Hargita, 1970. november (3. évfolyam, 256-280. szám)

1970-11-08 / 262. szám

TOVÁBB A MEGKEZDETT IK­ Sok dicsérő szó hangzott el mos­tanában a Csíkszeredai Készruhagyár KISZ-bizottságának munkájáról, s mindjárt tegyük hozzá, teljesen megérdemelten. A megyeszékhely legnagyobb KISZ-szervezetének leg­utóbb megtartott konferenciája is­mételten beigazolta, hogy ha követ­kezetesen foglalkoznak az ifjúság­gal, kamatoztatni lehet fiatalos lel­kesedésüket, elsősorban épp ott, a­­hol a legnagyobb szükség van rá: a termelésben. Persze, a KISZ munka nemcsak annyiból­ áll, hogy a terme­­lésben való fokozottabb részvételre mozgósítsa a fiatalokat, de a ter­melési eredmények szüntelen javí­tása valamennyi KISZ-szervezet te­vékenységének homlokterében kell, hogy álljon. Ilyen vonatkozásban sok figyelem­reméltó kezdeményezéssel találko­zunk a Készruhagyár ifjúsági szerve­zetének munkájában. A fiatalok szakmai ismereteinek gyarapítása, a munkafegyelem megerősítése olyan problémák, amelyek szorosan kap­csolódnak a termeléshez. Ha nem is merítettek ki minden lehetőséget e­­zen a téren, hónapok óta tartó kö­vetkezetes munkájuk első eredmé­nyeiről már beszámolhattak a konfe­rencián. A KISZ-bizottság kezdeményezte szakmai versenyek ebben a­­hónap­ban érnek véget. Mivel a gyár fiatal , munkásainak jelentős része bekap-­­csolódott ebbe a mozgalomba, é­­rezhetően hozzájárult a termékek minőségének javulásához. Olyan konkrét eredmény ez, ami kétségte­lenül azt igazolja, hogy helyes volt a kezdeményezés, s érdemes a jövő­ben is a megkezdett úton tovább­haladniuk. A konferencia résztvevői óvakod­tak attól, hogy eltúlozzák eredmé­nyeiket. Csak helyeselni tudjuk, hogy a hozzászólók bátran feltárták a szakmai továbbképzés fogyatékossá­gait. Az egyik szépséghiba, hogy nem minden fiatal kapcsolódott be a szakmai versenyekbe. Pedig - igaz, az utóbbi időben egyre ritkáb­ban - most is előfordul, hogy rossz minőségű termékek kerülnek ki e­­gyes fiatalok keze alól. Számukra is nagyon jól fogna, ha felfrissítenék, gazdagítanák szakmai ismereteiket! Tudorán Eusen, a KISZ Csíkszereda városi bizottságának titkára (Folytatás a­z oldalon) NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS A FŐVÁROSI PIACOKON TETT LÁTOGATÁSA ALKALMÁVAL BÍRÁLTA A ZÖLDSÉG- ÉS GYÜ­­MÖLCSRAKTÁRAKBAN TAPASZTALT MEG NEM FELELŐ ÁLLAPO­TOKAT, S KIJELENTETTE, GYORS ÉS SZERVEZETT ELLENŐRZÉST KELL VÉGREHAJTANI MINDEN ILYEN FŐVÁROSI ÉS VIDÉKI RAK­TÁRBAN, SÜRGŐSEN INTÉZKEDNI KELL A HELYZET JAVÍTÁSÁ­RÓL. (Agerpres) Jl imA­ ­ A lakosság jobb kiszolgálásáért ZÖLDSÉG ÉS GYÜMÖLCS Gyergyószentmiklóson t1 * É­­­TEL ELŐTT Helyzetjelentés Ferenczy Rezső főkönyvelő hasz­nos statisztikája szerint a gyergyó­szentmiklósi Zöldség- és Gyümölcs központ ez év elejétől október hó­nap végéig 120 750 kilogrammal több friss árut adott el, mint az 1969-es esztendő ugyanezen idősza­kában. E többlet értéke kettőszáz­hetvennyolc és félezer lej. Mit sugall a fenti tény a gyergyó­­szentmiklósi központnak? Elsősorban azt, hogy tekintettel a megnöveke­dett keresletre még nagyobb fi­gyelmet kell fordítaniuk a beszer­zésre, illetve a lehető legésszerűb­ben kell megoldaniuk ezt a tényle­gesen buktatásnak ígérkező kérdést. A tény kétszeres súllyal esik a