Megyei Tükör, 1983. május (16. évfolyam, 3504-3529. szám)

1983-05-02 / 3504. szám

A munka és a dolgozók ne­m­ze­t­k­özi szolida­ritá­sá­na­k ünnepe Egész népünk a szocialista Románia nagyszerű megvalósításai iránti mély hazafias büszkeséggel, hazánk jövője iránti határtalan bizalommal ünnepli ma május elsejét, a világ összes dolgo­zói, a történelmet meghatározó erők szimbólumát. Május 1-ét ünnepelve, hazánk összes dolgozói, nemzetiségre való tekintet nélkül, kifejezik a párt körüli szilárd egységüket, forró szeretetüket és mély elismerésüket a párt és az állam veze­tője, Nicolae Ceaușescu elvtárs, a lel­kes forradalmár és hazafi iránt, aki 50 esztendő alatt teljes életét és munka­erejét a párt ügyének, Románia függet­lenségéért és szuverenitásáért, a nép boldogságáért és jólétéért folyó harc­nak szentelte. Szocialista nemzetünk tudatában a jelenkori Románia mai ar­culatát meghatározó összes megvalósí­tások, a szocializmus építésében, külö­nösen a IX. pártkongresszus után elért nagy sikerek erőteljesen magukon hor­dozzák Nicolae Ceaușescu elvtárs alko­tó, mélyen tudományos gondolkodásá­nak, a kiváló párt- és államvezető sze­mélyiségének jegyeit. Ezeket az éveket népünk, szíve mélyéből fakadóan, mél­tán nevezi „Ceaușescu-korszaknak“. Ebben az évben május elsejét az Or­szágos Pártkonferencia történelmi je­lentőségű határozatainak jegyében ün­nepeljük, amelyek világosan körvona­lazzák a haza gazdasági-társadalmi fej­lődésének irányvonalait, s amelyek nyo­mán Románia gyorsabban eljut a köze­pesen fejlett országok közé. Megyénk a múlt esztendőben és az 1983-as év első négy hónapjában kiváló sikereket ért el. Az ipari árutermelés­nél 1982-ben a termelőirányzatokon fe­lül 160 millió lej értékű termelést ér­tünk el, 1981-hez képest a növekedési ütem 7,4 százalékos volt. A nettó ter­melési tervet 311 millió lejjel, illetve 9,2 százalékkal, a munka termelékeny­ségi mutatót pedig 8,4 százalékkal szár­nyaltuk túl. Május 1. tiszteletére mun­kaközösségeink az év első négy hónap­jában ,14 millió lej értékű többletet ér­tek el az ipari nettó termelésnél, a be­ruházási tervet pedig 22,7 millió lejjel szárnyalták túl. Most, az új területi-közigazgatási át­szervezés 15. évfordulóján, még­ inkább tükröződik pártunk ama politikájának mélyreható realizmusa, hogy a termelő­erőket és a műszaki haladás vívmá­nyait ésszerűen osszák el az ország egész területén. E 15 év alatt megyénk­ben az állóalapok 4,5-szörösen növe­kedtek, s ezáltal 1,2 százalékkal járul­hattunk hozzá a nemzeti jövedelem megvalósításához. 1968—1982 között az ipari termelés 6,7-szeresen nőtt, ami 14,6 százalékos évi átlagos fejlődési ütemnek felel meg. 1983-ban 52 napnál is kevesebb idő alatt valósul meg­­ az 1968-as egész évi ipari termelés. Az ipar kiegyensúlyozott fejlődése alapján megfelelőképpen bővülhetett a mezőgazdasági termelés is. Így a trak­tor- és mezőgazdasági gépállomány 43 százalékkal nőtt, egy traktorra jelenleg 6­0 hektár szántóterület jut. Megyénk mezőgazdasága számára biztosítottak 12,1 ezer tonna műtrágyát. Ugyanak­kor, az eltelt 15 évben, jelentősen nőtt a szarvasmarhák, sertések, juhok szá­ma. Növekedtek a terméshozamok ga­bonából, cukorrépából és burgonyából. 1982-ben búzából az eddigi legnagyobb termés született. 