Háromszék, 2000. szeptember (12. évfolyam, 3048-3073. szám)

2000-09-01 / 3048. szám

2. Cégalapítás román módra Belföld A túlzott bürokrácia meg­fojtja a kis- és közepes vállalko­zásokat — e következtetésre jutottak amerikai kutatók összehasonlítva a román és az egye­sült államokbeli cégalapítási procedúrát. Míg ez Romániában 45—100 napot vesz igénybe, Amerikában egyetlen nap is elég hozzá, akár faxon is közölhető az illetékes hivatallal a cég be­jegyzése, amihez két iratra van szükség, míg nálunk fél kilóra rúgó, 84 oldalas dossziét kell benyújtani, mely legalább 25 engedélyt tartalmaz. Az amerikai kutatók az eljárás leegyszerű­sítését javasolták, s a polgármesteri hivatalok teljes kiiktatását a folyamatból, mivel ezek miatt megkettőződik a kért okmá­nyok száma. Kisebbségkutató intézet alakul A tegnapi kormányülésen , az utolsón, melyen a parla­menti ülésszak kezdete előtt még sürgősségi rendeleteket le­hetett elfogadni —jóváhagyták egy kisebbségi kutatóintézet alapítását. Egyebek közt elhatározták azt is, hogy az állami kölcsönből azok építhetnek lakást (30—20—10—5%-os ál­lami hozzájárulással), akiknél az egy főre eső családi jövede­lem nem haladja meg a 1,9 millió lejt. Kölcsönben a 35 évnél fiatalabb házasok, a falun letelepedni kívánó pedagógusok, egészségügyiek stb. részesülhetnek. Năstase a kettős állampolgárság ellen Ha a Romániai Magyar Demokrata Szövetség erőlteti a ket­tős állampolgárságot, a parlament törvénnyel tiltja majd meg annak lehetőségét —jelentette ki Adrian Năstase, a legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja első elnökhelyettese. A Ziua de Ardeal című lap tegnapi beszámoló­ja szerint a volt külügyminiszter szerdán Zilah­on vett részt a második bécsi döntés hatvanadik évfordulója alkalmából tar­tott megemlékezésen, s ott bírálta keményen a magyar kormányt, illetve a romániai magyarság politikai képviselőit. Magyaror­szág orvvelli nyelvezetet használ, amely nem található meg a nemzetközi jogban. Mutassanak nekem a magyar törvényho­zók egyetlenegy olyan alkotmányt, amelyben szerepel a külho­ni állampolgárság fogalma —jelentette ki Adrian Năstase. „Sületlenségnek” minősített román vádak Az Európai Bizottság szóvivője tegnap „merő sületlenség­nek” nevezve, erélyesen visszautasította és cáfolta a bukares­ti kormánynak az EU által romániai gyermekotthonokba eljut­tatott élelmiszersegéllyel kapcsolatos állításait. A bukaresti kormány illetékes hivatalának kedden közzétett jelentésében egyebek mellett az áll, hogy az uniós segélyszállítmányok le­járt szavatosságú élelmiszereket tartalmaznak, amelyeket ön­kényes kritériumok alapján kiválasztott nyugati cégek szállí­tottak méltánytalanul magas árakon. Az Esmeralda alkut ajánl A nagybányai Aurul ausztrál tulajdonosa peren kívüli meg­egyezést ajánl a magyar kormánynak a ciánszennyezés okozta károk jóvátételére. Gönczi János kormánybiztos a hír kapcsán kijelentette: a kormány nem zárkózik el semmilyen ajánlattól, a maga százmillió dolláros kártérítési igényéből azonban nem enged. FOLYAMATOSAN ROMLIK A LEJ. Bár a jegybank is közbelépett, a lej szabadesését mégsem tudta megállítani, tegnap már több mint 23 000 lejbe került egy amerikai dollár.