Hargita, 1970. március (3. évfolyam, 49-74. szám)
1970-03-31 / 74. szám
AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA III. évfolyam 74 (652) szám 1970. március 31. kedd Ára 30 bani Nicolae Ceauşescu elvtárs látogatása a crevediai baromfitenyészetben Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke, Virgil Trofan elvtárssal, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagjával, a KB titkárával, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének elnökével és Iosif Banc elvtárssal, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagjával, a Minisztertanács alelnökével együtt, szombat reggel munkalátogatást tett a crevediai (Ilfov megye) Avicola állami mezőgazdasági vállalat baromfitenyészetében. A párt- és államvezetőket elkísérte Angelo Miculescu, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási miniszter, Nicolae Ceauşescu elvtárs látogatása, amelyre nem sokkal azután került sor, hogy a párt Központi Bizottságának legutóbbi plenáris ülése két országos, a mezőgazdaság és az egész nemzetgazdaság fejlődése szempontjából létfontosságú programot fogadott el, egyet az állattenyésztés fejlesztésére és az állati hozamok növelésére, egyet pedig a vízforrásokkal való ésszerű gazdálkodásra, az öntözési, árvízvédelmi és erózióellenes munkák bővítésére — hozzátartozik párt- és államvezetőségünknek ahhoz az állandó törekvéséhez, hogy szüntelenül tökéletesítse a gazdasági tevékenységet és növelje a munka hatékonyságát minden tevékenységi területen, biztosítsa a feltételeket a városi és falusi lakosság életszínvonalának emeléséhez. Az állattenyésztés fejlesztésére és az állati hozamok növelésére vonatkozó országos program teljesítése érdekében tett intézkedések összességében fontos helyet kap a baromfitenyésztés fejlesztése. E szektor ugyanis biztosíthatja a hús- és tojástermelés gyors ütemű növelését. Az RKP Központi Bizottságának legutóbbi plenáris ülésén kijelölt irányzatnak megfelelően a baromfitenyésztést szocialista mezőgazdaságunkban elsősorban nagyüzemi technológiájú korszerű komplexumokban fejlesztik mind az állami gazdaságokban, mind pedig a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A párt- és államvezetőket megérkezésükkor Ioan Teşu elvtárs, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási miniszterhelyettes, az állami mezőgazdasági vállalatok főosztályának vezetője, Marin Argint elvtárs, az RKP Ilfov megyei bizottságának titkára és Mihai Ganea elvtárs, a crevediai Avicola állami mezőgazdasági vállalat főtechnológusa üdvözölte. A crevediai komplexum az első nagyüzemi technológiával működő baromfitenyésztési egység országunkban; itt évente 1 350 000 húsbaromfit nevelnek. A korszerű módszerek és technológiák alkalmazásával magas gazdasági mutatókat érnek el. Az 1 kiló hús előállításához szükséges kombinált takarmány fajlagos fogyasztása 2,95 kilóra csökkent. A csirkék tavaly mindössze 63 nap alatt elérték az 1,340 kilós átadási súlyt. A nyereség 8 millió lejt tett ki. A látogatás a baromfitenyésztő szakemberekkel folytatott hosszas beszélgetéssel vette kezdetét. Táblázatok és térképek előtt ismertették a vendégekkel az állami mezőgazdasági vállalatok és mezőgazdasági szövetkezetek baromfitenyésztés-fejlesztési tervének főbb tényezőit, a sürgős intézkedéseket a tojás és baromfihús ez évi termelésének gyarapítására, és e tevékenység 1975-ig előirányzott perspektíváit. Stan Tirlea mérnök, az állami mezőgazdasági vállalatok főosztályának helyettes vezérigazgatója részletes magyarázatokkal szolgált a húsbaromfi és tojásbaromfi tenyésztéséhez tervezett nagyüzemi létesítmények építéséről az állami