Megyei Tükör, 1982. szeptember (15. évfolyam, 3298-3323. szám)
1982-09-01 / 3298. szám
Nicolae Ceaușescu elvtárs munkatáts palása Brassó megyében (folytatás az első oldalról) Nicolae Ceaușescu elvtárs és Elena Ceaușescu elvtársnő, felkeresve több részleget és műhelyt, figyelemmel követte a korszerű gyártási folyamatokat, az alkalmazott technológiákat, megvizsgálta a külön e célra felállított standokon bemutatott termékeket, munkások mindenütt határtalan örömmel és megelégedéssel fogadták a magas rangú vendégeket. Nicolae Ceaușescu elvtárs és Ceaușescu elvtársnő barátságos Elena integetéssel válaszolt az éljenzésre, a munkások rokonszenvteli megnyilvánulásaira. A pártfőtitkár gratulált a Hidromecanica vállalat munkaközösségének az elért eredményekhez és újabb sikereket kívánt jövőbeli tevékenységében. A munkalátogatás utolsó objektuma a Rulmentul vállalat volt. A vállalat dolgozói — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek .— lelkes fogadtatásban részesítették Nicolae Ceaușescu elvtársat és Elena Ceaușescu elvtársnőt, kifejezve örömüket, hogy vendégül láthatják őket. Szemléletes grafikonok előtt a házigazdák ismertetik a brassói vállalat csapágy termelésének dinamikáját, az export volumenét, a munkatermelékenység alakulását, a fém-, energia- és tüzelőanyag-fogyasztás csökkentése terén elért eredményeket. A vendégeket ezután felkérik, tekintsenek meg néhány termelőrészleget. A látogatás a csapágygolyó-gyárban és a speciális csapágyakat gyártó részlegen folytatódik. Gratulálva az elért eredményekhez, a pártfőtitkár kérte a vállalat munkaközösségét, tegyen meg mindent a továbbiakban is az idei tervelőirányzatok jó körülmények közti teljesítéséért, a nemzetgazdaságunk által igényelt különleges csapágyak termelésének növeléséért és változatosításáért. Köszönetet mondva a méltató szavakért, a házigazdák biztosították Nicolae Ceaușescu elvtársat, hogy a brassói csapágyvállalat dolgozói teljes határozottsággal fognak tevékenykedni a látogatás alkalmából kapott útmutatások gyakorlatba ültetéséért, az idei tervből és az egész ötéves tervből rájuk háruló feladatok teljesítéséért és túlszárnyalásáért. ★ Nicolae Ceaușescu elvtársnak a brassói tájakon tett munkalátogatása kedden a Tractorul stadionban megtartott lenyűgöző népgyűléssel ért véget. A város és a szomszédos helységek több tízezer dolgozója — munkások, technikusok, mérnökök, szövetkezeti parasztok, értelmiségiek, tanulók, fiatalok és idősek, románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — gyűlt egybe a nagy népgyűlésen. A stadionban Nicolae Ceaușescu elvtársnak a dolgozókkal való találkozóit jellemző ünnepi hangulat uralkodott. Érkezéskor Nicolae Ceaușescu elvtársat, Elena Ceaușescu elvtársnőt nagy örömmel köszöntötte a sok ezer brassói dolgozó, hosszasan éltetve a pártot és a párt főtitkárát. A jelenlevők kifejezték e tájak lakosainak örömét, hogy újból körükben láthatják a pártfőtitkárt, a szeretetet és nagyrabecsülést, amely övezi pártunk és államunk vezetőjét mindazért, amit tett és tesz egész nemzetünk haladásáért, jólétéért és boldogságáért. Nicolae Ceaușescu elvtárs, Elena Ceaușescu elvtársnő melegen válaszolt a szeretetüket és tiszteletüket kinyilvánító brassóiaknak. A népgyűlést Gheorghe Dumitrache elvtárs, az RKP Brassó megyei bizottságának első titkára nyitotta meg. Beszédet mondott Vasile Sechel, a brassói traktoripari fővállalat