Megyei Tükör, 1970. október (3. évfolyam, 146-162. szám)

1970-10-20 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! TÜKOR AZ IJ KI* KO­VÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTAN­ÁCS LAPJA twmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm 1970. OKTÓBER 20. KEDD ÓRA 30 BAMI III. ÉVFOLYAM 152. SZÁM NICOLAE CEAUŞESCUNAK, AZ ÁLLAMTANÁCS ELNÖKÉNEK BESZÉDE AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE KÖZGYŰLÉSÉNEK JUBILEUMI ÜLÉSSZAKÁN Elnök úr ! Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete tagállamainak tisztelt képviselői ! Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete megalakításának negyed­­százados évfordulója alkalom egyrészt a 25 esztendő alatt be­következett nemzetközi fejlődés és világszerte végbement válto­zások áttekintésére, másrészt az ENSZ ez idő alatt kifejtett tevé­kenységének a számbavételére. Ugyanakkor az ülésszak, hogy megfeleljen a népek várakozá­sainak, hivatott világosabban meghatározni az Egyesült Nem­zetek Szervezete további tevé­kenységének irányvonalait, a nemzetek közötti sokoldalú e­­gyüttm­­ködés megvalósításának a világbéke biztosításának út­jait. Mint ismeretes, az Egyesült Nemzetek Szervezetét a máso­dik világháború végén hozták létre , amikor még nem szá­radt fel a népek által hullatott vér, mikor még nem gyógyult be a hitlerista Németország ál­tal kirobbantott pusztító világ­égésnek áldozatául esett tíz­milliók utáni mély seb. Az E­­gyesült Nemzetek Szervezetének már az elnevezése is arra em­lékeztet, hogy megalakításánál szem előtt tartották : a földke­rekség összes nemzetei egyesít­sék erőfeszítéseiket a minden egyes nép szabad fejlődését biz­tosítani tudó tartós béke meg­teremtéséért-Őszintén meg kell mondanunk a népek előtt, hogy a szervezet Alapokmányában foglalt nemes elvek még nem érvényesültek maradéktalanul a világ összes államai, közötti kapcsolatokban. Természetesen szervezetünk je­lentős szerepet töltött be a nemzetközi életben. Az eltelt időszakban a legfontosabb ese­mények az ENSZ figyelmének középpontjában álltak, számos, nagy jelentőségű határozatot fo­gadtak el. Sajnos azonban, e ha­tározatok közül sokat nem való­sítottak meg, vagy csak részle­gesen valósítottak meg. Ugyan­akkor rá kell mutatnunk, hogy egyes fontos kérdésekben, a vi­lág küzdőterén felmerült szá­mos konfliktusban az Egyesült Nemzetek Szervezete helytelen határozatokat fogadott el, s e­­zek csorbát ejtettek tekintélyén, negatív kihatással voltak a nem­zetközi élet fejlődésére. Az ENSZ negyedszázados története, pozitív és negatív oldalainak számbavétele ebből az alkalom­ból, úgy vélem, szükséges, hogy levonhassuk az összes tanulsá­gokat, mert csak így növelhet­jük a szervezet szerepét a vi­tás kérdések megoldásában, a népek közötti együttműködés és a világbéke biztosításában. Ismeretesek azok a nagy tár­sadalmi és nemzeti jellegű vál­tozások, amelyek ebben a 25 év­ben mentek végbe a világon. Az ENSZ megalapításakor csak e­­gyetlen szocialista állam , a Szovjetunió létezett. Ma 14 szocialista állam van a világon, a földkerekség lakosságának több mint egyharmadát képvi­selve. Más népek a szocialista útra terelik gazdasági-társadal­mi fejlődésüket. A nagyszámú szocialista or­szág megjelenése és fejlődése parancsoló módon napirendre tűzte a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élésének problémá­ját. Az utóbbi évtizedekben tanúi voltunk a gyarmati rabságban, imperialista uralom alatt síny­lődő tucatnyi nép erőteljes nemzeti újjászületésének. A népeknek a nemzeti füg­getlenség visszaszerzéséért foly­tatott harca eredménye­ként összeomlott a gyarmati rendszer, s a gyarmati birodal­mak romjain tucatnyi új állam jelent meg. Ezek az államok ma jelentős szerepet töltenek be az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben, az egész nemzetközi élet­ben. Kor­un­k műszaki-tudományos forradalma, az ember behatolá­sa a Kozmoszba és a kultúra hatalmas fejlődése nagy válto­zásokat eredményezett az