Megyei Tükör, 1971. február (4. évfolyam, 240-263. szám)
1971-02-24 / 259. szám
Higgyék el - érdemes Több napon át kollégáimmal együtt magántanulókat vizsgáztattunk. Munkásnők, bányászok, családosok és ifjak jelentkeztek, hogy hiányzó osztályaikról vizsgát tegyenek. Mindannyian elfoglalt emberek, de időt szakítanak a tanulásra is. Második éve foglalkozunk felnőttekkel, akik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel. Igyekszünk felvilágosítani okot a tanulás fontosságáról, felkészítőket számukra, elbeszélgetünk tartunk velük problémáikról, és ahol szükséges, buzdítunk, bátorítunk is. Ilyen személyek, sajnos, szép számban mindenütt, és az utóbbiakadnak évek tanügyi intézkedései ellenére sem fordítunk kellő figyelmet rájuk. Nagyon könnyen elkönyveljük, hogy a szülők vagy saját maguk hibája, ha nincs meg a 7 (8) osztályuk. Erről a kérdésről egyik rangos lapunknak is írtam, és válasza nagyon meglepett. Az illető újságíró véleménye szerint nem méltányolható tantestületünk azon igyekezete, hogy „verbuváljuk“ a növendékeket a látogatás nélküli tagozatra, mert ha valaki tanulni akar, azt nem kell meggyőzni. A jelentkezők vizsgáztatásával kapcsolatosan több központ létesítését javasoltam, amelyre az ellenérv az volt, hogy aki tanulni akar, az vágja be a „matériát" és mindegy, hogy hol vizsgázik. Hallottam olyan véleményt is, hogy társadalmunknak nem célja bizonyítványokat mennyiségre osztogatni. Nem állítom, hogy a fenti érvelésben nincsen semmi igazság, de a kérdést nem lehet csak ezzel elintézni. A kérdéses személyek nagy többsége 30 éven aluli, akik még 2—3 évtizeden át társadalmunk anyagi javainak termelői lesznek, és úgy hiszem, nem lehet közömbös, milyen szaktudással, általános műveltséggel rendelkeznek. Nem egy személyt ismerek, aki a nyolc osztály után magasabb szakképesítést akar szerezni. Sokat beszélünk a tömegek kulturális színvonalának emeléséről. Vajon nem ezekre az emberekre kellene a legtöbb figyelmet fordítani ? Az újság, a könyv megszerettetése, az erkölcsi vonások csiszolása az iskolában kezdődik. S ha az iskola hiányzik, nem ezt kell-e pótolni előbb? Véleményem szerint itt kell és érdemes kezdeni. Ha az alap meglesz, arra lehet is építeni. Ami a látogatás nélküli tagozat munkájának tartalmi oldalát illeti, véleményem szerint egybe lehet hangolni minőségi és mennyiségi szem pontokat. Vannak, akik sokat akarnak markolni és keveset fognak. Mi a vizsgatárgyak lényeges kérdéseire, alapfogalmaira helyezzük a súlyt, amelyek alapul szolgálhatnak ismereteik további gazdagításához önszorgalom útján. Elbeszélgettem magántanulóinkkal. Mindannyian panaszkodtak, hogy munkahelyükön nem törődnek előmenetelükkel. Nehézséget okoz számukra felkészítők látogatása, de még a a vizsgán való megjelenés is. Elmondták, hogy szóba hozták többször, de feletteseik kurtán kifizették : „minket a terv teljesítése érdekel" Igen, vitathatatlan, hogy a gazdasági tervek teljesítése elsőrendű feladat, de ebben nem kis szerepe van a munkások felkészültségének és műveltségi színvonalának is. Ez nem jut eszükbe ? Vajon nem azért felettes valaki, hogy beosztottjai minden problémájával törődjék ? Higgyék el, nem történnék semmi baj, ha segítenék a tanulni akaró munkásokat, mert