Hargita, 1970. június (3. évfolyam, 126-150. szám)
1970-06-30 / 150. szám
2. OLDAl HARGITA 1970. JÚNIUS 30, KEDD AZ TÉR ÉSÉRT // • • A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE TANÁCSÁNAK PLENÁRIS ilLÉSE Amint arról lapunkban már hírt adtunk, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének Tanácsa 1970. június 26-án és 27-én plenárislést tartott. Részt vettek a szövetség tanácsának, ellenőrző bizottságának, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok Nyugdíjpénztár-bizottságának tagjai, a megyei szövetkezeti szövetségek elnökei, minisztériumok, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, szövetkezeti társulások elnökei. A plenáris ülés munkálatain Virgil Trofin elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, az MTSZOSZ Tanácsának elnöke elnökölt. Részt vett Vasile Vilcu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, az Államtanács alelnöke és Iosif Banc elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Minisztertanács alelnöke. A napirenden szereplő kérdésekhez számosan hozzászóltak, köztük Ubornyi Mihály elvtárs is, az RKP Hargita megyei bizottságának titkára, az MTSZ-ek Megyei Szövetségének elnöke. A plenáris ülés résztvevői megvitatták a szövetkezeti mezőgazdaság feladatait azokkal az országos programokkal kapcsolatban, amelyeket az RKP KB 1970 márciusi plenáris ülése az ésszerű vízgazdálkodással, az öntözések és a többi talajjavítási munkák kiterjesztésével, valamint az állattenyésztés távlati fejlesztésével kapcsolatban fogadott el, s hangsúlyozták, hogy a két programnak, a Nicolae Ceauşescu elvtárs által a párt Központi Bizottságának plenáris ülésén tartott beszédében említett feladatoknak rendkívül nagy jelentőségük van szocialista mezőgazdaságunk gyors ütemű fejlesztése és korszerűsítése szempontjából. A plenáris ülésen folytatott vita, valamint a két országos program nyilvános megvitatása megmutatta, hogy a szövetkezeti tagok széles tömegei egyöntetűen helyeslik és támogatják ezeket a dokumentumokat. ,, A plénum úgy véli, az egész parasztság érdeke, hogy az államnak a mezőgazdaság korszerűsítése érdekében tett nagy pénzügyi erőfeszítéseit kiegészítsék amezőgazdasági szövetkezetek rendelkezésére álló anyagi és emberi erőforrásokkal, hogy ilyképpen idejében, maradéktalanul és kiváló műszaki feltételek között megvalósíthassák az összes célkitűzéseket. Az Országos Szövetség Tanácsának plenáris ülése határozatot hozott, amely magába foglalja a két programból a szövetkezeti mezőgazdaságra háruló főbb teendőket és az intézkedéseket, amelyeket az összes megyei szövetségeknek és mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek foganatosítaniuk kell a programok teljesítése érdekében. A plenárisülés a továbbiakban megvitatta a mezőgazdasági termelés és munka megszervezésére vonatkozó törvénytervezetet és úgy véli, hogy a tervezet rendelkezéseinek célja megteremteni a szükséges törvényes keretet a termelés és a munka magas színtű megszervezéséhez, előmozdítani az egész mezőgazdasági tevékenység javítását. Az egyik legfontosabb mezőgazdasági kampány — a kalászosok aratása — kezdetén állunk. A kampány előkészítésének körülményeit elemezve, az MTSZOSZ Tanácsának plenáris ülése úgy véli, hogy ebben az évben sokkal inkább, mint bármikor ezt a kampányt a legrövidebb idő alatt kell lebonyolítani, hogy elkerülhessünk minden termésveszteséget. A plénum ennek megfelelően szükségesnek tartja, hogy minden mezőgazdasági egységben alakítsanak helyi bizottságot a termésbetakarítás és elraktározás irányítására, e fontos munka sikerének biztosításáért. A plenáris ülés során hangsúlyozták, hogy az ez évi körülmények között