Megyei Tükör, 1981. június (14. évfolyam, 2909-2934. szám)

1981-06-01 / 2909. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLETEK I i MEGYEI ____________ _ ©_________________ © © k »TÜKOR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA szám XIV. ÉVFOLYAM 2909. 1981. június 1. Hétfő Ara 30 báni Ő­szinte játékaink Nincs őszintébb mosoly a gyerekénél. Nincs megejtőbb szépség, mint gyerekeink szemének csillogása. És nincs igazibb öröm, mint az, amit fiacskáink, kislányaink okoznak nekünk... Ez a minden esztendei gyereknap arra is jó, hogy örömöt fa­kasszon azok lelkében is, akiknek egész évben erre lehetőségük sincs. Mert talán egyetlen olyan napunk még nincs a naptárban,­­ amikor ennyi gyereket fognak kereli a szülők, az apák és az a­­­­nyák, amikor egyszerre ennyien tudnak és akarnak részesei lenni a kicsik nagy találkozásának, felvonulásának, csínytevéseinek, já­­­­tékainak. Akár saját gyerekkorunkat idézhetjük , akkor is a gyermeknap méltó ünnepe volt mindenkinek. Akkor is június else­je örömfakasztó verőfényes nap volt, attól függetlenül, hogy a Nap felsütött vagy felhőkbe burkolózott. És ilyenkor a szülők is kicsit mintha visszalépnének az időben, lovagolnának ők is fűszfasípot fújva, gyerekeikkel együtt szíve­sen felülnének ők is a hintára és hintalóra,leguggolnának a park sétányain, mesefigurákat előcsalogatni színes krétákkal, megnyer­­gelnék a kisbicikliket, száguldanának rollerrel... Ahogy szoronga­­ni szoktak a versenypálya szélén, ahogy végigizgulják a pöttöm­nyi emberkék kultúrműsorát, ahogy sorbaállnak a kakasos és fagylaltos bódék előtt, mind-mind egy hatalmas játék. És csak az marad ki ebből a játékból, akinek nehezére esik, még gondo­latban is, néhány pillanatra, percre újra gyerekké válni... Felhőtlen gyerekkort szokunk ilyenkor emlegetni. Tényleg lehet-e szebb és nemesebb feladata szülőnek, társadalomnak, mint gye­rekeinek tiszta, felhőtlen gyerekkort biztosítani? Reményt fakasztó tavaszok végének magasztos ünnepe hát június elseje. A mi dol­gunk, hogy ez a nap gyerekeinkhez, mindanyinkhoz méló legyen. Mert így leszünk mi is méltók e napra... Felütöm Kassák Lajos gyönyörűszép könyvét. Egyik versszakon akad meg a szemem: „Pirosra telt rózsák, mint a gyerekek, játszom veletek, pirosra telt rózsák". Ilyen őszinte legyen minden játékunk! PETER Sándor A minőség jegyében Fegyelem és minőség Mit tett az elmúlt héten a termékek mi­nőségének a javításáért Kanyó Sándor, a Sepsiszentgyörgyi Gépeket és Gépkocsial­­katrészeket Gyártó Vállalat 520-as részle­gének a mestere? Az általam vezetett, jelenleg 35 munkás­ból álló munkacsoport 52 szerszámgépet szolgál ki. Több mint 20 terméknek, az AK—6—80, AK—5—35-ös sebességváltó szekrények, az osztóműtők, a nyomaték­váltók egyes fogaskerekeinek, kapcsológyű­rűinek, sebességmérő csigáinak a fémmeg­munkálását végezzük el. A múlt hét folyamán különös figyelmet­­ szenteltünk a munkaidő tökéletes kihasz­nálására, a gyártott termékek mutatóinak állandó emelésére. Az minőségi egyik leggyakrabban előforduló hiba, a fogas­kerekeknél a fogak radiális verése volt. Innen származott legtöbbször az a zaj is, ami a kész sebességváltók, osztóművek, nyomatékváltók működésénél volt tapasz­talható, s ami sok esetben csak a pró­­bapadon derült ki. Ennek a hibának az oka sok esetben azoknak a készülékeknek a pontatlansága volt, amellyel a nyers­anyagot felfogtuk a marógépekre. A múlt hét folyamán megkezdtük ezeknek a ké­szülékeknek az ellenőrzését, kijavítását. Az eredmények biztatóak, a kijavított készülé­kekkel megmunkált fogazatok radiális já­téka a megengedett