Hargita, 1971. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-26 / 47. szám

A dolgozók érdeklődésének homlokterében a szakszervezeti tevékenység demokratizálása MINDENKI FELELŐSSÉGE Nemrég ünnepeltük gyárunkat, a Cérnagyárat, az elmúlt ötéves terv nagyszerű létesítményét, mely mint ismeretes közel kétezer, nagyobbrészt fiatal dolgozónak biztosított munkalehetőséget. Olyan fiatalokról van szó, akiket éppen az új gyár avatott munkásokká, szakmunkásokká. Tapasztalatlanságuk, a még csak csírájában megmutatkozó felelősségérzet nyilvánvalóan károsan hat vissza a termelésre. Szakszervezeti gyűléseinken nemhiába esik annyiszor szó a munkafegyelem lazaságáról, az igazolatlan hiányzásokról, a munkával szembeni helytelen magatartás megnyilvánulásairól. Közvetlen irányítóink, a mesterek, segédmesterek szintén velünk együtt ismerkedtek az új gyárral, az új környezettel. Ilyenformán közösen, egymást és önmagunkat képezve kell felvennünk a harcot hiányosságainkkal, hogypéldásan eleget tehessünk szakmai feladatainknak. Ezért is kell a szakszervezeti bizottságnak, a csoportbírónak minden erőt a politikai, szakmai nevelés érdekében mozgósítaniuk. S ezzel párhuzamosan általános mozgalmat kell indítani az általános műveltség gyarapítása céljából. Fentebb még csak csírájában megmutatkozó felelősségérzetről beszéltem. Nos, véleményem szerint ebben az irányban, ennek fokozása érdekében kell a legtöbbet tenni. Gyűléseinken sokszor felemlítették, hogy bizonyos apró kérdések megoldását is a textilipari kombinát vezetőségétől várjuk, várják. íme, egy sokatmondó példa arra, hogy az új gyár munkaközössége menynyire visszariad a felelősségvállalástól. Egy közös ankét (a szakszervezeti és a KISZ-bizottság kezdeményezte) rávilágított arra is, hogy a munkásnők többsége nem ismeri tervfeladatait s nem is sokat tesz annak érdekében, hogy megismerje azokat. Ilyen körülmények között nem váratlan, hogy a tervteljesítéssel kapcsolatosan nehézségeink vannak. Olykor éppen a gyűlések megtartási módjában kell számos hiba okát keresnünk. Lényeges fontosságú mutatók hangzanak el, lényeges kérdésekben kell döntenie a gyári közösségnek, de a jelenlévők nagyrésze most hall először ezekről, így aztán figyelmét elkerülik, nem tudja mérlegelni a döntés fontosságát. Javasolnám, hogy a szakszervezeti gyűlések, a vállalati közgyűlések anyagát, legfőképpen a határozati javaslatokat és intézkedési terveket már a csoportokban jóelőre ismertessék, beszéljék meg a dolgozókkal, mert csak így lehet megmenteni gyűléseinket a formalizmus veszélyétől. Tapasztalatlan fiatal munkásnő, szakszervezeti tag létemre. Íme, néhány szerény meglátás, mely a szakszervezeti tevékenység tartalmassá tételét igyekszik elősegíteni. Szabó Magdolna, a székelyudvarhelyi Cérnagyár dolgozója Az ember szemszögéből, AZ EMBERÉRT Határkőnek tartom azt, amit pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs mondott el az RKP KB február 10-11-i plenáris ülésén megtartott beszédében a szakszervezetek szerepéről és hatásköréről a hazai szocialista építés jelenlegi szakaszában. A szakszervezetek szerepének újszerű felvetése mint tudjuk a munkásosztály kettős minőségéből — tulajdonosi és termelői voltából — indul ki. S ennek e választott szerve csak úgy töltheti be szerepét a dolgozók széles tömegeinek teljes mozgósítását illetően, ha valamennyi vonatkozásban aktívan, kezdeményezi