Hargita, 1970. augusztus (3. évfolyam, 178-202. szám)
1970-08-08 / 184. szám
Sír AZ RKP CSÍKSZEREDA VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK PLENÁRIS ÜLÉSE Augusztus 7.-én pénteken, délután a megyei néptanács székházának nagytermében rendkívüli plenáris ülést tartott az RKP Csíkszereda városi bizottsága. A plenáris ülés munkálatain részt vettek a városi pártbizottság tagjai és póttagjai, valamint a megyeszékhely vállalatainak és intézményeinek számos meghívottja. A plenáris munkálatain jelen volt Ţăran Petru elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának titkára. A napirend első pontjaként, Ráduly Elek, a városi pártbizottság titkára jelentést terjesztett elő a megyeszékhelyen folyó városrendészeti és szépítési munkálatok menetéről. A plenáris ülésen felszólaló Cimpian Alexandru, Hegedűs István, Demeter Ferenc, Barabás István és Drugă Elena elvtársak elemezték a városi pártbizottság közvetlen irányításával, a város lelkes lakosságának részvételével kifejtett munkálatok eredményeit, melyek értéke meghaladta az 5,1 millió lejt, majd hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a továbbiakban is következetesen kell foglalkozni az állampolgárok nevelésével, egészséges közszellem kialakításával a közvagyon megóvásának és védelmének, a város állandó szépítésének kérdéseivel. A plenáris ülés munkálatai során megalakult az első fokozatú városi pártbizottság. A Szervezeti Szabályzat előírásainak megfelelően az új vezetőszervbe bevonták Balázs Sándor és Dinu Mihai elvtársakat. A városi pártbizottság Ráduly Elek elvtársat választotta első titkárnak, Balázs Sándor és Mihai Dinu elvtársakat titkárnak. A plenáris munkálatainak végén Ţăran Petru elvtárs kifejezte abbeli meggyőződését, hogy a Csíkszeredai városi pártbizottság új szervezési formája további tevékenységében is tükröződni fog, a város magasabb fokozatához méltóan. Évek és megvalósítások. Talán így jellemezhetnénk a legtömörebben a felszabadulás óta eltelt 26 esztendő eredményekben, eseményekben gazdag időszakait. Nap mint nap történelmet írunk, a szocialista társadalom kiteljesítésének hősi eposzát. Ennek sorait a munkatettek, a rohamos léptekkel fejlődő ipar jelenti. Ez évben is ipari egységeink lendületes tevékenységgel törekednek Augusztus 23 méltó köszöntésére. A figyelemreméltó eredmények tudatosítják országunk népének lelkes építőmunkáját, azt a szilárd elhatározást, hogy maradéktalanul teljesítjük a ránk háruló mozgósító feladatokat. A Csíkszeredai Készruhagyárban mondhatni hagyomány a tervek és a vállalások túlszárnyalása. A vállalat munkásai - élükön a kommunistákkal - az idén is szép eredményeket értek el, így például hét hónapi össztermelési tervüket közel másfél millió lejjel teljesítették túl. De kedvezően alakultak a többi gazdasági,pénzügyi mutatószámok is. Az egykori kisipariszövetkezetből kifejlődött gyár az elmúlt esztendőben, pártunk nagyjelentőségű X. kongresszusának évében ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. A kettős eseményt akkor is kimagasló munkatettek köszöntötték. És most is. S a rövid egy év alatt újabb megvalósításokról adhatunk számot, amelyek megyénk gyorsütemben fejlődő textilipara e fontos láncszemének állandó korszerűsödését, izmosodását illusztrálja. Alig két éve kezdték meg az exporttermelést, s máris hat országba szállítanak készruhát, a gyár márkája ismertté vált az afrikai országokban is. Jelenleg újabb három ország számára készülnek zakók és öltönyök „prototípusai”. Jelentős mértékben javult a műszaki ellátottság