tűréstartományba szo­rult vissza. Szintén a termékek minőségi mutatóinak a javítása érdekében módosí­tottuk egyes esetekben a gyártási technoló­giát, új modern megmunkálási technoló­giákat vezettünk be, így egyes fogaskere­keknél a fogmarás előtt frontális csiszolást végeztünk (például az erőleadó mű két fogaskerekeknél), így tökéletesebb fogma­rást biztosítottunk, ami a radiális verést csökkentette. Úgyszintén az osztómű boly­gó fogaskerekeinek hántolással való meg­munkálásának sikeres bevezetése után rá­tértünk egy újabb fogaskeréknek, az osztó­mű központi fogaskerekének hántolással való megmunkálására. Ez a modern tech­nológia összehasonlíthatatlanul jobb felü­leti minőséget biztosít, mint a marás és feleslegessé teszi a cementálás utáni csi­szolást, így a cementált réteg teljes egé­szében megmarad, ami nagyobb élettarta­mot biztosít a fogaknak, a fogaskeréknek. Állandó jelleggel nagy hangsúlyt fekte­tünk a munkafegyelemre, a technológiai fegyelemre, mert anélkül minőségről beszél­ni nem is lehet Az elmúlt hét folyamán nem történt kihágás ezen a téren .Öröm­mel mondhatom el, hogy a fegyelmezet­lenség nem jellemzi az általam vezetett munkacsoportot, éppen ezért szeretnék egy­­pár olyan nevet említeni, mint például: Szabó Ferenc esztergályos, Dezső András marós, Ambrus András esztergályos és Attl Erzsébet, akik amellett, hogy kiváló szakemberek, pontosak és fegyelme­zettek, odaadóan és felelősségtudattal végzik el a reájuk háruló feladatokat. Lejegyezte VÁJNA Géza B-osztály A XXX. FORDULÓ KELETI CSOPORT: MSC — Cement 4—0, Gura Humorului — Focșani 5—3, Botoșani — Buzău 2—1, FCM Brăila —­­ Konstanca 2—1, Beszterce — Borzești 4—1, IMU — Tulcea 2—1, Vaslui — Su­­l­ceava 1—0, Gyergyószentmiklós — Piatra Neamț 2—0, CSU — Kémia 3—1. Hét közben: Tulcea — Beszterce 4—2. A XXXI. FORDULÓ: Kémia — Gyergyó­szentmiklós, Borzești — Vaslui, Cement — Gura Humorului, CSU — Suceava, MSC ■— Botoșani, Buzău — FCM Brăila, Foc­șani — Konstanca, Piatra Neamț — IMU, a Tulcea — Beszterce mérkőzést már le­játszották (4—2). 1.Konstanca 30206 457—1846 2.Beszterce 31166 955—3738 3.Gyergyó 301531235—3833 4.Botoșani 301441247—3632 5.Suceava 301431343—3031 6.Focșani 301351248—4031 7.Tulcea 311511­53—4531 8.FCM Brăila 301351238—3631 9.IMU 301341336—4130 10.Vaslui 301341335—5030 11.MSC 301251338—3729 12.Buzáü 301331436—3829 13.Piatra N. 301241435—4528 14.tsu 301231551—4927 15.Borzești 301141546—5026 16.Gura H. 30 981327—4225 17.Cement -01131635—5725 18 Kémia 30­751833—5919 Elkészül rövidesen a kovásznai új szállá­s BORTNYIK György felvételei Mit üzennek a hatolykai dűlök Előttünk a kimutatás, gazdaságonként, agráripari tanácsonként szemlélteti a nö­vénygondozás helyzetét. Egy évvel ezelőtt ilyenkor tele volt napi tudósításunk ada­tokkal, egymás mellé felsorakoztattuk az előnyös helyzetbe jutott egységeket, aztán bírálatban részesítettük a kullogókat. S a legvégén a számadatok száraz kommen­tárját az elmaradhatatlan biztatás zárta? Jgy meg úgy kell csinálni, hogy a lemara­dást mielőbb behozzák. Mindez a múltban volt. Értelmetlen, ma már belátjuk, való­sabb, hitelesebb képet nyújtunk helyszíni terepszemléről hozott személyes élmények­kel. Közelítsük hát továbbra is a határ­ból, a dűlőkről vett példákkal, tükrözzük a mezei munkálatok pillanatnyi helyzetét a tagság parcelláihoz, soraihoz kötődő szorgalma vagy hanyagsága arányában.­ Annál is inkább, mert az idén az ötvenárá­nyi cukorrépa-táblák, a hektárnyi burgo­­nya, s mellettük a len-, cikória-, zöldséges parcellák gyomtalanítása, köztudottan min­den gazdaságban, rendhagyó tavasz u­­tán, más-más elbírálás nyomán történik.