szellemben tevékenykedik. Ezért időszerű a szakszervezetek hatáskörének, az előttünk álló feladatokból fakadó önállóságának megvitatása. Kezdeném azzal, hogy a szakszervezeti bizottságoknak, csoportoknak konkrétabb feladatokat kellene kitűzniök maguk elé, hogy mint választott szervek hatékonyabb, operatívabb, nagyobb segítséget adjanak a munkásoknak. Megjegyezném, hogy olyan összetételű bürókat kell választani, amelyek tagjai ténylegesen eleget tesznek a rájuk bízott feladatoknak, hogy ne csak két-három büró- vagy bizottsági tag tevékenykedjen, hanem valamennyi, mindazok, akik érdemesnek bizonyultak a munkások szavazatára. A Csíkszeredai készruhagyárban, úgy érzem, két kérdés tevődik fel különös súllyal. Egyik a továbbképző tanfolyamokkal kapcsolatos. A továbbképző tanfolyamok konkrét formáját képviselik a dolgozók anyagi érdekeltsége növelésének. Ám az a mód, ahogy nálunk megvalósul, sok kívánni valót hagy maga után. Bár sok dolgozó vett részt ezeken a tanfolyamokon, egy új termék gyártásának bevezetése komoly gondot okoz. Még mindig vannak olyan munkások, akik nem teljesítik a normát. A továbbképző tanfolyamoknak eddig inkább elméleti jellegük volt. A szakszervezeti szervek feladatának tartom, hogy harcoljanak azért, hogy a tanfolyamokat kössék egybe a gyakorlattal, elsősorban a gyakorlati oktatásra, a mesterség tényleges elsajátítását, vagy a szakismeret növelését szolgáló keretek kifejlesztésére törekedjenek, mert ez és csak ez ök a dolgozók érdekében, nem a számszerű továbbképzés a cél, hanem az, hogy a résztvevő dolgozó bármilyen körülmények között megállja a helyét. A másik kérdés az ingázók problémája. Ismeretes, de úgy érzem, sokkal többet lehetett volna tenni néhány gond megoldásáért. „Felmerültek itt egyes kérdések - mondotta NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs említett beszédében — a nők élet és munkakörülményeivel kapcsolatban, mint például a bölcsődék, az éjjeli munka kérdése, a háztartási munka megkönnyítése, stb. Vannak a fiatalságot érdeklő kérdések is, a szakmai képzéssel, életkörülményeikkel kapcsolatban. Ezekkel a kérdésekkel figyelmesen és kitartóan kell foglalkozniuk a szakszervezeteknek, valamint a gazdasági és állami szervezeteknek is." A Csíkszeredai készruhagyár alkalmazottainak túlnyomó többsége nő. Sok kérést adtak be a napközi otthon létszámának bővítéséért, egy bölcsőde létesítéséért, egy étkezde megnyitásáért. Születtek javaslatok egy lányotthon építésére is, az ingázás ellensúlyozására. Kimutatható, hogy - perspektíváiban - csak nyerne a vállalat e kérdések rendezésével. Az ingázás nagy öszszegeket emészt fel, különbség van az ingázók s helybeliek munkakedve, teljesítménye között. Sok a hiányzás is. Csupán a munkaidő teljes kihasználása jelentős többletet jelentene. A szakszervezeteknek véleményem szerint fokozottabb mértékben kell az emberrel foglalkozniuk, az ember szemszögéből - aki tulajdonos és termelő - tekinteniük az élet kérdéseit. Kiss György, a Csíkszeredai Készruhagyár részlegvezetője SPORT - Az országos B-osztályú jégkorongbajnokság második fordulójának tegnap megkezdődött küzdelmei során az alábbi két találkozó zajlott le : Kézdivásárhelyi Szövetkezet — Brassói Dinamo 8-5 (1-1, 5-3, 2-1) , Székelyudvarhelyi Küküllő -Csíkszeredai Akarat 7-1 (2-1, 2-0, 3-0). Gépcsarnok a székelyudvarhelyi Cérnagyárban - Mondja meg, most mi lesz velk ?. .. Tompán, szívszorongva, segélyke- és reménykedő pislákolással hinytalankodik a kérdés. A tekintet mondja, becsaptak... a szavakben beállt csend arról vallat, hogy lehetséges mindaz, ami megtént ? A riporter is erre kiváncsi. Aztán heves, túlfűtött szóáradat vetkezik. Szárnyaszegett hiányos rudatok, állítmány állítmány után: tünk... dolgoztunk. .. tanulni artunk. . . kenyeret keresni. . . beoptak. . . Nehezen tudom kihámozni a léeget . Tíz és egynéhány csángó érmékről van szó, aki elszegődött gyímesközéploki fogyasztási szerkezethez asztalos, festő, cipész, frász és szabó mesterséget tanul- Hónapokon át dolgoztak, hogy végén kiderüljön : mindez lényében hiábavaló volt, mert semmifébizonyítványt, mesterlevelet nem sak adni nekik igyekezetük eliséréseképpen. De mielőtt még besétálnánk az iberi közömbösség, tudatlanság pénzsóvárság hűvös levegőjű lapintusába, tájékozódásképpen nézd meg, hogy mit is mondanak a törvényeink a tanoncképzéssel kapcsolatban ? lényegük a következő : A tanoncképzés nálunk, hosszabb vagy rövidebb időtartamra kötött kétoldali szerződésen alapszik. A tanulni vágyó ifjú megfogadja, hogy jól tanul és fegyelmezetten viselkedik stb., az intézmény pedig kötelezettséget vállal, hogy elméleti és gyakorlati oktatásban részesíti a tanoncot, ösztöndíjat (általában 3-400 lejt), munkaruhát és 24 napos szabadságot biztosít számára stb., stb. Egyszóval, mi ezt tanuláshoz való jognak nevezzük és államunk alkotmányában is szentesítettük. És nem véletlenül, mert évszázados, harcok eredménye ez a törvény, a dolgozók egyik legnagyobb vívmánya. Évente milliárdokat költünk azért, hogy nálunk mindenki tanulhasson, akinek ehhez tehetsége, képessége van. Nem csoda tehát, ha felszisszenünk, amikor ilyen hírek jutnak tudomásunkra és utánajárunk, lám, kik is azok, akik fittyet hányva törvényeinknek visszafelé próbálják forgatni az idő kerekét. ... A kislány keresi a szavakat. Édesapám 250 lejt fizet Irma néninek, a taníttatásért. Azt mondta, hogy többet nem tud adni, mert már hatodik hónapja tanulom a szakmát. — Hány testvére van ? — Hatan vagyunk testvérek. . . Édesapám erdei munkás. . . Szeretnék tovább menni, valami varrodába, vagy a Csíki Textilbe. . . 3 — Hogyan merészel pénzt elvenni, amikor ezt törvény tiltja ? Tankó Irma összeszorítja az ajkát. Hideg közömbösség ül az arcán. Érzem, hogy valahol az emberség perifériáján járunk, ott, ahol a megújuló világ lobogása közepette, megreked, egyhelyben topog az élet. Az egymás iránti emberi gondoskodás és aggodalom végállomásánál, ahol mindenfajta előrehaladásnak pirosat mutat a szemafor. Az asszony tovább hallgat. - Nem tudja, hogy ez közönséges szélhámosság ? Az lenne igazságos, ha visszafizettetnék ezt a pénzt magával, mert sem diplomát, sem más öröm!.. teri képesítést nem tud adni cserébe ezeknek a gyermekeknek. A pénz szó hallatáig megelevenedik az arca, és ömleni kezd ajkáról a hazugság, hogy ilyen eset nem fordult elő még tevékenysége során. A munkaügyi igazgatóság képviselője válaszképpen párosával sorolja azok nevét, akiket az utóbbi években így „kiszipolyozott". Valaki meg is jegyzi a jelenlévők közül: ,,A kapitalizmusban is csak ritkán fordult elő, hogy egy kisiparos pénzt vegyen el inasától. Hogy is mert ilyesmire vetemedni ?" Az asszony vonogatja a vállát és tudatlanságára hivatkozik, sűrűn ígéri, hogy „megjavul.. . A vezetőség tudtával történt ”. Lám