Hargita, 1970. február (3. évfolyam, 25-48. szám)
1970-02-25 / 45. szám
szpUÁR VÉGÉN szállodáink építőtelepein Megyénk rohamosan fejlődő turisztikája már jóideje megkövetelte megfelelő létesítmények építését. Az Országos Turisztikai Hivatal éppen ezért még ez 1968-as évi beruházási tervébe iktatta — többek között három turista komplexum építésének a megkezdését. Különböző — jórészt objektív — okok miatt a munkálatokra akkor nem került, illetve megkésve került sor, így a tusnádi szálloda kivételével az építkezések csak az elmúlt év végén kezdődtek meg. Ilyen körülmények között persze nem véletlen, hogy az Országos Turisztikai Hivatal Hargita megyei kirendeltségének beruházási terve papíron maradt. Igaz ugyan, hogy időközben sikerült módosítani a terveken, s ennek eredményeképpen a Csíkszeredai és a székelyudvarhelyi szálloda befogadó képessége megnövekedett. Az átadási határidők, amelyeket az állami terv szögez le, azonban nem módosulhattak. Tehát nehézség ide, nehézség oda a három szálloda átadásának november 30-ig meg kell történnie. Alig kilenc hónap áll még a megrendelő, az építő és a szerelő rendelkezésére, ahhoz, hogy elvégezzék e fontos objektumok munkálatait. Ez évben a megyei kirendeltség beruházási tervének értéke közel 25 millió lej, ebből 18 millió építkezés-szerelés. Ez utóbbinak január folyamán 3,6 százaléka valósult meg. (A megyei átlagmegvalósítás 4,6 százalék volt). De nézzük meg mi történt a szóban forgó három építőtelepen februárban. TUSNÁDFÜRDŐN az év elejétől elvégzett munkálatok értéke alig 200 000 lej, s így nem véletlen,hogy az évi építkezési-szerelési tervnek február 21-ig csak 3,1 százaléka valósult meg. Mint ismeretes, az építkezést még az elmúlt évben megkezdték, de megvalósítani mindmáig csak 37 százaléknyit tudtak. Az építkezés jelenlegi stádiuma szükségessé tenné a szerelési munkálatok meggyorsítását. S ha már itt tartunk, hangsúlyoznunk kell, hogy a tusnádi szálloda „kulcskérdése" a szerelés. A székelyudvarhelyi építő csoport vállalta, hogy határidő előtt átadja a létesítményt. Igen ám, de vállalásuk teljesítését a szerelés határozza meg. Jónéhány munkálat elvégzését függővé teszi egyes szerelések befejezése, egy példa: a garázsban a betonöntésre nem kerülhetett sor, mert a szerelők nem fektettek le 100 méternyi csövet. Úgyszintén a belső szerelési munkálatok huzavonája hátráltatja a vakolást és egyéb kőműves munkák elvégzését. SZÉKELYUDVARHELYEN az ötemeletes épületben 150 férőhely lesz. A munkálatokat az elmúlt év végén kezdték meg, s a szervezés példakép lehet a megye többi építőtelepe számára is. Február 21-ig az évi építkezési-szerelési tervnek 9,8 százalékát végezték el. Biztosítva vannak a szükséges építőanyagok, a kőműves munkákkal párhuzamosan végzik a vakolást. Az építő körültekintő, részletkérdésekre is kitérő munkaszervezése biztosíték arra, hogy nem lesz fennakadás a későbbiek során sem. Ha ... a szerelés itt sem fog „megfenekleni", s e vonatkozásban ez esetben sem lehetünk optimisták. A hővezetéket máris le lehetett volna fektetni és a földszinten egyes szerelési munkálatokat megkezdeni. De vagy a szakember vagy a szerelőanyagok hiányában a szerelés egyelőre csak „vitatéma". Az idő pedig sürget, hisz amúgy is megkésve kezdődött a szálloda építése. A lehetőségek felmérésének alapján az építőcsoport ütemtervében előirányozta, hogy július 1-ig „pirosba" bevégzik a szállodát. Ez pedig parancsoló módon megköve . • .• A.