Hargita, 1970. július (3. évfolyam, 151-177. szám)
1970-07-15 / 163. szám
(II. évfolyam 163. (741) szám 1970. július 15 szerdara 30 ban) A gazdasági teendőkre összpontosítani figyelmet A gazdasági feladatok maradéktalan teljesítésével kapcsolatos alapvető kérdések mindig központi helyet foglaltak el a csíkszentkirályi pártszervezet tevékenységében is. A természeti csapások nyomán az országban kialakult helyzet a községi pártszervezetet arra az elhatározásra ösztönözte, hogy megsokszorozza erőfeszítéseit a gazdasági feladatok példamutató teljesítéséért, az egyre jobb termelési eredményekért. A mi konkrét helyzetünkből kiindulva, ezt azt jelenti, hogy figyel- PÁRTÉLET műnk, irányító munkánk központjába községünk mezőgazdasági egységeinek a tevékenységét helyeztük és ennek megfelelően szervezési intézkedéseket foganatosítottunk, így például a községi pártbizottság bürótagjait beosztottuk a termelőszövetkezetekbe, az alapszervezetek bürótagjait pedig a brigádokba és a csoportokba, ahol állandó jelleggel felelnek a munkálatok megszervezéséért és időben, valamint jó körülmények között történő elvégzéséért. Mivel a községben lévő aktív munkaerő mintegy hatvan százaléka városon dolgozik, a községi pártbizottság agrárkomissziójának a kezdeményezésére a tavasz folyamán kerekasztal-értekezletet szerveztünk a vállalatok és intézmények vezetőivel az mtsz-ekkel való együttműködést illetően. Néhány egység, mint a Fém-, vegyipari és kitermelő Vállalat, a szénkirályi faipari egység, a borvíztöltöde és mások vezetői pozitíven válaszoltak és értékes segítséget adtak a legsürgősebb mezőgazdasági munkák elvégzéséhez. Nem ugyanezt mondhatjuk el a Csíkszeredai készruhagyár, a kötöttárugyár, a népművészeti szövetkezet vezetőségéről. Bár ezekben az egységekben a legnagyobb az alkalmazott mtsz-tagok száma, mégsem siettek a gazdaságok megsegítésére. A megtett intézkedések és előfe-szítések eredményeképpen a rendkívül rossz időjárás ellenére is a község mtsz-ei a burgonya vetési tervét 97 százalékban, a cukorré- Bucurban a csíkszentkirályi községi pártbizottság titkára (Folytatás a 2. oldalon) Jól végzett munka, beszédes eredmények Úgy látszik, a tavaszi esőzéseket, árvizeket Siménfalván többé-kevésbé kiheverték. A vetési tervüket teljesítették, s az utóbbi hetek páradús, meleg időjárása kedvezett a kapásnövények fejlődésének, sürgőssé, halaszthatatlanná tette az azonnali növényápolási munkákat. A siménfalviak nem is késlekedtek. Ezidáig mondhatni végeztek a növényápolással. A 130 hektár kukoricát kétszer megkapálták, a 65 hektár burgonyát háromszor (kézzel és géppel), a 45 hektár cukorrépát is ugyanannyiszor. Egyszóval jól rajtoltak Siménfalván, noha itt is - nem is olyan régen — még fennállott az a fura helyzet, hogy júniusban a vetés késleltette a növényápolást. Megérdemli a dicséretet a tagság, az mtsz vezetősége kérte, hogy említsük meg Marosi Julianna, Kibédi Gergely, Szabó Mihály II., Diák Dénes, Szentgyörgyi Domokos, Tibódi Gizella, Kibédi Amália, Papp Eszter, Marosi Anna, id. Benke Dénes (Siménfalva), Varga Béla, Márton János, Tankó András, András Ilona, Kibédi Zsuzsánna, Bartalis Anna (Medesér) mtsz-tagok nevét, akik lelkiismeretesen, odaadással végezték a növényápolási munkákat, és jó minőségű munkát végeztek. A gazdaságban most leginkább az aratás és kaszálás teljes ütemű megszervezése és végzése sürgető. A 43 ha árpából 10 hektáron arattak (kaszával), ma kezdik meg a kombájnozást. Nem mondható a legjobbnak, de más gazdaságokhoz viszonyítva — megfelelő a szénacsinálás üteme. 