Megyei Tükör, 1974. november (7. évfolyam, 1276-1280. szám)

1974-11-08 / 1277. szám

# %.gyes A párt ideológiai programja — egy egész nép nevelésének dokumentuma Három év telt el a­ RKP 1971. novem­­ber 3—5-i plenáris ülése óta, amely ma­gas fokú felelősséggel vitatta meg és hagyta jóvá a kommunisták, az összes dolgozók politikai ideológiai nevelésének programját. Pártunk főtitkárának, NICOI­AI CEAUȘESCU elvtársnak 1971 júliusi tézisei, a plénumon tartott expo­zé mély­reszán­tó tudományos, forradalmi szellemben, a hazai és a jelenkori nem­zetközi élet alapos ismeretében vetette fel a társadalmi fejlődés új kérdéseit. A rendkívüli jelentőségű program a­­­­pártkongresszus dokumentumainak szel­­lemében hosszabb perspektívában össze­­get­te azokat a tennivalókat, amelyek e­­lősegítik, hogy társadalmi viszonyain­kat a szocialista és a kommunista etika és méltányosság elveire alapozzuk. A po­litikai következetesség és tisztánlátás programját az 1972. évi júliusi Országos Pártkonferencia a szocialista és kom­munista társadalom emberéhez mél­tó tudatformálás alapokmányaként szén­­lelhette.­­ Kétségtelen, hogy a plenáris ülésen elfogadott program erőteljes be­­folyást gyakorol a gazdasági, társadal­mi élet minden területén. Állandóan e­­lőttünk kell hogy lebegjenek a kommu­nista etika és méltányosság elvei dol­gozzunk és éljünk ezen elveknek megfe­lelően. — Ezeket a szavakat olvashatjuk a pártfőtitkár akkori záróbeszédében. S a vezérlő program életbe ültetéséért ki­­bontakozott sokoldalú nevelőtevékenység három esztendejének mérlegkészítésére ezekben a napokban, a XI. pártkongres­­­szusra való készülődés lelkes politikai, az építő, alkotó munka fokozásának légkörében kerül sor. A sokolda­lúan fejlett szocialista társadalom építésére és hazánknak a kom­munizmus felé való haladásának ma­gasztos kongresszusi programtervezet birtokában, amely a gazdasági és társa­dalmi fejlődéssel egyidőben szocialista jelenünket és kommunista jövőnket te­r­remtő ember tudati és erkölcsi nevelését az egész társadalom magasabb fokra való fejlődésének objektív követelményeként összegez. A politikai-ideológiai nevelés programja valóra váltásának számvetése pártunk következetes, elvszer­­ irányvo­nalának megtestesülését jelenti. Abban az­ egyöntetű elhatározásban jut kifeje­zésre, amellyel egész népünkkel együtt, Kovászna megye román és magyar dol­gozói támogatják pártunk és államunk bel- és külpolitikáját, s szilárd elhatáro­zásukban hogy maradéktalanul valóra váltjuk új társadalmunk építésének nagy­szerű célkitűzéseit. A szocialista nevelési program megyénkben is új pezsgést ho­zott a kommunisták, az összes dolgozók marxista-leninista ismereteinek gazdagí­tásában, a politikai, ideológiai és gazda­sági tömegoktatásban. Ebben az időszak­ban háromszorosára nőtt, s jelenleg meg­közelíti a 60 ezret a párt- és tömegszerve­zetek keretében működő tanfolyamok hallgatóinak száma. Az ismeretnyújtás, ban és elsajátításban egyre gazdagodó dokumentációkkal jelentős szerepet töl­tenek be a társadalomtudományi kabine­­tek. Az utóbbi évek történelmi esemé­nyei, főleg hazánk felszabadulásának ju­bileumi éve, és a soron következő XI. pártkongresszus új lendületet kölcsönzött az egész, nevelő munkástak. Előadások, találkozók, tudományos ülésszakok követ­ték egymást városokon és falvakon e­­gyaránt. A nagy forradalmi átalakulások, az EKP társadalomformáló szerepe, pártvezette dolgozó népünk alkotó, gyü­mölcsöző munkájának megismerése egy­ben a szocialista hazaszeretet érzésének fokozását eredményezte. A politikai is­meretek gyarapításával együtt minőségi változás történt az ifj szakmunkásnemze­­dék nevelésében. Érthető is, hiszen