is. Nemrégiben helyeztek üzembe egy nagykapacitású, korszerű, komplex vasalógépet, amelynek révén számottevően javult a termékek minősége. Ugyanakkor az év folyamán újabb száz varrógéppel gazdagodik a gyár berendezés-állománya. Íme, néhány mozzanat, amelyek meggyőzően érzékeltetik élenjáró ipari egységünk élő történelmét. De a vállalattal együtt fejlődnek az emberek is, nap mint nap öntudatos helytállásról, magas fokú felelősségérzetről tesznek tanúságot. Gyarapítják szakmai ismereteiket, igyekszik mindenki a maga munkahelyén jobb és jobb eredményt elérni. Az „alapgárda" mellett - amelynek egyes tagjai, mint Orbán Imre, a szabászat vezetője, Szabó Mátyás részlegvezető helyettes, Lajos Antal minőségi ellenőr és mások több mint húsz éve dolgoznak itt — újabb nemzedék nőtt fel. Munkájuk, megvalósításaik kezesség arra, hogy a jövőben még kimagaslóbb eredményekről számolhatunk be. De álljon itt egy sokatmondó példa: Részeg Franciska és Ravasz Matild fiatal alkalmazottak, néhány éve mint szakképzetlen munkásnők kerültek a gyárba. Közben elvégezték a szakmai iskolát, majd a mesterit, s ma mindketten megbecsült mesterek. Életpályájuk egyben fényesen igazolja megyénk egyre erősödő iparosítását, azt a múltban ismeretlen rohamos gazdasági előrehaladást, amelynek napjainkban e vidék minden egyes lakója részese. Hajnal Attila i. ELŐ •• TÖRTÉNELEM 1944-1970 AUGUSZTUS 23. VIRAG PROLETARjAI,EGYESÜLJETEK ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Megyénk ipari egységeiben a termékek minőségének javítása terén elért eredmények az utóbbi időben, kedvező tendenciát mutatnak. Ezt tükrözi a minőségi viszályok csökkenő száma, a visszautasított áruk egyre kisebb mennyisége. És ez egyben azt is tudatosítja, hogy vállalatainkban igényesebbé vált a minőségi ellenőrzés, megszilárdult a technológiai fegyelem, növekedett a szakemberek felelősségérzete. A statisztikai adatok tanulmányozása azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a lehetőségek távolról sincsenek kiaknázva. Kezdenénk Ezek közel 1,1 millió lejnyi veszteséget okoztak. Kétségtelen, minőségi problémával állunk szemben, amelynek felszámolása épp oly fontos, mint a selejté. Selejt, gyenge minőségű termék, terven felüli hulladék — mindez olyan jelenség amely végső fokon a munka és a termelés-szervezésben fennálló fogyatékosságokra utal. Elsősorban e területekre kell nagyobb figyelmet összpontosítani. Az üzem munkaközössége teljesítette jövedelmi tervét. De az említett jelenségek tükrében viszonylagossá válik első látásra jónak nevezhető megvalósításuk. Mert nem A megelőző időszakokhoz viszonyítva e téren is javulás észlelhető, de a jelenlegi helyzettel nem lehetünk megelégedve. Július elején a visszautasítások „egyenlege" 31 esetet tett ki, 491 ezer lej értékben. Persze a havi, az évnegyedi „forgalom" ennél jóval nagyobb. A minőségi viszályoknak vannak okai és okozói. Sok esetben az áru átvétele és kifizetése utólag rendeződik. De hangsúlyoznunk kell, hogy pénzügyi szempontból ez hátrányos. Ugyanis a viszály ideje alatt a késztermékkészlet normán felüli felhalmozódása a pénzalapok befagyasztásához - tehát hátralékos hitelekhez és büntető kamatokhoz — vezet, s esetenként sok, egyébként indokolatlan, energia és anyagi ráfordítást (kiszállások, kijavítás stb.) vesz igénybe. Ilyen vonatkozásban nem lenne érdektelen egyik másik kombinátunkban felmérni a minőségi viszály rendezésére fordított különböző kiadások összértékét. Sokak számára minden bizonnyal meglepő eredményre vezetne. De térjünk vissza a 