Megyei Tükör, 1969. november (2. évfolyam, 98-102. szám)
1969-11-01 / 98. szám
A KÖZPONTOSÍTOTT ALAPOT KELL ÉS LEHET BIZTOSÍTANI (Folytatás «/ első oldalról) szárítóberendezést az építő vállalat, s ezért bejáratásról szó sem lehetett. Azonnal használatba került, és rövidesen felmondta a szolgálatot, ami több napos kiesést okozott és késlekedést az átvételi terv teljesítése terén. Ettől a kellemetlen üzemzavartól eltekintve, a tárolást a berendezések állandó működtetése — ha sontítva is — biztosította. baráti szárítóberendezés az ottani központ embereinek lelkes hozzájárulásával készült, mert régi berendezésből állították össze, de ezzel sokat segítettek a vállalaton és a termelőkön egyaránt. A gazdaságok, a körülményekhez képest, szép terméseredményt értek el. Az eddigi adatok szerint megyei átlagban kenyérgabonából több mint 2 100 kilogrammot, árpából közel 2 100 kilogrammot takarítottak be hektáronként. A központosított alap tervfeladatát teljesíteni lehet, sőt fel U il is lehet múlni. Ennek ellenére 1000 tonna kenyérgabona és 700 tonna árpahátralékot tartunk nyilván. Számos gazdaságunk jóval felülmúlta az előirányzott össztermelést. Árkos 100 tonna, Kökös 220 tonna, Martonfalva 440 tonna. Kézdiszentlélek 4äü tonna kenyérgabonát termelt terv fedett. Árpából Tamásfalva 100 tonnával, Szentkatolna 1 >0 tonnával, Nyújtód 180 tonnává múlta felül a tervezett össztermést. Olyan egységek is vannak, ahol a vezető tanács nem segítette elő azt, hogy a lehetőségekhez képest fedezzék a szerződött mennyiséget. Lemhény 70 tonna, Pólyán 20 tonna, Szentivánlaborfalva 1á tonna gabonával adós. Nem említjük Erdővidéket, ahol általában gyenge hozamokkal számoltak, de azok a gazdaságok, ahol a tervet túlteljesítették az előzetes megegyezés alapján, terméstöbbletükből hozzá kell járuljanak a központosított alaphoz. Az átvevő központ ugyanakkor eleget tesz a szerződésben foglalt kötelezettségeinek. Megtéríti a felárat, és a sörárpa ellenében járó szemeskukoricát határidőre rendelkezésre bocsátja. A termelők részéről szükség van a lelkes hozzájárulásra, az önző magatartás leküzdésére, az ország közös érdeke iránt érzett felelősségre. Megyénk gabonafelvásárlási terv előirányzatát teljesíteni tudjuk, erre megvan a lehetőség. A gabonaátvevő-központok biztosítják a leszállított gabonamennyiségek gyors ütemű átvételét, a terményt jó feltételek mellett gondozzák és tárolják a malmok, sörgyárak részére, hozzájárulva ezzel a zavartalan közellátás ügyéhez. hírek .A párt- és államve-ztőségnek a gazdasági élet egyre magasabb szintre való emeléséért hozott intézkedései alapján a Kovászna megyei néptanács, elhatározta: Megalakítják a megyei városgazdálkodási vállalatot Sepsiszentgyörgy székhellyel. Igazgató : Lőrincz István. A vállalat munkakörébe tartozik majd az ivóvíz feltárása, tárolása és eloszlása, a metángáz szétosztása; kanalizálás, autóbuszokkal és személygépkocsikkal való közszállítás; lovasszállítás ; szemét szállítása és összegyűjtése ; tervezések a lakosság számára ; magángarázsok karbantartása ; víz, kanális és kémény bekötése. Létrehozzák a megyei lakásgazdálkodási vállalatot Sepsiszentgyörgy székhellyel. Igazgató: Tenț Xicolae. Ez az egység a következőkkel foglalkozik: az állami tulajdonban levő lakásalappal és a helyi érdekeltségű szállodákkal való gazdálkodás; a szocialista szektornak és a