampókon lógó vágott marhákra pillantva. — Hát már azt, hogy képzeli kérem? — méltatlankodik Borbáth Béla részlegfelelős, s minden további nélkül nyomban kioktat. — Ha nem lenne eiég disznóhús tárolva, akkor kérem egész egyszerűen nem csinálnánk szalámit. Nem úgy van az, ahogy néhányan elképzelik, hogy gyerünk darálni, amiből van, s mindjárt kész a disznókolbász. Rendje van itt mindennek, s ha éppen kifogyott volna a hozzávaló, hát megvárjuk, amíg lesz. Hogy nem szakmai „lódításról" van szó, arról saját magam győződöm meg a bejelentetlen látogatáson. A hűtőteremben bükkfahordókban, alumíniumteknőkben „érik” az apróra vagdalt combhús, fejhús, pofahús, külön hordókban a bepácolt sonkaboka, amit később csak füstölnek, és a sertéskaraj, amiből több szeletet kötöznek majd össze, hogy főzés után füstölve kész legyen az ízletes cigánysonka. Mint hatalmas hálóban rekedt halak jó fogás után, úgy préselődik itt hordókba sózva a nyershús, kisebb flekkeneket, egyszerre több száz vendégnek valót is ki lehetne sütni belőlük. Tárolás után a hűtőteremből jókora elektromos darálóba kerül a hordók tartalma, a tréfás kedvű hentesek itt már nem használják villogó, borotvaéles késeiket, izmos karjuk is sokkal sze- JANKÓ ISTVÁN (Folytatás a 3. oldalon)