mezőgazdasági vállalatokban. Ismertetik a titui és a galaci húscsirke-kombinátok építési és üzembe helyezési szakaszait. Teljes kapacitásuk működésbe helyezése után ezek a kombinátok egyenként 20 000 tonna húst termelnek évente. Nicolae Ceauşescu elvtársnak bemutatnak egy tanulmányt, amelyet a pártvezetőség útmutatásai alapján szakemberek dolgoztak ki e kombinátok 1970—1973-ra szóló tervezési, építési és üzembe helyezési munkálatainak korábbi elvégzésére. Ebből kitűnik, hogy az eredetileg megállapított határidők másfél éves előrehozásával 22 millió kilogramm szárnyashússal többet lehet termelni. A titui csarnokokban például a teljes kapacitású termelés megkezdésekor hetenként 213 000 csirke kerül leszállításra 1,8 kilogrammos átlagsúlyban. A párt főtitkára részletesen érdeklődött az iránt, hogy a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztérium milyen intézkedéseket tett a gazdasági hatékonyság növelésére és a hústermelés egyidejű fejlesztésének biztosítására mind a nagyüzemi egységekben, mind a házi jellegű tenyészetekben. A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási miniszter közli, hogy az összeállított program és a munkálatok korábbi elvégzésére megállapított intézkedések alapján az állami mezőgazdasági vállalatokban a baromfihús-termelés 1973- ra 100 000 tonnára növekszik, s ebből 80 000 tonnát nagyüzemi komplexumokban állítanak elő. Elhatározták, hogy még ebben az évben intenzíven felhasználják a nyár folyamán szabadon maradó beépített területeket; az illető területeken több millió húscsirkét kell tenyészteni. A továbbiakban Nicolae Ceauşescu elvtárs arról érdeklődött, hogy miként valósítják meg az állami mezőgazdasági vállalatokban a fogyasztásra szolgáló tojástermelés növelésének programját. A szakemberek közölték, hogy a korszerű megoldások lehetővé teszik az emeletes rekeszek bevezetését a jelenlegi baromfitenyésztő komplexumok beépített területén. Mit jelent ez a technikai megoldás gyakorlatilag? A szakemberek elmondják, hogy a baromfitenyészet típusosa mókáiban az állatsűrűség 2,5-szeresen növekszik (6000 tyúk helyett 15 000 lesz egy csarnokban) és természetesen ugyanilyen mértékben a tojástermelés is. A technológiai eljárások korszerűsítése mellett szólnak a Mihăileşti-i, craiovai és aradi baromfitenyészet tavalyi eredményei: 230—250 tojás tyúkonként, ami közel áll a fejlett állattenyésztéssel rendelkező országok eredményeihez. A tojástermelés növelésének távlati, összegező grafikonja előtt érdekes beszélgetés zajlik le. Nicolae Ceauşescu elvtárs ajánlja a szakembereknek, tanulmányozzák át ismét a kilátásba helyezett intézkedéseket, s igyekezzenek elérni, hogy az 1973- ra megjelölt növekedést jóval hamarabb meg lehessen valósítani. Ugyanakkor Nicolae Ceauşescu elvtárs, értékelve a mezőgazdasági termelőszövetkezetek baromfitenyésztésének fejlesztésére összeállított programot, megjegyzi, hogy már most le kell szögezni azokat az intézkedéseket, amelyeket e szektor gyors ütemű fejlesztésének biztosítására tesznek az egész 1971—1975-ös ötéves terv során. Szóba került a szövetkezetközi baromfitenyésztő egyesülések szervezése, valamint az állami mezőgazdasági vállalatok és a mezőgazdasági szövetkezetek együttműködése a modern baromfitenyésztő technológiák bővítése és általános bevezetése érdekében. Ion Toma mérnöknek, az Ilfov megyei mezőgazdasági igazgatóság igazgatójának felvilágosításaiból kitűnt, hogy a megyében az állami szektor tapasztalatainak birtokában számos szövetkezet valósít meg baromfitenyésztési programokat, baromfit tenyészt nagyüzemi egységekben és házi típusú tenyészetekben egyaránt. Az