embe­rek gondolkodásában és tudatá­ban. A népek, az emberek mind­inkább tudatában vannak, mi­(Folytatása a 2. oldalon) . vasárnap a mezőn kellemes, napos idő volt ok­tóber 18-án. A megyei pártbi­zottság tájékoztatása szerint a termelőszövetkezetek földjein összesen 10 000 falusi és városi dolgozó szorgoskodott: TSZ- tag, diák és munkás. A vasárnap esti mérleg a kö­vetkező : a szántást 188 hektá­ron, a talajelőkészítést pedig 227 hektáron végezték el. Beve­tettek 200 hektár területet, ami­ből 178 hektárt búzával és rozs­­zsal. A burgonyát 133 hektár­ról takarították be, összesen­­ 025 tonnát. Az akció különö­sen szép eredménnyel zárult Csernátonban, Kézdiszentléle­­ken, Torján, Nyújtódon, Ozs­­dolán, Illyefalván és Bodokon. Karcsi Balázs, a Torja köz­ségi pártbizottság titkárhelyet­tese tudósít arról, hogy a nagy vasárnapi krumpliszüretre össze­verbuvált önkéntesek egy része kénytelen volt karba tett kézzel nézni a munkát, mert a mező­gazdasági gépesítési vállalat nem küldött elég gépet Torjá­ra, a gyengén eresztő krumpli­fészkek termését pedig az ön­kéntesek fele is felkapkodhatta. Megjegyzésünk : úgy véljük, nem egyedüli eset a torjai s még csak nem is a helybeliek a felelősek. És mégis, mégis, mi­kor arról panaszkodunk — min­den szinten —, hogy kevés mun­kaerőt sikerült mozgósítani a betakarítási vagy más munkála­­tokra, miért nem gondolunk arra is, hogy az ilyen szerve­zési bakklövések — mikor nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal — elveszik az emberek ked­vét a munkától, s nem csoda, ha a krumpliszedés helyett inkább meccsre mennek. Ott több a látnivaló. 99 Sepsiszentgyörgy köz­pontjában épül a szak­szervezeti művelődési ház. Ha elkészül, Kovász­na megye legnagyobb, s egyben legreprezentatí­vabb ilyen jellegű léte­sítménye lesz. Felkértük Orbán Árpád elvtársat, a szakszervezetek megyei tanácsának elnökét, hogy tájékoztassa olvasóinkat. — Milyen is lesz a­ kultúra új hajléka? — Szép. De a számok a jelzőnél kifejezőbbek : 9 és félmillió lejes be­ruházással épül. Ebből tehát következtetni lehet monumentalitására, ki­vitelezése tulajdonképpen az alexandriai kultúr­palota tervrajzának át­dolgozott változata. Az ottani síkvidéki jelleg­zetességet a Kovászna megyei tervezőhivatal egy kollektívája — Riti­­Olivér műépítész vezeté­sével — átdolgozta az egy percre itteni építkezési stílus, valamint a földrajzi fek­vés követelményeinek megfelelően. Amfiteát­rum-szerű színházterme 600 férőhelyes lesz, sz­áz­­­z­al nagyobb, mint az ál­lami színház, nézőtere. Színpadán tehát bármi­lyen előadást meg lehet majd rendezni. Emellett 150 f­érőhely­es előadóte­rem, könyvtár, kiállítási terem, klub, több helyi­ség az amatőr körök ré­szére stb. kap még he­lyet az épületben. Köz­ponti fűtéssel, kondicio­nált levegővel lesz el­látva. — A tervek szerint mikorra várható az át­adás ? — A jövő év végére. De — s ezt figyelmezte­tésnek szánnám az épít­kezés, vállalat felé—,ám a jelenlegi üzemmel dol­goznak, nem látom a terv teljesülésének biztosíté­kát. Meg kell gyorsíta­ni az építkezés ütemét. (bas) ÉJFÉLI HÍREK BELGRÁD Tegnap ünnepséget tartot­tak a belgrádi Hadsereg Ház­ban Románia Szocialista Köz­társaság fegyveres erőinek kö­zelgő napja alkalmából. Marin Pancea ezredes, hazánk bel­grádi katonai attaséja méltat­ta az évforduló jelentőségét. Ez alkalomból kiállítás nyílt meg ugyanott a román katonák életét tükröző fényképekből, valamint a fegyveres erők kép­zőművészeti stúdiójában tevé­kenykedő festőművészek, szob­rászok és grafikusok alkotá­saiból. Román filmbemutatót is rendeztek. LONDON Vitorlás csónakon világ kö­rüli útra indult vasárnap a 30 éves Chay Blyth volt skót eme­­lőernyős. A vállalkozásra a British Steel társaság védnök­sége alatt kerül sor Chay Blyth indulásakor a Hampshire gróf­­sági K­amble kikötőben kije­lentette az újságíróknak, hogy 18 hónap alatt megállás nélkül körülbelül 50 000 kilométert tesz meg. A magányos hajós 1,5 tonna élelmiszert visz magával. Blyth 1966-ban