Megyei Tükör, 1986. május (19. évfolyam, 4433-4458. szám)

1986-05-01 / 4433. szám

Díszgyűlés a fővárosban (folytatás az első oldalról) elvtárs, Elena Ceauşescu elvtársnő mellett helyet foglalt az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának több tagja és póttagja, az RKP KB több titkára, illegalitásbeli párttagok, tömeg- és társadalmi szervezetek, vállalatok és kutatóintézetek vezetői, tudományos és kulturális életünk képviselői, munkások, szakemberek, más fővárosi dolgozók. Részt vett a párt Központi Bizottságának, az Államtanácsnak és a kormánynak több tagja, központi intézmények, gazdasági és társadalmi kulturális egységek képviselői, párt- és állami aktivisták, tábornokok és törzstisztek bukaresti vállalatok dolgozói. Ott voltak Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletei, vezetői, más diplomaták, külföldi sajtótudósítók és külföldi vendégek. A terem ünnepi díszben pompázott. A hivatalos emelvény hátterét Nicolae Ceauşescu elvtárs nemzeti és vörös zászlótól keretezett portréja díszítette. Nagybetűs felirat volt olvasható: Éljen a Román Kommunista Párt, élén a főtitkárral, Nicolae Ceauşescu elvtárssal! Jelszavak éltették a hazai és a külföldi dolgozókat, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja alkalmából. Nagy pannókon a mindannyiunk számára drága szavak voltak olvashatók, amelyek párosítása szimbólum értékű: Ceauşescu—RKP!, Ceauşescu és, a nép!, Románia—Ceauşescu—Béke! A színpad felett ünnepi jelszó: Éljen május elseje, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának, a világ munkásai közötti testvériségnek a napja! Elhangzott Románia Szocialista Köztársaság állami himnusza. A díszgyűlést Constantin Olteanu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RKP Bukarest municípiumi bizottságának első titkára, a főváros főpolgármestere nyitotta meg. Május elseje jelentőségéről Miu Dobrescu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Központi Pártkollégium elnöke tartott beszédet. A népgyűlés a hatalmas hazafias lelkesedés felemelő légkörében ért véget. A terem visszhangzott az ovációtól. A jelenlevők helyükről felállva éltették dicső kommunista pártunkat és harcedzett vezetőjét, Nicolae Ceauşescu elvtársat, a nagyszerű román népet, a szocializmus győzelmes építőjét, szabad, méltó és virágzó hazánkat. Az ünnepélyes pillanatokban újra megnyilvánult a nemzet szoros, megbonthatatlan egysége a párt és a párt főtitkára körül, az az egység, amely erőt és tartósságot ad szocialista rendszerünknek, biztos záloga az ország felemelkedésének a haladás és a civilizáció mind magasabb csúcsaira. A gyűlés résztvevői kifejezték az ország állampolgárainak, az egész népnek a szilárd elhatározását, hogy forradalmi odaadással és áldozatkészséggel dolgoznak az ötéves terv példás teljesítéséért, a XIII. pártkongresszus történelmi határozatainak valóraváltásáért, a szocializmus és kommunizmus nagyszerű építési programjának töretlen megvalósulásáért, a fegyverek és háborúk nélküli, igazságosabb és jobb világnak, a béke, a nemzetek közötti egyetértés és gyümölcsöző együttműködés világának megteremtéséért. Ezt követően ünnepi előadásra került sor május alkalmából. A Sport- és Művelődési Palotából távozva, Nicolae Ceauşescu elvtárs és Elena Ceauşescu elvtársnő gyalog ment végig az Ifjúsági Park központi sétányán munkások, értelmiségiek, diákok és tanulók, különböző korú és szakmájú lakosok eleven sorfala között haladva el. A fővárosi vállalatok és intézmények dolgozóinak ezrei lelkesen skandálták: Ceauşescu—RKP! Ceauşescu és a nép!, Tiszteletünk, büszkeségünk, Ceauşescu — Románia!, ismételten