« ' ! HECSER ZOLTÁN (Folytatás a 2. oldalon) HEINtal Filmt-FEMEN A fényképezés egyik hazai úttörője — Orbán Balázs— nyomában, a hivatásos és amatőr fényképészek egész sora tett jelentős szolgálatokat a tudománynak, művelődésnek. Munkáik összegyűjtése, hasznosítása fontos feladatát képezi a múzeumi tevékenységnek is. A gyergyószentmiklósi múzeum közel két évtizedes működése során fokozott gondot fordítottunk a vidékünk múltjára vonatkozó dokumentumok összegyűjtésére. Múzeumunk először mutatja be fényképgyűjteményének idevágó részét. A változatos anyag az 1864—1940 közti időszakból származik és több szerző odaadó munkájának eredménye. Egyikük éppen Orbán Balázs. Majd az 1880-as évekből Vákár Ferenc gyergyószentmiklósi lakos, továbbá Hankó Vilmos, a neves természetkutató. A századforduló után a műszaki fejlődés és a tudományos érdeklődés terebélyesedése maga után vonja a fényképészet jelentőségének növekedését. Gyergyóban is többen voltak, akik hivatásból, vagy a szép iránti szeretetből életre szóló munkát fejtettek ki ezen a területen. Vákár László az 1908— 1940 közötti időszakban fejtett ki igen gazdag fényképészeti tevékenységet. Gyűjteményének jelentős része, mintegy 400 fénykép, ma a múzeum birtokában van. Több értékes felvétel maradt ránk Szilágyi Józsefnek 1920—1944 közötti felvételeiből. Leggazdagabb a várossal, Gyergyószentmiklóssal kapcsolatos anyag. A város főterét megörökítő felvételek (1864, 1880, 1910, 1942) egy évszázad fejlődését tükrözik. A híres gyergyószentmiklósi vásárokról ránk maradt fényképsorozat, az edényeiket áruló köröndi fazekasok, környékbeli kerekesek, a Marosvásárhelyről és Kézdivásárhelyről érkező árusok sátrai, a szárhegyi káposztásszekerek mozgalmas és változatos képeivel ismertet meg bennünket. A népi és a modern építészet helyi alkotásait, a történeti múlt emlékeit megörökítő fényképek, a Békény-part tájképei a megörökítésre kívánkozó témák világába vezetnek. Külön érdeklődésre tarthat számot az 1919- ben Vákár László által a város központi részéről készített légi felvétel. Gyergyószentmiklós egyik gyöngyszeme, az 1884-ben alapított Csíky kert, ahova dr. Csíky Dénes közel kétszáz fafajtát és növényt telepített. A kertet megörökítő korabeli felvételek a botanika fejlesztésében eltöltött több évtizedes tevékenységre emlékeztetnek. A Gyilkostó csodálatos szépsége is vonzotta a fényképezőgép mestereit. Orbán Balázs, Hankó Vilmos, Vákár László, dr. Balogh Ernő felvételei erről tanúskodnak. 1864-ben még vadregényes volt a vidék, de két évtized múlva megjelennek a tavon az ide-oda evező tutajosok, majd 1920 után nyomon követhetjük a villanytelep fejlődését. TARISZNYAS marton múzeumigazgató (Folytatás a 2. oldalon) HÍREK ESEMÉNYEK Március 6. hazánk első demokratikus kormánya hatalomra jutása 25. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségek keretében tegnap Csíkszereda két nagy könynyűipari vállalatában tartottak emlékgyűléseket. A Kötöttárugyárban Ráduly Elek, az RKP Csíkszereda városi bizottságának titkára, a város polgármestere, a Készruhagyárban pedig Varró Domokos, a megyei pártkabinet igazgatója méltatta az évforduló jelentőségét. A székelykeresztúri művelődési házban az elmúlt hét végén rendezték meg az iskolások immár hagyományossá vált karneválját. A gazdag szórakoztató műsor fénypontja Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményének táncjáték - feldolgozása volt. A városi Pionírtanács és az iskolák vezetősége szervezte rendezvényen mintegy 500 tanuló vett részt. A bevételt az évvégi iskolai kirándulásokra fogják fordítani. Február 23-án tartotta nyilvános tantestületi tanácsülését a Csíkszeredai Pionírház, amelyen részt vettek a Megyei Pionírtanács küldöttei és a pionír körök vezetői is. A tanácskozáson módszertani kérdéseket, valamint a Pionírház és a Csíkszeredai iskolák együttműködésének bizonyos vonatkozásait vitatták meg. Jövendő kempingház tulajdonosok figyelmébe! A megyei néptanács technikai igazgatóságára a napokban gazdag dokumentációs anyag érkezett kempingházak típusterveiből. A házikók egy része előregyártott elemekből áll és a bákói Faipari Kombinátnál rendelhető meg. A dokumentációs anyagot az érdeklődők megtekinthetik a megyei néptanács technikai igazgatóságán a hivatali órákban 7—15 óra között. 