Megyei Tükör, 1970. november (3. évfolyam, 163-187. szám)

1970-11-21 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! AZ RKP KO­VÁSZNA MEGYI­ I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYI­I NÉPTANÁCS LAPJA 1970. NOVEMBER 21., SZOMBAT ARA 30 BANI III. ÉVFOLYAM 180. SZÁM A román párt-és kormányküldöttség látogatása Bulgáriában A szófiai lakossággal való baráti találkozások után, a hi­vatalos megbeszélések befejez­tével és a román—bolgár ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dés aláírása után Románia Szo­cialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége, Nicolae Ceaușescu elvtárssal, a Román Kommunista Párt főtitkárával, az Álamtanács elnökével az é­­len, fodor Zsivkov elvtárssal, a Bolgár KP KB első titkárával, a Minisztertanács elnökével e­­gyütt rövid utazást tett Bulgá­riában. Miután a hivatalos gépkocsi­­sor áthaladt a Balkán-hegysé­gen, a vendégek megálltak a szép Botevgrad városban, ahol a lakosok ezrei rendkívül me­leg fogadtatásban részesítették őket Vaszil Tanov, a Bolgár KP Botevgrad városi bizottságának első titkára melegen köszönti Nicolae Ceaușescu elvtársat, a többi vendéget, s kifejezi örö­mét, hogy körükben vannak a román nép követei, örülünk —­ mondotta —, hogy a két test­vérváros, Botevgrad és Ploiești, Pravar község és az ön szülő­faluja, Scornicesti évekre vis­­szanyúló kapcsolatai hozzájá­rulnak népeink hagyományos barátságának elmélyítéséhez. Ivan Nikolcsovszki, a városi néptanács elnöke átadta Nicolae Ceaușescu elvtársnak Botev­grad díszaranyérmét, amelyet a Bolgár Kommunista Párt városi bizottsága és a városi népta­nács adomány­yzott a vendégnek. „Azt óhajtjuk, hogy a román— bolgár barátság örökké ragyog­jon, mint az arany, amely soha­sem rozsdásodik meg“ hang­súlyozta. A tömeg élénk tapsa és éljen­zése közepette NICOLAE CEAUSESCU elvtárs válaszolt. NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs beszéde KEDVES EI­VTAKLAK ! Mindenek előtt szeretnék kö­szönetet mondani Hotevgrad municipum első titkárának,­­a­­nőknek, a szép város összes la­kosainak meleg fogadtatásun­kért, a Románia és Bulgária kö­zötti barátságot méltató sza­vakért. Ugyanakkor tolmácsol­ni kívánom Önöknek delegá­ciónk, az Önök testvér­városa — Ploiești lakosságának, s szülőfa­lum lakosainak testvéri üdvöz­letét. Nagy öröm számunkra, hogy bulgáriai látogatásunk és­ a Ro­mánia és Bulgária közötti ba­rátsági és együttműködési szer­ződés aláírása országunk bar.it­(F­oly­tatása a 2. oldalon) A Német Demokratikus Köztársaság párt- és állami küldöttségének látogatása Románia Szocialista Köztársaságban A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának, Romá­nia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsának és Miniszterta­nácsának a meghívására a Né­met Demokratikus Köztársaság párt- és állami küldöttsége, é­­lén Walter Ulbricht-tal, a Né­metországi Szocialista Egység­­párt Központi Bizottságának el­ső titkárával, a Német Demok­ratikus Köztársaság Államtaná­csának elnökével és Willi Stoph-al, a Németországi Szo­cialista Egységpárt Központi Bi­zottsága Politbü­rójának tagjá­val, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökével, december elején hivatalos baráti látogatást tesz Románia Szocialista Köztársa­ságban. A látogatás alkalmával alá­írják Románia Szocialista Köz­társaság és a Német Demokra­tikus Köztársaság közötti Ba­rátsági, Együtt­működési és Köl­­csönös Segítségnyújtási Szerző­dést. el­ő­re l­á­tás - fej­lőd­és Nem véletlenül említik a szakkönyvek a vállalatveze­­té­ funkciói között első helyen az előrelátást, fejlesztést. A fogalom köre sokkal tágabb mint közkeletű