Hargita, 1970. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1970-01-29 / 22. szám

A megyeszékhely új arculatáért KÖVETKEZZEN A TETTEK ÚJ ESZTENDEJE •A Csíkszeredai városi néptanács — mint arról lapunkban már hírt adtunk — a napokban megtartott ülésszakán elemezte az 1969-es gazdasági és pénzügyi­­ feladatok teljesítését, megvitatta és jóvá­hagyta az idei költségvetési ter­vet. A szokásos év eleji ülésszak­ot gondoljuk először, s csak miu­tán meghallgattuk az előterjesz­téseket, a hozzászólókat, no meg a megye többi városait versenybe szólító lelkes felhívást, érezzük át, hogy itt valójában jóval több­ről van szó, valami újszerűről, ami megmozgatta a képviselőket, az egész lakosságot. Körvonala­zódik a megyeszékhely új arcula­ta — egy nagy építő telep az e­­gész város —, s a legtermészete­sebb, hogy ez a termékeny pezs­gés senkit sem hagy közömbösen, mindenki számbaveszi erejét, la­tolgatja a tennivalókat, felajánlja segítségadását. Lényegében ez történt a városi néptanács mostani ülésszakán is. Alátámasztására egyetlen száma­datot említek: a képviselők vállal­ták, hogy választópolgáraik segít­ségével 197­0-ben nyolc és félmil­lió lej értékű hazafias munkát vé­geznek. Meglehetősen nagy ösz­­szegről van szó, megvalósításához valóban sok lelkesedésre, kitartó munkára van szükség. Most az­tán bizonyítani lehet a sokat han­goztatott város­szeretetet, a jó­értelemben­ vett csíki lokálpatrio­tizmust, mert tenni, dolgozni min­­­denkinek bőven­­lesz lehetősége. Az ülésszak tekintettel a város területén folyó nagyméretű beru­házási munkálatokra,­­ úgy dön­tött, hogy a városszépítési akciók mellett a hazafias munkálatok je­lentős részét éppen a társadalmi­kulturális célokat szolgáló építke­zéseknél fogják teljesíteni. Az építkezéseknél észlelt fogyatékos­ságokat, lemaradásokat figyelem­be véve nagy szükség van erre. Határidőre átadni minden új ob­jektumot — ez most az elsődleges feladat megyeszékhelyünkön. Csak dicsérni lehet az ülésszak résztvevőit, amiért bátran felve­tették ezt a kérdést, tárgyilago­san elemezték a lehetőségeket és felmérték a tennivalókat. Végkö­vetkeztetésüket a versenyfelhívás­ba is belefoglalták, ahol vál­lalták, hogy jónéhány létesít­ményt határidő előtt adnak át a használatnak. És van mire alapozniuk. Válla­lásaikat korántsem elsietve, vagy megfontolatlanul tették. Józan erőfelmérésen, előrelátáson alap­szik az egész. Tavaly például 7 220 000 lej értékű hazafias mun­kát végzett a város lakossága, úgy, hogy az idei többletet való­ban meg lehet és meg is kell va­lósítani. A megyeszékhely szakadatlan fejlődését bizonyítja a néptanács gazdasági és pénzügyi tevékeny­sége is. Az 1969-es év főbb gaz­dasági célkitűzéseinek megvalósí­tása, a költségvetés sikeres ala­kulása szervesen hozzájárult a múlt évre kitűzött városrendészeti és községgazdálkodási .­feladatok eredményes megoldásához. A múlt évi sikerek közül meg­említjük, hogy a helyi ipar és a községgazdálkodás össztermelési tervfeladatait 6 221 000 lejjel túl­teljesítette, a Helyi Kereskedelmi Vállalat pedig 7 682 000 lejjel túlszárnyalta árueladási tervét. Az utóbbi számadat egyébként so­­katmondóan bizonyítja a lakos­ság vásárlóerejének növekedését, ami közvetlenül igazolja az élet­­színvonal emelkedését. A városi néptanács idei, közel 16 millió le­­jes költségvetési terve újabb a­­lapul szolgál a községgazdálkodás színvonalasabbá tételére, az okta­tás, a tömegművelődés és az egészségvédelem fejlesztésére. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a költségvetési terv 80 szá­zalékát 1970-ben az oktatás és a tömegművelődés céljaira fordít­ják. A Csíkszeredai városi néptanács ülésszakának érdeme, hogy az eredmények számbavétele mellett, a fogyatékosságokról, a néptaná­csi munkában észlelhető hibákról sem feledkezett meg. Még mindig sok bosszúságot okoz a lakosság­ BORBÉLY LÁSZLÓ (Folytatás a 2. oldalon) A székelyudvarhelyi cérna­gyár gyűrűs-fonógépeinek csarnoka (NAGY P. ZOLTÁN felvétele) Cli tömbházak a megyeközpont egyik lakónegyedében A­ udom a mezőgazdasági termelés nem a városi jelleg sajátja. De nem is lehet idegen a város fogalmától. Mindez ab­ból az alkalomból vetődött fel, hogy a megye egyik legfiata­labb városa — Vlahica — ur­bánus teendői közepette — végre hozzákezdhetnek a víz­vezetés nagy kérdésének meg­oldásához — hirtelen mezőgaz­dasági problémával találta FOGHÍJ magát szemben. Konkréten: a­­kadozik a sertésszerződés. Ami persze máshol sem egyszerű probléma . Különösen, ha a korábbi szerződésekért járó ku­korica is foghíjason érkezik. Dehát a húsellátás nem lehet foghíjas. Ezért kell a szerződés, még ha a faluból várossá nőtte is ki magát egy helység. Azaz elsősorban a városi ellátásért kell. De mit tehet egy népta­nácsi elnök, vagy egy szerződő vállalat megbízottja, ha kevés a sertés. A megoldás nyilván, ami­ban azt próbálják szerződ­tetni. A pillanatnyi megoldás ez. Amin viszont el kell gondol­kozni, az a sertésállomány ala­csony szintje. A vidék közis­merten a nemszövetkezetesített zónába tartozik. S e vidék köz­ismerten sosem volt gazdag hí­zókban. Mégis, van viszont né­­hány száz hektár burgonya terü­let és létezik tenyésztési felté­tel. A háztájon. Többet, sokkal többet lehetne és kellene ten­ni azért, hogy e városok terü­letén a sertéstenyésztés erőtel­jesebben fejlődjön. Nem, nem feltétlenül a szerződésekért. A szükséglet jobb kielégítésért. Mert nem igaz, hogy a burgo­nyával nem lehet disznót hiz­lalni. S különösen nem igaz ez egy burgonyatermesztő vidéken. Az állam támogatást nyújt — kukorica révén — a hizlaláshoz. A mezőgazdasági igazgatóság­nak viszont a sertésállomány fejlesztésében kell segítséget adjon. A nemszövetkezetesített zóna lakosainak fokozott ellátá­sa burgonyaültetőanyaggal és fajállatokkal segíthet azon, hogy a húskérdés megoldása egysze­rűbb legyen. FLÓRA GÁBOR Világ proletárjai, egyesüljetek! ki RKP HARBITÁ MEGYEI B.IJIÍTÍSÁBA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA III. évfolyam 22 (600) szám 1970. január 29. csütörtök Ara 30 bani A Csíkszeredai városi néptanács VERSENYFELHÍVÁSA Hargita megye összes városainak néptanácsához, valamennyi dolgozójához Csíkszereda város néptanácsa a X. kongresszus dokumentu­mainak, valamint Nicolae Ceau­­şescu elvtársnak az RKP KB 1969 december 10—13-i ple­náris ülésén mondott beszéde szellemében elemezte a rendel­kezésünkre álló anyagi és em­beri erőket, elhatározta, hogy fokozza hozzájárulását a sok­oldalúan fejlett szocialista tár­sadalom megteremtésének nagy művéhez. A város munkásainak, földműveseinek és értelmiségi dolgozóinak — valamennyi la­kójának — egyöntetű óhaját ki­fejezve, Csíkszereda város nép­tanácsa versenyre hívja Szé­kelyudvarhely municípium és Hargita megye többi városá­nak néptanácsait, összes állam­polgárait az 1970-es állami terv­feladatok teljesítése és túlszár­nyalása érdekében, a város­­gazdálkodás és -szépítés ered­ményesebbé tételéért, így a gyártási folyamatok és a munkaszervezés tökéletesíté­sével a belső erőtartalékok fel­fedésével és hasznosításával, a