Megyei Tükör, 1983. március (16. évfolyam, 3451-3477. szám)
1983-03-01 / 3451. szám
Egy image-kutatás tanulságai (folytatás az első oldalról) gyerek voltak. Itt, zárójelben elmondanám, hogy az „idegenek“ véleménye különösképpen érdekelt bennünket. Megtudhattuk, hogy a hírnevünk jó. Főleg az emberi kapcsolatok minőségéről beszéltek elismeréssel; tetszett nekik az a készséges kiszolgálás, amelyet az áruház dolgozóinak részéről tapasztaltak. — Milyen más tanulságai voltak a kutatásnak? — Kiderült, hogy a vásárlók elégedettsége életkorukkal egyenesen arányos. A fiatalok igényesebbek, elégedetlenebbek. Ebből levonhattuk azt a következtetést, hogy a harminc éven aluli vásárlókkal javítani kell kapcsolatainkat, s bizonyos mértékben módosítani kell az árukészlet szerkezetét. — Mit kifogásoltak a fiatalok? —A választékot, az áruk minőségét, az árszínvonalat, ami, azt jelenti, hogy alacsonyabb árkategóriába tartozó árucikkeket igényelnek. Továbbá: több figyelmességet, bővebb tanácsadást, barátságosságot várnak el a kereskedelmi dolgozók részéről. — Hogyan válaszoltak a nők, illetve a férfiak? — A nőknek leginkább a választékkal és az eladó—vásárló viszonnyal kapcsolatban voltak észrevételeik. Érdekes, de egyáltalán nem véletlen, hogy a férfiak főleg a divatosságot kérték számon. , — Mi az, ami általában tetszik a Súgásból? — Az image-hányados szerint ítélve, a következő sorrend alakult ki: 1. a higiénia, 2. az architektúra, 3. a vitrinek, 4. a reklámtevékenység, 5. az elhelyezés. — És mi nem tetszik? — A kocsiparkolási lehetőség, bizonyos áruk minősége. Továbbá: kifogásolták bizonyos szolgáltatások hiányát, valamint azt, hogy nem követjük eléggé a divatirányzatokat. — Milyen javaslatok hangzottak el a vásárlók részéről? — A nyitvatartási idő meghosszabbítását kérték, divatbemutatók szervezését, az áruskála bővítését, a gyerekfelügyelet megoldását, s javasolták, hogy legyen fokozottabb a divatérzékenység, általában a figyelmesség, a tiszteletadás. Igényelték, hogy létesítsünk szintenkénti bemutató-standot az ajánlott árucikkekből, és melegen ajánlották néhányan azt is, hogy nyissunk sörözőt a tetőteraszon, amivel — nyilván — nem érthetünk egyet. Van a városban kocsma elég. — Nem beszéltünk arról, hogy az áruház dolgozói hogyan nyilatkoztak... — A felmérés adatai szerint az alkalmazottak 81 százaléka elégedett, jól érzi magát az áruházban. Három százalék azt nyilatkozta, hogy nem érzi jól magát, mert kedvezőtlen a munkabeosztása és hiányos szociális körülmények között dolgozik. Tizenhat százalék viszonyulása „se nem hideg, se nem meleg“, azaz: közepesnek minősíthető. — Milyen javaslatok hangzottak el „belülről“ ? — Általában a raktárfelület zsúfoltságát említették, s többen pszichikai kimerültségről beszéltek, vagyis arról, hogy a vásárlók tömege, úgymond, kikészíti őket. Ez, úgy véljük, érthető is. Hiszen az eladó—vásárló kapcsolat kétoldalú, vagy pontosabban fogalmazva: kétirányú, ami azt jelenti, hogy nemcsak a mosolygó eladó vagy eladónő hat h • vásárlóra, hanem a kedves, vagy történetesen „pokrócember“-vásárló is az eladóra. S ebből levonhatjuk azt a tanulságot, hogy nemcsak a kereskedők magaviseletét kell kritikusan nézni, hanem a magunkét, a