milyen is az a vezetőség ? Tessék elképzelni egy dúsan párnázott elnöki ajtót, amolyan titoktartó és beszédhalkítót, arasznyi vastagon bebugyoláltat. Egy tekintélyt parancsoló díszes bejárat, aminél csak az a nagy tájékozatlanság a beszédesebb, ami mögötte van. Mert Tankó Bodor János,a fogyasztási szövetkezet elnökének „fogalma sincs a tanoncképzés előírásairól". „Ez nem az ő szektora", egy Milinta nevezetű állampolgár a hibás mindenért, mert ő intézte az inasok ügyeit, dehát Milintát sem lehet megkérdezni, mert megszűnt az állása ?. .. Mit tegyünk ? A megyei munkaügyi igazgatóság képviselője aktacsomókat kér. Közben az elnöknek „eszébe jut", hogy a megyei szövetségtől tanácsot kértek, mi is legyen azzal a 14 inassal, akit vizsgáztatni kellene. A felsőbb szerv azonban két sorban tudomásukra hozta, hogy nem tud segíteni a dél- Zöld Lajos (Folytatás a 3. oldalon) 2 Ha a káröröm is 4 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA IV. évfolyam 47. (932) szám 1971. február 26 péntek Ára 30 bani Az üzemvezetés tökéletesítése megköveteli az úfjítások szakszerűbb felhasználását, gazdasági hatékonyságuk növelését Amint már hírt adtunk róla, a szakszervezetek municípiumi tanácsa nemrégiben újító tanácskozást szervezett. A tanácskozáson résztvettek az újító és ésszerűsítő mozgalomban kitűnt dolgozók, a különböző vállalatok, gazdasági egységek vezetői, mérnökei, technikusai, Csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, székelykeresztúri vendégek, a szakszervezetek megyei tanácsának képviselői. Elemezték az újító és észszerűsítő mozgalom alakulását az 1966—1970-es időszakban, felszínre hozták az 1970-es év eredményeit. Az élújítóknak és kitűnt újítási köröknek ajándékokat nyújtottak át. A résztvevők megtekintették az újításokból, új termékekből rendezett kiállítást. Az újító és ésszerűsítő tevékenység jelentős szerepet játszik a megtakarítások elérésében. Mi sem bizonyítja ezt inkább, mint az, hogy az elmúlt ötéves terv időszakában a municípium vállalataiban 156 újítást és ésszerűsítést alkalmaztak, ami közel 2,1 millió lejes megtakarítást eredményezett. A mozgalomnak kimondottan tömegjellege volt, ez a tény bizonyos mértékben károsan érintette az újítások, ésszerűsítések értékét, minőségét. Ebben a vonatkozásban fontos előrehaladást jelentett az 1970-es év. Míg például az újítások és ésszerűsítések alkalmazásával — utólagos számítások szerint — 1966-ban 373 000 lej megtakarítást értek el Székelyudvarhely gazdasági egységei, addig a megtakarítások értéke 1970-ben megközelíti a 600 000 lejt. Jelentősen megnövekedett az egy újításra eső átlagos megtakarítás értéke is : az 1966-os évi 7 627 lejről 24 751 lejre ugrott 1970-ben. Az újítási mozgalom a termelés szükségleteinek tesz eleget, a vállalatok kulcskérdéseit oldja meg. Ez a törekvés eredményesebben mutatkozott meg a bútorgyár, a helyiipari vállalat és az élelmiszeripari felszereléseket gyártó vállalat dolgozóinak körében. Kulcsár Ernő újítása — a szélek furnírozására szolgáló berendezés — utólagos számítások szerint 102 900 lejes évi megtakarítást hozott a bútorgyárnak. Demeter Jenő tökéletesítette a diatoma-részleg szellőztető berendezését s ezáltal nemcsak a munkafeltételek javultak meg, de előzetes számítások szerint 364 000 lejes megtakarítás érhető el alkalmazásával. Benedek Elemér ugyancsak a helyiipari vállalattól a 6-15 mm-es szilikó-mangán