fajlagos fogyasztás és a terme­lési költségek csökkentésével az alábbiakat vállaljuk: — a helyi iparban 400 000 lej­jel túlteljesítjük az összterme­­lési tervet. A gazdaságos anyagkihasz­nálással, a fajlagos fogyasztás csökkentésével a helyi érdekelt­ségű vállalatokban a következő megtakarításokat érjük el: — 24 tonna fém, — 20 tonna cement, — 2 000 liter benzin, —­200 kilogramm olaj A beruházási és építkezési­szerelési munkálatok terén az építőtelepek munkájának jobb megszervezésével, a gépi felsze­relések gazdaságosabb kihasz­nálásával, új technológiai fo­lyamatok és eljárások alkalma­zásával az alábbi létesítménye­ket a tervezett határidőnél ko­rábban adjuk át a használat­nak: — 1,2 kilométer csatornát 10 nappal határidő előtt, — 3 kilométer vízvezetéket 10 nappal határidő előtt, — 64 lakosztályt 20 nappal határidő előtt, — a posta épületét 20 nap­pal határidő előtt, — a közszolgáltatási komp­lexumot 20 nappal határidő e­­lőtt,­­ az élelmiszerraktárt 15 nappal határidő előtt. A lakosság áruellátásának to­vábbi javításáért hat új egy­séggel, egy élelmiszerraktárral, négy kioszkkal, öt kempinggel és egy nyári kerttel bővítjük az állami kereskedelmi hálózatot. 400 000 lejjel túlteljesítjük az árueladási tervet. Intézkedünk a kereskedelmi egységek áru­ellátásának bővítéséért, a vásár­lók kiszolgálásának javításáért. (Folytatás a 2. oldalon). Románia Szocialista Köztársaság Történelmi Múzeumának megszervezéséről A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának és a Miniszter­­tanácsnak a Románia Szocialista Köztársaság Történelmi Múzeuma létesítésére vonatkozó határozata alapján szervező bizottságot nevez­tek ki Constantin Daicoviciu aka­démikus, professzor elnökletével. Ugyanakkor a múzeum céljaira a bukaresti főposta épületét jelölték ki. Románia Szocialista Köztársaság Történelmi Múzeuma szemlél­tetni fogja hazánk történelmének legjellegzetesebb mozzanatait, a román nép által a társadalmi fel­­szabadulásért és a nemzeti függet­lenségért, az egységes nemzeti ál­lam megvalósításáért, a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejleszté­séért, a szocialista társadalom megteremtéséért vívott forradalmi harcának tanúbizonyságait. A ro­mán nép történetével egyidejűleg feltárja az együttélő nemzetiségek fejlődésének történetét, a haza sza­badságáért és haladásáért folytatott harc közös hagyományait. Különle­ges figyelmet fordítanak arra, hogy bemutassák a román nép hozzájá­rulását az emberiség civilizációjá­hoz Európa e részében és a vilá­gon. A múzeum szemléltetni fogja a Romániát és a szocialista orszá­gokat egybefűző baráti kapcsolato­kat, a román nép és más népek kapcsolatait az évszázadok folya­mán, a nemzeti és társadalmi fel­­szabadulásért küzdő más népek harcával való szolidaritást. Románia Szocialista Köztársaság Történelmi Múzeumának állomá­nyát a múzeumok, állami levéltá­rak, könyvtárak, dokumentációs központok, minisztériumok, népta­nácsok kezelésében lévő országos fontosságú kiállítási tárgyak és do­kumentumok, a társadalmi, vallási szervezetek vagy fizikai személyek által adományozott, illetve ezektől megvásárolt tárgyak alkotják. Románia Szocialista Köztársaság Történelmi Múzeuma beható tudo­mányos kutató munkát fejt majd ki a múzeumi állomány gazdagítá­sa és hasznosítása érdekében, s számottevőn hozzájárul majd or­szágunk egész ideológiai és kultu­rális-tudományos tevékenységéhez. HÍREK Fellendülőben a színját-­­­szás Újszékely községben. _____ Műkedvelőik az utóbbi két hónap folyamán há­rom