kifejezésre juttatva azt a szeretetet és nagyrabecsülést, amellyel egész nemzetünk viseltetik a párt főtitkára iránt. A meleg érzelmeket kinyilvánító résztvevők sokasága a párt és az állam zászlóit, Nicolae Ceauşescu, elvtárs és Elena Ceauşescu elvtársnő portréját, pannókat tartott magasba, amelyek feliratai a pártot és annak főtitkárát éltették, felhívásokat intéztek a XIII. pártkongresszus történelmi jelentőségű határozatainak megvalósítására. A pannókon ugyanakkor ezek voltak olvashatók: RKP—65 — a Román Kommunista Párt dicső jubileumának szimbolikus jelei. Népvise-letbe öltözött fiatalok, művészegyüttesek, zenei együttesek, sportolók, pio-nírok és a haza sólymai dallal és tánccal egészítették ki az ünnepi hangulatot, a munkát szimbolizáló különböző jeleneteket, sportgyakorlatokat, táncokat mutatva be, és dalokat adva elő. Az egész útvonalon a haza sólymai, a pionírok, a KISZ-tagok, a dolgozók virággal kedveskednek Nicolae Ceauşescu elvtársnak, Elena Ceauşescu, elvtársnőnek, jó egészséget és hosszú életet kívánnak nekik a román nép javára, boldogulására és prosperitására, Nicolae Ceauşescu elvtárs és Elena Ceauşescu elvtársnő melegen integet a tiszteletteli szeretetét és barátságát kinyilvánító tömegnek. Az Ifjúsági Parkban levő bukarestiek ezrei ugyanakkor hangot adtak valamennyi hazai állampolgár elhatározásának, miszerint szoros egységben a párt és annak főtitkára körül, minden alkotó energiájukat annak szentelik, hogy töretlenül megvalósítsák az RKP XIII. kongresszusának célkitűzéseit, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére és Románia kommunizmus felé haladására irányuló pártprogramot. ÜNNEPKÖSZÖNTŐ MUNKASIKEREK Fokozták a termelők hatékonyságát A kézdivásárhelyi Villamos Termékeket Gyártó Vállalat munkaközössége az 1986-os év első három hónapjában közel 20 lejjel csökkentette az 1000 lej árutermelés költségeit. A kézdivásárhelyi vállalat egyre bővülő termékválasztékkal az év első négy hónapjára eső árutermelési tervét 2,1 millió lejjel teljesítette túl, eleget tett valamennyi, erre az időszakra szóló exportszerződésének. Kereseti termékek terven felül Hat nappal teljesítette határidő előtt a kézdivásárhelyi Keményítőgyár munkaközössége az év első négy hónapjára eső árutermelési tervét. A gyár komplex berendezéseinek megfelelő karbantartása és üzemeltetése biztosították az egység termelőpotenciáljának magas szintű kihasználását, a tervezett munkatermelékenység növelését, a megadott költségszint csökkentését. A Keményítőgyár munkaközössége az év első négy hónapjában terven felül előállított és megrendelőinek szállított 42 tonna forexet, 330 tonna szilárd glukózt, 40 tonna kukoricakivonatot, összesen több mint 3 millió lej értékű terméket. megyei tükör Változatos, jó minőségű árusk A Malom- és Sütőipari Vállalat munkaközössége több mint 4 400 000 lejjel teljesítette túl áprilisra számolt árutermelési tervét. Ily módon sütőipari termékek változatos skálája került áprilisban terven felül az üzletekbe. Erőfeszítéseiknek köszönhetően, az ünnep napjaiban is változatos, jó minőségű termékek egész sorát vásárolhatjuk meg. Növeljék előnyüket A sepsiszentgyörgyi Cigarettagyár furikaközössége négy hónapra számolt árutermelési tervét több mint 5 és fél millió lejjel teljesítette túl, jelentősen tovább növelve így az év eleje óta felhalmozott előnyét. Az előnyt májusban is tovább szeretnék növelni, hogy méltóképpen köszönthessék pártunk megalakulásának 65. évforduló AZ IFJÚSÁG NAPJÁRA Hagyományos ünnepeink sorába lépett immár évek óta május másodika: ekkor ünnepeljük hazánk ifjúságának napját, azokat a nemzedékeket, amelyek új társadalmi rendünk jövőjéthordozzák magukban. Megyénk fiatalsága, az ország öszszes fiataljaihoz hasonlóan, az idei ünnepet rendkívüli munkasikerekkel, forradalmi elkötelezettségből fakadó tettekkel köszöntik. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, a haza ifjúsága számára döntő fontosságú események részeseivé váltak a fiatalok azáltal, hogy nap mint nap, az idősebbekkel vállvetve dolgoznak feladataik példás teljesítéséért, az előttünk álló összes tennivalók maradéktalan végrehajtásáért. Az ifjúság társadalmi megbecsülésének nincs ragyogóbb bizonyítéka, mint azok a tanulási és munkafeltételek, amelyek közepette maradéktalanul gyarapíthatják tudásukat, ismerettárukat, kamatoztathatják tehetségüket, egész népünk szolgálatába állíthatják képességeiket. Kovászna megye közel negyvenezer fiataljának helytállása jó példa arra, mit jelent, ha a fiatalok számára minden körülményt megteremtenek a tanuláshoz, az önképzéshez, a munkavégzéshez. Különösen az utóbbi két évtizedben, amióta pártunk és államunk élén NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs áll, fokozódtak azok a lehetőségek, amelyek között hazánk minden fiatalja megvalósíthatja álmait, gyakorlatban kivitelezheti elképzeléseit, felkészülhet a jövőre, az alkotó munkára. Beszédes bizonyíték minderre az is, hogy megyénkben e két évtized alatt mintegy negyvenötezer új munkahely létesült, s ezek java részét fiatalok foglalták el. Olyan szakmák, mesterségek honosodtak meg, amelyek gyakorlására azelőtt itt nem nyílt lehetőség, így hát azoknak, akik ezekre készültek, más vidékekre kellett menniük. Az iparban különösen rendkívüli jelentőséggel bír, hogy annak csúcságazatait is megalapozták nálunk, magas szakképesítést, sok tudást igénylő mesterségekben járatos fiatalok álltak a legigényesebb gépek mellé is, s döntő szerepük volt és van abban, hogy megyénk az ország iparilag fejlett vidékei közé felzárkózott. Lévén, hogy az iparban foglalkoztatottak átlagos életkora alig lépi túl a negyedszázadot, hogy a megye dolgozó személyzetének több mint negyven százaléka fiatal, arról árulkodik, mindazok a sikerek, amelyeket e tájakon jegyeznek, elképzelhetetlenek az ifjak derekas helytállása, odaadó munkája nélkül. És hadd tegyük hozzá mindehhez, hogy jogos az elvárás, amelyet egész társadalmunk a fiatalokkal szemben támaszt: úgy kell felkészülniük a holnapra, a jövőre, hogy méltó folytatói legyenek mindannak, amit megteremtettünk". PÉTER Sándor Május győzelmes jelentései (folytatás az első oldalról) A szocialista építés éveiben — és különösen az utóbbi két évtizedben, a Román Kommunista Párt IX. kongresszusától máig eltelt időszakban, amióta pártunk és országunk élén népünk legszeretettebb fia, a ragyogó forradalmi stratéga, lánglelkű hazafi, az ország- és jövőépítés igazi hőse, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs áll — egész országunk és társadalmunk gyökeresen átalakult, hatalmas, áldozatos munkával, hősi helytállással megteremtettük a haza földjén a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat, országunkat erőssé, gazdaggá és függetlenné tettük, mely ma fejlett iparral, virágzó mezőgazdasággal, korszerű oktatással, tudományos kutatóbázissal és kultúrával rendelkezik, s biztosítja a dolgozók teljes jogegyenlőségét, az emberi személyiség teljes kibontakoztatásának lehetőségét Országunk legutóbbi két évtizedének történelme jogos büszkeséggel tölt el mindannyiunkat. Ez a két évtized a valóban korszerű Románia megteremtésének időszaka, melynek minden grandiózus megvalósítása elszakíthatatlanul kötődik a pártfőtitkár