Hargita, 1970. november (3. évfolyam, 256-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

Egy község KISZ életének, tevé­kenységének minősége nem a szer­vezet tagjainak a számán, hanem azok lelkesedésén, kezdeményező készségén múlik. Még inkább így van ez, ha egy nagy közösségről van szó, ahol a KISZ-tagok száma az összlakossághoz viszonyítva megle­hetősen kevés. Csíkszentdomokoson­­a lakosok száma eléri a 6000-ret, az ifjúsági szervezet tagjaié pedig alig haladja meg a 150-et. Kétségtelen, ez egymagában még nem mérvadó, mint ahogy az többé-kevésbé ki is derült a helyszínen Bota Józseffel, a községi KISZ-bizottság titkárával, később pedig Sprencz Ferenccel, a megyei KISZ-bizottság terepirányí­tójával beszélgetve. — Hamarosan véget érnek a vá­lasztások — mondja Bota József. — Mindeddig aránylag jó körülmények között sikerült megtartani öt alap­szervezetben: a Fafeldolgozó Egy­ségben, a mozaik kitermelő bányá­ban, az iskola két alapszervezeté­ben, valamint a fogyasztási szövet­kezetben. Az mtsz-ben, az intézmé­nyeknél is megtartjuk holnap hol­napután, s mire e cikk megjelenik, sor kerül a községi KISZ-szervezet vezetőségének megválasztására is. Ebben az időszakban tagfelvételeket is tartottunk. Elsősorban arra törek­szünk, hogy minden követelménynek megfelelő fiatalokat avassunk KISZ-taggá. Az utóbbi időben összesen húsz új taggal gyarapodott közsé­günk ifjúsági szervezete. Ezévi tevékenységükről érdeklő­döm.­­ Kulturális, sport, turisztikai te­vékenység, politikai oktatás, hazafi­as akciók — így tudnám röviden ösz­­szefoglalni ez évi munkánkat. A tan­ügyi alkalmazottaknak és a fogyasz­tási szövetkezeteknek egy-egy szín­játszó csoportja van; fiatalokból álló agitációs brigádunk, 16 párból álló tánccsoportunk működött ebben az évben is. Ezen a téren viszont gon­dot okoz, hogy a táncosok jó része felvételizett a Csíkszeredában alaku­ló népi együttes tánccsoportjába. Nehéz lesz az ittmaradt, nagyrészt három váltásban dolgozó fiatalokból egy új csoportot összehozni. Problé­máink valójában itt kezdődnek. A község nagy, fiatal is jóval több van mint amennyi részt vesz az if­júsági szervezet életében, ugyanis sokan középiskolában, szakiskolában tanulnak. Mások elmentek dolgozni. Azoknak jórésze pedig, akik itt dol­goznak ,három váltásos. Nehéz össz­hangot teremteni a munkájuk és a szervezeti élet között. A tánccsoport próbákat kell hogy tartson, rendsze­resen meg kell tartani a gyűlése­ket is ... A mezőgazdasági kam­pány idején az mtsz-ben dolgozó fiatalokra aligha számíthatunk. Az is megtörtént, hogy reggel, mielőtt még kimentek volna a mezőre, míg bemelegedtek a traktorok, össze­hívtuk őket, megbeszélni a tervein­ket, ismertetni a programot. A mű­velődési otthonban klubot rendez­tünk be, természetesen közösen az ottani vezetőséggel. Sokat köszön­hetünk Jakab Istvánnak, az igazga­tónak. — A sport az a terület, ahol mond­hatnám, a leggördülékenyebb a tevékenység. Bár az ifjúsági birkózó csapatunk egy évvel ezelőtt átment Balánbányára, az ittmaradt fiatalok részére a nyár elején ismét beindí­tottuk az edzéseket egy önkéntes ed­ző segítségével. Csak azért húzódott hónapokig az újra beindulás, mert nem volt felszerelésünk . . . — A fiatalokat hogyan vonták be