Megyei Tükör, 1971. február (4. évfolyam, 240-263. szám)

1971-02-26 / 261. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I­N TÜKOR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1971. FEBRUÁR 26., PÉNTEK ARA 30 BANI IV. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM Tisztelt elvtársak ! Bevezetőben szeretném tolmácsolni e munkatanácskozás összes részvevőinek a párt Központi Bizottsága üdvözletét. (Erős, hosszas taps.) A tanácskozáson részt vesznek fővál­lalati státusú gazdasági egységek veze­tő káderei, kutatóintézetek igazgatói, minisztériumi vezetők, megyei bizottsá­gok gazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárai és párt-, szakszervezeti és állami aktivisták. A tanácskozás jelle­génél fogva igazi fórum a hazai gazda­sági tevékenység legfontosabb kérdé­seinek széles körű megvitatásához. A minisztériumokban és a tanácskozás plénumán lezajlott vita kidomborította, hogy a párt Országos Konferenciája határozatokat fogadott el a gazdasági tevékenység megszervezésének és veze­tésének javításáról. Elmondhatjuk, hogy az ipari fővállalatok, noha csak másfél éve működnek, maradéktalanul bebizo­nyították hatékonyságukat. A tanácskozás munkálatai során szé­leskörűen hangsúlyozták a pozitív vo­natkozásokat, és ugyanakkor jogos bí­rálatok hangzottak el mind a fővállala­tok megszervezésével, mind pedig mun­kamódszereikkel és munkastílusukkal kapcsolatban. Sok javaslatot terjesztet­tek itt elő a fővállalatok jogkörének növeléséről, főként finanszírozási kérdé­sekben. A felszólalt elvtársak azonban nem foglalkoztak ugyanilyen mértékben saját munkájuk egyes hiányosságaival, azzal, hogy mit kell tenni gazdasági egységeink tevékenysége hatékonyságá­nak növelése érdekében. Azt is mond­hatnám, hogy tanácskozásunk vitája ilyen szempontból bizonyos fokig adós maradt. A tanácskozás számos bírálat és keretében­ úgyszintén javaslat — legna­gyobbrészt indokolt bírálat és javaslat — hangzott el a vitára bocsátott tör­vénytervezetekről. Elmondhatjuk tehát : a vita munkaszellemben bontakozott ki, tükrözte gazdasági kádereink általános színvonalának emelkedését, szakmai hozzáértését és magas fokú felelősség­érzetét az egész gazdasági tevékenység jó menete iránt. A tanácskozáson felvetett kérdéseket alaposan elemezni kell, szem előtt kell tartani őket, mind a törvénytervezetek véglegesítésekor, mind pedig a gaz­dasági tevékenység megszervezésének, tervezésének és vezetésének további javítását célzó intézkedések kijelölése­kor. Tanácskozásunkra az ország gazdasá­gi és társadalmi-kulturális fejlődésének rendkívül fontos szakaszában került sor: sikeresen befejeztük az 1966—1970- es ötéves tervet és rátértünk az­­ új öt­éves terv megvalósítására. Amint vala­mennyien tudják, a múlt ötéves terv előirányzatait sikerrel teljesítettük. Az ipari termelés továbbra is gyors, az elő­irányzottnál gyorsabb ütemben fejlő­dött ; számos objektumot építettünk és helyeztünk üzembe az iparban, a me­zőgazdaságban és a többi ágazatban; újabb jelentős haladást értünk el a ter­melőerőknek az ország egész területén való ésszerű, harmonikus elosztásában­. Románia ebben az időszakban újabb lépéseket tett gazdasági potenciáljának növelése, az anyagi és emberi erők egy­re intenzívebb hasznosítása útján. A termelés fejlesztésében, az ország erőforrásaival való jobb gazdálkodás­ban elért eredményeknek köszönhetően a nemzeti jövedelem 7,7 százalékos át­lagos ütemben növekedett. Ezen az ala­pon jelentős intézkedéseket foganatosí­tottunk a lakosság életszínvonalának emelésére: növekedett az összes városi és falusi dolgozók jövedelme, ebben az időszakban emeltük az összes fizetési kategóriákat, különösképpen a kisfize­­téseket, növeltük a nyugdíjakat és csa­ládi pótlékokat, számottevő lakásépíté­si programot valósítottunk meg. Mindezeket az eredményeket az tette lehetővé, hogy az egész nép odaadóan dolgozott a szocialista hazáink gazdasági és társadalmi fejlesztésére irányuló párt­­politika megvalósításáért. Ezeket az e­­redményeket elemezve, a párt Központi Bizottságának