ez idővel kamatozna is. Higgye a kedves olvasó, hogy sok szabad időt áldozunk erre a munkára, de elégtétel számunkra, amikor a bal egyenesen vizsgára munkájövő munkás Petőfitől, Mikszáthtól, Caragialetól, Alecsandritól stb. tanult meg műveket, ismereteket szerzett történelemből, földrajzból, természetrajzból, fizikából és kémiából, amelyek számára eddig sötét világot jelentettek. Ezekre az emberekre munkahelyükön, családban és társadalomban egyaránt jobban lehet már számítani. Ezért pedig mindannyiunknak érdemes többet tenni. Szécsi Antal iskolaigazgató, Vargyas A szerkesztőség megjegyzése : Véleményünk szerint a fenti írásban jelzett problémák máshol is felmerülnek. Ezért azt szeretnők, ha más pedagógusok, gazdasági vezetők is elmondanák ezzel kapcsolatos meglátásaikat. Barátnak lenni „ Ötéves korom óta félárván nőttem fel. Édesanyám nevelt, nagy szeretettel, és én úgy hiszem, nagy hozzáértéssel. Azóta sok esztendő eltelt, közel tizenöt, holnap, holnapután húszéves leszek, de érzem, hogy még mindig kislány maradtam. Megszoktam azt, hogy mindent megosztottam édesanyámmal, még a legbensőbb gondolataimat is. És most, egyszerre, azon veszem észre magam, hogy nem mindent akarok elmondani, nem mindenről akarok beszélni, s csak őrlődöm, mert nincs egy személy, akinek el tudnám nyugodt lelkiismerettel panaszolni bánatomat, csalódásaimat. Irigylem azokat, akiknek barátaik vannak, s akik jól ki tudják beszélni magukat a fiúkról és a lányokról, önmagukról. ■ Meggondolkoztató sorok, egy lány őszinte vallomása önmagáról, környezetéről, vívódásairól. Megkapó benne a barát utáni vágyakozás, olyan társnak a keresése, akivel nemcsak családi problémákat, de ennél személyesebb ügyeket is meg lehet beszélni. Barát nélkül nem lehet az ember. És az is igaz, hogy a magány feloldását nem tudja egyetlen ember magára vállalni Környezetének észre kell ezt vennie, és segítenie is kell ebben. Higgye el mindenki, megéri a fáradozást ! Péter Sándor Aztán kitágult a világ.« Szigorú álmaim lobognak SsoRlig fehérítő lánggal pengőzsinórom kifeszítve világom bekül a világgal. (Markó Béla — Vakító vásznak) A kamaszkor általános megállapítás szerint 12—13 éves korban kezdődik. Tünetei jól ismertek : szótlanság, zárkózottság, durvaság vagy kitörő kedvesség, túlzott rend vagy teljes elhanyagoltság. A szülők értetlenül figyelik eddigi engedékeny, szófogadó gyermekük megváltozását. Segítenének rajta, látják, hogy keres, de nem értik, mit. Hiszen ők megtanították már, hogy ez jó, az meg rossz, ezt így kell tenni, azt meg úgy. És kialakítottak körülötte egy mesevilágot, amelyikben a szép, bátor, jó királyfi mindig legyőzte csúnya, gyáva, rossz sárkányt. Egy ilyen világban még minden egyértelmű és biztos, így nem nehéz szófogadónak lenni, akár meg nem értett szabályokat is elfogadni. „Aztán kitágult a világ, rettenetesre, nagyra" — fogalmazza meg Szilágyi Domokos a „változást". A világ kitárul,de mikor be akarunk lépni, a szabályok végtelenségével találjuk szénbe magunkat. És mivel iskolások vagyunk, itt elsősorban iskolai vagy tanulói helyzetünkből eredő szabályokra gondolok. Társadalmunkban a kötelező vagy szükséges tanulási időszak megnyúlt, és egyre később leszünk anyagilag önállóak. Szellemileg azonban