lemezek átlyukasztását oldotta meg helyileg , újítása évi 2,5 millió lej megtakarítást hoz. Bár 1966-hoz viszonyítva 1970-ben minőségi ugrás következett be, nem érthetünk egyet azzal a helyzettel, ami mind a benyújtott, mind az alkalmazott újítások számát illetően mutatkozik meg. Ez a számbeli aláesés mindenekelőtt annak tudható be, hogy a műszaki szakemberek kevés segítséget nyújtanak az újítóknak a tervrajzok, vázlatok, számítások, prototípusok elkészítése vonatkozásában. Ugyanakkor számos újítót kedvetlenít el az a tény, hogy benyújtott újítására hónapok múltán sem kap választ, hogy az elfogadott újítást hónapok múltán sem alkalmazzák a termelésben. Pedig - mint ahogy több élújító hangsúlyozta - az újító és ésszerűsítő mozgalom nem újkeletű, bevésődött az emberek tudatába, lényükhöz Balázs András (Folytatás a 3. oldalon) A fejlett, korszerű mezőgazdaságért Még a hivatalos tél napjait morzsoljuk, látszólag pangónak a mezőgazdasági munkák. De csak látszólag. Ez az az időszak, amikor ismét és ismét elővesszük pártunk főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak iránymutató beszédeit, a pártdokumentumokat, amikor mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben a tagság, vezetőség, szakemberek egyaránt keresik az új lehetőségeket, azon fáradoznak, hogy magasabb szintre emeljék mezőgazdaságunk egészét, eleget tegyenek feladataiknak. A tanulás, a megfontolás, a mindenképpen tenniakarás időszakát éljük. Új utakat, módszereket keresünk, új távlatok felé tekintünk. Kifejezésre akarjuk juttatni földszeretetünket, azt, hogy mi, Hargita megyeiek, is belekapcsolódunk hazánk megújuló gazdasági pezsgésébe, prosperitásába, azért, hogy többet, jobbat tegyünk, mint eddig. Távlatokat, lehetőségeket kutatunk! Szerkesztőségünket is ez a cél vezérelte, mikor felkértük a neves egyetemi előadó tanár-mezőgazdászt - Pap Istvánt - mondjon el néhány olyan gondolatot, amely élénkebbé teszi a vitát, segít a bonyolult problémák között eligazodni, hozzájárul útkereső munkánk könnyítéséhez, a szakemberek, a tanulni vágyó mezőgazdasági dolgőzök képzéséhez, ismereteinek további bővítéséhez. 1. Rendezvények a pártévforduló tiszteletére. Maradandó élményben volt része a Csíkszeredai líceum pioníregysége 80 élenjáró pionírjának. A héten kirándulást szerveztek számukra mostanára, ahol megtekintették sok illegalista kommunista harcos szenvedésének színhelyét, a múzeummá alakított börtönt. A székelyudvarhelyi Dr. Petru Groza líceum tanulói a párt harcaiból ihletett művekből állítottak össze irodalmi műsort, amelyet eddig a municípiumban és peremközségeiben, valamint Korondon és Atyhán mutattak be. Fától fáig címmel Kányádi Sándor verseiből összeállított irodalmi műsorát mutatja be makét előadásban a Csíkszeredai líceum dísztermében Kudelász Ildikó, a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház művésznője. Borvízfürdő Csatószegen. A szerelési munkálatokat végzik a csatószegi új borvízfürdőnél. Az új épületben elhelyezték a hat kádat, jelenleg a vízmelegítő kazánt és a szennyvízlevezető csöveket szerelik. A lakosok 30 ezer lej értékű munkálat elvégzését vállalták a fürdő környékének rendezésére, szépítésére. A Gyergyó vidékén a Hargita művészegyüttes. Tegnapi gyergyószentmiklósi előadásaival megkezdte gyergyóvidéki körútját a szakszervezetek megyei tanácsának Hargita művészegyüttese. Az elkövetkező napokban felkeresik a környező községeket is. • Járdaépítési munkálatok. A kedvező időjárással megélénkültek községeinkben a járdásítási munkálatok. Legutóbb Farkaslakáról — ahol mintegy 400 köbméter anyagot készítettek elő, Csatószegről 300 méter alapozás befejezéséről és Szentábrahámról — ahol több mint egy kilométeren készítettek vízkavicsból járdát a mellékutcákban, amit majd lebetonoznak — kaptunk ilyen értesítést. 