31 esetre. A legtöbbet (18- at) a maroshévízi fakitermelő és -feldolgozó egységben jegyeztek. Egyes Hecser Zoltán (Folytatás a 2. oldalon) // A JÓ MINŐSÉG KORKÖVETELMÉNY A TÉNYEK TÜKRÉBEN a legsúlyosabb jelenséggel, a selejttel. Az első félévben vállalatainkban összesen 1,7 millió lejnyi selejtet „termeltek”. E jelentős érték a vlahicai Vasüzem és a helyiipari vállalatok számlájára írandó. A Vasüzemben például évek óta nem sikerül gátat vetnie súlyos gazdasági visszásságnak. Az első félévben közel 168 tonna öntvény alkatrészt selejteztek ki. E kedvezőtlen jelenség meggondolkoztató, annál is inkább, mert évek óta készülnek a műszaki-intézkedési tervek. A tények azonban azt mutatják, hogy kevés eredménnyel. Eddig az objektív nehézségek között emlegették a meg nem felelő munkakörülményeket. Nos, nemrégiben véglegesen, befejeződtek az öntöde bővítési és korszerűsítési munkálatai. A jelentős értékű beruházás viszont csak akkor igazolhatja valóban célszerűségét, hatékonyságát, ha segítségével megjavulnak a termelési eredmények. íme miért szükséges hathatós intézkedéseket foganatosítani (annál is inkább, mert most erre a konkrét előfeltételek megvannak), amelyek eredményeként számottevően csökkenteni lehessen a selejtet. S ha már a vlahicai Vasüzemnél tartunk meg kell említenünk még két visszás jelenséget, a gyengébb minőségű termékekről és a magasarányú hulladékról van szó, vitás, hogy a szóban forgó értékek mindenekelőtt a jövedelmet „vámolták meg". Más szóval a jövedelem további gyarapítása terén tág lehetőségeket biztosít a minőség megjavítása. A helyiipari vállalatokban bejegyzett 572 ezer lej értékű selejt „szerzői" a Csíkszeredai fém-, vegyipari és kitermelő vállalat valamint a gyergyószentmiklósi Partizán. Ezekben sem újkeletű a selejt, nem első ízben okoz jelentős értékű nemgazdaságos költségeket. A viszonylag magas selejtarány arra utal, hogy ezekben a vállalatokban szintén nem sikerült a gyakorlatban „teljes jogot” szerezni a minőségi követelményeknek. Az elmúlt év végén törvényhozásunk legmagasabb fóruma, a Nagy Nemzetgyűlés nagy jelentőségű intézkedést hozott, amikor megszavazta a minőségről szóló törvényt. Ennek elállásai, pontos hatáskört szabnak, fokozott felelősségre kell késztessenek minden egyes alkalmazottat. A tények azonban azt bizonyítják, hogy még nem mindenütt tartják tiszteletben a törvény előírásait, nem lépnek fel kellő eréllyel a minőségileg meg nem felelő áruk okainak felszámolásáért, okozói felelősségre vonásáért. Ezt bizonyítja a minőségi okok miatt visszautasított áruk még mindig magas száma. Országos hírügynökségünk közli A petrozsényi Aeroport új negyedben felépítettek egy négyemeletes tömbházat, amelynek előregyártott nagy falmezőit a helybéli szakvállalatban állították elő. Az év eleje óta 773 lakást és két 600 helyes otthont adtak át a bányászoknak. A két otthont a nőtlen munkások számára építették. Számos tömbház épül még sok száz lakással, s ezekbe a következő hónapokban költöznek be az új lakók. Vulkányban, Diljan és Livezényben az utolsó munkálatokat végzik egy-egy étkezdén, Petrozsényban pedig 16 tantermes új líceum épül. A szocialista építés éveiben mintegy 18 000, állami alapokból épült lakást adtak használatba a zsilvölgyi bányászközpontokban. A rovinari-i szénmedencében a munkatermelékenység ebben az évben 5,54 százalékkal meghaladta az előirányzatot. A korszerű felszerelés és a munkaidő ésszerűbb kihasználásával mintegy 60 000 tonna lignitet termeltek ki terven felül, 6 260 000 lejjel túlhaladták az össztermelést, 