Megyei Tükör, 1987. május (20. évfolyam, 4743-4767. szám)

1987-05-01 / 4743. szám

. Díszgyűlés a fővárosban (folytatás az első oldalról) Elhangzott Románia Szocialista Köz­társaság állami himnusza. Constantin Olteanu elvtárs, az RK? KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Bukarest municípiumi pártbi­zottság első titkára, a főváros polgár­­mestere megnyitotta az ünnepi gyűlést. Május elseje jelentőségét Lina Cio­­banu elvtársnő, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja méltat­ta. Az ünnepi gyűlés lelkes hangulat­ban, a nagyfokú hazafias elkötelezett­ség légkörében ért véget. A részvevők újból erőteljesen éltették dicső kom­munista pártunkat, a párt főtitkárát, Nicolae Ceaușescu elvtársat, aki böl­csen és forradalmi merészséggel vezeti az országot, a népet a civilizáció és a haladás egyre fényesebb horizontja, a kommunizmus felé. Ezt követően a díszgyűlés összes résztvevői megtekintették a Május 1- nek szentelt ünnepi műsort. A Sport- és Művelődési Palotából tá­vozó Nicolae Ceaușescu elvtársat és Elena Ceaușescu elvtársnőt a szeretet és a megbecsülés, lelkes megnyilvánu­lásaival ünnepelték. A palota előtti térségen és az Ifjúsági Park sétányai mentén felsorakozott bukarestiek ezrei lelkesen skandáltak. Ceaușescu •­­ RKP!, Ceaușescu és a nép! Az emberek a párt és az állam zász­lóit, Nicolae Ceaușescu és Elena Ceaușescu elvtársnő portréit tartották a magasba és jelszavas táblákat, a pár­tot és a párt főtitkárát éltető feliratok­kal. Egyesített kórusok forradalmi és hazafias dalokat adtak elő. Az ünne­pi hangulatot gazdag folklórműsor, koreográfiai jelenetek és sportmutatvá­nyok emelték. Nicolae Ceaușescu elvtárs és Elena Ceaușescu elvtársnő barátságosan fo­gadta a fővárosi lakosság meleg ro­­konszenvnyilvánításait. A munka ünnepének szentelt rendez­vény alkalmával is megnyilvánult a haza összes dolgozója, az egész nép rendületlen elhatározása, hogy a párt, a párt főtitkára körül szorosan felzár­kózva­ fognak dolgozni az idei terv, az egész ötéves terv példás teljesítéséért, a XIII. pártkongresszus történelmi ha­tározatainak töretlen valóra váltásáért, a sokoldalúan fejlett szocialista társa­dalom építésére, Románia kommuniz­mus felé haladására kidolgozott prog­ram gyakorlatba ültetéséért, minden nép fő vágyának teljesüléséért: a sza­badságért, haladásért és békéért. Ünnepköszöntő munk­asikerek Megyénk teljesítette ipari árutermelési tervét (folytatás az első oldalról) zikai tervet. Mindez akkor lehetsé­ges, ha pártunk főtitkára útmutatásai­nak szellemében, a munkaszervezés­, a gyártásfolyamatok és a termé­kek korszerűsítésére kidolgozott prog­ramok maradéktalan valóra váltásával biztosítjuk a munkatermelékenység nö­vekedését, a fogyasztási normákba va­ló beilleszkedést, ha egyre jobb minő­ségű, magasabb műszaki színvonalú, versenyképes termékeket állítunk elő. A gazdasági tevékenység hatékony­ságának fokozása érdekében továbbra is tökéletesíteni kell a vezető szervek, mind az egyének, mind a kollektív ve­zető szervek munkastílusát, beleértve a jobb, szorosabb kapcsolat fenntartását a gazdasági egységek munkáját össze­hangoló iparközpon­tokkal. Nagyobb gondot kell fordítaniuk a beruházásokat kivitelező és megrende­lő egységeknek egyaránt a beruházási tevékenység zavartalanságára. Március hónap folyamán a két első hónap le­maradásainak nagy részét behozták, havi tervüket 105 százalékban teljesí­tették. A következő időszakban főként a kitermelő szektorokban tervezett be­ruházások — melyek a jelenlegi öt­éves tervben a megyénk fejlesztésére szánt alapok egyharmadát teszik ki — kivitelezésére kell fokozott figyelmet fordítani. Mindezeknek az elvárásoknak, fel­adatoknak a tudatában, megyénk dol­gozói azzal az elhatározással kezdik meg az ötödik hónapot, a Nagy Nem­zetgyűlés határozatfelhívására vála­szolva, minden erejüket latba vessék az idei évre, az egész ötéves tervre szóló tervfeladatok maradéktalan való­ra váltásáért. 