a tevékenységük, a programjuk meg­szervezésébe? — Azoktól a fiataloktól, akik lel­kesebben részt vesznek a szervezeti munkában, mindig meg szoktuk kér­dezni, milyen javaslataik, igényeik vannak ... — És a többi aki passzívan viszo­nyul a szervezeti élethez? — . . . Azok általában a gyűlésről is hiányoznak. Ez a másik problé­mánk: nehezen tudjuk megoldani a 100 százalékos megjelenést a meg­beszéléseinkre. Persze, objektív okai is vannak néha az elmaradásnak: a munkabeosztás,a betegség . . . Sprencz Ferenc tömören foglalta össze véleményét: Szabó Katalin (Folytatás a 2. oldalon) Íz összesített erővel KÖNNYEBB LESZ... Erős karú kubikos SENKI SE KÁROSODJÉK Hányszor és hányszor elmondták, leírtuk, milyen szükségszerű követel­mény, hogy az átvevő központokban jelen legyen az mlsz megbízottja, a­­ki védi a gazdaság érdekeit, felügyel az amúgy is sok vitát képező „leszá­­zalékolásra ",ott van, amikor az át­vevő ilyen vagy olyan indokkal, hi­vatkozással igyekszik a gazdaságot megkurtítani. Hogy milyen jelentős­­ veszteség éri megyszerte az mtsz­­eket, ahol felületes nagyvonalúság­gal kezelik az áruátadás kérdését, a­­hol az áru minőségének és mennyi­ségének megállapítását, majd telje­sen az átvevőre bízzák, azt nem kell bizonyítani. Nem rágalmazom szándékosan a különböző átvevőket (tej, hús, zöldség), de az tény, hogy évről évre gyakran hallhatók ilyen panaszok - főleg az mtsz-ek részéről (éppen tőlük, akik, amúgyis felelősek az esetleges ilyen jellegű visszaélé­sekért), hogy önkényesen másodosz­tályba került a leadott állat, vagy túl magas a tejterméknél, burgonyánál, cukorrépánál ,lennél leütött veszte­ségszázalék. (Nemrégiben éppen lapunk ha­sábjain tértünk ki e kérdésre a me­zőgazdasági technikusok kapcsán.) Mert nyilvánvaló, hogy több gazda­ságban kézlegyintő belenyugvással veszik tudomásul az átvevőnél meg­nagyobbodott százalékot, vagy a ki­lóknál a „dekázás” elmaradását, de ha arra gondolunk, hogy egy-egy gazdaság évente többszáz tonna burgonyát, több tízezer kiló tejet, e­­setleg több ezer tonna cukorrépát juttat el az átvevő központba, akkor az is nyilvánvaló, hogy az 1,2 száza­lék erre vagy arra billentése tetemes összeget jelent. A cél az, hogy senki se károsod­jék. Az átvevő sem, de a termelő még úgy sem És ennek egyik legké­zenfekvőbb módja, ha a gazdaságok részéről minden esetben kellő szak­mai felkészültség tudású küldött felel, vagy vigyáz az áruátadás mi­lyenségére. Hogy nem történik ez mindig így, abban a gazdaságok a hibásak, fe­lelősek, s így panasz helyett inkább magukra vessenek az esetleges ká­rért. A legutóbb a csíkkarcfalvi átvevő központban győződhettünk meg er­ről. Folyt és most is folyik a cukor­répa átadása. Szekerek, kistraktorok tízei sorakoznak a mérlegház előtt. Szenttamásról, Szentdomokosról, Karcfalváról, Jenőfalváról, Madaras­ról. Ezek az mtsz-ek hozzák ide le­szerződött termékeiket. És mégis az öt gazdaságból csupán Jenőfalváról volt ott az mtsz részéről megbízott, aki felügyelt az átvett mennyiségek reális értékére. (Ismétlem, nem azt állítjuk, hogy az átvevő szándékosan be akarja csapni a termelőt, de pél­dául ottjártunkkor (délelőtt 11 óra), még egyetlen próbát sem vettek, csak szemre történt a százalékolás, vagy az sem tévesztendő szem elől, hogy a kistraktor utánfutójával nem minden esetben nyomta meg az 1000 kilót, amit minden esetben leütöttek a le­mért mennyiségből.