Megyei Tükör, 1969. november (2. évfolyam, 98-102. szám)

1969-11-15 / 100. szám

o VI­­ÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I m TÜKOR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1969. NOVEMBER 15., SZOMBAT ÁRA 50 BANI II. ÉVFOLYAM 100. SZÁM PLENÁRIS ÜLÉST TARTOTT AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA A Kovászna megyei pártbizottság no­vember 10-én plenáris ü­lést tartott, me­lyen a beruházási munkálatok és a téli front előkészítésének kérdéseit, vala­mint a párt sorainak bővítésével és a párttagok nevelésével kapcsolatos kér­déseket vitatták meg. A plenáris ülé­sen részt vettek Kovászna megye párt­bizottságának tagjai, póttagjai, a városi és községi pártbizottságok titkárai, a községi néptanácsok elnökei, tömegszer­vezetek, ipari és mezőgazdasági vállala­tok vezetői, központi szervek, minisz­tériumok és más vállalatok képviselői. Az ülés elnökségében Király Károly elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, a megyei pártbizott­ság első titkára. Szász Domokos, Stanca Constantin, Kórodi István, a megyei szánbizottság titkárai. Dragoș Ioan, a megyei néptanács végrehajtó Ázottsá­­g­ainak­­ iái a­­­lnöke . S­ á.s: Da­r><:.( i’’eves ív, a ínCQy&i pn­i i bizotí­tási osztályvezetői foglaltak helyet. Az illés munkálatait Király Károly elvtárs nyitotta meg. A plenáris ülés 21 felszólalója mély­rehatóan elemezte a beruházási terv teljesítése során felmerült problémákat, az évi terv teljesítésének feltételeit, ki­tért azokra a feladatokra, melyek az év hátralevő részében az építőkre, é­­pü­­let­ekre, tervezőkre és az illetékes minisztériumokra hárulnak. Török Á­­ron, a megyei néptanács alelnöke rá­mutatott, hogy a hiányos munkaszerve­zés miatt a megyei építészeti vállalat nem tudja teljesítőképességén a gépi fel­szerelését kihasználni; az építészeti gé­peket mindössze 50 százalékban, a te­hergépkocsikat pedig 72 százalékban használják ki- A felszólaló elemezve az építőtelepek anyagellátását, javasolta, hogy szüntessék­ meg a területi alapon megszervezett beszerzési vállalatokat, mert ezek nehézséget gördítenek a be­szerzésben; az építővállalatok közvetle­nül a termelővállalatokk­al szerződjenek. Sergio Mand­ales, a bodzafordulói párt­­bizottság titkára bírálta a megyei építé­si-szerelési vállalat vezetőségét, mert el­hanyagolta a bodzafordulói 16 lakrészes tömbház építését. A vállalat meg sem próbálta állandósítani itteni alkalmazot­tait, a munkálatokat vezető technikus csak nagyon ritkán látogatta meg az é­­pítőtelepet, olyankor sem beszélte meg a helyi szervekkel a teendőket. Márton Albert, a kézdi­vásárhelyi párt­­bizottság titkára részletesen elemez­te a kézdivásárhelyi építőtelepeken fo­lyó tevékenységet. Rámutatott arra, hogy Élelmiszeripari, Gépgyártóipari és az Ipari Építkezések Minisztériuma nem támogatta megfelelő módon az it­teni beruházási m’unká­v okát:, Ezek- e mint',, úuiunok nem tv A. : ] -is-teiaih, s azokat a megállapodásokat sem, ame­­lyekben az időszakos megbeszéléseken megegyeztek. Rámutatott továbbá arra, hogy a megyei építészeti vállalat amúgy mellékesen kezeli a kézdivásárhelyi lakónegyed építésének kérdését. A vál­lalat vezetői ahelyett, hogy tényleges segítséget nyújtanának az itteni mun­kálatokban, „felülvizsgálják“ az építő­­telepet. ..Nem felügyelőkre, hanem jó szakemberek segítségére van szüksé­günk“ — mondotta a felszólaló. Rosea Constantin, a kézdivásárhelyi 509-es é­­pítőcsoport vezetője és Szász Jenő, a megyei építészeti vállalat igazgatója felszólalásaikban rámutattak azokra a nehézségekre, amelyek az építőtelepe­ken az év folyamán felmerültek. Kér­ték a megye illetékes szerveit, segítsék - (Folytatása a 4. oldalon) a beruházási terv teljesítéséért A Román Kommunista Párt megkü­lönböztetett figyelmet szentel a­ terme­lés technikai-anyagi alapja növelésé­nek. A X. kongresszuson elhangzott je­lentés leszögezi, hogy az ország sokol­dalú fejlődését továbbra is a technikai­anyagi alap