lakosságnak v végzett építkezések és szolgáltatások; a lakásalap karbantartása ; szerződéskötések magánlakások építésére ; lakásépítkezésekre és különböző berendezésekre vonatkozó beruházások állami alapokból. Megalakul a Kalász megyei helyiipari vállalat Sepsiszentgyörgy székhellyel. Igazgató: Popa Alexe. A vállalat keretében fognak működni : a volt sepsiszentgyörgyi kenyér- és malomipari vállalat, a kovásznál és málnást honi- és szénsavtöltöde, a bibarcfalvi, előpataki és bodoki bor vitt öltöde A Kovászna megyei néptanács keretében megalakították a következő igazgatóságokat : technikai és beruházási igazgatóság, rendészeti, tervezési és ellenőrzési igazgatóság, út , hídépítési és karbantartási igazgatóság, ár és illetéke hivatal. A közeljövőben megalakul a városgazdálkodási részleg. 4 megyei TÜKÖR A VEZETÉS hatékonyságának növelése (Folytatás az első oldaltól) parátust. Nost eddigi konkrét eredménye az, hogy kiküszöbölődött a vállalat és minisztérium közötti közbeeső láncszem — a vezérigazgatóságok. — Ezeknek a funkcióját pedig részben a kombinátok vették át, így lehetőség nyílt arra, hogy közvetlenül a termelőegységeknél döntsenek a termelés szempontjából lényeges kérdésekben. Továbbá csökkent az adminisztrációban alkalmazott személyek száma - nálunk például 284-ről 221 re. Vass Károly : A fentiekből nyilvánvalóan következik, hogy maguk a minisztériumok is közelebb kerültek a vállalatokhoz Eddig miniszter vagy alminiszter elé egy vállalati igazgató csak úgy kerülhetett, ha előzőleg átment a vezérigazgatóságok szűrőjén. Most a legmagasabb szinten felelős állami vezetőkkel tárgyalhatunk a termelőegységek problémáiról. Különben a minisztériumok átszervezése ugyanezt a célt szolgálta A Könnyűipari Minisztériumban például tizenegy operatív osztály alakult, és ezek közvetlenül át tudják fogni a problémákat, könnyebben tudnak segíteni ott, ahol kell. — A termelőegységek működésében mi az, ami új ? Hites József : Egyelőre még mi is az alakulás, átszervezés fázisában vagyunk, konkrét eredményekről aligha tudnánk beszámolni ,előre láthatunk egy egész sor alapvetően fontos változást. Növekedni fog a kombinát vezetőségének hatásköre, ami a beszerzést és eladást illeti. És ez már önmagában is annyira jelentős, hogy kihat az egész termelési folyamatra. Ami minket illet, az átszervezés következtében a kombinát hatáskörébe tartozik, a sepsiszentgyörgyi textilgyár mellett, a kézdivásárhelyi készruhagyár, ezenkívül a textilgyárhoz csatolták mint részleget a prázsmári posztógyár kovásznás gyapjúfonodáját. Nos, ebből következik, hogy javulni fog az üzemek közötti ellátás. Bizonyos értelemben önellátóvá válhat a kombinát. A kombinát létrehozásával a részleg és gyárak közötti kooperálás kiszélesedik, lehetőség nyílik egy hangsúlyozottabb specializálódásra. — Milyen kihatással volt az átszervezés a technikai szakemberek tevékenységére ? Ferencz János: Nézzük például a főmérnök* feladatait A régi főmérnöknek foglalkoznia kellett, közvetlenül a termelési kérdéseken kívül más osztályokkal is például a beruházási, beszerzési osztállyal Ez nyilvánvalóan azt jelentette, hogy szétszóródott a tevékenység a különböző osztályok küözött. Az új feltételek között viszont csak kimondottan a termeléssel kell foglalkoznia. Lehetőség nyílik tehát, hogy alaposabban, körültekintőbben oldja meg a termelési problémákat .Ezenkívül jelentős az is, hogy a különböző kérdésekkel igazgatói szinten foglalkozhatnak ; a döntéseket a legmagasabb szinten ,a legkompetens Mennyivel váll kompetensebbé a kombinát vezetősége a tervezésben ? Vass Károly : Az egymáshozgazgató hatáskörébe tartoznak. Ezzel mindenfajta kérdés megoldásában hatékonyabban intézkedhetünk: áttekinthetőbbekké váltak az összes kérdések, így a tervezéssel kapcsolatosak is. Ezenkívül közvetlenebbé vált a többi vállalattal való kapcsolatunk is, így például a külkereskedelmi vállalattal most már közvetlenül mi tárgyalunk, a vezérigazgatóság közvetítése nélkül. Megismételném azt, hogy még a kezdet kezdetén vagyunk, pontosan és konkrétan még nem ismerhetjük az átszervezés eredményeit. Egy azonban bizonyos : a vezetés közelebb került a termeléshez, és ezzel megvan a lehetőség a vezető szervek munkája hatékonyságának növelésére. Lejegyezte : Gajzágó Márton a mester szerepe a termelésben Pártunk X. kongresszusa hangsúlyozza, hogy szocialista gazdaságunk számos nagy tarasztalatú, sokoldalúan képzett, kitűnő szakemberrel rendelkezik, és rámutat arra, hogy ma szükségesebb, mint bármikor a szakemberek helyes kiválogatása és nevelése, hogy maradéktalanul érvényt kell szerezni a .,megfelelő embert a megfelelő helyzet elvnek. Meg kell tehát találnunk az ember képességeinek, alkotó energiájának, az összes emberi lehetőségek értékesítésének és megvalósításának új, ésszerűbb és hatékonyabb módozatait, szélesebb teret kell biztosítanunk az alkotó kezdeményezésnek, a közösségen keresztül minden egyes ember számára meg kell teremtenünk az ország gazdasági, társadalmi és politikai életében való felelősségteljes részvétel lehetőségét. Közismert, hogy mindenkit befolyásol a környezet, amelyben él. Az emberek a rendelkezésükre álló idő egyharmadát munkahelyeiken töltik, így feltétlenül nyomot hagy bennük a vállalat tevékenysége, az itt kialakult munkastílus, munkatársi viszony és magatartás. Jelenleg — a tudomány és technika rohamos fejlődésének következményeként — csaknem valamennyi vállalat állandóan korszerűsödik, újból és újból alkalmazkodnia kell az új, fejlettebb technológiai feltételekhez. A legjobb döntés ,megtalálása és kidolgozása, amely a vállalat jövedelmezőségének és jövőjének alapvető feltétele, rendkívül bonyolult, komplex kérdéseket vet fel. A termeléssel és az emberrel kapcsolatos kérdések sokoldalúsága szükségessé teszi, hogy a munkahelyi vezető különleges szervezői adottságokkal, kitűnő emberismerettel, rendkívüli mozgósító készségekkel rendelkezzék; legyen fogékony az új iránt, és szintetizáló képességei alapján a legrövidebb időn belül találja meg a legjobb megoldást minden kérdésben. Ezekkel a tulajdonságokkal kell rendelkezzék tehát a mester — a munkahelyi vezető — elsőrendű szerepe van tehát a termelés és munka szervezésében. A termelés szervezése azoknak a tényezőknek és a köztük levő kapcsolatoknak a meghatározásából indul ki, melyek alapvetően fontosak a cél — az anyagi javak termelése — szempontjából A mester szerepe a termelési folyamat megszervezésében korlátlan : ö az. áldásszerűen beosztja az alkalmazottakat a munkahelyen a dolgozók képesítésének megfelelően osztja el a feladatokat, gondoskodik a munkahelyek anyagellátásáról, ellenőrzi a feladatok végrehajtását. A mesternek a legmesszebbmenően támogatnia kell az új technika, a