3071 kilogramm átla­gos hektárhozamot értünk el, burgo­nyából pedig, 22 320 kilogrammot. A termelőerők növekedése, az iparo­sítás, a többi nemzetgazdasági ágazat fejlődése, a mezőgazdaság műszaki ha­ladása meghatározó tényezői voltak az egész nép anyagi és szellemi jóléte szüntelen emelkedésének, a tudomány, a művészet és kultúra, oktatás, egész­ségvédelem felvirágzásának. A megye gazdasági fejlődése abban is tükröződött, társadalmi téren hogy jelentős mértékben növekedett a dolgozók anya­gi és szellemi életszínvonala. 1968— 19 63 között az eladott árumennyiség 2,84-szer nőtt, a szolgáltatásoké pedig 1,89-szer. Az iskolák száma 44-el nőtt, az oktatási hálózat jelenleg több mint 43 ezer tanulót ölel fel. Ugyanakkor 700-zal lett több a kórházi ágyak szá­ma, az orvosoké pedig 74-gyel. Ma 555 lakosra jut egy orvos. Ebben az idő­szakban felépült 22 769 lakás és 4032 családi ház. Mint ismeretes, számos intézkedés született, hogy minden területen töké­letesebb legyen­­ a tevékenység meg­szervezése, erősödjék és elmélyüljön a munkásönigazgatás. Jelenleg, egyre hatékonyabbak azok a formák, amelyek nyomán érvényesül a tömegek, nemze­tiségre való tekintet nélkül az összes dolgozók közvetlen részvétele a társa­dalom vezetésében. E formák révén a munkástömegek, Románia jelenkori történelmének tudatos alkotói tevéke­nyen részt vesznek az ország gazdasá­gi-társadalmi életére vonatkozó jelen­tős határozatok megvitatásában és al­kalmazásában. A jelenlegi ötéves terv rendkívül sokrétű feladatai végrehajtásának dön­tő jelentőségű esztendejében járunk. Mint ismeretes, a Nagy Nemzetgyűlés nemrég vitatta meg a Minisztertanács jelentését az 1983-as év I. évnegyedére vonatkozó egységes gazdasági-társadal­mi országos fejlesztési terv végrehajtá­sáról, valamint az Országos Pártkon­ferencián elfogadott határozatok végre­hajtását célzó ama intézkedésekről, a­­melyek a termelés és munkatermelé­kenység fokozására, a hatékonyság minden munkaterületen történő növelé­sére, az 1983-as tervfeladatok maradék­talan végrehajtására vonatkoznak. Né­pünk összes energiáit arra kell össz­pontosítanunk, hogy erősítsük a gazda­sági fejlődés intenzív és minőségi té­nyezőit, magas műszaki szintű és ver­senyképes termelést valósítsunk meg, példásan teljesítsük az export-termelési tervet, jelentősen csökkentsük a nyers­anyag-, anyag-, energia- és üzemanyag­fogyasztást, szélesebb körben haszno­sítsuk az újrafelhasználható anyagokat. Határozottan kell küzdenünk az or­szág összes anyagforrásainak magas fo­kú hasznosítását célzó speciális prog­ramok gyakorlatba ültetéséért, tiszte­letben kell tartanunk a szén-, kőolaj-, altalaj­kincs-ki­termelés­re vonatkozóan előirányzott ütemet, s ezzel párhuza­mosan csökkentenünk kell a nyers­anyag-, anyag-, energia- és üzem­anyagfogyasztást, ami a társadalom rendelkezésére álló összes erőforrások­kal való jobb gazdálkodást eredménye­zi. E nagy fontosságú elvárások végre­hajtása megköveteli, hogy minden mun­kaközösség ésszerűbben gazdálkodjék a rendelkezésére bocsátott anyagi­ és pénzügyi eszközökkel, teljes mértékben kifejezésre juttassa a dolgozók tulajdo­nosi, termelői és az egész nemzeti va­gyonnal szembeni haszonélvezői minő­ségét. Ezzel elősegítik a haza általános fejlődését, valamint mindannyiunk élet­­színvonalának, életvitelének további javítását. Ebben az évben május 1-ét annak a széles körű nemzetközi tevékenységnek jegyében ünnepeljük, amelyet pártunk és államunk kifejt a XII. pártkongres­­­szuson, a párt Országos Konferenciáján és az RKP KB plenáris ülésein elfoga­dott célkitűzések, a párt főtitkára, a köztársaság elnöke, Nicolae Ceaușescu elvtárs orientációinak és útmutatásai­nak