­­Adevărul) CINIZMUS. Petre Roman tegnap pontosította azt a saj­tó által is felkapott kijelentését, melyet pártja nőszervezeté­nek csütörtöki országos konferenciáján tett, amikor is azt állította, hogy a zsigereiig fel van háborodva az ország jelenlegi helyzete — a szegénység, az alulfejlettség és a tehe­tetlenség — miatt. Az új változat úgy hangzik, hogy a párt­vezér és kollégái célja feltörni az emberekre szakadt inkom­petencia és cinizmus védőburkát, s ezért jelen pillanatban saját magát tartja legalkalmasabbnak államfőnek. KERESNEK ÉS TALÁLNAK. A TDRP alelnöke, Adrian Năstase e heti sajtóértekezletén bejelentette, a párt válasz­tási listáinak elkészítésében egyensúlyt kell teremteni a már régebb a párt struktúráiban levő és az utóbbi időben érkezők aránya között. Năstase szerint több jogászra lenne szüksé­gük, de egyeztetések folynak különböző szakszervezetek­kel is, ezek képviselőinek felvételéről a TDRP listáira. FOGYNAK. Teodor Melescanu pártjának volt főtitkára, Mihai Cuptor üzletember is csatlakozott az SZR-ből kivált vezetők újonnan létrehozott politikai alakulatához — tájé­koztat a Ziua. Azt is tudni vélik, hogy az utóbbi két hétben több mint félezer, pártból kilépett politikus csatlakozott az új alakulathoz. PÉNZ KÍNÁBÓL. Csen Dd­aj, Kína bukaresti nagykö­vete és Stelian Oancea román külügyi államtitkár ünnepé­lyes keretek között írta alá tegnap a két ország között létre­jött hi­tel­egyezményt, amelynek értelmében a keleti ország ötmillió jüan értékű (megközelítőleg 600 ezer dollár) vissza nem térítendő hitelt nyújt Romániának. (RTV) LEÁLDOZOTT A CSILLAGA. Arról volt szó, hogy George Pruteanu a TDRP Maros megyei szenátorlistájának élére kerül. Az em­lített megyei választmány sok szót nem vesz­tegetett az „ejtőernyős” szenátorra, csak sajá­t embereit jelölte. Úgy megeshet, hogy politizálás helyett ismét nyel­vészkedéssel kell foglalkoznia Pruteanu uramnak. ROMÁN SALMAN RUSHDIE. Brassóban néhány ag­gódó értelmiségi feljelentése nyomán kivizsgálást foly­tattak két — különben román nemzetiségű — költő ellen országgyalázás címén. A rendőrség átadta a „bizonyí­tékokat” az ügyészségnek, ott meg­ejtették az ügyet. De amíg a Btk.-ban a román nemzetre, országra tett bíráló észrevételeket bűntettként kezelhetik, sok tollforgató embert fenyeget hasonló veszély. Ezért is nevezi a ro­mán sajtó hazai Salman Rushdie-ü­gynek a történteket. (Transilvania jurnal) TÖBB SZÉK KÖZT A PAD ALATT. Viorel Cataramă vissza szeretett volna térni a liberális pártba, s törekvésé­ben Mircea Ionescu-Quintus is támogatta, de a választ­mány szerda este elutasította kérését. (Ziua) ORSZÁG-VILÁG M­egemlékezések a második bécsi döntésről Tudományos tanácskozást tartott a Román Tudományos Akadémia törté­nelmi és archeológiai részlege a hatvan éve hozott második bécsi döntésről. A szerdai tanácskozáson felszólaló­ aka­démikusok azt hangsúlyozták, hogy a bécsi döntés, amelynek értelmében Észak-Erdély visszakerült Magyaror­szághoz, az egész európai kontinenst végigpusztító folyamat része volt. A fő ok az erős revizionista hatalmak megje­lenése volt — vélték az akadémikusok, akik azonban az akkori politikai elit bi­zonyos felelősségét is felemlegették. Az akadémikusok az akkori vezetés hi­bájának nevezték, hogy a külpolitika csak az angol és a francia orientáció­val számolt, nem alkalmazkodott a ko­rabeli Európában végbement új fejle­ményekhez. • Kolozsvárott a Gheorghe Funar által rendezett