vásárlókét is. — Így van. — Köszönjük a beszélgetést. Meg kell szilárdítani a fegyelmet Már a dolgozók 1983. január 19-én megtartott évi közgyűlésén is elhangzott, hogy a Köpecs Bányavállalat sepsiszentgyörgyi részlegén, ahol más-más mesterségű emberek dolgoznak együtt, tenni kell valamit a munkafegyelem megszilárdítása végett. A felszólalók közül többen megemlítették, hogy a kitűzött célokat úgy csak bajosan lehet elérni, ha nincs munkatársi összetartás, összefogás az emberek között, ha valakinek mindennap panaszkodnia kell a kollégáira, mert megint eltűnt valami a leltárából; olyasmi is, ami nélkül dolgozni sem lehet. S egyúttal szóba hozták Fábián Dánielnek, az egyik fiatal gépkocsivezetőnek az esetét, mint riasztó példát, mint a részleg összes dolgozóinak a szégyenét. Mostani látogatásunk alkalmával megkérdeztük, hogy történt-e pozitív irányú változás ebben a vonatkozásban. A válasz, sajnos, az volt, hogy nem. Jelenleg is, minden reggel jelentkezik valaki azzal, hogy a kocsijáról ellopták a motorolaj-szűrőt,az olajvagy az üzemanyagtartály dugóját, a stoplámpát, a visszapillantó tükröt, az ablaktörlőt, és így tovább. Tehát a fegyelem még mindig laza, még mindig távol áll attól, amit az iparágban bányászfegyelemnek neveznek, s amely — éppen a bányászat veszélyességi fokából eredően — a munkásfegyelmek sorában a legszilárdabbak közé tartozik; mondhatni, hogy megközelíti a katonai fegyelmet. Egyúttal megkérdeztük azt is, hogy hogyan zárult a Fábián-ügy, mire azt válaszolták, hogy 14 000 lejes kárt állapítottak meg a letett kocsin, s ez a gépkocsivezetőt terheli. Közben megjegyezzük, hogy a dolgok ilyetén állása miatt a fiatal gépkocsivezető is hibás, mert miután letette a javításra szoruló kocsit, s „átnyergelt“ egy másikra, az elsőt annyira elhanyagolta, hogy feléje se nézett, még a vezetőfülke ajtaját se csukta be. S köztudott, hogy a kedvező, már-már felkínálkozó alkalom szüli a tolvajt... De Fábián hanyagsága, felelőtlensége nem mentesíti a jelek szerint még mindig alakulóban lévő munkaközösséget! S nem menti az sem, hogy jelentkezett valaki, egy kolléga — Rusuloan gépkocsivezető —, aki vállalja, hogy a „kibélelt“ kocsi újraszerelésében, végül is a kár megtérítésében segédkezet nyújt. Hogy nem lehet mentség, azt eléggé bizonyítja az a tény is, hogy az idén hozott, új kocsikat váltva kell őrizzék — műszak után, egész éjjel — a sofőrök, hogy szabályosan be vannak osztva strázsába, mert mindenütt ott bujkál a bizalmatlanság. Ahhoz, hogy ezután se lopásokról, se kölcsönös bizalmatlanságról — se mindenki szégyenéről — ne beszélhessen senki, a részlegen mihamarabb meg kell találni a bányászfegyelem bevezetésének és megszilárdításának a módját. S ha lesz ilyen fegyelem, bizonyosan csökkenni fog az igazolatlan hiányzások száma is, szebbek lesznek a termelési eredmények. . . T„ J. MEGYEI TÜKÖR A közvélemény befolyásoló ereje Szocialista társadalmunk mély humanizmusában gyökerezik az ember védelme és oltalmazása, a gondoskodás a személyiség fejlődéséhez és kialakításához szükséges feltételek megteremtéséért, a jogok és szabadságjogok tényleges gyakorlásának biztosításához. A tömegek egyre szélesedő részvétele a társadalmi élet minden területén elmélyülő demokráciánk beszédes gyakorlata. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének kiteljesítési szakaszában a közvélemény jellemformáló szerepe hatékony tényező az új típusú ember kialakításában, a közösség befolyásoló ereje mind jobban érvényesül azokkal szemben, akik még megsértik a társadalmi együttélési szabályokat, a szocialista etika normáit. Az együttélés viselkedési szabályainak betartásában, a társadalomellenes megnyilvánulásokkal szembeni harcban egyre fontosabb jelentőséget kap az állampolgári, az egyéni felelősségérzet. És mégis, mindezek ellenére, napjainkban is adódnak olyan helyzetek, amelyekben a közvélemény, a közösség befolyásoló ereje meddő marad, számos olyan kihágás, bűnözés történik, amelyet meg lehetett volna akadályozni, amely, ha idejében, hatékonyan közbelépnek azok, akik között, előtt zajlik le egy-egy esemény, elkerülhető lett volna, meg lehetett volna előzni. így,—hozhatjuk példaként — B. L. sem kerül börtönbe, két év és négy hónap letöltésére, ha a jelenlevők idejében közbelépnek. B. L. fiatal, alig érte el a nagykorúsítást, falubelijei igen oroszás személynek ismerik. És mégsem akadt valaki ismerősei közül, hogy megakadályozza tette elkövetésében. Múlt év november 30-án B. L. rárontott a baráti erdészeti hivatal alkalmazottjára, és az a testi sérülései nyoméin 12 napos kórházi kezelésre szorult. Az eset több ismerőse előtt, a kocsmában történt. Vagy egy másik eset, példa arra, hogy a közvélemény nem hatott, ereje elmaradt és megtörténhetett F. D. és mások botránya. Sepsiszentgyörgy felé utaztak, a vonaton nagy mennyiségű alkoholt fogyasztottak, kirívóan viselkedtek, az utasokat háborgatták, nagyméretű botránynak csak a sepsiszentgyörgyi állomás rendőrsége vetett véget. Egy év két hónap és három év hat hónap büntetést kaptak a tettesek. S. L. a sepsiszentgyörgyi Műanyagfeldolgozó Vállalat alkalmazottja szeszes italt vitt be munkahelyére, társaival fogyasztotta el, a váltás végén egy tekercs polietilénfóliát vitt ki a gyárból, de ezt nem munkatársai fedezték fel, hanem a milícia. Ebben az esetben is elmaradhatott volna a bűntény, ha S. L. munkatársai, közössége idejében közbelépnek. BLÉNESSY Vilmos ügyész \ Megbecsült téesz-vezetők Nemrég ért véget a municípiumi székhelyen a téesz-vezetők több napos szokásos év eleji felkészítője. Csupa régi arcok, jól ismert tekintetek tűntek elő a gyűlésterem előcsarnokában. Az évi zárszámadás gondjain túlesve a megjelölt program szüneteit szinte kivétel nélkül mindenki rögtönzött tapasztalatcserére használta fel. Néhányukkal mi is szót váltottunk. Voltak, akik a közgyűlés nyomán megjelent beszámolónk bíráló hangvétele miatt méltatlankodtak, másoknak viszont láthatóan jólesett kiemelkedő eredményeik népszerűsítése, a szakközvélemény e széles leülő tájékoztatása. Tény, hogy kisebb csoportokban sorra került meghitt találkozókon is le lehetett mérni, mily megkülönböztetett becsülete van a kimagasló eredményeket elért gazdasági vezetőnek. Elismerés, tekintély, tisztelet övezte őket, s a gratulációk özöne kísérte megjelenésüket. A kedvezőtlen adottságú gazdaságok vezetői persze, távolról sem részesültek ily hízelgő fogadtatásban. De az együttérző és