vezérigazgatója, Ioan Ciocan, a viktóriavárosi vegyikombinát pártbizottságának titkára, a dolgozók tanácsának elnöke. A megyei pártbizottság első titkára, hangot adva a gyűlés részvevői, az összes brassói lakos óhajának, azzal kéréssel fordult Nicolae Ceaușescu elva társhoz, hogy szólaljon fel. Élénk és hosszas taps, erős hurrázás és éljenzés közepette szólásra emelkedett Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke. A pártfőtitkár beszédét a jelenlevők rendkívüli érdeklődései és teljes egyetértéssel hallgatták végig, több ízben hosszas tapssal, hurrázással és éljenzéssel húzták alá, lelkesen skandálták: Ceaușescu — RKP!, Ceaușescu és a nép!, Ceaușescu — béke ! A kommunisták, az összes Brassó megyei dolgozók érzelmeinek és gondolatainak adva hangot, a gyűlés végén felszólalt a megyei pártbizottság első titkára. A gyűlés a felemelő hazafiság lelkes légkörében ért véget. A jelenlevők ismét kinyilvánították tántoríthatatlan elhatározásukat: valóra váltják a pártfőtitkár buzdításait és orientációit, hozzájárulnak azoknak a nagy feladatoknak a teljesítéséhez, amelyek megyére hárulnak a sokoldalúan fejlett a szocialista társadalom nagyszabású programjában foglalt mozgósító célkitűzésekből. Távozáskor a népgyűlés sok ezer részvevője újból lelkesen, hosszasan éltette a pártot, a párt főtitkárát, az állandóan virágzó szocialista hazánkat. Nicolae Ceaușescu elvtárs, Elena Ceaușescu elvtársnő ezt követően Predeálra indult. Az utóbbi években emelt korszerű épületektől övezett brassói útvonalakon, ahol a vendégek elhaladtak, számos lakos nyilvánította ki rendkívüli szeretetét és tiszteletét a pártfőtitkár iránt, háláját azért az állandó gondoskodásért, amit megyéjük, az ország összes övezete szüntelen fejlesztése iránt, az egész nép anyagi és szellemi életszínvonalának állandó emelése iránt tanúsít. Az ojtozi deszkagyár (KOVÁCS László felvételei) Ahol még történtek mulasztások (Polvtotó« az első oldalról) hát a rendkívül hosszú és nehéz télvetéseket próbára tevő kedvezőtlen kihatásaitól, mert az esetenkénti mínusz 30 fokos hideg szinte egyformán megviselt minden búzatáblát, akár hegyen, akár völgyben helyezkedett el. Végül a vastag hótakarónak meg a fagyoknak közel 1100 hektár esett áldozatul, amit a tavasz folyamán kukoricával vetettek újra. Vannak ezen kívül olyan tényezők, amelyek kimondottan a földművesektől a mezőgépészektől függnek. A munkatanácskozás ezeket a terméslefokozó körülményeket is elemezte, mégpedig azzal a célzattal, hogy az érintett gazdaságok járjanak el mindenkor körültekintőbben, s elsősorban az idei őszi vetés során ne legyenek „visszaeső bűnösök“. Borosnyó, Lisznyó, Barót, Kovászna a növényápolás idején, a vegyszeres gyomirtás alkalmával követett el mulasztásokat, hibákat. Kovászna és Szentgyörgy körzetében a betakarítás optimális időpontjának megválasztása, a munkaszervezés tekintetében intézkedtek tévesen. A különböző technológiai, szervezési melléfogások következtében gazdaságok egész sora 64—89 százalékában teljesítette búzatermesztési tervét. Ezek közé sorolható Bibarcfalva, Ozsdola, Borosnyó, Zabola, Zágon, Papolc, Nyújtód, Uzon, Árapatak. Így eshetett meg, hogy egymás közvetlen szomszédságában elterülő téeszek eredményei között számottevő terméseltérések mutatkoznak az idén is. Nagybacon például 1200 kilóval termelt többet hektáronként, mint Bárót, vagy Egerpatak 500 kilogrammal