Hargita, 1970. február (3. évfolyam, 25-48. szám)

1970-02-25 / 45. szám

sz­­p­­UÁR VÉGÉN szállodáink építőtelepein Megyénk rohamosan fejlődő tu­risztikája már jóideje megkövetelte megfelelő létesítmények építését. Az Országos Turisztikai Hivatal ép­pen ezért még e­z 1968-as évi be­ruházási tervébe iktatta — többek között három turista komplexum építésének a megkezdését. Külön­böző — jórészt objektív — okok miatt a munkálatokra akkor nem került, illetve megkésve került sor, így a tusnádi szálloda kivételével az építkezések csak az elmúlt év végén kezdődtek meg. Ilyen körül­mények között persze nem vélet­len, hogy az Országos Turisztikai Hivatal Hargita megyei kirendelt­ségének beruházási terve papíron maradt. Igaz ugyan, hogy időköz­ben sikerült módosítani a terveken, s ennek eredményeképpen a Csík­szeredai és a székelyudvarhelyi szál­loda befogadó képessége megnöve­kedett. Az átadási határidők, ame­lyeket az állami terv szögez le, azonban nem módosul­hattak. Te­hát nehézség ide, nehézség oda a három szálloda átadásának no­vember 30-ig meg kell történnie. Alig kilenc hónap áll még a meg­rendelő, az építő és a szerelő ren­delkezésére, ahhoz, hogy elvégez­zék e fontos objektumok munkála­tait. Ez évben a megyei kirendeltség beruházási tervének értéke közel 25 millió lej, ebből 18 millió épít­kezés-szerelés. Ez utóbbinak január folyamán 3,6 százaléka valósult meg. (A megyei átlagmegvalósí­tás 4,6 százalék volt). De nézzük meg mi történt a szóban forgó három építőtelepen februárban. TUSNÁDFÜRDŐN az év elejé­től elvégzett munkálatok értéke alig 200 000 lej, s így nem véletlen,hogy az évi építkezési-szerelési tervnek február 21-ig csak 3,1 százaléka valósult meg. Mint ismeretes, az építkezést még az elmúlt évben megkezdték, de megvalósítani mindmáig csak 37 százaléknyit tudtak. Az építkezés jelenlegi stádiuma szükségessé tenné a szerelési munkálatok meg­gyorsítását. S ha már itt tartunk, hangsúlyoznunk kell, hogy a tus­nádi szálloda „kulcskérdése" a szerelés. A székelyudvarhelyi épí­tő csoport vállalta, hogy határidő előtt átadja a létesítményt. Igen ám, de vállalásuk teljesítését a szerelés határozza meg. Jónéhány munkálat elvégzését függővé teszi egyes szerelések befejezése, egy példa: a garázsban a betonöntés­re nem kerülhetett sor, mert a szerelők nem fektettek le 100 mé­ternyi csövet. Úgyszintén a belső szerelési munkálatok huzavonája hátráltatja a vakolást és egyéb kőműves munkák elvégzését. SZÉKELYUDVARHELYEN az öt­emeletes épületben 150 férőhely lesz. A munkálatokat az elmúlt év végén kezdték meg, s a szervezés példakép lehet a megye többi épí­tőtelepe számára is. Február 21-ig az évi építkezési-szerelési tervnek 9,8 százalékát végezték el. Biztosít­va vannak a szükséges építőanya­gok, a kőműves munkákkal párhu­zamosan végzik a vakolást. Az épí­tő körültekintő, részletkérdésekre is kitérő munkaszervezése biztosíték arra, hogy nem lesz fennakadás a későbbiek során sem. Ha ... a szerelés itt sem fog „megfenekle­­ni", s e vonatkozásban ez esetben sem lehetünk optimisták. A hőve­zetéket máris le lehetett volna fek­tetni és a földszinten egyes szere­lési munkálatokat megkezdeni. De vagy a szakember vagy a szerelő­­anyagok hiányában a szerelés egyelőre csak „vita­téma". Az idő pedig sürget, hisz amúgy is meg­késve kezdődött a szálloda építése. A lehetőségek felmérésének alap­ján az építőcsoport ütemtervében előirányozta, hogy július 1-ig „pi­rosba" bevégzik a szállodát. Ez pedig parancsoló módon megköve­ . • .• A.