életre hívásáért. A szocialista Románia nemzetközi te­vékenységét az állandó törekvés jel­lemzi, hogy szünet nélkül erősítse kap­csolatait a világ többi államaival, tevé­kenyen hozzájáruljon a világbéke meg­védéséhez, a feszültség és a vitás hely­zetek csökkentéséhez. Európa egyik országaként, Románia nagy erőfeszítéseket tesz a béke lég­körének megteremtéséért, Európa és a világ biztonsága, az együttműködés légkörének megteremtéséért, azért, hogy megakadályozzák a középhatósugarú rakétafegyverek Európában való elhe­lyezését, visszavonják a meglévőket és hatékony intézkedéseket foganatosítsa­nak a nukleáris leszerelés és a hábo­rús veszély kiküszöbölése érdekében. Ugyanakkor, Románia következetesen síkraszáll a jó­szomszédi politika élet­re hívásáért, s nagymértékben hozzá­járul a Balkánnak az együttműködés, biztonság és békeövezetévé, nukleáris fegyverek" és idegen katonai bázisok nélküli övezetté történő átalakításáért. Az összes országok munkásosztálya egységének és szolidaritásának, a ha­ladó és antiimperialista, a világbéké­ért síkraszálló erők egységének erősíté­se korunkban elsőrendű fontosságú kö­vetelmény ..Jobban, mint bármikor — mondotta Nicolae Ceaușescu elvtárs —. Marx szavai: „Világ proletárjai, egye­süljetek!“ erősítésre és módosításra szorulnak, a következő jelszóval: „Vi­lág kizsákmányolt népei, haladó erői, egyesüljetek az imperializm­us és kolo­­nializmus felszámolásáért! Egyesüljetek a nemzeti függetlenségért és társadal­mi haladásért! Egyesüljetek, hogy min­den nemzet szabad és független legyen! Egyesüljetek a szocializmus felépítésé­­ért! Egyesüljetek a világbékéért!“ MEGYEI TÜKÖR ••Ünnepi népgyűlés a fővárosban (folytatás az első oldalról) és háborúktól mentes világért, a béke, az egyetértés és a népek közötti együtt­működés világának megteremtéséért. E mély és nemes érzelmek jegyében, a nagy megelégedés és az ország éle­tében elért nagyszerű eredmények fö­lötti büszkeség légkörében zajlott le a Május Elsejének szentelt nagygyű­lés, amelyen erőteljesen kifejezésre jutott, nemzetiségre való tekintet nél­kül, az ország minden állampolgárának elhatározása, hogy szoros egységben, odaadással és bizalommal ölleti hős kommunista pártunkat s annak főtitká­rát, Nicolae Ceaușescu elvtársat — aki­nek nevéhez és tevékenységéhez kap­csolódik Románia történetének legra­gyogóbb és legeredményesebb korsza­ka — és erőt nem kímélve munkálko­dik a XII. pártkongresszuson s az Or­szágos Pártkonferencián kijelölt nagy­szerű célok megvalósításáért. Mindezek a gondolatok és érzelmek, amelyekkel a dolgozók, az egész nem­zet Május Elsejét köszöntötték, kife­jezésre jutottak abban a lelkes fogad­tatásban is, amelyben a nagygyűlés részvevői megérkezésének pillanatától kezdve részesítették pártunk és álla­munk vezetőjét a rendezvény színhe­lyén. Nicolae Ceaușescu elvtárs és Elena Ceaușescu elvtársnő 17 órakor érkezett meg a palota előtti térre, ahol számos bukaresti lakos várta és rendkívül me­legen köszöntötte őket. A haza sóly­mai, pionírok, ifjak és lányok szere­tettel adták át virágcsokraikat. Szünet nélkül visszhangzott: Ceaușescu—RKP! Egyesített kórusok énekelték a Parti­dul, Ceaușescu, România című dalt. A teremben jelenlevők tapsa köze­pette a nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Nicolae Ceaușescu elvtárs, Elena Ceaușescu elvtársnő, a többi párt- és államvezető, a hazai kommu­nista- és munkásmozgalom sok régi harcosa. Ott voltak­ Bukarestben akkredi­tált