­ Mondom, a má­sik 4 gazdaság megbízottjai nem vol­tak sehol sem. Úgy látszik, az illető vezetőtanácsok nem tartották szüksé­gesnek odaküldeni őket. (Ugyaneb­ben az időszakban például a karc­falvi mtsz technikusa az irodában ténykedett). A kérdéssel kapcsolatosan csak is­mételni tudjuk a már előbb elmon­dottakat: elengedhetetlen követel­mény, hogy mindenik gazdaságban valaki felügyeljen a termelt, leszer­ződött árumennyiség leadására, hogy a mérleg ne billenjen se ide, se oda. A reális értéknek megfelelő számadatok kerüljenek az átadási és átvevő nyilvántartókba. Hogy mind­két fél részéről betartsák az érvényes rendelkezéseket, törvényességet, hogy senki se károsodjék. Sófalvi András VA\. VIIJAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 7 AZ RKP HARMJITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 273. (851.) SZÁM II 1970. NOVEMBER 21. SZOMBAT ARA 30 BANI ORSZÁGOS HÍR­ÜGYNÖKSÉGÜNK KÖZLI November 21-én, szombaton, 8.30 óra körül rádió- és televízió­­állomásaink egyenes adásban számolnak be arról, hogy haza­utazik Szófiából Románia Szo­cialista Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége, amely Nicolae Ceauşescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének vezeté­sével hivatalos baráti látogatást tett Bulgária Népköztársaságban. A Tr. Severin municípium dél­keleti iparnegyedében hőszolgál­tató villamoserőmű épül a Cel­lulóz- és Papírkombinát ellátásá­ra. Az erőmű, amelyet négy ha­zai gyártmányú turbogenerátorral szerelnek fel a Faipari Kombinát keretében működő turboaggre­­gáttal együtt termikus hálózatot alkot, s meleg vízzel látja el a környék termelőegységeit és in­tézményeit. • A galaci 7 sz. építő-szerelő vállalat megkezdte egy évi 120 ezer tonna kapacitású kombinált­­takarmány-gyár és egy évi 20 000 tonna kapacitású baromfivágóhíd építését. A vágóhíd a jövő év el­ső felére készül el. A vállalat a város közelében baromfitenyésztő kombinátot is épít. A ROMÁN PÁRT- ÉS KORMÁNY­KÜLDÖTTSÉG HIVATALOS BARÁTI LÁTOGATÁSA BULGÁRIA NK-BAN Hivatalos megbeszélések A csütörtöki nap első felét a Ni­colae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtaná­csának elnöke vezette román párt­és kormányküldöttség és a Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának első titkára, Bulgária Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke vezette bolgár párt- és kormányküldöttség közötti hivatalos megbeszéléseknek szentelték. Román részről a megbeszélésen a következő elvtársak vettek részt: Ilie Verdeţ, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnöksé­gének tagja, a Minisztertanács első alelnöke, Leonte Râutu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Minisztertanács alelnöke, Vasile Pa­­tilineţ, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának póttagja, a KB titká­ra, Corneliu Manescu, az RKP KB tagja, külügyminiszter, Vasile Vlad, az RKP KB póttagja, az RKP KB osz­tályvezetője, Nicolae Blejan, Romá­nia Szocialista Köztársaság szófiai rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe. Bolgár részről a megbeszélésen a következő elvtársak