múlta felül a borosnyói teljesítményt. Amíg Szentlélek felállította 5788 kilós rekordját, addig Kővárnak meg kellett elégednie az ugyancsak nem megvetendő 3500, míg Almásnak 3200 kilóval.Most, az őszi vetés küszöbén kell tehát levonni a tanulságokat, számvetést végezni, okulva a szomszédok példáján jövőre nézve elkerülni a hibákat, hogy ne ingadozzon az átlagtermés gazdaságainkban 1800 és 5800 kilogramm között, mert a terméseredmények statisztikai görbéjének ekkora hullámzását már a rendkívül eltérő természeti adottságok, a mikroklíma nyilvánvaló és elismert eltérései sem indokolják. Annyi kétségtelen, hogy az idén Erdővidéken és más hegyvidéken a bodoki agráripari tanács és Nagybacon, míg a felső-háromszéki síkságon Szentlélek meg a kézdivásárhelyi agráripari tanács átlaghozama a mérvadó mérce, amihez a szomszédságnak is kell igazodnia. • MEGYEI TÜKÖR zzz: művelődés BEMUTATJUK AZ ÚJJÁSZERVEZETT ÉS KIBŐVÍTETT MEGYEI MÚZEUMOT Trák-géta-dákok, a román nép ősei Sok-sok század múlt el. A Kárpátok- Duna-Fekete-tenger környékén állandósult ember nem "hajolt meg az idő számos mostohasága előtt, hanem arra törekedett, hogy azokat férfiasan legyőzze, megtalálja a kiutat a kilátástalan helyzetekből, állandóan fokozza intelligenciáját, alkotó szellemét. Megjelennek a sokkal tökéletesebb fémeszközök. A vaskor első korszakából való rétyi és csernátoni települések, hasonlóképpen az országban felfedett más településekhez, a történész számára nem csupán a nagyon magas kulturális színvonalat bizonyítják, hanem arra is fényt derítenek, hogy ismerték az új fém feldolgozási módját. Ez a jelenség nagymértékben serkentette az emberi társadalom előrehaladását. E bizonyítékok egy része látható a múzeum eme termeiben. A nagyszámú eszköz mellett szerepel egy, homollón felfedezett vaseke, valamint nagy hozzáértéssel készült kerámia is, ami a változatos gazdasági tevékenységre, e tárgyakat életre hívók mesterségbeli tudására is fényt vet. Az emberi ész olyan vívmányai ezek, amelyeket a Kárpátok-Duna-Fekete-tenger környékének lakói úgy védelmeztek, mint ahogyan védelmezték szülőföldjüket, odaadással, nagyon gyakran életük árán. Függetlenül attól, hogy dákoknak hívták őket, ahogyan Dio Cassius Római történelem című művében (51. fejezet) tesz róluk említést, vagy gutáknak, ahogyan a görögök nevezték, ők egy és ugyanazt a népet alkották, „ugyanazt a nyelvet“ beszélték és azonos gondolatok és vágyak fűtötték őket. „Hosszú utazást tettem a Duna mellett — írja Dio Chrysostomos —, s merész, nyugtalan és háborgó emberekhez értem. Mindenhol kardokat, mellvérteket láttam, a hely tele volt lovakkal, fegyverekkel és felfegyverzett emberekkel... akik a függetlenségükért harcoltak.“ Mert akkor is, amikor leigázták, ők nem ereszkedtek térdre, hanem tovább folytatták a harcot, hogy visszaszerezzék legdrágább kincsüket , szabadságukat. ... I. e. I. évszázad. Burebista, ez a géta férfi, átvette népének vezetését, felemelte ezeket az embereket, akiket „a háborúk megnyomorítottak, s önmegtartóztatással, mértékletességgel és törvényességgel megváltoztatta őket — írja Strabon —, olyannyira, hogy néhány év alatt megalapozott egy nagy birodalmat, sőt, a rómaiak is féltek tőle. Burebista vezetése alatt jön létre az első központosított és független dák állam. ..Trácia királyai közül a legelsőt és legnagyobbat, aztán egy újabb vitéz követte, Decebal, akinek vezetése