« ' ! HECSER ZOLTÁN (Folytatás a 2. oldalon) HEIN­­­tal Filmt-FEMEN­ A fényképezés egyik hazai út­törője — Orbán Balázs­— nyomá­ban, a hivatásos és amatőr fény­képészek egész sora tett jelentős szolgálatokat a tudománynak, mű­velődésnek. Munkáik összegyűjté­se, hasznosítása fontos feladatát képezi a múzeumi tevékenységnek is. A gyergyószentmiklósi múzeum közel két évtizedes működése so­rán fokozott gondot fordítottunk a vidékünk múltjára vonatkozó do­kumentumok összegyűjtésére. Mú­zeumunk először mutatja be fény­képgyűjteményének idevágó részét. A változatos anyag az 1864—1940 közti időszakból származik és több szerző odaadó munkájának ered­ménye. Egyikük éppen Orbán Ba­lázs. Majd az 1880-as évekből Vákár Ferenc gyergyószentmiklósi lakos, továbbá Hankó Vilmos, a neves természetkutató. A századforduló után a műszaki fejlődés és a tudományos érdeklő­dés terebélyesedése maga után vonja a fényképészet jelentőségé­nek növekedését. Gyergyóban is többen voltak, akik hivatásból, vagy a szép iránti szeretetből élet­re szóló munkát fejtettek ki ezen a területen. Vákár László az 1908— 1940 közötti időszakban fejtett ki igen gazdag fényképészeti tevé­kenységet. Gyűjteményének jelen­tős része, mintegy 400 fénykép, ma a múzeum birtokában van. Több értékes felvétel maradt ránk Szilágyi Józsefnek 1920—1944 kö­zötti felvételeiből. Leggazdagabb a várossal, Gyer­­gyószentmiklóssal kapcsolatos a­­nyag. A város főterét megörökítő felvételek (1864, 1880, 1910, 1942) egy évszázad fejlődését tükrözik. A híres gyergyószentmiklósi vásá­rokról ránk maradt fényképsorozat, az edényeiket áruló köröndi faze­kasok, környékbeli kerekesek, a Marosvásárhelyről és Kézdivásár­­helyről érkező árusok sátrai, a szárhegyi káposztásszekerek moz­galmas és változatos képeivel is­mertet meg bennünket. A népi és a modern építészet helyi alkotásait, a történeti múlt emlékeit megörö­kítő fényképek, a Békény-part táj­képei a megörökítésre kívánkozó témák világába vezetnek. Külön ér­deklődésre tarthat számot az 1919- ben Vákár László által a város központi részéről készített légi fel­vétel. Gyergyószentmiklós egyik gyöngyszeme, az 1884-ben alapí­tott Csíky kert, ahova dr. Csíky Dénes közel kétszáz fafajtát és nö­vényt telepített. A kertet megörö­kítő korabeli felvételek a botanika fejlesztésében eltöltött több évtize­des tevékenységre emlékeztetnek. A Gyilkostó csodálatos szépsé­ge is vonzotta a fényképezőgép mestereit. Orbán Balázs, Hankó Vilmos, Vákár László, dr. Balogh Ernő felvételei erről tanúskodnak. 1864-ben még vadregényes volt a vidék, de két évtized múlva meg­jelennek a tavon az ide-oda evező tutajosok, majd 1920 után nyomon követhetjük a villanytelep fejlődé­sét. TARISZNYAS marton múzeumigazgató (Folytatás a 2. oldalon) HÍREK ESEMÉNYEK Március 6. hazánk első demokratikus kormánya hatalomra jutása 25. év­­fordulójának tiszteletére rendezett ünnepségek keretében tegnap Csíkszereda két nagy köny­­nyűipari vállalatában tartottak em­lékgyűléseket. A Kötöttárugyárban Ráduly Elek, az RKP Csíkszereda városi bizottságának titkára, a vá­ros polgármestere, a Készruha­gyárban pedig Varró Domokos, a megyei pártkabinet igazgatója méltatta az évforduló jelentőségét. A székelykeresztúri műve­lődési házban az elmúlt hét végén rendezték meg az iskolások immár hagyo­mányossá vált karneválját. A gaz­dag szórakoztató műsor fénypontja Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményének táncjáték - feldolgozása volt. A városi Pionírtanács és az iskolák ve­zetősége szervezte rendezvényen mintegy 500 tanuló vett részt. A bevételt az évvégi iskolai kirándulásokra fogják fordítani. Február 23-án tartotta nyilvános tantestületi ta­nácsülését a Csíkszeredai Pionírház, amelyen részt vettek a Megyei Pionírtanács küldöttei és a pionír körök vezetői is. A tanácskozáson módszertani kérdéseket, valamint a Pionírház és a Csíkszeredai iskolák együttműködésének bizonyos vonatkozásait vitatták meg. Jövendő kempingház tulajdonosok figyelmébe! A megyei néptanács technikai igazgatóságára a napokban gazdag dokumentációs anyag érkezett kempingházak típusterveiből. A házikók egy része előregyártott elemekből áll és a bákói Faipari Kombinát­nál rendelhető meg. A dokumentációs anyagot az érdek­lődők megtekinthetik a megyei néptanács technikai igazga­tóságán a hivatali órákban 7—15 óra között. 