546 hektár kaszálóból 200 hektár füvet vágtak le, és 160 hektárról összegyűjtötték és behordták a szénát.A közel 200 hektár termesztett takarmányt lekaszálták már idejében, és majdnem teljes egészében behordták és tárolták. Mindezek mellett 10 hektáron nyári szántást végeztek. Folyamatban van a másodvetés is. (30 ha csalamádét vetnek a nyári mélyszántás után.) Ugyanakkor már most megkezdték önürítős traktorral a trágya kihordását, a későbbi őszibúza-vetések alá. (2 000 tonnát szándékoznak kihordani.) . Tehát Siménfalván jó ütemben végzik az idény mezőgazdasági munkálatait. A több mint egy hónappal ezelőtti jelentős árvízkárokat becsületes, jól megszervezett és végzett munkával igyekeznek behozni, pótolni. Kerekes Ágnes HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK • * HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK A székelykeresztúri líceum ifjú múzeumbarátok körének tizenkét tagja Solymossy Emma tanárnő közreműködésével, a helyi múzeum irányításával és a Művelődési Ház igazgatósága által biztosított utazási lehetőségekkel sikeres néprajzi kutató- és gyűjtőmunkát végez Nagymedeséren. A gyűlés sikerét nagy mértékben elősegíti a lakosság megértő, példamutató támogatása. A 8-10 napig tartó gyűjtőút eredményéről részletes beszámoló készül. A Csíkszeredái bortöltőde tömény szeszesital részlegének töltődésében, új, modern mosó- és töltőgépet helyeznek üzembe. A Margita típusú félautomata töltőgép beindításával közel kétszeresére nő a kapacitás, vagyis a jelenlegi napi 4000 liter helyett ugyanannyi kézi munkaerő befeketésével nyolc óra alatt 8000 liter szeszesitalt palackolnak. Ebben az évben megyénk líceumaiban 1176 diák állt érettségire, akikből 1057 szerepelt sikeresen a vizsgákon. A nappali tagozat 875 tizenkettedik osztályt végzett tanulójából 858-nak, a esti tagozat 204 érettségire jelentkezőjéből 191-nek, a látogatásnélküli tagozatról jelentkező 97-ből 88-nak sikerült az érettségi vizsgája. méhpároztató állomás létesült a Prahova völgyében, is díjmentesen végezhetnek méhcsaládjaik 4 Újabb ahol megyénk méhészei kán vérfrissítést. Mindazok a méhészek, akik erős és termékeny méhcsaládot akarnak fenntartani, vagy létesíteni a Méhész Egyesület Megyei fiókjánál jelentkezhetnek, érdeklődhetnek. 1 KORMOS GYULA A versek szerelmese A versmondás mint önálló művészi teljesítmény az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került. Mind gyakoribb, hogy egyik-másik, főleg a fiatalabb korosztályhoz tartozó színészünk önálló szavalóestre vállalkozik, s vállalkozásuk, ma már nyugodtan , elmondhatjuk, mindannyiszor közönségsiker. Kiderült, hogy a vers, szépen előadva, ma sem veszített semmit a lélekrehatás erejéből, ami viszont arra figyelmeztet, hogy jóval nagyobb gondot kell fordítanunk ezután a versre mint közművelődési, művészi nevelő tényezőre. Ezért kétségtelenül elismerés illeti Banner Zoltánt, Nemes Leventét, Illyés Kingát és Varga Andrást ,és nem utolsó sorban az öreg György Dénes bácsit, aki hajdani nagy sikerei és hosszas, hallgatása után ismét a versmondók sorába lépett élő bizonyságául annak, hogy a szép versmondásnak nálunk régi hagyományai vannak. A két világháború közti időben Tessitori Nóra, György Dénes és mások szavalóestjei mellett például alig volt olyan jelentősebb népi művelődési megmozdulás, ahol szavalók ne jelentkeztek volna, de különösen elképzelhetetlen volt olyan munkás művelődési est. A híres József Attila-verssor - „Vers, eredj, légy osztályharcos" - élő valóság volt minden ilyen rendezvényen, és hogy milyen frenetikus hatással olykor, arról csak azok beszélhetnének, akik munkás művelődési esten hallották például a tragikusan fiatalon elhunyt Brassai Viktortól elszavalni Illyés Gyula Dózsa György beszéde a ceglédi piacon költeményét vagy Salamon Ernőtől a Gyönyörű sorsot. Kivesztek volna mindazok, akik ezeken az esteken vagy a fölszabadulás utáni első évek forró forradalmi hangulatú gyűlésein a versek" zenéjével, dübörgésével ösztönöztek harcra? Minap Székelyudvarhoz ............ Igen volt alkalmam találkozni eggyel közülük. Imecs Bélának hívják, az ottani Konfekciógyár karbantartó asztalosa. Magam is csak a vele folytatott csendes beszélgetés közben jöttem rá, hogy az egyik hajdani fehéregyházi Petőfi ünnepélyen soksok évvel ezelőtt egy szőke, érces hangú fiatal udvarhelyi munkás idézte lelkünkbe, érzéseinkbe a szabadságharc nagy költőjének szellemét Egy gondolat bánt engemet című versének pompás előadásával. Pedig hát Imecs Béla szinte gyermekkorától máig hűséges szerelmese volt és maradt a versnek, attól fogva, hogy valaha Benedek Elek Cimborája öcsikéjének szerepében először lépett közönség elé. Alig pár évet nem számítva, ha városán kívül nem is, de Székelyudvarhelyen csaknem minden művelődési test elmaradhatatlan szavalója volt, s legutóbb, az 1967-ben megrendezett szavalóversenyén is ő nyerte a megyei első díjat, és azóta is állandó tagja a Művelődési Ház szavalókörének." Imecs Béla repertoárja ma több mint kétszázötven versből áll! A klasszikusok, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Coşbuc, Eminescu mellett a modern kor költői, Ady, Kosztolányi, Áprily, Tompa László, Ilylyés Gyula, Tudor Arghezi, Horváth Imre és Horváth István, József Attila és Szabó Lőrinc versei szerepelnek állandó műsorán, de nemegyszer szavalt már Székely Jánostól, Kányádi Sándortól, Majtényi Eriktől, SzilágyiDomokostól. Bármelyik hivatásos szavalóművésznek is dicséretére válnék ez a névsor és repertoár. Pedig Imecs Bélától talán semmi sem áll meszszebb, mint az, hogy hivatásos szavalónak tekintse magát. - Egyszerű munkás ember voltam én s vagyok máig is — mondja szerényen. -Itt születtem Székelyudvarhelyen, népes, szegény családból, pontosan az első világháború kitörésekor. Itt végeztem az elemit s egy gimnáziumi osztályt többre nem tellett —, utána asztalosinas lettem. .. Még az elemiben szerettem meg a verset, aztán a gimnáziumban Petőfit. Inasként is, ha csak egy kis szabadidőm jutott, örökké a verseket bújtam, s aztán, a, mikor , az Inasotthonban megalakult az önképzőkör, ott is mindegyre szavaltam. Olvastam én prózát is, regényeket is, s olvas . ■■ . __________I gatok ma is, de közelebb állt hozzám a vers. Miért? Nem könnyű erre felelni. A szelíd kékszemű ember kissé eltűnődik, s aztán mosolyogva, szinte elnézést kérően azt mondja: — A költők néha egy négyszakaszos versben annyi mindent tudnak elmondani, mint egy többkötetes regény. Egy életen át lehet rágódni például azon, amit József Attila az Anyám című versében megírt. .. Azt hiszem, ezért lettem szavaló. Ezt a sokmindent, a költőknek ezt az üzenetét akartam elvinni, megismertetni másokkal is. Egy-egy költő fáklyavivőjének éreztem magamat. Igaz, hogy mindig csak olyan verset szavaltam, ami a szívemből és a szívemnek is szólt. .. Hirtelen a több mint kétszázötven versből álló repertoárra gondolok és arra, mi minden lehet ennek a hatgyermekes, négyunokás, az üzemben is nagyrabecsült munkásembernek a lelkében?! Akinek a nagy család, az állandó munka, gond közepette is volt ideje egy 600 kötetes, főleg versekből álló könyvtárt összegyűjteni, kiismerni és mindemellett vállalni, hogy kétszázötven verssel a költők fáklyavivőjének szerepét is,magára vállalja. Költők, írók s mindazok, akik szeretitek a verset, a szépet, ne feledjétek el ezt a nevet: Imecs Béla. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA TERMÉSCSATA -1970 Ütemesen végzik a növényápolást, de lemaradtak a kaszálással A megyei mezőgazdasági szervek összesítő számadatai arra utalnak, hogy termelőszövetkezeteink nagy többségében a mezőgazdasági munkálatokkal ütemesen, viszonylag jól haladnak. Ugyanakkor azonban több helyen lemaradás tapasztalható, így a növényápolás terén majd mindenütt végeztek a cukorrépa, burgonya, kukorica első kapálásával, a második kapálás is a vége felé közeledik, nagyon sok helyen hozzáfogtak a harmadszorihoz is. Egyszóval, az utóbbi hetek „kövér" időjárása kedvezett a növények fejlődésének, de ugyanakkor a burjánok növekedésének is. A gazdaságok jelentős részében sikerrel vették fel a harcot a gyomok ellen, a növényápolási munkák alapos végzésével, különösen a Csíki-medencében szépek, bő termést ígérők a vetések, itt állnak a legjobban a növényápolással, ami természetes következménye egyben annak is, hogy az itteni gazdaságok használták ki leginkább a vegyszeres gyomirtás előnyeit, munkát könnyítő lehetőségeit. Nem elégedhetünk meg viszont a kaszálás, szénacsinálás, begyűjtés ütemével. Az a tény, hogy a természetes kaszálók füvét csupán 10,1 százalékban vágták le, az objektív okok mellett, munkaszervezési hiányosságról, a munka ésszerűtlen elosztásáról, hanyagságról árulkodik. Nagyon sok gazdaságban még hozzá sem kezdtek, vagy éppen csak elkezdték a kaszálást (Atyha, Szentpál, Etéd környéke, Kászonok, Vasláb, Szentdomokos, stb.). Nem tudni, hogy a növényápolási munkákkal egyidőben ezekben a gazdaságokban miért nem szervezték meg a kaszálást is? A kérdésre már az évszázados hagyomány feljogosít, hisz a növényápolást leginkább az asszonyok végzik, míg a szénacsinálás majd egészében férfiakra hárul. Más szóval, a kaszálásnak nem lett volna szabad ennyire megkésnie, hisz az idei időjárás kedvezett a szénafüveknek, mindenütt jó minőségű, nagy mennyiségű takarmányra számítanak. Ezért lenne kár, ha a lábán vénül meg a fű. Lemaradás mutatkozik a silózásnál is. Ez leginkább annak az oka, hogy a gazdaságok zöménél a termesztett takarmányok jelentős részét teletették az állatokkal, (noha a szakemberek több alkalommal is felhívták ennek helytelenségére a figyelmet). A növényápolási, kaszálási munkák mellett, mindenütt intenzíven folytatják a növényvédelmi munkákat is. A szükséges vegyszerek, felszerelések kellő mennyiségben rendelkezésre állanak a kártevők elleni védekezésben. Sófalvi András L-400 típusú traktor segíti a növényápolást a csiktaplocai határban ORSZÁGOS HÍRÜGYNÖKSÉGÜNK KUZU • A ROMANI CSŐGYÁRBAN egy hónappal határidő előtt üzembe helyezték vaskohászatunk egyik legjelentősebb létesítményét, az évi 100 000 tonna csövet gyártó 6 collos hengerművet. Az új hengerművet jelentős mértékben automatizálták, felszerelését belföldön állították elő. Megjegyzendő, hogy a hengermű kitűnően működik és már a legelső termékei exportra is szállíthatók. • PALAS-KONSTANCÁN ORSZÁGOS JUHTENYÉSZTÉSI KUTATÓÁLLOMÁS NYÍLT. A három szakosztállyal és több laboratóriummal működő kutatóállomás hazánk gyapjú-, juhtej- és juhhústermelésének növeléséhez igyekszik hozzájárulni. Elsődleges feladatának különböző juhfajták nemesítését és a palasi merinó-juhok elterjesztését tekinti. • TG. ONNAN ÖT HÓNAPPAL HATÁRIDŐ ELŐTT HELYEZTÉK ÜZEMBE az évi 350 000 tonna termelőképességű új sóbányát. A Trotus nevű új sóbánya 150 évre rendelkezik tartalékkal. A bányában alkalmazott új módszerrel az eddiginél négyszer nagyobb