alatt Dácia felívelt, államilag megerősödött. E vitéz dák törzsből, amely mélyen gyökerezett a Kárpátok- Duna-Fekete-tenger-köz földjében, felvirágzott a géta-dák kultúra, az egységes anyagi és szellemi kultúra, amelynek bizonyítékai megyénk területén is az i. e. III. századig nyúlnak vissza. A kovásznai és szárazpataki várak, amelyeknek makettjei ott láthatók ez időszaknak szentelt teremben, a komollói, csernátoni, sepsiszentgyörgyi, polyáni, oltszemi, uzoni, kovásznai, bükszádi településeknek gazdag a leltáruk, a különböző foglalkozásoknál használt eszközöktől — ekevas, fegyverek, fibulák, bányászati eszközök — kerámiaedényekig és dísztárgyakig, amelyek nem csupán a dákok magas kultúrájáról vallanak, hanem értékes adatokat szolgáltatnak e tájak akkori történetére vonatkozóan is. A szörcsei, gelencei, fotosi, petőfalvi pénz- és ékszerraktárak előtérbe állítják a dákok rendkívül fejlett feldolgozó művészetét, valamint a szomszédos területekkel, a Fekete-tenger partján létező görög városokkal kialakított kereskedelmi kapcsolatokat. A hilibi pénzérmék bizonyítják ugyanakkor az illír várakkal és Tassos városával való kereskedelmi kapcsolatokat, mutatván a Dácia felé irányuló görög kereskedelem két irányát. A dákok foglalatosságai nem szorítkoznak csupán ezekre a tevékenységekre, komplexebb formákat is öltenek. A filozófia, az orvostudomány vagy a csillagászat például nagy tekintélynek örvend, ahogyan azt Iordanes is említi „Getica“ című munkájában (70. fejezet): „Milyen kedves dolog látnod, hogy nagyszerű vitéz <emberek műveljék a filozófiai doktrínákat, amikor kis szünetet nyernek háborúkban. Láthattam őket, amint az a ég állását kutatták, mások a füvek és fák jellegzetességeit vizsgálták, avagy a hold növekedését és csökkenését, a nap járását figyelték.“ Iordanes észrevételezései kiegészítik egy olyan civilizált népről való felfogásunkat, amely mezőgazdálkodással, különböző mesterségek űzésével, foglalkozott, tehát olyan tudományokkal anyagi és szellemi életvitellel rendelkezett, amely a kor legcivilizáltabb népei közé emelte. NEGULICI loan könyvespolc G 8 G avagy kinek is kedveznek a féligazságok ? 1. Augustin Buzura Gőg című regénye (fordította Kolozsvári Papp László, az utószót írta Kántor Lajos) 1977-ben jelent meg románul, jelentős közönségsikert aratott, lefordították magyarra, lengyelre, franciára, de megjelent Jugoszláviában és Kínában (!) is, s részletei angolul, oroszul is olvashatók... 2. Ezt a visszhangos sikert — ami azért elég ritka a hazai irodalomban — némileg indokolja a regény témája. Buzura ugyanis orvosregényt írt, s az orvosregények mindig is népszerűek voltak az olvasók körében... 3. A siker igazi titka azonban — véleményünk szerint — az ötvenes évek törvénytelenségeinek kendőzetlen ábrázolása, egy bizonyos eset — a főhős Cristian sebészprofesszor és akadémikus — esetének több szempontból történő bemutatása és kíméletlen, árnyalt, pontos, felkavaró elemzése. 