5 411 000 lejjel az árutermelést, túlteljesítették az évi vállalást augusztus 23 és a Bányásznap tiszteletére. Sokatmondó, hogy a munkahelyenkénti termelékenység 11,9 tonna volt, 3,7-szer nagyobb, mint az ötéves terv első évében. A Dorna Vatra-i Bányakitermelés munkaközössége egymillió lejjel megtetézte vállalását a globális és az árutermelésnél. Az ostrai baritrészleg 20 000 tonnáról 25 000-re növelte szocialista versenyvállalását, a Leşul Ursului-i kitermelés első részlegének munkásai elhatározták, hogy a bányafafogyasztás csökkentésével s a réz- és cinktartalom 0,12 százalékos fokozásával jelentős megtakarításra tesznek szert. A 2. részleg bányászai 7600 tonna terven felüli érc kitermelését tervezik. • HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK Hétszáz méter hosszú vízvezeték építéséhez fognak a székelyudvarhelyi Rózsa utca lakói. A szükséges csöveket a municípiumi néptanács szerezte be és utalta ki számukra, de a munkálatokat, melyeknek értéke mintegy hetvenezer lej, a lakosság végzi, illetőleg fedezi annak kiadásait. A kezdeményezést mindenképpen követendőnek és dicséretre méltónak tartjuk. Meggyorsul megyénk útjainak aszfaltozása, javítása. Gyengyószentmiklóson végre üzembe helyezték azt az aszfaltkeverő állomást, melynek segítségével a Fenyédet Gyergyószentmiklóssal öszszekötő út Újfalu és Libántető közötti szakaszának aszfaltozását végzik majd el. Működik a bethlenfalvi aszfaltkeverő állomás is, melyet a Fenyéd és Zetelaka közötti útszakasz aszfaltozására használnak fel. A kövezett utak javítása is meggyorsul, mivel a napokban a Megyei Útügyi Igazgatóság üzembe helyezett egy nagyteljesítményű útgyalut is. Az új géppel megyénk legfontosabb útjainak a javítását végzikel. A Székelyudvarhelyen megtartotta alakuló ülését a mérnökök, technikusok és mesterek klubja. Az újonnan megalakult klub tagjai a Siculus klub keretében fejtik majd ki tevékenységüket. A strandidény vége felé ugyan, de megindulnak a rendes autóbuszjáratok a csíkszeredai fürdőre. A megyeszékhely közszolgáltatási vállalata négy irányból indítja be járatait, melyek naponta többször megteszik az utat Zsögöd, Somlyó, Fitód, a garázs és a fürdő között. Vasárnap és ünnepnapokon a buszok korábban indulnak. A négy járat menetrendjét lapunk holnapi számának második oldalán közöljük. A Megyei Törvényszék e heti ítéletei: egy-egy évi börtönbüntetést róttak ki Székely Istvánra állatokkal való nyerészkedésért, Tekse Bertalanra érászai megkísérléséért, Mecser Máriára é Moldován Costára lopásért, Györm Imrét hivatali visszaélésekért és Kovács Jánost sikkasztásért hat-hat hónapi, Hunyadi János Lászlót pedig a közvagyon megkárosításáért három hónapi börtönbüntetéssel sújtották. A LOTTO 1970. augusztus 7-i különleges húzásainak nyerőszámai: I. 83, 54, 80, 9, 29, 68, 56, 64, 31 II. 63, 71, 84, 51, 79, 28, 19 III. 48, 71, 4, 61, 62, 16 IV. 13, 66, 79, 78, 48, 16 V. 77, 29, 51, 76, 43, 24, 66, 3 Nyereményalap: 2 091 500 lej. Immár a hatodik emeleten dolgoznak a Csíkszeredai új szálloda . III. évfolyam 184. (762) szám 1970. augusztus 8 szombat Ara 30 bani A farm közelében Almáson még nincs farm. Hiányzik? Talán igen. De mert nincs és nem is volt farm, inkább azt érezni: a megsokszorozódott igényekhez szűk már a brigádkeret. Mondják, talán a közeljövőben itt is zárt ciklus alapján hizlalják a szarvasmarhákat. Csak szakember kell, farmfelelős... Lehet, hogy csak a szakember hiányzik. Ha alaposan végiggondoljuk viszont jól is jön ez a „várakozási" idő. Mert hát farmot létesíteni — formailag — lényegében nagyon egyszerű. Ami bonyolultabb, az a bizonyítás. Annak az igazolása, hogy nemcsak a cégtábla változott... És nem csupán néhány új fogalom nyakra-főre való ismétlése jelenti, jelentheti azt, amit a farmtól várunk: a jobbat, a modernet. A minap egyik Küküllő-menti egységben járva meglepett, a farmfelelős mennyire hódol az ipari szóhasználatnak. Nyersanyag, félkész termék stb. stb. És a borjak? A nyersanyagot Gyergyóból kapjuk - hangzott a válasz. Igen, a borjú is nyersanyag, de mindenekelőtt állott. Kényes jószág, amire nagyon vigyázni kell. S az elhullás statisztika több mint figyelmeztetés: a borjakban sokan valóban csupán nyersanyagot látnak ... A borjak egy részét az almásiak is Gyergyó vidékéről szállítják. Ami már önmagában is szakosításfélére utal. A takarmány egy részét is viszont távolról kell szállítani. Úgy egy éve még sokan azt gondolták a keményítőgyárból, a moslék átfolyik majd a Hargitán. A farm felé vezető út eddigi tapasztalata bebizonyította, hogy más források után kell nézni. Azaz, az állam a szerződés alapján szállít majd koncentrátumot. Csakhogy ki ne tudná, a takarmánykeverék lényege a keverés. S ez megint hiányzik. Hogy az elmondottak mennyiben kapcsolódnak a farmlétesítés kérdéséhez, arra egyszerű a válasz: mindenben. A kérdések tucatjait kell rendezni, tisztázni ahhoz, hogy a létesítendő, vagy már létező farm valóban önálló és zárt egység legyen. Az ország sok egységének próbálkozása már tisztázott néhány problémát. Egy kicsit Hargita megyei sajátosság viszont a legelőgazdálkodás, illetve a külterjes kaszálók gondját, a belterjességet feltételező farmmal összekapcsolni. Átvehet-e száz hektár kaszálót a farm, úgy, ahogyan síkvidéken a lucernásokat átveszik? Egy kérdés a sok közül, amelyen érdemes gondolkodni. S ha átveszik, a farm dolgozói képesek lesznek-e a betakarítás, szállítás teendőit elvégezni? Almás halad a farm felé és a megyében, akárcsak az országban, sok az ilyen szövetkezet. A holnap, az új ötéves terv, az állattenyésztés fejlesztésére kidolgozott program igénye ez. S jó igény. A szakvezetéssel szemben támasztott követelmény is azonban, hogy ha a farmról esik szó, akkor ne a nyersanyagra, vagy a késztermékekre gondoljunk, hanem arra a sok teendőre, amit az állattenyésztés talpraállítása érdekében mielőbb meg kell oldanunk ... Flóra Gábor X Köszönetnyilvánítás Egy levél érkezett a Termelőszövetkezetek Megyei Szövetségéhez. Feladó: a szatmári „Szamos“ termelőszövetkezet. De, íme a levél teljes szövege: A szatmári „Szamos“ termelőszövetkezetet május és június hónapban teljesen tönkre tette a megáradt Szamos folyó, iszapot és romokat hagyva maga után. A termelőszövetkezet javai mellett megsemmisítette számos tag gazdaságát. . Leírhatatlan az a szomorúság, amit a kiáradt Szamos maga mögött hagyott. De hathatós támogatást kaptunk Önök megyéjének termelőszövetkezeti dolgozóitól, akik építőanyagokkal járultak hozzá, hogy megkezdhessük az újjáépítést. A vezetőtanács, a termelőszövetkezet közgyűlése tiszta szívből köszöni ,az Önök segítségét, amellyel hozzájárultak, hogy eltüntessük a katasztrófa nyomait . Fogadják,még egyszer for-,ró hálánkat. A szatmári „Szamos” mtsz vezetőtanácsa Milliókat érő ötlet Sodronykötélpálya fűnek, trágyának Elkészült hát az ország első mezőgazdasági-állattenyésztési célokat szolgáló drótkötélpályája, itt, a hegynek rugaszkodó meredek lejtőkön. Könnyen idetalálunk: a szárhegyi úton a gyergyószentmiklósi sporttelepet elhagyva jobbra fordulunk, az új házak közül kiérve ismét csak