latba, mert hisz a lakosság úgynevezett té­li ellátása, mindig is körülményesebb szokott lenni. Ahhoz, hogy február­ban teszem azt káposztát lehessen kapni, már most tenni kell. Azaz el­tenni. Hogy áll e téren a gyergyószent­­miklósi zöldség, és gyümölcsegy­ség ? Győrfi József főraktárnok szerint minden­ úgy megy mint a karikacsa­pás. Kérdem tőle, mindig jól megy a karikacsapás ? — Hát. .. ötven ton­na hagymát, tíz tonna káposztát, nyolc tonna karalábét, huszonöt­ ton­na márkát sikerült silóznunk; kilenc tonna savanyúságot tettünk el téli­re. Persze, tovább folynak a mun­kálatok.­­ — Meddig ? — Ameddig csak tart a szép idő.., illetve, amíg silóznivaló akad. . — Mi vár még elraktározásra ? — Elsősorban a zeller, a petrezse­lyem. Az alma eltevése nehézségek­be ütközik. Nincs megfelelő befo­­­gadóképességű pincénk. Félre ne értsen, az imént emlegetett számok csak a gyergyószentmiklósi munká­latok ütemét mutatják. Cseng a telefon, és Pócs Sándor kereskedelmi főáruszakértő máris je­lenti a maroshévízi tényállást, amely szerint hagymából harminchárom tonnát, káposztából majdnem négy és fél tonnát, karalábéból valamivel többet, murokból tizennyolc tonnát sikerült eddig silózni. Csak burgonyá­ból hatvanötezer kilogrammot tettek el télire. Mondanunk sem kell, a­­kad itt is jócskán tennivaló. Körül­belül harmincöt tonnányi márkát sze­retnének biztosítani télire a maros­hévízi körzetnek. Ezen kívül mintegy hat tonna petrezselymet és négy tonna zellert. — Egy kicsit mintha megkéstek volna a silózással - mondom.­­ Valóban. Viszont a legelső ma­­rokszállítmányt például október ti­zenötödikén kaptuk. Tavaly már ok­tóber elsején megkezdtük­ az elrak­tározást. A hiba tehát ez esetben a szállítóé. Vagy még egy példa: tíz tonna petrezselyemből idáig egyet­len grammot sem lehetett silózni. A­­zonnal ki kellett szállítanunk az üz­letekbe - megérti, nem vállalhattuk a kockázatot a silózásra teljesen al­kalmatlan áruval. Az imént tárgyal­tunk Csíktaplocával. Kilátásba he­lyezték, hogy ötezer kilogramm pet­rezselymet szállítanak. Az alma ese­tében például mindössze ezerhat­­száznyolcvan kilogrammot sikerült pincéznünk a tervezett ötven ton­na (!) helyett. Reméljük, nyolc na­pon belül (ha a száraz idő tovább tart) befejeződik a gyökeresek siló­zása - így Pócs Sándor Maroshé­­vízről. Kattan a telefon. Be nem tartott szerződések A gyergyószentmiklósi Zöldség- és Gyümölcsközpontról beszélve szót­ ejtettünk a másik félről is. Annyit már tudunk róluk, hogy késve szállí­tottak néhány tételt, és hogy az áta­­dott áru egy része pillanatnyilag megfelelő a piacra, de tárolásra al­kalmatlan. Lehetne még arról a bizonyos má­sik szerződéses félről beszélni. És itt, a gyergyószentmiklósiak eseté­ben nem a csaknem általánossá vált hibahárítás egyik módozataként szerepel, hisz a szerződés, azaz két fél kölcsönös megállapodása a felvásárló mellett, illetve a szállító ellen szól. Mert ugyebár egy gaz­dasági egység felvevőpiacát igyek­szik a lehetőségekhez mérten minél közelebb hozni az átvevő- vagy fel­­dolgozó­helyhez. Ezért gondoltak a gyergyószentmiklósiak a környező falvakra, azok mtsz-eire. Csíki , Ignác felvásárló-főáruszakértő mutatja a szerződéseket: a gyergyóditrói misz­­szel például negyven tonna