25 000. lakás A Megyei Építő és Szerelő Munkála­tokat Felvállaló Vállalat munkaközös­sége átadta a 25 000­, általa épített la­kást. Tegnap negyedben Sepsiszentgyörgyön, az­olt átadták a 13-as tömbház két lépcsőházát, összesen 38 lakrészt, ami azt jelenti, hogy a vállalat több, mint 25.000 lakrészt épített fel az el­telt 19 esztendő alatt Kovászna megyé­ben. Jó alkalom ez arra, hogy külön köszöntsük megyénk építőit a dolgo­zók nemzetközi ünnepe alkalmából. A május elsejét megelőző időszakban egyébként Kovásznán 40, Kézdivásár­­helyen 14 új lakrészt adtak át. Két új fúrótorony A gelencei kőolajfeltáró telep mun­kaközössége is jelentős sikerrel kö­szönthette az ünnepet. Öt nappal ha­táridő előtt adtak át két új fúrótor­nyot. A kivitelezés lerövidítésének e­­redményeként a kőolajkitermelő telep munkaközössége is hasonló arányban növelheti termelését, járulhat hozzá a nemzetgazdaság nyersanyag-szükségle­teinek kielégítéséhez. Forradalmi hagyományaink jegyében (folytatás az első oldalról) vonulásokra került sor, amelyek a második világháború közvetlen küszöbén a legjelentősebb antifasiszta akciók voltak Európában. Az 1944. augusztus 23-i nemzeti és társadalmi felsza­­badítási, antifasiszta és antiimperialista forradalom győ­zelme meggyőző bizonyítékát szolgáltatta a romániai mun­kásosztály, a dolgozó tömegek erejének, amelyek a kom­munista párt irányításával, új korszakot nyitottak a ha­za történetében. Szélesre tárták az utat a sokoldalú fej­lődés, az emberi kibontakozás előtt, megteremtették annak feltételeit, hogy szabadságban, függetlenségben éljenek. Az azóta eltelt évtizedek, különösen a párt történelmi je­lentőségű IX. kongresszusa utáni évek alatt a román gaz­dasági-társadalmi élet óriási átalakulásokon ment át. A román nép jogos hazafias büszkeséggel nevezi az 1965 u­­táni esztendőket NICOLAE CEAUȘESCU-KORSZAKNAK, hisz ebben az időszakban olyan sikereket értünk el, ame­lyekre még a legmerészebb álmodozók sem gondolhattak volna. Mi, akik Kovászna megyében élünk és dolgozunk, tisz­ta szívből elmondhatjuk a párt helyes, ésszerű politikájá­nak köszönhetően, valóban virágzó ipart és mezőgazdasá­got tudtunk teremteni, s tájaink ipari, mezőgazdasági dol­gozóinak megvalósításai bekerülnek az ország történelmé­nek aranykönyvébe. Bármerre tekintünk e szép tájakon, a szocialista építőmunka nagyszerű eredményeivel találko­zunk, s a megye gazdasági-társadalmi szerkezetében vég­bement mélyreható változások bizonyítják, pártunk, álla­munk vezetősége, személyesen NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs féltő gondossággal vigyázza e tájak további fejlő­dését, gyarapodását. A román nép bizalommal tekint a jövőbe, biztosan lép rá arra a szilárd útra, amelyet a párt XIII. kongres­­­szusa nyitott előttünk. Bizalommal tekintünk a jövőbe, hiszen szilárdan megalapozott, az eddigi eredményeinkre épített jövőteremtő terveink vannak. Békében és nyuga­lomban akarunk dolgozni, hogy rendre valóra váltsuk mindazt, amit célul tűztünk ki, hogy a párt vezetésével megteremtsük hazánk földjén az emberiség legszebb tár­sadalmát , a kommunizmust. KÖRNYEZETÜNK FIATALOK NAPJÁRA Legszebb ünnepeink közé tartozik május 2-a, hazánk Ifjúságának l­ap­ja. Ezen a napon a fiatalokat