nevéhez, s népünk éppen ezért jogos büszzkeséggel mondja e kort NICOLAE CEAUŞESCU-KORSZAKNAK. Olyan műveket alkottunk meg e két évtized alatt, melyek századok és évezredek múlva is beszédesen szólanak majd el:ar emberének legyőzhetetlen alkotó energiájáról, országépítő elhivatottságáról, bátorságáról és hitéről. Ezeket az alkotó energiákat a párt, pártunk főtitkárának hatalmas személyes példája, merészen forradalmi újító szelleme szabadította fel népünkből, hogy olyan időtálló műveket alkothasson meg, mint a Duna—Fekete-tengeri csatorna, a fővárosi metró, a transzfogarasi műút, a vaskapui vízi erőművek, a hatalmas fémipari és vegyipari kombinátok, kikötők, öntözőrendszerek, gyárak és üzemek százai... E két évtized során valósult meg igazán — hála a párt tudományos, méltányos gazdaságpolitikájának és pártunk főtitkára személyes gondoskodásának , az ország összes vidékeinek és helységeinek gyors és arányos fejlesztése. Mi, akik Kovászna megyében élünk és dolgozunk, talán mindenki másnál mélyebben átérezhetjük e tény igazságát, hiszen a régen elhanyagolt és szegény háromszéki földön olyan korszerű ipart és mezőgazdaságot, civilizált életlehetőségeket teremtett e két évtized alatt az itt lakóknak a pártpolitika által mozgósított szorgalma és hozzáértése, amilyenről nem is álmodhattak elődeink. Nem csak mennyiségi növekedésről beszélhetünk, bár az is rendkívül imponáló, hiszen az 1965-ös körülbelül egymilliárdos ipari termelésünk közel tizenkétszeresére növekedett, a múlt évben túllépve a 11,7 milliárd lejt, 168 százalékkal növekedett mezőgazdaságunk teljesítménye, közel félszázezer új munkahely született, mintegy negyedszázezer lakrészt építettünk, de egyszersmind megváltozott maga az élet minősége is, méltóvá válván e századvég ritmusához. A megye gazdasági struktúrájában új iparágak jelentek meg — a gépgyártás, a vegyipar, az elektronika —, melyek a műszaki haladás élvonalát képezik, korszerűsödtek a hagyományos ágazatok, iparszerűvé és hatékonnyá vált mezőgazdaságunk, s az ország más vidékeihez hasonlóan — ELENA CEAUŞESCU mérnök-doktor akadémikus, a világhírű tudós, jeles politikai személyiség fáradhatatlan tevékenységének köszönhetően— minálunk is megújult az oktatás, a tudományos kutatás, a művelődés egész tevékenysége, méltóvá vált a korhoz, amelyben élünk, tűzések állanak előttünk. Népünk azzal a tántoríthatatlan szándékkal lépett a nyolcadik ötéves terv első évébe, hogy maradéktalanul valóra váltja a XIII. kongresszus történelmi jelentőségű célkitűzéseit, megteremti a munka és az élet új minőségét, egyre magasabb fokra emeli a gazdasági élet hatékonyságát, hogy ezáltal hazánk gazdasági szempontból a közepesen fejlett országok sorába lépjen. Céljaink megvalósításának biztos kezessége a Román Kommunista Párt társadalmunk elhivatott vezető ereje a nemzet éltető központja, az a tény hogy pártunk és országunk élén olyan ragyogó forradalmár, olyan kipróbált tisztánlátó vezető, lánglelkű hazafi áll mint NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs a Román Kommunista Párt főtitkára, a kortárs világ kiemelkedő, meghatározó személyisége, aki az ország- és társadalomépítés döntő stratégiai vonalainak, taktikájának és merész programjainak kidolgozása mellett elévülhetetlen érdemeket szerzett hazánk nemzetközi tekintélyének növelésében, pártunk és országunk békét, megértést, enyhülést, közeledést, együttműködést szolgáló külpolitikája megalkotásában és érvényre juttatásában. Büszkék vagyunk arra, hogy nemzetközi tevékenységünket, nagy jelentőségű békekezdeményezéseinket, e feszültségekkel tele korban, rendkívül nagyra