segítő szándékú tanácsok, hasznos javaslatok számos megoldást sugalltak a nehézségek áthidalására. Kétségkívül, jólesett hallani e buzdításokat, a baráti társalgások kellemes színfoltja volt a jó szándékú segítségadás. Ezenkívül fültanúi voltunk néhány személyes köszöntőnek: öt újonnan választott vezető fogadta az ilyenkor kijáró jókívánságokat. Mint értesültünk, számos újonnan választott farmvezetőn és brigádoson kívül az idei közgyűlések öt új elnököt választottak. Ez a csekély számú változás azt bizonyítja, hogy napjainkban a legtöbb helyen megbecsült tagjai a gazdaságoknak a termelőszövetkezeti vezetők, kiknek zöme valósággal megszállottként dolgozik egész éven át, hajnaltól napestig a közösségért. Nagy azoknak a száma is, akik fáradságos munkájukon felül a faluközösség érdekében, helységeikben az aktív közélet kialakításán is munkálkodnak, akik az állampolgári öntudat erősödésének jeleként évről évre részt vállalnak különböző szervezetek tevékenységéből. Ezért a gazdaságukban kifejlett szervezői-irányítói tevékenységük mellett önkéntes társadalmi munkájukért nagyobb elismerésnek, megbecsülésnek örvendenek. Illesse hát valamennyiük helytállását a nekik kijáró tisztelet. ARADI Endre Gondolatok Erdővidék mezőgazdaságának fejlődési lehetőségeiről A közelmúltban a Megyei Tükör hasábjain megjelent írások közül néhány cikk, illetve közlemény ragadta meg különösebben a figyelmemet. A megyei mezőgazdasági tanács plenáris ülésének munkálatairól és határozatáról tudósítanak. A tájékoztatást vártuk is, hiszen napjainkban a mezőgazdasági termelés helyzete faluhelyen az egyik legfontosabb beszédtémát képezi. A múlt esztendőben több olyan tudósítást olvashattunk, amelyek egyes gazdaságok kiváló eredményeiről számolnak be. A plenárison ismételten napirendre kerültek ezek a gazdaságok, pozitív vonatkozásban. Ami számomra elgondolkoztató, talán az, hogy a felsorolt gazdaságok között hiába kerestem, egyetlen erdővidéki egységet sem találtam. Önkéntelenül felvetődött bennem az a gondolat, hogy megyénk e sarkában ne lennének hozzáértő szakirányítók, vagy az emberekből veszett ki a szorgalom? Elfelejtettünk volna gazdálkodni? Tudott dolog, hogy Erdővidék talaj- és domborzati viszonyait egy napon sem lehet említeni a síkvidéki gazdaságok feltételeivel. Ebből eleve következik, hogy a mezőgazdasági termelés is más elgondolásokat, megoldásokat követel. Ha növénytermesztésben nem is veheti fel vidékünk a versenyt a kiemelt gazdaságokkal, mivel a belterjes növénytermesztést feltételező területeink általában hiányoznak, de az állattenyésztés fejlesztésének feltételei adottak, illetve azokat meg lehet teremteni. E vidék lakosságának a nehéz természeti adottságokkal folytatott küzdelmes múltja bizonyítja a legjobban, hogy munkájuk eredményességét minden időkben csak a tömeges állattartás biztosította. Ezáltal vált lehetővé még a legmeredekebb fekvésű területek minden talpalatnyi földjének gondos megművelése is, amelyek napjainkban mint eróziónak kitett dűlök csak gyér füvet teremnek. A fent vázoltak alapján üdvözölhetjük a plenáris ülés határozatát, mely szerint ez év július 1-től a szállításokat csak fogatos járművekkel lehet lebonyolítani. Ez már egymagában is