az E­XRÓC­.I FERENC (folytatása a 3. oldalon) • Honeste vivere — Sorsok, életszemléletek — Magyari Lajos írása (3. oldal) • Még mindig az igények alatt — Nagyhalmágyi József cikke (4. oldal) • Zöldségtermesztés — bűvös körben — Nemes Zoltán írása (2. oldal) • Tudomány­technika • Keresztrejtvény • Tévéműsor (7. oldal) k­onferencia elé nini w -JJ?rl XI kongresszusára készül az ország. A kongresszus dokumentu­m nini !!, visszh.an?d­ Sietlek e haza minden lakójában, hiszen Románia v­es­olnapi történelmét, mindannyiunk felfelé ívelő sorsát fogalmazták tű­nni- am­ olyan ország sorsát, mely több mint 20 millió lakója­ , ■ •.La ottan kollektív erőfeszítése folytán ma az egyik legmagasabb fejlődé­­sét most m­ond­tatja magáénak Európában. A nagy tanácskozás előtt kerül Ipan­­­negyei Pártszervezetek konferenciáira, ahol egy vidék, egy-egy megye tris­fíu gazdasági-társadalmi kérdéseit veszik számba, a XI. pártkong- ‘ ""­­ dokum­ent­u­mainak szellemében a közeljövő nagy tennivalóit összegezik. K­ovászna megyei pártkonferencia dokumentumai hatalmas eredménye­­s-pint­i ?­ne "- szamba. Az eltelt, időszakban az ország e részén is fejlett és ősz val ' J/T .lst­el, mely a lakosság olyan átstrukturálódását hozta maga­­ival, pr­ókban szinte elképzelhetetlen volt. Tetemesen megnövekedett az 1 Pan munkásság aránya, s ezen belül jelentős hányadot képvisel már a gép- J.sajtó és egyéb fémipari ágazatokban foglalkoztatottak száma. Nem pusztán nen­nyiségi jelentőségű statisztikai adat ez, de egyszersmind azt a minőségi U­U 'U­­lst is amely ebben a megyében az elmúlt években végbement. Hasonló ütemben fejlődött a megye mezőgazdasága, amely immár évek óta az élvonalba tartozásra jogosító eredményeket ér el : több ízben érdemelte ki a legmagasabb párt- és állami szervek díszokleveleit. A szocialista társadalom alaptörvénye — minden fejlődés az ember érdekeit kell hogy szolgálja — ki­­v­álóan tükröződik abban a társadalmi gondoskodásban, amely mind Kovász­na megye­székhelyén, mind pedig a megye más helységeiben észlelhető. La­kások ezrei, új kórházak, iskolái, művelődés új hajlékai épültek fel — az ember körülményeinek és lényegének állandó jobbítását szolgálandó. A megyei konferencia a megvalósítások számbavétele mellett elsősorban a jövő nagy távlataira, az égetően aktuális és perspektivikusan soron követ­kező feladatokra összpontosít. Ehhez a felméréshez kiváló támpontot nyújta­nak a XI. kongresszus előzetes dokumentumai, melyeknek szellemében az el­következő ötéves terv során megyénk felzárkózik a legfejlettebb tájegységek sorába: ipari termelése 1980-ig meghal­ad­ja a 10 milliárd lej értéket, mintegy 30 ezer új munkahely megteremtésével. A megye pártszervezeteire és pártszerveire óriási feladatokat ró az a fej­lődés, amelyeket sikerrel végezni csak körültekintő, alapos munkával lehet. A feladatok sokrétűek, sokfelé ágazóak, mindannyiunk felelősségérzetét a maximumig fokozzak. A helytállás foka m­unkánk mércéje lesz az ország sze­mében. VARGYASI MIKLÓS vii.Ag proletAri U, EGYF.Sul.JETEK ’ TÜKÖR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA VII. ÉVFOLYAM 12??. szám 1974. november 8., PÉNTEK ÁRA 50 BÁNI A XI. PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE SZERVEZETT MUNKAVERSENY SIKEREI Iparvállalátsaink túlteljesítették h­­ havi tervüket Az ötéves terv határidő előtti teljesíté­séért kibontakozott munkaverseny me­gyénk vállalataiban, a legtöbb munkahe­lyen kimagasló eredményekre sarkallta a dolgozókat, a közelgő pártkongresszus pedig még nagyobb lendületet adott, if­­jabb és újabb sikerek elérésére ösztönöz­­te megyénk iparvállalatait. A négyéves terv teljesítése egyik kiemelkedő