vettek részt: Georgi Trajkov, a Népi Gyűlés El­nökségének elnöke, Borisz Velcsev, a Bolgár KP KB Politbürójának tag­ja, a KB titkára, Licsezar Avramov, a Bolgár KP KB Politbürójának pót­tagja, a Minisztertanács alelnöke, Ivan Basev, a Bolgár KP KB tagja, külügyminiszter, Konsztantin Tella­­lov, a Bolgár KP KB póttagja, a Bol­gár KP KB külpolitikai és nemzetközi osztályának vezetője, Szpasz Gosz­­podov, a Bolgár KP KB tagja, Bul­gária NK bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A megbeszéléseken jelen voltak a két fél szakértői is. A megbeszélések során a küldött­­ségek kölcsönösen tájékoztatták egy­mást a Román Kommunista Párt és a Bolgár Kommunista Párt munkájá­ról a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztéséért, a két nép élet­­színvonalának emelésért a szocialista társadalom sokoldalú haladásának biztosítására. Foglalkoztak a kétol­dalú kapcsolatok különböző terüle­teken történő bővítésének kérdései­vel. A küldöttségek véleménycserét folytattak a jelenlegi nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. A Lozenec kormányrezidencián le­zajlott megbeszélések a teljes meg­értés és kölcsönös tisztelet baráti légkörében folytak le. (Agerpres) A román-bolgár barátsági szerződés aláírása Mint ismeretes, csütörtökön 16 óra­kor Bulgária Népköztársaság Mi­nisztertanácsánál került sor a Romá­nia Szocialista Köztársaság és Bul­gária Népköztársaság közti barát­sági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásá­ra. A szerződést román részről Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kom­munista Párt főtitkára, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke és Ion Gheorghe Maurer elvtárs az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának és Állandó Elnökségé­nek tagja, a Minisztertanács elnöke, bolgár részről pedig Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke és Georgi Trajkov elvtárs, Bulgária Népköztár­saság Népi Gyűlése Elnökségének elnöke írta alá. Az aláírási ünnepségen részt vet­tek a következő elvtársak: Ilie Ver­deţ, az RKP KB Végrehajtó Bizottsá­gának és Állandó Elnökségének tag­ja, a Minisztertanács első alelnöke, Leonte Routu, az RKP KB Végrehaj­tó Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács alelnöke, Vasile Patilineţ, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, Corneliu Ma­nescu, az RKP KB tagja, külügymi­niszter, Vasile Vlad, az RKP KB pót­tagja, az RKP KB osztályvezetője, Nicolae Blejan, Románia Szocialista Köztársaság szófiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a ro­mán párt- és kormányküldöttség tagjai és a delegáció kíséretében lévő román hivatalos személyek. Bolgár részről részt vettek a követ­kező elvtársak : Boján Bilgaram­ov, a BKP KB Politbürójának tagja, a Ha­zafias Front Országos Tanácsának elnöke, Zsivko Zsivkov, a BKP KB Po­litbürójának tagja, a Minisztertanács első alelnöke, Todor Pavlov a BKP KB Politbürójának tagja, Ivan Popov a BKP KB Polittbüró­­jának tagja, a Tudományos és Műszaki Haladás Állami Bi­zottság elnöke, Sztanko Todorov, a BKP KB Politbürójának tagja, a KB titkára, Licsezar Avramov, a BKP KB Politbürójának póttagja, a Mi­nisztertanács alelnöke, külkereske­delmi miniszter, Angel Canev, a BKP KB Politbürójának