értékeli a világ, s pártunk főtitkárára, köztársaságunk elnökére úgy tekint, mint a béke hősére, a nemzetközi élet demokratizálásának igazi harcosára. Népünk bizalommal tekint a jövőbe, hiszen szilárdan megalapozott, az eddigi eredményeinkre épített jövőteremtő terveink vannak. Békében és nyugalomban akarunk dolgozni, hogy sorra valóra váltsuk mindazt, amit célul tűztünk ki, a párt vezetésével megteremtsük hazánk földjén az emberiség legszebb álmát — a kommunista társadalmi rendet. Ez május legmélyebb értelmű, legfölemelőbb jelentése. virágba borult a gyár Halvány rózsaszínű húsú szirmait kibontotta a mágia, kicsattant az orgona lila bugája, gyepet élénksárga szertelenséggel sízette be a pitypang, kéknefelejcs árvácskák csoportjai szerénykedi , a gyümölcsösben alma-, kert és cseresznyefák szirompermete hutu nyakunkba, a tavasz finom és úji zöldjének megszámlálhatatlan állata borít be mindent, boglyányluxusok, kazalnyi tuják, számomra ie sincs díszcserjék karcsú oszlopai mndenfelé, strázsát álló sudár felé, omló hajukat lángosan lengetőnek, elképzelem, napok dolga csak egy tulipántenger és rózsaözön 'se ^ári tájat, mennyei ill^ft n'^j^^kürül, és hogy a kép i^iilbfeye^ra vállalati napközi csemetéi rargalásznak zsibongva az udvari játéktér virágos gyepszőnyegén, bíblörös színű retket csomóznak az asszok a fóliasátrak mellett, a melegárjban virág- és zöldségpalánták a tisz elébe kerülve várnak pikérozásra Színhely: a seprentgyörgyi Cigarettagyár parkadva, kertészete és gyümölcsöse, apaszerűen kiképzett sétány a gyárkerítén kívül. — Honnan szerzik a csemetéket? — A fenyőféléken kívül mi dugványozásuk és mi nekiük. — Honnan a leni nemi virág? — A saját kertészetünkből. — Mit kezdenek ennyi primőrrel? — Olcsó pénzért kínáljuk dolgozóinknak, tízórai, uzsonna mellé. — Hány gyümölcsfa van a kertben? — Négyszázhúsz. — Hányat ültettek az idén? — Huszonkettőt, a nyugállományba készülők pótlására. — Parkjukat az utca felé is meghosszabbították . .. — A gyár előtti sétány is a miénk. — Mióta létezik ez az arborétum? — Hagyomány. A gyár nemsokára százéves. Talán nem leszünk ünneprontók, ha jó néhány vállalat és intézmény illetékeseinek, némely lakóbizottság tagjainak felhívjuk a figyelmét, sétáljanak el a Cigarettagyár felé, kukkintsanak be a parkba, szippantsanak a tájat belengő illatokból, és hazafelé tűnődjenek el, hogyan lehet mindezt otthon is cigarettagyári módon csinálni. Egyszer el kell kezdeni. A mi vidékünkön nagyjából azonos a klíma. Beszélgető partnereink: Vass Károly igazgató és Kisgyörgy Zoltán kertész. Köszönjük a látványt. Gyáruk nemcsak önmagát, városunkat is szépíti, csinosítja. ERDOSZ János KÖRNYEZETÜNK Egy szadalom futószöge A Villamos Beredezéseket és Villanymotorokat Gyírtó Vállalatnál, amikor aról érdeklődtem, kiket találnának alkalmasnak, hogy lapban ésen a munkaünnepen szerepeljenek, két egymástól igen távoli munkakörben említették a főgépészeti osztály házigépgyártó riportját, Kosztándi József mesterrel az élen, mondván, hogy az újításai és ésszerűsítései jelentős mértékben segítik a vállaltot a munkafeltételek megjavításában, a gazdaságos termelésszervezésében és az energiaspórlásban. Benedek József másori igazgató véleménye szerint a Kosztándi által tervezett olyat felgyújtó próbagépet például, ha más kutatóintézettől rendelik százezrekbe kerül esetleg, így megoldották a tizenöt-húszmtel ezt a feladatot; van egy egész sor olyan dolog egy nagyvármnál, amelyek megoldását inventív alkatú és hajlamú, gondolkod emberekre kell bízni, akik a különböző munkafolyamatokat flverve, ésszerűsítésekkel, újításokkal találmányokkal