önállóvá válunk 14— 15 éves korunkban. Nem azt mondom, hogy érettek vagyunk, de elkezdünk, függetlenül dolgozni. Ezért az úgynevezett kamaszkor határai nagyon kitolódnak. A kamaszkor legfontosabb mozzanata saját egyéniségünk felfedezése. Rájövünk, hogy van egy egyedi, „ÉN" és ezt egyénieskedő kitörésekkel, excentrikus viselkedéssel, kirívó öltözködéssel próbáljuk bizonyítani. Lelkivilágunk vizsgálata, megismerése annyira lefoglal, hogy a külvilág számára bezárkózunk. Nem válaszolunk a kérdésekre, megtagadjuk a beszédet. De ez a nemtörődömség az álmainktól eltérő valósággal való ellenkezést is jelenti. Nem veszünk tudomást róla, tehát nincs — gondoljuk időnként. Megpróbálunk öntörvényűként élni. Ezt azonban a társadalomban nem lehet. A beilleszkedés viszont nagyon nehéz. Mert nem mi próbálunk alkalmazkodni a „világhoz", hanem a világot akarjuk magunkhoz hasonlóvá tenni. Ezért ítélünk meg kegyetlenül mindent és mindenkit. ..Tisztaságunk, mint feldobott üveg, egyensúlyoz a levegőben i idő kérdése az egész) Belénk vághat még leesőben". (Markó Béla — Egyszerű vers) Belénk is vág. És a gyermekkorban kialakított értékrendszerünk összetörik. Néha úgy érezzük, minden értelmét vesztette és nincs egyetlen biztos pont sem, ahonnan újraindulhatnánk. A legegyszerűbb tételeket sem fogadjuk el bizonyítás nélkül. És ha bármit ránk akarnak kényszeríteni, támadással védekezünk. Ezért szemtelen, agresszív oly sokszor a kamasz. De ebben benne van már a „fegyelmezett, tisztaszavú rend" is, magunk és a valóság átértékelésén alapuló új világszemléletünk. És mikor ez az új értékrendszer tudatosul bennünk, már túl is vagyunk a nehezén. Gyermekből ifjúvá nőttünk. Értelmetlennek tűnő ellentmondásokkal, kitérőkkel és nagy iramodásokkal alapoztuk meg emberségünket. A következő nagy fordulat pedig a felnőtté válás lesz, amikor nemcsak eszmeileg, de gyakorlatilag is meg kell találnunk helyünket az életben. Boros Judit XII. osztályos tanuló ♦ Szerk. meg). : Úgy véljük, a fenti írásban felvetett gondolatok mindannyiatokat érdekelnek. Szeretnők tehát, ha minél többen véleményt nyilvánítanátok ezekkel a kérdésekkel, általában a diáketika problémáival kapcsolatosan. 1962 márciusában a liverpooli plakátokon ez a felírás díszeleg — Beatles a sláger. 1962. október 5-én megjelenik a lemezpiacon a Love Me Doi (Szeress, kérlek), s az addig ismeretlen együttes a nemzeti slágerlistán a tizenhetedik helyre kerül egy hónap alatt ! Egy régi név viszont megint eltűnik az együttesből, no nem haláleset, csak éppen nem tetszik a fiúknak Pete Best dobtudása. Az új dobos , Ringo Starr. Most már kialakult a végleges Beatles. Második lemezük 1963 legnépszerűbb száma Angliában. Please, please Me ! (Könyörgök, könyörgök, engem !). A szerencse, a siker most már államtársult. 1963 végén a Beatles már a Királyi Varieté műsorára hivatalos, s az anyakirálynő jelenlétében hangzik lel a yeah ! yeah ! yeah !. Szállóigévé vált John Lennon párszavas beszéde a közönséghez, mellyel felkérte együttes énekelésre a jelenlevőket : „Akik az olcsó helyeken ülnek, verjék össze a tenyerüket. Akik pedig drága helyen ülnek, azok zöröghetnek az ékszereikkel." Botrány? Dehogy. 