megerősítése határozza meg, a következő ötéves terv időszakában megvalósításra kerülő hatalmas beru­házási program által, mely volumene és arányai túlszárnyalja mindazt, amit az 1961—1970 közötti időszakban való­sítottak meg. Kovászna megye számára­­ jelentőségteljes az a tény, hogy a jelen­legi ötéves tervb­en előirányzott beru­házások kétszeresére növekedtek az el­múlt hatéves terv megvalósításainak, és hogy az 1069-es év beruházásai 130 mil­lió lejjel szárnyalják túl az 1968-as esz­tendőét. Kovászna megye beruházási munkála­tainak volumene 361 800 000 lejre e­­melkedik, beleértve az összes kiutalt pénzalapot , az állami tervben sze­replőket, a nem központosított alapokból előirányzottakat, valamint azokat a be­ruházásokat, amelyeket egyes, más me­gyei vállalatok itteni részlegeinél esz­közölnek. A központi alapból kiutalt beruházások­­ legnagyobb része az ipar felé irányul, elősegítve a termelőeszkö­zök és fogyasztási cikkek termelésének növelését. A gazdasági jellegű mun­kálatok mellett ez évben jelentős összeget — mintegy 60 millió lejt — fordítottak a lakásépítésekre, szociális-kulturális és más természetű objektumok építésére. A megyei pártbizottság — szem előtt­ tartva a beruházási munkálatok külö­nös fontosságát — elsőrendű feladatá­nak tekintette a beruházási terv teljes megvalósítását. Még 1968 negyedik év­negyedében utasította az építőipari egy­ségek pártszervezeteit, hogy biztosítsa­nak munkafrontot, az idei időszakra. Ez év januárjának első felében a me­gyei pártbizottság bürója, az építők, az építtetők, a tervezők és a központi szervek küldötteinek részvételével tar­tott munkaülésen konkrét utasításokat adott, hogy rendes körülmények között folyjanak a munkálatok már az év el­ső hónapjaiban. A munkálatok ütemé­nek meggyorsítása érdekében a párt­­aktíva havi felkészítőin a megyei párt­­bizottság bürója kijelölte a feladatokat, a büró tagjait beosztotta a megye leg­jelentősebb építőtelepeire. A megyei pártbizottság a gazdasági komisszió ré­vén megszervezte a beruházási munká­latok állandó ellenőrzését. Kézdi­vásár­helyen hetente munkaü­léseket­­ szervez­tek, ahol részt vettek az új negyed épí­tői, építtetői és az illetékes miniszté­riumok küldöttei. A megyei pártbizottság kezdeménye­zésére létrejött még az év elején a Ko­vászna megyei néptanácsnak alárendelt megyei építési-szerelési vállalat, majd (Folytatása a 4. oldalon) OOf too Alaphelyzet : száz a lapszámban is, akár kettőben vagy tíz­szer százban csupán az idő és a valóság töredékét lehet vázolni. Az újságírás szülői : a tények, a való élet, másfelől szándék. Az élet adott, a tollas ember dolga a szándék tisztes­­­ségével kiválogatni, kiszűrni az okulásra indító igazat belőle, s felmutatni a szavak villámfényénél, így, ilyen túlzó metaforával írom, s az inasév keserveit, örömeit érzem alatta, a mesterség birtokbavételének munkáját. Amíg eljuthatunk a vizsga-remekig. Minden írás - a maga módján - kísérlet erre, de csak tizen­négyezer olvasó rábólintása szentesítheti a kísérlet sikerét, így válik az újságírás a legdemokratikusabb hivatássá a saját belső törvényei szerint. KORMOSMENTI LATIFUNDIUM » A vegyeskar nem tud énekelni A Kormos vize szeszélyesen kanya­rog, a meredek teraszok, agyagos fenn­síkok és a Hargita erdőségeinek neki­szaladó szántók között. Valahol fenn ezek isznak belőle, de itt a falvak, kö­zöt­t cövekekkel, kőt­öltéssel próbálják kordába fogni. Meg is teszi, ami tőle telik. Fülében együttműködik a pálin­kafőző üsttel — az épület, így kívülről nézve, egészen kisü­zemszerű, lennebu pum­paház áll a partján, ahol állatok számára emelik ki a vizet, s eléggé tá­gas völgyében mindenütt hajlandók a száz hektár öntözését biztosító két gép­csoportot ellátni. Egybe is fűzne ez a négy falut, mint valami gyöngyszeme­ket a megye mezőgazdaságának díszé­re, de a négyszólamú énekkar semmi­lyen karmesteri intésre nem akar kií­rásban énekelni. Olasz telek basszusa Tompa Ernő (Folytatása a 3. oldalon)

Next