kö­szöntjük, holnapunk, jövőnk letéte­ményesét azokat, akik az új társa­dalmi rend, az ország kommuniz­mus felé való haladása fejle leleinek megteremtésére készülnek. Megyénk fiatalsága, az ország e­­gész ifjúságához hasonlóan, az idei ünnepet szép munkasikerekkel for­radalmi elkötelezettségükből faka­dó tettekkel köszönti. vannak, vagyunk annak. Tudatában az ifjúink helytállása döntő fontosságú jelen­legi és elkövetkező feladataink va­lóra váltásában, s az irántuk tanú­sított társadalmi megbecsülésből ol­dódik az a bizalom, amely lehetősé­get nyújt minden fiatal számára a szocialista építő­munkában való részvételre arra, hogy tehetségét, képességeit kibontakoztatva járul­jon hozzá sokrétű tennivalóink ma­radéktalan gyakorlatba ültetéséhez. Ebben az új történelmi korszak­ban, amely a párt IX. kongresszu­sa után aranybetűkkel íródott be az ország történelemkönyvébe, s ame­lyet egyöntetűen, jogos, hazafias büszkeséggel nevez az egész román nép NICOLAE CEAUȘESCU-KOR­SZAKNAK, az ifjúság számára ad­dig soha nem létező körülmények, feltételek adódtak a kibontakozás­hoz, a termelő és alkotó munkához, a jövőre, a holnapra, történő gond­talan felkészüléshez. Erről meggyő­zően vallhatnak megyénk fiataljai, az a negyvenezernyi ifjú, akki ipari vagy mezőgazdasági termelőegysé­gekben, különböző intézményekben tesznek odaadóan eleget kötelessé­güknek, iskolapadokban gyarapítják ismerettárukat, végzik becsülettel tennivalóikat, betöltik azt­­ a hiva­tást, amely alapkövét jelenti holna­pi, jövőbeni kibontakozásuknak, munkavégzésüknek. És egész népünk, pártunk jogos elvárással fordul az ifjúsághoz, a jövő letéteményeséhez, a fiatalok­hoz, akiknek úgy kell felkészülniük a holnapra, hogy méltó folytatói le­gyenek mindannak, amit az új, a legemberibb társadalmi rend felépí­tésében mind ez ideig m­egjelen­­tet­tünk. PÉTER Sándor IMREN­­S­ ISTVÁN- totomontiU.su S­ebességváltók Szokatlan időpontban kerestem föl a sepsiszentgyörgyi Gépe­ket és Gépkocsialkatrészeket Gyártó Vállalat sebességváltókat összeszerelő műhelyét, este kilenc óra tájban, és egy elképzelt hó­végi hajrá csúcsnapján, mikor egy nap múltán már májusra pir­­kad a hajnal, holmi ideges kapkodásra, fülsértő zajra számítot­tam tehát, és kellemesen kellett csalódnom már a porta táján, az esti szürkületbe takarózó gyárkolosszus külső képe is valami ün­nepélyes nyugalmat sejtetett, a kapura vigyázó asszonyság, miköz­ben előhívatta a szolgálatos tisztet, és az idei sanyarú áprilist ke­gyetlenkedései miatt megvető elmarasztalásban részesítette, a gyár méreteihez viszonyítva, faláska zöldövezet serkentő füvére, a rügyeiket bontani készülő fákra tekintve, egy csöpp májusi bi­zakodást lopott a beszélgetésbe, s úgy adott át az értem érkező férfiúnak. A hatalmas csarnokok labirintusain keresztül közelítjük meg a célt ■— szerszámműhely, célgépeket gyártó műhely, a hőkezelő gépóriásai —, s a nem a gyárakéhoz, inkább a természet színe­ és hangja változásaihoz szokott magamfajta ember szeme, füle kissé csodálkozva érzékeli itt is, hogy a fém, a huzalok, a mozgásban lévő emelőszerkezetek, futószalagok eme szinte természetellenes világában is érvényesülnek a kinti természet alaptörvényei: nem­csak a fény tompább ebben a napszakban, a zaj, a koccanások, talán még az emberi hang is. Ám meglehet, hogy egy néhány perccel ezelőtt győztesen végződő labdarúgó-mérkőzés kedélyjaví­tó nyugalma árad itt szét, az sem kizárt, András Antal csoportve­zető halk hangja, szelíd nyugalma, tapad emberre, gépre, a má­zsás-más félmázsás sebességváltók, mint valami dermedt zöld bo­gáróriások hallgatagon állnak szabályos