póttagja, Venelin Kocev, a BKP KB titkárai Petar Tancsev, a Minisztertanács al­elnöke, Vladimir Bonev és Georgi Bokov, a BKP KB Titkárságának tagjai, Szava Ganovszki, a Népi Gyűlés Bürójának elnöke, Dancso Dimitrov és Georgi Kuliszev a Népi Gyűlés Elnökségének alelnökei, Min­­cso Mincsev, a Népi Gyűlés Elnök­ségének titkára, Ivan Basev külügy­miniszter, Konsztantin Tellalov, a BKP KB külügyi és nemzetközi osztá­lyának vezetője, Szpasz Goszpodov, Bulgária NK bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a Bol­gár KP KB, a Népi Gyűlés Elnöksé­ge és a kormány több tagja. A román és a bolgár párt- és ál­lamvezetők az aláírás után a jelen­lévők tapsa közepette melegen kezet szorítanak. Nicolae Ceauşescu és Todor Zsivkov elvtársak összeölelkez­nek. Népes töme­g melegen köszönti a Minisztertanács épületéből kilépő Nicolae Ceauşescu és Todor Zsivkov elvtársakat, valamint a kíséretük­ben lévő román és bolgár párt- és államvezetőket. Nicolae Ceauşescu elvtárs visszainteget az ünneplő tö­megnek. (Folytatás a 4. oldalon) MELEG A KÁLYHA, HA FŰTIK... SZEZONBAN A FAAPRÍTÓK Ősszel jön fel igazából a favágók napja. Már úgy augusztustól mind többször hallani a motor sivítását a fás színek előtt. De a munka dan­dárja októberre, novemberre, de­cemberre esik. Nem kerül sok fejtö­résbe magyarázatot találni erre a beosztásra. S ha nem feledtem vol­na el, bizony most ideírnám az ele­miben tanult rigmust a sorzáró két emberről, a favágó, disznóölő no­vemberről és decemberről. Legkevésbé tehát azon csodálko­zom, hogy feltételezésem színigaz­nak bizonyult: egyetlen veszteglő gépfűrészt sem találok a Csíkszere­dai Szolgáltatások kisipari szövetke­zet­ harminckilences részlegének udvarán. A beavatottak csak így mondják: harminckilences részleg. A kívülálló szívesebben él a körülírás­sal, ahol az ember bejelenti igényét a favágásra. — Szám szerint hányan jelentették be? - kérdezem Hajnód Antalt, a részleg vezetőjét. — Idáig 2353-an iratkoztak fel. E­­zenkívül körülbelül huszonöt intéz­mény jelentkezett. — Mennyire számítanak a szezon­ban? — Ha a tavalyiakat vesszük alapul, minden bizonnyal tízezer (vagy annál is több) kliensünk lesz idénre. Mi ap­rítunk Zsögödfürdőn, Taplocán, Cso­­botfalván is. — Ma (a pontosság kedvéért ti­zenhetedikén) hányan iratkoztak? — Haton. — Mikorra vállalták önök a mun­kát? — December első felére. Egész pontos dátumot nem adhatunk. Ami azt jelenti, negyedikén éppúgy me­hetünk, mint tizenötödike­ táján. — Mi szükség az időpont ilyesfajta - eléggé kötetlen — megállapításá­ra? — Elhiheti, nem rajtunk múlik. Egy példát mondok: bejelentéskor az il­letőnek kétezer kiló fája van. Igen­­ám, de időközben még vásárol há­romezret. Természetesen, mind fel kell vágni. — A fentiek nem épp azt igazol­ják, hogy a munkavállalástól a vég­zésig elég hosszú idő telik? Hogy értelmezik a sokszor emlegetett ope­rativitást? — Érzésem szerint nem kell sokat várnia a megrendelőnek. S az ope­rativitásnak - mint mindenütt — ná­lunk is lehetőség szabta határai van­nak. — Ma például kik fáját aprítják? — Azokét, akik múlt hónap első harmadában iratkoztak. — ... Ami testvéreit között is öt hétnek felel meg. Döntsük el tehát: sok-e vagy kevés az öthetes várako­zás? — Ahogy