értelmezé­siben. A közhasználatban egy elkövetkező idős­ ak ter­melési feltételeinek megteremtését a termelés bővíté­sét jelenti. Most, az­ ötéves lev­­elek őszi lesének időszakában a vállalatvezetés funkciói közül szükségképpen előtérbe kerültek a fejlesztés kérdései. És mégis, még ma is ki­sért mint annyi más esetben a kampány jelleg. Vállalataink elkészítették az ötéves fejlesztési terveiket annak rendje és módja szerint, pontosan átszámolva a nemzetgazdaság szintjén megadott kulcsszámokat a he­lyi körülmén­yeknek és jellegzetességeknek megfelelő­en De vajon ez kimeríti az előrelátás fogalmát ? Vajon hány vállalatunk dolgozta ki a maga számára megfelelő helyen, megfelelőképpen érvelhessen , hogy azt a fejlesztési tervet, amely a világtechnika színvonalához viszonyítja igényeit ? Nem tudunk róla, hogy lenne ilyen terv, viszont ismerjük a kézlegyintést, mellyel­­ állam­kezetők könnyen túlteszik magukat a kérdésen: a a fejlődés a pénztől függ, a beruházási alapokról pedig nem mi határozunk. Van némi igazság az érvelésben *­s mégis lényegében hamis. Viert — az utóbbi évek gyakorlata bizonyítva van p­ént azok számára, akik bizonyítani tudják igénylésük jogosságát, akik a gazda­­ságosság és közérdek szempontjaival tudnak érvelni. Megyénk vállalatainak gyakorlata azonban­­ sajnos egészen másképp fest. Jelen voltam, amikor a Bazalt vállalat vezetői késő este csomagolták az aznap termé­szeti állapotukban összegyűjtött „termékeiket", (homo­kot, köveket) melyeket másnap kellett bemutatni a fő­városban a külföldi érdeklődőknek. A textilgyár évek óta agitál annak érdekében, hogy állítsák át termelésü­ket műszálfeldolgozásra. Csak egy baj van : ők maguk nem ismerik a műszál feldolgozásának technológiáját. Milyen alapon érvelhetnek ? Csupán jó szándékot tük­röző érvekkel! Ez a jószándék azonban kevés, és nem sok hitele van a konkrét tárgyalásokon, nem érdekes. Az utóbbi években a kombinátok és fővállalatok megalakulásával, az új szerződéstörvénnyel bővült a vállalatvezetők te­vékenységének hatásköre. Ahhoz, hogy az új lehetősé­geket kihasználhassák, több kezdeményezésre és fele­lősségvállalásra van szükség. Gajzágó Márton Tizenegy gazdaság teljesítette őszi mélyszántási tervét Termelőszövetkezeteink ki­használták a munkavégzésre al­kalmas hetet. A mezőgazdasági gépesítési vállalatok traktorai­nak munkáját sikerült megszervezni, és biztosítani úgy a szabad területeket is, hogy szombatig a megyei átlag 90 százalék fölé emelkedett. Ti­zenegy gazdaság eleget tett a tervfeladatnak, sőt Árkoson, E­­gerpatakon, Bukszádon, Szent­­katolnán, Kökösön, Lemhény­­ben, Kézdialmáson és Zágonban olyan parcellákat is felszántot­tak, amit eredetileg valamilyen okból nem irányoztak elő, de az idő alkalmas lévén elvégez­ték az­ alapművelést. A kedvező általános helyzet ellenére mégis van néhány gaz­daság, ahol az erőgépek átcso­­pportosítása, sőt külső „kaláka" is szükséges, mert nagy terüle­tet kell még elmunkálni, így Nagyajta, Arapatak, Barót, Bö­­lön, Bibarcfalva, Nagyborosnyó (1 300 hektárból 703 hektár), Bardóc, Csernáton (1 800-ból 960­ hektár). Dalnok, Gidófalva, Ulyefalva, Nyújtód, Maksa, Kő­vár, Kézdiszentlélek, Tamásfal­va, Zabola (1 100 hektárból 500) abban a veszélyben van, hogy, ha nem gyorsítja a munkavég­zés ütemét, a hátralévő rövid idő alatt képtelen teljesíteni feladatait Az állami mezőgazdasági vál­lalatokban még közel 250 hek­tár terület várja az ekéket, ami, figyelembe véve a lehetősége­ket, nem szabad fennakadást je­lentsen. A cukorrépa kiszedése lénye­gében befejeződött (99,9 száza­lék). A megye átlagtermése 18 tonna felett van. Kiszedésre