sorokban, hogy a napok­ban éppen Kínáig repüljenek innét. Engem András Antal személyes pályaíve érdekelne inkább, de ő nem annyira magáról, a harmincöt fős csoportról beszél, a nehéz télről, ami igencsak próbára tett itt gépet meg embert. A hat-hét éve együtt dolgozó és összeszokott csoport, bajokat legyűr­ni képes akaratereje kellett, hogy ezt már múltként, „ez is meg­történtként“ emlegessék, mert partnerem szerint ebben a hónap­ban, áprilisban sikerült a terv feladatokat maradéktalanul teljesí­teniük, egy nap van még hátra a hónapból, ez így már bizonyosra vehető, néhány darab 535-ös típusú sebességváltót kell még össze­szerelniük és kész a havi terv, a csarnokban honos nyugalomnak talán nem is ez előbb emlegetettek, hanem ez az igazi oka, az el­ső májusi napsütés — hisszük, hogy lesz —, a szabadban hunyor­­gattatja majd a gyári világításhoz szokott szemüket. A csoport vállalaton belül elfoglalt helyére jellemző, hogy a naponként és váltásonként összeszerelt hatvan-hetven sebesség­­váltóval a gyár össztermelésének ötvenöt-hatvan százaléka kerül ki kezük alól, havonként mintegy hatvanmilliós értéket termelnek imigyen; műhelyük a legexponáltabb gyárrészleg, itt dől el u­­gyanis, a sebességváltók összeszerelése és a különféle próbák meg tesztek után, hogyan és miképp dolgoztak a többi műhelyek, a több tucat külföldre-belföldre szánt termék megfelel-e a magasra állított minőségi követelményeknek, az ennek megállapítására hí­vatott ellenőrök „zöld utat“ engednek-e a zöldre, barnára festett szerkezeteknek. András Antallal témát és sebességet váltva, a műhely köze­pére helyezett üvegfülkében helyezkedünk el, a fülkét körülvevő gépi zordonságból az üveglapok alá helyezett, divatlapokból meg képeslapokból kivágott színes felvételek a gyáron kívüli világból lopnak be valami családias, civil meleget, természetesnek tűnik tehát, hogy családi dolgokra kapcsolunk át, a csoportvezető szak­ember élettörténetében nincs tulajdonképpen semmi különös, o­­lyan az, mint több ezer itteni munkatársáé, messziről, ő éppen Dicsőszentmártonból érkezett ide, egy szállítási vállalattól, szak­mát Marosvásárhelyen tanult; nyolc évvel ezelőtt, barátok meg ismerősök biztatására nézett szét ebben a városban, ahol addig soha nem járt, úgy tűnt, hogy itt, családjával együtt, jobban meg­találja a számítását, ebben nem is csalódott eleddig, hisz, legna­gyobb meglepetésére, amikor éppen albérlet után akart nézni, az akkori igazgató háromszobás lakást ajánlott fel neki, három me­gyén keresztül jött ide — mondotta — és megérdemli, hogy három napon belül végleg megtelepedhessék itt, aztán a feleségének is került állás, a gyerekek is, hogy úgy mondja, révbe jutottak, a nagyobbik, a fiú, az éppen katona, ha leszerel, minden bizonnyal ebbe a gyárba fog visszajönni, hiszen szakmája immár őt is ide­köti, a lány, az Székelyudvarhelyen a képzőben tanul, haj, nem volt könnyű bejutni, de eddig, úgy tűnik, állja a sarat, és tanul­mányi eredményei után, akár erre a tájra, tehát haza is kerülhet, szóval, lelkileg is rendeződnek apránként a dolgaik; persze, a leg­több idő azért a gyáré, a kapcsolószekrényeké, de futja idejéből másfajta kikapcsolódásra is, legalább hat éve kertészkedik a csa­lád és a baráti kör, hihetetlenül elhanyagolt, gazos gyepet törtek föl, kiváló termőfölddé varázsolva néhány esztendő alatt azt, saj­nos, az idén már másutt kellene földet igényelniük, a tavaly pél­dául a kilyéni téesztől vállalt részesmunkára burgonyaszedést, bosszankodott is, hogy őszinte legyen, hisz járandóságát, sok-sok utánajárással, néhány héttel ezelőtt kaphatta