diplomáciai képviseletek vezetői, a diplomáciai testület más tagjai­ . A nagygyűlést Gheorghe Pană elv­­társ, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RKP Bukarest municípiumi bizottságának első titká­ra, a főváros főpolgármestere nyitotta meg. Május Elseje jelentőségéről Emil Bobu elvtárs, az RKP­ KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára tartott beszédet. A Május Elsejének szentelt nagygyű­lés ünnepi műsorral ért véget, amely­ben közreműködtek a fővárosi színhá­zak jeles művészei, ének- és tánc­­együttesek, vállalati és intézményi mű­kedvelő együttesek, pionírok és a haza sólymai. A párt- és államvezetőség részéről nagy virágkosarat adtak át a művé­szeknek és mindazoknak, akik a Má­jus 1-i ünnepi műsor sikeréhez hozzá­járultak. TAVIRA­T (folytatás az első oldalról) tünket, akinek nevéhez a szocialista építés legragyogóbb győzelmei kötődnek hazánkban. Büszkék vagyunk arra, hogy a munkásosztály hős pártja, az Ön vezeté­sével, mélyen tisztelt és szeretett főtitkár elvtárs, sok ezer éves történelmünk leggyümölcsözőbb szakaszát éljük, maradéktalanul megvalósítva a pártprog­ramban, a XII. pártkongresszus és az Országos Konferencia határozataiban foglalt ragyogó célkitűzéseket a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséért és Románia kommunizmus felé való haladásáért. A haza ősi földjén az új társadalom megteremtésének nagy művében elért nagyszerű győzelmek ragyogó bizonyítékai a mélyen tudományos pártpolitika ésszerűsé­gének, amelyet oly következetesen promovál az összes megyék fejlesztéséért és felvirágoztatásáért, egész...népünk anyagi és szellemi jólétének növelésé­ért. E mélyen humanista, nemzetiségre való tekintet nélkül, az egész népet szolgáló politika gyümölcsei megyénkben is jól láthatóak. Itt, ahol ugyan­azoktól az eszményektől lelkesítve, a párt lobogó zászlaja alatt, Ön körül, a nép legkiválóbb és legszeretettebb fia, mélyen tisztelt Nicolae Ceaușescu elv­­társ körüli szoros egységben élnek és dolgoznak románok és magyarok. Jelentjük önnek, mélyen tisztelt főtitkár elvtárs, hogy az egész néphez hasonlóan, Kovászna megye román és magyar dolgozói, akiket lelkesít az ön elvszerűségének, elkötelezettségének és odaadásának ragyogó példája, május elsejét újabb ragyogó sikerekkel köszöntötték minden tevékenységi területen, vállalatokban és intézményekben, a szántóföldeken és építőtelepeken mindent megtettek, hogy a legmagasabb szinten teljesítsék a jelenlegi szakasz köve­telményeit, a párt XII. kongresszusa határozatainak megfelelően, azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy ezek jövőbeni sikereink, az élénkbe fűzött nagy­szerű feladatok megvalósításának zálogát és forrását jelentik, így­ az év első negyedében az ipari nettó termelést 103,8 százalékban teljesítettük, az ipari árutermelés 11,4 százalékkal növekedett az előző év hasonló időszakához képest, ami konkrétan 6057 tonna lignit, 50 090 köbméter sóder, 3594 kW tel­jesítményű villanymotor, 5185 köbméter fűrészáru, 12,7 millió lej értékű finommechanikai termék előállítását jelenti terven felül. Ezek a megvaló­sítások biztos kezességet jelentenek arra, hogy megyénk munkaközösségei „maradéktalanul megvalósítják az ötéves terv előirányzatait. Megyénk mezőgazdasági dolgozói mindent elkövetnek azoknak a felada­toknak és útmutatásoknak példás teljesítéséért, amelyeket Ön adott a múlt év őszén megyénkben tett munkalátogatása alkalmával. Jelentjük