John Ridge­way kapitánnyal együtt eve­zős csónakkal kelt át az Atlan­ti-óceánon. PÁRIZS A párizsi Bernheim-Jeune képtárban népes közönség jelenlétében megnyílt Ale­xandru Ciucurencu festőmű­vész kiállítása. A művész a be­mutatott 46 csendélet, tájkép legtöbbjét az utóbbi években festette. A kiállítás két hétig tart nyitva. WASHINGTON Nixon elnök tegnap megszakí­totta választási körútját, hogy a Hot Springs-i (Virgínia állam) fürdőhelyen üzletemberekkel s gazdasági szakértőkkel ele­mezze az USA gazdasági hely­zetét. Az amerikai sajtó sze­rint az üzletemberek és a gaz­dasági szakértők egyetértenek a kormánnyal a gazdasági élet alakulása tekintetében. Véle­ményük szerint az infláció csökkenőben van és 1971-ben sor kerülhet az USA gazdasági expanziójára. a követelmények szintjén Megyeszerte folynak a pártalapszervezetek beszámoló- és választási közgyűlései. Jó alkalom ez arra, hogy a kommu­nisták felmérjék egyéves tevékenységüket, számba vegyék eredményeiket­ és nehézségeiket, meghatározzák az elkövet­kezendő időszak tennivalóit. Ezeken a gyűléseken — s természetesen más esetben is — igen sok szó esik a párt vezető szerepéről. Nem azért, mintha a párttagok nem lennének tisztában a pártvezetés fontosságá­val és szükségszerűségével, hanem azért, mert országunkban a párt vezető szerepének elmélyülése,­ gazdasági és társadal­mi életünk minden fokán való erősödése népünk fejlődésé­nek elengedhetetlen követelménye. Nicolae Ceauşescu elv­társ kongresszusi beszámolójából idézzük: „Elmondhatjuk, hogy a kommunista párt tölti be társadalmi rendszerünk élte­tő központjának szerepét. E központ normális működése elen­gedhetetlen feltétele szocialista társadalmunk szüntelen fejlő­désének. Ezért állandóan gondoskodnunk kell a párt erősíté­séről, szervezési formáinak és munkamódszereinek tökéletesí­téséről, egységének megacélozásáról." Ismeretes, hogy pártunk ezt a szerepét félévszázados küz­delmes harcban vívta ki. Kétségtelen, a társadalom fejlődésé­nek jelenlegi szakaszában egyre komplexebbé, sokrétűbbé válnak azok a feladatok, amelyeket életre kell hívnunk anyagi és szellemi civilizációnk magasabb fokra való emelése érdekében. S ezeket a feladatokat csakis akkor tudjuk ma­radéktalanul a gyakorlatba átültetni, ha pártalapszerveink és­­szervezeteink a követelmények szintjén tudják irányítani az ipari egységek, mezőgazdasági termelőszövetkezetek és vállalatok, kultúrintézmények munkáját. A sepsiszentgyörgyi textilgyár, a köpeti bányavállalat, a szentléleki, torjai, uzoni termelőszövetkezetek és más egysé­gek pártszervezetének életében tapasztalhattuk azt a szelle­met, amely valóban jó eredményekhez vezetett a gazdasági és politikai tevékenységben egyaránt. Ténylegesen sikerült megteremteniük a pártszervek és adminisztrációs vezető­ségek között a mindenképpen termékenyítő hatású összhan­got, amely abban gyökerezik, hogy együtt vállalták a terme­lés állandó fokozásának nehézségeit s a sikerekben, eredmé­nyekben is együtt osztoznak. Ezekben az egységekben — nyilván másokban is — a pártbizottságok, pártalapszervezetek mindennapos munkájában mind nagyobb szerephez jut a tu­datformálás, az elméleti és gyakorlati elemek mind szoro­sabbá való fűzése. Nehézség azonban bőven akad, elsősorban némely pártalap­­szervezet, pártbizottság munkastílusában. Nem minden válla­latban, intézményben kielégítő még a pártalapszervezet irá­nyító, szervező szerepe. Csakis ezzel magyarázható, hogy pél­dául az ajtai, dalnoki termelőszövetkezetben működő párt­­szervezetek, a pártbizottság nem tudott a legégetőbb mező­­gazdasági munkálatok idején a gazdasági tevékenység szer­vezőjévé, ösztönzőjévé válni. Mint ahogyan a sepsiszent­györgyi bútorgyár pártbizottsága sem állt ilyen szempontból hivatása magaslatán. A beszámoló és választási közgyűlés igen jelentős momen­tuma szervezeti életünknek és jó alkalom arra, hogy az alap­szervezetek vezető szerepét a mai követelményeinek szintjén elemezzék, értékeljék. Péter Sándor

Next