4. Cristian jól menő, divatos orvos, fiatalabb korában Párizsban az utcán tiltakozik egy fasiszta tüntetés ellen, majd a német követségen (?) szidja fasiszta diktatúrákat, amiért elhurcolaák Tírgu Jiuba. Szabadulása után önkéntesnek áll, részt vesz a fasizmus elleni harcban, majd visszakerül a kolozsvári klinikára és egyetemre, belép a pártba. Karrierje tehát felfelé ívelhetne, szakértelméhez ugyanis kétség sem fér. 5. De nem ível felfelé, mert Cristian 1951-ben elsősegélyben részesít egy beteget, kiveszi a golyót a karjából, ezért elhurcolják, kiderül, hogy a titokzatos beteg egy garázdálkodó banda tagja. A professzort vallatni kezdik, hogy megtörjék. De semmiféle kínzással nem tudják kiszedni belőle a valótlanságot, ő nem hajlandó beismerni azt, amit nem követett el... 6. A regény jelenében, valamikor hetvenes években Cristian immár újra a sikerei csúcsán — jelentős kutatómunkával a háta mögött emlékszik vissza élete ötvenes évekbeli „éjszakájára.“ Fiával való beszélgetéseiben igyekszik tisztázni a kort a más nemzedékhez tartozó fiú előtt, akinek az az egész a Deltával együtt, ahová a professzor végül is kerül (mert nyilván ott van szükség munkájára) , egyszerű rablómesének (szebben fogalmazva), lidércnyomásnak tetszik. De megkapjuk a korról és az esetről az egykori jóbarát Redman ügyész változatát is, aki az akkori vizsgálóbírótól — jelenben sorsjegyárustól —, Vaarlamtól való félelmében elárulja, besúgja, feljelenti és eláztatja barátját. Vaarlam a volt sakter és vizsgálóbíró, a forradalom ökle és korbácsa — ahogy fennhéjázóan nevezi magát — már az előző „ügy“ kapcsán összetűzésbe került Cristiánnal. Kihallgatás során „véletlenül“ meghalt egy ember és Cristian nem volt hajlandó megírni a hamis vallomást, miszerint nem agyonverték, hanem infarktus végzett vele. Vaarlam tehát bosszút áll... ■ 7: Mint látható, az okok és indokok szövevényében vagyunk, a „véletlenek“ körbeérnek, metszik egymást — Cristian lelkiismerete viszont tiszta. Ő kibírta az embertelen vallatásokat, de nem tört meg, igazságát tehát személyes példája hitelesíti,„..a féligazságok csak a középszernek, a kis tehetségeknek kedveznek, a ritka levegőben csak ők tudják megvalósítani önmagukat, ők képesek kiteljesedni...“) — de hitelesíti furcsa módon egy regénybe „belekevert“ napló-sorozat, vagy feljelentéshalmaz is, ahol egy jelenbeli résztvevő, egy szanitéc „jelentéseit“ olvashatjuk a professzorról és köréről, ami a polifonikus regénybe mindenképpen „belopja“ az erkölcsi szatírát is. (hadházi) BÁLINT TIBOR NYULAI Mint Gálfalvi Zsolt eddigi interjúi során, most is láthattuk az író műhelyét ,könyveit, íróasztalát, gyait, képeit — Bálint Tibor kabala-tárráérősen és nem kevés humorral előadott történetei során —, a kamera is ráérősen vándorolt a szobában, megpihent egyegy könyvön, egy-egy képen, de aztán megláttuk a kertet és a nyulakat is, s ez még akkor is új volt azért, ha például Gálfalvi interjúi során már Beke Györggyel is körbetekintettünk egy Kolozsvárt uraló teraszról. A kamera megpihent a mohón ugrándozó nyuszikon (csak sajnálhatjuk, hogy nem színesben ment az egész), miközben Bálint Tibor a kis bensőséges kiskocsmák eltűntén kesergett. De lehet, nem is akkor kesergett a kocsmák elmúlásán, mikor szembenéztek velünk — olvasóival s most nézőivel — nyulai, hanem ezt is a dolgozószobában mondta, s a nyulak etetése közben a kertjéről mesélt, ami két novella megírása alatt, két regény megírása közben (s ezek nála önnön bevallása szerint tízévenként mintegy váltófutásban követik egymást...) valahogy köréje hullt, aztán újra régi, elsüllyedt, már csak öreg piások emlékeiben élő kiskocsmák kerültek szóba, ahol a söntéspult felett óriási betűkkel hirdette egy plakát, hogy HITEL, csakhogy a hitel mellé volt festve egy alma is, ami semmissé nyilvánította az egészet... Bálint Tibor