­ Helyenként a későbben visszavonuló vi­zek késleltették a napi sürgősséget, avagy más feladatok szabtak irányt a májusi munkarendnek. Helyenként a tagság egy emberként elvállalta minden dűlő megmű­velését, másutt munkaerő hiányában ide­genek segítségét vették igénybe. Tehát gazdaságonként váltakozó reális értékíté­letre csakis a pontos helyzetismeret alap­jázzuk az elmúlt hét, s egyben az ex­­pénként téeszek, farmok, brigádok táblái­ra, hogy az ott nyert benyomások, adatok közreadásával nyújtsunk hiteles tájékozta­tót a munkálatokról. E hét elején, még mi­előtt a legutóbbi határjárásunkról élményeinkről beszámolnánk, hadd hozott sum­­mázzuk az elmúlt hét, s egyben az el­múlt hónap, május terepszemléjének össz­képét: híztak, szaporodtak mindenütt gyomaf­, de a legtöbb helyt a tagság szor­a­dalma idejekorán kiirtotta a táblákból a gazt, a földszeretethez kötődő szenvedé­­lyességgel, komoly felelősségtudattól, kö­telességérzettől vezérelve gyomlálta, sara­­bolta parcelláit. Az idő, egy héten át ked­vezett, így tisztultak szemlátomást az el­­­múlt héten Barátos, Katolna, Martonfalva, Telek, Páké, Réty, Kökös, Uzon, Kilyén, Bo­­rosnyó, Gidófalva, Bodok határában a dű­lők, s Virult, aminek virulnia kell: szép, ígéretes táblákban, megközölt, megkapált kultúrákban bontogat levelet-hajtást vegetáció feszülő ereje. Bontogathatta ked­a vére, mert odaállt a sorok végébe a föld művelője, gépével vagy kapával, hogy mi­hamarabb eltüntesse a dűlőkről a gyo­mot. Ez a szorgalom, ez a kötelességérzet, no meg a leleményes szervezés irányította e napokba Hatolykán is az idénymunkála­tokat. Az egész májusi tevékenység itt a mezőgépészekre, s egy harmincfőnyi as­­­szony serege hárult. Azokra, akik e napok­ban a 142 hektárnyi burgonya töltögetését,­ illetve a 40 hektárnyi cukorrépa kezelé­­sét végezték. A töltögetés oroszlánrésze két derék traktorosra jutott. Három dűlőben elhelyezett burgonyatáblában, a Templom­lábban, a Gyárfáslábban és az Istállóláb­ban mindenütt szép, párhuzamos sorok di­csérik ma Fejér Lajos és Orosz Béla gyakor­lottságát­ és példás igyekezetét. A katoly­kai mezőgépészek pontos munkája nyo­mán e parcellákon nyílegyenes földtarajo­kon hajt a burgonya. A növény fejlődését elősegítő vegyszeres gyomtalanítást pedig Makó István és Ferenc Imre végezte. S a­­míg a töltögető eke a pityókaföldek nö­vényápolásáról gondoskodott, a szomszé­dos lábon, negyvenhektárnyi földterületen harminctagú lelkes csoport a cukorrépa kezelését siettette. Kire ötven, kire har­minc ár jutott­ korától, erejétől Egyenletes teljesítményük, kitisztást függően, soraik arra késztetnek, jegyezzük most ide néhá­­nyuk nevét. Megérdemlik, mert valamen­­­nyien a föld megbecsülését, a jó termés feltételeinek megteremtését kötelességük­nek érzik, mert szorgos igyekezetük a ha­tolykai föld és művelőinek mély érzelmi kapcsolatáról vall. Álljon hát itt a legszor­galmasabbak névsora: Orosz Rozália, Dá­vid Rozália, Fejes Mária, Soós Mária, Fo­gas Rozália, Mátyás Jolán, Csomós Ida, Ferencz Jolán, Baricz Mária, Ferencz Vil­ma, Ferencz Viktória, Nagy Vilma, Nagy Erzsébet, Papp Ida, Nagy Jolán, Pakó Er­zsébet, Mátis Mária, Páll Lujza, Lázár Ir­ma, Baricz Irén, Hadnagy Borbála, Berde Vilma, Szotyori Irén, Fogas Rozália. S a megközölt répasorok, töltögetett burgo­nyaparcellák szorgos művelőinek névjegy­zéke mellé írjuk ide a helyi szervező-irá­nyító nevét is: ifjú Papp Ferencről se fe­ledkezzünk meg. A fiatal farmvezetőnek nem kis része van abban, hogy Hatolyka dűlői ma gyomtalanul, gyommentesen üzennek... ARADI Endre

Next