Megyei Tükör, 1971. február (4. évfolyam, 240-263. szám)
1971-02-26 / 261. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK IN TÜKOR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1971. FEBRUÁR 26., PÉNTEK ARA 30 BANI IV. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM Tisztelt elvtársak ! Bevezetőben szeretném tolmácsolni e munkatanácskozás összes részvevőinek a párt Központi Bizottsága üdvözletét. (Erős, hosszas taps.) A tanácskozáson részt vesznek fővállalati státusú gazdasági egységek vezető káderei, kutatóintézetek igazgatói, minisztériumi vezetők, megyei bizottságok gazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárai és párt-, szakszervezeti és állami aktivisták. A tanácskozás jellegénél fogva igazi fórum a hazai gazdasági tevékenység legfontosabb kérdéseinek széles körű megvitatásához. A minisztériumokban és a tanácskozás plénumán lezajlott vita kidomborította, hogy a párt Országos Konferenciája határozatokat fogadott el a gazdasági tevékenység megszervezésének és vezetésének javításáról. Elmondhatjuk, hogy az ipari fővállalatok, noha csak másfél éve működnek, maradéktalanul bebizonyították hatékonyságukat. A tanácskozás munkálatai során széleskörűen hangsúlyozták a pozitív vonatkozásokat, és ugyanakkor jogos bírálatok hangzottak el mind a fővállalatok megszervezésével, mind pedig munkamódszereikkel és munkastílusukkal kapcsolatban. Sok javaslatot terjesztettek itt elő a fővállalatok jogkörének növeléséről, főként finanszírozási kérdésekben. A felszólalt elvtársak azonban nem foglalkoztak ugyanilyen mértékben saját munkájuk egyes hiányosságaival, azzal, hogy mit kell tenni gazdasági egységeink tevékenysége hatékonyságának növelése érdekében. Azt is mondhatnám, hogy tanácskozásunk vitája ilyen szempontból bizonyos fokig adós maradt. A tanácskozás számos bírálat és keretében úgyszintén javaslat — legnagyobbrészt indokolt bírálat és javaslat — hangzott el a vitára bocsátott törvénytervezetekről. Elmondhatjuk tehát : a vita munkaszellemben bontakozott ki, tükrözte gazdasági kádereink általános színvonalának emelkedését, szakmai hozzáértését és magas fokú felelősségérzetét az egész gazdasági tevékenység jó menete iránt. A tanácskozáson felvetett kérdéseket alaposan elemezni kell, szem előtt kell tartani őket, mind a törvénytervezetek véglegesítésekor, mind pedig a gazdasági tevékenység megszervezésének, tervezésének és vezetésének további javítását célzó intézkedések kijelölésekor. Tanácskozásunkra az ország gazdasági és társadalmi-kulturális fejlődésének rendkívül fontos szakaszában került sor: sikeresen befejeztük az 1966—1970- es ötéves tervet és rátértünk az új ötéves terv megvalósítására. Amint valamennyien tudják, a múlt ötéves terv előirányzatait sikerrel teljesítettük. Az ipari termelés továbbra is gyors, az előirányzottnál gyorsabb ütemben fejlődött ; számos objektumot építettünk és helyeztünk üzembe az iparban, a mezőgazdaságban és a többi ágazatban; újabb jelentős haladást értünk el a termelőerőknek az ország egész területén való ésszerű, harmonikus elosztásában. Románia ebben az időszakban újabb lépéseket tett gazdasági potenciáljának növelése, az anyagi és emberi erők egyre intenzívebb hasznosítása útján. A termelés fejlesztésében, az ország erőforrásaival való jobb gazdálkodásban elért eredményeknek köszönhetően a nemzeti jövedelem 7,7 százalékos átlagos ütemben növekedett. Ezen az alapon jelentős intézkedéseket foganatosítottunk a lakosság életszínvonalának emelésére: növekedett az összes városi és falusi dolgozók jövedelme, ebben az időszakban emeltük az összes fizetési kategóriákat, különösképpen a kisfizetéseket, növeltük a nyugdíjakat és családi pótlékokat, számottevő lakásépítési programot valósítottunk meg. Mindezeket az eredményeket az tette lehetővé, hogy az egész nép odaadóan dolgozott a szocialista hazáink gazdasági és társadalmi fejlesztésére irányuló pártpolitika megvalósításáért. Ezeket az eredményeket elemezve, a párt Központi Bizottságának