vár még 2 hektár Kovásznán és K hektár Dalnokon, aminek a be­takarítása a napokban megtör­ténik. Nagy feladat vár még a szállítóeszközökre, mert 19 700 tonna termény (az­ összmen­­­nyiség 34 százaléka) még cso­mókban kint van a mezőn. U­­gyanígy veszélynek van kitéve néhány helyen a répafej, ami nem eshet ki semmi szín alatt a takarmányalapból. SZOMBATI JEGYZET „A NÉPPEL,A NÉPÉRT“ Újjászületését ünnepelte a héten testvérlapunk, a Falvak Dolgozó Népe. Negyedszázad telt el azóta, hogy újjászületett, akár hamvaiból a mon­dabeli Phönix madár. Első születésének negyvenedik évfordulóját a jövő esz­tendőben ünnepli majd a Falvak Népe — mert ezt a nevet kapta, amikor első száma napvilágot látott — s alig huszonötször jutott el az olvasó kezébe, amikor a burzsoá­ földesúri rendszer betiltotta. Betiltotta, mert „izgatott" a rendszer ellen, mert a falusi szegénység szószólója volt, mert „a néppel, a né­pért“ jelszót tekintette vezérlő eszméjének minden leírt, kinyomtatott so­rában. Ezért kellett újjászületnie a Falvak Népének ezelőtt huszonöt esztendő­vel, miután a felszabadulás szele életet lehelt Phönix-madár poraiba, életet lehelt mindabba, amit „a néppel, a népért“ cselekedett, harcolt, épített. Az újraéledő madár, ez a kis formátumú néplap pedig fészkébe csalo­gatta (vagy maguktól is jöttek volna !) mindazokat, akiknek szívügye a nép szolgálata. A főszerkesztői íróasztalnál olyan írók-szerkesztők dolgoztak, mint Demeter János, Kacsó Sándor, Asztalos István, Horváth István, Sütő András. Egyikükről sem mondható el, hogy egyetlen pillanatra is megfeled­kezett volna az első számban meghirdetett „a néppel, a népért“ jelszóról. A népnek, a szoros értelemben vett földműves népnek, az ország kenyere meg­teremtőinek szolgálata hatotta és hatja át nemcsak a­ főszerkesztők tudatát és tollát, hanem a szerkesztőkét és újságírókét is, belső és külső munkatársakét egyaránt. Az­okét, akik hosszabb, rövidebb ideig melegedtek a szerkesztőségi fészekben, a fészek melegét átvitték írásaikba, a Simon­ka Lászlókét, a Hajas Istvánokét, a Nagy Miklósokét vagy a szárnyaikat most próbálgató ifjú új­ságíró-nemzedék tagjaiét, a Csehi [UNK] Péterekét és Zágoni Attilákét. A Falvak Dolgozó Népe minden száma ma is e hagy­ományt ápolja.­­Akkor is, amikor riportokat közöl a falusi élet különböző vetületeiről, akkor is, amikor a szö­vetkezeti gazdálkodás hiányosságait tárja fel, akkor is, amikor az olvasó tu­dományos látókörét bővíti, akkor is, amikor a háztáji kert és baromfiudvar gazdaságos kihasznlására is ad tanácsot, akkor is, amikor a hét külpolitikai eseményeit foglalja össze. Amikor a fölműves nép szolgálatát vállalja és végzi e cikkekkel, nem tesz mást, mint teljesíti a kommunista sajtó feladatait, tolmácsolta a párt szavát, határozatait a falusi dolgozóknak. Minél jobban szolgálja a földműves népet, a szövetkezeti parasztságot, annál inkább el­get tesz a párt által rárótt feladatokna­­. Aki e sorokat papírra vetette, maga­­s tagja volt nemrég a Falvak Népe szerkesztőségének. Érezte annak a kohéziós erőnek lélekmeleggé alaku­ló energiáját, mely e madárfészeknyi kis szerkesztőséget olvasóihoz, a szövet­kezeti földművesekhez, és a falusi értelmiséghez köti. Bár a feladatok más munkahelyre szólították, mindig érezni fogja e fészek emberséges melegét­, melyért köszönetet mond az ünneplő kollegáknak. Az új munkahelyről, a Tükör szerkesztőségéből, annak minden tagjával és olvasójával együtt kö­szönti újjászületésének 25. évfordulóján a testvérlap, a Falvak Dolgozó Népe szerkesztőségét, és teljes szívből kíván minél jobb lapot és minél több olvasót. Nemes Zoltán

Next