nagy erőfeszítéseket kell tenni, hogy minél nagyobb területeken végezzenek másodvetést, mivel ez az egyik legjelentősebb módja annak, hogy pótoljuk az árvíz sújtotta vidékeken okozott termésveszteségeket. Mindent el kell követni a zöldségfélék példás gondozásáért, veszteség nélküli, ütemes betakarításáért, és jó minőségben történő értékesítéséért, hogy így biztosítsuk a megkötött szerződések előírásainál nagyobb mennyiségű főzelék- és zöldségfélék átadását az államnak. A plenárisülés úgy véli, hogy megvan a lehetőség az előirányzott állatállományok hiánytalan megvalósítására és az állati termékek gyarapítására. Az Országos Szövetség Tanácsának plenáris ülése megvitatta és elfogadta a szövetkezetközi társulások szervezési és működési szabályzatát. Megvizsgálva a mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházási tervének teljesítését, a plenáris úgy véli, hogy a vezetőségi tanácsoknak, a megyei szövetkezeti szövetségeknek, és a mezőgazdasági igazgatóságoknak nagyobb figyelmet kell szentelniük az összes munkálatok megvalósítására, annak elkerülésére, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek műszaki-anyagi alapjának bővítésére szánt alapokat más célokra használják fel, mint, amelyekre az év elején a közgyűlés megállapította. Mérlegelve a szövetkezeti tagok nyugdíjának növelésére vonatkozó határozat alkalmazása érdekében kifejtett tevékenységet, az Országos Szövetség Tanácsának plenáris ülése ajánlja a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetőségi tanácsainak, hogy fokozottabban gondoskodjanak a nyugdíjalap létesítéséhez szükséges hozzájárulások idejében és teljes összegben való kifizetéséről minden egység részéről. Minthogy egyes szövetkezeti tagok több éven át betöltik a szövetkezeti elnöki tisztséget, jelentősen hozzájárulva az illető egységek gazdasági megerősödéséhez, a plenáris elhatározta, hogy növeli az öregségi vagy rokkantsági nyugdíj összegét azok számára, akik legalább 10 éve betöltik ezt a tisztséget, mégpedig havi 300 lejről 400 lejre, mindazoknak a többi jogoknak a fenntartásával, amelyek a szövetkezeti tagokat megilletik. A megyei szövetségek tevékenységének szüntelen tökéletesítése érdekében a plenáris elhatározta, hogy szakbizottságokat létesít a szövetkezeti szövetségeknél. A plenáris munkálatainak befejezéseként beszédet mondott Virgil Trofin elvtárs. A plenáris résztvevői lelkes légkörben, egyhangúlag elfogadták a Román Kommunista Párt Központi Bizottságához, Nicolae Ceauşescu elvtárshoz intézett levél szövegét. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRSNAK A Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége Tanácsa plenáris ülésének résztvevői az egész parasztság, a szakemberek és a mezőgazdasági szövetkezetek más dolgozóinak a nevében mélységes hálájukat és nagyrabecsülésüket juttatják kifejezésre a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, és személyesen ön iránt tisztelt Nicolae Ceauşescu elvtárs, azért az állhatatos gondoskodásért és rendkívüli figyelemért, amelyet mezőgazdaságunk, mezőgazdaságunk minél gyorsabb fejlődése iránt, a parasztság jólétének állandó emelése s falvaink civilizációjának állandó fokozása iránt tanúsítanak. A plenáris ülésen széles körűen megvitatták szövetkezeti mezőgazdaságunknak azokat a feladatait, amelyek az ésszerű vízgazdálkodással, az öntözött területek kiterjesztésével és más talajjavítási munkálatokkal, valamint az állattenyésztés távlati fejlesztésével foglalkozó két országos tervünkből hárulnak rá. A programokat az RKP KB 1970. márciusi plenáris ülése fogadta el, olyan intézkedéseket állapítva meg, amelyek biztosíthatják e két dokumentum rendkívüli