idén tíz mezőgazdasági szövetkezet tenyészt — tojástermelés céljából — a Mihăileşti-i Avicola állami mezőgazdasági vállalattól származó baromfit, kihasználva az eddig elégtelenül igénybe vett elszállásolási lehetőségeket. Elismerő vélemények hangzanak el a Mihăileşti-i állami mezőgazdasági vállalat hathatós együttműködéséről a Brăneşti-i mezőgazdasági szövetkezettel, ahol az idén 1,2 millió tojást állítanak elő alacsony önköltséggel. Mint kitűnik, eddig hasonló akciók történtek Arad, Délj és más megyékben, ahol a baromfitenyésztő állami mezőgazdasági vállalatok a modern baromfitenyésztési tapasztalat és technológia igazi központjai lettek. Fontos helyet foglalt el a beszélgetések során a munka megszervezése a szövetkezetközi egyesülésekben, amelyek önerőből és állami hitelből korszerű baromfi- és sertéstenyésztő komplexumokat építenek. A beszélgetés során hangsúlyozták, hogy milyen értékes támogatást jelentenek a szövetkezeti parasztság számára a termelési együttműködés e formái. Natalia Cetăţeanu mérnök, az Afumaţi-i (Ilfov megye) szövetkezetközi baromfitenyésztési komplexum igazgatója elmondotta, hogy ez az egység teljes kapacitásával évi 3 millió húscsirkét fog szállítani. A több farmból álló komplexum építkezésének első szakasza megkezdődött. A komplexum 1972-ben 22 millió lejt fog jövedelmezni a szövetkezeti tagoknak. Nicolae Ceauşescu elvtárs behatóan érdeklődött, milyen intézkedések történtek a szövetkezetközi egyesülések, valamint az állami mezőgazdasági vállalatok és a mezőgazdasági szövetkezetek közötti együttműködés kiterjesztésére. Hangsúlyozta, hogy ezeket meg kell szervezni minden megyében, mivel a termelési együttműködés e formái már most a kezdetben is bebizonyították hasznosságukat, s gyakorlati és hatékony módozatai a legjobb tapasztalatok, a korszerű technológiák elterjesztésének az egész szocialista mezőgazdaságban. Ezután a vendégek megtekintették a crevediai komplexum csarnokait. Gheorghe Cimpeanu mérnök, a farm vezetője és más szakemberek elmondották, hogy az 1 négyzetméter térségre eső hústermelést az előző évi 44 kilóról sikerült 75 kilóra emelni. A vendéglátók utaltak arra, hogy noha a crevediai komplexum ma egyike a baromfihústermelés legnagyobb egységeinek, a jövőben „parányinak“ fog tűnni a titui és galaci nagy kombinátokhoz viszonyítva. A beszélgetés során hangsúlyozták, az Ipari Építkezések Minisztériuma és a Gépgyártóipari Minisztérium adja meg a szükséges segítséget bizonyos munkák időpontjának előbbrehozásához, főként a baromfitenyésztő csarnokok felszerelésének gyártásához. Minthogy az állami mezőgazdasági vállalatok baromfitenyészeteiben bevezetik a rekeszes tenyésztést, a meglévő berendezéseket a szövetkezetbb.." baromfitenyésztő egységekben, sőt jónéhány szövetkezeti tenyészetben kell felhasználni. A párt főtitkára felhívja a figyelmet a baromfitenyésztési tudományos kutatások megkülönböztetett fontosságára, főként azoknak a kutatásoknak a jelentőségére, amelyeknek célja a fajták feljavítása a hús- és tojástermelés növelése érdekében, a tenyésztési technológiák tökéletesítése, az etetési receptek optimalizálása magas műszaki-gazdasági mutatók elérése céljából. Nicolae Ceauşescu elvtárs látogatása végén felkérte a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztérium képviselőit, állítsanak mielőbb össze programokat együttműködési és társulási akciókra a mezőgazdasági termelés más területei számára is, elsősorban a sertéstenyésztés fejlesztésére, ami igen fontos a hústermelés gyors növelése szempontjából. "★ Azok a beható megbeszélések, amelyeket Nicolae Ceauşescu elvtárs, a többi párt- és