vesszük. Ha nem hét gé­pünk lenne — és a hétből négy állt a múlt hónap végéig —, s persze, ha első pillanatban kaptunk volna em­bert mindenikre, azt mondanám, tényleg sok az öt hét türelmi idő. Viszont ne feledje mi sem dolgo­zunk ideális körülmények között. — Mi égetőbb: a gép­ probléma, vagy pedig az emberhiány? — Az utóbbi. Volt már úgy is, hogy a gépek zöme állt. Egyszerűen, nem kaptunk munkást. Magyarázata? Nem, cseppet sem alacsonyabbren­dűnek elkönyvelt szakma a favágás. Csak éppen nem állandó. S manap­ság senki nem vállalkozik szívesen a szezonra. - Fordult-e más panasszal kliens önökhöz? Van-e panaszkönyv? - Idestova tíz esztendeje, hogy je­lentkezett valaki: a méteres fát ket­tőbe vágták, nem fért a színbe. Mi olyanok vagyunk, mint a borbélyok, ahogy a kuncsaft kéri. Rövidvágás? Legyen. Panaszkönyvünk pedig nincs. - Mostanában nem jelentkezett panaszos? - Szavamat ne feledjem, volt egy. Néhány napja elküldtem G. Gy.-öt vágni. Szombaton végzett, beküldte a pénzt és a nyugtatömböt. Épp összesítek, amikor bejön valaki: elv­társ, megígérte hogy felvágja a fát. Nézem a tömböt, fel van az már vágva, mondom. — Dehogyis — így a panaszos.­­ Az történt, hogy a vágó fusizott valakinek, és hogy fed­ve legyen, beírt egy nevet a nyugtá­ra. Ahol persze nem is járt. Utólag aztán felvágtuk a kérdéses fát. - Ennek kapcsán kérdem: véle­ménye szerint milyen a­ részlegen a munkafegyelem? - Őszintén szólva, elég gyenge. Az alkalmazottak tisztában vannak azzal, hogy a munkaerőgond csak­nem mindennapos nálunk. Megtörté­nt, hogy előzetes bejelentés nélkül elmaradnak a munkából. - Ezt másutt indokolatlan hiány­zásnak mondják. - Mit tehetünk? ... Oláh István (Folytatás a 2. oldalon) Évforduló bonyodalmakkal . Kezdetben fogatokkal hord­tuk a terményt Udvarhelyre. Vi­gyorogva néztek ránk a falvak lakói, ahol áthaladtunk: „Ne, mennek a rongyos kollektivis­ták“. Aztán véltünk egy Molotov teherautót, de akkor is csak ron­gyos kollektivistáknak neveztek. Pedig évről évre többen voltunk. Több volt az osztalék is. Aztán belépett az egész falu. A szom­szédos községekben is létrejött a termelőszövetkezet. Akkor már nem voltunk rongyos kollekti­visták, mi kellett őket segítsük. A tavaly is két traktort vittek el Petekre. Pedig nekünk is­­ szük­ségünk volt rá. Hiába, mindig úgy forgattuk, hogy mi voltunk mindig a környéken a legjobbak. Pedig napról napra kevesebben vagyunk. A fiatalok többsége itt hagyta a falut. A székelydájai termelőszö­vetkezet ez év őszén ünnepelte fennállásának húsz éves évfordu­lóját. Az ünnepségeket október első vasárnapjára tervezték. Igaz az év, az idei év nem volt méltó az ünnephez, de a gazdaság ve­zetői mégis ünneppé akartál tenni. Ez sikerült is, csak az u­tólagos bonyodalmak beárnyé­kolták. Vezetőtanács-ülésen elhatároz­ták, hogy levágnak egy tehenet s a húst eladják azoknak a ta­goknak, akik egész évben becsü­letesen dolgoztak. A húst meg is kapta mindenki. A következő hé­ten pedig a termelőszövetkezet elnökét a körzeti állatorvos 1500 lejre büntette. Az elnök rögtön kifizetett 700 lejt.. . " — Nem mindig van ilyen év­forduló. Beszéltünk az állator­vossal, s ő azt mondta, hogy va­lahogy elintézzük. Aztán üzent a technikustól, talán beszélt a me­gyével, hogy