káposz­tára szerződtek, kaptak tizenötöt. És az is igaz, hogy a gyergyószürke- Oláh István (Folytatás a 2. oldalon) A székelyudvarhelyi gyapotfonoda építőtelepén ORSZÁGOS ÜGYNÖKSÉGÜNK KÖZLI : Megkezdődött a nagyvára­di keleti, a d­ulniţai és a vide­­lei rendező pályaudvar építése. A vasútügyi főigazgatóság szak­intézetében kidolgozott tervek szerint e vasúti központokban nagy szilárdságú fő- és segéd­­vonalakat, árukezeléshez szük­séges rakodókat építenek és más szállítási berendezéseket létesíte­nek. A vonatforgalom magas fo­kú biztonsága érdekében a ren­dező pályaudvarokat ultramo­dern műszaki felszereléssel látják el. E felszereléseket hazai elek­trotechnikai üzemek szállítják. Az új vasúti egységek építése lehetővé teszi a vasúti áruforga­lom volumenének növelését a Duna síkságon és Erdély nyugati­ részén. Ugyanakkor csökken a vagonok ves­zteglési ideje és meggyorsulnak a megrendelők­nek szóló szállítások.­­ Új szerelőcsarnok épült a galóci hajógyárban. A 11400 négyzetméteres korszerű csarno­kot, ahol 12 500 tonnás hajókat szerelnek, hat 50 tonnás és négy 12,5 tonnás híddaruval, automa­ta és­ félautomata hegesztő ké­szülékekkel, konvertizorokkal, s egyenirányítókka­l látták el. A jövő évben raktárhelyiséggel, fu­tó erőművel és több más objek­tummal bővül a galaci hajógyár. • Elkészült az aradi Vagon­gyárban a 2000. forgóalváz sze­mélyvagonhoz. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a gyárban nemcsak a termelés növekedett, hanem a minőség is számottevő­en javult. Az új vasúti személy­kocsik biztonságosabbak, ké­nyelmesebbek és óránként 160 kilométer sebességgel is közle­kedhetnek. HÍR- ' * VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A párt-és államvezetőség jelenlétében tegnap megemlékeztek Déf­tana összeomlásának 30. évfordulójáról A dolgozó nép érdeke­ megvédé­séért, a dolgozók kizsákmányolás és elnyomás alól­ felszabadításá­ért, a haza szabadságáért és füg­getlenségéért rettenthetetlenül har­coló kommunisták hősiessége irán­ti mélységes kegyelet légkörében sokezer lakos — ploieşti-i­­üzemek, Prahova völgyi kőolajtelepek és -finomítók munkásai, környékbeli parasztok, katonák, tanulók és diá­kok — gyűlt tegnap össze abból az alkalomból, hogy 30 évvel ezelőtt, november 9-ről 10-re virradó éjjel összedőlt a doftanai börtön, a­­melynek romjai maguk alá temettek számos forradalmi harcost. A jelenlévők meghatottan gon­dolnak dicsőséges pártunk öt év­tizedes múltjára, amelyet a párt és a dolgozó nép ügyét magukénak valló kommunisták ragyogó hőstet­tei, önfeláldozása jellemez. Az éveinkben múzeummá átalakí­tott, hírhedt börtön falai a­­latt lefolyt felemelő emlékün­­nepség kifejezte egész népünk mélységes háláját a kommunisták, az antifasiszták, a forradalmi ha­zafiak iránt, akik a nagy osztály­csaták barikádjain, szembeszállva a burzsoá­ földesuri elnyomó gé­pezet kegyetlen és véres terrorjá­val, akár életük árán is, mindig magasra tartották a kizsákmányoló osztályok igazságtalan uralmának szétzúzásáért, a szocializmusnak és a kommunizmusnak Románia föld­jén való felépítéséért folytatott­ harc zászlaját. Ugyanakkor a ..tegnapi rendezvényen újból kifejezésre ju­tott népünknek az az eltökélt szán­déka, hogy előre viszi a gazdag for­radalmi