3 Új híddarut helyeznek a­ ____Ü­zembe az er­dőgépesítési és szállítási egység Csíkszeredái műhelyé­ben. A jelentős teher­bírású szerkezet segít­ségével könnyebbé vá­lik és meggyorsul a javítási folyamat, gé­pesítve emelik ki és mozgatják a motor­blokkokat és egyéb súlyos alkatrészeket. Véget ért az 1969—70-es falusi filmfesz­tivál. Az első, december 7 és január valamint a máso­dik, január 18 és feb­ruár 15-ike között meg­­ HÍREK rendezett szakaszban Hargita megyéből ösz­­szesen 105 keskeny­­filmes és három nor­málfilmes falusi mozi vett részt. A fesztivál ideje alatt 312 játék­filmet — nagy részük bemutató volt — 352 dokumentumfilmet és 59 gyermekfilm össze­állítást vetítettek, szá­mos filmekkel kapcso­latos szimpoziont, ve­télkedőt rendeztek tu­dományos és történelmi témákról. A nézők szá­ma 214 683 volt. Külö­­nösen jó eredményeket értek el — többek kö­zött — Gyergyóújfalu­­ban, Gyergyóremetén, Csíkszentkirályon. Jól sikerült író-olvasó ta­ ____­lálkozót ren­deztek Kápol­­násfaluban. Az iroda­lomkedvelők a Hargita szerkesztőségének munkatársai közül Gaál Pétert, Miklós Lászlót, Molnos Lajost és Oláh Istvánt látták vendégül, akik verseik­ből, illetve prózai írá­saikból olvastak fel. A felolvasások után a je­lenlevők közérdekű kér­désekről beszélgettek. KI, MIVEL. .. (MARX JÓZSEF felvétele) ESEMÉNYEK Pl WL v * * | & 1 ijl ipSf MMk­, m I—l HÍREK Fizessen elő idejében a­­Hannita napilapra ! Gyengén eresztett a múlt esztendő. Kevés volt a zöldség, s ami termett, azt sem „szüretelték", tá­rolták mindenhol kellőképpen. Sokáig üresek voltak zöldségüzleteinkben a polcok, széttárt karú elárusí­tók fogadták az elégedetlenkedő háziasszonyokat. A január már jobban indult, megnyugtatóan hatott a megyei Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalat aligazgatójának lapunkban megjelent tájékoztatója (január 6-án), amelyben a javuló zöldség- és gyü­mölcsellátásról adott hírt. Idézek a cikkből: „... elegendő tartalékkal rendelkezünk ahhoz, hogy az elkövetkező négy-öt hónapra az eddigieknél bővebb mennyiséget és minőséget biztosítsunk. Mindenek­előtt figyelembe vettük azt, hogy a területi átszerve­zés, valamint a munkásközpontok állandó fejlődése következtében érezhetően megnövekedett a zöldség- és a gyümölcsfogyasztás". Mennyiben helytálló a fenti kijelentés február derekán? Ezt vizsgáltuk meg megyénk két nagyobb bányászközpontjában, Balánbányán és Parajdon, ahol a háziasszonyok zöme az állami egységekből szerzi be zöldség- és gyümölcsszükségletét. // // MIBŐL FŐZ A BÁNYÁSZ­­FELESÉG ?... BALÁNBÁNYÁN hatalmas sor fogadott a zöldségüzletben. Az­előtt való nap fizetés volt, és ép­penséggel bő a választék is. Az asszonyok nem is emiatt zúgolód­tak. A tekergőző, lassan haladó sor izgatja a kedélyeket. Amikor nincs áru, akkor bezzeg hamar megy a kiszolgálás. De ilyenkor! Sokszor egy-két órás várakozás után kerülnek ki a teli szatyros vásárlók a bányászváros egyetlen zöldséget árusító egységéből. Ezen a napon volt elegendő burgonya, sárgarépa, petrezselyem, karalábé, hagyma, sárgaborsó, dió, alma, no meg hét hordó változatos sava­nyúság, amiből szinte mindenki vásárolt. Hiányzott azonban a szárazbab, amit eléggé rendszer­telenül kapnak, a rendelésekben azonban mindig szerepel. A vásár­lók csak a burgonya minőségére panaszkodtak, sokszor két kilo­grammot kell vásároljanak, hogy belőle kikerüljön egy kiló használ­ható. De ez már nem az egység mulasztása . . . Tény, hogy az utób­bi időben javult a zöldség- és gyü­mölcsellátás, a rendszeres áruellá­tást azonban még mindig nem si­került biztosítania a Csíkszeredai lerakatnak. A rendelő és áruátvé­teli lapok összevetése során kide­rült, hogy bizony voltak napok, amikor az egység egyáltalán nem kapott pótlást. Csakis ezzel ma­gyarázható a sorbaállás és a napi bevétel nagyméretű ingadozása­­ira van készlet 7 000 lej, ha nincs, akkor 2 550 lej körüli. Befőttekből, konzervekből és egyéb cikkekből. Szándékosan hagytam ki a hely­beli Gostat üzletet és említettem egyetlenként a Zöldség- és Gyü­mölcsértékesítő Vállalat egységét. Ugyanis a szárhegyi Állami Mező- MORVAY ZOLTÁN (Folytatás a 2 oldalon) E­S­E­M­É­N­Y III. évfolyam 45 (623) szám. Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA 1970. február 25. szerdai Ara 30 bani r / E&BgAQK-lf ||P$||| J ■W-­A* ■ ,-t ■' Wi\ ÍREK I­ K M­ V­B A III. oldalon: HATALMAS KÜZDELMEK AZ ELSŐ NAPON A nagy összecsapás megkezdő­dött. Kedden reggel fél tízkor a fővárosi Augusztus 23 fedett műjégpálya impozáns épületében Ehrensperger Heinrich (Svájc) és Valentin Wilhelm (Ausztria) játékvezető sípszavával tíznapos útjára indult el a fekete korong, hogy eldőljön három világrész­ű jégkorongcsapat között az elsőség. Az elsők, akik a pontért küzdöttek, a japánok és az ame­rikaiak voltak. A találkozót természetesen nagy érdeklődés előzte meg, az Egyesült Államok válogatott jég­­korongozóit ezidáig csak a televízió képernyőjé­ről ismertük és tudtuk róluk, hogy a világ hat „hoki nagyhatalmának" csoportjába tartoztak. A múlt évi stockholmi kisiklás után az amerikai nagyszövetség a válogatott felfiatalításával, egészséges csapatszellem kialakításával igyeke­zett kiköszörülni a csorbát. Tény, hogy az Egye­sült Államok csapata a bukaresti VB egyes szá­mú favorítja. Hasonlóképpen keveset tudtunk a japánokról. Ezek az apró játékosok a szó szoros (folytatás 2. oldalon) AZ ESTI MÉRKŐZÉSEK EREDMÉNYEI NSZK—Jugoszlávia 6—3 (1—1, 2—1, 3—1) Norvégia—Románia 4—3 (2—0, 2—0, 0—3) 00 ArayApc „ „ „ Állomás, ködben... (KÉMENES VINCE felvétele) ES­E­MÉNYEK ..a s­okan álmodtak egy pesti legelőről. És so­kan tettek is azért, hogy a Hargita lankáin hazai legelőparadicsom legyen. Fölösleges talán most emlegetni a tíz évvel ezelőtt indult kísérleti­állomás sok szép tervét. Ér­­­telmetlen azon tűnődni is, hogy a helyi állami gazdaság területe egy országos kísérleti állomás otthona lehetne. A döntés sze­rint a kutatók máshol kísérletez­nek a pázsittal. Ki állítaná, hogy csak a Hargitán terem édes fű? Az alábbi néhány sor éppen e­­zért nem a döntés tényével kap­csolatos. Inkább azzal, ami ebből következik. Volt egy kutatóállo­más (szekció), ahol indulástól EDES­ lelkes szakgárda tevékenykedett. S a Nagy Mihály-i szellem a ké­sőbbiekben is termékenyítő ku­tatómunkát eredményezett. S volt pénz, milliókat fordítottak arra, hogy megismerjék a gyep­növényzet minden titkát. Az e­­redmény egy dosszié. Úgy mond­ják a marosvásárhelyi kísérleti állomás irattárába került. Doku­mentumként. Pedig jobb sorsra, több figyelemre méltóak az it­teni tanulságok. Még akkor is, ha Csíkszeredán nincs kísérleti ál­lomás. Azaz nem egy kísérlet az egész legelő? Milliókat fordíta­nak a feljavításra, műtrágya­adagokat szórnak a legelőre, né­ha úgy globálisan a dózisokat mechanikusan értelmezve, érté­kelve, így is hasznos, jobb a semminél. Nem vitás azonban, hogy az­ egész legelőgazdálkodás a tudomány kútjából többet me­ríthetne. Hetekkel ezelőtt éppen e lap hasábjain esett szó arról, hogy mit lehetne tenni a Hargita megyei mezőgazdasági szakembe­rek tudományos tevékenységének kibontakoztatásáért. Azt hiszem ritka alkalmat nyújt ez a doszár. Tovább folytatva és bővítve a gyepgazdálkodás ismeretlen té­nyezőinek feltárását,, a megye legszámottevőbb kincsének meg­ismerését eredményezné. S azzal lennének gazdagabbak, amiben számottevő a deficit. Az édesfa és a tudományos tevékenység öröme, igénye egyazon gyökéren sarjad. .. FLÓRA GÁBOR F.

Next