önnek, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceaușescu elvtárs, hogy a pártszervek és -szervezetek által mozgósítva, a szántóföldek dolgozói optimális időben és magas minőségi szinten befejezték a vetést, s ezekben a napokban mindent megtesznek a növényápolás megfelelő elvégzéséért, biztosítva ezáltal az idei rekordtermést. A mezőgazdasági dolgozók minden erejét mozgósítva, a bizto­sított feltételeket felhasználva, vállaljuk, hogy odaadóan dolgozunk a megyei önellátási program teljesítéséért, megyénk hozzájárulásának fokozásáért az állam központosított alapjához. Biztosítjuk önt, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceaușescu elvtárs, hogy mindezek az eredmények mindannyiunk számára serkentést jelentenek ahhoz, hogy a jövőben még nagyobb felelősséggel és odaadással, forradalmi elkötelezettséggel dolgozzunk az ebben az évben és az ötéves tervben a XII. pártkongresszus és az Országos Pártkonferencia dokumentumaiból, az ön ál­tal olyan tisztánlátással megfogalmazott útmutatásokból és orientációkból ránk háruló feladatok maradéktalan végrehajtásáért. Ezzel juttatjuk kifeje­zésre teljes egyetértésünket pártunk és államunk bel- és külpolitikájával. Kérjük, engedje meg, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceaușescu elv­társ, hogy tolmácsoljuk Önnek ebben az ünnepi pillanatban legmelegebb jó­kívánságainkat, kívánjunk önnek egészséget és erőt a munkához, hogy ugyanolyan tisztánlátással és elkötelezettséggel vezethessen mindannyiunk javára és boldogságára, a szocialista Romániának a haladás és civilizáció újabb csúcsaira való emeléséért. MÁJUS 1. TISZTELETÉRE RENDEZETT ÜNNEPI GYŰLÉS RÉSZTVEVŐI . Békés építő munkánk maradandó bizonyítékai — újjászületett városaink és községeink A sepsiszentgyörgyi ünnepi gyűlés (folytatás az első oldalról) való alkalom arra, hogy számba ve­gyük a nagy építőmunka eredményeit, a tisztánlátó pártpolitika gyümölcseit. A szocialista építés éveiben, kiváltkép­pen az utóbbi 18 esztendő alatt, ötven­szeres növekedést ért el az ipari terme­lés, 3,5-szeres a növekedés a mezőgaz­daságban, a városi és falusi dolgozók reáljövedelme pedig 6,4-szeresen emel­kedett. A kovásznai tájakon is a dolgozók — románok, magyarok egyaránt — szoros egységben kiváló munkasikerekkel kö­szöntötték a nagy ünnepet, beszédesen bizonyították be újfent a párt köré szo­rosan felzárkózott dolgozók megbont­hatatlan egységét, azt az elhatározást, hogy a párt főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs vezetésével fáradhatatlanul fog­nak dolgozni a haza, a nép haladásá­nak, jólétének biztosításáért. E nagy nap köszöntésére szentelt ünne­pi gyűlés alkalmat teremtett arra, hogy mérlegeljük a megyénk­­ dolgozói által elért eredményeket, hogy kifejezhessük Kovászna megye dolgozói szilárd elha­tározását a XII. pártkongresszus és a párt Országos Konferenciája határoza­tainak maradéktalan megvalósításá­ért,­­a párt főtitkára, az ország­­ elnöke, Nicolae Ceaușescu elvtárs értékes út­mutatásainak követéséért, valamint ar­ra, hogy e tájak lakói teljes egyetérté­süket fejezzék ki a párt bel- és külpo­litikája iránt. Az ünnepi gyűlésen részt vettek az RKP Kovászna Megyei Bizottsága Bü­­rójának, a Megyei Néptanács Végre­hajtó Bizottságának tagjai, vállalatok, intézmények vezető káderei, a municí­­pium gazdasági egységeinek élenjáró dolgozói, állami és pártaktivisták, tömegszervezetek vezetői, újságírók, számos meghívott. Szombat, április 30., 14 óra. Felhang­zik Románia Szocialista­­ Köztársaság Állami Himnusza. Orbán Árpád elv­társ, a Szakszervezetek Kovászna Me­gyei Tanácsának elnöke megnyitja az ünnepi gyűlést. A munkások nemzetközi szolidaritá­sának napja jelentőségéről Ioan^Inceu elvtárs, az RKP Kovászna Megyei Bi­zottságának titkára tartott előadást, beszédében kihangsúlyozta azt a hatal­mas, lendületes munkát, amellyel Ko­vászna megye lakói köszöntötték a nagy ünnepet; a pártszervek és -szervezetek által vezetett dolgozó közösségek telje­sítették, számos mutatónál túllépték a tervszámokat s ezzel jelentős termék­többletet értek el. Május elseje tiszteletére megyénk ipari dolgozói 14 millió lej értékű több­lettermelést valósítottak meg, több mint 110 tonna fémet, 3500 tonna üzem­anyagot és 1200 mWh villanyenergiát takarítottak meg. A nagy átalakulások és megújulások teljében Kovászna megye — hasonlóan az egész országhoz — az anyagi és szel­lemi élet összes területén hatalmas eredményeket ért el. A mennyiségi fel­­halmozódással egyetemben javult gazdasági-társadalmi tevékenység mi­n­­őségi oldala is. Az 1968—1982-es időszakban a megye állóalapja 4,5-szörös növekedést ért el, 1,2 százalékkal járul hozzá megyénk gazdasága a nemzeti jövedelem megte­remtéséhez. Az ipari termelés 6,7-szer nagyobb lett, évi 14,6 százalékos növe­kedést ért­ el. 1983-ban alig 52 nap alatt már megtermeltük az 1968-as ipari ter­melést. A megye mezőgazdasága is gyors ütemben fejlődött; a mezőgazdasági gép- és traktorállományunk 43 száza­lékkal nőtt, ma egy traktorra 60 hek­tár szántóterület jut; mezőgazdasági egységeink 12100 tonna műtrágyát használhattak fel. A gondoskodás kö­vetkeztében jelentős növekedést értünk el a gabona, cukorrépa, burgonya hek­tárhozamának növekedésében, az állat­­állományunk gyarapodásában. Mindaz, amit megvalósítottunk és a­­miért dolgozunk, az ország e gyönyörű vidékén, beszédesen illusztrálja pár­tunk következetes politikáját, amelynek célja Románia összes megyéinek sok­oldalú fejlesztése, azt a politikát, ame­lyet oly tisztánlátással, tudományos megalapozottsággal határoz meg pár­tunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elv­társ kiváló személyisége, azért, hogy a haza összes fiainak, nemzetiségre való különbség nélkül teljes egyenlőség biz­­tosíttassék. Érzelmeink és gondolataink, nagyra­­értékelésünk és szeretetünk ezekben az ünnepi pillanatokban is pártunk és ál­lamunk vezetője, a haza sorsának sze­retett irányítója, Nicolae Ceaușescu elvárás felé szállnak, hisz neki köszön­hetjük összes vívmányainkat, jólétünket és haladásunkat, azt a fennkölt érzést, hogy a világ nemzetei között szabad és büszke nemzet vagyunk. A beszédet több alkalommal is élénk taps követte, a résztvevők éltették pár­tunkat, annak főtitkárát Nicolae Ceaușescu elvtársat. A hazafias lelkesedés kitörő légköré­ben az ünnepi összejövetel részvevői elfogadták a párt főtitkárának, Nicolae Ceaușescu elvtársnak küldött távirat szövegét. A­z ünnepi gyűlés a hatalmas lelke­sedés hangulatában a pártot, a szere­tett vezetőt, Nicolae Ceaușescu elvtár­sat köszöntő tapsviharban, az Interna­­cionálé akkordjai között ért véget. ★ A május elseje tiszteletére szentelt gyűlést a megye amatőr és hivatásos művészei által bemutatott műsor kö­vette. A május elsejei virágok és köl­temények című, a Megéneklünk. Ro­mánia­i országos fesztivál alkotásaiból összeállított hazafias telítettségű mű­sor hódolat volt a párt, a párt főtitká­ra, a szocialista haza, a dolgozók sza­bad és lelkes munkája