jelentőségű célkitűzéseinek megvalósítását. Nagyra értékelve azt az óriási anyagi erőfeszítést, amelyet államunk a mezőgazdaság fejlesztése érdekében tesz, a szövetkezeti parasztság elhatározta, hogy minél ésszerűbben gyümölcsözteti a neki nyújtott segítséget, aktívan és a rendelkezésére álló valamennyi eszközzel hozzájárul annak a széles körű programnak a megvalósításához, amelyet a párt a mezőgazdasági termelés fokozására és korszerűsítésére, a román falu gazdasági-társadalmi fejlesztésére dolgozott ki. Plenáris ülésünkre röviddel azután került sor, miután a természeti csapás hazánk nagy területén hatalmas gazdasági károkat okozott, a települések százait és nagy mezőgazdasági területeket öntött el az ár. Fellelkesedve az e nehéz körülmények között is társadalmunk fő erejének bizonyult munkásosztály példás hősiességén, falvaink lakossága férfiasan és határozottan válaszolt a párt felhívására, hogy megtízszerezze erejét az újjáépítési munkában, biztosítva ezzel a mezőgazdaság állandó fejlődését. Nagyra értékelve a Teleorman megyei mezőgazdasági termelő szövetkezetek szövetségének azt a kezdeményezését, hogy az eredeti szerződéseken felül jelentős mennyiségű terméket adjunk el az államnak, az összes megyei szövetségek vállalták, hogy fokozott erőfeszítéssel járulnak hozzá az állami központi alaphoz, terven felül szállítva mezőgazdasági élelmiszertermékeket. Az Országos Szövetség plenáris ülésének résztvevői megvitatva szövetkezeti mezőgazdaságunk jelenlegi feladatait egész sor olyan intézkedést állapítottak meg, amely az 1970-es év termelési tervének teljesítését és túlszárnyalását szolgálja. A mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak és falvaink lakosságának rendkívüli ösztönzésére szolgálnak a növényi és állati termelés fokozására a párt és a kormány által nemrég kijelölt intézkedések, amelyek egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási árának emelését, az állattenyésztők jutalmazását, az állattenyésztési szektor számára szükséges anyagok, berendezések, felszerelések és gépek adómentesítését, valamint a rövidlejáratú hitelek rendszerének tökéletesítését szolgálják. Mindezek az ösztönző intézkedések ismételten pártunknak és államunknak a mezőgazdaságfejlesztésére, a parasztság jólétének megvalósítására irányuló gondoskodásáról tanúskodnak. Kihasználva a jelzett intézkedések által létrejött kedvező feltételeket egész parasztságunk fáradhatatlan munkát fejt ki, hogy nemzetgazdaságunknak és népünknek nagyobb mennyiségű mezőgazdasági élelmiszerterméket adjon. A mezőgazdasági termelés és munka megszervezéséről szóló törvénytervezetet megvitatva, a plenáris ülés ezt igen nagy horderejűnek tartja a szövetkezeti mezőgazdaság szempontjából és úgy véli, hogy a törvény előírásainak célja megszilárdítani a munkafegyelmet, minden egyes mezőgazdasági dolgozó felelősségét a mezőgazdaságunk rendelkezésére álló földalap, állatállomány, ültetvények és más anyagi és pénzeszközök minél eredményesebb gondos felhasználásában. Máris megtesszük a törvény rendelkezéseinek végrehajtását biztosító összes szervezési intézkedéseket. Biztosítjuk a párt vezetőségét, önt személyesen főtitkár elvtárs, hogy az egész szövetkezeti parasztság, a falvak összes lakosai fáradságot nem kímélve fognak dolgozni, s hiánytalanul megvalósítják a mezőgazdaság erőteljes növelését célzó pártprogramot, hogy nemzetgazdaságunk ezen alapvető ága maradéktalanul hozzájáruljon a haza fejlődéséhez, sokoldalúan fejlett szocialista társadalmunk megteremtéséhez. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK TANÁCSA A PERCEKET SEM SZABAD ELFECSÉRELNI! Olvastam a jelszót : azonnal végezni kell a burgonyaültetéssel! Olvastam, s arra gondoltam, június végén, amikor arról van szó, lesz-e elegendő burgonya, lehet-e természetesebb viszonyulás a sürgősség elismerésénél, az erőfeszítést nem kímélő munkavállalásnál ? ! Aztán Felcsíkot járva, az ültetés ütemét, a növényápolási munkák előrehaladását figyelve, megállapíthattam, hogy a csaknem mindennapos esők dacára mozgalmasak a mezők. Ezúttal sem munkaerőben, sem gépekben nincs hiány. Igaz, vannak kicsinyhitűek, legyintgetők, visszahúzódók, akik még mindig nem tértek napirendre az Olt szeszélyes áradásai óta, saját káraikat zsongják mindenfelé. De kevesen vannak. Azonnal végezni kell a burgonyaültetéssel ! — az mtsz-ek tagságának erőteljes többsége érzi ezt, mert hát ki érezné, tudná jobban, ha nem a gazda, akinek élete összeforr a föld, a termés sorsával, aki tisztában van azzal, hogy a szűkmarkú természettől nem lehet ■Tárni könyöradományokat.’"' •A perceket sem szabad elfecsérelni. *CsíksZahttamáson még 1 killrreben, Jenőfalván kilencvenhét, Karcfalván hetven, Dánfalván százkét hektáron nem ültettek még burgonyát, amikor legutóbb (huszonnegyedikén) ott jártam. Nehéz elhinni, hogy többet nem lehetett tenni, mint amennyit e négy gazdaság tagsága tett. De most nincs idő fejtegetésekre, találgatásokra, hogy s mint kellett, lehetett volna, számbavenni hányszor kellett szembeszállni az Olt pusztító hullámaival. Karcfalva község gazdaságaiban harmincegy, a dánfalvi gazdaság földjein tizenhárom traktor dolgozhatik az ültetésnél és kapálásnál. Egyre nagyobb gondot okoz a bevetetlen árpa és zabterületek felhasználása : helyüket vagy len, vagy takarmánynövények foglalják el. És lépést kell tartani a növényápolási munkák ütemével, fel kell venni a harcot a terebélyesedő gyomerdőkkel. Sajnos az említett gazdaságokban a cukorrépát és az idejében elültetett burgonyát még csak először kapálják. Szenttamáson és Jenőfalván harminc, illetőleg tizenöt hektár burgonyát permeteztek meg. Kétségtelen : összezsúfolódtak a munkálatok. A takarmánynövények, a szénafű betakarítása sem tűr halasztást. Egyszerre kell hát valamennyivel végezni. Másként nem lehet. A terméscsata utolsó heteibe lépett - mondjuk. ,...mert meggyőződhettünkarról..,hogy a felcsíki mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagságának többsége tudatosan vállalja minden nap hajnalán az újrakezdődő csatát, nemcsak önmagunkat ámító eredményekre, de valós sikerekre számíthatunk, még akkor is, ha fejünk felett tucatnyi munka zsúfolódott össze. Kiss Balázs Erőteljesen fejlődik, növekedik a burgonya. Hozama rajtunk, munkánkon múlik. Munkában a lókapák. L egelőink - hazánk igen jelentős értékű természeti kincse - vitaminokban, ásványi sókban gazdag takarmányozási lehetőségeket biztosítanak állatállományunknak. De mindezek mellett a legelőn eltöltött idő az állatok számára rendkívül sok jó hatású természeti tényezővel egészíti ki minden szempontból a tulajdonképpeni táplálkozást. Gondolunk itt elsősorban a napfény, a levegő hatására, a mozgás lehetőségére. Olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak az anyagcsere szabályozásához, az izmok, a csontrendszer erősítéséhez és nem utolsó sorban igen nagy mennyiségű vitaminnal gazdagítják a szervezetet. Nálunk ilyen vonatkozásban korlátlan lehetőségeink vannak, hiszen megyénk szarvasmarha állományának 60 százaléka, juhállományának 100 százaléka a nyári időszakban élvezheti a legelők természetadta bőségét. De ugyanakkor a földrajzi elhelyezkedésből adódó sajátos jellemzők bizonyos egyedi szempontok figyelembe vételét feltételezik a legeltetés megszervezésében, főleg a legelők eléggé nagy tengerszínt feletti magassága (általában 