szó sem lehet róla. Akkor az állattenyésztési brigá­­dos átment hozzá, talán szóban meg is egyeztek. A következő nap, szombaton levágtuk a tehe­net s egy selejt növendéket. Át- Ferencz L. István (Folytatás a 2 oldalon) A Német Demokratikus Köztársaság párt- és állami küldöttségének látogatása Románia Szocialista Köztársaságban A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsá­nak és Minisztertanácsának a meg­hívására a Német Demokratikus Köztársaság párt- és állami küldött­sége, élén Walter Ulbricht-tal, a Né­­metországi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkárá­val, a Német Demokratikus Köztár­saság Államtanácsának elnökével és Willi Stoph-pal, a Németországi Szo­cialista Egységpárt Központi Bizott­sága Politbürójának tagjával, a Né­met Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnökével, decem­ber elején hivatalos baráti látoga­tást tesz Románia Szocialista Köz­társaságban. A látogatás alkalmával aláírják Románia Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerző­dést. „iiiJI.iI UjiLJILiiaUininljib Ilimül lj ügyes kezek. Az elmúlt na­pokban zárta a KISZ Hargita megyei bizottsága a fiatal fo­nónők szakmai versenyének gyakor­lati szakaszát. A Textilipari Kombi­nát első helyezését Ferencz Ilona, a székelyudvarhelyi Cérnagyár 18 é­­ves munkásnője, a Kender, és Len­ipari Kombinátot Fehér Ilona, a gyergyószentmiklósi Lenfonoda 21 é­­ves munkásnője kapta. A verseny külön érdeme, hogy március elseje , a szakmai olimpiász kezdete óta a kombinátok megfelelő részle­gein csökkent az igazolatlan hiány­zások száma, javult a munkafegye­lem, szigorúbban betartották a munkavédelmi szabályokat és nem utolsó sorban, két százalékkal telje­sítették túl a tervüket.­­ A Csíkszeredai víz- és áram­fogyasztók figyelmébe. Vasár­nap délelőtt 8-12 óra között szünetelni fog a víz- és áramszol­gáltatás a Hargita, Obor és Fürdő utcákban. Ezekben az órákban sze­relik fel a Megyei Fém-, Vegyipari Vállalat két új, egyenként 630 KVA teljesítményű transzformátorát. A két transzformátor üzembe helyezé­sével egyidőben a három említett utcában is megjavul az áramszol­gáltatás.­­ Elutazott a székelyudvarhelyi Készruhagyár három tagú cso­­portja a fővárosi divatbemuta­tóra. A gyár, legújabb termékeivel jelentkezik a bemutatón. A 11 darab férfiöltöny fazonjai Pálfi László és Kalauz János, a műszaki osztály di­vattervezőinek érdeme.­­ Ismét megkezdte tevékenysé­gét a Csíkszeredai Nőbizottság szervezésében a lektorátus. A ligeti óvoda helyiségében dr. Szabó Piroska a vitaminok használatáról, fontosságáról tartott előadást. Az ú­­jabb találkozókra havonta kerül sor ugyanebben a helyiségben. A kör­­nyék szüleit, asszonyait, nevelési, e­­gészségügyi, tudományos kérdésekről tájékoztatják a meghívott előadók.­­ Húsz kilométerrel több aszfal­tozott út. A tegnap a tavasz és a nyár folyamán felmerült nehézségek ellenére tíz nappal a ha­táridő előtt a Megyei Út- és Hídügyi Igazgatóság befejezte a­­vállalt húsz kilométer aszfaltozási terv teljesíté­sét. Ilyen korszerűsítési munkálatot végzett a csíkszentsimoni aszfaltozó állomás (7,5 kilométert), a székely­­keresztúri (5,5 et), a fenyédi (2,7-et) és a gyergyószentmiklósi aszfaltozó állomás (4 kilométert). I rím­zs !

Next