1965-ben Harold Wilson javaslatára a Beatles megkapja a lovagkereszt ötödik fokozatát a többi „lovagok“ nagy felháborodására. De mit lehet tenni ? Lord Home szerint Anglia legnagyobb exportcikke .• a Beatles lemezei. John Lennon szerint: „Népszerűbbek vagyunk Jézus Krisztusnál“. Tény, hogy előadásaik után a legkülönbözőbb járműveken — teherautótól páncélautóig — kellett menekülniük a rajongó közönség elöl, és ausztráliai turnéjuk során az egyik szálloda előtt nyomorékok gyűltek össze azzal a kéréssel, hogy a fiúk kézrátevéssel gyógyítsák meg őket. Brian végighordozza a Beatlest az egész világon és mindenütt sikerrel. Születnek a világhírű Beatles-számok — No Reply, Help, Yesterday, Michale, Yellow Submarine sibger Már az egész világon Beatles a sláKözben John Lennon felfedezi magában az írót, és 1964-ben megjelenteti első prózakötetét In His Own Write címmel Brian új propagandaeszközt vesz igénybe, mégpedig a Hímet Az Egy nehéz nap éjszakája című Beatles-filmet 1964-ben, a Segítség-et 1965-ben mutatják be. 1966-ban Brian Epstein megpróbálja a lehetetlent. Május 1-én a Wembley Stadionban utoljára szerepel közönség előtt a Beatles Angliában. Ezután már csak lemezeit adja ki. Epstein nem tévedett. A Beatles mítosz már annyira személytelenné vált, hogy elég volt csak lemezekkel és természetesen a propaganda-eszközök tucatjaival fenntartani a Beatles iránti rajongást. A Beatles-fiúk sorban megnősültek, gyerekeik vannak, a rajongást ez sem csökkentette. 1967-ben Brian Epstein meghalt, de maga után készen hagyott mindent. Lennonék már a maguk lábán is tudtak járni. Létrehozták a Beatles-konszernt. Volt amiből. Mindannyian mii. Hornosok voltak már. Brian halálának éve az első önálló Beatles-film bemutatásának éve is, amit maguk rendeztek, maguk játszottak, maguk fényképeztek. A Magic Mistery Tour egyórás színes tévéfilmként került bemutatásra. Richard Lester Hogyan nyertem meg a háborút ? című filmjében főszereplő John Lennon. 1967- ben Ringo Starr Candy címmel forgat címet, melynek szereplője Richard Burton és Marlon Brando . 1968-ban az angol nemzeti színház, az Old Vie (Laurence Olivier színháza) bemutatja John Lennon egyfelvonásosát. Minden sikerül, amihez hozzáfognak. Közben egyre-másra jelennek meg az új lemezek, s rajtuk az új világslágerek. És egyáltalán nem féltékenyek a sikerükre. Vállalkozásuk egyik részlegét arra rendezték be, hogy új tehetségeket fedezzenek fel és azok elindulását segítsék. A Beatlesnek már semmi sem árthat. Hiszen még Fellini is 1968-as egyik nyilatkozatában kijelenti, hogy a Beatles együttest kéri fel a kísérőzenére Satiricon című címjéhez. Válóper, koncert a háztetőn, Lennon és Yoko Ono japán filmrendezőnő meztelen fényképei, a George lakásán talált marihuana nem rontja a Beatles mítoszt, csak fenntartja. A közönség mindig pletykára, eseményre éhes, és a Beatles ezzel sosem marad adós. De tény, hogy állandóan dolgozik. Zene, próza, Hím, rajz, szobor — a Hűk mindenbe boldognak, újabb és újabb ötlettel kísérleteznek és egyelőre kimerhetetlenek Az örök változás a Beatles-mítosz elválaszthatatlan része. Sikerük forrása ? ?— hogy olyan társadalomban léptek fel, melyben mindenki testvéri közösségre vágyik, s a modern és elidegenedett ipari világ ezt nem tudja nyújtani. Csikvs Danes Egy zenekar fénykora