2 3 Új lehetőségek, új távlatok Azok az irányelvek, amelyeket Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP KB 1970. november 23-án tartott munkaülésén körvonalazott, mezőgazdaságunk fejlődésében új korszakot nyitnak. Az új tervezési mód, az új szervezési keretek, a szövetkezeti demokrácia kiterjesztése, a javított bérezési rendszer, a munkaerőgazdálkodás javítását célzó intézkedések számos vonatkozásban ígéretes, szép távlatokat nyitnak. Most, hogy az irányelvek általában közismertté váltak, egyes vonatkozásai pedig, — mint a szövetkezetközi tanácsok megalakulása, a gépesítési állomások átcsoportosítása— már meg is valósultak nem árt, ha kissé elgondolkozunk a dolgokon, és jól megfontoljuk a következő lépéseket. Világos dolog, hogy ha kitűzzük a célt, és kimondjuk az elvet , mindenki járjon az időjárásnak megfelelő ruhában, ebből még nem következik, hogy mindenki azonnal testére szabott öltönyt kap. Az új irányelvek legsarkalatosabb vonása éppen a szervezésben, tervezésben és vezetésben körvonalazott rugalmasság, a fejlődés alapvető feltétele. Az új megoldásokra azonban nem lehet azonnal, gondolkodás és felelősség nélkül rátérni, mert nem arról van szó, hogy egy bizonyos központosított és merev irányítási rendszert egy másik ugyanilyen jellegű, ugyancsak merev és bürokrata rendszerrel váltunk fel, s ha eddig nem mozdultunk parancs nélkül, ezután sem mozdulunk, míg az utasítás meg nem érkezik. Az új irányelvek értelmében rendre feloldjuk a túlzott kötöttségeket, és kidolgozzuk az új keret új tartalmát, azt a testhezálló ruhát, amit kényelmesen viselhetünk. Vegyük hát rendre az új irányelvek leglényegesebb célkitűzéseit és vizsgáljuk meg ezeket a „helyi” adottságok tükrében. A legelső, leglényegesebb kérdés a szövetkezeti egységek szakosítása. Világviszonylatban, különösen a mezőgazdaságilag fejlett államokban egyre határozottabban mutatkozik a különböző nagyságrendű mezőgazdasági üzemek egyirányú szakosodása, vagyis az üzem keze- Pap István (Folytatás a 3. oldalon) TANULSÁGOS ESZMECSERE Értékes eszmecserére került sor tegnap, február 25-én délután a Megyei Tudományos Munkaszervezési Kabinet és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa rendezésében. A téma a gazdasági-műszaki aktualitás egyik legújabb kérdését ölelte fel, a gazdasági egységek információs és műszaki dokumentációs rendszerének szükségességéről, megszervezésének módjáról vitatkoztak a résztvevők. Kolozsi Mária, a Csíkszeredai Hargita bányaipari vállalat technikusa és Míncsor Bálint, a galócási fafeldolgozó komplexum főmérnöke referátumokat terjesztettek elő e kérdés jelentőségéről, megszervezéséről, távlatairól a két egységben. A továbbiakban Dr. Manea Alexe, a Központi Műszaki-Dokumentációs Intézet és Baleanu Ion mérnök, az említett intézet brassói fiókjának munkatársai tartottak előadásokat az információs és műszaki-dokumentációs rendszer megszervezésének jelentőségéről a vállalatokban és gazdasági egységekben.