meg, ez elvette pil­lanatnyilag a kedvüket, de, milyen az ember, még megjöhet az, szóval a gyári munka mellett lehet és kell még valami egyéb fog­lalatosságot is űzni, aztán ott van egyik-másik sportrendezvény, amit szívesen megnéz az ember, a színházi előadásoknak is hírét hozzák ide, sőt, a belépő­jegyeket is, ez sem idegen számukra, száz szónak is egy a vége, megragadtak itt, Sepsin, innen már nem kapcsolnak át más pályára, az a sebesség, ahogyan itt előreha­ladtak, elegendő lesz arra, hogy elérjék a májusi napsütés testet­­lelket melengető derűjét. Különösen, ha az is szembe jön az emberrel. SYLVESTER Lajos MEGYEI TÜKOR 1039. m­ájus 1. Munkásmozgalmunk jelentős eseménye A történelemben viharos évtizedként tartjuk számon az 1929—1933-as gaz­dasági világválság és a második világ­háború kitörése közötti időszakot. Ezt a kort egyrészt a kapitalizmus ellent­mondásainak kiéleződése, másrészt­­"pe­dig a munkásosztály, a haladó, de­mokratikus társadalmi és politikai e­­rők határozott harca jellemezte Hazánkban ennek a harcnak meg­szervezője és zászlóvivője a Román Kommunista Párt volt. Pártunk főtit­kára, NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs megállapítása szerint „a burzsoá­ föl­­desúri rendszer elleni osztályharc ne­héz évei alatt pártunk odaadóan küz­dött a dolgozók alapvető jogai, a de­mokratikus és szabadságjogok megvé­déséért, szervezte és vezette a néptö­megek harcát a fasizmus és a háború ellen”. Különösen fontos mozzanatát képezi ennek az áldozatos harcnak az 1939. esztendő, amikor Bukarestben május elsején olyan nagyarányú háború­ellenes és népi tüntetés zajlott le a mely ebben az időben nemcsak hazai, de európai viszonylatban ; ^ •••ed illái­iónak mondható. Az esemény jelentő­ségét fokozza még az is, hogy olyan körülmények között került rá sor, a­­mikor nemzetközi téren a hitlerizmus fokozta agresszív politikáját, megnö­vekedett az új világháború­­ kirobbaná­sának a veszélye, belpolitikai téren pe­dig a parlamentáris rendszert II. Ká­roly király parancsuralma váltotta fel, a fasiszta csoportok pedig egyre han­gosabbak lettek. A kommunisták ebben a helyzetben erőfeszítéseket tettek a királyi diktatúra megdöntésére és ez­zel egyidőben figyelmüket a fasiszta veszélyre összpontosították. Ilyen vo­natkozásban a Román Kommunista Párt leszögezte: ..A fő ellenség tovább­ra is a Vasgárda. A Vasgárdára, a hit­leristák e terrorista és kémügynöksé­gére kell irányítani a fő tüzet.” Erre a felhívásra válaszolt az 1939. május elsején a fővárosban felvonuló tömeg. Annak ellenére került sor erre az egységes, forradalmi jellegű pártve­zette megmozdulásra, hogy az 1938 februárjában hatalomra került pa­­rancsuralom egyik első intézkedéseként feloszlatta a szakszervezeteket és he­lyettük céheket és breszlákat hozott létre. A Román Kommunista Párt fel­ismerve a lehetőségeket, tagjait utasí­totta, hogy lépjenek be a céhekbe és azok keretein belül legálisan küzdje­nek a fasiszta veszély ellen, a nép a­­lapvető jogaiért. 1939. május elsejére a hatóságok megszervezték a breszlák tüntetését, hogy elhomályosítsák a munkásünnep forradalmi, szolidaritási jellegét. Tervük kudarcba fulladt, meg­hiúsították ezt a kommunisták, a tün­tetés erőteljes forradalmi, antifasiszta és háború-ellenes megmozdulásba csa­pott át. Forradalmi és demokratikus, antifasiszta és háború-ellenes jelsza­vakkal Bukarestben több mint 20 000 dolgozó vonult fel. Hasonló tüntetések­re május elsején Temesváron, Gala­­con, Nagyváradon, Bráilán, Marosvá­sárhelyen. Piatra Neamțon, a Zsíl­­völgyében, Nagybányán és másutt sor került, kidomborítva