színdarabot mutattak be. Új­székelyen Dávid László és Tamu­­cza Ottó irányításával Dimény Ist­ván Nyugtalan vasárnap, illetőleg Gagyi László Díszvacsora című egyfelvonásosát vitték színre, Alsó­­boldogfalván pedig Fazakas Éva vezetésével Szigligeti A nagymama című háromfelvonásos színművét. Újszékelyen már folynak az előké­születek Lucia Demetrius A három nemzedék című darabjának a be­mutatására, az alsóboldogfalviak pedig Karácsony Benő Válás után című darabját készülnek előadni, hogy a farsangi bálokon ne csak a mulatozás uralkodjék, hanem tartalmas szórakozás is. A bánkfalvi fogyasztási szövetkezet a város és fo­_____ lu közötti áruforgalom e­lősegítése érdekében ta­valy húsz vagon árut vásárolt fel a lakosságtól és juttatott el a vá­rosi dolgozók asztalára: 170 tonna krumplit, 230 000 tojást, 857 kg szárnyashúst, 225 kg mézet és sok más terméket. Idei felvásárlási ter­vében 250 tonna krumpli, 360 000 db. tojás, 900 kg szárnyas és 1 000 kg sertéshús, 220 hektoliter tehéntej szerepel. ESEMÉNYEK Kedden délután Csíksze-­­­redában megkezdődtek a ____ városi ifjúsági jégkorong­bajnokság visszavágójá­nak mérkőzései, amelyen a helyi Sportiskola, a Lendület és Akarat, valamint a balánbányai Bányász ifjúsági csapatai vesznek részt. A tegnapi eső okozta rossz jégviszo­nyok miatt a további mérkőzéseket valószínűleg elhalasztják. 4 Tisztes eredménnyel vég­ződött Cimpinan a három _____ válogatott játékossal in­duló helybeli Flacăra (az A osztályos bajnokság második helyezetje) és a Csíkszeredai Aka­rat tekézőinek találkozója: 5 021 —4 819. Említésre méltó, hogy az Akaratból négyen 800 fánál töb­bet ütöttek. A Flaceranál verseny­ző Petre Purje éredemes sportmes­ter, világcsúcs­tartó 919 fás ered­ményt ért el. Visszavágó: szomba­ton és vasárnap a Csíkszeredai A­­karat pályán. A Csíkszeredai Városgaz­dálkodási Vállalat, újabb _____ szeméthordó gépkocsit kapott, s így jelenleg 2 ilyen gépkocsival rendelkezik. E számbeli gyarapodás minden bi­zonnyal hozzájárul majd a város köztisztaságának jobb biztosításá­hoz. Tornabemutatóval, gazdag szórakoztató műsorral ké­szülnek a csíkszentmárt©­­ni líceum tanulói a tan­erők és szülők hagyományos össze­jövetelére, a január 31-i szülők báljára.­­ Izzó öntvény a gyergyószentmiklósi Partizán öntödéjében -----— Az Agerg: HAZÁNK LEGÚJABB TURISZTIKAI SZÁLLODÁJA Kedden megnyílt hazánk leg­újabb turisztikai szállodája a Muntele Morarun (Bucegi hegység) 1 128 méter tenger­színt feletti magasságban. Épít­kezési stílusa harmonikusan be­illeszkedik a hegyvidéki tájba és ablakaiból fennséges panoráma tárul a turisták elé. A szállo­da kényelmes szobáiban 100 vendég szállhat meg. Predeál­­ról korszerű úton lehet eljutni a hegyre. Ezt az utat a szállo­dával együtt avatták fel. ÚJ MŰSZAKI MEGOLDÁSOK AZ ÉPÍTKEZÉSBEN A Bákó megyei szociális-kul­turális létesítmények építőinek ipari módszerek bevezetésével sikerült minden épületnél több mint három hónappal csökken­teni a kivitelezési időt és mint­egy 10 000 lejjel a kiadásokat, így például a tégla-közfalakat az építőtelepen öntött beton­falakkal helyettesítették, a födé­meket, a falmezőket, a szellőz­tető kéményeket közvetlenül az építőtelepen gyártották sorozat­ban, s ezzel mintegy 30 száza­lékkal növelték a munkaterme­lékenységet. Az új műszaki meg­oldások alkalmazásával három, egyenként 140 lakásos tömbhá­­ tés jelenti -------­ taz három-négy hónappal ha­táridő előtt adtak át a lakók­nak. BÚTOR-GARNITÚRAK EXPORTRA A tavaly üzembe helyezett nagyváradi bútorgyár a napok­ban