jobbra térünk, a szürke juhistállók és szellős szénatárolók felé. Szikár, napbarnított arcú, középkorú férfi Filep Gábor, a szárhegyi Állami Mezőgazdasági Vállalat 2-es számú juhtenyésztő farmjának álmérnök vezetője, vagy ahogy itt nevezik, farmere. Szerényen vallja be, amit már magam is tudok, hogy az ötlet valóban az övé volt, a sodronykötélpálya építésének immár megvalósult ötlete És szinte hihetetlenül kevés pénzbe került az egész, alig száznegyven ezer lejbe, ami nagyon hamar, még jóval két év előtt megtérül. Csak az innenső vége látszik, fenyőfatörzsekből készült óriáskapuk fogják közre az ereszkedő-visszainduló köteleket, rajtuk a lomhán közeledő, ráérősen távolodó faládákkal. S ahogy a teher a kötélforduló elé ér, az egész szerkezet leáll, a láda elválik a vastag — vágtéri rönkszállításban kifáradt—, huzaltól, s föntről hozott terhével együtt rápottyan a teherrakodó deszkafelületre. Még ebben a másodpercben hajszálpontosan ugyanez történik a pálya másik végén is, fönt a tetőn.. .innen 2300 méterre légvonalban, 400 méterrel magasabban. Ott zakatol egy traktormotor is, az mozgatja az egész pályaszerkezetet. A fönt tartózkodó gépkezelő élesen figyeli a mozgást, s amint a láda rakományával a felső fordulóhoz ért, azonnal kikapcsolja az áttételt. Ezután üresen jár a motor mindaddig, amíg onnan lentről meg nem érkezik a telefonértesítés (állványokra szerelt dobozokban a készülékek a pálya két végén), hogy megrakva, kötélen áll a láda, indulni lehet ismét. — Nem jó gazda az, aki udvaráról eladja a trágyát — érvel az almérnök, aztán, még hozzáteszi: — Márpedig mi évente hetven százalékát eladtuk. Most aztán az egészet fel tudjuk használni. Hogy is volt csak? — Nem is olyan rég közel 650 ezer lejes beruházással hozzákezdtünk egy 275 hektárnyi erdős kaszáló feljavításához. Kellett oda évente felhordani százszázhúsz tonna műtrágyát Márpedig egy fogat két és fél mázsánál többet nem vihetett, azt is több mint nyolc kilométeres kerülő úton, nagyokat pihenve, és csak jó időben. Naponta négy fogat hordott, egyet-egyet térülve. Hónapokig tartott, amíg befejeztük a trágyahordást. Most pedig elég két nap, s az egész műtrágya mennyiség fönt van a kaszálón. Ám ennél sokkal több a föl szállítható természetes trágya: évente 2500— 3 000 tonna. Ennek a föl juttatásáról szó sem lehetett a sodronykötélpálya nélkül. Pedig így évente mintegy száz hektárnyi területet lehet beszórni, ami legkevesebb száz tonnányi takarmánnyal jelent többet évente. Ez a mennyiség legkevesebb ötszáz juh téli tápláléka. És jöhetnek hófúvások, téli viharok, nem lesz fennakadás. Nyugodtan, biztosan lehet tárolni a szénát odafent, nem kell majd utat nyitni a fogatoknak, küzdeni a hótömeggel naponta. Csupán be kell indítani a traktormotort, megtömni jól a ládákat, s indítani a szállítást. Negyven-ötven napot, ha dolgozik évente a sodrony kötélpálya, s az is teljesen elég, hogy fogatok tucatjainak évi száz , meg száz nekirugaszkodását fölöslegessé tegye. A legelőkön és juhokon kívül pedig ott a brassói burgonya és cukorrépa kísérleti állomás 6 hektáros parcellája, oda is kell a trágya, meg a ragyogó lehetőség, hogy percek alatt leérjen a friss termés, ne kelljen fogatoknak döcögni estétől reggelig. Mindez egy ötlet volt, egy okos ötlet, milliókat, sok húst jelentő remek ötlet. A réteknek, kaszálóknak, legelőknek teljes kihasználását akaró, gondolkodó szakember korai, dús gyümölcsöket érlelő ötlete. " A termés, a nyáj és az emberek fogják óriási hasznát venni minden évben, minden ősszel. Jankó István :