így a párt­is vezette munkásosztály harci egységét. Ezeknek a hatalmas megmozdulá­soknak a megszervezésében rendkívü­li tevékenységet fejtett ki NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, aki részt vett a konspirációs szervező Politikai tisztánlátásával, bizottságban, forradalmi következetességével ez alkalommal is döntő módon járult hozzá e megmoz­dulás sikeréhez, a román munkásosz­tály akcióegységének kinyilvánításá­hoz, antifasiszta és háború-ellenes tö­rekvésének érvényre juttatásához. Mel­lette a harcban ott állt ELENA CEAUȘESCU (PETRESCU) elvtársnő is, aki tevékenyen szervezte a hang­súlyozottan forradalmi jellegű kulturá­lis programokat. Az 1939. május 1-i hatalmas meg­mozdulás a kormánykörök akarata el­lenére, hatalmas tüntetéssé alakult át, amelyen a hazafias és demokratikus e­­rők a kommunisták vezetésével síkra szálltak az ország függetlenségének és szuverenitásának megvédéséért, a hit­leri Németország terjeszkedési politi­kájának megállításáért. Ugyanakkor messzemenően tanúsította a munkás­osztály, annak vezetői kompattivitását, kidomborította annak vezető jellegét, politikai érettségét, mélységes hazafi­­ságát és elkötelezettségét a nép érde­kei iránt, bebizonyította a kommunis­ták, a kommunista párt, a munkásosz­tály harcos internacionalizmusát. PÁSZKA Miklós i --------------------------------­fel­ labdarúgás VÁLOGATOTTUNK nagyszerű GYŐZELME UTÁN ,.A labdarúgó Európa-bajnokság első csoportjában Románia 3—1 arányban győzte le Spanyolországot, visszavágva a sevillai (0—1) vereségért és rákény­­szerítette Miguel Munoz legénységét, hogy elveszítsék a két első pontot a selejtezőben — jegyzi meg az APA osztrák hírügynökség, majd hozzáteszi: A spanyol „bikák” az első félórában megpróbáltak támadni, de a román „torreádorok“ visszafogták lendületü­ket, pontosan védekeztek, majd, három ízben vették be Zubizarreta kapuját. Az első félidő utolsó perceiben, ami­kor a­­ románok három gólt lőttek — Pițurcă, Mateut és Ungureanu — egy kitűnő, nagy formában révén levő román válogatottat láttunk”. A nyugatnémet DPA hírügynökség megjegyzi : „Spanyolország kitűnő csa­patát feltartóztatták a labdarúgó Eu­rópa-bajnokság döntő tornája felé ve­zető selejtezők azzal a vereséggel, melyet Bukarestben Románia váloga­totta mért rá 3—1 arányban.” AZ EURÓPA-BAJNOKSÁGÉRT A szerda esti lapzártánk után beér­kezett eredmények és természetesen, a csoportokon belüli rangsorok állása : III. csoport: Franciaország — Izland 2—0. A soron következő mérkőzések : Nor­végia — Szovjetunió (június 3.), Izland — NDK (június 3.). IV. csoport : Észak-Írország — Jugo­szlávia 1—2. Félidőben még a házigaz­dák vezettek 1—0-ra. 1.Anglia 4 3 1 0 7—0 7 Következik :október 14-én: Anglia — Törökország és Jugoszlávia­—Észak- Írország. V. csoport: Görögország — Lengyel­Következik : Bulgária — Luxemburg (május 20.). □ HAZAI GYŐZELMEKET VÁRUNK A kosárlabdázók nyitják a sportva­sárnapot: Sepsiszentgyörgyi ISK — Bukaresti Rapid (10 óra, 2-es sz. Ipari Líceum). Az országos ifjúsági bajnok­ság keretében sorra kerülő találkozó amolyan rangadónak is számít. Mi ta­gadás, jó képességű együttes a Rapid. Ettől eltekintve, győzelmet várunk Váncsa Albert együttesétől. Nem messze a kosárpályától a kézi­labdázók küzdenek a bajnoki ponto­kért : Sepsiszentgyörgyi IMP — Buzáui ASA (Kisstadion, 10 óra). Az őszön hét góllal győzött az ASA (16—9). Van a­­miért visszavágni. S egyébként is, több pontot itthon nem veszíthetünk. Nem veszíthetünk, mert túl a pályákon, a kulisszák mögött is zajlik a játék Hét­ről hétre. Csak egy példát imlüünk: itthon lesepert minket