segíthetik termelést. Miután Kosztárt Józseffel a munkahelyén is megismerkedtem, megtudtam, ésaga is abban látja a saját és csoporttársai szerepét, hogy mánkként, közvetlen kapcsolatban lévén a termeléssel, a gyártási technológia szűk keresztmetszeteit közvetlen 1 gy«FZEE’e erZ m *és bele két dl'ott, a háromtagú csoport az a versével, Emails »«nkafunemtok megoldására vállalkozzék Egyelőre nyolc toll kidolgozását terjesztették elő a vezetésén ezeket felülbírálta, megállapította a fontossági és sürgősségi sorrendet. Most pcW^ a gigantikus méretű, francia importból származó motortestemezpres működésén kívánnak javítanicsökkenteni a ‘hihetetlen zajszintet, ésszerűsíteni a balesetveszélyes fémhől,dg~?}s,ztvó berendezést, jobb és energiatakarékosabb megölőt találni a gép működtetésére. J Én nem bánnákrll a. riportalany ki-ki lénne itt nek.*, köréből, munkahely] kívüli foglalatosságai is érdekelnének,de gyorsan rá kell jönnöm, hogy nem könnyű az itteni problémáktól elszakítani; a családot, gyerekeket emlegeti, de menten visszavisszakanyarodik a találmányok és ésszerűsítések világába — látszik, hogy ezekkel is „együtt él”. A Kosztándi családban a három gyerek nem is tűnik soknak, hisz ő nyolcadmagával testvér. Az újabb generációból, az unokahúgok ésöccsök összeszámlálásával tizenhármat sorol fel, a családnak, óvónő feleségének igen sokat köszönhet, elsősorban azt a megértést, ahogyan az ő foglalatosságát otthon kezelik, mert neki, vannak időszakok, amikor naponként több órát kell töprengenie bizonyos megoldásokon; ő, ha a gyerekeket elviszi valahová, akkor is gondolkozik ezen, vagy amazon, ez a munka féligmeddig rabszolgájává teszi az embert; valamikor, szabad idejében ötvösködött is, de erről le kellett szoknia; neki még a munkahelyei is úgy változtak-alakultak, hogy azok ötletei kivitelezésének mennyiben felelnek meg. Tulajdonképpen mezőgazdasági gépészeti szakiskolát végzett, traktoristaként indult valamikor Ozsdolán, műhelyben dolgozott, de ez a munkakör nem elégítette ki; katonaság után a kisiparnál helyezkedett el, autószerviznél; itt nyolc esztendőt tölött, esti líceumot végzett és mesteri vizsgát is tett; tulajdonképpen ebben az időszakban kezdte el az annak idején lapunkban is bemutatott gépjármű futószög-ellenőrző automata készülék kidolgozását. Bizony sokat kellett, vergődnie, döngetni az értetlenség és irigység vastag falait, ehhez a vállalathoz is azért jött át, mert remélte, hogy az itteni új irántifogékonyság teret nyit számára, és ez így is történt, mert lám, az említett találmány nem is tartozik a gyár profiljához, de a vezetőség, az igazgató és műszaki igazgató meg a többiek felismerték ennek népgazdasági jelentőségét, és mindenben támogatták. Észreveszem, hogy ez a szabadalom a legkedvesebb számára, hagyom, hogy műszaki fejtegetésekbe kezdjen, mondja is, neki csak az lenne a célja, hogy az emberek megismerkedjenek ennek a készüléknek a hasznával, s a lap tulajdonképpen ebben segíthetne sokat, mert részt vett ő ugyan egy Piteşti-en szervezett szimpozionon, ahol bemutatta, felállítottak bár a sepsiszentgyörgyi benzinkúthoz egyet, jobb is lenne, ha mi is a helyszínen tekinthetnők meg. Percek múlva az én kocsim futószögét méri, és elmondja, ■hogy a készülék megismertetéséért kétszáz darab személygépkocsit teszteltek az elején, rajta van bár a használati utasítás, de az emberek többsége nem tudja, mire való, nagyobb méretű reklámpannók is kellenének, amelyek elkészítésére a vállalat vállalkozott; egy rövid film elkészítését is tervezik, amelyet majd egy, a szakszervezet által szervezett szimpozionon szeretne