hagyományokat, az az el­határozása, hogy még szorosabban felzárkózik a párt köré és a pártve­zetőség köré, élén Nicolae Ceauşes­­cu elvtárssal, egész népünk szere­tett és nagyrabecsült vezetőjével, hogy rendületlenül megvalósítja azokat a célkitűzéseket, amelyeket a X. kongresszus jelölt ki a sokolda­lúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére. Kilenc óra. Megérkeznek Nicolae Ceauşescu, Emil Bodnaraş, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Pană, Virgil Trofin, Ilie Verdeţ elvtársak. Jelen vannak Maxim Berghianu, Florian Danolache, Emil Drăgă­­nescu, Fazekas János, Petre Lupu, Manea­­ Mânescu, Dumitru Popa, Dumitru Popescu, Leonte Râutu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu, Ştefan Voitec, Iosif Banc, Petre Blajovici, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Gere Mihály, Ion Sta­­nescu elvtársak. Eljött Doftanába az RKP KB, az Államtanács és a kormány szá­mos tagja, volt doftanai foglyok, munkásmozgalmi veteránok, párt- és állami aktivisták, tömegszervezeti ak­­tivisták, tudományos és kulturális dolgozók, tábornokok és tisztek, a börtön falai alatt életüket vesztettek számos családtagja. A jelenlévők melegen fogadják a megérkező párt- és államvezetőket. A fegyveres­ erőink katonáiból, ha­zafias gárdák tagjaiból, a honvé­delmi ,felkészítési alakulatok fia­taljaiból álló díszőrség tiszteleg. Elhangzik Románia Szocialista Köz­társaság állami himnusza. Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke ellép a díszőr­­ség előtt. A párt- és államvezetők ezután elindulnak a „Trei pruni” temető felé, ahol a földrengés nyomán a börtönfalak alatt életüket vesztett hősök nyugszanak, őrséget áll a doftánai­­börtön több „volt politikai ■fpstlya. A Hősök himnuszának ünnepélyes akkordjai közepette Nicolae Ceauşescu elvtárs, a többi párt- és államvezető virágkoszorút helyez­­el a Román Kommunista Párt Közpon­ti Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és Mi­nisztertanácsa nevében. A jelenlé­vők egy percnyi csenddel adóznak a hősök emlékének. Ezután virág­koszorút helyeznek el a Volt Anti­fasiszta Harcosok Bizottsága, a Szakszervezetek Általános Szövet­ségének Központi Tanácsa, az Or­(Folytatás * 2 oldalon) Tisztelt elvtársak ! A kegyelettel, amellyel ma a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bi­zottsága, Románia Szocialista Köz­társaság Államtanácsa és kormá­nya, a román nép nevében megem­lékezünk a Doftana börtön falai a­­latt három évtizeddel ezelőtt életü­ket vesztett társainkról, azt a nagy tiszteletet akarjuk kifejezésre juttat­ni, amellyel a kommunista párt, e­­gész népünk övezi harcos forradal­már fiait, akik a dolgozók ügyének, a dolgozó nép társadalmi felszaba­dításának, a haza függetlenségének és felemelkedésének, a szocializmus ügyének szentelték életüket. Nehéz megpróbáltatásokkal és áldozatokkal teli korszakot, a romá­niai forradalmi mozgalom történeté­nek, a Román Kommunista Párt tör­ténetének dicső fejezetét idézzük ma fel. A kommunista párt a három évti­zeddel ezelőtti mély illegalitás és a kegyetlen megtorlások idején már bebizonyította, hogy a munkásosz­tály élenjáró politikai ereje. Politikai és szervező képességéről tanúbizony­ságot tett, csatasorba állítva a dolgo­zó