3 Új híddarut helyeznek a ____Üzembe az erdőgépesítési és szállítási egység Csíkszeredái műhelyében. A jelentős teherbírású szerkezet segítségével könnyebbé válik és meggyorsul a javítási folyamat, gépesítve emelik ki és mozgatják a motorblokkokat és egyéb súlyos alkatrészeket. Véget ért az 1969—70-es falusi filmfesztivál. Az első, december 7 és január valamint a második, január 18 és február 15-ike között meg HÍREK rendezett szakaszban Hargita megyéből öszszesen 105 keskenyfilmes és három normálfilmes falusi mozi vett részt. A fesztivál ideje alatt 312 játékfilmet — nagy részük bemutató volt — 352 dokumentumfilmet és 59 gyermekfilm összeállítást vetítettek, számos filmekkel kapcsolatos szimpoziont, vetélkedőt rendeztek tudományos és történelmi témákról. A nézők száma 214 683 volt. Különösen jó eredményeket értek el — többek között — Gyergyóújfaluban, Gyergyóremetén, Csíkszentkirályon. Jól sikerült író-olvasó ta ____lálkozót rendeztek Kápolnásfaluban. Az irodalomkedvelők a Hargita szerkesztőségének munkatársai közül Gaál Pétert, Miklós Lászlót, Molnos Lajost és Oláh Istvánt látták vendégül, akik verseikből, illetve prózai írásaikból olvastak fel. A felolvasások után a jelenlevők közérdekű kérdésekről beszélgettek. KI, MIVEL. .. (MARX JÓZSEF felvétele) ESEMÉNYEK Pl WL v * * | & 1 ijl ipSf MMk, m I—l HÍREK Fizessen elő idejében aHannita napilapra ! Gyengén eresztett a múlt esztendő. Kevés volt a zöldség, s ami termett, azt sem „szüretelték", tárolták mindenhol kellőképpen. Sokáig üresek voltak zöldségüzleteinkben a polcok, széttárt karú elárusítók fogadták az elégedetlenkedő háziasszonyokat. A január már jobban indult, megnyugtatóan hatott a megyei Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalat aligazgatójának lapunkban megjelent tájékoztatója (január 6-án), amelyben a javuló zöldség- és gyümölcsellátásról adott hírt. Idézek a cikkből: „... elegendő tartalékkal rendelkezünk ahhoz, hogy az elkövetkező négy-öt hónapra az eddigieknél bővebb mennyiséget és minőséget biztosítsunk. Mindenekelőtt figyelembe vettük azt, hogy a területi átszervezés, valamint a munkásközpontok állandó fejlődése következtében érezhetően megnövekedett a zöldség- és a gyümölcsfogyasztás". Mennyiben helytálló a fenti kijelentés február derekán? Ezt vizsgáltuk meg megyénk két nagyobb bányászközpontjában, Balánbányán és Parajdon, ahol a háziasszonyok zöme az állami egységekből szerzi be zöldség- és gyümölcsszükségletét. // // MIBŐL FŐZ A BÁNYÁSZFELESÉG ?... BALÁNBÁNYÁN hatalmas sor fogadott a zöldségüzletben. Azelőtt való nap fizetés volt, és éppenséggel bő a választék is. Az asszonyok nem is emiatt zúgolódtak. A tekergőző, lassan haladó sor izgatja a kedélyeket. Amikor nincs áru, akkor bezzeg hamar megy a kiszolgálás. De ilyenkor! Sokszor egy-két órás várakozás után kerülnek ki a teli szatyros vásárlók a bányászváros egyetlen zöldséget árusító egységéből. Ezen a napon volt elegendő burgonya, sárgarépa, petrezselyem, karalábé, hagyma, sárgaborsó, dió, alma, no meg hét hordó változatos savanyúság, amiből szinte mindenki vásárolt. Hiányzott azonban a szárazbab, amit eléggé rendszertelenül kapnak, a rendelésekben azonban mindig szerepel. A vásárlók csak a burgonya minőségére panaszkodtak, sokszor két kilogrammot kell vásároljanak, hogy belőle kikerüljön egy kiló használható. De ez már nem az egység mulasztása . . . Tény, hogy az utóbbi időben javult a zöldség- és gyümölcsellátás, a rendszeres áruellátást azonban még mindig nem sikerült biztosítania a Csíkszeredai lerakatnak. A rendelő és áruátvételi lapok összevetése során kiderült, hogy bizony voltak napok, amikor az egység egyáltalán nem kapott pótlást. Csakis ezzel magyarázható a sorbaállás és a napi bevétel nagyméretű ingadozásaira van készlet 7 000 lej, ha nincs, akkor 2 550 lej körüli. Befőttekből, konzervekből és egyéb cikkekből. Szándékosan hagytam ki a helybeli Gostat üzletet és említettem egyetlenként a Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalat egységét. Ugyanis a szárhegyi Állami Mező- MORVAY ZOLTÁN (Folytatás a 2 oldalon) ESEMÉNY III. évfolyam 45 (623) szám. Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA 1970. február 25. szerdai Ara 30 bani r / E&BgAQK-lf ||P$||| J ■W-A* ■ ,-t ■' Wi\ ÍREK I K M VB A III. oldalon: HATALMAS KÜZDELMEK AZ ELSŐ NAPON A nagy összecsapás megkezdődött. Kedden reggel fél tízkor a fővárosi Augusztus 23 fedett műjégpálya impozáns épületében Ehrensperger Heinrich (Svájc) és Valentin Wilhelm (Ausztria) játékvezető sípszavával tíznapos útjára indult el a fekete korong, hogy eldőljön három világrészű jégkorongcsapat között az elsőség. Az elsők, akik a pontért küzdöttek, a japánok és az amerikaiak voltak. A találkozót természetesen nagy érdeklődés előzte meg, az Egyesült Államok válogatott jégkorongozóit ezidáig csak a televízió képernyőjéről ismertük és tudtuk róluk, hogy a világ hat „hoki nagyhatalmának" csoportjába tartoztak. A múlt évi stockholmi kisiklás után az amerikai nagyszövetség a válogatott felfiatalításával, egészséges csapatszellem kialakításával igyekezett kiköszörülni a csorbát. Tény, hogy az Egyesült Államok csapata a bukaresti VB egyes számú favorítja. Hasonlóképpen keveset tudtunk a japánokról. Ezek az apró játékosok a szó szoros (folytatás 2. oldalon) AZ ESTI MÉRKŐZÉSEK EREDMÉNYEI NSZK—Jugoszlávia 6—3 (1—1, 2—1, 3—1) Norvégia—Románia 4—3 (2—0, 2—0, 0—3) 00 ArayApc „ „ „ Állomás, ködben... (KÉMENES VINCE felvétele) ESEMÉNYEK ..a sokan álmodtak egy pesti legelőről. És sokan tettek is azért, hogy a Hargita lankáin hazai legelőparadicsom legyen. Fölösleges talán most emlegetni a tíz évvel ezelőtt indult kísérletiállomás sok szép tervét. Értelmetlen azon tűnődni is, hogy a helyi állami gazdaság területe egy országos kísérleti állomás otthona lehetne. A döntés szerint a kutatók máshol kísérleteznek a pázsittal. Ki állítaná, hogy csak a Hargitán terem édes fű? Az alábbi néhány sor éppen ezért nem a döntés tényével kapcsolatos. Inkább azzal, ami ebből következik. Volt egy kutatóállomás (szekció), ahol indulástól EDES lelkes szakgárda tevékenykedett. S a Nagy Mihály-i szellem a későbbiekben is termékenyítő kutatómunkát eredményezett. S volt pénz, milliókat fordítottak arra, hogy megismerjék a gyepnövényzet minden titkát. Az eredmény egy dosszié. Úgy mondják a marosvásárhelyi kísérleti állomás irattárába került. Dokumentumként. Pedig jobb sorsra, több figyelemre méltóak az itteni tanulságok. Még akkor is, ha Csíkszeredán nincs kísérleti állomás. Azaz nem egy kísérlet az egész legelő? Milliókat fordítanak a feljavításra, műtrágyaadagokat szórnak a legelőre, néha úgy globálisan a dózisokat mechanikusan értelmezve, értékelve, így is hasznos, jobb a semminél. Nem vitás azonban, hogy az egész legelőgazdálkodás a tudomány kútjából többet meríthetne. Hetekkel ezelőtt éppen e lap hasábjain esett szó arról, hogy mit lehetne tenni a Hargita megyei mezőgazdasági szakemberek tudományos tevékenységének kibontakoztatásáért. Azt hiszem ritka alkalmat nyújt ez a doszár. Tovább folytatva és bővítve a gyepgazdálkodás ismeretlen tényezőinek feltárását,, a megye legszámottevőbb kincsének megismerését eredményezné. S azzal lennének gazdagabbak, amiben számottevő a deficit. Az édesfa és a tudományos tevékenység öröme, igénye egyazon gyökéren sarjad. .. FLÓRA GÁBOR F.