a Traktor, így aztán három nap múlva otthon kikap­jon attól a bákói együttestől, melyet mi simán vertünk. Sport nyelven ért­hetetlen. És még mindig kézilabda: Sepsi­szentgyörgyi ISK — Zilahi ISK (az MSC-stadionban, 11.30 óra). Na, persze, akik a labdarúgást sze­retik­­­ azok ezen a vasárnapon a C osz­tályosoknak szurkolhatnak, Sepsiszent­györgyön, Baráton, Kézdivásárhelyen : Elektro — Filipești, Barót — Fi­rești, Kézdivásárhelyi Vasas — Sinaia Mas szóval Kovászna megye — Prahova megye. Reméljük, ezúttal 3—0 lesz Ko­vászna megye javára, azaz mindhárom csapatunk győzni fog mint pályavá­lasztó. Az az igazság, hogy a Vasast leszámítva, a másik kettő nem is ját­­szadozhat felelőtlenül a pontokkal. Ne­gyedik C-osztályosunk vendégsze­repel: Cimpina — Bodzaforduló. A bodzaf­or­­dulóink esélye: Brassó és Kovászna megyeieknek ez idáig nem termet ba­bér a cimpinai pályán. Papírforma szerint, hasonló esélyek­kel utazott el B-osztályosunk is : Craiova — IMASA. Na persze, megle­petés születhet. S ennek igazán örül­nénk. És végül az A-osztály vasárnapi for­dulója: Dinamo — Victoria, Gloria — Petrol, Rapid — FC Argeș, Zsil — Corvin, Sportul — Galac, Brassó — Steaua, Moreni — Craiova, Bákói SC — Kolozsvár, FC Olt — Jim, Vilcea. Szerkesztette ÁKOS Károly sport VASÁRNAPI ELŐZETES 1. Szovjetunió 4 3 1 0 9—1­7­2­3. Franciao. 4 1 2 1 2—2 4 NDK 4 1 2 1­2—2 4 4. Izland 4 0 2 2 1—5 2 5. Norvégia 2 0 1 1 0—4 1 2.Jugoszlávia 3 2 0 1 6—3 4 3.Törökország 3 0 2 1 0—4 2 4.Észak-K­p. 4 0 1 3 1—7 1 ország 1—0. 1. Görögország 6 4 1 112—7 9 2. Hollandia 5 3 2­0 6—1 8 3. Lengyelo. 4 1 2 1 2—2 4 4. Magyaro. 4 1 0 3 2—5 2 5. Ciprus 5 0 1 4 3—10 1 Következik : Magyarország — Len­gyelország (május 17.). VI. csoport: Wales Csehszlovákia 1—1. 1. Dánia 3 2 1 0 2—0 5 2. Wales 3 1 2 0 6—2 4 3. Csehszlov­ 3 1 2 0 4—1 4 4 Finnország 5 0 1 4 1—10 1 Következik: (június 3 ): Dánia — Csehszlovákia 6 V­­ H- csoport : Írország Belgium 1.Belgium 5 2 3 1­ 13—4 7 2 Írország 5 1 3 1 4—4 5 3.Bulgária 3 1 2 0 3—2 4 4.Skócia 5 1 2 2 4—5 1 5.Luxemburg 2 0 0 2 0—9 0 MÁJUS 2., SZOMBAT 11.30 Forradalmi ifjúság­ az aranykorban: Hírek; Hazafi­as dalok és versek; Jelentés az energiatakarékosságról; Ma pionírok, holnap KISZ-tagok: Forradalmi szellemben a ro­mán falu átalakításáért; A munka iskolájában a hazáért; 13.00 Telex; 13.05 Hétvége má­jusban; Népi muzsika Marga­reta Clipa és Luciana Vădu­va előadásában; Rajzfilmpa­­rádé; Mi és a természet — ri­port; Ciprian Porumbescu Ballada című műve; Öt perc és 7 500 hangkép a zenéről; Olga Delia Mateescu és Sorin Postelnicu szavai; Ionel Tudor új dala Constantin Constan­­a­tiniu előadásában; A tavasz — kolozsvári opera balett­együttesének műsorából; Té­vésport; Dan Spataru és Ga­briela Sauciuc énekel; 14.45 A hét bel- és külpolitikai ese­ményei; 15.00 Műsorzárás; 19.00 Híradó; 19.20 Az ifjúság napja: A nap éveinek Patai­jai. a mi fiataljaink; II.r.ep. irodalmi-zenés műsor a pár­ és annak vezetője tiszteleté­­re; 20.30 Szerelmi vallomás — román játékfilm. Szereplők: Adrian Páduraru, Teodora Mareș, Carmen Enea. Ion Caramitru, Tamara Buciucea­­nu-Botez. Adela Mărcuiescu Constantin Diplan. Dorel Vi­sam. Florin Chiriac, Mioara 1- frim, Lucian Nuță. Andrei Duban. Rendező: Nicolae Corsos; 22,00 Híradó; 22,10 Tavaszi slágerek. MÁJUS 3., VASÁRNAP 11,30 Telex; 11,35 Gyermek­­világ: Köszönjük, pártunk május 8-a tiszteletére, a pio­nír- és gyermekegyüttesek közreműködésével készített ünnepi műsor. Román haza. hősök földje — a függetlensé­gi háború emlékére készített dokumentumműsor; Virágfü­zérek ünnepe — riport; Szem­fülesek klubja; Rajzfilmpa­­rádé; A