állo­mása, de nem betetőzése az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért széleskörű­en kibontakozott versenynek. A célkitű­zések maradéktalan megvalósítása min­den egyes dekád, minden egyes hónap tervfeladatainak és vállalásának megva­­lósítását feltételezi. A statisztika iparvállalataink nagy többségének jó termelési mérlegéről szá­mol be : az össztermelési tervet 67 428 000 lejjel, míg árutermelési tervét 79 073 000 lejjel szárnyalták kil. Ez azt jelenti, hogy megyénk ipara 1 190 köbméter bükksí­­­részárut, 4 283 köbméter fenyőfűrész­­árut, 361 000 négyzetméter gyapotszövött, árut, 1 871 000 lej értékű bútort, 3 480 000 lej értékű készruh­át termelt tervelő­irányzaton felül. E széló eredmények el­érésében amint a termékek felsorolásá,­ból is kitűnik, nagymértékben járult hozzá a kézdivásárhelyi faipari vállalat, az Olt textilgyár, a kovásznál fafeldolgo­zó vállalat, a Bútor helyiipari vállalat, a kézdi­vásárhelyi csavargyár. Ezenkívül kimagasló sikerekről adhat számot a kéz­­divásárhelyi keményítőgyár, amely össz­termelését 110.3, árutermelését 110.8 szá­zalékban teljesítette, tovább­á a sepsiszent­györgyi borászati vállalat, amely az el­múlt hónapokban elért jó eredmények­hez hasonlóan, ezúttal is több mint más­fél millió lejjel teljesítette túl összterme­­lési, és közel ötmillió lejjel árutermelési tervét. A fenti eredményekkel szemben több iparvállalat továbbra is lemaradással küszködik: a köpeci bányaipari vállalat, amely össztermelését 96,9, árutermelési tervet pedig csupán 87,1 százalékban va­lósította meg a sepsiszentgyörgyi tejfel­dolgozó vállalat, amely például előirány­zatával szemben vajból 427 tonnával ke­vesebbet termelt. És ide sorolhatnánk az autóvillamossági vállalatot, a téglagyá­rat (több mint kétmillió darab téglával gyártott kevesebbet előirányzatánál), a málnási kőbányát, a húsfeldolgozó válla­latot, amelyek eredményei negatívan be­folyásolták megyénk iparának tízh­avi gazdasági mérlegét. A cukorrépatermés háromnegyed része még mindig elszállításra vár Öröm is, gond is faluhelyen az ősz. A betakarítás, a talajelőkészítés egyre job­ban sürget. Az a tény, hogy az eddig ki­szedett 48 ezer tonnányi cukorrépából mintegy 13 ezer tonnát szállítottak csak el a földekről, vagy hogy a kedvező idő­járás ellenére még mindig vontatott az őszi mélyszántás üteme, megkö­veteli, hogy minden termelőszövetkezet­ben fokozzák a munkálatok napi ütemét. Ebben az időszakban a munka gyorsasá­ga különösen fontos, hiszen köztudott, hogy a­­késés erősen befolyásolhatja a gazdálkodás eredményességét. Megyénkben az összterület mintegy há­romnegyed részén még halmokban hever a répa. A hatalmas mennyiség ellenére a téeszek vezetői még mindig nem irányí­tanak minden szállítóeszközt a répaföl­dekre. Megengedhetetlen, hogy e betaka­rítási csúcsidőben négy nap alatt alig száz hektárról (!) szállítsák be a cukorré­pát. E hét elején például több termelő­­szövetkezetben jóllehet, termésük nagy részét már kiszedték — még egyetlen tonnányi cukorrépát sem szállítottak be a földekről. Nagyborosnyó, Bodok, Cser­­náton, Dalnok, Martonfalva, Pólyán, Kő­vár, Almás, Lemhény csak e héten kezd­te el a szállítást, pedig a kedvező idő mindenütt lehetővé tette volna a gyors ütemű betakarítást. A legtöbb termelőszövetkezetben ele­gendő szállítóeszköz áll rendelkezésre, csupán szervezési hibák gátolják a mun­kaüzem fokozását. Vezetők, irányítók fel­adata, hogy a kedvező időt kihasználva szervezzék meg úgy a betakarítást, hogy időben bekerüljön a földekről a termés, szabad területhez jussanak a gépek, s mielőbb befejeződjék az őszi szántás is. Mert e téren is van még jócskán bepó­­tolnivaló .

Next