termelést érnek el. A termelési folyamatot teljesen gépesítették. KÖZÉP-AFRIKA •• KÖZTÁRSASÁG EÍMÉNEK LÁTOGATÁSA HAZÍKÓl Mircea S. Ionescu és Nicolae Creţu, az Agerpres tudósítói jelen- tik: Jean Bedel Bokassa tábornok, Közép-Afrika Köztársaság elnöke és kísérete, valamint Manea Manescu, az Államtanács alelnöke vidéki utazást tesznek. Vendégeinket Constantin Statescu, az Államtanács titkára, Constantin Popa altábornagy, a nagyvezérkar helyettes főnöke, Tudor Jianu, a Külügyminisztérium protokolligazgatója kíséri el. Az első úti cél: Piteşti. A korszerű petrokémiai kombinátot, koromgyárat és az egyik legnagyobb kőolajfinomítót felölelő ipartelepen a közép-afrikai vendégeket Gheorghe Năstase, Argeş megye néptanácsának elnöke, Alexandru Popescu, Piteşti polgármestere és a helyi állami szervek más képviselői fogadják. Elsőnek a múlt év végén üzembe helyezett kőolajfinomítót tekintik meg. Gheorghe Pacoste, kőolajipari miniszterhelyettes és Victor Nica, a kőolajfinomító vezérigazgatója kíséretében a vendégek megtekintik a fontosbb berendezéseket. Ezután bemutatják a fontosabb termékeket: magas oktánszámú benzinfélék, kiváló minőségű motorinfajták és petrokémiai alapanyagok, köztük kőolajból, eredeti eljárással kivont kén. A házigazdák a vállalat második fejlesztési szakasz új létesítményeivel kapcsolatban adatokkal szolgálnak: a katalitikus krakkoló-komplexum berendezései rövidesen az Argeș vidéki kőolajkincs magasabb rendű hasznosítását fogják szolgálni. A vendégek ezután a város északi gyárnegyedét keresik fel: a könynyűipar számos egysége, fakitermelő és feldolgozó kombinát, sörgyár és textilgyárak működnek itt. A fakitermelő és feldolgozó kombinátban megismerkednek a legnagyobb részt gépesített és automatizált technológiai folyamatokkal. A megye erdőkitermeléseiről származó faanyagból bútor, furnírlemez, parketta, farostlemez és egyéb termékek készülnek. Tetszik a vendégeknek a kombinát házi kiállítása. A beszélgetés során felmerül Románia és Közép-Afrika Köztársaság faipari kooperációjának lehetősége, minthogy a fiatal afrikai állam egyik jelentős kincse a fa. A piteşti-i kombinát gyártmányai több mint 100 országban ismeretesek. A vendégek elidőznek a korszerű sörgyárban és megkóstolják az ötféle sört. . A piteşti-i ipartelep megtekintése után Gheorghe Năstase, a megyei néptanács elnöke ebédet adott Jean Bedel Bokassa tábornok tiszteletére. Az ebéd során az Argeş megyei néptanács elnöke és Közép-Afrika Köztársaság elnöke pohárköszöntőt mondott, éltette a két ország közötti barátsági és együttműködési kapcsolatok sokoldalú fejlődését, a békét és a népek közötti megértést. Ezután a Cimpulung-Bucár-Törcsvár kies fekvésű országúton a vendégek Brassóba indultak. A Cenk alatti városban Constantin Cîrşînă, a Brassó megyei néptanács elnöke és a helyi állami szervek más képviselői szívélyesen fogadták az érkezőket. Argeş megyében, akárcsak Brassóban, a helységekben és gazdasági egységekben, amerre járt, mindenütt melegen ünnepelték Jean Bedel Bokassa elnököt, Közép-Afrika Köztársaság népének küldötteit. TÖBB HELYI KEZDEMÉNYEZÉST! Sajnos, időm rövid volt ahhoz, hogy a megye valamennyi kereskedelmi vállalatát felkeressem, hogy több helyre is ellátogathassak. A helyzetet amúgy is ismerem, de bizonyos vonatkozásokról, tényekről most újabbakat is megtudtam, s összegezésképp elmondhatom, az egész kereskedelmi tevékenységét illetően országos elsők között vannak, a több mint két éve alakult új megyék sorában. Sok jó, ügyes kereskedő van üzleteikben, vállalataikban, harpar „feltalálják" magukat az új, kedvezőbb viszonyok