előtt. ★ Megyénk városaiban és községeiben hasonló ünnepségekre és ünnepi mű­sorokra került sor. cind­us tandjja. Hogy is lehet az, hogy e legszelídebb évad, a tavasz felnőtté­ virulása, győzhetetlen életté bomlása a bíborvörös színnel és a lángokkal rokonkodik elménkben és érzelmeinkben. És így van ez mindenütt a világon. Az élet győzelmének azért zöld lenne a színe, emlékeztetvén a győző vegetációra, mely — természettudósok, ökológusok egybehangzó vélekedése szerint — mégiscsak mindenfajta létezés alapja a földön. Tekintve azt a lét­ láncot, mely a bolygónkra zuhogó napfényből a fotószintézis csodájával kezdve teremt életet. Ám mindezt az ember készen kapta már, s ha jelentkeznek is immár fenyegető jelek s figyelmeztetések, a zöld csoda természetes és önmagától értetődő számunkra, örvendezünk neki és elfogadjuk. Ami májushoz és a tavasz győzelméhez a bíborvörös színt, a lángok­ kép­zetét köti, az teljesen az ember sajátja. Az önmaga megvalósításáért meghar­colt harcok törvényerejű jelképeként. A kifolyt vér, az elszenvedett szenve­dések és a mindenkor hulló verejték jogán. Történelme — s nem is rövid történelme — van ennek immár, s logikus, természetes magyarázat arra, hogy miért is bíborszínű a munkások, a munka zászlaja. Jelkép ez is, de fedezete minden más jelképnél mélyebb és hitelesebb. Hitele a szívósan végigvitt harc, a győzelmek és vereségek, a lebírhatatlan remény: az ember megvaló­síthatja eszményét, szabad lehet, egyenlő az egyenlők között, a munka pedig becsület dolga, öröm forrása, osztatlan jólét fedezete. Igen, ez a szocializmus, vagy a kommunizmus még inkább. Elvek és álmok olyan ötvözete, melyért vért hullatni érdemes volt, verejtéket gyöngyözni érdemes — ma, holnap és mindörökkön. Mert mi lenne végül is más az ember küldetése, nemzedékről nemzedékre hagyományozható kötelessége ezen a Föld nevű bolygón, mint az, hogy megalkuvás nélkül megteremtse az egyenlőség, az igazság és a béke földi társadalmát!? A megértés, a megbecsülés, a segíteni tudás (és segítő szándék) bolygónk­ nagyságrendű Respublikáját!? Pontosabban és árnyal­tabban fogalmazva: törekedjék feléje. Igen, törekedjék és bármi körülmények ellenére kérlelhetetlenül követelje az élettől. A természet objektív törvényeit — bár tettünk egyet és mást ez irányban t már — azt hiszem, végleg nem vál­toztathatjuk meg, s tán nem is tanácsos megváltoztatnunk. Ezek a törvények bábáskodtak fajunk születésénél és növekedésénél, tehát létezésünket megha­tározó és magyarázó föltételek összegeződnek bennük. Ám a fajunk tökélete­sedését, önépítését meghatározó elveket, törvényeket és eszményeket mi te­remtettük: uraikká kell és lehet válnunk. Május mindörökre győzedelmes jelképe az ember e szép szándékát igazolja. Chicagóban kezdődött és az egész világon folytatódott: sztrájkokban, vad illegalitásban, proletárforradalmakban, polgárháborúkban, antifasiszta önfeláldozásban, koncentrációs táborokban, fölszabadulásban és a fiatal szocialista társadalom építésében. E legutóbbi — s ezt sohase feledjük! — még nem maga a Kánaán. A szocializmus föltételei­nek megteremtése, alapjainak verejtékkel való megépítése még nem a tökély, a tökéletesség gyémántcsiszolata. Csak egy állomás az úton, az úton, ahol még szenvedés is várhat rá, még sérülhet is az ember. Ezért nem veszítik soha érvényüket május lángjai és lobogói. Csak jelentésük módosult valame­lyest: forradalmunk most már a békés teremtés forradalma, s harcunkat ön­magunk