bemutatni. Igen, mert a gépkocsiparkkal rendelkező vállalatok, mezőgépészeti állomások vezetőségét így lehetne meggyőzni arról, hogy a gépkocsi futószögének egy perc alatt történő ellenőrzése milyen egyszerű ezzel a készülékkel, elkészítése, sorozatgyártása esetén, negyven-negyvenöt ezer lejbe kerülne, az eddig hellyel-közzel importból beszerzett készülékek egy-két évig működtek, és csak kemény valutáért kaphatók, ez, a hidrostatikai elvek alapján működő bírja az esőt, fagyot, haszna felbecsülhetetlen, mert éppen a gépkocsifutószögek tesztelése alkalmával bizonyosodott be, hogy a személygépkocsik huszonnyolc százaléka a megengedett tűrésmezőnél rosszabb műszaki állapotban közlekedik, ez állandó balesetveszélyt jelent, a gumiabroncsok gyors kopása nagy arányokat ölt, az elállítódott futószög miatt a gépkocsik első felfüggesztése hamar tönkremegy. — Nekem az a véleményem, egy készüléknek minden benzinkútnál kellene működnie. A gépjárművezető ráhajt a keskeny hídmérlegszerű padlózatra, egy háromlejes fémérmét a vezérlőtömb résébe dob, erre az automata elindítja a mérőkészüléket és a járművezető leolvassa a futószög műszaki állapotának, üzembiztonságának adatait. A tűrésmező kocsitípusonként változó ezért, tizenvalahány féle típus adatait mintették föl. Ha a készüléket vállalatnál használják, nem kell fölszerelni az érmebedobással működő indítótömböt, és a készülék így tizenkétezer lejjel olcsóbb. Szerintem egyetlen kocsit sem szabadna elindítani, amíg a vezérmű kifogástalan műszaki állapotáról meg nem győződtünk, és tessék elképzelni, mindez annyiba kerül, hogy indulás előtt át kell hajtani a készülék padlózatán, leolvasni az adatokat, és ha baj van, irány a műhely, vagy a szerviz... Hát igen. Szerintünk is minél előbb meg kell tartani azt a szimpoziont, mert eme szabadalom futószöge is elállítódik hanem valahol. Elkopik egy jó ügy. Egyébként ez a véleménye Benedek József műszaki igazgatónak is. SYLVESTER Lajos A. I. ZAINESCU A szabadság fogalma Nézzétek, mily azonosság: a szabadság mireánk hasonlít, immár inkább hasonlít, mint bármire, mint bárkire a Földön. Új, más tartalmat nyertek a fogalmak, mert új tartalmat nyert, ki minket egyesít, az ország, s felnőttünk mi hozzá, kik számára vagyunk maga a remény, s vagyunk a szabadság első termésű gyümölcse. Létezem — mondhatom. Mondhatjuk: létezünk! Igen létezem, s úgy járulok eléd, szabadság, mint gyermek megy el családja ünnepére, szüleit köszöntem, kívánni sok-sok jószerencsét. Létezem, s ezt teszem ünnepi asztalodra, odahajlok, s megcsókolom munkás kezed, dobogó szívedet, hazám. VARGYASI Miklós fordítása DIM. R A CHICI A haza ifjai Ifjai az örök szülőföldnek Ők illatozzák be a haza földjét — Tavaszba nőnek. Jelen és jövő pólusai közt áramos tiszta rét — Anyag, mely életesen tartja a törzset — neve A nép. A haza szerelmesei ők A haza nagy reménysége. Magunk folytatói — mindörökre. CZEGŐ Zoltán fordítása PÉTER JÁNOS grafikája CZEGŐ ZOLTÁN Gerlék mély tenorja Most immár épp boldog lehetek, szép rendre ismét kitavaszodtam. Erkélyemen egy gerle mély tenorja búg. Május — villogó akvarell ablakomban. A madár vajon tud-e ünnepelni? vagy a téllel odalesznek mind-mind a hétköznapjai? Igen, lehet: egyetlen ünnepet fújnak, búgnak szépen, szabadon élő, földi májust tudnak fényre bontani. Legyen hát örök igazuk, amint hogy mindig a szabadságnak lehet igaza. Legyen hétköznapi mindig is a dal, a május, a csók, virág, surranó bíbic, nyugodt álom, szerelem, szülőföld, s egy szabad haza. Mellé kelj/ Küszöbe ma még bölcső illatú nyárnak május ragyogtasd ma föl a tavaszt nekünk s a gyöngyvirágnak. 2-3.