feltételezi az állatlétszám növelését, az e vidéken nélkülözhetetlen istállótrágya mennyiségének szaporodását, a talaj termékenységének növelését, a traktorok üres járatainak kiküszöbölését, végső fokon napjaink égető kérdésének, az üzemanyaggal való takarékosságnak a megoldását. Új földművesek nevelése Az Iskolakertek — 1982 című cikkben szakmailag is érdekelve vagyok. Iskolakertek! Sajnos, legalábbis nálunkfelé, már csak képletesen beszélhetünk ilyen kísérleti területekről. Pedig valamikor voltak. Azokat kitartó munkával, a szép és hasznos tevékenység gondolatával falusi gyermekek alakították ki hozzáértő, lelkes iskolamesterek irányításával. Valóban olyan kísérleti területek voltak, ahol a tanulók megszerethették és elsajátíthatták a különböző növények termesztésének valamennyi szakismeretét. Hogy csak a bodosi példával éljek, iskolakertünkben volt magonctelepünk, faiskolánk, ahol oltogattunk, volt zöldségesünk, virágoskertünk. A legszebb oltványokat az iskolakertben telepítettük meg véglegesen, amelyeken a koronaalakítástól kezdve az összes ápolási munkálatokat mi végeztük a gyerekekkel együtt. A nagyobb fákon ott voltak a hasznos madarakat odacsalogató házikók, ami számunkra újabb örömet jelentett. A csemetekertből mindenki kapott egy-egy csemetét otthoni elültetésre, amit a tanítómester külön-külön ellenőrzött. Nem véletlen, hogy ebben a félreeső kis faluban a gyümölcsösök telepítése igazi kultusszá vált. Ezek a hajdani kertek a felfrissülés és szórakozás kellemes helyéül is szolgáltak. Itt rendezték a szabadtéri iskolaünnepségeket, amikor mindig műsoron szerepelt Benedek Eleknek Ne bántsd a fát című verse. Ezek a kertek ma már nem léteznek, csak nyomaik vannak meg. Aki kételkedik, bármikor megtekintheti Kisbaconban az élő sövénnyel körülvett, hektárnyi nagyságú elhagyatott kertet. L. Kovács Zoltán szaktanfelügyelő említett cikkében nem szépíti a dolgokat. Megállapítja, hogy hosszú esztendőkön át gyakorlókertjeink háza táján nem történt semmi említésre méltó. Nem töltötték be hivatásukat, nem serkentették jobb munkára sem a tanulókat, sem a földműveseket. A cikk felsorol több olyan iskolát, amelyek egyáltalán nem rendelkeznek egy talpalatnyi kísérleti területtel sem. A felsorolást, sajnos, tovább is lehetne folytatni. Ugyanis abba a 6,8 hektárnyi összterületbe be vannak sorolva azok a területek is, amelyeket a termelőszövetkezetek csak egy termelési évre, megmunkálás céljából bocsátanak az iskolák rendelkezésére. Ez a helyzet Nagybaconban is, ahol mezőgazdasági profilú líceumi tagozat működik. Ez a megoldás semmiképpen nem biztosítja, nem biztosíthatja a szakma megkedveltetését, a folyamatos kísérletezést, a rendszeres bemutatók megszervezésének lehetőségeit. Akárcsak a cikk írója, mi is bízunk a községi szervek jobb belátásában, mert csak a megkívánt feltételek biztosításának függvényében nevelhetünk megfelelő szakembereket a mezőgazdaság számára. EGYED Csaba tanító Egyetlen mondatban - rólunk Az Előre január 13-i számában Csire Gabriella tollából, Képzőművészek cím alatt, tanulságos írás jelent meg a csernátoni Néprajzi és Tájmúzeumról. A részletes ismertetőben, amikor a méhészet kerül sorra. ,.Mindössze néhány vessző- és