tömegeket a reakcióval vívott nagy osztálycsatákban. A lupényi sztráj­kok, a kőolaj- és vasúti munkások harca, a demokráciának és a dol­gozók jogainak megvédéséért, az ország fasizálása ellen végrehajtott minden egyes akció erről beszél. A román burzsoázia és a földes­­urak a börtönöket és a­ gyűjtőtábo­rokat mindenütt az országban széles körben felhasználták a kommunisták és az antifasiszták elleni megtorlás eszközéül. De ezek az intézkedések sem tudták megtörni a kommunis­táknak azt az elhatározását, hogy mindenütt szembeszálljanak az ellen­séggel, hogy a végsőkig teljesítsék forradalmi kötelességüket, osztály­feladatukat . Az illegalitásban, szerzett hosszas tapasztalat még inkább megacéloz­ta a pártnak azt az állandó tevé­kenységét, hogy egyre szorosabb kapcsolatot tartson fenn a széles néptömegekkel, s elsősorban a munkásosztállyal. A kommunisták még a börtönöket is a politikai, a forradalmi nevelés valóságos iskolái­vá változtatták. Itt, Doftanán is a pártszervezet, egyes élenjáró párt­harcosok tevékenysége nyomán fen­­nen lángolt a marxizmus-leninizmus fáklyája, tovább terjesztette a forra­­dalmi elmélet és tapasztalat fé­nyét, elősegítette számos ká­der megedződését, akik később az illegalitásban, a forradalom és a szocialista építés folyamatában fe­lelősségteljes feladatokat teljesítet­tek a párt és az új rendszerű állam vezetésében. Ezek a rendkívüli körülmények ál­landóan fenntartották a párt káde­reinek kombattivitását, a párt kap­csolatait osztályával, az ország ha­ladó erőivel, s a háború kellős kö­zepén lehetővé tették, hogy - ki­használva azokat a kedvező körül­ményeket, amelyeket a Vörös Had­seregnek a frontokon aratott ragyo­gó győzelmei teremtettek meg - a legfőbb politikai erővé váljék az 1944 augusztusi fegyveres felkelés megszervezésében és vezetésében. Az illegalitásból kikerülve a Kom­munista Párt hamarosan azon köz­ponti erővé vált, amely maga köré tömörítette a nép legértékesebb e­­nergiaforrásait, a munkásosztályt, a dolgozó parasztságot, a haladó ér­telmiséget. Ezek a feltételek, csakis ezek biztosíthatták azt, hogy Romá­nia teljes erejével részt vegyen a EMIL BODNARAŞ ELVTÁRS BESZÉDE (Folytatás a 2. oldalon) LEGÚJABB SPORT CSÍKSZEREDAI LENDÜLET - GYERGYÓSZENTMIKLÓSI LENDÜLET 12-3 (3-1, 6-1, 3-1) Galacon, az A-osztályos jégko­rong-bajnokság keretében ismét jég­re léptek országunk korongozói. A bajnokság második szakaszá­nak első fordulóján megyénk két csapata egymással mérte össze ere­jét. A mérkőzés a csíkszeredaiak 12-3 arányú győzelmével ért véget. III. évfolyam 262. (840) szám 1970. november 8 vasárnap Ára 30 bank — LAPUNK TARTALMÁBÓL --------­A homoródkeményfalvi iskolát köszöntjük Népművészet—népköltészet : RUGONFALVA Külpolitikai hírmagyarázat: EURÓPAI ŐSZ (4. oldal) (2. oldal) (3. oldal) A héten készült e­­01 új balánbányai üzlet­ház fémváza. A napok­ban megkezdik a tégla berakását is. Szombaton avatták fel a megyeszékhelyen a Tudor Vladimirescu ne­gyed új napközi otthonát. Naponta másfél métert emelke­dik a csúszózsalus módszerrel épülő csíkszeredai toronyblokk. Jöhet a téli Eddig 15 000 hófogót állítottak fel megyeszerte. Ismét megindult a forgalom Székelykeresztúr határában az árvíz után újjáépített timafalvi hídon.

Next