megemlékezésen a felszólalók valamennyien egyetértet­tek abban: „Erdély Magyarországhoz csatolásával” a magyarok ismét tanú­jelét adták annak, hogy európai tartóz­kodásuk során mindvégig uralkodni, más nemzeteket elnyomni kívántak. A rendezvényen elhangzott, hogy a ma­gyar szeparatizmus és revizionizmus ma sem vesztett erejéből, hiszen éppen az RMDSZ vezetői folytatnak mindunta­lan „románellenes tevékenységet”. A kolozsvári történészek Markó Bélát és Kolumbán Gábort, a romániai magyar­ság két neves politikusát említették „magyar szeparatistákként”, akiknek családneve szerintük ugyanúgy román eredetű, mint a székely családok 40 szá­zalékáé. MAGYARORSZÁG — EU Mihamarabbi csatlakozást Wolfgang Thierse, a né­met Bundestag elnöke a dif­ferenciált megközelítés szi­lárd híve az EU-bővítés vo­natkozásában, és nem lát semmi olyan fejleményt, ami a német kormányzat köreiben e szemlélettől való eltérést váltott volna ki. Thierse er­ről Áder Jánosnak, a magyar Országgyűlés elnökének be­szélt New York-i kétoldalú ta­lálkozójukon — közölte teg­nap Áder az MTI-vel. Az ENSZ székházában szerdától péntekig tart a par­­lamenti elnökök világtalálko­zója 141 ország törvényhozá­si vezetőjének részvételével, az Egyesült Nemzetek és az Interparlamentáris Unió (IPU) közös szervezésében. Áder János, aki szerdán mondta el beszédét a plená­ris ülésen, az első napon a német és a spanyol parlament elnökével folytatott kétolda­lú megbeszélést. Mind Wolf­gang Thiersével, mind Luisa Fernanda Rudi Ubeda asz­­szonnyal az Európai Unió­hoz való magyar csatlakozás ügye, illetve általánosabb ér­telemben az unió bővítése volt a fő téma. A magyar országgyűlé­si elnök összegző tájékoz­tatást adott az ország el­múlt tízévi gazdasági fej­lődése eredményeiről , így például a GDP alaku­lásáról, a bővülés ütemé­ről­­, amelyek alapján megállapítható, hogy Ma­gyarország gazdasági szempontból felkészült az uniós tagságra. Elmondta spanyol és német hivatali partnerének azt is, hogy a jogharmonizációs folya­mat során Magyarország már beiktatta saját jog­rendjébe az uniós szabá­lyok 80 százalékát. Áder János szorgalmaz­ta, hogy az EU év végi nizzai csúcstalálkozóján világos menetrendet szabjanak meg az uniós bővítés ügyében. Tegyék egyértelművé, hogy azon tagságra pályázó orszá­gok, amelyek meghatározott feltételeknek eleget tesznek, milyen ütemezés szerint vál­hatnak az unió tagjává. A ma­gyar parlamenti elnök szerint a bővítés során azt a szem­pontot helyes érvényesíteni, hogy a felkészülésben élen­járó országok mihamarabb csatlakozhassanak, ne kelljen bevárniuk a tagsági feltételek teljesítése során lassabban haladókat. (Az MTI híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: B. Kovács András Külpolitikai szerkesztő: Ferencz Csaba Továbbra is fogságban A belgrádi katonai törvény­szék egy hónappal meghosszab­bította a terrormerényletek kí­sérletével gyanúsított két brit és két kanadai állampolgár vizs­gálati fogságát egy nappal azután, hogy a katonai ügyész kiegészítő vizsgálatot indítványozott a négy nyugati ügyé­ben. A vizsgálati fogság meghosszabbításáról Ivan Jankovic, a kanadaiak ügyvédje tájékoztatta az újságírókat a belgrádi katonai börtön előtt. Jankovic szerint a bíró jelentést kér az ENSZ-től és a koszovói NATO-békefenntartóktól üzletember védence, Shaun Going koszovói