szalmakas, egy-két helyi oklevél és semmi más." Ami ott van, az nem is érdemelt többet egy mondatnál, ezt elismerjük mi is. Hiszen mindez már ezelőtt három évvel is megvolt, akkor, amikor a Megyei Méhészegyesület elnöke és titkára vezetésével 22 lelkes méhész megalapította ott, a helyszínen a méhészeti múzeum részlegét. Kivonat az alapító jegyzőkönyvből: „A múzeum tárgyát képezik megyénk méhészeti vonatkozású eszközei, anyagok, kezdve a faodútól, majd vessző- és szalmakasok, deszkaképük, kaptárok, azok változatai, írások, szaklapok, könyvek, fényképek, diplomák stb. Egyszóval minden megmenthető méhészeti vonatkozású tárgy és eszköz. Mindez elhelyezést nyer a külön e célra kijelölt épület polcain, falán, a helység, név, gyűjtő és tulajdonos feltüntetésével.“ Most, amikor a múzeum vezetősége közölte, hogy ha tavaszig nem foglalja el a méhészet a még mindig fenntartott épületet, kénytelen lesz azt más célra felhasználni, igyekezzünk a részleget szorgalmasan berendezni. Érezze elődeink iránti tiszteletnek,kötelességének minden méhész, és gyűjtse össze lakóhelyén a még fellelhető méhészeti vonatkozású dokumentumokat, s ha postázható, hely, gyűjtő és tulajdonos megjelölésével küldje el a Muzeul Cérnát, jud. Covasna címre. A nem postázható tárgyakat őrizze meg és jelentse a fenti címre elszállítás céljából. ■ Méltó hely illeti meg a múzeumban a kézdivásárhelyi mézeskalácsipar eszközeit is. De még más szerep is jutott például a tordai mézespogácsának, nemcsak mint vásárfia. Borsos Tamás uram, portai követ, annak idején mézespogácsát kért Bethlen Gábor fejedelemtől, mert mint jelenti, sok keserű dolognak veheti elejét a basa és bég uraknál az ilyen édességgel. Országosan elismert és pionír jelzővel említett vándorméhészettel rendelkezünk, illő tudnunk nagy méhészelődeinkről és méltó helyet biztosítsunk részükre múzeumunkban is. A katolnai György bíró testvérekről, a nevüket viselő javított kaptár típusról, a Kászon völgyi nagy méhész Szakácsról, a bordó és Fosztó féle 80—100 családos kis Boconádi kaptáros méhészetről, a Hatod alatti, Borbát tanító féle 100 családos méhészeiről, az esztelneki Könczei Mária tanítónő fészek-mézkamrás találmányáról. Mellettük névtelenek hosszú sora emelte méhészetünket a mai magas szintre, aminek mi más méhészek vagyunk haszonélvezői. Megyénk közel ezer méhésze a nagy elődök iránti tisztelettel, hozzuk hasonló szorgalommal, képes megteremteni és illő módon berendezni, felszerelni a méhészeti részleget a csernátoni tájmúzeum keretében. BALOGH Jenő érdemes méhész j B. A., Málnásfürdő Leveléből nem tűnik ki az, hogy abban a mezőgazdasági termelőszövetkezetben, amelynek tagja volt, rendelkezik-e a korhatári nyugdíj elnyeréséhez szükséges 10 évi szolgálati idővel,ugyanis a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjáról szóló 4/1977. sz. törvény 17. szakasza értelmében azok a téesz-tagok, akik nem felelnek meg a teljes korhatári nyugdíj elnyeréséhez szükséges, mezőgazdasági szövetkezeti egységben letöltött szolgálati idővel kapcsolatos feltételeknek (vagyis 30 év férfiaknál és 25 év nőknél), jogosultak a nyugdíjra a 65 éves, illetve 60 éves korhatár betöltésekor, ha legalább 10 évi szolgálati idővel rendelkeznek a (szövetkezet) mezőgazdasági egységben. Ebben az esetben a nyugdíj összegét a szövetkezetben teljesített szolgálati évektől függően számítják ki. A. L., Kézdivásárhely A munkakönyv összeállítására, kitöltésére és nyilvántartására vonatkozó metodológia jóváhagyására 1976. július 26-án kiadott munkaügyi minisztériumi 136. számú rendelet előírásai értelmében a munkaszerződés felbontása után bekövetkezett időleges munkaképtelenséget, amelyre táppénzt adtak a társadalombiztosítási alapból, fel kell tüntetni a munkakönyv 3. oszlopában ilyképpeni: „időleges munkaképtelenség kezdete“, illetve „időleges munkaképtelenség megszűnése“; ezt a bejegyzést az utolsó egység írja be, amellyel az illető személy munkaviszonyban volt, s ezután a munkakönyv újabb lezárása következik. V. J., Kovászna Az 1977. sz.törvény 24. szakasza értelmében a gyermektelenségi hozzájárulás (adó) fizetése alól mentesek — többek között — az I. és II. fokú rokkantak és házastársaik is, arra az időre, amíg a rokkantsági állapot fennáll. Dr. CSEREY Zoltán TISZTELT OLVASÓNKI. ' ’•• • ■ --Cv• * - - , VÁLASZT KAPTUNK A LETARTÁST MEGTÉRÍTETTÉK U. M.-nek, a 3G dolgozójának a leveléből idézünk: „Decemberben, amikor mentem felvenni novemberi javadalmazásomat, az a meglepetés ért, hogy minden előzetes bejelentés nélkül 10 százalékos levonással akarták átadni. Hasonló helyzetben volt még vagy 30 munkatársam. Én nem vettem fel. Ez történt januárban is. Érdeklődésemre zavaros választ kaptam. Én jogtalannak tartom a letartást. Kérem, legyenek segítségemre az ügy tisztázásában.“ A kivizsgálás eredménye: „A vállalat valóban letartotta 30 minőség-ellenőr javadalmazásából a sérelmezett 10 százalékot, mivel a termékek minőségével baj volt. A visszautasított termékek értéke meghaladta a 14 millió lejt! A levonások után hirtelen javult a helyzet, a selejt zuhant. Így, ennek alapján a dolgozók tanácsa, amely korábban jóváhagyta a levonásokat, megváltoztatta korábbi döntését és még februárban visszatérítették a letartott pénzt.“ TISZTELT SZERKESZTŐSÉG ! SZOKATLAN LEVÉL Tartalmánál fogva nagyon szokatlan levelet kaptunk a napokban. S mivel úgy véljük, segítünk vele írójának becsületét, ily módon is megvédeni, leközöljük. Íme a levél: „1983. január 8-án őrült hír terjedt szét a faluban, valamint a szomszéd falvakban és Kézdivásárhelyt, mégpedig az, hogy én, Szabó Attila, Felsőcsernáton 1117. szám alatti lakos, meg akartam gyilkolni szomszédom kisfiát, bezártam a pincébe és fel akartam áldozni a jehovista szekta tanai szerint. Én, akinek fogalma sincs arról, mi fán terem a jehovizmus! A szörnyűségnek állítólag január 6-án kellett volna megtörténnie. Én szombaton (8-án) tudtam meg, estefelé. Azonnal jelentettem a milícia helyi szervénél, hétfőn reggel pedig a községi pártbizottsághoz fordultam. A belügyi szervek kivizsgálást indítottak. Nálam is jártak, mivel az is elhangzott, hogy a gyermek elhantolására megástam a gödröt. Természetesen semmit sem találhattak. A gyermek szülei szombaton ugyancsak tudomást szereztek a dologról. A rémhír hallatára nagyon felháborodtak, annál is inkább, mert a hírek szerint én nagy összeggel lefizettem őket, hogy ne jelentsék és senkinek se mondják el az ügyet. A rémhírterjesztőt mindeddig nem lehetett azonosítani. Tanácsukat kérem, mitévő legyek? Hogyan tudjam tisztázni magam azok előtt, akik esetleg azzal a tudattal vannak, hogy megtörténhetett volna. Azzal nem érek el semmit, hogy a helyi szervek és a szomszédok, ismerősök előtt tisztán állok. Mindenki azzal vigasztal, hogy számba se vegyem, de nekem két kisgyermekem van s nem engedhetem, hogy becsületemen ilyen folt essen.