között. Mi az, ami különösebben megnyerte a tetszését? - Ismét csak azt mondom: sajnos, valamennyi új létesítményüket nem tekinthettem meg, de a látottak közül különösen a székelyudvarhelyi nyárikert és borpince, a tusnádfürdői Malomcsárda berendezésüknél, megépítésüknél, jellegüknél fogva olyan helyiségek, ahol a legigényesebb vendég is jól érezheti magát. Külön hangsúlyozni kívánom a leleményességet, a munkaszervezést, az ötletességet, amellyel elérték, hogy az említett nyárikertet teljes egészében kisgépesítési alapból építsék fel. Sajnálatos lenne azonban, ha ezt - a teljesen meg- és kiérdemelt - az elismerést végcélnak tekintenék, s megelégednének az eddigi eredményekkel. Mert a fentiekhez azt is hozzá kell tennem - és távolról sem az ilyenkor szokásos formaságok kedvéért -, hogy bizonyos munkaterületeken nagy a lemaradás, aminek elsősorban a lakosságra nézve káros következményei lehetnek. INTERJÚ CAZAN GHEORGHE mérnökkel, belkereskedelmi miniszterhelyettessel. Hargita megyei munkalátogatása alkalmával felkértük Cazan Gheorghe miniszterhelyettes elvtársat, tájékoztassa lapunk olvasóit kereskedelmi vállalatainkban, üzleteinkben, vendéglátóipari egységeinkben szerzett benyomásairól, észrevételeiről. - Minden bizonnyal a beruházásokra gondol a miniszterhelyettes elvtárs... - Valóban. Hiszen az idén elkölthető, több mint tíz millió lej igen jelentős összeg. És a munkálatok eddigi menete nem azt bizonyítja, mintha szükségük volna erre a tíz millióra. Persze, mindnyájan tudjuk, hogy ez nem így van, de az ennyire lassan haladó munkálatok tették, hogy felvetődjön az idei beruházási összeg csökkentésének gondolata. Mert érthető, hogy amit itt nem, azt más megyékben el tudnak költeni december 31-ig. Ambrus Istvánnak, a megyei Kereskedelmi Igazgatóság igazgatójának véleménye és ígérete szerint azonban megvan a lehetőség arra, hogy a lemaradást behozzák. Ha erről a jövőben mi magunk is meggyőződünk, akkor természetesen a megye kereskedelme, az itteni váárlók látják hasznát az idei víziónak, s a további kiutalásokak. A munkaszervezésen és -fegyelmen, az illetékes megyei szervek hatékony segítségén is múlik, hogy megtalálják-e a munkálatok meggyorsításának módját — elsősorban a vásárlóközönség érdekében. Mert - amint tudják - az év végéig el nem költött beruházási összeg a segítségről való önkéntes lemondást is jelenti. - Mi a véleménye a kereskedelmi felület, az üzlethálózat bővítéséről? - Csak helyeselni tudom erre vonatkozó törekvéseiket. A hálózat bővítésére valóban nagy szükség van megyéjükben, különösen pedig a megyeközpontban. Egyébként tudják, hogy minisztertanácsi határozat is született a korábban kereskedelmi rendeltetésű helyiségek viszszajuttatására vonatkozóan, van tehát törvényes lehetőség a kezdeményezés felkarolására, a jogok intenzívebb gyakorlására. Véleményem szerint erősen hátráltató tényező a régi bürokratikus gyakorlat, egyegy helyiség átalakítása körüli huzavona ahelyett, hogy a legcélszerűbb megoldásokat választva azonnal intézkednének. Itt lenne az ideje felhagyni ezzel a gyakorlattal, meg azzal, hogy néha apróbb ügyekben is a minisztérium segítségét kérjék. Több helyi önállóságra, határozottságra, kezdeményezésre van szükség. A megye szakemberein múlik például az is, hogy minél előbb elkészüljön a székelyudvarhelyi és Csíkszeredai új üzletház (a volt néptanácsi étkezde, illetve a bútorüzlet helyén - szerk. megj.). Nem is beszélve az apróbb javításokról, átalakításokról. Hallom például, hogy egyesek „nehéz problé- Jankó István (Folytatás a 2. oldalon) A III. oldalon: Nérted van munka is mmSBKmmm