nemrégi plenáris ülése nagyra értékelte a munkásosztályunk által, a parasztság, az értelmiség, az összes dolgozók által az 1966—1970-es ötéves tervben kifejtett munkát, és melegen gratulált valamennyiüknek az elért sikerekhez. Az elmúlt ötéves terv országunk számára ugyanakkor olyan fontos intézkedések alkalmazásának időszakát is jelentette, amelyeknek rendeltetése biztosítani a gazdaság, az egész társadalmi élet megszervezésének és vezetésének javítását. Feltételeket hoztunk létre a vezetés közelebb hozására a konkrét tevékenységhez, a termelés és a társadalmi-kulturális élet problémáinak operatívabb megoldására. Az országos pártkonferencia határozatai alapján kijelölt eme intézkedésekhez tartozik az ipari fővállalatok létrehozása is, mely intézkedés fontos lépést jelentett a gazdasági tevékenység vezetése és tervezése tökéletesítésének útján. Különleges jelentősége volt az igazgatótanácsok és igazgatóbizottságok létrehozásának, az alkalmazottak gyűlései intézményesítésének, ami közhozzájárult a kollektív vezetés elvének széles körű érvényesüléséhez, a dolgozó tömegek fokozottabb bevonásához a termelés megszervezésébe és vezetésébe, a szocialista demokratizmus elmélyítéséhez a gazdaságban, és az egész társadalmi életben. A tervezési munka javítása, a szerződéses kapcsolatok fejlesztése a gazdaságban, a beruházási tevékenység jobb megszervezése, a külkereskedelem, (Folytatása a 2. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU elvtárs beszéde az ipari fővállalatok és a többi fővállalati státusú egység vezetőinek munkatanácskozásán a helyi ipari bútorgyártás fejlődése A sepsiszentgyörgyi MOBILA és a kézdivásárhelyi POLIPROD bútorrészlege a megye bútoripari hagyományainak továbbfejlesztője. A Kovászna megyei bútoripar elsősorban általuk lett országszerte híres. Az elmúlt ötéves terv időszakában épült új kulturális és turisztikai létesítmények berendezéseinek nagy része Kovászna megyében készült. A kézdivásárhelyi asztalosok minőségi munkájáról tanúskodik a Fiatra Neamți-i és bukaresti Nord-Hotel, a bukaresti Athéné Palace, a Ciprian Porumbescu és Gheorghe Dima zenekonzervatóriumok, az új román rádió-televízió bútorzata. A jó minőségű bútorok hírneve túllépte az ország határait is. Figyelemre méltó, hogy több mint öt országba szállít a POLIPROD és a MOBILA bútorokat. A Snagov vagy Shelaton kombinált szobabútor kivitelezése, minősége megállja helyét a világpiacon. A „ki“ helyett a „miértekről“ kesereg egy téesz-elnök. Baj van — panaszolja — a titoktartással. Mármint a vezetőtanácsban. Legutóbb is kulcsra zárt ajtó mögött ültek le, a „téma“ mégis kiszivárgott Hát már ez is gond lenne ? Igen — érvel az elnök — tudom-e, milyen veszélyes a falu szája ? Elképzelem ... Ajánlhatnánk persze párnázott ajtókat is, dehát ez pénzbe kerül, s nem is segít... A hírt ugyanis maguk a vezetőtanács tagjai viszik szét. S jól teszik! A tagság informálása ugyanis hozzátartozik a szövetkezeti demokrácia tagalméhoz, sőt jól felfogott vezetési érdek is. A határozatok végrehajtása ugyanis a tagokra tartozik. Ismerniük kell tehát, miről és hogyan döntött a vezetőtanács. S ha korrekt ez a hogyan, akkor nincs talaja a pletykáknak . Ha mindezek ellenére mégis gond lenne a titoktartás, az teljesen más előjelű. A „mosom kezem" magyarázkodás: „így határoztunk, de én elleneztem. A Pista és a János szólt ellened“ stb., stb. Vajon nem lenne szerencsésebb, ha a „ki" helyett a „miért"-ről beszélnénk. Azt magyaráznánk, arról informálnánk a tagságot, az érdekeltet, hogy miért döntött így a vezetőtanács. Nem azért, mert Pista régi haragosod, hanem mert így írja az alapszabály, így igényli a törvényesség, a szövetkezeti érdek. Mennyi vitát, félreértést, sértődést lehetne így elkerülni. S nem kellene keseregnie az elnöknek — sem Bibarcfalván, sem máshol — azért, hogy a „titkokat" kibeszélik. Nyitott ajtók előtt tárgyalhatnak, nyíltan. Igaz, esetleg megharagszik a sógor, a koma, de nyer a közösség. S ez a lényeg, ez a fontos . .. Flóra Gábor