“ Döbbenetes! Reméljük, a levél leközlése valamelyest megnyugtatja Szabó Attilát, ami nem zárja ki, hogy a rémhírterjesztőt esetleges azonosítása után bíróság elé hívja ezért a becsületbevágó súlyos rágalmazásért. KÖSZÖNŐ SOROK A kézdivásárhelyi óvodás korú gyermekotthon munkaközössége ezúton is szeretné kifejezni köszönetét a kovásznai néptanács, nőbizottság és szívkórház dolgozóinak az otthonban tett látogatásukért, a 13 700 lej értékben átadott játékokért, ruhaneműért, édességekért és más ajándékokért. Ez alkalommal felköszöntötték az e hónapban születésnapjukat ünneplő gyerekeket is. A kicsik, viszonzásul , változatos, színvonalas műsorral szórakoztatták a vendégeket. A HÁZTÁJI GAZDASÁGOK FEJLESZTÉSÉÉRT Petres Dénes, nyugdíjas tanító, baráti olvasónk a helyi hitelszövetkezet évi közgyűléséről írva megemlíti, milyen nagy segítséget jelent ez az előnyös hitelforma elsősorban a háztáji gazdaságok fejlesztése szempontjából. „A kölcsönök nagy részét a termelők állatok vásárlására fordították, míg az így nyert termékeket az állammal kötött szerződés útján értékesítették, s így a köznek tett haszon mellett a termelők is busás jövedelemhez jutottak. Az elmúlt évben a 4 279 500 lejes forgótőkéből 526 szövetkezeti tag részesült kölcsönben. A hozzászólók, a közgyűlés részvevői, vállalták, hogy a jövőben még többet tesznek a szövetkezet tevékenységének további javítása terén, különösen a szerződéskötéseket illetően.“ AZ EMBEREKEN MÚLIK ... Egyik alsócsernátoni olvasónk arra kért bennünket, amennyiben közölnénk levelét, úgy nevének még kezdőbetűjét se jelezzük (teljes nevét és pontos címét egyébként megírta). Kérésének eleget teszünk, hiszen erre joga van, amit mindenkor tiszteletben tartunk. De miről is ír? Az autóbuszokon utazókról, arról, hogyan tolongnak főként felszálláskor, nem törődve sem gyerekkel, sem időssel vagy gyengélkedő beteggel. Szerinte úgy lehetne változtatni a dolgon, hogy az utasok betartanának bizonyos sorrendet; aki távolabbra utazik, az szálljon fel elsőnek és a kocsi hátsó felét foglalja el, s így tovább Ám, mindez csupán vágyálom, amennyiben nem párosul az emberek civilizált, egymást megértő, türelmes magatartásával. TISZTELT SZERKESZTŐSÉG ! Kocsis Mária, Martonfalva: A megyei tanfelügyelőség azt a feladatot tűzte a helyi tantestület elé, találjanak gyors megoldást arra, hogy a faluban lévő összes 3—6 év közötti gyermek látogathassa az óvodát. Baloga Sándor, Oltszem, Fő u. 144. sz.: A toborzó szövegét minden további nélkül leközöljük, amennyiben megfogalmazzák a szöveget és szavanként 6 lejt számítva befizetik a postánál. S a nyugtát is elküldik szerkesztőségünkhöz. Borsó Jenő, Kézdivásárhely, Állomás u. 34. sz.; Levelét az illetékesekhez továbbítottuk. Válaszukat rovatunkban közöljük. Szerkesztette GALIGER József •