építőcégéről, arról, milyen mértékben foglalkozott robbanószerekkel, behozatali és egyéb engedélyekről, valamint a vállalatnál alkalmazott robbanósze­rek raktározásáról és felhasználásáról. Angela Bogdan, a leg­magasabb rangú belgrádi kanadai diplomata „nagyon lesújtó­­nak” nevezte a döntést. Vallási vezetők a világbékéről A világbéke melletti elkötelezettség, valamint a különböző­­vallások közötti egyenrangúság és a nemek közötti jogegyen­lőség szemléletének jegyében fogant az a zárónyilatkozat, amelyet a vallási vezetők New Yorkban tegnap befejeződött világtalálkozójának mintegy ezer résztvevője előtt nyitottak meg aláírásra a szervezők. A dokumentum elítél minden erő­szakos cselekményt, különösképpen az olyat, amit valamely vallásra hivatkozva követtek el. A háborúk elleni fellépés mel­lett a zárónyilatkozat nagy hangsúlyt helyez a nyomor elleni küzdelemre, valamint a környezetvédelem szempontjaira. Mint fogalmaz, nem lehet béke addig, amíg a nyomor, a társadalmi igazságtalanság és egyenlőtlenség el nem tűnik. Államtanács alakul Vlagyimir Putyin már ma aláírja az államtanács felállításáról szóló rendeletét, amely végrehajtó szervként az orosz felső­házból kiűzött kormányzóknak és köztársasági vezetőknek biz­tosít fórumot. Az orosz elnök tegnap Szamara közelében talál­kozott a Volga menti területek vezetőivel, akikkel éppen a köz­pont és a régiók együttműködését vitatta meg elsősorban. Putyin szavaiból kiderült, hogy a háromhavonta ülésező ál­lamtanácsba — amely hasonlítani fog a német bundesratra — bekerülnek a kormányzók és a köztársasági vezetők, s a testü­let elnökséget is választ, egy-egy képviselőt az államfő által létrehozott hét adminisztratív körzetből. Az orosz elnök a talál­kozó után újságíróknak nyilatkozva sajnálattal állapította meg, hogy az országban nincs egységes jogrendszer, pedig fontos lenne, hogy az állam minden területen egységes és hatékony legyen. Állhatatosan és következetesen arra fogunk töreked­ni, hogy az Oroszországi Föderáció törvényeit egységesen alkalmazzák és értelmezzék — mondta. Putyin „időzített aknák­nak” minősítette az egyes oroszországi köztársaságok alkot­mányában megfogalmazott szuverenitást, amelyet szerinte „el kell távolítani és orosz területen kívül felrobbantani”. Mind­ehhez most kedvező a politikai helyzet, s élni kell az alkalommal — mondta Putyin. Pokolgép pánikkeltésre Pokolgépes merényletet hiúsított meg a kolumbiai rend­őrség a Karib-tengeri Cartagena városában pár száz méter­re attól az épülettől, ahová Bill Clinton amerikai elnök vil­lámlátogatása során ellátogatott; a dél-amerikai állam fővá­rosában, Bogotában pedig munkások és diákok ezrei tün­tettek az Egyesült Államok ellen. Feltételezhetően marxista lázadók akartak egy két kilogrammos, dinamittal ellátott rob­banószerkezetet elhelyezni a kikötőváros munkásnegye­dének egy lakóépületében, de a rendőrök letartóztatták őket. A pokolgép felrobbanása állítólag nem okozott volna nagy károkat, a cél valószínűleg a pánikkeltés volt. Bill Clinton amerikai elnök kolumbiai látogatása elleni tiltakozásul a dél­­amerikai állam marxista lázadói országszerte fegyveres tá­madásokat intéztek különböző katonai és rendőri célpon­tok, valamint bankok és egy olajvezeték ellen, aminek kö­vetkeztében húszan, köztük polgári személyek meghaltak. 2000. SZEPTEMBER 1.

Next