három testőr — A csapda; A haza sólymai; A kis jégkorongozó — csehszlo­vák folytatásos film, gyerme­keknek — 2. rész; 12.40 A ro­mán népi muzsika kincsestá­rából; 13.00 Vasárnapi album: Vasárnap a szabadban — da­lok, versek a tavaszról; Jele­netek filmvígjátékokból; Geor­ge Nicolescu énekel; Folytatá­sos ... rajzfilmek; Könnyűze­ne Luiza Petcu és Gabriel Do­­robantu előadásában; Tévé­­sport; A zenés színpad fényei; A film csodálatos világa; Di­­da Drágán énekel; 14,50 Dor­na Vatra-i képeslap; 15,00 Műsorzárás; 19,00 Híradó; 19,20 Hazánk ma: Elhivatott­ság — dokumentumfilm; 19.40 Megéneklünk; Románia: Békét a földnek; 20.20 A nevében — játékfilm; szerelem 21.50 Híradó. MÁJUS 4., HÉTFŐ 20.00 Híradó; 20.20 Gazda­sági-tudományos kilátó: U­­tazás az elektromágnesek vi­lágába; 20,35 Folklórkincs: Filmszalag Fănică Lucáról; Régi dallamok Macioara Vlei­­cu és Mihai Oprea előadásá­ban; A szatmári Com­nita né­­pi együttes műsorából; 20,55 Az ötéves terv mesterségei; 21.05 Az idő csomópontjában — a­­merikai játékfilm; szereplők: Elisabeth Taylor. Rock Hud­son. James Dean, Jane Wit­hers. Carroll Backer. Sal Mineo. Rod Taylor. Chill Wills. Mercedes McCambrdge. Dennis Hopper — 1. rész; 21.50 Híradó: MÁJUS 5., KEDD 20.00 Híradó; 20,20 A gazda­sági élet hírei: Szabad utat a beruházásoknak; 20,30 A for­radalmi elmélet — dokumen­tumaim; 20,40 Hazafias­ és forradalmi versek, dalok; 20,50 A függetlenség várai — dokumentumfilm; 21,10 A füg­getlenségért vívott harc epo­sza a román filmben; 21,50 Híradó. MÁJUS 6., SZERDA 20.00 Híradó; 20.20 A gazda­sági élet hírei; 20.25 A legna­gyobb nyomozó — csehszlo­vák film, Michel Docoloman­­sky, Rudolf Hrusinsky, Milos Kopeczky, Vaclav Lohynsky, Ladislav Pesek, Nadia Konya­­linkova, Sveta Fialova, Maria Ruzek, Olga Schoberova, ren­dező: Oldric Lipsky; 21,50 Híradó. MÁJUS 7., CSÜTÖRTÖK 20.00 Hiradó; 20,20 A gazda­sági élet hírei; Az energiafor­rások iratcsomója; 20,30 függetlenség oszlopai: Romá­­­nia állami függetlensége 110. évfordulója tiszteletére KISZ KB, az Országos Pionír­a­tanács, a Kommunista Diákok Szövetsége, a Történelmi Mú­zeum közös rendezésében szervezett versenyműsor ; Bi­har, Brassó, Kolozsvár, Kons­­tanca, Hunyad. Iași, Márama­­ros. Teleorman, Vilcea és Bu­karest municípium csapatai­nak döntője; 21.55 Híradó. MÁJUS 8., PÉNTEK 20.00 Híradó; 20.20 A gazda­sági élet hírei; 20.35 A Román Kommunista Párt, a román­­ nemzet éltető ereje — doku­mentumfilm; 20.55 Zenés-iro­dalmi műsor az RKP megala­kulásának tiszteletére; 21.35 Nemzetközi kilátó: Nicolae Ceaușescu elnök és nemzetkö­zileg széles körben elismert külpolitikája; 21.50 Híradó. MÁJUS 9., SZOMBAT 13.00 Telex; 13.05 Hétvé­ge: Angelica Stoian és Maria Tanase népdalfelvételeiből; Rajzfilmparádé; A trikolor, a függetlenség és szabadság jel­képe; Álomélet — A Prelúdi­um és az Alma Musica kóru­sok műsora; Alexandra Mir­­cea énekel; A remekművek láthatatlan arca; Siena Drá­gán két dala; Riport a Vörös­­kereszt nemzetközi napja al­kalmából; Hazafias és mun­kásdalok; Tévésport; Mioara Feraru énekel; 14.45 A hét bel- és külpolitikai esemény­­krónikája; 15.00 Műsorzárás; 19.00 Híradó; 19.20 A függet­lenség ege alatt — dokumen­tumfilm; 19.45 Irodalmi-zenés műsor; 19.25 Tévéenciklopé­dia; A győzelem napja; Eko­­lógiai egyensúly; Civilizációk története; 20.50 Hajnali ének — román tévéfilm ■ - ed­­lők; Mihai Brătilă, Dan Con­­durache Remus Mărgineanu, Mircea Albulescu, Ion Fiscu­­teanu, Irina Petrescu. Ecateri­­c.;­ Nazarie, Rodica Hornost, rendező: Dinu Tanase — 1. 1 rész; 22.05 Román könnyűze­ne; 22.20 Híradó. 2.-3

Next