fejlettebb technológia és munkamódszerek bevezetését. Támogatnia kell az újítók javaslatait, gondoskodnia kell a munkafázisok gépesítéséről, hozzá kell járulnia a belső tartalékok felfedéséhez és kihasználásához, a termelés és termelékenység növelése érdekében. Kitűnik tehát, hogy a mester alapvető feladatai révén, kezdeményezője a termelés és munka megszervezésének. Megyénk köztársasági és helyiipari vállalatainak mesterei következetesen ültetik át a gyakorlatba termelés és munkaszervezéssel kapcsolatos ismereteinket, és ezzel személyesen is hozzájárulnak megyénk gazdaságának fejlesztéséhez. Megyénk egyik vállalatánál, az építőipari vállalatnál csaknem fiatal valamennyi munkahelyen olyan mesterek dolgoznak, akiknek munkastílusa, szervező- és vezetőkészsége csak elismerést válthat ki. Jellemzőjük a nagy tapasztalat, a rendkívül alapos szakmai ismeret, az a képesség, hogy munkatársaikat, bevonják a közös tevékenységbe. A jók közül talán a legjobb (ha ezt egyáltalán így ki lehet válogatni) Szénégető József, aki egész mivoltában élő példám a jó munkahelyi vezetőnek, szervezőnek. Szorgalmas, lelkiismeretes munkája révén az általa vezetett csoport egyik büszkesége a vállalatnak. A sepsiszentgyörgyi textilgyárnak régi hagyománya a munkahelyek kitűnő megszervezése; az üzem a kiváló mesterek egész sorát nevelte, akik valóban a termelés és munkaszervezés alapvető tényezői, így Bardóczi Sándor, Imreh Sándor, István László, Kiss Attila, Bocz Károly, Kakasi Tibor, Bene Géza és még sok tapasztalt mester kitűnően tudja egyesíteni magas fokú szakmai ismereteit a közösségi munkával, és így csoportjuk valamennyi tagját képességeiknek, funkciójuknak megfelelően tudják bevonni a feladatok végrehajtásába. És ha megyénk kitűnő mestereiről beszélünk, nem feledkezhetünk meg a köpeci bányavállalat és a faipari vállalatok mestereiről sem, akiknek tevékenysége révén évről évre, hónapról hónapra egyre több szén kerül a felszínre és egyre több fűrészáru bútorgyárainkba. A termelés és munka szervezése, ez az új tudományág —, melynek alapját az RKP 1967 decemberi Országos Konferenciáján rakták le, a szervezési kérdések mellett foglalkozik az alkalmazottak, az ember megismerésével is. Ennek a hosszú folyamatnak az eredménye valamennyi munkahelyi vezető — csoportfelelős vagy mester — mérnök vagy vállalati vezető szerepének növekedése kell legyen. A vállalati vezetőnek nemcsak munkamódszere, beosztottjainak önálló véleményformálásra való nevelése, hanem kifejezi a személyiség iránti tiszteletét is, és mint ilyen, kötelező számára. Az ember, a vállalat alkalmazottainak megismerésében és megítélésében az alapvető feltétel a közösségben végzett munka kell hogy legyen. Ennek az elvnek az érvényesítése feltétele az alapos emberismeretnek, lehetőséget teremt a szubjektivitás kiküszöbölésére, a legjobb szakemberek támogatására. Ennek ez elvnek az alkalmazó a feltételezi, hogy azok, akik véleményt mondanál, valakiről, minden vonatkozásban ismerjék a szóban forgó személyt. Korszerű gazdaságot csak sokoldalúan képzelt szakemberekkel lehet megteremteni. Ebből következik, hogy valamennyien felelősek vagyunk szocialista gazdaságunk emberi alapjainak a megteremtésében, állandó tökéletesítésében, az emberek nevelésében. Tomáș Ana mérnök, a termelés és munkaszervezés megyei kabinetjének igazgatója II. évfolyam 98. szám