miközben Gálfalvi Zsoltot nézegette, ugyanolyan kíváncsisággal, mint mi képeit, könyveit és őt magát, arról is beszélt, hogy jó dolog Kolozsvárt élni, azonnal értesül az olvasói véleményekről, elmondják neki hűséges olvasói azt is, hogy mit írt jól és azt is, hogy mit nem írt jól, mit felejtett el... Új könyvéről is beszélt az író, egy rövidesen megjelenő elbeszéléskötetről, azután regényírás nemcsak magáért való szépségét ecsetelte ,hiszen regényírásban élheti át az író — vallomása közszerint —, hogy tervezője is, de kivitelezője, mesterembere, segédmunkása önmagának. Megtervezi a szerkezetet, aztán aprólékosan kivitelezi... Mintegy gyors ars poétikaként, A révkalauz lámpása című kis írását olvasta fel az író, aminek talán a címe is beszél és világosan beszél az író és a révkalauz „rokonságáról“, hasonló helyzetüket világítva meg ama bizonyos lámpa. Aztán régi kolozsvári utcák kerültek szóba, a sánta angyalok utcáján imbolyogtunk végig egy régi elsüllyedt vasárnap délutánon, amikor távolról mint egy haldokló szív üzent a recsegő verkli, de mi már erre sem tudtunk figyelni rendesen, hiszen bent jártunk már Bálint Tibor utcájában, s elhatároztuk, most már itt maradunk, nem is megyünk már el innen, noha mostanság nemcsak a kolozsvári Ursusban mérnek, csapolt sört, hanem sepsiszentgyörgyi kocsmákban, sőt vendéglőkben is, de mi valahogy már nem vágyódunk annyira utána, mint tíz éve, amikor még az Ursus volt a legközelebbi hely, ahol csapoltak... Inkább egy új Bálint Tibor-regényt olvasnánk az őszi nap melankolikus fényében. Igaz, hátravan még egy indián nyár is, és Bálint Tibor kezében világít a révkalauz lámpása, de nem nyulasnak világít vele, ó nem... BOGDÁN László I Büdös buborékok Hát sikerült tetten érnem! Nem azért mondom, mintha hónapok óta vadásztam volna rá, csak valóban hónapok óta nézem a művét. Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Könyvtár mellett egy kőperemen ott a Mű, aztán odébb, egy kerítés kőoszlopán szintén, függőlegesen a szó: PACE. Mármint hogy béke. Gyermekes betűk, látszik, hogy nem hivatalos agitáció alkalmával került oda a bűvös szó, sem az oszlopra, sem a kerítés kőperemére, azt valaki, apró emberke írta kétaraszos kék betűkkel oda, örök emlékeztetőül. Nézem helente, arra járok ebédelni, nekem naponta, megnyugtató ez a spontán agitáció —, lám, ilyen mélyre tud hatolni az egyes emberben is a tömeg nagy igénye. Aztán ma tetten értem a gyermeket, lehet vagy tizenkét fehér fagylaltos csészéből esztendős, mártogat a textiliskola táján egy vaskos ecsettel, és mázolja szorgalmasan reggeli fél tízkor a szót: BÉKE, PACE. Még az eső is szemerkél, eregeti, ami megmaradt az éjszakaiból, nem a kellemes augusztus legvégi reggel a kövek magánszorgalmi festegetéséhez, de hát ezt a melegítős fiút nem zavarja semmi, észre sem veszi, hogy megálltam az út túlsó szélén, magam sem zavarom, csak nézem ezt az aktív békeharcost. Ha gondosan, szépítgetve írkálna, festegetne, azt is hihetnénk, hogy szórakozásból, „művészi igényből“ teszi, amit tesz, de semmi nincs a formára, csak festi a gondja betűket. Ha buborékokat eregetne ebben a szemerkélő esőben, azt hinném, szóvá sem tenném, hogy elszánt vaskációzó, az utolsó napig ! Engedjük, eregesse ezeket a bűvös szavakat, eregesse ez a kisfiú is maga igazát világgá ezekkel a szavakkal. (Nehogy letöröljétek !) CZEGŐ Zoltán TUDOMÁNY — TECHNIKA Takarékosság — új technikával metángáz moslékból Szomorú napok várnak a japán sertésekre, ha bevezetik a ryukui egyetemen kidolgozott új eljárást. Eddig a szállodák, éttermek konyhai hulladékát a sertések ették meg, az új eljárással viszont most metángázt állítanak elő a városigáz-fogyasztás csökkentésére. A kis szállókat és éttermeket ellátó gázfejlesztő térfogata mindössze egy köbméter. Az egyetem munkatársai véletlenül bukkantak rá a metángázt előállító baktériumtörzsre. Eredetileg „alkoholgyártó“ baktériumokat kerestek, hogy megfelelő erjesztéssel 80 kg édesburgonyából legalább 13—14 liter alkoholt állítsanak elő. A kísérletek során kiderült, hogy a baktériumtörzs a moslékból két és félszer több metángázt fejleszt, mint amennyit az eddigi eljárásokkal elértek. Ezentúl a moslék nem a disznóhizlaldákba kerül, hanem a házi gázfejlesztőbe, hogy így csökkentsék a havi gázszámlát. HULLADÉKBÓL FABRIKETT Svédországban évente mintegy 70 millió köbméter faárut termelnek az erdőgazdaságok, és ennek több mint fele hulladék alakjában marad a fakitermelés színhelyén. Új technológiával megkezdték a hulladék jelentős részének átalakítását jó fűtőértékű tüzelőanyaggá. Idén már termel az első üzem. Kapacitása évi 70 ezer köbméter fahulladék feldolgozása, így ennyi fabrikettet állítanak elő, amivel 8 ezer köbméter importált fűtőolaj pótolható. Az új technológia alapján a hulladékot különleges forgódobban megtisztítják, majd faköszörületet készítenek belőle. Ebből az alapanyagból préselik a fabrikettet. De nem minden fahulladékból készül brikett, jelentős mennyiségű alapanyagot adnak át papíriparnak is. GAZDASÁGOS TŐZEGKITERMELÉS A tőzeg kitermelésének és feldolgozásának új eljárását fejlesztették ki Svédországban, így az versenyképessé vált a fűtőolajjal. A teljes tőzegréteget felássák, és egynemű tömeggé keverik össze, a kövektől, gyökerektől megtisztítják. Majd miután kipréselték belőle a vizet ,a masszát őrlőműben felaprítják. Az onnan kikerülő hosszú szálakat kétfokozatú szárítóban megszárítják ,míg már csak 15—20 százalék víz marad benne. Ezután a tőzeget a felhasználásnak megfelelő nagyságú szemcsékké aprítják. Az új eljárás a kis tőzegtelepek kiaknázását is gazdaságossá teszi, a termelés egész évben folytatható. Az első berendezés évenként 8000 tonna tőzeggranulátumot ad, ami 4000 köbméter olajnak felel meg. műtrágya füstgázból A szén elégésekor keletkező füstgázokat csak jelentős műszaki, gazdasági ráfordítással lehet megtisztítani a környezetet szennyező anyagoktól. Chicagói vegyészmérnökök által kidolgozott új eljárással, olcsón és hatékonyan lehet eltávolítani a füstgázból a szén-dioxidot, majd a műtrágyagyártásban hasznosítani. Az eljárás lelke a heterogén reaktor, amelyben először a vízzel és kalciumfoszfáttal megkötik a szén-dioxidot. Ezután kalciummal leválasztják a foszfort, amelyet ammóniával és az elégetési folyamatnál visszamaradó hamuval műtrágyává egyesítenek. OLABOL KOMPOSZT Norvégiában az Északi-tenger partján ebben az évben 70 ezer zsáknyi olajjal szennyezett tengeri moszatot és olajat gyűjtöttek össze. Az olaj a görög Deiforos nevű hajóról került a tengerbe. A norvég szakemberek érdekes kísérletbe kezdtek : megkísérlik a nehézolajat, illetve az olajjal keveredett moszatot komposzttá alakítani. Eleinte az olajat és az olajos moszatot el akarták égetni. A nagy mennyiségű égetendő anyaghoz a kemencék kapacitása kevés volt, így az olaj nagy részét oltatlan mésszel stabilizálták ,és ezzel egy időben kísérletezni kezdtek az olaj komposzttá alakításával. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a nehézolaj nem tartalmaz olyan mérgező anyagokat, mint a nyersolaj. Adalékként trágyával, fakéreggel, homokkal kísérleteznek. A keveréket 14 naponként megforgatják, és időnként ellenőrzik a mikrofauna és mikroflóra alakulását. Hidrogénüzemű autóbusz Különös munkába kezdtek a Mercedes Fizikai Kutató Intézetének szakemberei. Stuttgart város autóbuszait alakítják át hidrogénüzemű járművekké. Napjainkban jelentős mértékben megnövekedett az „energiahordozó“ hidrogén iránti érdeklődés, s nem is véletlenül. Ez a fűtőanyag környezetkímélő, egyszerűen kitermelhető, raktározható, s szállítható, ráadásul készletei szinte kimeríthetetlenek (ez az elem a vízmolekula egyik összetevője). A hidrogénüzemű autóbusz az első pillanatban nem sokban különbözik hagyományos társaitól. A kipufogó csőből azonban nem távozik orrot facsaró, környezetet szennyező gáz, hála a különlegesen tiszta hidrogénnek. A hagyományos üzemanyagtartályt is hiába keresnénk az átalakított járműben, helyét újszerű tartály vette át, amelyben fémhibridek kötik meg a hidrogént, majd melegítés hatására szabadon bocsátják. Egyszeri „feltöltéssel“ körülbelül 180 kilométert képes megtenni az autóbusz, ami bőven elegendő egy városi jármű átlagos, napi útjára. A tartályok újra tölthetők (persze csak speciális állomásokon), s ez a művelet mintegy háromnegyed órát vesz igénybe. Ami ma még problémát jelent, az a súly kérdése. Mercedes busz energiatároló egysége ugyanis hétszer súlyosabb az ugyanolyan mennyiségű energiát raktározó, hagyományos üzemanyagtartálynál. A korlátozott futási távolság (illetve a speciális töltőállomás szükségessége) is jelent némi gondot, ami azonban tüstént megszűnik, ha az átalakított járműveket (taxikat, buszokat, komphajókat, traktorokat) helyi szállításra-közlekedésre használják. A Mercedes új, kísérleti hidrogénüzemű autóbusszal kétféle fémhibridet raktároznak, az egyiket hidegindításkor, a másikat pedig már meleg motornál hasznosítják. Egy-egy autóbusz átalakítása mintegy 3600 nyugatnémet márkába kerül, ami nem csekély összeg. Ám figyelembe véve az új típusú buszok környezetkímélő jellegét, továbbá azt, hogy — a szakemberek számításai szerint — 300 autóbusz átalakításával évente több mint kétmillió liter üzemanyag takarítható meg, úgy tűnik, megéri a ráfordítást. Üvegkábel Számos kísérlet folyik annak érdekében, hogy a telefonkábeleket lézersugárt közvetítő fényvezető kábelekkel helyettesítsék. Ebben a kutatásban jelentett sikert az az üvegszálas kábel, amelyben — szinte hihetetlen — négyezer, hajszálvékony üvegszál számlálható meg, szigeteléssel együtt. Egy üvegszál átmérője alig közelíti meg az egytized millimétert, s az egész kábel összátmérője 5 cm-nél kisebb. Egy ilyen kábelen tévéprogramot, sztereoadásokat, képtelefon-beszélgetést, minden, jelenleg ismert információátvitelt le lehet bonyolítani. Szuper-motorkerékpár Sok autó megirigyelhetné a Honda-család legújabb motorkerékpárjának, a CB-1100-R erejét. Az 1054 kcm-es, 6 hengeres motorja 74 kW-ot teljesít és 200 km feletti sebességgel száguld. Motorja gombnyomásra indul. A japán közlekedési rendőrséget ilyen motorokkal szerelik fel. Vezetése már azért sem egyszerű, mert a gép súlya 256 kg. 2.-3