államvezető folytatott a szakemberekkel, a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztérium felelős beosztású kádereivel, azok az útbaigazítások, amelyeket a párt főtitkára adott az állattenyésztési szektor, főleg a baromfitenyésztés továbbfejlesztésére, az e szektor fontos feladatainak teljesítését célzó erőfeszítések fokozására, kiegészítik a mezőgazdaság színvonalának emelését szolgáló hatalmas program valóra váltása, az RKP KB 1970 márciusi plenáris ülésén megállapított nagy jelentőségű célkitűzések megvalósítása, a nép életszínvonala emelésének biztosítása érdekében tett erőfeszítéseket. CONSTANTIN BORDEIANU MIRCEA S. IONESCU CONSTANTIN ZLAVOG Műhely-gyakorlati órán a székelyudvarhelyi élelmiszeripari felszereléseket gyártó vállalat szakiskolás tanulói. HÍREK Határidő előtt teljesítette évnegyedi termelési tervét a megyei Építkezési-Szerelési Vállalat. Tegnap, március 30-án a vállalat munkaközössége máris 1 százalékos tervtúlteljesítést jelentett, aminek értéke több mint 200 000 lejnyi munkálatnak felel meg. A figyelemre méltó eredmény a székelyudvarhelyi építőtelep és a Csíkszeredai szerelőcsoport sikeres munkáját dicséri. Ez a teljesítmény kétszerese a tavalyi év hasonló időszaka megvalósításainak, s ugyanakkor, a vállalat megalakulása óta első ízben teljesíti túl egy adott időszak tervét. TUSNÁDFALU • • ÜNNEPE Micsoda év volt a tavalyi ! Termésféltő gondjainkat nem egyszer tette borússá a szeszélyes idő. Foltosak lettek a búzatáblák, térdig roskadtunk a felázott krumpliföldbe. Nőtt a pityókaszár , nőtt a gyom. S aztán jött a száraz ősz ... Számbavételkor bizony igen sok helyen az eddigi évek termésének fele lett. S most, hogy újabb „évre" készülünk, jóidőre, kedvező feltételekre várva olyan jól jött ez a tusnádi ünnep. Nem hiszem, hogy akadna gazdaember a környéken, akit ne töltött volna el a büszkeség, amikor a napi sajtó hasábjain az ország élenjáró termelőszövetkezeteinek eredményeit olvasta. A vastag betűvel szedett, Burgonya termesztés alatt Tusnád nevét betűzte ki. Tusnádfalu az átlag 20 400 kilós terméssel első az országban. Igen, tudtuk, hogy a tusnádiak jó gazdák, hogy a burgonyatermesztésben ők az ,,ászok". Szinte vártuk. Talán csupán azért, hogy erősebb legyen önbizalmunk, hogy elhihessük, többre vagyunk képesek. Hogy elhihessék a környék gazdaságai is, ahol azonosak a feltételek, ők is képesek hasonló eredményekre. Be kellett bizonyosodjék, hogy kedvezőtlen körülmények között is lehet jól gazdálkodni, lehet jó eredményt elérni. Mert a tusnádi 20 400 kg-os hektárhozam mögött évek munkája egy tagság fáradtságot nem ismerő lelkes munkája áll. Azott volt a föld? Derékig nőtt a gyom? Nem tudtak a gépek dolgozni? Az elnökkel, Molnár, Imrével az élen mindenki gyomlálta a krumplitáblákat. A gép nem tud dolgozni a felázott földön, de az ember tud. Sürgette az idő a betakarítást? Iskolás gyermektől idősig, brigádostól könyvelőig — mindenki szedte a pityókát. Szorgosak, dolgosak a tusnádiak. De mindezért én még hozzá számítanék egy dolgot. A tusnádiak bátrak. A jó gazdaember bátorságáról van szó. Nem féltek bevezetni az újat, amitől sok gazdaságban idegenkednek. Ki merték kísérletezni a legjobban termő fajtákat. Volt türelmük, a legkedvezőbb növénysűrűség megállapításához. Nem féltek attól, hogy a hektáronkénti 1000 kilónál több műtrágya pénzbe kerül. Tudták, úgy is visszatérül. Nem féltek a Prometrintől, s a többi vegyszertől. Nem féltek igényesnek lenni önmagukkal szemben. Mert Tusnádon mindenki felelős az elvégzett munkáért. Amikor dr. Nicolae Ştefan mezőgazdasági és erdőgazdálkodási miniszterhelyettes átadta az