nemrégi plenáris ülése nagyra értékelte a munkásosztályunk által, a parasztság, az értelmiség, az összes dolgozók által az 1966—1970-es ötéves tervben kifejtett munkát, és me­legen gratulált valamennyiüknek az­ el­ért sikerekhez. Az elmúlt ötéves terv országunk szá­mára ugyanakkor olyan fontos intézke­dések alkalmazásának időszakát is je­lentette, amelyeknek rendeltetése bizto­sítani a gazdaság, az egész társadalmi élet megszervezésének és vezetésének javítását. Feltételeket hoztunk létre a vezetés közelebb hozására a konkrét tevékenységhez, a termelés és a tár­sadalmi-kulturális élet problémáinak o­­peratívabb megoldására. Az országos pártkonferencia határozatai alapján ki­jelölt eme intézkedésekhez tartozik az ipari fővállalatok létrehozása is, mely intézkedés fontos lépést jelentett a gaz­dasági tevékenység vezetése és terve­zése tökéletesítésének útján. Különleges jelentősége volt az igaz­gatótanácsok és igazgatóbizottságok létrehozásának, az alkalmazottak gyűlései intézményesítésének, ami köz­hoz­zájárult a kollektív vezetés elvének széles körű érvényesüléséhez, a dolgozó tömegek fokozottabb bevonásához a ter­melés megszervezésébe és vezetésébe, a szocialista demokratizmus elmélyíté­séhez a gazdaságban, és az egész társa­dalmi életben. A tervezési munka javítása, a szerző­déses kapcsolatok fejlesztése a gazda­ságban, a beruházási tevékenység jobb megszervezése, a külkereskedelem, (Folytatása a 2. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU elvtárs beszéde az ipari fővállalatok és a többi fővállalati státusú egység vezetőinek munkatanácskozásán a helyi ipari bútorgyártás fejlődése A sepsiszentgyörgyi MOBILA és a kézdivásárhelyi POLI­­PROD bútorrészlege a megye bútoripari hagyományainak to­vábbfejlesztője. A Kovászna megyei bútoripar elsősorban általuk lett országszerte híres. Az elmúlt ötéves terv időszaká­ban épült új kulturális és turisztikai létesítmények berendezé­seinek nagy része Kovászna megyében készült. A kézdivásár­helyi asztalosok minőségi munkájáról tanúskodik a Fiatra Neamți-i és bukaresti Nord-Hotel, a bukaresti Athéné Palace, a Ciprian Porumbescu és Gheorghe Dima zenekonzervatóriu­mok, az új román rádió-televízió bútorzata. A jó minőségű bútorok hírneve túllépte az ország határait is. Figyelemre méltó, hogy több mint öt országba szállít a POLIPROD és a MOBILA bútorokat. A Snagov vagy Shelaton kombinált szobabútor kivitelezése, minősége megállja helyét a világpiacon. A „ki“ helyett a „miértekről“ kesereg egy téesz-elnök. Baj van —­ panaszolja — a titoktartással. Mármint a vezetőtanácsban. Legutóbb is kulcsra zárt ajtó mögött ültek le, a „téma“ mégis kiszi­várgott Hát már ez is gond lenne ? Igen — érvel az elnök — tud­om-e, milyen veszélyes a falu szája ? Elképzelem ... Ajánlhatnánk persze párnázott ajtókat is, dehát ez pénzbe kerül, s nem is segít... A hírt u­­gyanis maguk a vezetőtanács tagjai viszik szét. S jól teszik! A tagság informálása ugyanis hozzátartozik a szövetkezeti demokrácia tagalméhoz, sőt jól felfogott vezetési érdek is. A határozatok végrehajtása ugyanis a tagokra tartozik. Ismerniük kell tehát, miről és ho­gyan döntött a vezetőtanács. S ha korrekt ez a hogyan, akkor nincs talaja a pletykáknak .­ Ha mindezek elle­nére mégis gond lenne a titoktartás, az teljesen más előjelű. A „mosom kezem" magyarázkodás: „így hatá­roztunk, de én elleneztem. A Pista és a János szólt elle­ned“ stb., stb. Vajon nem lenne szerencsésebb, ha a „ki" helyett a „miért"-ről beszélnénk. Azt magyaráznánk, arról informálnánk a tagságot, az érdekeltet, hogy miért döntött így a vezetőtanács. Nem azért, mert Pista régi haragosod, hanem mert így írja az alapszabály, így igényli a törvényesség, a szövetkezeti érdek. Mennyi vitát, félreértést, sértődést lehetne így elkerülni. S nem kellene keseregnie az elnöknek — sem Bibarcfalván, sem máshol — azért, hogy a „titkokat" kibeszélik. Nyi­tott ajtók előtt tárgyalhatnak, nyíltan. Igaz, esetleg megharagszik a sógor, a koma, de nyer a közösség. S ez a lényeg, ez a fontos . .. Flóra Gábor

Next