elkészítette bulgáriai ex­portra az első 30 garnitúra DANA típusú bútort. Ugyan­csak exportra készült a vitrines tálalóból, asztalból, hat szék­ből, kanapéból, két fotelből és kerek asztalból álló DACIA nap­pali szoba prototípusa is. A nagyváradi gyár az idén 4 000 ilyen szobabútort gyárt külföldi megrendelőknek. • A NAGYDISZNÓDI TEXTILKOMBINÁT megkezdte újfajta, gyapjúval kevert polipropilén szőnyegfo­nalak gyártását. A kombinát mérnökeinek terve szerint elő­állított fonalak szebbé, tartó­­sabbá teszik a szőnyegeket. A vállalat megkezdte buklószőnye­­gek gyártását is. A szebeni ha-,­risnyakötő kombinát megkezdte műselyem- és relonyersey gyár­tását. A kombinát szakemberei arra törekszenek, hogy kötszö­­­vött kelmék gyártásához több belföldi műfonalat használja­nak fel. • MAR CSAK 3 NAP • MAR CSAK 3 NAP • MAR CSAK 3 Ne felejtse el megújítani előfizetését a­z Hnnullá -ra ­ Látogatóban A SZALÁMIKÉSZÍTŐKNÉL Mi tagadás, elég egy pillantás a pult mögötti kampók felé, ahol mint érett gyümölcsök, szalámiru­­dak himbálóznak, s azonnal fel­gyűl a mohó kíváncsiság gyermek­ben, felnőttben, öregben: ott len­ni legalább egy órát, ahol annyi jó falat készül, no meg végigkós­tolni valamennyit anélkül, hogy mérlegre tegyék. Hát elvezetem most a kíváncsia­kat — csak így gondolatban — oda, ahonnan megrakott kocsik szállítják szerte az üzletekbe a legfinomabb éhségűzőt, hentesek vendégmarasztaló kezemunkáját. Sándor László egységfelelőssel lépünk be a Csíkszeredai hentes­árugyár csöppet sem tágas épüle­tébe. Az udvaron növendékmarhák merednek maguk elé, a kerítéshez kötözve, nem is sejtve a közeli tag­lózást. Odébb szénával bélelt sze­kerekben kettészelt, feldarabolt vágott marhák, bedöcögött velük a vágóhídra néhány vidéki,­­ám a húsátadással várni kell mindaddig, amíg megtörténik a szigorú orvosi ellenőrzés. Most éppen marhákat vágnak, disznóölésre később kerül sor. Hangtalanul rogy össze a letag­lózott állat a vágóteremben, vérét, irháját veszik a mészárosok, dara­bolják, aztán a következő állomás a csontoló részleg hosszú, pléhvel fedett asztala. Elkezdődik a kolbász, a szalámi készítése. — Szóval mi, gyanútlan fogyasz­tók csak marhahúst eszünk a sza­lámi formájában — érdeklődöm óvatosan, a kampókon lógó vágott marhákra pillantva. — Hát már azt, hogy képzeli kérem? — méltatlankodik Borbáth Béla részlegfelelős, s minden to­vábbi nélkül nyomban kioktat. — Ha nem lenne eiég disznóhús tá­rolva, akkor kérem egész egysze­rűen nem csinálnánk szalámit. Nem úgy van az, ahogy néhányan elképzelik, hogy gyerünk darálni, amiből van, s mindjárt kész a disz­nókolbász. Rendje van itt minden­nek, s ha éppen kifogyott volna a hozzávaló, hát megvárjuk, amíg lesz. Hogy nem szakmai „lódításról" van szó, arról saját magam győ­ződöm meg a bejelentetlen láto­gatáson. A hűtőteremben bükkfahordók­ban, alumíniumteknőkben „érik” az apróra vagdalt combhús, fej­hús, pofahús, külön hordókban a bepácolt sonkaboka, amit később csak füstölnek, és a sertéskaraj, amiből több szeletet kötöznek majd össze, hogy főzés után füs­tölve kész legyen az ízletes ci­gánysonka. Mint hatalmas hálóban rekedt halak jó fogás után, úgy préselő­­dik itt hordókba sózva a nyershús, kisebb flekkeneket, egyszerre több száz vendégnek valót is ki lehetne sütni belőlük. Tárolás után a hű­tőteremből jókora elektromos da­rálóba kerül a hordók tartalma, a tréfás kedvű hentesek itt már nem használják villogó, borotvaéles ké­seiket, izmos karjuk is sokkal sze- JANKÓ ISTVÁN (Folytatás a 3. oldalon)

Next