első helyet jelképező zászlót és oklevelet, végignéztem a tapsoló tömegen. Mennyi kékszemű ember! Egy kicsit meghatódva, egy kicsit büszkén, mindenki jobban kihúzta magát, mintha azt mondaná: „Az idén még többet termelünk, az idén még jobban dolgozunk“. Vállalják, hogy 500 tonna burgonyával többet adnak le, ami 2000 kilóval jelent többet minden hektáron. De nemcsak a burgonyánál ! FERENCZ L. ISTVÁN (Folytatás a 2. oldalon) Az országos élenjárókat megillető zászló, az átadás ünnepélyes pillanatában. TÁVIRAT A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak Bukarest Ezen a rendkívüli napon, amikor a párt X. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára szervezett versenyben elért eredményeinkért, munkánk megbecsüléseként átnyújtották misz-ünknek a burgonyatermesztés országos első díját, biztosítjuk az RKP Központi Bizottságát és r.emekesen önt, szeretett Nicolae Ceauşescu elvtárs, hogy az 1970. évi tervfeladataink valamennyi mutatóját teljesítjük és túlszárnyaljuk, az összes kultúrák hektárhozamának növelésével. Jelentjük önnek, tisztelt Főtitkár elvtárs, hogy ez évre tett lelkesítő vállalásaink kezdenek valóra válni, így ezidáig, ebben az évben, terven felül átadtunk több mint 20 000 liter tejet, 13 tonna húst és más termékeket. Több mint 1 200 hektár földet megfelelően előkészítettünk a tavaszi vetésre, melyet — úgy határoztunk — legtöbb 20 nap alatt elvégzünk. A magas kitüntetés ösztönzést jelent községünk valamennyi termelőszövetkezeti tagjának, és szilárd elhatározásunk, hogy mozgósítjuk az összes erőket feladataink becsületes teljesítéséért, pártunk politikájának valóra váltásáért, mely kifejezésre juttatja hazánk összes dolgozóinak — nemzetiségre való tekintet nélkül — alapvető érdekeit és amelyhez teljes egészében fölzárkózunk. Tudatában vagyunk, hogy sikereink annak az állandó támogatásnak tulajdoníthatók, amelyben pártunk részesít, azoknak az értékes útmutatásoknak, amelyeket az ön Hargita megyei látogatása alkalmaival kaptunk és amelyekért mélységes elismerésünket fejezzük ki. E gondoskodást úgy háláljuk meg, hogy minden erőnket mozgósítjuk a mezőgazdaság korszerűsítése és fejlesztése szempontjából óriási jelentőségű országos programok előirányzatainak megvalósításáért, amelyeket a Központi Bizottság március 17—19-i plenárisán hagytak jóvá. Hatékonyabban felhasználva a rendelkezésünkre álló anyagi és szellemi erőforrásokat, szilárd elhatározásunk, hogy termelőszövetkezetünket, mind gazdaságilag, mind szervezetileg szüntelenül erősítjük, egyre több terméket adunk az államnak és ugyanakkor növeljük a tagság jólétét is. Még egyszer tiszta szívből megköszönjük a nekünk adományozott magas kitüntetést és vállaljuk, hogy ebben az évben az 500 hektár vetésterületen burgonyából 22 000 kilós átlagtermést érünk el, és a 6 210 tonna előirányzattal szemben 6 710 tonnát, 500-zal többet adunk át a központosított alapnak. Ugyanakkor átadási tervünket tehéntejből 500 hektoliterrel, 35 tonna hússal, 1000 kiló gyapjúval és más termékekkel szárnyaljuk túl. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy kimagasló eredményeket érjünk el a búza és árpa termesztésében, az állattenyésztésben, ezzel is bizonyítva pártunk és drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság iránti ragaszkodásunkat. A TASNÁDI MTSZ VEZETŐ TANÁCSA i sorozatunk elképzelésünknek megfelelő visszhangra talált a faiparban dolgozók olvasóinak körében. Hiszen célunk— ezt az eddig leközölt cikkek is bizonyítják — épp a megye talán legnagyobb kincsének, az ősidők óta munkánk tárgyát képező fának magasabb fokú értékesítése, egyszóval korszerűbb feldolgozása