600- 1800 méter között). A gyergyói, Maroshévíz környéki és csíki farmok nagy része igen jelentős távolságra helyezkedik el a legelőktől, ami feltételezi, hogy a legeltetés ideje alatt az állatok állandó táborokban maradjanak. . Az állandóan változó, eléggé szeszélyes időjárás, hideg futó esők, hőmérséklet ingadozás is befolyásolja a legeltetést. Sok helyen egyenetlen a talaj, sziklás, szakadékos, gyakran követik egymást a fakitermelések elhagyott telepei. Számolnunk kell azzal is, hogy erdeink igen gazdag vadállománnyal rendelkeznek. Mindezen tényezők, amellett, hogy a legeltetés igen jótékony hatással van az állatállományra, rendkívül sok veszélyt is jelentenek. Az időjárás szeszélyei befolyásolják az állatok ellenálló képességét és ezáltal igen nagy a megbetegedések veszélye. A legelőkön tócsákban meggyűlt víz igen kártékony parazitákat rejt. A szakadékos, sziklás talaj balesetek lehetőségét rejtegeti, a vadállatok pedig ugyancsak veszélyeztetik az állatállományt. Azért tehát, hogy azokat az előnyöket, amelyeket a legeltetés valóban biztosít megőrizhessük, egy sor olyan megelőző intézkedést kell foganatosítanunk, amelyek kiküszöbölik vagy semlegesítik az említett tényezőket. Elsősorban, még az állatok átköltöztetése, legelőre hajtása előtt elő kell készítenünk az állatokat a legeltetésre. Le kell vágni és megtisztítani patájukat, a szarvak hegyét, és tüzetes orvosi vizsgálatnak kell alávetni őket, hogy az esetleges beteg vagy elégtelenül gondozott állatokat kiválogathassuk, amelyeket természetesen nem lehet kihajtani a legelőre. El kell végezni a megfelelő megelőző védőoltásokat. A legelőkön pedig meg kell szervezni a nyári táborozáshoz szükséges összes feltételeket. Gondoskodni kell az itatóhelyek kijelöléséről. Minden esetben tágas, az állatokat kényelmesen befogadó itatókat kell választani, hogy így elkerülhessük a baleseteket. (Szűk itatóban az állatok egymás lábára léphetnek, szarvaikkal döfködik egymást.) El kell kerülni azt, hogy a legelésző állatok az éppen legközelebbi tócsából igyanak, mert ilyen esetben mindig fennáll egy esetleges tömeges belső fertőzés veszélye. A fiatal állatok számára pedig a nyári táborozás elején és a végén különösképpen fedett, a hőmérséklet ingadozásaitól, a futó hideg záporoktól, esőktől védő menedékhelyet kell feltétlenül építeni. Még a legeltetési időszak megkezdése előtt állategészségügyi továbbképzőkön kell felkészíteni azokat az állatgondozókat, akiknek a gondjaira bízzuk a legeltetés idején az állatokat, hogy elsajátítsák mindazokat a sajátos módszereket, amit a mi vidékünkön a legeltetés szükségszerűen megkövetel. Ismerniük kell az elsősegélynyújtás valamennyi szabályát, az elletés teendőit. Kötelességük minden olyan megbetegedésről értesíteni az állategészségügyi személyzetet, amit észlelnek, vagy akárcsak sejtik is azt. Természetesen minden nyári táborban feltétlenül szükséges berendezni elsősegély- nyújtó állomást, amit ellátnak gyógyszerrel, és az elsősegélynyújtáshoz feltétlenül szükséges kellékekkel. Az állategészségügyi személyzetet, orvosokat váltásokban be kell osztani ezekre az állomásokra, hogy időveszteség nélkül intézkedhessenek szükség esetén. Az ő feladatuk elbírálni, hogy milyen esetben kezelhető a beteg állat a legelőn és mikor szükséges azt beszállítani a farmra. Az utóbbi esetben jó, ha a beteg állatokat már csak a kezelés megkönnyítésére is külön istállókba helyezik el, ahol megfelelő körülmények között szervezhetik meg a kezelést. Különös figyelemmel kezeljük a fertőzéses és a parazitás megbetegedéseket. Az állategészségügyi személyzet feladata - és az idei időjárási viszonyok között különösképpen - állandóan