jobbításáért kell megvívnunk. Aki ezt elfelejti és a konszolidált kon­formizmus szélárnyékában szeretne most álldogálni, nos, az sohasem volt és sohasem­ lesz forradalmár. De még csak jószándékú s becsületes ember sem. Hapem­ dolgaink kerékkötője, a kényelem pecsenyesütögetője inkább. Ne áll­jon tehát május zászlaja alá senki, aki nem hiszi és vallja, hogy millió ten­nivalónk, megharcolni való harcunk van még ezen a földön. És a Földön min­denütt: a méltányosságért, az egyenlőségért, a testvéri egyetértésért é s a fc újra és újra fenyegetett Békéért mindenekfölött. MAG­Y­ARI Lajos Az ifjúság napjára megszokott ünnepeink közé előlépett immár évekkel ezelőtt az ifjúság napja is. Érthető, minden fiatal várja ezt az eseményt, s készül is rá a maga rendje és módja szerint, úgy, ahogy ilyenkor illik: minél eredményesebb munkával, minél nagyobb munkasikerekkel. Megyénk mintegy harmincezer fia­talja méltóan igyekezett köszönteni a munkásosztály nagy ünnepét és saját napját, vállalásaik, amelyeket a meg­előző időszakban tettek, s amelyeknek fejlesztésével nagymértékben hozzájá­rultak az előttünk álló tennivalók ma­radéktalan végrehajtásához, egyben azt is igazolják, milyen nagyszerű erőt képvisel e vidéken is az ifjúság. Érdemes kiemelnünk, hogy a nagy munkásünnep és az ifjúság napja előt­ti hetekben minden munkahelyen, a­­hol fiatalok is dolgoznak, mindent megtettek az ifjúság — tevékeny té­nyező a tudomány, technika, minőség és hatékonyság évtizedének megvaló­sításában elnevezésű verseny célkitű­zéseinek valóra váltásáért, egy ember­ként kapcsolódtak be azoknak a köte­lezettségeknek kivitelezésébe, amelyek elősegítik a megye ez évi tervének ma­radéktalan végrehajtását. Végeredményben ezt szolgálja a re­kordhét is, amelyre április 25. és má­jus 1. között kerítettek sort, s amely­nek során a fiatalok­ mintegy 300 000 lej értékű munkát végeznek el. E ha­talmas összeg a következőkben ölt tes­tet: összegyűjtenek, illetve gyűjtöttek 80 tonna ócskavasat, 4000 kilogramm papírt és 5000 darab üveget, befőttes­­üveget. A hazafias munkával begyűj­tött üveg és befőttesüveg értéke eléri a tízezer lejt. Talán mondanunk sem kell: faluhe­lyen a nagy ünnepet megelőző napok­ban jobban, mint bármikor, érződött a mezőgazdasági munkálatok jó" elvég­zésére való összpontosítás, s ebben nagy szerepük van a fiataloknak is. Bármerre járunk, a mezőn, traktorok nyergében, az állatok mellett ifjakat is találunk, akik nagy szeretettel és ügybuzgalommal végzik teendőiket. Most, az ifjúság napjának előesté­jén, feltétlenül ki kell emelnünk azt a törekvést, amely fiataljaink részéről megnyilvánul az egész megye dolgo­zóira háruló feladatok­­ iránt. Nem mindegy, nem lehet mindegy számuk­ra, milyen ütemben sikerül előbbre lépnünk, miképpen tudjuk valóra vál­tani célkitűzéseinket. Természetesen, fiatal iparunkat te­kintve, hangsúlyoznunk kell, milyen nagy szükségünk, van a fiatalok lelke­sedésére, hozzáállására. Már csak azért is szólnunk kell erről, mert néhány vállalatunkban döntő részarány jut a fiatalokra, nélkülük elképzelhetetlen a társadalmi elvárások megnyugtató é­­letre hívása. Ha az élmunkások listá­ját böngésszük, s bárhol is szóba hoz­zuk munkasikereinket, legjobbjaink között ott szerepelnek a fiatalok is. S ez így is van rendjén. Mi örülünk an­nak, hogy fiataljaink helytállnak a munkában, az életben, örölünk annak, ha munkaközösségeink egyre több rá­termett, jól fölkészült ifjúval gyara­podnak. (baráti) 2.-3

Next