lehetőségeinek a felkutatása, megtárgyalása Számos cikket küldtek be olvasóink az utóbbi időben is, közlendő „Kincs a fa — hogyan értékesítjük?" című cikksorozatunkban. Az alábbiakban Kedves Sándor, a csíkszentdomokosi fafeldolgozó alegység osztályozójának hozzászólását közöljük. A fakitermelés és feldolgozás néhány hiányosságáról Egy-két évtized távlatában megállapíthatjuk, hogy megyénk fenyőrengetegeinek kitermelésében, s fa feldolgozásában számottevő változás történt. E változást nem kell különösebben ecsetelnünk, lépten-nyomon rábukkanunk a haladás kézjegyeire. Ésszerűbb a munka és a termelés megszervezése, a termelő eszközök, a termelési módszerek fejlesztésével, az egyre fejlettebb technológiák alkalmazásával párhuzamosan nagy hangsúlyt fektettek a munkafeltételek megjavítására, s ez — különösen a faiparban — döntő tényezője a termelésnek. Hatalmas összegeket fektettek be erdei utak építésére, ezzel lehetővé vált a kitermelt fúrtak, a feldolgozó egységek nyersanyagának gépesített befuvarozása az év bármely időszakában. Ez a feltétel elengedhetelenül szükséges ahhoz, hogy egy bizonyos tér-KEDVES SÁNDOR, a csíkszentdomokosi fafeldolgozó alegység osztályozója (Folytatás a 2. oldalon) ESEMÉNYEK Már a kereskedelemnek termelnek. Új ipari létesítményünk a Csíkszeredai kötöttárugyár termékei közül elhagyta a gyár kapuit az első eladásra szánt tétel. 227 000 lej értékben 2 555 darab különböző fazonú gyermek-kötöttárut indítottak útnak a bákói és a laşi-i nagykereskedelmi vállalatokhoz. Eseménydús hétvége volt Madéfalván. A nagyrészt most először színpadra lépett fiatalokból álló műkedvelő csoport sikerrel mutatta be Gárdonyi Géza Fehér Anna című, 24 szereplős színművét. Ugyanakkor Csicsóban is bemutatóra került sor. Itt Bartha Lajos Zsuzsi című darabját játszotta a minden korosztályt magába foglaló színjátszó csoport. Újra nyitott a megyeszékhely Hargita étterme. Felfrissülve, átalakulva várja vendégeit, új függönyök, szőnyegek, csillárok, falilámpák teszik vonzóvá a felújított helyiséget, amelyben az asztalok száma is gyarapodott. Kibővítették, átalakították a ruhatárat is. Illetékes megyei szentek jóváhagyták a Korond melletti Arcsón felépítendő vendéglátóipari egység műszaki dokumentációit. A mintegy 500 ezer lej értékű kőből és HÍREK fából készülő létesítmény 85 személyt befogadó étteremmel és közel 30 ágyas szállodahelyiséggel áll majd az üdülést és gyógyulást kereső vendégek rendelkezésére. Ki ismeri jobban a megyét? Három — a csíkszentkirályi, csíkszentimrei adszenti — általános iskola 8—8 tanulója mérte össze tudását vasárnap. A téma Hargita megye volt, s az alapos felkészülést bizonyítja, hogy két első díjat adtak át: a szentkirályiaknak és a szentimreieknek. Minden résztvevő könyvjutalomban részesült, a győztes csapatok pedig iskoláiknak sakkot, hanglemezeket, asztalitenisz-felszerelést szereztek. 6 és mi A műtőasztalon — Ez a nehezebb műtétek közé tartozik. Ha nem lesz vérzés vagy más komplikáció, fél óra alatt is kész lehet — magyarázza Bodi András főorvos a ki tudja hány századik, ezredik műtétre készülődve. A képlet egyszerűnek látszik: a kora délelőtti órákban végtelen hosszúnak tűnő kézmosás után egy orvos és asszisztense a beteg mellé áll, a fehér maszk mögül élesen figyelő tekintetek először bejárják a kés képzeletbeli útját, aztán elevenbe hasít az éles műszer, hogy a gumikesztyűs kezek ott benn a lüktető szervek megbomlott egyensúlyát helyrebillentsék. Látszólag ennyi az egész, no meg egy kis varrás, megkönnyebbült fellélegzés, a beteg pár nap múlva elhagyja a kórházat, s ami- JANKÓ ISTVÁN (Folytatás a 2. oldalon)