szemmel tartani az állatállományt, hogy a legkisebb gyanús jelre is hatékonyan beavatkozhassanak, nem egy esetben ezen múlik egy állat megmentése. Dr. Drăghici Horea a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság állategészségügyi osztályának vezetője ÁLLATAINK egészségvédelme a legeltetés idején . Kedvez az idő, serényen dolgoznak a kapusok I SIKERES RAJTOLÁS, SZÉPSÉGHIBÁKKAL Az Etéd környéki gazdaságoknak (Kőrispatak, Énlaka, Etéd, Küsmöd, Siklód) az idei tavasz, árvíz, esőzések, talajerózió, földcsuszamlás jelentős károkat okozott. A legtöbb helyen még mindig folytatódik a terméscsata, leginkább a kukorica, len vetésével maradtak hátra, de jelentős hányadát a többi növényféleségeknek is késve juttatták a földbe. Nehéz körülmények között dolgoztak, jellemző az etédi gazdaság esete, ahol a tavasszal 584 hektárt kellett volna bevetniök, de a sorozatos károk miatt, jóllehet már 672 hektáron végeztek vetési munkákat, még mindig akad vetetlen terület. Mindennek ellenére lényegében Etéd környékén teljes egészében végeztek a vetéssel. Megfeszítve, dolgoztak mindvégig. Mégis az elmondottak, a beszélgetések alapján megállapíthatjuk, hogy az 5 mtsz vezetősége részéről történtek kihagyások, fegyelmezetlenségek a munkálatok megszervezésében, irányításában. (Egyébként a növényápolási munkáknál tapasztalható lemaradás egyik oka éppen a késői vetések, amelyeket gyorsabban befejezhettek volna, több odaadással.) Jól szemlélteti ezt néhány olyan eset, amelyet Énlakáról ”mondottak, az oda látogató ellenőrző szervek, akiknek némelykor „közelharcot kellett vívniok a vezetőséggel, hogy azok elkezdjék a munkát. Túl sok volt ott a sopánkodás, tétlenkedés. A traktorokra mindennap vártak, csak vártak, de a fogatos erők mozgósítására nem gondoltak. A kampány során olyan tíz nap is eltelt, hogy Énlakán semmit sem vetettek, míg ugyanakkor Siklódon közel 40 hektárat. Azt mondták, „nem lehet", de ami még rosszabb, meg sem próbálták, hogy lehet-e. „Tudna-e tárcsázni abban az oldalban" - kérdezték egyik alkalommal az ellenerők a traktorosoktól. „Igen, de nem mondta senki". Vagy például június elején a trágyázás megoldásáért fájt a fejük, amit még a télen kellett volna elvégezni. Az is előfordult, hogy a munkálatok ütemtervét a Megyei Szövetség delegátusának kellett elkészítenie. Szóvá tették a megyei szervek azt is, hogy az mtsz-ek elnökeinek, mérnökeinek nem mindig akaródzott a szántóra kijárni, gyakran az irodai lebzselés, magánügy vagy sürgősnek mondott dolguk akadt, s így a munka, a munka megszervezése, az irányítás másnapra, harmadnapra halasztódott, (vagy éppen tíz napig is késett Enlaka!).Az egyik gazdaság elnökéről jegyezték meg félig tréfásan, félig komolyan, „megy az a mezőre, hogyne menne, csak mondani kell neki". Nem szeretnék ezeknek az eseteknek a felemlítésével azt állítani, hogy az öt gazdaságban ezekért késtek meg a munkákkal. De az időjárás okozta nehézségekhez, objektív okokhoz, ilyen, apró-cseprő szubjektív okok is társultak, amelyek mégiscsak befolyásolták a munkák elvégezésének menetét, ha úgy tetszik gördülékenységét, következetességét. Talán a községi pártbizottságnak, néptanácsnak még a kezdet kezdetén határozottabbnak kellett volna lennie, tevékenyebben kellett volna átfognia és főleg rugalmasabban, a községmtszeiben folyó munkálatokat. És elsősorban a munkaszervezési kérdésekben kellett volna a leghatékonyabb segítséget nyújtania olyankor,s,amikor ilyen elégtelenségeket tapasztal. Akkor talán mindezek a szépséghibák, amelyeket véleményünk szerint soha sem késő megemlíteni, hacsak a jövendő okulására is, nem tarkítják az amúgy sikeres tavaszi rajtolást. Sófalvi András